DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bíróságokról szóló törvény harmadik, komolyabb módosításával kapcsolatos határozathozatala előtt állunk. Ennek a jelenlegi törvényjavaslatnak a célja és a tartalma lényegében eltér a korábbi kettő és a bírósági törvény átfogóan a bírák státusát és helyzetét sokkal mélyebben érintő javaslataitól, amely szerencsére már igen jó körülményeket és jó feltételeket eredményezett a bírósági törvény általunk elképzelt továbbfejlesztése érdekében. Ami a mostani törvényjavaslatot illeti - mint arra talán szükségtelen emlékeztetnem önöket -, a bírák és a bíróságon dolgozók szolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályozatlanság indokolja elsősorban, hiszen a Munka Törvénykönyvének az elmúlt év során történt újrakodifikálása ezt a szférát, az igazságszolgáltatás egészét, beleértve a bíróságokat is, természetesen nem szabályozta, hiszen ez nem vonható sem a Munka Törvénykönyve, sem a közalkalmazotti, sem pedig a köztisztviselői törvény hatálya alá. Ami a törvényjavaslat tartalmát illeti, azt hiszem, a lefolytatott bizottsági munka, valamint a tisztelt Országgyűlés plenáris vitája részleteiben is tökéletesen egyetértett - úgy gondolom, a hozzászólók túlnyomó többségének véleménye alapján - a javaslat céljával. Én nagyon röviden azokat a módosításokat szeretném csak érinteni, amelyeket nem látunk támogathatónak, és ennek nagyon rövid indokát szeretném elmondani. Mindenekelőtt nem támogatnánk azt a javaslatot, amely egyébként az alkotmányügyi bizottságban többséget kapott, tehát annak ellenére nem támogatjuk, hogy a bizottság álláspontja ettől eltér, hogy a bírót a javaslatban írt móddal szemben csak hozzájárulásával lehessen ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni. Azért nem támogatjuk ezt a módosítást, mert fogalmilag mást tükröz, mint amit a javaslat céloz. A kirendelés fogalmilag is nyilvánvalóan egy egyoldalú intézkedés, amelynek az a feltétele, hogy erre csak és kivételesen ideiglenesen, igazságszolgáltatási érdekből, de vezetői elhatározásból, tehát egyoldalú elhatározásból kerülhessen sor. Nyilván nem lehet ennek alapján a kirendelésnek az a feltétele, hogy a bíró hozzájáruljon, hiszen akkor ez egy másfajta jogintézmény, akkor ez egy áthelyezés, közös megegyezéssel szabályozandó intézmény lenne. Ami a mostani szabályozást illeti, szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ez a szabályozás a jelenlegi helyzettől eltérően kedvezőbb, hiszen jelenleg a bírákat évente lehet hat hónapi időtartamra ideiglenesen kirendelni más székhelyű bíróságra, ugyanakkor a javaslat erre a mi szándékaink szerint kétévente adna lehetőséget. Ugyancsak nem támogatjuk az alkotmányügyi bizottság álláspontjától eltérően azt a módosító indítványt, amelyet őszintén szólva nem is nagyon tudok fogalmilag sem összeegyeztetni a jelenleg hatályos bírói törvény rendelkezéseivel, amelyet az ismert szavazati arányban elfogadtak önök több, mint egy évvel ezelőtt, lassan két éve, hogy tudniillik az összbírói értekezleten a javaslat szerint a bírók kétharmadának ilyen döntése esetén a megyei bíróság elnökének lemondási helyzetét eredményezné. (16.50) Nyilvánvaló, sem ebben a törvényben, sem máshol nem tudunk olyan megoldást támogatni, amely a kinevezéshez kötött munkakör címzettjét a kinevezéstől teljesen független másik testület döntésével hozná abba a helyzetbe, hogy a kinevező szándékával ellentétben a vezetői megbízásra, felmentésre vagy megszüntetésre kerüljön. A módosító javaslatok közül továbbá azt a javaslatot, amely a bíró szolgálati viszonyának a tartalmára vonatkozó minden kérdést, tehát a bíró jogait és kötelességeit kizárólag törvényben kívánja szabályozni, szintén nem tudjuk támogatni. Nemcsak azért, mert ellentétben állna a jelenleg hatályos és jó gyakorlatot eredményező s az önök felhatalmazása alapján különböző alacsonyabb szintű jogforrásokban szabályozott kérdés részletes és lehetséges szabályozási módjával s metódusával, hanem azért sem, mert egyszerűen gyakorlatias megoldásokkal és követelményekkel állna szemben, hiszen a bíró szolgálati viszonyának valamennyi fontos elemét illetően ez a mostani törvénymódosítás, részletes szabályozás a lehető legszélesebb körben eredményezhet, ugyanakkor bizonyos esetekben - akár a bér, akár a létszámügyek területén vagy éppen az ügyviteli szabályozásban nyilván elképzelhetetlen - törvényi szintű szabályozást. Ennek az operatív esetekhez, a konkrét napi gyakorlathoz történő alkalmazása egyszerűen elképzelhetetlenné tenné, hogy törvényben igen nehézkes módosítással vagy módosítási lehetőséggel szabályozzuk. Ez az indoka annak, hogy miért nem támogatjuk tehát azt a javaslatot, amely valamennyi bírói ügyben a bírák bármilyen tekintetű jogát és kötelességét törvényi szabályozásra utalja. A bírák otthondolgozási kedvezményének alanyi jogként történő megadására irányuló javaslatot ugyancsak nem tudjuk támogatni. A javaslat szerint ez a bíróság elnökének a jogkörébe tartozó kérdés. Nyilván nem tudunk egyetérteni annak a módosításnak az irányával és tartalmával, amely az otthondolgozás kedvezményét a bíró számára alanyi jogon tenné lehetővé. Ez nemcsak fogalmilag - és azt hiszem, bővebb indoklásra nem is szoruló módon -, ellentétes lenne mindenféle állami intézménnyel, állami szervezettel, amelyet vezetnek, de egyszerűen gyakorlatilag sem kivitelezhető, hiszen nagyon sok bírói hatáskörű bírói munka olyan jellegű, ami otthon nem végezhető el. Például a nem tárgyaló bírák - mondjuk - a cégbírák esetében ez nem is valósítható meg. Egyébként elvileg is aggályos, hogy a bíró a munkájának kötetlen munkarendben való végzésére a törvény erejénél fogva legyen jogosult, anélkül, hogy ennek indokoltságát a bíróság elnöke vizsgálhatná. Természetesen azt mi magunk javasoltuk, hogy a bíróság elnöke a konkrét körülmények ismeretében a bíró otthondolgozását engedélyezze, illetőleg ezt az engedélyt visszavonja a körülmények megváltozása folytán. Ugyancsak szükségtelennek tartjuk, és ezért nem támogatjuk a törvény módosítása kapcsán beadott azon javaslatot, amely a munkáltatói jogok gyakorlása szempontjából külön, ennek hangsúlyozásával a bírói függetlenség fogalmának bármilyen, munkáltatói jogú gyakorlása körében elszenvedett sérelmét külön nevesítve, a fegyelmi bírósághoz fordulást eredményezhetné a bíró részére. Mi a törvényjavaslat 15. �-ával beiktatandó új - a bírósági törvény számozását követve 71/D. � szerinti - módon természetesen magunk is azt kérjük, hogy a bíró a munkáltatói jogokat gyakorló vezető intézkedése ellen a szokásos módon, 15 napon belül a Munkaügyi Bírósághoz fordulhasson. Ez teljes mértékben magában foglalja a bírói függetlenséget sértő intézkedés elleni jogorvoslat lehetőségét is. Ezen túlmenően sor kerül egy fegyelmi eljárásra is, ha a munkáltatónak a bírói függetlenséget sértő intézkedése a vezető részéről fegyelmi vétséget valósítana meg. Mindezeket tartottam lényegesnek és szükségesnek kiemelni azon módosító indítványok köréből, amelyeket nem látunk támogathatónak, egyébként pedig a módosítások nagy részét mi magunk is támogatjuk, és ennek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett javaslatot a támogatott módosításokkal együtt szíveskedjék elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)