DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, Inotay képviselő úr fejtegetései válasz nélkül nem hagyhatók. Szeretnék két- három dolgot a törvénnyel kapcsolatban kiemelni. Először is: a törvény előkészítése és a parlamenti bizottsági vitája során egyértelműen megállapítható volt, hogy a törvény minden szempontból megfelel nemcsak a magyar Alkotmánybíróság ítéletének, hanem a képviselő úr által hivatkozott nemzetközi egyezményeknek is - figyelemmel arra, hogy természetesen Magyarországon, Magyarországra vonatkozó törvényt alkotunk. Ami az aggályait illeti - tehát hogy az érdekkifejezés taxatív felsorolását hiányolja -, azt kell mondanom, hogy két dolgot hagy figyelmen kívül a képviselő úr. Az egyik az, hogy itt a per megindításáról, nem pedig mikénti eldöntéséről van szó, hiszen azt a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fogja így vagy úgy elbírálni - akár apaság vélelmének megállapításáról, akár annak megdöntéséről van szó. A másik - és azt hiszem, ezt nem kell indo-kolni -, hogy mikor érdek valami és mikor nem, ezt taxálni nem lehet. Hogy a kiskorú érdekei mikor mit kívánnak meg, különösen az általa hozott példában, hogy például szabadságvesztés büntetést tölt valakinek az apja+ Akkor ne legyen már az apja? Nem is értem az összefüggést, amit a képviselő úr mond. Egyszerűen megoldhatatlan lenne - nemcsak törvényhozásilag, hanem nyelvtanilag is -, és azt hiszem, a világ egyetlen parlamentje sem merne arra vállalkozni, hogy egy ilyen széles és az életviszonyok olyan sok változatos példáját produkáló esetben taxatíve előírja az egyébként csak perindítás szempontjából ügydöntő hatóságnak, hogy mit és mikor vegyen figyelembe. Azt hiszem, hogy ezzel nem szabadna foglalkoznunk. Csak erre kívántam reagálni, egyébként pedig egyetértek mindazokkal, akik a javaslat elfogadását támogatják. Köszönöm.