KOCSENDA ANTAL (FKgP): Köszönöm, Elnök Úr. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt képviselőcsoportja a Kormány külpolitikai lépéseihez a következőket kívánja hozzáfűzni - lerövidítve és érintőlegesen. Napjainkban Közép-, Kelet- és Dél-Európa térségeiben hangos robajjal omlik össze a békeszerződés rangjára emelt békediktátum, melyet az első és második világháború győztes hatalmai e térség számos népére, meglehetős egyoldalúsággal, ráerőszakoltak. E térség népei joggal várták el, hogy e torz politikai képződmények alkotói, felelősségüket átérezve, megteszik azokat a lépéseket, melyek megelőzhették vagy kezdeti stádiumában megállíthatták volna azt a - súlyos áldozatokat eredményező - belháborút, melyet a szerb agresszió következtében kialakítottak. E súlyos helyzet most lehetőséget kínál a nyugati hatalmaknak arra, hogy az e térség népeivel szemben fennálló adósságokból törlesszenek. Mára már világossá vált, hogy e térség átalakulása és etnikai problémái - melyek gyökerei az első világháborúig, sőt, az elé vezethetők vissza - sem emberi jogi, sem nemzeti, sem gazdasági vonatkozásban nem oldhatók meg a Nyugat segítsége nélkül. A magyar és más nemzeti kisebbségek e térségben veszélyhelyzetbe kerültek. Erre mutatnak Erdélyben az erőszakos román asszimilációs törekvések, Szlovákiában pedig az egyre erősödő nacionalista tendenciák és a szerb törekvések is, ahol - lakóhelyükről elüldözött vagy háborús események elől elmenekült kisebbségi lakosok helyére szerbeket telepítve - az etnikai, nemzetiségi arányokat kívánják a szerbek javára megváltoztatni. E célt szolgálja a menekültek hazatelepítésének napjainkban érzékelhető adminisztratív akadályozása is. A magyar diplomácia konkrét eredményének tekinthetjük e vonatkozásban, hogy sikerült elérnie az európai fórumokon, hogy a kisebbségi kérdést nem belügynek, hanem biztonságpolitikai - és az egyik legfontosabb - kérdésnek tekintik. Ez azonban ma már kevés, mert nem akadályoz meg agresszív erőket abban, hogy népcsoportokat - akár fegyveresen is - kiirtsanak egyes területekről a nemzetiségi összetétel megváltoztatása érdekében. A nyugati államoknak rendelkezésére állt az az eszközrendszer, melynek alkalmazásával stabilizálni tudta volna e térségben, sőt, elérhette volna, hogy a biztonsági zóna határa keletebbre tolódjék. E gondolatkörhöz tartozik a magyar külpolitikának az a pozitívuma is, hogy - nem reagálva a provokációkra - nem hagyta az országot belesodródni a déli határaink közelében dúló háborúba. Meggyőződésünk, hogy Európa népeinek békéje, a jelenlegi feszültségek feloldása csak határok nélküli Európában testesül meg, de addig is meg kell óvni a saját békénket bölcs külpolitikával Közép-Európában, és bölcs belpolitikával határainkon belül. Egypár gondolatot még el kell mondanom a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban, mely északi szomszédunkkal fennálló kapcsolatunkat mérgezi. Mindenki előtt ismeretes a magyar és szlovák kormányfők között a közelmúltban lezajlott tárgyalások eredménye. Mindenki előtt ismertek a szlovákiai álláspontot motiváló, meghatározó bel- és külpolitikai körülmények. E tényekből kiindulva úgy ítéljük meg: nem biztos, hogy elkerülhetjük a vízlépcsőrendszer törvénytervezetének újratárgyalását. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk ebben a kérdésben, olyan törvényt kell alkotnunk, amely megfelelő garanciákat nyújt arra, hogy a Szigetköz vízháztartása ne szenvedjen károsodást. E vonatkozásban fontosnak tartjuk Pap János képviselő úr önálló képviselői indítványát a Szigetköz védelmének tárgyában, valamint a Győr-Sopron megyei ad hoc bizottság tanulmányában foglaltakat, ajánlva a tisztelt Ház szíves figyelmébe álláspontjának kialakításánál. Gazdasági átalakulásunk egyik fontos tétele a nyugati tőke, technika, technológia beáramlásának megkönnyítése. Figyelembe véve a magyar történelmi múlt tapasztalatait, törekednünk kell arra, hogy túlzottan egyoldalú függőségi viszony a tőkebehozatal tekintetében se alakuljon ki, és egy ilyen helyzet kialakulásának ellensúlyozására nagyobb nyitottságot kell biztosítanunk a távol-keleti tőkeerős államok befektetési törekvéseinek. A konvertibilis importból származó áruszerkezeten belül túlzott - mondhatjuk: torz - arányokban jelenik meg a fogyasztási cikkek, ezen belül különösen a luxuscikkek behozatala. Meg kellene vizsgálnia a Kormánynak, hogy a gazdaság fellendítése érdekében mezőgazdasági, ipari kisgépek, berendezések importja esetén az eddiginél is nagyobb vámkedvezményeket, egyes területekre vonatkozóan vámmentességet adjon. Záró gondolatként még néhány szót az Európai Közösséghez való csatlakozásunkról: Tisztában vagyunk azzal, hogy a Közösség teljes jogú tagságához vezető út gyötrelmekkel terhes - erre utal a maastrichti szerződéstervezet is -, és az Európába jutás feltételei között nemcsak jogrendszerünk korszerűsítése, szabványainknak a nyugati szabványokhoz való formálása, infrastruktúránk nyugati szintre emelése szerepel - Európába jutásunk alapja külső és belső békénk megőrzése. (15.30) Belső békénk megőrzése kérdésében súlyos felelősség terhel valamennyiünket: a Kormányt, a Parlamentet, minden rendű és rangú közhivatalt, szervezetet és nem utolsósorban a médiákat. A magyar társadalmat az átalakulási és környezeti feszültségek súlyos megpróbáltatásokkal terhelik, ennek ellenére bízzunk abban, hogy az önmagunk által szított indulatok mederben tartásával a magyar társadalom meg fog felelni napjaink történelmi kihívásának. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)