1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4928.. sz.
1997. évi .... törvény
a felsõoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénymódosításáról
Elõadó: Magyar Bálint
mûvelõdési és közoktatási miniszter
Budapest, 1997. szeptember.
1997. évi .... törvény
a felsõoktatásról szóló
1993. évi LXXX. törvény
módosításáról
A felsõoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Ftv.) a következõk szerint módosul:
1. §
Az Ftv. 7. §-a (7) bekezdésének második mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A nem állami felsõoktatási intézmények felsõfokú szakemberképzését az állam
az erre vonatkozó megállapodás alapján finanszírozza. "
2. §
Az Ftv. 9/A. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A hallgatói elõirányzat másik részét képezi a hallgatók pénzbeli és
természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás: a köztársasági
ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a felsõoktatási intézmény
által létesített és fenntartott diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az
ezt kiváltó lakhatási támogatás is. "
3. §
Az Ftv. 9/H. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9/H. § (1) Az egyházi jogi személyek által létesített, államilag elismert
felsõoktatási intézmények (a továbbiakban: egyházi felsõoktatási intézmények)
és az egyéb nem állami létesítésû (alapítványi, magán) államilag elismert
felsõoktatási intézmények (a továbbiakban: magán felsõoktatási intézmények) a
7. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátásának feltételeit - az e §-ban
megállapított állami hozzájárulás mellett - a fenntartó, illetve saját
bevételeibõl az intézmény köteles biztosítani. A fejlesztés feltételeirõl való
gondoskodás a fenntartó feladata, melyhez az állam hozzájárulhat.
(2) A magán felsõoktatási intézmények a felsõfokú szakemberképzési
feladataikat e törvény rendelkezései alapján költségtérítéses
szolgáltatásként, illetve vállalkozási tevékenységként végzik. A magán
felsõoktatási intézmény külön megállapodás alapján államilag finanszírozott
felsõfokú szakemberképzési feladatot is elláthat. A megállapodás tartalmazza,
hogy az intézmény meghatározott hallgatólétszám alapján számított támogatásban
részesül a következõk szerint:
a) államilag finanszírozott hallgatói után a 9/A. § szerint kell biztosítani a
hallgatói elõirányzatot;
b) jogosult a 9/B. § (2) bekezdése alapján a szakterületre megállapított
képzési-létesítményi normatívára a megállapodásban rögzített hallgatói létszám
alapján;
c) a programfinanszírozási elõirányzatból támogatásban részesíthetõ.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt tevékenységhez, illetve annak megkezdéséhez az
állam támogatást nyújthat, ha az intézmény olyan feladatot kíván ellátni,
melynek képzési tartalma az állami intézményekben folyó képzésektõl jelentõs
mértékben eltér, vagy azt kiegészíti.
(4) Az egyházi felsõoktatási intézmények mûködéséhez - a lelkiismereti és
vallásszabadságról valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény
rendelkezéseinek szem elõtt tartásával, továbbá a Magyar Köztársaság és az
Apostoli Szentszék által kötött megállapodásra és az abban foglaltaknak az
azonos jogok érvényesítése érdekében a többi egyházra történõ kiterjesztésére
való tekintettel - az állam biztosítja, hogy az egyházi felsõoktatási
intézmény az állami intézményekkel azonos mértékû támogatásban részesül. A
hittudományi és hitélettel összefüggõ képzésben az állami intézmények
bölcsész-szakjaira, a fõiskolai képzésben pedig a tanárképzõ fõiskolák
bölcsész-tanár szakjaira nyújtott normatíva illeti meg a képzést végzõ egyházi
intézményt.
(5) Az egyházi felsõoktatási intézmények államilag finanszírozott
hallgatólétszámának megállapítására a 114/A. § rendelkezései vonatkoznak.
(6) A egyházi felsõoktatási intézmények hittudományi és hitélettel összefüggõ
képzésben részesülõ hallgatók képzésére fordított elõirányzatot külön
költségvetési elõirányzatként kell megtervezni.
(7) Az (1) bekezdés szerinti nem állami létesítésû felsõoktatási
intézményeknek juttatott állami támogatás felhasználásának ellenõrzésére az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 121. §-ának szabályai
irányadók.
4. §
Az Ftv. 31. §-a (5) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A felsõoktatási intézményekben a hallgatók esélyegyenlõségének
elõsegítését
a) tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény;
b) a tandíjfizetések, költségtérítések meghatározott összegére törvényben
nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény;
c) továbbá jogszabályokban szabályozott más formák biztosítják."
5. §
Az Ftv. 32. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
'' (4) A hallgatók világnézeti szabadsághoz fûzõdõ alkotmányos jogát egyetlen
felsõoktatási intézmény sem korlátozhatja, a vallásos vagy világnézeti
meggyõzõdés a tanulmányok megkezdésének vagy folytatásának feltételéül nem
szabható. Nem esik korlátozás alá hitéleti képzés esetén a hallgatók
világnézeti elkötelezettsége.''
6. §
(1) Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
( A mûvelõdési és közoktatási miniszter...)
" c) törvényességi felügyeletet lát el a felsõoktatási intézmények felett, és
ebben a jogkörében a tudomására jutásától számított 60 napon belül
megsemmisíthet minden olyan intézményi Szabályzatot, döntést, amely
jogszabályba ütközik;"
(2) Az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
( A mûvelõdési és közoktatási miniszter...)
"g) az FTT állásfoglalása alapján dönt a különféle képzési szintek elsõ évére
felvehetõ államilag finanszírozott hallgatói létszámról, annak intézmények
közötti megosztásáról, és ennek során gondoskodik az egyházakkal, illetve az
egyházi intézményekkel kötött megállapodásban rögzített létszámarányok
betartásáról."
7. §
Az Ftv. 74/A. §-a (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A mûvelõdési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti
jogkörében - határidõ kitûzésével - felhívja az érintettet (nem állami
felsõoktatási intézmény esetében a fenntartót is) a jogszabálysértés
megszüntetésére. Az érintett (nem állami felsõoktatási intézmény estében a
fenntartó is) köteles a felhívásban foglaltakat megvizsgálni és a megadott
határidõn belül az annak alapján tett intézkedésrõl vagy egyet nem értésérõl a
minisztert tájékoztatni."
8. §
Az Ftv. 83. §-ának (8) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A kormányrendelet meghatározza azokat a minõségi követelményeket, amelyeket
mind az államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretre, mind a
költségtérítéses képzésre történõ felvétel esetében teljesíteni kell. A
hitéleti képzés tekintetében a kormányrendelet nem tartalmazhat elõírást. "
9. §
Az Ftv. 111. §-a (6) bekezdésének elsõ mondata helyébe az alábbi rendelkezés
lép:
"(6) A felsõoktatási intézmények tudományos (mûvészeti) tevékenységének
támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 50
százalékát az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó
teljesítményi mutatók arányában kell a felsõoktatási intézmények között
felosztani."
10. §
(1) Az Ftv. 113. §-a (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(1) Ha a törvény eltérõen nem rendelkezik, e törvény hatálya a nem állami
felsõoktatási intézményekre a (2) - (3) bekezdésben és a 114. - 114/A. §-ban
foglaltak szerint terjed ki. "
(2) Az Ftv. 113. §-a (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) A mûvelõdési és közoktatási miniszter a nem állami felsõoktatási
intézmények esetén az 56/A. § (1)-(2) bekezdésében említett Javaslatát,
illetõleg elõterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg."
11. §
Az Ftv. 114. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"114. § (1) Az egyházi felsõoktatási intézmények hittudományi, illetve
hitélettel összefüggõ képzést folytatnak. Egyházi egyetemek, illetve
fõiskolák nem hittudományi kart, illetve szakot is létesíthetnek. Ez utóbbiak
állami elismerésére, és hallgatóinak a 9/H. § szerinti állami finanszírozására
abban az esetben kerülhet sor, ha az állami elismerés feltételéül szabott
valamennyi törvényi követelménynek megfelelnek.
(2) Az egyházi felsõoktatási intézmények, hitéleti képzést folytató
szervezeti egységek állami elismerésekor a hittudományi, illetve kizárólag a
hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
Ezek tekintetében a képesítési követelményeket az egyházi felsõoktatási
intézmények a rájuk vonatkozó egyházi szabályok alapján határozzák meg.
(3) A világi szakismeretekre épülõ, de a hitéletben is felhasználható
(hitélettel összefüggõ) tárgyak akkreditálási folyamata során a MAB az egyház
speciális követelményeit figyelembe veszi.
(4) A hitéleti képzés tekintetében a 3. § (1) bekezdésének bevezetõ
szövegrészében és a) pontjában, valamint 4. § (1) bekezdésének bevezetõ
szövegrészében és a) pontjában meghatározott feltételektõl el lehet
tekinteni.
(5) Az egyházi felsõoktatási intézmények a hitéleti képzés tekintetében
Szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (4)
bekezdésében, a 18. § (2) és (3) bekezdésében, az 53. § (1) bekezdésében, az
56. § (1) és (2) bekezdésében, a 63. § (4) bekezdésében, valamint a 97.§ (1)
bekezdésében foglaltaktól eltérô rendelkezéseket is megállapíthatnak. "
12. §
Az Ftv a következõ 114/A. §-sal egészül ki:
"114/ A. § (1) Az egyházi felsõoktatási intézmények nem hitéleti képzésben
részesülõ államilag finanszírozott hallgatólétszámáról - az egyházak
javaslatainak figyelembevételével - a mûvelõdési és közoktatási miniszter
évente dönt a 74.§ (1) bekezdésének g) pontjában biztosított hatáskörében
annak az elvnek a figyelembevételével, hogy az intézményenként értelmezett
államilag finanszírozott hallgatói helyek aránya nem lehet kisebb, mint az
1997/98-as tanévre az adott egyházi intézménybe felvett hallgatóknak az összes
államilag finanszírozott hallgatókhoz viszonyított aránya. Finanszírozás az
állami intézményekkel azonos rend szerint felvételt nyert hallgatók után
jár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti (illetve az egyházakkal kötött megállapodások
szerint változó) arányok betartását a mûvelõdési és közoktatási miniszter
érvényesíti az egyházi felsõoktatási intézmények vezetõivel évenként kötendõ
megállapodásában .
(3) A hitéleti, illetve hitélettel összefüggõ képzésben részesülõ hallgatók
államilag finanszírozott létszámát - az egyházakkal való megállapodások
szerinti felsõ létszámhatár keretei között - az intézmények az MKM-nek évente
jelentik be olyan idõpontban, hogy a létszámok a költségvetési tervezés során
figyelembe vehetõk legyenek.
(4) Az egyházi felsõoktatási intézmények államilag finanszírozott
hallgatólétszámát a 72. § j) pontja alapján meghatározott hallgatói
összlétszám tartalmazza."
13. §
E törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.
INDOKOLÁS
a felsõoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény
módosítására vonatkozó javaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A felsõoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Ftv.) módosítását a Magyar Kormány és az Apostoli Szentszék
által kötött megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) tette szükségessé,
mely megváltoztatni rendelte az egyházi felsõoktatási intézmények
finanszírozásának rendjét. A Kormány 2138/1997. (V. 28.) számú határozata a
felsõoktatási törvény kisebb mértékû módosítását irányozta elõ, így a
jelenlegi elõterjesztés az Ftv. azon rendelkezéseinek módosításánál marad,
amelyek a megállapodással közvetlen összefüggésben vannak, vagy abból
okszerûen következnek.
A Tervezet a Megállapodás által közvetlenül nem érintett kérdésekhez
kodifikációs okokból volt kénytelen hozzányúlni. A legközvetlenebbül érintett
9/H. § a hatályos törvényszövegben együtt tartalmazza valamennyi nem állami
felsõoktatási intézmény azonos szabályok szerinti finanszírozására vonatkozó
rendelkezéseket. Ezek változatlanul hagyása több okból sem volt lehetséges.
Egyfelõl az állami finanszírozás rendszere az 1996-os törvénymódosítás óta
alapvetõen megváltozott, másfelõl a Megállapodás hosszú távú módosítást jelent
a magán-felsõoktatás és az állam kapcsolatának alapelveiben.
Ha az egyházi felsõoktatási intézmények állami intézményekkel mindenben azonos
finanszírozásnak indoka a kárpótlás ellentételezéseként jelenik meg a
törvényben, úgy a versenysemlegesség alkotmányos elve - álláspontunk szerint
- annak ellenére érvényesül, hogy a magán-intézmények finanszírozási
szempontból más megítélés alá esnek, hisz így megfelelõ indoka van a pozitív
diszkriminációnak, amit az alkotmány megenged. A magánintézmények egyházi
felsõoktatási intézményekkel azonos állami támogatása jelenleg megoldhatatlan,
mivel ennek költségvetési többletkihatásai azonos nagyságrendet jelentenének
az egyháziakéval, s ennek költségvetési fedezete nem áll rendelkezésre, hosszú
távon pedig ellentétben állna úgy a világbanki hitel feltételéül szabott és
magyar Kormány által már elfogadott, mint az államháztartási reform
célkitûzései között is szereplõ azon követelménnyel, hogy a nem állami
felsõoktatás állami támogatása csökkenjen.
A törvényjavaslat azon megoldása, mely szerint az egyházi felsõoktatási
intézmények finanszírozása az állami intézményekkel azonos, a Magyar
Köztársaság Alkotmányával összhangban áll. Egy ettõl eltérõ rend bevezetése
egy olyan bonyolult finanszírozási rend bevezetését jelentené továbbá, amely
ráadásul ellentétben állna minden, a normatív finanszírozás bevezetését
szorgalmazó törekvéssel.
Szükséges volt továbbá - s ezzel az egyházi intézmények képviselõi is
egyetértettek - a nem hitéleti képzést folytató intézmények tekintetében az
azonos minõségi kritériumok érvényesítésének következetes törvényi
megfogalmazása, fõként két területen: az akkreditáció során és a felvételi
eljárásban .
Tekintettel arra, hogy a Megállapodás maga is külön kezelte a hitéleti képzést
és a nem hitéleti képzést, logikus volt e két egymástól eltérõ kategória
törvényben történõ egzaktabb szétválasztása.
A többi § módosítását részben a magánintézményekre vonatkozó szabályok
megváltozása, részben az egyházi felsõoktatási intézményekre vonatkozó
szabályok pontosítása indokolja, amelyek elõterjesztésére részben épp az
intézmények kérésére kerül sor.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Ftv. hatályos rendelkezése " megállapodás " helyett megbízás"-ról
rendelkezik. Tekintettel arra, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött
megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) szerint az egyházi felsõoktatási
intézmények államilag finanszírozott létszámáról megállapodást kell kötni,
szükséges a törvény e szakaszának összhangba hozatala a Megállapodással.
Ugyanez értelemszerûen a többi nem állami felsõoktatási intézményre is
kiterjed.
2. §
Az állami felsõoktatási intézmények esetében csak olyan kollégiumok
támogatására kerül sor, amelyek felsõoktatási intézményhez kapcsolódnak, azok
fenntartásában mûködnek. A rendelkezés ezt az egyházi intézmények
vonatkozásában is feltételül kívánja szabni, mert a kollégiumok csak így
részesülhetnek olyan támogatásban, mint az államiak. Ehhez szükséges lesz majd
az egyházi kollégiumok létesítésének szabályozása is, mivel arra jelenleg
speciális szabály nincs jogrendünkben.
3. §
E szakasz rendelkezései tartalmazzák a Megállapodás leglényegesebb
finanszírozási konzekvenciáit. A Javaslat rendelkezései többirányú indoklást
igényelnek.
(1) Mindenekelõtt ki kell emelni, hogy szükségszerû a magánintézmények és
egyházi intézmények különválasztása, mivel eddig a törvény azonosakként
kezelte õket.
(2) A magánintézmények elfogadják a nem azonos finanszírozást, ám igénylik,
hogy a nekik juttatott állami támogatást viszonylag szabadabban kezelhessék.
(3) A magánintézmények támogatásának feltétele, hogy olyan képzési
tevékenységet végezzenek, melynek tartalma vagy eltér az állami intézményekben
folyó képzéstõl, vagy azt az állam által igényelt mértékben kiegészíti.
(4) A törvényjavaslat azon megoldása, mely szerint az egyházi felsõoktatási
intézmények finanszírozása az állami intézményekkel azonos, a Magyar
Köztársaság Alkotmányával összhangban áll. Egy ettõl eltérõ rend bevezetése
egy olyan bonyolult finanszírozási rend bevezetését jelentené, amely ráadásul
ellentétben állna minden, a normatív finanszírozás bevezetését szorgalmazó
törekvéssel.
Ha az egyházi felsõoktatási intézmények állami intézményekkel mindenben azonos
finanszírozásnak indoka a kárpótlás ellentételezéseként meg is jelenik a
törvényben, úgy a versenysemlegesség alkotmányos elve - álláspontunk szerint
- annak ellenére érvényesül, hogy a magán-intézmények finanszírozási
szempontból más megítélés alá esnek, hisz így megfelelõ indoka van a pozitív
diszkriminációnak, amit az alkotmány megenged.
(5) Minthogy a Megállapodás a hallgatói létszám tekintetében is
rendelkezéseket tartalmaz, a törvénynek is rendeznie kell e kérdést, ám annak
nem a finanszírozásról szóló kérdések között van a helye. Ezért utal a
Javaslat egy késõbbi törvényhelyre.
(6) A hitéleti képzés külön költségvetési forrásra utalása nem új megoldás a
törvényben. Az elkülönített kezelés azért szükséges, mert e létszám - mivel
azt az egyházak bejelentik majd, a létszám engedélyezése tehát nem lesz
szükséges - más módon költségvetésileg nem tervezhetõ.
(7) Minthogy állami pénzek felhasználásáról van szó, nem mondhat le a
felsõoktatási törvény arról az igényrõl, hogy az állami források
felhasználását az államháztartási törvényben elõírt szabályok szerint
ellenõrizze.
4. §
A Javaslat e szakasza a hallgatói kedvezmények nem állami intézményekre
történõ kiterjesztését jelenti. Azt, hogy nyújt-e és milyen mértékû
kedvezményt nyújt a személyi jövedelemadóról szóló törvény a költségtérítéses
hallgatóknak, az Ftv. - természeténél fogva - nem határozhatja meg.
5. §
Az Ftv. jelenlegi konstrukciójában a felsõoktatási intézmények autonómiája
igen magas szintû. Egyebek között a felvétel feltételeinek meghatározásában
is. Jogrendünk logikájából okszerûen következik ugyan, hogy világnézeti
megkötöttségek feltételül állítása alkotmányellenes, mégis ennek kimondása a
törvényben nem mondható feleslegesnek, még akkor sem, ha természetesen minden
állampolgárnak jogában is áll Alkotmánybírósághoz fordulnia, ha e jogát
megsértették. Más államokban is gyakorlat, hogy az oktatók, hallgatók
alkotmányos jogaira utaló alkotmányos tételeket a felsõoktatási törvények
nyomatékkal kiemelik.
6. §
(1) A mûvelõdési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörének
kiterjesztése a nem állami felsõoktatási intézményekre azért lényeges eleme a
Javaslatnak, mivel a nem állami felsõoktatási intézmények a törvények
betartása alól nem mentesíthetõk. E rendelkezés nélkül a felsõoktatás
törvényes mûködésének biztosítására az azért felelõsséggel rendelkezõ
miniszternek nem lenne törvényes eszköze. Minthogy a Javaslat egy másik
rendelkezésében a fenntartó közremûködését is elõirányozza, továbbá mivel az
Ftv. rendszerében a miniszter által hozott megsemmisítõ döntések ellen bírói
felülvizsgálatnak van helye, még az egyházi fenntartók esetében is
rendelkezésre állnak azok az eszközök, melyekkel a miniszter esetleges nem
jogszerû beavatkozásával szembeni jogorvoslati lehetõségek rendelkezésre
állnak.
Szükséges a miniszteri fellépés határidõhöz kötése is, mivel a korlátlan ideig
való beavatkozási lehetõség biztosítása a jogbiztonság ellenében hat.
(2) Minthogy az államilag finanszírozott hallgatólétszám elosztása a miniszter
jogköre, szükséges annak kimondása, hogy a miniszter e jogkörének gyakorlása
során köteles érvényesíteni az egyházakkal kötött megállapodásban foglalt
létszámarányokat. Minthogy azonban a finanszírozott létszámokat az
intézményekkel kötött megállapodások garantálják az intézmények számára, így
az intézményekkel kötött megállapodás sem hagyható figyelmen kívül a
szabályozás során.
7. §
A Javaslat 6. §-ával összhangban e szakasz biztosítja, hogy nem állami
felsõoktatási intézménynél a miniszter törvényességi kifogása esetén a
fenntartó gyakorolhassa a törvényesség fenntartására irányuló kötelezettségét,
s miniszteri beavatkozás nélkül helyreállíthassa a törvényes rendet. A
miniszter akkor élhet megsemmisítési jogával, ha a fenntartó ezen
kötelezettségének nem tett eleget.
8. §
A költségtérítéses képzés bevezetése mind az állami, mind a nem állami
intézmények esetében azt eredményezte, hogy a felvételek során egyes
intézmények olyan engedményeket tettek, mely - ha nem történik intézkedés - a
felsõoktatás minõségromlását eredményezheti. A szabály szükséges tehát a
minõség védelme érdekében, ám - amint azt a Javaslat külön kiemeli - az nem
eredményezhet a hitéleti képzésbe történõ semmiféle állami beavatkozást.
9. §
Azt a már kialakult gyakorlatot emeli törvényi szintre e szakasz, mely szerint
normatív kutatástámogatásban a nem állami felsõoktatási intézmények is
részesedhetnek. A rendelkezés kifejezetten elõnyös az egyházi intézmények
számára.
10. §
(1) A 114/A. § közbeiktatása indokolja a hatályos szöveg módosítását.
(2) A Javaslat kodifikációs hibát korrigál akkor, amikor e bekezdést érinti.
A nem állami intézményekkel kapcsolatos kivétel megtétele indokolatlan ugyanis
a 17. § (1) bekezdés , illetve a 18. § (1) bekezdés esetében, mivel a
törvény rendelkezései ott eleve csak az állami felsõoktatási intézményekre
vonatkoznak.
11. §
Az Ftv. 114. §-a az Ftv. 1996. évi módosítása során képviselõi indítványok
nyomán jelentõsen megváltozott. A "hitélettel összefüggõ képzés" mint fogalom
akkor került a rendszerbe. Minthogy az 1993-ban alkotott törvény
konstrukciójában az egyházi felsõoktatási intézmények nem hitéleti képzésérõl
nem volt szó, a fogalomrendszer koherensebbé tétele elkerülhetetlen volt épp
az egyházi felsõoktatás érdekében alkotott törvényjavaslat kapcsán.
Tartalmában e szakasz rendelkezései nem térnek el az 1996-os törvénymódosítás
fogalomrendszerétõl és rendelkezéseitõl, azonban a törvény szerkezetét
logikusabbá kívánja tenni a Javaslat.
12. §
(1) - (2) Az újonnan beiktatott 114/A. § rendelkezik részletesen arról a
rendrõl, amelyben a hallgatói létszámok egyházi felsõoktatási intézmények
részére történõ megállapítása megtörténhet. Tekintettel arra, hogy az MKM a
felsõoktatási intézményekkel áll kapcsolatban, és az államilag finanszírozott
hallgatólétszámok elosztása által felsõoktatáspolitikai célkitûzéseket
valósít meg - a hitéleti képzést leszámítva - nem mondhat le arról az
igényrõl, hogy felsõoktatáspolitikai kontroll nélkül átengedje a világi
képzések létszámainak meghatározását az egyházak részére. Minimálisan tehát
egy egyeztetési folyamatot célszerû a rendszerbe iktatni.
(3) Ugyanez az elv a hitéleti képzésekre nem vonatkozik, hisz az az egyházak
belügye, melybe az állam nem kíván beleavatkozni, ezért azt - ám a
tervezhetõség szempontjainak szem elõtt tartásával - a Javaslat pusztán
bejelentéshez köti.
(4) E bekezdés a Pénzügyminisztérium határozott kikötéseként került a
Javaslatba, mellyel kapcsolatban indokolás helyett legfeljebb csak
észrevételezni van mód azt, hogy ez arányeltolódásokat okozhat a
felsõoktatáson belül a hitéleti, illetve azzal összefüggõ képzések irányában a
hallgatói összlétszámon belül.
13. §
A hatálybaléptetés idõpontját a költségvetési év kezdetéhez kellett
igazítani, különös tekintettel a költségvetési többletkihatásokra.