HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ): Elnézést, Elnök Úr, ha megengedi, az általános vitához szeretnék két gondolatot hozzátenni+ (Zaj. - Közbeszólások: Lezárták! Le van zárva!) Mint az előttünk forgó téma bizonyítja: sohasem túl késő - engedtessék meg tehát nekem, hogy azért mégis elmondhassam ezt a két gondolatot. Az egyik az: Bethlen képviselő úr, Zimányi képviselő úr gondolataihoz csatlakozva... itt olyan hangulat keletkezik, mintha az igazságszolgáltatás útjában az elévülés állna. Azt mondta Bethlen úr, hogy Auschwitz előtt, e századnak a bűnei előtt - tehát mind az alatt a kétezer év alatt, mialatt az elévülés intézménye kialakult és létezett - soha ilyan bűnök az emberiség történetében nem fordultak elő, következésképpen itt a pillanat - és a nürnbergi gyakorlat vezette be, hogy ezt gyakorta alkalmazzuk -, hogy ezt az intézményt az igazságszolgáltatás útjából - mert olyanok a bűnök - végre eltakarítsuk. Az egyetlen gondolat, amit ehhez hozzá szeretnék fűzni, hogy - de te fabula narratur - arról van szó, erről szól az elévülés intézménye, hogy amikor gyarló emberek, szemben ezzel a sokezer éves gyakorlattal, amelyik azt mondja neked, hogy amikor te rádöbbensz arra, hogy megtorlatlanul, holott te még élsz, bűnök vannak, gondolkozz el azon, hogy hány éve történt az, vedd figyelembe, hogy fair tárgyalást tudsz-e rendezni, nézd meg azt, hogy módod van-e arra, hogy megadd embertársaidnak, ami neked kijárna hasonló esetben. Akkor mondd azt, hogy van itt egy természetes határ, úgy hívják, hogy elévülés - más neve: emberi gyarlóság. Nézzük meg, hogy kik vagyunk mi, akik ítélkezünk: húsz év után már ez sem bizonyos - itt húzzunk egy vonalat! Itt kétszer húsz évről van szó. Ezzel a kétszer húsz évvel szemben egyszerre csak egy érvelés jelenik meg, hogy az elévülés intézménye áll az utunkban. Nem erről van szó! Az elévülés intézménye minden igazságtételnek része. Erről szól a jog sokezer éves, vallási alapon fejlődött filozófiája, és aki ezt keresztül próbálja hágni arra hivatkozva, hogy most, éppen most, véletlenül ennek a politikai társaságnak a kénye-kedve szerint meg kellene ezt változtatni, az nagyon súlyos és nagyon régi igazságokat hág át. A másik dolog pedig, amit mondani szeretnék, az az - egyetértek Vitányi Ivánnal, egyetértek Kőszeg Ferenccel, és egyetértek Tamás Gáspár Miklóssal abban, hogy itt politikai szándékok mozognak -, de mutassunk rá egészen pontosan, hogy mi az a tulajdonképpeni politikai szándék, ami itt mozog. Azért kértem szinte e legutolsó pillanatban szót, mert nem szeretném, ha az általános vita jegyzőkönyvéből ez a jóslat, amit most tenni szeretnék, elmaradna. Közönség már nincs, valószínűleg - joggal - nagyon kevesen nézik ezt a közvetítést most, ezért a jegyzőkönyv számára beszélek tulajdonképpen, hogy később majd visszakereshető legyen. Azt szeretném elmondani, hogy az a tulajdonképpeni politikai szándék, ami mozog - hiszen elhangzott, hogy csak ötven emberről van szó, elhangzott az, hogy a gazdasági visszaéléseken ez nem segít, ott valami mást kellene csinálni -, a valódi politikai szándék nem is elektorális, mint ahogy Vitányi Iván is mondta; a valódi politikai szándék az, hogy a magyar bíróságokat, a magyar bírákat ismét olyan helyzetbe hozzák, hogy csak és kizárólag politikai szándékok szerint kelljen ítélkezni! Ennek a törvénynek egyetlen valóságos következménye van és lesz, tessék megfigyelni, hogy a magyar bírák elkezdenek majd azon gondolkodni, hogy milyen politikai szándékok szerint ítéljenek, hiszen semmi valóságos, bizonyítékszerű, anyagi, materiális vagy bármi alapjuk nem lesz arra, hogy különbséget tegyenek például a Kőszeg Ferenc által felhozott példában, hogy engem miért nem kell elítélni az elévülési idő előtt tett cselekményeimért, holott akkor hatályos jog volt, ezeket az embereket viszont el kell, ugye; vagy pedig hogy miért kisebb bűncselekmény magyarokat Csehszlovákiába küldeni ugyanolyan quislingeknek a hívására, mint amilyen quislingeknek a hívására idehívták az oroszokat, hogy az miért lehet elévült bűncselekmény; az, aki akkor nem tiltakozott, mint Hegedűs András, annak a cselekménye miért nem évült el?! És így tovább+ Csak politikai szándékok alapján lehet eközött különbséget tenni! És a magyar Országgyűlés, az új magyar jogállam most azt követi el, hogy belehajszolja a magyar bíróságokat először - tessék följegyezni az annalesbe -, először abba, hogy politikai szándékok szerint és semmi más alapján, fölfele lesve bíráskodjanak, és ezzel alkalmassá váljanak más visszaélések elkövetésére is! Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)