DR. SZABÓ JÁNOS földművelésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kis Zoltán Képviselőtársam! Készültem, úgyhogy ha közben esetleg nem is figyeltem minden mondatára, tudom, hogy annak mi a lényege, és próbálja elfogadni tőlem azt, hogy a válaszom szakszerű lesz, és miután ön szakmai részletekbe ment bele, engem is arra kényszerít, hogy ugyancsak szakmai részletekbe menjek bele, amelyeknek a szabadon történő előadása nem elég egzakt, ezért engedje meg, hogy szó szerint felolvassam az írásbeli választ. A benyújtott interpellációban foglalt kérdésekre az áttekinthetőség érdekében csoportokba foglalva adom meg a válaszaimat. Az első kérdése: miért kell a tulajdonváltással járó földkiméréseket olyan szabatos technológiával végezni, ami lassítja az eljárást és költségnövelő vonzata van. Válaszként mondom, hogy szakemberek számára, akik ismerik a rendelkezésre álló térképi anyagot, tudták, hogy a bekövetkezett politikai, társadalmi és gazdasági változásokkal járó tulajdonviszonyok módosulása nem teszi lehetővé a laza grafikus megoldásokat. Ugyanis az ország külterületének 47%-a került új felmérésre az elmúlt időszakban. A térképek méretaránya döntő többségében 1:4000 méretarányban készült el. Ez az akkori nagyüzemi gazdálkodás céljait teljesen kielégítette, és a szakmai előírásokban engedélyezett 1 méter 20 és 1 méter 80 centiméteres eltérések közötti intervallum nem befolyásolták a vetésforgót, illetve a gazdálkodást. Ma már a térkép felhasználhatóságára az igény erősen megnőtt, és a bányák, az erdészet, a vízügy, az önkormányzatok is számítógépes formában tartják nyilván területeiket, és ezek egységes nyilvántartása feltételezi a hasonlóan számszerűen elkészített térképeket. Ugyanakkor a föld értéke is növekszik, és a tulajdonosok is elvárják, hogy bármikor kis tűrési határokon belül ismerjék meg a birtokhatárokat; ezzel várhatóan megelőzünk több tízezer birtokvitát. Az új felméréssel nem érintett régi, öles rendszerű, elavult méretarányú térképek megbízhatósága az előzőekhez képest még gyengébb. Nem akarok utalni itt az ügyvédi praxisomra, ahol 70 centis területhatáron vitatkoztunk, és amikor a térképet elővették, azt mondták, hogy 1 méter 10 centiig bírja a térkép alapján a tűrési határt a terület, mert annyira tökéletes csak a térkép. Megjegyzendő, hogy az ön által hivatkozott 12035/2. számú útmutató előírásai elsődlegesen a kárpótlási célú földkimérésre vonatkoztak, mivel akkor még nem volt ismert a részarányok kiadására vonatkozó törvény. A képviselő úr által nehezményezett eljárás ez idáig még nem hátráltatta a kárpótlási árveréseket, és a későbbiekben is a felgyorsult ütem kiszolgálása csak a pénzügyi fedezet biztosításán múlik. Ide kívánkozik, hogy a kárpótlásban részt vevő szervek - bizottság, önkormányzat, nagyüzemek - alaposabb előkészítő és felmérő munkájával tetemes munka és anyagi ráfordítás lenne megtakarítható. A második kérdése: a talajosztályozás, illetve a földminőségi osztályok megbízhatósága. Válaszként mondom, hogy a talajosztályozást és alosztályok határainak megállapítását becslés alapján írta elő még a századfordulón készült jogszabály. A minőségi osztályok felülvizsgálata új felmérés, térképfelújítás, illetve nagyobb földbirtokrendezés esetén történt, és nem az interpellációban feltételezett regionális vagy helyi érdekek határozták meg a módosítást. Tekintve, hogy a kárpótlási föld- és részaránykiadás mértékét aranykoronában határozzák meg, a közhiteles térképen rögzített osztály- és alosztályhatár izovonalainak megfelelően kell az aranykoronához tartozó területeket kialakítani. Ez bizony nehezíti a tervezést, és erre nem kellett kidolgozni illetve erre kellett kidolgozni a számítógépes programrendszert. A harmadik kérdése: az előírt eljárással együttjáró, a birtokhatároknak kővel történő állandósítása. Idevonatkozóan az útmutató csupán javasolja a részletpontok állandósítását, és kellő mérlegelés után, ha a fennmaradás biztosított, akkor ez megoldható. Amenynyiben az új tulajdonos igényli és megtéríti, akkor indokolt a kővel történő megjelölés. Negyedik kérdése: a kijelölt útmutató felülvizsgálatának szükségessége és a jogszabályokkal való összhang megteremtése. A kérdéses útmutató előírásainak betartása nem gátolja a tulajdonszerzést, de garantáltan biztosítja a földtulajdon térkép-, terepi és nyilvántartási adatainak egységét. A felülvizsgálatot és változtatást csupán az indokolná, ha az árverések ütemét emiatt lassítani kellene, vagy a szükséges pénzügyi támogatás elmaradása után a földhivatalok vállalkozók bevonása nélkül, saját kivitelezésben kényszerülnének az előkészítési és kitűzési munkákat elvégezni.