DR. SCHAMSCHULA GYÖRGY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Első Pesti Telefontársaság sorsa egy kicsit a magyar korai vagy bimbózó kapitalizmust példázza. Valóban úgy történt a dolog, ahogy a képviselőtársam elmondta: 17000 embert vettek arra rá - különböző okoknál fogva -, hogy a pénzét fektesse telefontársaság létesítésébe, és ehhez jelentős tőkeakvizíciót csináltak a társaság vezetői. A társaság kilátásai kitűnőek voltak egészen addig, míg a kivitelezést vállaló és egyben egyik főrészvényesnek számító Kontrax Részvénytársaság csődbe nem jutott, és ez a csőd magával rántotta a talán nem kellő elővigyázattal vezetett telefontársaságot is. Ez a közel egymilliárd forint, amelyet perek sorozatán keresztül próbált visszaszerezni a társaság, ma már bizonyosra mondhatjuk, hogy elveszett. Elveszett vele 17000 ember reménye, és amit én sokkal súlyosabbnak tartok: ezeknek az embereknek a hite egy úgynevezett piacgazdaságban és egy polgári berendezkedésű mai gazdasági modellben. Éppen ezért nem lehet számunkra közömbös, hogy miképpen kezeljük ezt a kérdést. A minisztérium a MATÁV-ot bevonva megpróbálta lábra állítani ezt a telefontársaságot. Első lépésként úgy, hogy utasította a MATÁV-ot arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben kapcsoljon be előfizetőket a meglévő és többé- kevésbé kiépített hálózaton keresztül. Október eleje óta 2400 telefont kapcsoltak be, ezáltal a csődbe jutott társaság bevételre tett szert, és újra működni tudott. (14.30) Ez volt a megmentés első lépése. Másik lépése az volt, amit a képviselő úr fölvetett, hogy egy bankkonzorciumot hoztak létre, amely tovább finanszírozná a telefontársaság létesítését, és ezáltal a már meglévő bevételekre alapozva hiteleit kiterjeszthetné a megvalósítás fedezésére is. Én ma úgy látom a kérdést: ha ez a bankkonzorcium mintegy 2,5 milliárd forintos tőkéjével a társaság mellé tud állni, akkor, ha késéssel is, de megvalósul a telefontársaság, és a befektetők - mind a 17000 kisbefektető, valamint az úgynevezett nagybefektető vállalatok, külföldi bankok, belföldi bankok - megkaphatják a társaság működéséből származó hasznot. Nem utolsósorban haszna lesz a lakosságnak az a több tízezer telefonvonal, amelyet ez a társaság létesített. Tehát még egyszer mondom: ha a bankkonzorcium működőképesnek bizonyul, akkor pénzügyileg a társaság sorsa rendben van, működni fog, és minden okunk megvan feltételezni, hogy eredményesen működjék. A kérdés másik részére, hogy vajon koncessziót vagy kvázikoncessziót kap-e a társaság, kicsit bonyolult a felelet. Ugyanis ahhoz, hogy ez a társaság koncessziós jogot kapjon Budapestnek azon területén, három kerületében, ahol a tevékenységét kifejti, a koncessziós törvény értelmében versenyt kell hirdessünk. Ha pedig versenyt hirdetünk, akkor megvan a jelentős esélye annak, hogy kedvezőbb ajánlatok jönnek be, mint amit ez a rendkívül komoly anyagi gondokkal küszködő társaság elő tud terjeszteni. Ez, a kedvezőbb ajánlat elfogadása pediglen a telefontársaság teljes lehetetlenülését hozná magával. Tehát egy koncesszió meghirdetése az adott területre azzal a veszéllyel járhat, hogy a kisbefektetőknek valamennyi reménye elvész amellett is, hogy valami tőkét föl tudtak hajtani az eredményes működéshez. Ezért határoztuk el, hogy egy jövedelemmegosztást hozunk létre a társaság és a MATÁV között, hogy a jövedelmek jelentős, döntő többsége az Első Pesti Telefontársaság bevételeit gyarapítsa, egy része viszont a MATÁV fennmaradó költségeinek a fedezésére szolgáljon. Úgy tehát valóban egy kvázikonceszszió jön létre, ami távolról sem azt fogja jelenteni, hogy kvázihozadéka lesz ezeknek a részvényeknek, hanem minden reményünk megvan arra, még egyszer mondom, ha a bankkonzorcium most kellő finanszírozást tud biztosítani, hogy az összes többi távközlési vállalathoz hasonlóan egy nagyon nagy profittal dolgozó, kitűnő és a lakosság szolgálatában álló telefontársaság jöjjön létre. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.)