DRAGON PÁL (kisgazda): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat törvényi és szervezeti kereteket teremt ahhoz, hogy a gazdasági szférában létrejöjjenek olyan szervezetek, amelyek elősegítik a forgalmi viszonyok és az üzleti élet stabilizálódását, a gazdasági élet infrastrukturális hátterének javítását, a nemzetközi kapcsolatok további fejlődését, a gazdasághoz kapcsolódó közfeladatok egy részének az érintettek önigazgatása útján történő ellátását. Ezek a szervezetek a gazdasági kamarák, amelyek a piacgazdaság működéséhez szükséges intézményi keretek egyik legfontosabb elemét jelentik. Jelen törvényjavaslat e szervezetek feladataira, létrehozására és működésére vonatkozó normákat szabályozza. A gazdasági kamarát a tervezet köztestületként definiálja, és meghatározza az alapítók körét, az alapítás jogszabályi kereteit. A köztestületként való meghatározás abból a felismerésből indul ki, hogy az államnak a gazdasági feladatok ellátásában való szerepe fokozatosan csökken. Úgy szükség van olyan szervezetekre, amelyek a közfeladatok egy részét az államtól függetlenül is ellátják. A köztestület olyan önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el, és a tagság által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatokat lát el. A javaslat három országos gazdasági kamara megalakulását rendeli el: a kereskedelmi, az ipari és az agrár-, valamint a kézműveskamarákon kívül másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. Azért én a magam részéről szeretném hozzátenni, hogy én mindenképpen egy negyediknek nevezném a kézműveskamarát a javaslat által megállapított hárommal szemben. A javaslat megfogalmazza a gazdasági kamarák feladatait, a kamarákkal kapcsolatos követelményeket, egyúttal leszögezi, hogy a jogszabály nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését. A javaslat kétszintű szervezeti felépítést ír elő a kamarák számára: területi, gazdasági kamarát kell alakítani a fővárosban és a megyékben. Nincs azonban akadálya annak, hogy nagyobb földrajzi egységet átfogó, regionális kamarák jöjjenek létre. Mint ahogy lehetőséget ad a javaslat arra is, hogy a megyéknél kisebb területi egységek kamarajogi személyiségekkel felruházott helyi szervezeti egységeket hozzanak létre. A területi gazdasági kamarák országos gazdasági kamarát kötelesek alakítani. Ez a jelenlegi szabálytól jelentősen eltér, mert a javaslat szerint a területi szervezetek hozzák létre az országos szervezeteket, és nem az országos szervezeteknek lesz helyi egységük. A területi gazdasági kamarákkal kapcsolatos rendelkezések arra vonatkozóan állapítanak meg szabályokat, hogy az egyes gazdálkodószervezetek melyik kamarához kötelesek csatlakozni. A javaslat részletes, de egyben átjárható szabályai lehetővé teszik, hogy valamennyi gazdálkodószervezet kamarai hovatartozása megállapítható legyen. A törvényjavaslat az egyes kamarák tagságát ahhoz köti, hogy az illető gazdálkodószervezet milyen tevékenységet folytat. Sajnálatos módon úgy tekinti az egyes gazdálkodószervezetek tevékenységét, mintha vegytisztán csak kézműves- vagy csak mezőgazdasági tevékenységet végezne. A valódi életben azonban ritka az olyan gazdálkodószervezet, amely csak egyféle tevékenységet folytat. Ezekben az esetekben rendezett, hogy mely gazdasági kamarához kell tartozni. Itt valószínű, hogy módosító indítványokkal igyekszünk ezt a részt majd szabályozni. Az országos gazdasági kamarákat azonos fajtájú területi kamarák alkotják. A területi gazdasági kamara tagja a tagok jogait és kötelességeit szabályozó rendelkezések szerint érdemi jogosítványokkal részt vehet a kamarai osztály ülésén, a kamarai küldöttek megválasztásán aktív és passzív választójoggal rendelkezik. Tisztséget viselhet, és igénybe veheti a kamara szolgáltatásait. A területi gazdasági kamarai tagság megszűnésének módját a javaslat részletesen szabályozza. Kiemelést érdemel, hogy a kamara nem jogosult tagjainak kizárására, még akkor sem, ha az nem tesz eleget a kötelezettségeinek, abból következően, hogy a törvényjavaslat kötelező kamarai tagságot ír elő minden gazdálkodószervezet részére. A területi gazdasági kamara megszűnésére csak az egyesülés, illetve a szétválás esetén van mód. A kamarák köztestületi jellegéből adódóan a jogutód nélküli megszűnésre nincs lehetőség. A javaslat rendezi a bíróságok és más hatóságok kamarai tagsággal kapcsolatos feladatait. A Cégbíróság a gazdálkodószervezetek bejegyzéséről, törléséről, székhelyének vagy tevékenységi körének megváltozásáról, a bejegyzési kérelem elutasításáról, a helyi önkormányzatok jegyzői az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos jogviszonyok megváltoztatásáról, az első fokú adóhatóság pedig a mezőgazdasági vállalkozók tevékenységével kapcsolatos eljárásokról köteles tájékoztatni a területi gazdasági kamarát. Tisztelt képviselőtársaim! A javaslat IV. fejezete a gazdasági kamarák általános feladatait foglalja össze. A kamarák a gazdasági fejlesztéssel kapcsolatban elősegítik a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlesztését, előmozdítják a kutatás, fejlesztés hatékonyságát, az innovációt, közreműködnek a szakképzésben és vizsgáztatásban. Részt vesznek a szabványosítással, a minőségüggyel és iparjogvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában; fejlesztik a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat; vásárokat, kiállításokat, konferenciákat szerveznek; műszaki és jogi információkkal segítik tagjaik tevékenységét. Nem tér ki viszont a javaslat az egyes kamarák speciális feladataira. Gondolok itt például az agrárkamara jelenlegi feladataira, amelyek garantált árak megállapítását és más speciális mezőgazdasági kérdések megoldását jelentik. Különösen fontos feladatot jelent ez a mezőgazdaság megváltozott helyzetében, amely a tulajdonviszonyok megváltoztatása és a piacbeszűkülés miatt jelentkezik. (18.00) A gazdasági kamarákkal szemben támasztott egyik fontos követelmény, hogy e szervezetek hatékonyan közreműködjenek az üzleti gazdasági forgalom stabilizálásában, ennek érdekében a javaslat rendelkezései szerint a kamarák a személyes és üzleti titkok szem előtt tartásával tagjaikról nyilvántartást vezetnek. E nyilvántartások a kamarai tag gazdasági tevékenységével összefüggő, egyébként sem titkos adatait tartalmazhatják. A gazdaság általános érdekeinek érvényesítésével kapcsolatban a kamarák véleményt, tájékoztatást adnak a gazdálkodószervezetekre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban. Gazdasági elemzéseket készítenek, és hoznak nyilvánosságra. Tisztelt képviselőtársaim! A tervezet nem sorolja fel taxatíve, hogy melyek azok az ügyek, ügycsoportok, amelyek kamarai hatáskörbe tartoznak. Ezeket külön jogszabályok tartalmazzák, mint például a szakképzésről szóló törvény. A kamarák előbb vázolt feladatai közül a szervezeti felépítésre s az adott feladat e sajátosságaira figyelemmel a javaslat bizonyos tevékenységeket az országos kamarák hatáskörébe utal. Ilyen az Országos Képzési Tanácsban való részvétel, a külföldi gazdasági kamarákkal kapcsolattartás, a Magyar Gazdasági Napok megszervezése, a tagnyilvántartás egységes rendszerének kialakítása és a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok kidolgozása. A gazdasági kamarák ágazati, szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el. Az érdekérvényesítésnek más szervezeti formái egyrészt már kialakultak, másrészt nincs akadálya újabb, a kamarákon kívüli érdek-képviseleti szervezetek létrehozásának. A kamara működését jelen törvényen túlmenően az alapszabály határozza meg. A tervezet az alapszabály vonatkozásában csak néhány alapvető kritériumot határoz meg. Például: a kamara neve és székhelye, a kamara szervezetére és működésére vonatkozó főbb szabályok. Egyébként az alapszabály megalkotása a kamara hatásköre. A kamarai önkormányzat legfőbb szerve a küldöttgyűlés. A javaslat a küldöttgyűlés mint legfőbb döntéshozó szerv hatáskörébe utalja a fontos döntéseket. Például az alapszabály és más önkormányzati szabály megalkotását és módosítását, az éves költségvetés megállapítását. A javaslat a kamara elnökének önálló képviseleti jogot ad. A kamarák működésének belső kontrollját az ellenőrző bizottság végzi. Feladatai közé tartozik a kamara gazdálkodásának és működésének vizsgálata törvényességi és célszerűségi szempontok alapján. Indokolt, hogy a kamarák etikai bizottságot hozzanak létre. Az etikai bizottság a kamarai etikai jogszabályok megsértése esetén vagy más, a javaslat 27. � g)-től i)-ig pontjában meghatározott esetekben jár el. A javaslat kötelezően megalapítandó szervezeti egységként rendeli létrehozni a mezőgazdasági bizottságot, amelyet a településen székhellyel rendelkező agrárkamarai tagok alkotnak. A bizottság feladata a helyi termelés- és piacszervezés, az agrártermelők tájékoztatása. A kamara megalakításának és további működésének egyik legfontosabb garanciája a választási szabályokban rejlik. A javaslat jól követhetően szabályozza a kamarák választási rendszerét, alapegységének a kamarai osztályt tekintve. A kamarai osztályban történő küldöttválasztás elve alól két kivételt enged a törvényjavaslat. Az egyik az agrárkamara, ahol a küldöttek egy részét a mezőgazdasági bizottságban választják. A másik pedig az országos kamara, ahol a helyi kamarákban kialakult választás miatt nincs szükség e szempontok érvényesítésére. A gazdasági kamarák működésével járó költségeket a javaslat szerint három forrásból lehet finanszírozni. Először: a tagdíjból. Másodszor: a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból. Harmadszor: egyéb bevételekből. Természetesen a Magyar Gazdasági Kamarát alakító tagszervezetek a kamarák működési költségeinek finanszírozásánál gondolnak a költségvetésre is. A tagdíjat az Országos Gazdasági Kamara alapszabálya állapítja meg. A tagdíjat - meg nem fizetés esetén - adók módjára kell behajtani, az adózás rendjéről szóló jogszabálynak megfelelően. A gazdasági kamara feladatköréből adódóan nem gazdálkodószervezet. Gazdasági tevékenységet sem közvetve, sem közvetlenül nem folytathat. Ezért a javaslat kizárja azt is, hogy a gazdasági társaság tagjaként vegyen részt a gazdálkodásban. Amennyiben gazdasági tevékenységet is igénylő feladatainak ellátásához szükséges, kizárólag közhasznú társaságot alapíthat. A gazdasági kamarák feletti törvényességi felügyeletet a Kormány által kijelölt miniszter látja el. Ha a törvényességi felügyelet során feltárt hiányosság, törvénysértés másként nem orvosolható, a miniszter a bírósághoz is fordulhat. A kamarák kötelesek elősegíteni a törvényességi felügyelet tevékenységét azzal, hogy alapszabályukat, önkormányzati szabályukat, egyes határozataikat határidőn belül megküldik a kijelölt miniszternek. Nemcsak a törvényességi felügyeletet ellátó miniszter fordulhat a bírósághoz, ha jogsértést észlel, hanem a kamarai tagok és területi kamarák is kérhetik a bíróságtól olyan testületi határozat felülvizsgálatát, amely jogszabályba, alapszabályba vagy más önkormányzati szabályba ütközik. Tisztelt Országgyűlés! A 7. fejezet a gazdasági érdekképviselet gyakorlására vonatkozó szabályokat foglalja össze. Eszerint a gazdálkodószervezetekre vonatkozó előterjesztés esetén a benyújtás előtt ki kell kérni az érdekelt érdek-képviseleti szervezet - és feladatkörüket érintő esetben az érintett kamarák - véleményét is. Annak érdekében, hogy az érintettek időben tudomást szerezzenek az előterjesztésről, a tervezet kötelezővé teszi azok hivatalos lapban történő közzétételét. A javaslat a kamarák vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a gazdasági kamara a feladataival öszszefüggő gazdasági előterjesztésről nyilvánít véleményt. Az egyeztetés rendjével kapcsolatban kiemelendő, hogy a kamarák már a különböző jogszabályi koncepciók kidolgozásában is részt vehetnek. (18.10) Tisztelt Országgyűlés! A most megvitatásra kerülő törvényjavaslat olyan új intézményrendszert hoz létre, amely a magyar gazdasági viszonyok között - legalábbis évtizedekre visszamenőleg - nem létezett, illetve nem ilyen tartalommal funkcionált. Több országos méretű szervezet létrehozását tűzi ki célul a javaslat. Rendelkezik e szervezetek létrehozásának rendjéről, anyagi, technikai feltételeinek biztosításáról. E szervezetek létrehozása és törvényes működése elősegítheti azt a célt, hogy a gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggő feladataikat ellássák. Befejezésül szeretném elmondani, hogy magam is részt vettem a Magyar Gazdasági Kamara közgyűlésén, amely közgyűlésen a napirendi pontok tárgyalása mellett e téma, a kamarai törvény megvitatása is szerepelt. A Magyar Gazdasági Kamara tagszervezetei elismerően nyilatkoztak a törvényjavaslatról. Elmondták, hogy a törvény alkotói folyamatosan egyeztettek velük, ezért arra kértek bennünket, jelen lévő képviselőket - és ezt tolmácsolom most a tisztelt Háznak is -, hogy támogassuk az általuk is támogatott törvényjavaslat mielőbbi elfogadását, a törvény megszületését. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)