DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! A szövetkezetekről szóló átmeneti törvény a helyi érdekegyeztető fórumok döntéshozatali mechanizmusával kapcsolatban felmerült kérdéseit illetően szerintünk világosan rendelkezik, amennyiben úgy foglalt állást a tisztelt Országgyűlés, hogy a fórumok saját ügyrendjüket maguk határozzák meg. Ennek rendkívül egyszerű az oka, és azt hiszem, hogy minden félreértést ennek a rövid törvényi szövegnek a félremagyarázása okozhat. Nem kétséges ugyanis, hogy ennek a fórumnak alapvetően nem hatósági, nem ügydöntő jellege van, hanem egy egyeztetésre hivatott testület. Ami az összetételét illeti, azt már részletesen szabályozza a törvény. Legalább három, legfeljebb tizenegy tagja lehet a kárpótlásra jogosultak közül. Ezenkívül részt vesz benne képviselője útján a szövetkezet, az önkormányzat, valamint a részarány-földtulajdonosok. Tehát az összetétel világosan szabályozott. Ami a belső ügyrendjét illeti, természetesen a saját ügyrendjének a megállapítása során az általános jogelvek és az általános működőképesség elveiből kiindulva nem tételeztük fel - és most sincs okunk azt feltételezni - , hogy a minimális ügyrendre alkalmatlanok lennének ezek a fórumok megalakulásuk után. Azok az általános működési szabályok, amelyek a törvény egyéb helyeiből levezethetők, természetesen magukban tartalmazzák azt is, hogy a jogorvoslati renddel kapcsolatos egyéb szabályok a fórumnak, mint egésznek biztosítanak jogorvoslatra jogot a földkijelöléssel kapcsolatban. Tehát a fórumnak mint egy ügyfélnek van jogorvoslati joga, hasonlóan a szövetkezethez, az önkormányzathoz és a részarány-tulajdonosokhoz. Ami a fórumon belüli összetételt illeti, éppen ezért rugalmas, tehát 3 és 11 tag közötti létszámot illetően a kárpótlásra jogosultak a létszámukból adódóan képesek lehetnek az érdekeik akár meggyőzés, akár szavazás útján történő érvényesítésére. Tehát a fórum által hozott határozatokat a benne résztvevők valamilyen szavazási aránya alapozza meg. Nagyon helytelennek tartottuk volna, és most sem látjuk be, hogy szükséges lenne ennek a szavazási rendjét törvényi vagy más jogforrási szinten szabályozni. Elképzelhetetlen ugyanis az élet minden területére figyelemmel a fórum sokrétű munkájára bármilyen szavazási rendet előírni. Az természetes, hogy a többségi szavazás elvéből kell kiindulni. Általános polgári és - mondjuk - testületi formája az üléseknek a döntést illetően a többségi szavazással történő szabályozás. Semmiképpen nem látnánk azonban célszerűnek akár minősített, akármilyen formában megkötött rendjét ennek a szavazati eljárásnak. Ugyanakkor gondolom, minimális ügyrendi szabályként a fórumok meg fogják határozni azt a működési rendet, amely tartalmazni fogja a fórumok üléseinek időpontjáról és az erről szóló értesítésről szóló szabályozást. Mindamellett még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy kifejezetten azzal a szándékkal nem tartalmazza a törvény az ügyrendre vonatkozó részletes előírást, mert úgy gondoljuk, hogy sem egy felülről irányított szabályozás nem alkalmas erre, sem pedig a jogi szabályozás önmagában ennek az érdekegyeztetésnek a sokrétűségére nem ad megoldást. Úgyhogy nem tervezünk ilyen értelemben sem alacsonyabb jogforrást - erre nincs is lehetőség -, sem másfajta iránymutatást. Bizonyosak vagyunk abban, hogy akár az itt elmondottak, akár az a felvilágosító munka, amely igen sok oldalról, többek között a képviselő úr pártja részéről is nagymértékben hozzásegíthet a jogok érvényesítéséhez, elegendő lesz. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)