CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Rendszerváltásunk gazdasági vetületének az a célja, hogy nyitott, szabadpiaci gazdaságot teremtsünk, amelyben a versenyképes, dinamikuan fejlődő és nyereségesen működő vállalatok fogják a magyar gazdaságot bekapcsolni az európai és a világgazdaság vérkeringésébe. A tulajdonosi rerform megindulása, gazdasági kapcsolataink új irányba történő orientációja, az Európai Közösség és hazánk társulási szerződésének aláírása mind-mind kedvező jelek e cél irányába. A kihívást el kell fogadni, de önmagában a politikai deklaráció kevés a feladatok megvalósításához. Az EK hiába nyitja meg piacait a magyar termékek előtt, ha azok ott esetleg eladhatatlanok lesznek. Magyarország nemzeti megújulásának egyik sarkkövét a minőségszemlélet széleskörű társadalmi elterjesztésében és megvalósításában látjuk. Ezt a munkát a lehető legmagasabb fokon, azaz kormányzati szinten kell elkezdeni. A Kormánynak deklarálnia kell azt a szándékát, hogy elkötelezett a minőség iránt. Jóllehet a Kormány 1990. december 12-én 3495/1990. számú határozatában elrendelte a magyar minőségpolitika kidolgozását, ezen a területen az elmúlt évben még kevés történt. Ez a tempó pedig nem lesz elég az új európai vonat eléréséhez. Célszerűnek tartunk egy olyan nemzeti minőségfejlesztési program beindítását, amelynek három egymásra épülő főeleme lenne. Először is: széles körben elő kell segíteni a vállalatok és intézmények ISO szabványsorozat szerinti minőségi rendszerek bevezetését és a válallati rendszerek hazai és külföldi minőségtanúsítását. Másodszor: véleményem szerint szükség van egy nem profitorientált magyar minőségügyi központ létrehozására az ISO szabványok szerinti minőségbiztosítás és minőségtanúsítás ösztönzésre, minőségjavító programok folytatására, a szaporodó minőségüggyel foglalkozó tanácsadó vállalatok tevékenységének koordinálására. Harmadszor: a Kormány hozzon létre egy, a miniszterelnök vagy köztársasági elnök által védnökölt magyar minőségi kitüntetést, amelyet pályázat útján lehetne működtetni, és ezzel demonstrálni lehetne, hogy a Kormány és hazánk elkötelezett a minőség iránt. Ez utóbbit kuratórium felügyelné és a díjak odaítélésében a szakmai zsüriben helyet kapna valamennyi parlamenti párt egy-egy képviselője is. Megjegyezzük, hogy a japán, majd ezt követő távolkeleti országok titka, szorgalmas munkájuk mellett, a minőségben keresendő. Japánban 1951-től létezik állami minőségi díj, míg az Egyesült Államokban ilyen díjat csak az 1980-as évek végén hoztak létre. Az Európai Közösség jelenleg dolgozza ki saját Quality Trophy rendszerét. Tudomásunk van arról, hogy az Európai Közösség országaiban valóságos minőségi láz van. A kiváló minőségéről híres Svájcban jelenleg már 2000 vállalatnak van meg a minőségtanúsítási bizonylata, és közel újabb 1000 vállalat minősítése folyamatban van, ugyanakkor nálunk mindössze fél kézen meg lehet számolni az ilyen bizonylattal rendelkező vállalatok számát. Várom e tárgyban miniszter úr szíves válaszát. (Taps.)