DR. PÁSZTOR GYULA (Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 tagú csoportja): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két dologra szeretnék kitérni. Az egyik, amit Hack képviselő úr említett. Valóban tévesen került beterjesztésre technikai hiba miatt, nem az említett, illetve célzott képviselőt javasoltuk az alkotmányügyi bizottságba, hanem - javítanék, elnök úr - dr. Horváth Lászlót javasoltuk az alkotmányügyi bizottságba. A másik dolog, amit megemlítenék, rendkívül sajnálom, hogy ez a dolog idekerült és úgy gondolom, tévednek az ellenzéki pártok képviselői, akik fölszólaltak, hogy bennünket, 35-öket hibáztatnak a kialakult helyzetért. Azt gondolom, semmiféleképpen nem a Parlamentnek a dolga eldönteni, hogy most a 10-ek vagy a 35-ök a pártnak a frakciója. Azt hiszem, hogy közismert, hogy ebben bírósági ügy van folyamatban, majd ott eldől, talán ezzel nem kellene foglalkozni. A következő dolog, amire utalni szeretnék, és azt hiszem, hogy abban is egyetértünk, hogy az 1990. áprilisban a pártok, illetve a frakciók képviselői, vezetői által aláírt megállapodás egy helyen valóban súlyos sérülést szenvedett, nevezetesen abban, hogy az említett két bizottságban, az alkotmányügyi bizottságban és az emberi jogi bizottságban nem tükrözi a jelen helyzet azt, amit az akkori megállapodás tartalmaz, nevezetesen azt, hogy ugyanaz az arány legyen a bizottságokban, mint amit itt a plenáris ülésen, a Parlamentben elfoglalt képviselők számaránya tükröz. Én egy dologból indulnék ki, és azt hiszem, - és ebben is egyetértek az ellenzéki képviselőkkel -, hogy valóban csak egy egységes, átfogó rendezés fog majd végső megnyugvást adni, mert hiszen időközben nemcsak minálunk történt változás, hanem akármelyik nagyobb pártra mutatnék rá, elülés történt, tehát gyakorlatilag átülés másik helyre, ennek következtében az az elv már nem áll, aminek alapján a +90 áprilisi megállapodás született. Tehát gyakorlatilag nem illeti meg ezeket a pártokat számszerűségi arányban annyi hely a bizottságokban, mint amennyi megillette a 90-es áprilisi állapot szerint. Ha ebből indulok ki, a mi csoportunk gyakorlatilag, ha egybe veszem a 35-öket és a 10-eket, gyakorlatilag, számszerűségében nem változott. Tehát darabszámra mi nem kértünk egyetlen egy bizottsági hellyel sem többet, mint amennyi bennünket megillet, illetve megilletett 90 áprilisában. Egyetlen eggyel sem! Senki nem végezte el, illetve senki nem figyelt arra, hogy ha megosztja a 35-ök és a 10-ek között a bennünket, 44-ünket, illetve 45-ünket - teljesen mindegy, hogy hány számot mondok - megillető bizottsági helyek számát, abban az esetben rájött volna arra, hogy 2 fővel, tehát két hellyel többet birtokol, illetve több helyen ül bent a 10-ek csoportja, mint amennyi valóban őket megilletné. Akármilyen számolást végeznek el tisztelt képviselőtársaim, erre egyértelműen rá fognak jönni, hogy nem nekünk kellett volna engedni, hanem a 10-eknek kellett volna engedni, nekik kellett volna lemondani két helyről, és mi ezt akkor elfogadtuk volna. Tehát ezt az állítást, amit itt tettek, illetve elhangzott, hogy mi voltunk azok, akik rugalmatlanok voltunk, kénytelen vagyok visszautasítani. Éppen ezért az általunk előterjesztett megoldás egy átmeneti jellegű, így tessék azt figyelembe venni. Semmiféleképpen nem akarjuk, a mi 35-ös képviselőcsoportunk sem azt, hogy a 90-es áprilisi megállapodás sérüljön. Csak ideiglenes megoldásként vagyunk kénytelenek alkalmazni, hogy kiküszöböljük ezeket az aránytalanságokat, amik a két bizottságnál bekövetkeztek, és merem remélni, hogy a Szűrös alelnök úr által vezetett bizottság a munkáját miharabb befejezi, és a megalakítandó új bizottságokat is figyelembe véve a teljes újrafelosztás konszenzusos alapon fog létrejönni. Köszönöm szépen, Elnök Úr. (Taps a 35-ök részéről.)