DR. INOTAY FERENC (KDNP): Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Itt egy csomó alkotmánybírósági döntésről volt szó, egyről. Jelenleg három ügy vonatkozik, vár az itteni döntésre. Sajnos azonban a tények szerint a mi döntésünk nem helyes. Éspedig ez az ügy tulajdonképpen nem Magyarországon van napirenden. Nevezetesen az Egyesült Nemzetek genfi hivatala emberjogi központja Hung. II. (392/1990-es) iktatószámon ezt az ügyet és a mi döntésünket figyelemmel kíséri. Hölgyeim és Uraim! Mi csatlakoztunk az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata és ezen belül a polgári politikai jogok gyermekekre vonatkozó nemzetközi egységokmányához. Ezen kívül már az idén írtuk alá a gyermekeknek a jogait. A konkrét ügyben arról van szó, és a másik két ügyben is, hogy egy adott esetben az anya, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a bontóper során nem ő kapja meg a gyereket, egyszerűen kijelentette, hogy a gyerek nem attól az apától származik, akivel szemben a bontóper elején még tartásdíjat is követelt a közös gyerekük számára. Mindenkinek igaza van itt, az előttem hozzászólóknál, egyetlenegy pontban van probléma. Én utánanéztem - volt módomban Svájcban, Genfben ennek utánanézni: igenis, figyelemmel kísérik a mi döntésünket. A jelenleg érvényes döntésünk, ami itt ajánlva van, nem felel meg annak, amit elvárnak tőlünk. Tehát újra történik átirat a Külügyminisztériumba - sajnos, Katona Tamás államtitkár úr nincs itt, ő foglalkozott az üggyel, és boldog volt, amikor az Alkotmánybíróság meghozta a határozatát, telexezett ki, hogy rendben van ez a dolog, és napirendre tért. Hol van, ami probléma az egészben? A jogszabálymódosításunk azt mondja ki, korlátozza a korlátlan perindítást, és arra helyezi a súlyt, hogy a kiskorú helyett pert indíthat az anya, illetve kötelesek meghallgatni az apát is. A gyámhatóságnak ebben diszkrecionális joga van, és azt figyeli, hogy mi a kiskorú érdeke. Igen, Hölgyeim és Uraim, pontosan egy konkrét ügyben homlokegyenest ellenkező véleménye van - ebben a konkrét ügyben is - a pécsi gyámhatóságnak, mint a Budapest XII. kerületi gyámhatóságnak. Nem elfogadható csak az, hogy "amennyiben a kiskorú érdeke", mert ez olyan mérlegelésre ad okot, annyira egyéni, személyi benyomások alapján biztosítja a döntést, ami jogrendszerben, jogállamban nem tartható. Hiányzik tehát a jogszabályból az, hogy ezek, és ezek, és ezek a tételes, taxatív felsorolások ha fennállnak, akkor lehet megállapítani a kiskorú érdekét. A "kiskorú érdeke" egy általános dolog és - ismétlem - konkrétan tudom bizonyítani azt, hogy egész más véleménye van például Budapesten dr. Bognár Szabolcs - igen jelentős és általam nagyon nagyra becsült - családjogásznak+ (Közbeszólás a bal oldalról: Ez itt a reklám helye!)+, más a véleménye az egyik gyámhatóságnak, más a véleménye a másik gyámhatóságnak. Attól függhet egy gyermek ügyében indított per, hogy vajon egy adott helyen hol él, hol lakik, melyik gyámhatósághoz tartozik? Mert erről van szó. Ezért én sajnos nem tudom megszavazni ezt - részben azért, mert tudom, hogy amennyiben ez így fog keresztülmenni, valószínűsíteni merem, hogy az Alkotmánybíróság újból alkotmánysértőnek fogja tartani, és ettől függetlenül a genfi Emberi Jogok Központjának irodájánál ezen a számon napirenden van, nincs lezárva az ügy. Senki sem figyelt fel rá, de ezzel újra kellemetlenségeink lehetnek. Szükségesnek tartanám tehát azt, hogy taxative, tételesen - ahogy ez jogászoktól elvárható - föl legyen sorolva, hogy melyek azok a tények, amelyek esetében a kiskorúnak érdeke. Például börtönviselt az apa, nem tudja ellátni+ Mindig meg tud győzni az anya egy másik nőt, tegyük föl, de nincs abban a helyzetben a gyámhatóság, hogy ő maga, csak benyomása alapján megnyugtatóan tudja eldönteni, hogy lehet-e pert indítani, vagy nem. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.)