MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
TÖRVÉNYJAVASLAT
a munka védelmérõl szóló
1993. évi XCIII. törvény
módosításáról
Elõadó: Kiss Péter
munkaügyi miniszter
Budapest, 1997. május
1997. évi ... törvény
a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény
módosításáról
1. § A munkavédelemrõl szóló, többször módosított 1993. évi XCIII. törvény
(a továbbiakban: Mvt.) 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(3) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési,
katasztrófaelhárítási tevékenységek), illetve a fegyveres erõknél (a
honvédelmi miniszter vezetése és irányítása, illetõleg felügyelete alá tartozó
szervezetek, valamint a határõrség) és rendvédelmi szerveknél munkavégzésre
irányuló jogviszonyban, büntetés-végrehajtási jogviszonyban kifejtett
munkatevékenységre az illetékes miniszter által kiadott külön jogszabály e
törvény figyelembevételével kivételesen indokolt esetben eltérõ
követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem
veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan."
2. § Az Mvt. 18. §-ának (3)-(5) bekezdései helyébe a következõ
rendelkezések lépnek:
"(3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban
az esetben szabad, ha kielégíti az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos
munkavégzés követelményeit, és ezt a gyártó, külföldrõl behozott termék
esetében az importáló, importáló hiányában az üzemeltetõ az általános
minõségtanúsítás keretében tanúsítja (tanúsíttatja).
(4) A munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott munkaeszközt üzembe
helyezni, használatba venni, továbbá valamennyi egyéni védõeszközt forgalomba
hozni, használatba venni akkor lehet, ha a munkaeszköz rendelkezik
megfelelõségi tanúsítvánnyal, az egyéni védõeszköz pedig minõsítõ
bizonyítvánnyal. A munkavédelmi szempontú megfelelõség vizsgálatát a vonatkozó
jogszabályok és a munkaügyi miniszter rendeletében foglaltak szerint kell
elvégezni.
(5) A munkaügyi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben
meghatározza az egyéni védõeszköz minõsítõ bizonyítványa kiadásának és a
gyártása ellenõrzésének részletes szabályait."
3. § (1) Az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése a következõ második mondattal
egészül ki:
"Az idõszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú munkabiztonsági
szakértõi engedéllyel rendelkezõ személy, vagy külön jogszabályban erre
feljogosított személy, illetõleg erre akkreditált intézmény végezheti."
(2) Az Mvt. 23. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A munkaügyi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben
meghatározza a munkaeszközökre vonatkozó biztonsági és egészségügyi
követelmények minimális szintjét."
4. § Az Mvt. a következõ 26/A §-sal egészül ki:
"26/A § Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a
munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében
biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. Ennek részletes
szabályait a munkaügyi miniszter állapítja meg."
5. § Az Mvt. 35. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A lengõajtókat és lengõkapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy
szemmagasságban átlátszó betéttel ellátni."
6. § Az Mvt. 36. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az elsõdlegesen gépjármûforgalom számára szolgáló kapu közvetlen
közelében a gyalogosok számára külön ajtót kell biztosítani, ha a gyalogosok
számára nem biztonságos az áthaladás."
7. § Az Mvt. 37. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"37. § A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat
szabadon kell tartani. Számuk, méretük, elhelyezésük és megvilágításuk tegye
lehetõvé a munkahely, a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyását.
Vészkijárathoz toló- vagy forgóajtók használata tilos. Vészkijáratot lezárni
csak úgy szabad, hogy vészhelyzetben bárki által nyitható legyen."
8. § Az Mvt. 42. §-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelõzése,
illetve károsító hatásuk csökkentése éredekében)
"a) a veszélyforrásokat és az ellenük való védekezés módját, az egészséget
nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés feltételeit az érintett
munkavállalókkal - mind a munkahely egésze, mind az egyes munkafolyamatok
tekintetében - meg kell ismertetni, ideértve a 40. § (2) bekezdésében
foglaltakat is;"
9. § Az Mvt. 44. §-a (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás
hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály
eltérõen nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható
meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védõeszközök és szervezési
intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell
megvalósítani."
10. § Az Mvt. 54. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés
érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következõ általános
követelményeket:
a) a veszélyek elkerülése;
b) a nem elkerülhetõ veszélyek értékelése;
c) a veszélyek keletkezési helyükön történõ leküzdése;
d) az emberi tényezõ figyelembe vétele a munkahely kialakításánál, a
munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az
egyhangú vagy kötött ütemû munkavégzés idõtartamának mérséklésére, illetve
káros hatásának csökkentésére, a munkaidõ beosztására;
e) a mûszaki fejlõdés eredményeinek alkalmazása;
f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;
g) egységes és átfogó megelõzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a
munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre,
a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezõk hatására;
h) a kollektív mûszaki védelem elsõbbsége az egyéni védelemhez képest;
i) a munkavállalók megfelelõ utasításokkal történõ ellátása.
(2) A munkáltató köteles minõségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg
értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetõ
kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes
anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érõ terhelésekre, valamint a
munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelõzõ intézkedéseket
szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek
a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.
(3) Az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés érdekében a
munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, illetõleg az 57-58. §-
okban elõírtak ellátására megfelelõ képesítéssel rendelkezõ személyt
biztosítani, valamint
a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellõ idõben a
munkavállalónak megadni;
b) rendszeresen meggyõzõdni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a
követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk
vonatkozó rendelkezéseket;
c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggõ
veszélyek figyelembevételével megfelelõ munkaeszközöket biztosítani a
munkavállalók részére;
d) új technológiák bevezetése elõtt kellõ idõben megtárgyalni a
munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselõikkel bevezetésük
egészségre és biztonságra kiható következményeit;
e) a tudomására jutott rendellenességet, illetve a munka egészséget nem
veszélyeztetõ és biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentést
haladéktalanul kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, az
érintetteket értesíteni, és közvetlen veszély esetén a munkavégzést
leállítani;
f) a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén az V. Fejezet
rendelkezéseinek megfelelõen eljárni;
g) biztosítani a védõeszközök rendeltetésszerû használhatóságát,
védõképességét, a kielégítõ higiéniés állapotát, a szükséges tisztítását,
karbantartását (javítását), pótlását;
h) a változó körülményekhez igazodva megtenni a szükséges intézkedéseket a
munkakörülmények javítására."
11. § Az Mvt. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) A munkáltató a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott
veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan, a rendeletben
megjelölt idõtartamra és képesítési feltételekkel köteles munkavédelmi
szakképesítéssel rendelkezõ személyt foglalkoztatni, e személy részére
valamennyi munkavédelemmel összefüggõ információt megadni, és a szükséges
tárgyi feltételeket biztosítani az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos
munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében."
12. § Az Mvt. 59. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi szöveg (1) bekezdésre módosul:
"(2) A munkáltató köteles tájékoztatni a 8. §-ban, illetõleg az 57.-58. §-
okban meghatározott személyt, továbbá a munkavédelmi képviselõt (bizottságot)
a kockázatértékelés (54.§ (3) bekezdés) és a munkavédelmi intézkedések
tapasztalatairól, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések
nyilvántartásáról és bejelentésérõl, a 81. § szerinti felügyeletek
ellenõrzésének megállapításairól."
13. § Az Mvt. 60. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a
jelenlegi szöveg (1) bekezdésre módosul:
"(2) A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és
nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket."
14. § Az Mvt. 72. §-a (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:
(A munkavédelmi képviselõ az (1) bekezdésben meghatározott jogának
gyakorlása keretében)
"g) a hatósági ellenõrzés során az ellenõrzést végzõ személlyel közölheti
észrevételeit."
15. § Az Mvt. 75. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
(A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a
munkavédelmi képviselõ a jogait gyakorolhassa, így különösen)
"c) egy választási ciklusban, a megválasztását követõ egy éven belül
legalább 32 órás - amennyiben a munkavédelmi képviselõ munkavédelmi
szakképzettséggel rendelkezik, úgy 8 órás - képzésben való részvétel
lehetõségét.
16. § Az Mvt. 86. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"86. § Az OMMF, illetve a megyei (fõvárosi) munkabiztonsági és munkaügyi
felügyelõség hatósági jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban
meghatározott munka- és sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával
kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellenõrzésére, a bányafelügyelet
hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, továbbá a fegyveres erõkre és
rendvédelmi szervekre, amelyekre vonatkozóan az irányító jogkört gyakorló
miniszter látja el a munkavédelmi hatósági1 felügyeleti tevékenységet."
17. § (1) Az Mvt 87. §-a a következõ 1/A. ponttal egészül ki:
"1/A. Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás
bekövetkezésének a valószínûsége."
(2) Az Mvt. 88. §-a (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) E törvény 19. §-a (3) bekezdésében, 21. §-a (1)-(2) és (4)
bekezdésében, 24. §-ában, 25. §-ában, 31-34 §-aiban, 40. §-a (1) bekezdésében,
43. §-ában, 44. §-a (1) bekezdésében, 45. §-a (1) bekezdésében, 50. §-ában,
56. §-ában, 60. §-ában foglaltak részletes szabályait - a 47. §-ban leírt
külön szabályozást nem érintve - a népjóléti miniszter a munkaügyi
miniszterrel egyetértésben - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
hatálya alá tartozó tevékenységekre a munkaügyi miniszterrel és az ipari,
kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben - határozza meg."
18. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 90. napon lép hatályba, ezzel
egyidejûleg az Mvt. 9. § (2) bekezdésében az elsõ zárójeles felsorolás
kiegészül a "28.," szövegrész elõtt a "26/A.," szövegrésszel2.
(2) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint
azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben 1991.
december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I.
törvény alapján az Európai Közösségek következõ jogszabályaival
összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz: a Tanács 89/391/EGK irányelve a
munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását
ösztönzõ intézkedések bevezetésérõl, továbbá a Tanács 89/654/EGK irányelve a
munkahelyen betartandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények
legalacsonyabb szintjérõl.
___________
1 Az 1997. április 28-i közigazgatási államtitkári értekezlet döntése alapján
bekerült szövegrész.
2 Jogszabályszerkesztési követelményként ki kell egészíteni az Mvt. azon
joghelyének felsorolását, amelyik teljes körûen tartalmazza a munkavégzés
hatókörében tartózkodók védelmének szabályait.
INDOKOLÁS
a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvényt módosító
törvény Javaslatához
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az 1996. évre vonatkozó részletes jogharmonizációs programról szóló 2343/1995.
(XI.16.) Korm. határozat elõírta a munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII.
törvény (Mvt.) felülvizsgálatát abból a célból, hogy az mennyiben felel meg az
Európai Unió belsõ normáinak.
A jogharmonizáció során a Tanács 89/391/EGK irányelvét - a munkavállalók
biztonságának és egészségvédelmének javítását szolgáló munkahelyi
rendszabályok bevezetésérõl -, és a Tanács 89/654/EGK irányelvét - a
munkahelyek minimális biztonsági és egészségvédelmi elõírásairól - kellett
figyelembe venni, és az Mvt. szabályait azokkal az irányelvi szabályokkal
kiegészíteni - vagy módosítani -, amelyek benne nem szerepeltek.
Az Mvt. alapjaiban megfelelt az irányelveknek, azonban néhány munkavédelmi
jellegû követelménnyel, felhatalmazó szabállyal, a munkavédelmi viszonyok
alanyai közötti információs kötelezettséggel kellett kiegészíteni az Mvt.-t,
illetve új munkaadói kötelmet szükséges bevezetni (a megelõzést szolgáló
általános követelmények keretén belül a kockázatértékelés feladata).
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat az Mvt. 9. § (3) bekezdésének hatályos szövegét arra tekintettel
kívánja megváltoztatni, hogy a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény,
illetve a más vonatkozó jogszabályok megváltoztatták a fegyveres erõk,
fegyveres testületek és rendészeti szervek kategóriáit, irányító szerveinek
hatáskörét.
A 2. §-hoz
A Javaslat arra tekintettel módosítja a hatályos Mvt. 18. §-ának (3) és (4)
bekezdéseit, hogy a munkaeszköz forgalmazása tekintetében munkavédelmi
szempontú általános minõségtanúsítási, illetve megfelelõségi tanúsítási
követelményeket nem írhat elõ a munkavédelmi törvény, hiszen a gép,
berendezés, készülék, szerszám stb. csak az üzembe helyezéssel, illetve
használatbavétellel válik munkaeszközzé (Értelmezõ rendelkezések 87. §. 4.
pontja). Amíg az eszközök kereskedelmi forgalomban, importálásban szerepelnek,
addig természetesen meg kell felelniük a forgalomba hozatalt szabályozandó
ipari termékek szabad mozgása és biztonsága érdekében már harmonizált, és a
közeljövõben harmonizálandó Európa Unió-beli irányelvek rendelkezéseinek. A
munkáltató által üzembe helyezni kívánt gépek, berendezések, készülékek,
szerszámok mint munkaeszközök ezen túl meg kell hogy feleljenek a
munkaeszközökre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények minimális
szintjének. (Javaslat 3. §-a (2) bekezdésével beiktatandó Mvt. 23. § (3)
bekezdése.)
A Javaslat az Mvt. 18. § (5) bekezdésének újra szabályozása alapjául abból
indul ki, hogy az állam felelõssége annak biztosítása, hogy csak azok a
termékek minõsüljenek egyéni védõeszköznek, amelynek megfelelõsége
bizonyított. Meglétét a munkáltató a minõsítõ bizonyítvány alapján tudja
elbírálni. Az Európai Unió szabályai azokkal a védõeszközökkel szemben,
amelyek életvédelmi célúak (pl. légzésvédõk, azbesztpor hatása elleni
védõruházat), védelmi képességük gyártási folyamat során történõ ellenõrzését
követeli meg. Ebbõl adódóan szükséges kibõvíteni a munkaügyi- és a népjóléti
miniszter felhatalmazását az egyéni védõeszközök gyártás közbeni ellenõrzés
szabályainak meghatározására is.
A 3. §-hoz
A munkaeszközökre vonatkozó EU irányelv (a Tanács 89/655/EGK irányelve)
1995. évi módosítása rögzíti azt az állami kötelezettséget, hogy az idõszakos
biztonsági felülvizsgálat elvégzésére feljogosítottak körét és a velük szemben
támasztott szakmai követelményeket jogszabály határozza meg. A Javaslat ennek
tesz eleget az (1) bekezdésben.
A munkaeszközök egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos állapota a
munkavédelem egyik alappillére. Korábban kötelezõ szabványok határozták meg a
követelményeket, azonban ezek önkéntes követésûvé történõ átalakítása miatt az
EU munkaeszközökre vonatkozó irányelveinek hazai jogrendszerünkbe történõ
beépítése érdekében szükséges a munkaügyi és népjóléti minisztert
felhatalmazni e szabályok meghatározására a (2) bekezdésben.
A 4. §-hoz
Az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés érdekében a
munkáltató kötelezettsége a munkavállalókat a szükséges információkkal
ellátni. A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket -
mint a munkavállalót érintõ fontos információhalmazt - az EU tagországok
egységesen alkalmazzák. E szabályok honosítása érdekében indokolt a munkaügyi
miniszter felhatalmazása.
A 5-7. §-okhoz
A munkahelyek megközelítését és elhagyását szolgáló kijáratok, illetve
vészkijáratok követelményeinek egységesítését és ezáltal a veszélyes terület
gyors és biztonságos elhagyásának lehetõségét határozza meg a munkahelyek
kialakítására vonatkozó EU irányelv. A Javaslat biztosítja a tagállamok
területén már kialakított egységes szabályozást.
A 8. §-hoz
A bekövetkezett nagyméretû ipari katasztrófák és tomeges kimenetelû
események megelõzése érdekében bõvítette ki az Európai Unió a munkavállalók
részére nyújtandó ismeretanyag tartalmát mind a közvetlen munkafolyamatok,
mind a szélesebb értelemben vett munkahely tekintetében. E követelményt
fogalmazza meg a Javaslat.
A 9. §-hoz
A hatályos 44. § (1) bekezdése a védelmi módozatok megvalósítása
tekintetében lényegében kötelezõ sorrendet állapít meg. Az új munkavédelmi
végrehajtási jogszabályok (különösen a harmonizálásra készülõ EU-beli
irányelvek) egyes követelmények tekintetében más kielégítési sorrendet
írhatnak elõ szakmai szempontból, ezért szükséges az Mvt. "kötött
sorrendiségének" esetenkénti oldására történõ felhatalmazás megfogalmazása a
Javaslatban.
A 10. §-hoz
Az Európai Unió - különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra -
kialakította és rendszerbe foglalta azokat az alapelveket - a Javaslat
szöveghasználatában: követelményeket -, amelyek megvalósítása biztosítja a
munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét a munkahelyeken. A
munkáltató köteles áttekinteni, értékelni és ezt követõen folyamatosan
figyelemmel kísérni azokat a veszélyeket, amelyek a munkavállalót a
munkahelyen, illetve a munkával összefüggésben végzett tevékenysége során
érheti. E kockázatértékelési folyamat eredményeképpen kell meghatározni az
alkalmazandó munkaeszközöket, vegyianyagokat és a munkahely kialakítását is e
megállapításokra kell építeni.
Az értékelés alapján szükséges azoknak az intézkedések sorrendjének a
meghatározása, amelyekkel az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos
munkavégzés technológiai, munkakörülményi feltételei megvalósíthatók.
E megelõzési követelmények, mint a munkabalesetek és a foglalkozással
összefüggõ megbetegedések megelõzésének általános elvei, a Javaslat
legfontosabb témakörét képezik. Az elveket, mint alapvetõ metodikát a
munkáltató köteles figyelembe venni, alkalmazni és ezzel jelentõs elõrelépést
lehet tenni a munkakörülmények javítása érdekében. Az elvek egymásra épülnek
és meghatározzák azt a tevékenységi folyamatot, amelynek elemei - a
munkavállalók széleskörû együttmûködését is felhasználva - biztosítják, hogy a
munkáltató folyamatosan átláthassa a munkakörülmények alakulását, érzékelhesse
azokat a hatásokat, amelyek kiküszöbölésére a veszélyesség mértékétõl és a
gazdasági eredmények alakulásától függõen azonnal, vagy késõbbi idõpontban
megelõzõ intézkedést lehessen tenni. Az általános követelmények között - a
korábbiakhoz képest - nagyobb hangsúllyal jelenik meg az emberi tényezõ
szerepe, az egyhangú és kötött ütemû munkavégzés mérséklésének szükségessége,
a biztonság szempontjait figyelembe vevõ munkaidõbeosztás kialakítása, stb.
A kockázatértékelés eredményeit a munkáltató valamennyi irányítási szintjén
be kell építeni a tevékenységbe.
A Javaslat az általános követelmények megfogalmazásán túl meghatározza,
hogy a megvalósítás csak megfelelõ képesítéssel rendelkezõ személyek
bevonásával történhet, továbbá egyebek mellett rögzíti a munkáltató utasítás-
és tájékoztatásadási, a megfelelõ munkaeszköz biztosítási és a munkavállalók
képviselõivel történõ legfontosabb együttmûködési kötelezettségét.
A 11. §-hoz
A Javaslat a hatályos foglalkoztatási feltételeket a szükséges tájékoztatás
és tárgyi feltételek tételes elõírásaival kívánja garanciális okokból
kiegészíteni.
A 12. §-hoz
A Javaslat a hatályos együttmûködési felelõsség körébe tartozó
tájékoztatási kötelezettségeken túlmenõen (Mvt. 6. §, 71. §) kiemelten
foglalkozik az Európai Unió irányelveinek szellemében a munkáltató azon
információátadási kötelezettségével, amely a munkabiztonsági szaktevékenységét
ellátó, illetve a folyamatosan foglalkoztatott munkabiztonsági szakember,
továbbá a foglalkozás-egészségügyi szolgálat irányában terheli a fõbb
munkavédelmi információk, adatok tekintetében (kockázatértékelés, intézkedések
végrehajtása, munkabaleseti, foglalkozási megbetegedési statisztikák stb.)
A 13. §-hoz
A Javaslat garanciális okokból fogalmazza meg a biztonsági berendezésekkel
kapcsolatos tilalmat (munkavállalói kötelezettséget), ugyanis a
munkaeszközökön, gépeken elhelyezett biztonsági berendezések önkényes
kikapcsolása jelentõs veszélyforrás. A termelés fokozása érdekében egyes
munkáltatók eltûrik, hogy - az akadálynak tekintett - védõberendezéseket a
munkavállalók önhatalmúlag leszereljék. E gyakorlatot kívánja megtiltania a
Javaslat összhangban az EU vonatkozó irányelveivel.
A 14-15. §-okhoz
A Javaslat pontosítja, ezáltal erõsíti a munkavédelmi képviselet
joggyakorlásának feltételeit.
A 16. §-hoz
Az 1. §-hoz leírt indokolást alapul véve az Mvt. 86. §-ának értelemszerû
módosítása szintén szükséges a vonatkozó jogszabályokkal való összhang
megteremtése érdekében.
A 17. §-hoz
A kockázatértékelés munkáltatói kötelezettségének Javaslat szerinti
elõírása egyben feltételezi a munkavédelemmel összefüggõ munkahelyi kockázat
fogalmának meghatározását is, amelyet a Javaslat az Értelmezõ rendelkezések
között helyez el.
E § (2) bekezdésében a Javaslat az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi
miniszter külön egyetértését kívánja meg a népjóléti miniszteri
rendeletalkotás azon tárgykörei tekintetében, amelyek a bányatörvény hatálya
alá tartozó tevékenységekre vonatkoznak.
A bányászati tevékenységet végzõk egészségét veszélyeztetõ környezeti
hatásokat az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter rendeleteivel
kiadott bányabiztonsági szabályzatok az általános követelményekre figyelemmel
megfelelõen korlátozzák és a megelõzést szolgáló mûszaki-biztonsági
intézkedéseket ezekkel szoros összhangban határozzák meg. A sugár-, a
porveszély elleni védekezés, a bányaklíma biztosítása, a bányavilágítás, a
bányamentés és menekülés hagyományos területei a különös szabályozást igénylõ
veszélyes bányászati tevékenységeknek. Ezek külön szabályozásának megtartása
indokolt. Korszerûsítésüket a szigorúbb követelményekhez történõ igazításukat
és az általános követelményekkel való összhangjukat a népjóléti miniszternek
az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel hangsúlyos
egyetértésével kiadott rendelete biztosíthatja.
A 18. §-hoz
A Javaslat a hatályba lépést a kihirdetést követõ 90. napban állapítja meg
tekintettel arra, hogy az új követelmények teljesítésére kellõ idõ álljon
rendelkezésre a jogalkalmazók részére.