1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
t ö r v é n y j a v a s l a t
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
Elõadó: Dr. Vastagh Pál
igazságügyminiszter
Budapest, 1997. április
1997. évi... számú törvény
a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
I. FEJEZET
A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYA
1.§
Az ítélkezõ tevékenységében független bíró a bírósági szervezet
tagjaként szolgálatot teljesít.
2.§
(1) A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre, a szolgálati
viszony kezdete a kinevezési okiratban meghatározott idõpont.
(2) A bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
3.§
(1) A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhetõ ki, aki
a) magyar állampolgár,
b) büntetlen elõéletû,
c) választójoggal rendelkezik,
d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,
e) a jogi szakvizsgát letette,
f) legalább egy évig bírósági vagy ügyészségi titkárként, illetve korábban
bíróként, ügyészként, közjegyzõként, ügyvédként, jogtanácsosként mûködött.
(2) Nem lehet bíró az, akivel szemben bûncselekmény miatt
szabadságvesztést vagy közérdekû munkát szabtak ki, illetve akinek a
büntetõeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el és a bûnügyi
nyilvántartásban szerepel. Ezt meghaladóan a bûnügyi nyilvántartásnak a
pályázóra vonatkozó teljeskörû adatait az OIT mérlegeli.
(3) A bírói kinevezés elõtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt
venni. A vizsgálat eredményét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a
továbbiakban: OIT) bírálja el.
(4) A katonai bíróvá kinevezés elõfeltétele az is, hogy a
kinevezendõ személy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. A kinevezésre
történõ elõterjesztéshez a honvédelmi miniszter elõzetes egyetértése szüksé-
ges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.
(5) A katonai bírót a honvédelmi miniszter - a kinevezéssel
egyidejûleg - rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a
bírói tisztsége megszûnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti.
(6) Az (1) bekezdés f) pontjában írt kötelezõ titkári mûködés
idõtartamába legfeljebb 6 hónap beszámítható annak, aki legalább 3 évig az (1)
bekezdés f) pontjában nem említett jogi szakvizsgához kötött munkakörben mû-
ködött.
(7) Nem lehet bíró az, akit bíróként, ügyészként,
köztisztviselõként, közjegyzõként, ügyvédként, közalkalmazottként, fegyveres
szerv hivatásos állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi
titkárként és fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzõhelyettesként fegyelmi
eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a
fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
4.§
A bírói kinevezésre pályázónak igazolnia kell a kinevezéshez
szükséges adatokat és tényeket, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy
hozzájárul-e a bûnügyi nyilvántartást végzõ szerv megkereséséhez a
nyilvántartás teljes körérõl történõ adatszolgáltatáshoz. A bûnügyi
nyilvántartást végzõ szervet az OIT elnöke keresi meg. Ha a pályázó a
megkereséshez nem járul hozzá, kinevezésre nem lehet elõterjeszteni.
5.§
(1) A pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi,
fizikai, pszichikai alkalmassági vizsgálatot. Ennek során vizsgálni kell a
bírói munka végzését kizáró vagy számottevõen befolyásoló egészségi okokat,
valamint a bíró személyiségének intelligencia és karakter jellemzõit.
(2) A vizsgálat szempontjait, módját és eljárását az igazságügy-
miniszter a népjóléti miniszterrel együtt - az OIT egyetértésével -
rendeletben szabályozza.
(3) A pályaalkalmassági vizsgálatot a 7.§ szerinti bíróság elnöke
kezdeményezi.
(4) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített véleményt meg kell
küldeni a vizsgálatot kezdeményezõnek és a pályázónak.
(5) A vizsgálat költségét a pályázó viseli, amelyet kinevezése
esetén a pályázatot kiíró visszatérít.
Pályázat
6.§
(1) A bírói állás betöltésére - ha e törvény és a bíróságok
szervezetérõl és igazgatásáról szóló törvény eltérõen nem rendelkezik -
pályázatot kell kiírni.
(2) Nem kell pályázatot kiírni a 12.§ (3) bekezdésében írt esetben,
a 19.§ szerint felajánlott új beosztás elfogadásakor és a 41.§ (4)-(5)
bekezdés szerinti beosztás esetén.
7.§
(1) A pályázat kiírására
a) a helyi, a munkaügyi és a megyei bíróságon lévõ bírói állás esetén a megyei
bíróság elnöke,
b) az ítélõtáblán lévõ bírói állás esetén az ítélõtábla elnöke,
c) a Legfelsõbb Bíróságon lévõ bírói állás esetén a Legfelsõbb Bíróság elnöke
(a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) jogosult.
(2) A pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges
valamennyi feltételt tartalmaznia kell.
(3) A pályázatot a megpályázott álláshely szerint illetékes bíróság
elnökéhez kell benyújtani.
8.§
(1) A bíróság elnöke a pályázókat meghallgatja és beszerzi az
illetékes bírói tanács javaslatát.
(2) A bíróság elnöke a pályázatot elbírálja, ha valamennyi pályázó
beosztására õ jogosult.
(3) A bírói testület javaslata a bíróság elnökét nem köti.
9.§
(1) Ha a pályázók valamelyikének beosztására az OIT jogosult, a
bíróság elnöke a pályázatokat - a bírói testület javaslatával együtt -
felterjeszti az OIT-hoz. A felterjesztésben közli saját javaslatát is.
(2) Ha az OIT a bíróság elnökének javaslatával nem ért egyet, errõl
õt tájékoztatja és meghallgatja.
(3) Az OIT a pályázókat meghallgathatja.
(4) Az OIT a pályázatot elbírálja, ennek során a felterjesztett
javaslatok nem kötik.
10.§
(1) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.
(2) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult a kinevezési
javaslatot nem fogadja el, illetõleg az elõterjesztésre jogosult a kinevezésre
nem tesz elõterjesztést.
(3) A pályázatokat titkosan kell kezelni. Annak eredményérõl a
pályázókat a pályázati anyag egyidejû visszaküldésével, írásban kell
tájékoztatni.
11.§
A bírói kinevezés elõször 3 évre , majd ezt követõen határozatlan
idõre szól.
12.§
(1) A bíróság elnöke a határozott idõ utolsó napját megelõzõ 90
nappal korábban beszerzi a határozott idõre kinevezett bíró nyilatkozatát
arról, hogy kéri-e a határozatlan idõre történõ bírói kinevezését.
(2) Ha a bíró kérte a határozatlan idõre történõ bírói kinevezését,
meg kell vizsgálni a bíró mûködésének teljes idõtartama alatt végzett
munkáját. A vizsgálatot a 48-49.§-ok, és az 51-52.§-ok szerint kell
lefolytatni azzal, hogy azt az elrendelésétõl számított 30 napon belül be kell
fejezni, és az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró a
határozatlan idejû bírói kinevezésre alkalmas-e.
(3) Ha a bírót a határozatlan idejû kinevezésre alkalmasnak
találták, a kinevezési javaslatot - a pályázat kiírása nélkül - a harmadik év
utolsó napját megelõzõ 30 napon belül kell a köztársasági elnökhöz
felterjeszteni.
(4) Ha a bíró a határozatlan idõre történõ bírói kinevezését nem
kérte, vagy a (2) bekezdésben említett vizsgálat eredményeként a kinevezésre
nem alkalmas, a bíró szolgálati viszonya a kinevezés napjától számított harma-
dik év utolsó napjával megszûnik.
13.§
(1) A bíró tevékenységének megkezdése elõtt a kinevezésétõl
számított 8 munkanapon belül esküt tesz a bíróság elnöke elõtt az alábbi
szöveggel:
"Én ... esküszöm, hogy hazámhoz a Magyar Köztársasághoz hû leszek; az
Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot
megõrzöm, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül,
lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelõen járok el."
(2) Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, az (1)
bekezdésben megjelölt határidõt az akadály megszûnésétõl kell számítani. Ha a
bíró a kinevezéstõl számított 3 hónap elteltével az esküt nem tette le,
tisztségébõl fel kell menteni.
14.§
(1) A bírót elsõ kinevezésekor az OIT, ezt követõen a Legfelsõbb
Bíróságra a Legfelsõbb Bíróság elnöke, az ítélõtáblára az ítélõtábla elnöke, a
megyei bíróságra, továbbá a helyi és a munkaügyi bíróságra a megyei bíróság
elnöke osztja be.
(2) A katonai bírót a katonai tanácsba - a bíróság elnökének
javaslatára - az OIT osztja be.
(3) Az adó- és társadalombiztosítási ügyekben ítélkezõ bírákat,
továbbá a fiatalkorúak ügyében eljáró bírákat - a bíróság elnökének
javaslatára - az OIT jelöli ki.
(4) A bíró beosztásához, illetve kijelöléséhez a bíró hozzájárulása
szükséges.
(5) Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, helyi bíróságon a
munkaügyi bíróságot, helyi bírósági bírón a munkaügyi bírósági bírót is érteni
kell.
15.§
A bírót - hozzájárulásával - az OIT a Legfelsõbb Bíróság elnökének
javaslatára a Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (a továbbiakban:
Hivatal), illetõleg az igazságügy-miniszterrel egyetértésben az Igazságügyi
Minisztériumba is beoszthatja.
16.§
(1) A bíró beosztása a határozott idejû elsõ kinevezés kivételével
határozatlan idõre szól.
(2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni, abban meg kell
határozni a bíró szolgálati helyét, beosztását, a szolgálati ideje kezdetét,
fizetési fokozatát, az ahhoz tartozó személyi alapbérét, a pótlékok jogcímét
és összegét, valamint a kötelezõ elõrelépése idõpontját.
17.§
(1) A bírót a megyei bíróság illetékességi területén belül -
hozzájárulása nélkül - három évenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet
igazságszolgáltatási érdekbõl bírói beosztásba ideiglenesen más szolgálati
helyre kirendelni. A kirendelést a bíróval - annak megkezdése elõtt legalább
30 nappal - írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és
idõtartamát.
(2) A bírót az ítélõtábla, vagy a megyei bíróság illetékességi
területén kívüli más szolgálati helyre csak hozzájárulásával lehet kirendelni.
A kirendelésre jogosult OIT-nak ilyen esetben ki kell kérnie az érintett me-
gyei bíróságok és az ítélõtáblák elnökének véleményét.
(3) A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.
18.§
A bíró kérelmére másik bíróságra áthelyezhetõ.
19.§
(1) Ha a bíróság megszûnt, illetve hatásköre, vagy illetékességi
területe olyan mértékben csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem
lehetséges, a bíró részére - méltányos érdekeit figyelembe véve - új bírói
beosztást kell felajánlani.
(2) Ha a bírót az (1) bekezdés szerinti okból alacsonyabb szintû
bíróságra osztják be, megtartja korábbi bírói címét és illetményét.
20.§
A bíró másik ítélõtáblára, illetve más megyei bíróság területén
mûködõ bírósághoz történõ kirendelésére és áthelyezésére az OIT, egyébként a
bíróság elnöke jogosult.
II. FEJEZET
A BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
21.§
A bíró hivatását esküjéhez hûen köteles gyakorolni,
igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott
ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.
22.§
(1) A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai
tevékenységet nem folytathatnak.
(2) Ha a bíró országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ jelöltként,
illetõleg polgármester-jelöltként indul a választáson, bírói tisztségébõl fel
kell menteni.
23.§
(1) A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, mûvészi,
irodalmi és oktató munkát végezhet keresõ tevékenységként, de ezzel nem
veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak
látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.
(2) A bíró nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezetõ
tisztségviselõje, felügyelõ bizott-ságának tagja, továbbá gazdasági társaság
személyes közremûködésre kötelezett vagy korlátlanul felelõs tagja.
(3) A bíró az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység
gyakorlásának megkezdését köteles a bíróság elnökének elõzetesen bejelenteni.
(4) A bíró nem lehet választottbíróság tagja.
24.§
(1) A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint
kollégiumvezetõjének és csoportvezetõjének a hozzátartozója az általa vezetett
bíróságon, kollégiumban vagy csoportban bíróként nem mûködhet.
(2) A hozzátartozó fogalmára az 1952. évi III. törvény (Pp.) 13.§
(2) bekezdésének rendelkezései irányadók.
(3) A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben
összeférhetetlenségi ok merül fel.
(4) Az érintett bírák legkésõbb az összeférhetetlenségi ok
keletkezésétõl számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással
kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését, ennek elmaradása ese-
tén az (1) bekezdésben meghatározott bírósági vezetõt a kinevezõ 30 napon
belül vezetõi tisztségébõl felmenti.
(5) Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenségi esetben
felmentést az OIT adhat.
25.§
(1) A bírót hivatása méltóságának és felelõssége súlyának megfelelõ,
függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.
(2) A bíró részére a feladatai megfelelõ ellátásához szükséges
feltételeket biztosítani kell.
26.§
(1) A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás
nélkül köteles eljárni.
(2) A bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet
köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni.
27.§
A bíró köteles az állami és szolgálati titkot szolgálati viszonya
alatt és annak megszûnése után is megõrizni, a titoktartás alól csak
törvényben meghatározott szerv adhat felmentést.
28.§
(1) A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást
tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági
eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.
(2) A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat
meg véleményt bíróság elõtt folyamatban lévõ vagy folyamatban volt ügyrõl,
különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.
29.§
(1) A bíró az általa intézett ügyrõl a sajtó, a rádió és a televízió
részére nem adhat tájékoztatást.
(2) A bíróság elõtt folyamatban lévõ vagy befejezett ügyrõl a sajtó,
a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott
személy adhat tájékoztatást.
30.§
(1) A bíró a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az eljárás
sajátosságai által meghatározott ésszerû határidõn belül köteles elbírálni.
(2) A bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az
lehetõvé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a bírák
arányos munkaterhét.
31.§
A bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és
pártatlan magatartást tanúsítani.
32.§
(1) A bíró jogosult az ítélkezõ tevékenység gyakorlásához szükséges
térítésmentes képzésre és ezen köteles részt venni.
(2) Az (l) bekezdés szerinti képzés rendszerének részletes
szabályait az OIT állapítja meg.
(3) A bíró köteles a bírósági titkár és a hozzá beosztott bírósági
fogalmazó szakmai fejlõdését legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen
elõsegíteni.
33.§
A bíró a szolgálati jogviszony keretében köteles a bírósági vezetõ
törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintõ igazgatási intézkedéseit
teljesíteni és azok érvényesülését elõsegíteni.
34.§
(1) A bíró munkaideje heti 40 óra.
(2) A bíró a munkáját a bíróság szervezeti és mûködési
szabályzatában rögzített munkarend szerint végzi.
35.§
(1) Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhetõ készenlét
és ügyelet teljesítésére.
(2) A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti
meg.
36.§
(1) A munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke - az elsõ
kinevezéstõl számított egy év bírói gyakorlat elteltével - kérelemre
engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a
bíróságon.
(2) Az engedélyt a bíróság elnöke visszavon-hatja, különösen a bíró
nem megfelelõ munkavégzése, többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelme
esetén. A visszavonás okát a bíróval írásban közölni kell.
(3) A bíró bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is
köteles a szolgálati viszonyból eredõ hivatali kötelezettségeinek rendszeresen
eleget tenni.
37.§
A bíró köteles a kijelölt tárgyalási napokon tárgyalási
tevékenységét úgy végezni, hogy a tárgyalási nap kihasználásával is elõsegítse
az ügyek idõszerû elbírálását.
38.§
(1) Az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30
munkanap, ezt követõen az alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két
munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi egy munkanappal emelkedik.
(2) A bírót az 50. életéve betöltésének évétõl - a fizetési
fokozatától függetlenül - évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.
(3) A bírósági vezetõk évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az
évi alapszabadság és a vezetõi pótszabadság együttes mértéke a 40 munkanapot
nem haladhatja meg.
Az OIT Hivatalába beosztott bíró jogállása
39.§
(1) A Hivatalba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem
ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Határozott idõre kinevezett bíró a Hivatalba nem osztható be.
40.§
A bíró hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OIT és a
Hivatal vezetõinek intézkedéseit, utasításait.
41.§
(1) Az OIT a bíró hivatali beosztását megszünteti:
a) a bíró kérelmére,
b) a Hivatal vezetõjének indítványára.
(2) A bíró a megszüntetés közlését követõen további 30 napig köteles
feladatait ellátni, ettõl a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(3) A Hivatalba beosztott bíró jogosult a hivatali munkája
színvonalas ellátásához szükséges és a korábbi bírói ügyszak szerinti
beosztását érintõ térítésmentes képzésre, amelyen köteles részt venni.
(4) A hivatali beosztás megszûnését követõen a bírót tényleges bírói
álláshelyre kell beosztani, a bíró hivatali tevékenységét megelõzõ vagy azzal
legalább azonos szintû, lehetõleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre.
(5) A bíró - hozzájárulásával - más szolgálati helyre is beosztható.
(6) A Hivatalba beosztott bíró jogállására egyebekben a 21-38.§-ok
rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.
Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró
jogállása
42.§
(1) A bírót az Igazságügyi Minisztériumba a jogszabályok
elõkészítésében történõ részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy az igazságügy-
miniszter OIT tagságával kapcsolatos feladatai ellátása céljából lehet beosz-
tani.
(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró megtartja bírói
tisztségét, de nem ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(3) A határozott idõre kinevezett bíró az Igazságügyi Minisztériumba
nem osztható be.
43.§
(1) A bíró köteles a vezetõi intézkedéseket, utasításokat
teljesíteni, érvényesülésüket elõsegíteni.
(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró jogállására a 21-
38.§-ok rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.
44.§
(1) Az OIT a bíró minisztériumi beosztását megszünteti:
a) a bíró kérelmére,
b) az igazságügy-miniszter indítványára.
(2) A bíró a megszüntetés közlését követõen további 30 napig köteles
feladatait ellátni, ettõl a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
(3) A minisztériumi beosztás megszûnését követõen a bíró tényleges
bírói álláshelyre beosztására a 41.§ (4)-(5) bekezdésében írt rendelkezéseket
kell alkalmazni.
A Legfelsõbb Bíróságra beosztott bíró jogállása
45.§
(1) A bírót a Legfelsõbb Bíróságra a jogegységi határozatok
elõkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására be lehet osztani.
(2) A Legfelsõbb Bíróságra az (1) bekezdésben meghatározott feladat
ellátására beosztott bíró a Legfelsõbb Bíróságon nem ítélkezhet, megtartja
korábbi bírói címét és annak megfelelõ javadalmazását.
(3) Határozott idõre kinevezett bíró a Legfelsõbb Bíróságra nem
osztható be.
(4)A Legfelsõbb Bíróságra beosztott bíró jogállására a 21-38.§-ok
rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.
46.§
(1) Az OIT a bíró legfelsõbb bírósági beosztását megszünteti:
a) a bíró kérelmére,
b) a Legfelsõbb Bíróság elnökének indítványára.
(2) A legfelsõbb bírósági beosztás megszûnését követõen a bíró
tényleges bírói álláshelyre beosztására a 41.§ (4)-(5) bekezdésben írt
rendelkezéseket kell alkalmazni.
III. FEJEZET
A BÍRÓ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE
47.§
(1) A bíró munkáját az e törvényben meghatározott idõszakonként,
feltételek és okok esetén értékelni kell.
(2) A bírósági vezetõ ítélkezõ munkáját e törvény szerint kell
értékelni, ennek elrendelésére a kinevezõ jogosult.
48.§
(1) Az értékelés kiterjed a bíró tevékenységének az anyagi, az
eljárási és az ügyviteli jogszabályok alkalmazása szempontjából történõ
vizsgálatára.
(2) A vizsgálat a jogerõsen befejezett ügyekben történhet. A
befejezett ügyek közül legalább 50 olyan elsõ fokon jogerõre emelkedett
illetve fellebbezett ügyet kell kiválasztani, amelyek kifejezik a bíróra
kiosztott ügyek idõbeli és ügykör szerinti megoszlását.
49.§
(1) Az értékelést helyi bírósági bíró és megyei bírósági bíró esetén
a megyei bíróság elnöke, az ítélõtábla bírája esetén az ítélõtábla elnöke, a
Legfelsõbb Bíróság bírája esetén a Legfelsõbb Bíróság elnöke (továbbiakban e
fejezetben együtt: a bíróság elnöke) rendeli el.
(2) Az értékelés elrendelését a bíróval írásban kell közölni.
(3) A vizsgálatot a bíróság elnöke vagy az általa kijelölt bíró
végzi.
50.§
(1) A határozatlan idõre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést
követõen két alkalommal, hat évenként kell értékelni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, soron kívül értékelni kell
a bíró tevékenységét:
a) ha a bíró alkalmatlanságának megállapítását kezdeményezték (54.§ (2)
bekezdésének a) pontja),
b) ha a bíró azt maga kéri.
51.§
(1) A vizsgálatot és az értékelést az elrendeléstõl számított 60
napon belül be kell fejezni.
(2) Az eljárás során, helyi bíró értékelése esetén a helyi bíróság
elnökét a vizsgálatot végzõ bíró meghallgathatja.
(3) A bíróság elnöke összességében értékeli a bíró munkáját. Helyi
bírósági bíró esetében figyelembe veszi a helyi bíróság elnökének a véleményét
is.
(4) Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasz-tásának rendjét, a
vizsgálat részletes szempontjait az OIT határozza meg.
52.§
Az értékelés ismertetésének idõpontja elõtt legalább 15 nappal az
írásbeli értékelést a bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést
elrendelõ bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén kívül részt vesz a vizsgált és
a vizsgálatot végzõ bíró, a vizsgált bíró szakterülete szerint illetékes
kollégium vezetõje, és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot
teljesít. A vizsgált bíró legkésõbb az értékeléskor szóban és írásban
észrevételt tehet.
53.§
(1) Az értékelésben csak tényszerûen megalapozott értékítéletek
szerepelhetnek. Az értékelésben - ha az szükséges - útmutatást kell adni a
hibák kijavításának módjára.
(2) Az értékelés eredményeként a bíró:
a) kiválóan alkalmas,
b) alkalmas,
c) alkalmatlan,
értékelést kaphat.
(3) Ha a vizsgált bíró vitatja a (2) bekezdés b)pontja szerinti
megállapítást, kérésére az értékelés elrendelõje kikéri a kollégium
véleményét.
(4) A bíró alkalmatlanságának megállapítása esetén - ha azt az
értékelés ismertetésétõl számított 15 napon belül a bíróság elnöke nem
változtatja meg - a bíró jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.
54.§
(1) Ha bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására a
bíró tartósan nem képes, a bíróság elnöke õt írásban felszólítja, hogy bírói
tisztségérõl 30 napon belül mondjon le. A felszólításban röviden meg kell
jelölni azokat az okokat, amelyek a bíró alkalmatlanságára utalnak.
(2) Ha a bíró a (l) bekezdés szerinti felszó-lítás ellenére,
tisztségérõl nem mond le,
a) szakmai ok esetén el kell rendelni a bíró munkájának soron kívüli
értékelését,
b) egészségügyi ok esetén meg kell vizsgáltatni a bíró egészségi állapotát
(5.§), és annak eredményétõl függõen kell eljárni.
55.§
(1) Ha a bíró tisztségérõl - egészségügyi okból - az 54.§-ban írt
felszólításra mond le vagy a bírót tisztségébõl egészségügyi alkalmatlanság
miatt mentik fel, részére a bírói szolgálati viszonyban töltött idõ után, ha a
10 évet nem haladja meg 9 havi, ezt meghaladó bírói szolgálati viszonyban
töltött idõ esetén 13 havi illetményének megfelelõ összeget kell kifizetni.
(2) Ha az egészségügyi okból felmentett bíró részére saját jogú
nyugellátást állapítanak meg, az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti
meg.
56.§
(1) A Legfelsõbb Bíróságra beosztott bíró tevékenységét a Legfelsõbb
Bíróság elnöke értékeli.
(2) Az OIT Hivatalába beosztott bíró hivatali tevékenységét a
Hivatal vezetõje értékeli.
(3) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró hivatali munkáját
az igazságügy-miniszter a köztisztviselõkre irányadó szabályok szerint
értékeli.
IV. FEJEZET
A BÍRÓI TISZTSÉG MEGSZÛNÉSE
57.§
(1) A bíró szolgálati viszonya megszûnik:
a) lemondással,
b) ha az elsõ bírói kinevezés 3 éves idõtartama lejárt és a bíró határozatlan
idejû kinevezésére nem tettek elõterjesztést,
c) ha a bíró tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
d) ha a bíróval szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekû
munkát szabtak ki, illetve ha büntetõeljárás során kényszergyógykezelését
rendelték el,
e) ha a bíró a bírói esküt a 13.§-ban meghatározott határidõn belül nem tette
le,
f) ha a bíró kinevezésének a 3.§ (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt
feltételei már nem állnak fenn,
g) ha a bírót országgyûlési vagy önkormányzati képviselõnek, illetõleg
polgármesternek jelölték,
h) ha a bíró a 70. életév (a továbbiakban: felsõ korhatár) betöltése elõtt, de
az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõen maga kéri
nyugállományba helyezését, illetve a felsõ korhatárt elérte,
i) ha a bíróval szemben az e törvény szerint lefolytatott fegyelmi eljárás
során fegyelmi büntetésként a bírói tisztségbõl való felmentést
indítványozták,
j) ha a bíró a 19.§-ban írtak szerint a részére felajánlott bírói állást nem
fogadta el.
(2) A bíró szolgálati viszonya megszüntethetõ, ha rokkantsági
nyugdíjra válik jogosulttá.
58.§
(1) A bíró tisztségérõl bármikor írásban lemondhat.
(2) A bíró lemondása esetén a lemondási idõ 3 hónap. Az OIT a bíró
kérelmére ennél rövidebb idõhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a lemondási
idõre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.
59.§
(1) A bíró szolgálati viszonya megszûnik és a bírót tisztségébõl fel
kell menteni, ha szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.
(2) A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minõsül, ha a
bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idõ lejárta elõtt -
egyoldalúan - szüntette meg.
60.§
(1) A bíró felmentési ideje - az 58.§ (2) bekezdésében, valamint e §
(2) és (3) bekezdésében említett esetek kivételével - egy hónap.
(2) Nyugállományba helyezés, illetõleg a felsõ korhatár elérése
esetén, valamint ha a bíró szolgálati viszonya az 57.§ (1) bekezdésének j)
pontja szerint szûnik meg, a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a mun-
kavégzési kötelezettség alól 3 hónapra fel kell menteni. Az OIT a bírót - a
bíróság elnökének véleményét figyelembe véve -a teljes felmentési idõre is
mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.
(3) A bírót az (l) bekezdésben írt felmentési idõ tartamára a
munkavégzési kötelezettség alól fel kell menteni.
61.§
(1) A bírói tisztség megszûnése esetén (57-59.§) a felmentésre
vonatkozó javaslatot, megjelölve a jogcímet és a megszûnés idõpontját, az OIT
- a katonai bíró felmentésérõl szóló javaslatot a honvédelmi miniszterrel
együttesen - terjeszti a köztársasági elnök elé.
(2) A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati
viszonya - a lemondás kivételével - csak akkor szüntethetõ meg, ha bírói
tisztsége is megszûnik.
(3) Ha a felmentés a felsõ korhatár elérése miatt történik, az
elõterjesztést olyan idõpontban kell megtenni, hogy a felmentési idõ a 70.
életév betöltését megelõzõen járjon le.
V. FEJEZET
A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR
62.§
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírák tekintetében a
munkáltatói jogkört
a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetõk esetében az OIT,
b) a legfelsõbb bírósági bíró esetében a Legfelsõbb Bíróság elnöke,
c) az ítélõtábla bírájánál az ítélõtábla elnöke,
d) a megyei bírósági és a helyi bírósági bíró esetében a megyei bíróság elnöke
gyakorolja.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített
esetekben
a) az OIT az OIT elnökére és a Hivatal vezetõjére,
b) a megyei bíróság elnöke a helyi bírósági bírák tekintetében - a bíró
értékelésének elrendelése kivételével - a helyi bíróság elnökére
írásban átruházhatja.
VI. FEJEZET
A BÍRÓ FEGYELMI FELELÕSSÉGE
A fegyelmi vétség
63.§
Fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha
a) a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegi,
vagy
b) az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy
veszélyezteti.
A fegyelmi eljárás kezdeményezése
64.§
(1) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a fegyelmi eljárás
megindítását
a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetõk esetén az OIT,
b) legfelsõbb bírósági bíró esetén a Legfelsõbb Bíróság elnöke,
c) az ítélõtábla bírájánál az ítélõtábla elnöke,
d) a megyei bírósági bíró és a helyi bírósági bíró esetén a megyei bíróság
elnöke
kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ fegyelmi bíróság
elnökénél.
(2) Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem,
vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás
kezdeményezésétõl el lehet tekinteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás
kezdeményezésére jogosult a bírót figyelmeztetésben részesíti, ami ellen a
bíró l5 napon belül fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti. Ha a bíró a
fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, errõl a fegyelmi eljárás kezde-
ményezésére jogosult a fegyelmi bíróság elnökét haladéktalanul értesíti. Ebben
az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tagadható meg.
65.§
A fegyelmi eljárás kezdeményezésérõl az érintett bírót az eljárás
kezdeményezõje haladéktalanul értesíti. Ha a fegyelmi eljárást nem az OIT
kezdeményezte, a kezdeményezésrõl az OIT-ot is értesíteni kell.
66.§
(l) Fegyelmi eljárás nem kezdeményezhetõ, ha a kezdeményezésére
jogosult a tudomására jutástól számított 3 hónap alatt azt nem indítványozta,
illetve a fegyelmi vétséget képezõ magatartás befejezése óta 3 év már eltelt.
(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt
büntetõeljárás indult és az a büntetõjogi felelõsséget megállapító
határozattal fejezõdött be, az eljárás jogerõs befejezésétõl számított egy
éven túl nincs helye fegyelmi felelõsségre vonásnak.
A fegyelmi bíróság
67.§
A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi eljárás megtagadásáról
vagy elõzetes vizsgálat elrendelésérõl - az érintett bíró egyidejû értesítése
mellett - a fegyelmi bíróság kijelölt fegyelmi tanácsa dönt.
68.§
(1) A megyei bíróságon és az ítélõtáblán elsõ fokú fegyelmi
bíróságot, a Legfelsõbb Bíróságon elsõ és másodfokú fegyelmi bíróságot kell
alakítani.
(2) A bírák fegyelmi ügyeiben és az ezzel összefüggõ kártérítési
ügyeiben elsõ fokon
a) az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetõk, valamint a legfelsõbb
bírósági bírák esetében a Legfelsõbb Bíróság elsõ fokú fegyelmi bírósága,
b) az ítélõtábla bírája esetében az ítélõtábla fegyelmi bírósága,
c) megyei bírósági bíró és helyi bírósági bíró esetében a megyei bíróság
fegyelmi bírósága jár el.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott fegyelmi bíróságok határozata
ellen bejelentett fellebbezéseket a Legfelsõbb Bíróság másodfokú fegyelmi
bírósága bírálja el.
69.§
(1) A fegyelmi bíróság elnökét és 7 tagját - 6 évre - a megyei
bíróság és az ítélõtábla összbírói értekezlete, illetõleg a Legfelsõbb Bíróság
teljes ülése választja meg.
(2) A fegyelmi bíróság elnökévé és tagjává az a bíró választható,
aki bíróként legalább 5 éve mûködik, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt
és nem folyik ellene fegyelmi eljárás. Az OIT tagjai, továbbá a fegyelmi
eljárás kezdeményezésére jogosult elnökök és azok helyettesei e tisztségekre
nem választhatók.
70.§
(1) A fegyelmi bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: fegyelmi
tanács) jár el, amelyet a fegyelmi bíróság elnöke alakít meg.
(2) A fegyelmi eljárás elõkészítését vizsgáló-biztos végzi.
(3) A fegyelmi bíróság elnöke a naptári év végén a következõ naptári
évre beosztást készít, amelyben meghatározza, hogy a fegyelmi bírák milyen
sorrendben látják el a vizsgálóbiztosi teendõket.
71.§
(1) Fegyelmi bíróként nem járhat el,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetõeljárás van folyamatban, az eljárás jogerõs
befejezéséig,
b) akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
c) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,
d) az eljárás kezdeményezõje,
e) az eljárás alá vont bíró hozzátartozója,
f) akitõl az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.
(2) A fegyelmi bírói tisztség megszûnik
a) a bírói tisztség megszûnésével,
b) a bírónak más megyei bíróság vagy más ítélõtábla területére való
áthelyezésével, továbbá a megyei bíróság, illetve az ítélõtábla fegyelmi
bírósága tagjának magasabb szintû bíróságra való beosztásával,
c) a Legfelsõbb Bíróságra, az Igazságügyi Minisztériumba vagy az OIT
Hivatalába való beosztással,
d) lemondással,
e) a bíró fegyelmi vagy büntetõjogi felelõsségét megállapító határozat
jogerõre emelkedésével.
f) a 69.§ (2) bekezdésében meghatározott körülmény utólagos bekövetkezése
esetén.
(3) A fegyelmi bíró fegyelmi tanácsba nem osztható be, ha ellene
fegyelmi eljárás van folyamatban.
72.§
(1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak,
illetõleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának az elfogulatlanságát
kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont bíró elfogultsági kifogást ter-
jeszthet elõ.
(2) Az elfogultság kérdésében az eljáró elsõ fokú fegyelmi bíróság
elnöke által kijelölt másik tanács határoz. Ha ilyen tanács nem alakítható,
vagy a kifogást a fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elõ, az
elfogultság kérdésében a másodfokon eljáró fegyelmi tanács határoz.
(3) Ha a fegyelmi tanács elfogultság vagy kizárás miatt nem
alakítható meg, az eljáró fegyelmi bíróságot a másodfokú fegyelmi tanács
jelöli ki.
(4) A fegyelmi ügy másodfokú elbírálásában nem vehet részt az, aki
az elsõ fokú eljárásban részt vett.
A bírói tisztségbõl való felfüggesztés
73.§
(1) A fegyelmi tanács a bírót tisztségébõl felfüggeszti, ha a bírót
elõzetes letartóztatásba helyezték vagy vele szemben ideiglenes
kényszergyógykezelést rendeltek el, illetve, ha a szolgálati helyén való
jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.
(2) A felfüggesztésrõl hozott határozat ellen az eljárás alá vont
bíró és az eljárás kezdeményezõje a határozat közlésétõl számított 8 napon
belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezéssel élhet, amelynek nincs
halasztó hatálya. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést 8 napon belül
elbírálja.
(3) A bírói tisztségbõl való felfüggesztés idejére a bírót az
illetménye illeti meg, amelynek legfeljebb 50 százalékát 4 hétre vissza lehet
tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a bírói tisztségbõl való
felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétõl annak
jogerõre emelkedéséig. A visszatartásról a fegyelmi tanács határoz, határozata
ellen nincs helye fellebbezésnek.
(4) Nem jár illetmény a felfüggesztésnek arra az idõtartamára,
amelyre a bíró akkor sem kapna illetményt, ha a felfüggesztésre nem került
volna sor.
(5) A visszatartott illetményt a fegyelmi határozat jogerõre
emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a fegyelmi eljárás a bírói
tisztségbõl való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal
zárul. Ugyanígy kell eljárni, ha a bíró szolgálati viszonya idõközben a
felmentése folytán szûnt meg.
A fegyelmi eljárás
74.§
A fegyelmi eljárást és az elõzetes vizsgálatot a nyilvánosság
kizárásával kell lefolytatni.
75.§
(1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges
valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá
vont bírót, tanúkat hallgathat ki, szakértõt vehet igénybe és egyéb
bizonyítást végezhet. A vizsgálóbiztos a bíróság irataiba betekinthet, a bírák
és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.
(2) A vizsgálóbiztos az eljárásáról a fegyelmi tanács részére l5
napon belül írásbeli jelentést készít.
76.§
(1) A vizsgálóbiztos jelentésének elõterjesz-tését követõ 15 napon
belül a fegyelmi tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy
megtagadásáról, illetõleg a felfüggesztésrõl. Ha büntetõeljárás indult, annak
jogerõs befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggeszthetõ.
(2) Az eljárás alá vont bíró a képviseletével más bírót vagy
ügyvédet bízhat meg.
(3) A tárgyalásra az eljárás alá vont bírót és képviselõjét,
valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezõjét és a vizsgálóbiztost meg kell
idézni. Az OIT elnökét értesíteni kell, ha a fegyelmi eljárást nem az OIT
kezdeményezte. Az idézéssel, illetve az értesítéssel együtt a vizsgálóbiztos
jelentését is kézbesíteni kell.
(4) Ha az eljárás alá vont bíró a szabályszerû idézés ellenére nem
jelent meg és a mulasztását alapos okkal nem mentette ki, a tárgyalást
távollétében is meg lehet tartani.
77.§
(1) A tárgyaláson a fegyelmi tanács bizonyítást vehet fel.
(2) A tárgyaláson az eljárás alá vont bíró és a képviselõje,
valamint az eljárás kezdeményezõje kérdéseket tehet fel, az OIT elnöke -
amennyiben a tárgyaláson értesítés alapján van jelen - kérdés feltevését
indítványozhatja.
(3) A határozat meghozatala elõtt az eljárás kezdeményezõje, majd az
eljárás alá vont bíró és a képviselõ felszólalhat.
(4) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás kezdeményezõjét az
elnökhelyettes, az OIT-ot az OIT elnöke vagy az OIT által kijelölt bíró
képviseli.
78.§
(1) A fegyelmi tanács indokolással ellátott határozatával a fegyelmi
eljárás alá vont bírót
a) felmenti,
b) vétkesnek mondja ki és fegyelmi büntetést szab ki,
c) a 64.§ (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a fegyelmi
büntetés kiszabásától eltekinthet és az eljárás megszüntetése mellett a
bíróval szemben figyelmeztetést alkalmazhat,
d) a bíróval szemben indult eljárást megszünteti.
(2) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntetõ
bíróság jogerõs határozatában már megállapította a bíró felelõsségét, a
fegyelmi tanács nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont bíró nem kö-
vette el a terhére rótt cselekményt.
(3) A fegyelmi eljárást az (1) bekezdés d/ pontja alapján meg kell
szüntetni az eljárás alá vont halála esetén, ha fegyelmi eljárás
kezdeményezését kizáró ok merült fel, illetve ha a bíró szolgálati viszonya
idõközben megszûnt. Utóbbi esetben a fegyelmi tanács a fegyelmi vétség
elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem
tartalmazhat.
79.§
(1) A fegyelmi vétséget elkövetõ bíróval szemben kiszabható fegyelmi
büntetések:
a) feddés,
b) megrovás,
c) egy fizetési fokozattal való visszavetés,
d) vezetõi tisztségbõl való felmentés,
e) bírói tisztségbõl való felmentés indítványozása.
(2) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a
kötelességszegés súlyát és következményeit, a vétkesség fokát.
(3) Bírói tisztségbõl való felmentés indítványozása esetén a bírónak
a tisztségébõl való felfüggesztését fenn kell tartani vagy el kell rendelni.
Más fegyelmi büntetés kiszabása esetében a fegyelmi határozatban a
felfüggesztést meg kell szüntetni.
(4) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggõ költségeket a
bíróság viseli, ha azonban a bíró fegyelmi felelõsségét jogerõsen
megállapították, a bíró köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási
cselekmények, illetve a részérõl igénybe vett képviselõ költségeit.
A másodfokú fegyelmi eljárás
80.§
(1) A fegyelmi határozat egy példányát a kihirdetéstõl számított 8
napon belül a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezõje részére kézbesíteni
kell. Az OIT részére a határozat egy példányát akkor is meg kell küldeni, ha a
fegyelmi eljárást nem az OIT kezdeményezte.
(2) Az elsõ fokú határozat ellen a bíró és a fegyelmi eljárás
kezdeményezõje a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül
fellebbezést jelenthet be. A fellebbezést az elsõ fokú fegyelmi tanácshoz kell
benyújtani.
(3) A fegyelmi határozattal szemben ügyészi óvásnak nincs helye.
(4) A másodfokú fegyelmi tanács az elsõ fokú fegyelmi határozatot -
annak kártérítésrõl rendelkezõ részére is kiterjedõen - helybenhagyja,
megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban
nem pótolható lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon
kívül helyezi, és az elsõ fokú fegyelmi bíróságot új eljárásra és új határozat
hozatalára utasítja.
(5) A másodfokú eljárásra és határozatra egyebekben az elsõ fokú
eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
81.§
(1) A bíró a fegyelmi büntetés jogerõs kiszabása után
a) megrovás esetén egy évig,
b) egy fizetési fokozattal való visszavetés, illetve a vezetõi tisztségbõl
való felmentés esetén két évig,
c) a bírói tisztségbõl való felmentés indítványozása esetén 3 évig
áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.
(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bíró
a) magasabb bírói beosztásba nem kerülhet,
b) vezetõvé nem nevezhetõ ki,
c) magasabb fizetési fokozatba nem sorolható,
d) részére a magasabb bírói beosztásnak megfelelõ cím nem adományozható,
e) külön juttatásban nem részesülhet.
(3) A magasabb fizetési fokozatba történõ elõresorolás idõpontját a
fegyelmi büntetéshez fûzõdõ jogkövetkezmények alóli mentesülést vagy
mentesítést követõen - az (1) bekezdés szerinti szünetelési idõ figyelmen kí-
vül hagyásával - az eredeti idõponttól számítva kell megállapítani.
(4) A vezetõi tisztségbõl való felmentésre irányuló fegyelmi
büntetést a kinevezésre jogosult hajtja végre.
(5) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bírót - kérelmére - az
elsõ fokon eljárt fegyelmi bíróság a jogkövetkezmények alól mentesítheti, ha
az (1) bekezdés szerinti idõ fele már eltelt, feltéve, hogy a bíró ellen újabb
fegyelmi eljárás nincs folyamatban.
82.§
A jogerõsen kiszabott hatályos fegyelmi bünte-tést a bíró személyi
anyagában nyilván kell tartani.
A jogerõs fegyelmi büntetés felülvizsgálata
83.§
(1) A jogerõs fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont bíró és
képviselõje, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult új eljárást
kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve jogerõs határozatra
hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy e
körülmények más határozatot eredményeztek volna.
(2) Az új eljárást az elsõ fokú fegyelmi bíróságnál lehet
kezdeményezni, amely az elsõ fokú eljárás szabályainak megfelelõ
alkalmazásával jár el.
(3) Új eljárás kezdeményezésének a bíró terhére csak a bíró életében
és csak az elévülési idõn belül van helye.
A Legfelsõbb Bíróságra,az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba
beosztott bíróra vonatkozó sajátos rendelkezések
84.§
(1) A Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi
Minisztériumba beosztott bíró tekintetében a 63-83.§-ok rendelkezéseit a (2)-
(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Legfelsõbb Bíróságra beosztott bíró ellen a Legfelsõbb Bíróság
elnöke, az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró ellen az igazságügy-
miniszter, az OIT Hivatalába beosztott bíró ellen az OIT kezdeményezheti a
fegyelmi eljárás megindítását.
(3) Az elsõ fokú fegyelmi eljárást a Legfelsõbb Bíróság fegyelmi
bírósága, a másodfokú fegyelmi eljárást a Legfelsõbb Bíróság másodfokú
fegyelmi bírósága folytatja le.
VII. FEJEZET
A KÁRTÉRÍTÉSI FELELÕSSÉG
A bíró kártérítési felelõssége
85.§
(1) A bíró a szolgálati viszonyából eredõ kötelezettségének
szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével a munkáltatónak okozott kárért
anyagi felelõsséggel tartozik.
(2) A bíró felelõsségét, a kár bekövetkeztét és mértékét a
munkáltatónak kell bizonyítania.
86.§
A bíró háromhavi illetménye erejéig felel, ha a kárt súlyosan
gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás esetén a bíró a teljes
kárösszegért felel.
87.§
(1) A bíró a vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles
megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel, jegyzék
vagy elismervény alapján átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén,
amelyet állandóan õrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a bíró a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt
elháríthatatlan külsõ ok idézte elõ, vagy a munkáltató a biztonságos õrzés
feltételeit nem biztosította és e körülményre a bíró a munkáltató figyelmét
elõzetesen felhívta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár
bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.
(4) A megõrzésre átadott dolog megrongálódásából eredõ kár esetén a
bíró a vétkességi felelõsségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az
eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása õt terheli.
88.§
(1) Ha a bíró a kárt fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben
okozta, a kártérítési felelõsséget a fegyelmi eljárás keretében kell
elbírálni.
(2) Fegyelmi vétség elkövetésével össze nem függõ kártérítési ügyben
a bíró kártérítési felelõsségét a munkáltatói jogkör gyakorlója - a kár
tudomására jutásától számított 60 napon belül - indokolt határozattal bírálja
el. A kártérítési eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelõen
alkalmazni. A munkáltató határozata ellen a bíró 15 napon belül bírósághoz
fordulhat.
A munkáltató kártérítési felelõssége
89.§
(1) A munkáltató a bírónak a szolgálati viszonyával összefüggésben
okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.
(2) Mentesül a munkáltató a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a
kárt a mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult
elháríthatatlan magatartása okozta.
(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult
vétkes magatartása idézett elõ.
(4) A bírónak kell bizonyítania, hogy a károkozás a szolgálati
viszonyával összefüggésben következett be.
90.§
(1) A munkáltatót a 89.§ szerinti felelõsség terheli a bírónak a
munkahelyére bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.
(2) A munkáltató elõírhatja a munkahelyre bevitt dolgok
meghatározott helyen való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A
munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a
munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha a bíró az
elõírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak
szándékos károkozása esetén felel.
91.§
(1) A munkáltató a 89-90.§-okon alapuló felelõssége alapján a
bírónak az elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a nem vagyoni kárát, illetve a
sérelemmel és ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit
köteles megtéríteni.
(2) A bíró szolgálati viszonya körében az elmaradt jövedelem
megállapításánál a bíró elmaradt illetmé-nyét, továbbá azon rendszeres
szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a szolgálati
viszonya alapján jogosult, feltéve, ha azokat a károkozást megelõzõen
rendszeresen igénybe vette.
(3) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a károkozás
folytán elmaradt azon rendszeres keresetet kell figyelembe venni, amelyet a
bíró az e törvény alapján folytatott keresõ foglalkozása keretében kapott.
(4) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt
a jövõbeni változást is, amelynek meghatározott idõpontban való
bekövetkezésével elõre számolni lehetett.
(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek
rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés
címén kapott összeget.
92.§
(1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár
összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell
meghatározni.
(2) A dologi kár összegét az avulás figyelem-bevételével kell
kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható,
kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.
93.§
(1) A munkáltató köteles megtéríteni a bíró közeli hozzátartozójának
a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.
(2) Ha a károkozással összefüggésben a bíró meghalt, eltartott
hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen olyan összegû tartást
pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, il-
letõleg az elvárhatóan elérhetõ jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem
elõtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
94.§
A kártérítés kiszámításánál a kár összegébõl le kell vonni
a) az elmaradt illetményre esõ nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási
járulékot, munkavállalói járulékot,
b) az állami egészség- és társadalombiztosítás keretében járó ellátások
ellenértékét,
c) azt az összeget, amelyet a bíró a munkaereje hasznosításával megkeresett,
d) azt az összeget, amelyhez a bíró a megrongálódott dolog hasznosításával
hozzájutott,
e) azt az összeget, amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított
kiadások eredményeként jutott hozzá.
95.§
(1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint
járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben
tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetõleg tartásának a kie-
gészítését hivatott szolgálni.
(2) Ha a kárnak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható
ki, a munkáltató olyan összegû általános kártérítés megfizetésére köteles,
amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés
járadékként is megállapítható.
(3) Ha a kártérítés megállapítása után a bíró lényeges
körülményeiben változás következik be, mind a károsult, mind a munkáltató a
megállapított kártérítés módosítását kérheti.
96.§
(1) A bíró a kártérítési igényét a munkáltatónál írásban
érvényesíti. A munkáltató az igény elismerésérõl, vagy elutasításáról 60 napon
belül indokolt írásbeli választ ad. Amennyiben a munkáltató a kártérítési
felelõsségét elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése iránt.
(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelõsségét nem, vagy csak
részben ismerte el, továbbá ha a megtérített összeg a károsult szerint a
sérelem teljes orvoslására nem elegendõ, a károsult az igényét bíróság elõtt
érvényesítheti.
97.§
(1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni
a) az illetmény és a táppénz,
b) az illetmény és a sérelem folytán csökkent keresetet,
c) az átlagilletmény és a rokkantsági nyugdíj különbözetének a megtérítése
iránti igényt.
(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérõ
idõpontban esedékes újabb elkülönülõ kárigény származik, ezek elévülési idejét
egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdõdõen, külön-
külön kell számítani.
(3) Az elévülési idõ az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel
a) a táppénz elsõ fizetésének napjától,
b) attól az idõponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-
csökkenés elsõ ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra,
végül
c) a rokkantsági nyugállományba helyezés idõpontjától
kezdõdik.
(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi idõre visszamenõleg csak akkor
érvényesíthetõ, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem
terheli. Három évnél régebbi idõre visszamenõleg járadékigény nem
érvényesíthetõ.
98.§
(1) A munkáltató szükséghez képest a bírótól, illetve
hozzátartozójától a munkavégzésbõl származó jövedelmérõl, jövedelmi
viszonyairól évente igazolást kérhet.
(2) A munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a
kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott
végre.
VIII. FEJEZET
A BÍRÓI SZOLGÁLATI VISZONYBÓL EREDÕ JOGVITA
99.§
(1) A bíró a szolgálati viszonyából eredõ igénye érvényesítése
érdekében szolgálati jogvitát kezdeményez-het. A munkáltatói jogkör
gyakorlójának a mérlegelési jogkörében hozott döntése ellen jogvita csak abban
az esetben kezdeményezhetõ, ha a munkáltató a döntésének a kialakítására
irányadó jogszabályokat megsértette.
(2) A bíró fegyelmi ügyeiben és a fegyelmi ügyével összefüggõ
kártérítési ügyekben a fegyelmi bíró-ság,az egyéb szolgálati jogvitákban a
munkaügyi perekben illetékes bíróság jár el.
(3) A munkaügyi perekben eljáró bírósághoz a keresetet a sérelmezett
intézkedés (határozat), magatartás vagy ezek elmulasztása esetén 15 napon
belül kell benyújtani.
IX. FEJEZET
SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS
100.§
(1) A bírákról a (2) bekezdésben foglalt tartalommal személyi
nyilvántartást kell vezetni.
(2) A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a
bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát, fényképét, az esküokmányt,a
személyi adatlapot, a bírói kinevezésérõl, beosztásáról és a vezetõi ki-
nevezésérõl szóló okiratokat, a bíró értékelésérõl szóló iratot, az
elismerésekrõl és kitüntetésekrõl szóló okiratokat, valamint a hatályos
fegyelmi büntetésrõl és a kártérítésrõl szóló határozatot tartalmazza. A
személyi adatlap tartalmát a törvény 1. számú melléklete határozza meg. A mel-
lékletben szereplõ adatokon kívül - e törvény eltérõ rendelkezése hiányában -
adatszerzés nem végezhetõ, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. A bíró a
nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat köteles haladéktalanul
bejelenteni.
(3) A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OIT
Hivatala látja el. Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró adatait a
minisztériumban kell nyilvántartani. A bíró személyi adatlapját az adott
bíróságon is nyilván kell tartani.
(4) A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában
- más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.
(5) A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor
megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a
jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért
adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a munkáltatói
jogokat gyakorló vezetõ, valamint - megbízása alapján - a vezetõi döntéseket
elõkészítõ és végrehajtó dolgozó tekinthet be.
(6) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplõ adatairól és az
iratok tartalmáról - a bíró nevére és a beosztására vonatkozó adat kivételével
- nem igazságügyi szerv, illetve magánszemély részére nem lehet tájékoztatást
adni.
(7) A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszûnését
követõen 50 évig kell õrizni.
X. FEJEZET
A BÍRÁK JAVADALMAZÁSA
A javadalmazás általános szabályai
101.§
(1) A bíró az e törvényben meghatározott feltételek fennállása
esetén
a) illetményre,
b) külön juttatásra,
c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre
jogosult.
(2) A Legfelsõbb Bíróság elnökének az illetményét e törvény alapján
kell megállapítani. A tisztségéhez fûzõdõ egyéb jogosultságok tekintetében a
Legfelsõbb Bíróság elnöke a miniszterelnökkel, az elnökhelyettes a mi-
niszterrel, az OIT Hivatalának a vezetõje az államtitkárral, helyettese pedig
- attól függetlenül, hogy a beosztást bíró vagy nem bíró tölti be - a
helyettes államtitkárral azonos beosztásúnak minõsül.
A bíró illetménye
102.§
A bíró illetménye alapilletménybõl, továbbá pótlékból tevõdik össze.
A bíró alapilletménye
103.§
(1) A bíró alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati
ideje alapján kell megállapítani. Az alapilletmény fokozatait a törvény 2.
számú melléklete tartalmazza.
(2) A legalacsonyabb bírói alapilletményt - 1. fizetési fokozat -
elsõ alkalommal e törvény, ezt követõen évenként az állami költségvetésrõl
szóló törvényben az Országgyûlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az
elõzõ évi összegnél nem lehet alacsonyabb.
104.§
(1) Az 1. fizetési fokozatba kell besorolni azt a bírót, aki a
kinevezésekor bírói szolgálati idõvel még nem rendelkezik vagy a beszámított
szolgálati idõ a 3 évet nem haladja meg.
(2) A bíró minden 3 év szolgálati idõ megszerzése után eggyel
magasabb fizetési fokozatba lép. A magasabb fizetési fokozatokhoz - az 1.
fizetési fokozatot alapul véve - magasabb szorzószámok tartoznak.
(3) A Legfelsõbb Bíróság elnökét és elnökhelyettesét - szolgálati
idejüktõl függetlenül - a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.
105.§
A bírót - kiváló munkavégzés esetén - a bírói tisztségének a
fennállása alatt két alkalommal a kollégium elõterjesztésére eggyel magasabb
fizetési fokozatba lehet besorolni. A soron kívüli elõresorolásnál a korábbi
fizetési fokozatban eltöltött idõt az új fizetési fokozatban eltöltött idõként
kell figyelembe venni. A soron kívüli elõresorolásokat az adott év elsõ
napjával kell végrehajtani.
106.§
(1) A szolgálati idõt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a
bírói kinevezés napjától kell számítani.
(2) Szolgálati idõként kell figyelembe venni a kinevezés elõtt bírói
és ügyészi szolgálati viszonyban töltött idõt. A bírói kinevezés elõtt a jogi
szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött idõ a
szolgálati idõbe részben vagy egészben beszámítható.
(3) A szolgálati idõ számításánál a töredék évet egész évként kell
figyelembe venni.
A beosztási pótlék
107.§
(1) A megyei bírósági bíró, az ítélõtábla bírája, valamint a
Legfelsõbb Bíróság bírája beosztási pótlékra jogosult.
(2) A beosztási pótlék összege az 1. fizetési fokozat összegének
a) megyei bírósági bírónál 20 százaléka,
b) az ítélõtábla bírájánál 40 százaléka,
c) a Legfelsõbb Bíróság bírájánál 60 százaléka.
(3) Kiváló munkavégzés és az adott bírósági szinten tényleges bírói
gyakorlattal eltöltött legalább 6 év után az OIT
a) a helyi bírósági bíró részére "Címzetes megyei bírósági bíró",
b) a megyei bírósági bíró részére "Címzetes táblabíró",
c) az ítélõtábla bírája részére "Címzetes legfelsõbb bírósági bíró"
címet adományozhat.
(4) A (3) bekezdés szerinti cím adományozásával a címzetes megyei
bírósági bíró az l. fizetési fokozat összegének a 20 százalékát, a címzetes
táblabíró a 30 százalékát, a címzetes legfelsõbb bírósági bíró az 50
százalékát kitevõ összegre jogosult. Egyidejûleg a tényleges beosztáshoz járó
beosztási pótlékra való jogosultság megszûnik.
(5) Ha a bírót - a fegyelmi okot kivéve - szolgálati érdekbõl
alacsonyabb bírói beosztásba helyezik, korábbi beosztási pótlékára továbbra is
jogosult. Szolgálati érdeknek minõsül az is, ha a bírót alacsonyabb szintû
bíróságon vezetõnek nevezik ki, vagy újabb beosztására a pályázat nélkül
került sor.
A vezetõi pótlék
108.§
(1) A bírósági vezetõ vezetõi pótlékra a 3. számú mellékletben
foglaltak szerint jogosult.
(2) A vezetõi pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a
százalékában kell meghatározni.
(3) A vezetõi pótlék összegének a megállapítása szempontjából a
munkaügyi bíróság elnöke és elnökhelyettese a helyi bírósági elnökkel és
elnökhelyettessel, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese
a megyei bírósági elnökkel és elnökhelyettessel, csoportvezetõje a nagyobb
helyi bíróság elnökével, csoportvezetõ-helyettese a kisebb helyi bíróság
elnökével azonos beosztásúnak minõsül.
(4) A vezetõi pótlékra való jogosultság szempontjából nagyobb helyi
bíróságnak minõsül a megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság, továbbá
az a bíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma a 8 fõt meghaladja.
(5) A vezetõi pótlék csak egy jogcímen, a magasabb vezetõi beosztás
után jár.
Az ügyeleti és készenléti díj
109.§
A bírót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért
díjazás illeti meg. Ügyelet esetén a díj összege a bírónak az ügyeletben
töltött órákra esõ illetménye, készenlét esetén ennek 50 százaléka. Ha a bíró
az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenõnapon vagy munkaszüneti napon
teljesíti, kétszeres összegû díjazásra jogosult.
Idegennyelv-ismereti pótlék
110.§
(1) A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében
az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint használja és az adott
nyelvbõl az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal
egyenértékû igazolással rendelkezik.
(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár. A pótlék
összege középfokú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének 4,
felsõfokú nyelvvizsga esetén 8 százaléka.
Kirendelési díj
111.§
Ha a bírót a szolgálati helyétõl eltérõ más településen mûködõ olyan
bíróságra rendelik ki, ahonnan a lakóhelyére naponta nem tud visszautazni, a
kirendelésen töltött munkanapokra, élelmezési költségátalányként - a
közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl - a napidíjra jogosult.
A külön juttatás
112.§
(1) A bíró - külön juttatásként - minden naptári évben egy havi
illetményére jogosult.
(2) A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján
kell megállapítani és azt az adott év január 15. napjáig kell kifizetni.
(3) A bíró a külön juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha az
adott naptári évben folyamatosan bírói szolgálati viszonyban állt.
(4) Arányosan csökkentett összegû juttatás jár, ha a bíró folyamatos
szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot elérte.
(5) Ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6
hónapot nem érte el, külön juttatásra nem jogosult.
(6) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából a fizetés
nélküli szabadság ideje nem vehetõ figyelembe.
(7) Ha a bíró szolgálati viszonya megszûnik és a teljes vagy
csökkentett összegû juttatás feltételei ekkor fennállnak, azt az utolsó
munkában töltött hónapra járó illetmény alapján kell kifizetni.
113.§
(1) A külön juttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem
illeti meg a bírót, ha
a) ellene fegyelmi vagy büntetõ eljárás van folyamatban,
b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése elõtt egyoldalúan
megszüntette,
d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.
(2) A külön juttatás a bírót visszamenõleg megilleti, ha a fegyelmi
vagy büntetõjogi felelõsségét nem állapították meg.
A jubileumi jutalom
114.§
(1) A bíró 25, 30, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után
jubileumi jutalomra jogosult.
(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi,
30 év után a 3 havi, 40 év után az 5 havi alapbére.
(3) A bíró részére a nyugdíjazáskor ki kell fizetni
a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b) a 30 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a
jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejébõl 2 év vagy ennél kevesebb van
hátra,
c) a 40 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a
jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejébõl 5 év vagy ennél kevesebb van
hátra.
(4) Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt szûnik meg, a
jubileumi jutalmat - a (3) bekezdés alkalmazásával - az örökösének kell
kifizetni.
(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a bírói
szolgálati viszony idejébe be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a
szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban
töltött idõt.
Egyéb javadalmazások, kedvezmények
és költségtérítések
115.§
(1) A bírót belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel
kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az 1. fizetési fokozat
szerinti összeg egy munkanapra esõ részének a 20 százaléka illeti meg. Ha a
kiküldetésben töltött idõ a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a
napidíj fele jár. A pótlék összegének kiszámításánál havonta 21 napot kell
figyelembe venni.
(2) Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor a bíró
kirendelési díjra jogosult, továbbá ha a munkáltató a napi teljes élelmezést
a kiküldetés helyén természetben biztosítja.
(3) Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a
kötelezõ reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal
csökkenteni kell.
116.§
Kiküldetés és kirendelés esetén a bíró a vasúti elsõ osztály
igénybevételére jogosult.
117.§
(1) A bírónak naptári évenként az 1. fizetési fokozat szerinti
összeg 25 százalékának megfelelõ ruházati költségtérítés jár. A bíró a
felhasználást szám-lával köteles igazolni.
(2) A ruházati költségtérítés teljes összegére a bíró akkor
jogosult, ha a kifizetést megelõzõen legalább egy évig bírói szolgálati
viszonyban állt. A fizetés nélküli szabadság ideje a jogosultság szempontjából
nem vehetõ figyelembe. Ha a bíró szolgálati viszonya a kifizetés idõpontjában
az egy évet nem éri el, arányos összegû térítésre jogosult.
(3) A ruházati költségtérítést az adott naptári év június 30.
napjáig kell kifizetni.
(4) A katonai bíró a ruházati költségtérítés fele összegére
jogosult.
118.§
(1) A bíró kedvezményes munkahelyi étkezésre vagy étkezési
hozzájárulásra (a továbbiakban: étkezési hozzájárulás) jogosult.
(2) Az étkezési hozzájárulás havi mértéke az 1. fizetési fokozat
szerinti összeg legfeljebb 2 százaléka.
(3) Az adott évre járó étkezési hozzájárulás havi összegét - a (2)
bekezdés keretei között - az OIT állapítja meg.
119.§
(1) A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított
elõirányzatoktól függõen egyéb juttatások adhatók, így különösen
a) lakásépítési (korszerûsítés, bõvítés) és vásárlási támogatás;
b) letelepedési segély;
c) a más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás,
d) szociális, beiskolázási és temetési segély,
e) üdülési támogatás,
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való
hozzájárulás,
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,
h) nyugdíjpénztári tagsághoz való hozzájárulás.
(2) Ha a bíró más településen mûködõ bíróságra való beosztását
igazságügyi érdek is indokolja, a költözködéssel járó költségeit meg kell
téríteni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatások részletes
feltételeit és mértékét az OIT - az érdekképviseleti szervekkel együttmûködve
- állapítja meg.
120.§
A bíró részére a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi
XXXI. törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott
felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett adományozható.
A Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba
beosztott bíróra vonatkozó eltérõ rendelkezések
121.§
(1) A Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi
Minisztériumba beosztott bíróra a 101-120.§-okban foglalt rendelkezéseket a
(2)-(5) bekezdések szerinti eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelõen
jogosult. Ha a bíró korábban helyi bíróságon mûködött, részére a megyei
bírósági bírákra vonatkozó mértékû beosztási pótlékot kell megállapítani.
(3) Az OIT Hivatalának a vezetõje és helyettese, továbbá az OIT
Hivatalában és az Igazságügyi Minisztériumban fõosztályvezetõi,
fõosztályvezetõ-helyettesi, illetve osztályvezetõi munkakört ellátó bírák
vezetõi pótlékra az a)-c) pontokban foglaltak szerint jogosultak. A vezetõi
pótlék
a) az OIT Hivatalának a vezetõje és helyettese esetén a Fõvárosi Bíróság
elnökére, illetve elnökhelyettesére,
b) a fõosztályvezetõk és a fõosztályvezetõ-helyettesek esetén a megyei bíróság
elnökére, illetve elnökhelyettesére,
c) osztályvezetõk esetén a nagyobb helyi bíróság elnökére
irányadó összeggel azonos.
(4) Az OIT Hivatalába beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó
beosztási pótlékon felül az 1. fizetési fokozatban járó illetmény 10
százalékára is jogosult.
(5) A bíró soron kívüli elõresorolására és részére magasabb bírói
cím adományozására - az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró esetén a
miniszter javaslatára - az OIT jogosult.
(6) A bírót ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg, túlmunkájáért
a köztisztviselõkre vonatkozó szabályok szerint szabadidõ átalány állapítható
meg.
XI. FEJEZET
AZ ÜLNÖK JOGÁLLÁSA ÉS JAVADALMAZÁSA
122.§
(1) Ülnöknek az a büntetlen elõéletû, választójoggal rendelkezõ
magyar állampolgár választható meg, aki a 30. évét betöltötte.
(2) A katonai ülnök megválasztásához az (1) bekezdésben
meghatározott feltételeken túl az is szükséges, hogy a jelölt a fegyveres
erõknél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon.
123.§
(1) Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és
választójoggal rendelkezõ magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi
területén mûködõ helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek - kivéve a
pártokat - jelölik.
(2) A fiatalkorúak büntetõ ügyeiben eljáró bíróság pedagógus
ülnökeit a bíróság illetékességi területén mûködõ alapfokú és középfokú
nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik.
(3) A katonai büntetõeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeit (a
továbbiakban: katonai ülnök) a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek
illetékes parancsnokai - az ott mûködõ érdekképviseleti szervek javaslataira
is figyelemmel - jelölik.
(4) A munkaügyi bíróság ülnökeit elsõsorban a munkavállalók és
munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik.
(5) A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A
nyilatkozat a jelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye
nevét és címét, havi átlagkeresetét, valamint az aláírását tartalmazza. A
jelölt köteles arról is nyilatkozni, hogy büntetve volt-e, rendelkezik-e
választójoggal.
(6) A jelölt lakóhelye szerint illetékes jegyzõ megállapítja, hogy a
jelöltnek van-e választójoga.
124.§
(1) A helyi bíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes
települési önkormányzat képviselõ-testülete, a megyei bíróság ülnökeit a
megyei (fõvárosi), megyei jogú városi közgyûlés választja meg. A kerületi
bíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési
önkormányzatok képviselõ-testületei, a Budakörnyéki Bíróság ülnökeit a Pest
Megyei Közgyûlés választja meg. A megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ül-
nökeit a megyei (fõvárosi), megyei jogú városi közgyûlés választja meg.
(2) Az ülnökök megválasztásánál a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény 12.§-ának (4) bekezdés a) pontját megfelelõen
alkalmazni kell.
(3) A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelõ
állománygyûlésen választják meg.
125.§
(1) Az ülnökök megbízatása 4 évre szól.
(2) Az ülnökök választását a köztársasági elnök tûzi ki.
(3) A korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új
ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le.
(4) Az OIT állapítja meg, hogy a választó szerv melyik bírósághoz
hány ülnököt választ.
126.§
(1) A megválasztott ülnök tisztsége gyakorlásának megkezdése elõtt
bírói esküt tesz.
(2) Az ülnököt elõre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja
be, és osztja be az ítélkezõ tanácsokba.
(3) A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi ülnök
részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt idõszerû feladatok
megbeszélése megkívánja, értekezletet tart (ülnöki értekezlet).
127.§
(1) Az ülnök megbízatása megszûnik:
a) megbízatásának lejártával,
b) a választójog elvesztésével,
c) a 70. év betöltésével,
d) lemondással.
(2) A katonai ülnök megbízatása - a nyugállományba helyezést kivéve
- akkor is megszûnik, ha a szolgálati viszonya megszûnt.
(3) Az ülnök a képviselõ-testülethez, illetõleg a megyei (fõvárosi)
közgyûléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.
(4) A lemondó nyilatkozat érvényességéhez a képviselõ-testület,
illetõleg a megyei (fõvárosi) közgyûlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
(5) A lemondásról a képviselõ-testület az illetékes bíróság elnökét
haladéktalanul értesíti, a lemondás bejelentésének napjától az ülnök az
ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.
(6) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban írt esetben az ülnöki
megbízatás megszûnését a képviselõ-testület illetve a megyei (fõvárosi)
közgyûlés határozattal állapítja meg, és errõl az illetékes bíróság elnökét
haladéktalanul értesíti.
128.§
(1) A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti
jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegû
jogviszonyban álló ülnököt ülnöki mûködésének idõtartamára az átlagkeresete
illeti meg.
(2) Ha valamely jogszabályban biztosított juttatáshoz való
jogosultság, illetõleg annak mértéke meghatározott munkateljesítménytõl, vagy
a munkában eltöltött napok számától függ, az ülnöki mûködés idõtartamát mun-
kában töltött idõként kell számításba venni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokban nem álló,
illetõleg az ülnöki mûködése idejére munkabérben (munkadíjban) nem részesülõ
ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök mûködésének
minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat egy munkanapra esõ összegének a 25
százaléka.
(4) Ha az átlagkereset az (1) bekezdés szerinti esetben nem éri el a
(3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányos részét, azt a tiszteletdíj
összegéig ki kell egészíteni.
(5) Az ülnök a hivatalos kiküldetésével járó költségeket a bírákra
irányadó rendelkezések megfelelõ alkalmazásával számolhatja el.
XII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
129.§
A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott
kérdésekben a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 3.§-ának
(1)-(2) bekezdését, 4.§-át, 5.§-ának (1)-(2) bekezdését, 6-12.§-át, 15.§-át,
18-19/A.§-át, 21-28.§-át, 74.§-át, 85.§-át, 90.§-ának (1) bekezdését, 91.§-át,
97.§-át, 98.§-át, 107.§-át, 122.§-ának (1) bekezdését, 123.§-ának (1) be-
kezdését, 125.§-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 130.§-ának (2) bekezdését,
132.§-ának (2) bekezdését,133.§-át, 134.§-ának (1) és (3)-(5) bekezdését, 135-
140.§-át, 150.§-ának (1) bekezdését, 151.§-ának (2) bekezdését, 151/A.§-ának
(1)-(2) és (5)-(6) bekezdését, 152.§-át, 153.§-ának (1) bekezdését, 154.§-a
(1) bekezdésének elsõ és harmadik mondatát, 155-157.§-át, 158.§-a (1) bekezdé-
sének elsõ mondatát és (2)-(3) bekezdését, 159-164.§-át megfelelõen alkalmazni
kell.
130.§
Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a katonai bíró
szolgálati viszonyára a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendelkezéseit is
megfelelõen alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy bármilyen illetményre és
a jubileumi jutalomra e törvény alapján jogosult, fegyelmi felelõsségre
vonására kizárólag e törvény alapján kerülhet sor.
131.§
(1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 1997. október 1-
jén lép hatályba.
(2) A törvényben meghatározott javadalmazásra az OIT Hivatalába
beosztott bíró 1998. február 1. napjától, a többi bíró és az ülnök 1998.
július 1. napjától jogosult.
Átmeneti rendelkezések
132.§
A pályaalkalmassági vizsgálattal kapcsolatos rendelkezéseket 1998.
július 1. napjától kell alkalmazni.
133.§
Ha a törvény hatálybalépése elõtt kinevezett legfelsõbb bírósági
bírót az ítélõtáblára osztják be, (19.§) a legfelsõbb bírósági bírói címét és
illetményét a Legfelsõbb Bíróságra beosztott bíróra vonatkozó szabályok
szerint kell megállapítani.
134.§
(1) A hivatásos bírák választottbírói tisztsége 1998. szeptember 30.
napjával megszûnik.
(2) Ha a bíró e törvény szerint járó szabadsága a korábbi szabadságához
képest csökkenne, átmenetileg a törvény hatálybalépése elõtt megállapított
szabadságára jogosult.
135.§
A törvény hatálybalépése elõtt kinevezett bíró munkáját e törvény
szerint akkor kell értékelni - a soron kívüli értékelés eseteit ide nem értve
- ha a bíró tényleges szolgálati ideje a 15 évet nem haladja meg. Az értéke-
lést 2000. december 31. napjáig kell elvégezni.
136.§
(1) A törvény szerinti besorolásokat az OIT Hivatalába beosztott
bírónál 1998. február 28. napjáig, a többi bírónál 1998. július 31. napjáig
kell elvégezni.
(2) Az igazságügyi szolgálati idõt az e törvény hatályba lépése
elõtti jogszabály alapján megállapított szolgálati idõnél alacsonyabb
mértékben nem lehet meghatározni, továbbá figyelembe kell venni a törvény
hatályba lépése elõtti soron kívüli elõresorolások hatását is.
(3) A besorolások eredményeként a bíró illetménye - változatlan
beosztás esetén - nem csökkenhet. Az illetmény esetleges csökkenésekor a
törvény hatályba lépése elõtti hónapra megállapított illetményt kell folyó-
sítani.
(4) Az 1. fizetési fokozat összege 1998. évben 160.000 Ft.
(5) A törvény hatálybalépése elõtt megállapított nyelvpótlékra való
jogosultságot 1998. július 31-ig felül kell vizsgálni. Ha a nyelvpótlék
juttatásának e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a folyósítást
1999. augusztus 1. napjától meg kell szüntetni.
137.§
(1) A bíró részére az e törvény, valamint más jogszabály alapján õt
megilletõ javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa
meghatározott bankszámlára történõ átutalással, bankszámla hiányában postai
úton történik.
(2) A javadalmazás bankszámlára történõ átutalása és egyszeri
felvétele, illetve a postai úton történõ kifizetés a bíró részére
költségtöbbletet nem okozhat.
(3) A javadalmazásnak az (1)-(2) bekezdésekben szabályozott módon
történõ kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.
138.§
Az igazságügy-miniszter köteles e törvény hatálybalépésétõl
számított egy éven belül a bíróságokra vonatkozó igazságügy-miniszteri
rendeleteket felülvizsgálni és e törvény végrehajtásához szükséges mértékben
azokat módosítani, illetõleg hatályon kívül helyezni.
Felhatalmazás
139.§
Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a pályaalkalmassági
vizsgálat szempontjait, módját és eljárását a népjóléti miniszterrel együtt -
az OIT egyetértésével - rendeletben szabályozza.
Hatályukat vesztõ rendelkezések
140.§
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) az igazságügyi dolgozók számítástechnikai bázisú személyzeti
nyilvántartásáról szóló 3/1989.(V.16.)IM rendelet, valamint e rendelet
módosításáról szóló 14/1990. (VI.26.) IM rendelet,
b) A bírák és a bírósági dolgozók ruházati költségtérítésérõl szóló
17/1993.(XII.23.)IM rendelet,
c) a bíróságok létszám- és bérgazdálkodásáról szóló
13/1993.(VIII.17.)IM rendelet,
d) a bírákat és a bírósági dolgozókat megilletõ egyes juttatásokról
szóló 4/1996.(V.3.) IM rendelet.
(2) 1998. június 30. napján hatályukat vesztik a következõ
jogszabályok:
a) a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók
elõmenetelérõl és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény, továbbá
e törvény módosításáról szóló 1991. évi LXXXI. törvény, és az 1992. évi LXV.
törvény,
b) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 311.§-a,
c) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi
CXXI. törvény 92.§-a,
d) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló 1996. évi
CXXIV. törvény 84. §-a, valamint a 91. §-ának (9) bekezdése,
e) a népi ülnökök díjazásáról szóló 7/1973.(XII.28.)IM rendelet,
valamint e rendelet módosításáról szóló 4/1995.(II.3.)IM rendelet.
Módosuló rendelkezések
141.§
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény
hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet
31.§-a a következõ új b) ponttal egészül ki, egyúttal a 31.§ b),c) és d)
pontja c),d) és e) pontra változik:
(A nyilvántartás anyaga szolgálati titok, abból értesítést csak az
alábbi hatóságoknak lehet adni:)
"b) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnökének megkeresésére a bírói
kinevezéshez szükséges büntetlenség megállapításához az összes adatokról,"
142.§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 227.§-a (1) bekezdésének b) pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép:
(hivatásos katona a 42.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon
kívül szolgálatot teljesíthet).
"b) a bíróságoknál és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában,"
143.§
Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a
Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 5.§-a a következõ (5)-(6)
bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdések számozása
(7)-(8) bekezdésre változik:
"(5) A bizottság tagjává megválasztott bíró megbízatásának
megszûnése esetén a bíró az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz benyújtott
kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy
a) bíróságra történõ beosztását kéri-e, vagy
b) bírói tisztségérõl lemond.
(6) Ha a bíró úgy nyilatkozott, hogy a bíróságra történõ beosztását
kéri, és a bírói tisztség megszûnésének a bíró jogállásáról és
javadalmazásáról szóló törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a bírót az
Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezések szerint,
de legalább megyei bírói munkakörbe kell beosztani."
1. számú melléklet a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi
... törvényhez
A bírák személyi nyilvántartásának adatköre
1. Nyilvántartási szám,
-név (nõknél a leánykori név is),
-születési hely és idõ,
-anyja neve,
-lakóhely,
-családi állapot,
-házastárs neve,
-gyermekei neve és születési ideje.
2. A legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség
esetén valamennyi),
-szakvizsga és szaktanfolyam megnevezése és idõpontja,
-szakképzettség,
-jelenleg folytatott tanulmányok megnevezése,
-tudományos fokozat,
-idegennyelv-ismeret.
3. Katonai szakképzettség száma,
-katonai rendfokozat.
4. A bírói kinevezés idõpontja,
-a beszámított szolgálati idõ kezdete,
-a szolgálati idõbe beszámított korábbi tevé-kenységek,és a vonatkozó
munkahelyek megnevezése, a belépés és kilépés idõpontjai, a beosztások
(munkakörök) megjelölése és a beszámított jogviszonyok megszûnésének
jogcímei.
5. A bírói kinevezés idõpontja,
-az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte,
-a szolgálati helyek (mettõl-meddig),
-beosztások (mettõl-meddig),
-vezetõi munkakörök (mettõl-meddig),
-szakterületek (mettõl-meddig),
-FEOR szám.
6. A fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás idõpontja, a
következõ kötelezõ elõresorolás idõpontja,
- a beosztási pótlék megnevezése és összege,
- a vezetõi pótlék megnevezése és összege,
- az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege,
- az összilletmény összege.
7. A tárgyévben kapott külön juttatás, jubileumi jutalom, egyéb
javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és
egyéb adatai.
8. A más keresõ foglalkozás megnevezése.
9. A korábbi értékelés idõpontjai és az összefoglaló vélemények szerinti
minõsítések,
-a következõ értékelés idõpontja.
10. A kitüntetések és egyéb elismerések megnevezése és az adományozás
idõpontja.
11. A hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok.
12. A munkából való távollétek jogcíme és idõtartama.
13. A bírói szolgálati jogviszony megszûnésének jogcíme, idõpontja,
-a végkielégítésre vonatkozó adatok.
Megjegyzés: A bíró nyilvántartási száma a bíró szolgálati helyére és beosz-
tására utal, továbbá a szolgálati helyen belüli azonosításra szolgál.
2. számú melléklet a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi
... törvényhez
A bírák alapilletménye a különbözõ fizetési
fokozatokban
Fizetési fokozatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Szorzószámok 1,0 1,10 1,20 1,25 1,30 1,35 1,40 1,45 1,50 1,55
3.számú melléklet a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi ...
törvényhez
A vezetõi pótlék az 1. fizetési fokozat szerinti illetmény százalékában
A vezetõi munkakörök Szá-
za-
lék
1. A Legfelsõbb Bíróság elnöke 120
2. A Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettese 80
3. Az ítélõtábla elnöke 60
A Legfelsõbb Bíróság kollégiumvezetõje
A Fõvárosi Bíróság elnöke
4. Az ítélõtábla elnökhelyettese
A Legfelsõbb Bíróság kollégiumvezetõ-helyettese 50
A megyei bíróság elnöke
5. A Legfelsõbb Bíróság tanácselnöke
Az ítélõtábla kollégiumvezetõje 45
A Fõvárosi Bíróság elnökhelyettese
6. Az ítélõtábla kollégiumvezetõ-helyettese 40
7. Az ítélõtábla tanácselnöke
A Fõvárosi Bíróság kollégiumvezetõje 35
A megyei bíróság elnökhelyettese
8. A Fõvárosi Bíróság kollégiumvezetõ-helyettese
A megyei bíróság kollégiumvezetõje 30
A nagyobb helyi bíróság elnöke
9. A megyei bíróság tanácselnöke
A megyei bíróság csoportvezetõje 25
A nagyobb helyi bíróság elnökhelyettese
A kisebb helyi bíróság elnöke
10. A megyei bíróság csoportvezetõ-helyettese
A nagyobb helyi bíróság csoportvezetõje 20
11. A nagyobb helyi bíróság csoportvezetõ-helyettese 15
A kisebb helyi bíróság elnökhelyettese
I N D O K O L Á S
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslathoz
I.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A bírák jogállásáról, elõmenetelérõl és javadalmazásáról, valamint
az egyéb juttatásaikról jelenleg több, törvényi és miniszteri rendeleti szintû
jogszabály rendelkezik. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Bsz.)szabályozza a bírói tisztség keletkezését, megszûnését, a
fegyelmi és anyagi felelõsséget, de a bírói szolgálati viszony tartalmát
illetõen a jelenlegi szabályozás - figyelemmel a nemzetközi összehasonlításra
is - szûkszavú. Az igazságszolgáltatás átfogó reformjának ezért nélkülöz-
hetetlen eleme a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló önálló törvény
megalkotása.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat több
évtizedes hiányt pótol azzal, hogy külön törvényben részletesen szabályozza a
bírói szol-gálati viszony tartalmának valamennyi elemét és törvényi szintre
emeli az eddig alacsonyabb szintû jogszabályban foglalt kérdéseket.
A bírói szervezeten belül a szorosan értelmezett
igazságszolgáltatási tevékenységet, az ítélkezést, a bírák gyakorolják.
Jogállásukat és munkavégzésüket minden tekintetben a bírói függetlenség és
pártatlanság alkotmányos követelménye határozza meg és hatja át. Ez a sajátos
személyi függetlenség különbözteti meg a bírákat az igazságszolgáltatás más
alanyaitól, valamint a bírói szervezetben mûködõ jogi vagy nem jogi
végzettségû alkalmazottaktól és teszi szükségessé önálló törvény megalkotását.
A Javaslat személyi hatálya ezért csak a bírákra terjed ki. Az ügyészek és más
igazságszolgáltatási alkalmazottak elõmenetelét és javadalmazását külön tör-
vényben kell szabályozni.
A Javaslat a bírák jogállása és javadalmazása tekintetében a
hatályos rendelkezéshez képest olyan változtatásokat vezet be, amelyek hosszú
távon biztosítják a bírói kar állandóságát, a bírákkal szemben támasztott
fokozott szakmai és etikai követelmények maradéktalan érvényesülését.
1. A hatályos szabályozás szerint a bírói kinevezés határozatlan
idõre szól. A Javaslat szigorítja a bírói kinevezés feltételeit azzal, hogy
bevezeti a kötelezõ titkári mûködést és a pályaalkalmassági vizsgálatot. A
bírói pályára történõ felkészülés érdekében egyéves kötelezõ titkári mûködést
ír elõ, amely alól csak szûk körben - az egyes jogi pályák átjárhatósága
érdekében - enged kivételt. A Javaslat kötelezõvé teszi a pályaalkalmassági
vizsgálatot, amelyen a bírói kinevezés elõtt kell részt venni. A bírói
kinevezés feltételeinek szigorítása mellett a Javaslat új intézményként vezeti
be a határozott idõre szóló bírói kinevezést.
2. A Javaslat a bírói álláshelyek betöltésénél általánosan
kötelezõvé teszi a pályázati rendszert és meghatározza a pályázat
elbírálásának rendjét.
3. A Javaslat részletesen meghatározza a bírói szolgálati viszony
tartalmát alkotó jogokat és kötelezettségeket, ezzel értelmezhetõvé teszi a
bírói függetlenség tartalmát. A kötelezettségek megfogalmazásánál arra
törekszik, hogy azok megtartása számonkérhetõ és ellenõrizhetõ legyen.
Szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat annak érdekében, hogy a bírói
függetlenség politikai okból, gazdasági érdekeltségre hivatkozással vagy
meghatározott személyi kapcsolatok miatt ne legyen megkérdõjelezhetõ. A bírói
munkavégzéssel kapcsolatos egyéb feltételeket a hatályos szabályozás
kiegészítésével a Javaslat egyértelmûbbé teszi.
4. A hatályos szabályozás szerint a bíró munkáját csak a kinevezést
követõ három év elteltével kell értékelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy
ez nem elegendõ, ezért a Javaslat szerint - a határozatlan idejû kinevezés
elõfeltételeként meghatározott alkalmassági vizsgálaton túl - további két
alkalommal kell az értékelést elvégezni. Ezáltal az értékelés a bírói pálya
jelentõs szakaszát végigkíséri. Soron kívül kell értékelni a bíró munkáját
akkor, ha szakmai alkalmasságának kérdése merül fel.
5. A Javaslat részletesen szabályozza a bírói tisztség megszûnésének
eseteit.
6. A Javaslat egyértelmûen meghatározza a munkáltatói jogkör
gyakorlására jogosultakat.
7. A Javaslat a fegyelmi eljárás gyakorlatban bevált rendelkezéseit
fenntartja, azokat csak kisebb mértékben egészíti ki, illetve pontosítja.
8. A Javaslat bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi
dolgozók elõmenetelérõl és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény
rendelkezéseihez képest új alapokra helyezi a bírák elõmenetelét és javadal-
mazását. A bírák - a bírói függetlenség elvébõl következõ - eltérõ
jogállásának az elõmenetel és a javadalmazás módjában is kifejezésre kell
jutnia. A bírák illetményalapját a köztisztviselõkétõl függetlenül kell
meghatározni. A bírák javadalmazása mértékének is igazodnia kell a hivatás és
felelõsség súlyához, a bíróvá válás feltételeinek megváltozásához és a
bírákkal szemben támasztott követelmények szigorításához.
9. A Javaslat rendelkezik az ítélkezésben résztvevõ ülnökök
jogállásáról és javadalmazásáról.
II.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I. FEJEZET
A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYA
Az 1. §-hoz
A Javaslat e rendelkezése kifejezi a bíró sajátos jogállásának
kettõs vonását: az ítélkezési tevékenységében független, ugyanakkor mint
munkát végzõ személy szolgálati jogviszony alanya. A rendelkezés tartalmából
az is következik, hogy az õt megilletõ jogok mellett kötelezettségek is
terhelik. A "szolgálat" kifejezés használata arra is utal, hogy a bíró
tisztségét az igazságszolgáltatási tevékenység iránti tisztelettel köteles
ellátni.
A 2.§-hoz
A Javaslat a hatályos alkotmány 48.§. (2) bekezdésének és a Bsz-nek
megfelelõen úgy rendelkezik, hogy a bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön
létre, a kinevezés és a felmentés a köztársasági elnök jogköre. Ez a megoldás
kifejezi a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a köztársasági elnök ugyanis
csak az elõterjesztett személyt nevezheti ki vagy tagadhatja meg kinevezését,
illetõleg felmentését.
A 3-5.§-hoz
A bíró kinevezéséhez szükséges feltételeket a Javaslat a hatályos
szabályozáshoz képest szigorítja. A Javaslatban írt feltételek azt a célt
szolgálják, hogy a bírói pályára erkölcsileg kifogástalan életvitelû,
szakmailag felkészült személyek kerüljenek, ítélkezési funkciót csak arra
méltó személyek láthassanak el.
1. A bírói pályára való felkészülés folyamatának az elsõ állomása a
fogalmazói joggyakorlat teljesítése, majd a jogi szakvizsga megszerzése. A
hatályos szabályozás szerint a fogalmazói joggyakorlat idõtartama két év. Az
egyetemen megszerzett elméleti ismeretek elmélyítésére és a joggyakorlat
megismerésére, a szakmai felkészülésre ez kevésnek bizonyult. Ezért az
igazságügyi alkalmazottak jogviszonyáról szóló törvényjavaslat a fogalmazói
joggyakorlat idejét három évre emeli.
A bírói munkára felkészülés szempontjából különös jelentõséggel bír
a jogi szakvizsgát követõen a bírósági titkári mûködés. A bírósági titkár
ugyanis a hatályos jogszabályok szerint számos bírósági ügyben önálló
hatáskörben járhat el, ennek során elsajátíthatja a bírói munka végzéséhez
elengedhetetlen képességeket, mint például a lényeglátás, a döntési kényszer
elviselésének képessége és a döntésért érzett felelõsség, az empátia stb.
Az elmúlt idõszakban a titkári mûködés bírói létszámgondok miatt nem
volt általános, ez a kezdõ bírák szakmai felkészültségét kedvezõtlenül
érintette. A bírósági reform céljával összhangban javítani kell a bírák
szakmai felkészültségét, ezért a Javaslat elõírja a kötelezõ titkári mûködést,
mint a bírói kinevezés egyik fontos elõfeltételét. A titkári mûködés
idõtartamát a Javaslat egy évben határozza meg. Ez nem vonatkozik azokra, akik
korábban bíróként, ügyészként, közjegyzõként, ügyvédként, stb. mûködtek (3.§
(1) bekezdés f) pontja).
A Javaslat a jogászi pályák átjárhatósága céljából a kötelezõ
titkári mûködés idõtartamába legfeljebb hat hónap beszámítását engedi meg a
3.§ (1) bekezdésében nem említett jogászi foglalkozások esetében.
2. A bíróval szemben támasztott követelmények közül kiemelkedõ
jelentõségû a büntetlen elõélet sajátos tartalmú meghatározása. Ez azt
jelenti, hogy a bírói állásra pályázónak számot kell adnia a büntetõjogi érte-
lemben vett büntetlenségen felül a már mentesülés alá esett, de a bûnügyi
nyilvántartásban még szereplõ büntetéseirõl, illetve a vele szemben
foganatosított intézkedésrõl (3.§ (2) bekezdés).
Ha a pályázóval szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, vagy
közérdekû munkát szabtak ki, vagy büntetõeljárás során kényszergyógykezelését
rendelték el, nem lehet bíró. Ezek az esetek tehát abszolút kizáró okok.
A Javaslat e rendelkezésében az fejezõdik ki, hogy az említett esetekben már
nem lehet hitelesen gyakorolni az igazságszolgáltatást.
Azt, hogy a bûnügyi nyilvántartásban szereplõ más büntetés kizárja-e
a bírói kinevezést, az elõterjesztés megtételére jogosult OIT mérlegelési
jogkörében dönti el. A Javaslat azért biztosítja az OIT részére a mérlegelési
jogot, mert csak a konkrét eset körülményeinek az ismeretében lehet eldönteni,
hogy az elkövetett bûncselekmény miatt a pályázó valóban érdemtelen-e a kine-
vezésre.
3. A bírói tisztség ellátásához megfelelõ egészségi, fizikai és
pszichés állapot szükséges. A bíró tevékenysége során naponta emberek
sorsáról, vagyonáról dönt, tehát rendelkeznie kell ilyen képességgel és el
kell viselnie az ezzel szükségképpen együtt járó pszichikai terhelést. A
Javaslat erre figyelemmel elõírja a pályaalkalmassági vizsgálaton való
kötelezõ részvételt (3.§ (3) bekezdés).
A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai, pszichikai
vizsgálatot jelent. A Javaslat - garanciális okokból - meghatározza a
vizsgálat fõbb szempontjait (5.§ (1) bekezdés).
A vizsgálat részletes szempontjait, módját és eljárását az
igazságügy-miniszter a népjóléti miniszterrel együtt - az OIT egyetértésével -
rendeletben szabályozza (5.§ (2) bekezdés).
A pályaalkalmassági vizsgálatot a bírói állás betöltésére pályázatot
kiíró bíróság elnöke kezdeményezi(5.§ (3) bekezdés).
4. A Javaslat azokat is kizárja a bírói kinevezésre elõterjeszthetõk
közül, akikkel szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést - hivatalvesztést,
elbocsátást, ügyvédi kamarából kizárást stb. - szabták ki és e fegyelmi
büntetés hatálya alatt állnak (3.§ (7) bekezdés.).
5. A Javaslat a katonai bíróvá kinevezés elõfeltételeként - a
hatályos szabályozáshoz hasonlóan -elõírja, hogy a kinevezendõ személynek a
Magyar Honvédség hivatásos tisztjének kell lennie. A kinevezési elõterjesz-
téshez a honvédelmi miniszter elõzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót
erre a tisztségre kell kinevezni, ezzel egyidejûleg a honvédelmi miniszter
rendelkezési állományba helyezi (3.§ (3)-(4) bekezdés).
6. A Javaslat kimondja, hogy a pályázónak igazolnia kell a
kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket. A bûnügyi nyilvántartás
megkereséséhez a Javaslat szerint szükséges a pályázó hozzájárulása, ennek
hiányában a kinevezésre nem lehet elõterjesztést tenni (4.§).
A 6-10.§-hoz
1. A Javaslat a hatályos szabályozástól eltérõen a bírói állás
betöltéséhez kötelezõvé teszi a pályázat kiírását. Megállapítja azokat az
eseteket is, amikor erre nincs szükség. A pályázat kiírása alól a bíróságok
szervezetérõl és igazgatásáról szóló törvényjavaslat is kivételt tesz, például
a vezetõi tisztség megszûnése esetén.
2. A Javaslat megjelöli a pályázat kiírására jogosult bírósági
elnököket (7.§).
3. A Javaslat meghatározza a pályázat elbírálásának rendjét. A
pályázat elbírálása során sem a bírói testület, sem az elnök javaslata nem
köti a pályázat elbírálására jogosultat. E rendelkezés indoka az, hogy a
bíróság igazgatását végzõ elnök, illetve a bíróságok igazgatásáért felelõs OIT
köteles a bíróságok mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket
biztosítani. A bírói testületnek ilyen felelõssége nincs.
4. Az eredménytelen pályázat esetén új pályázatot kell kiírni.
Az adatvédelmi rendelkezésekre is tekintettel a pályázatokat
titkosan kell kezelni, a pályázati anyagot az eredmény közlésével egyidejûleg
a pályázónak vissza kell küldeni (10.§).
A 11-12.§-hoz
1. A Javaslat új intézményt honosít meg jogrendszerünkben, a
határozott idõre szóló bírói kinevezést. Az intézmény azt a célkitûzést
szolgálja, hogy a bírói pályára azok kerüljenek, akik szakmai tudásukat
tekintve a legalkalmasabbak a hivatás gyakorlására. A határozott idõre szóló
elsõ kinevezést követõen a bírói mûködés vizsgálata olyan szempontok
mérlegelésére ad lehetõséget, amelyek csak a bírói hivatás tényleges gyakor-
lásakor mutatkoznak meg. Ilyenek például: a lényeglátó és döntési képesség, az
ügyfelekkel való megfelelõ kapcsolatteremtés képessége, a döntési kényszer és
a munkateher tûrésének képessége.
A határozott és a határozatlan idõre kinevezett bírák jogállása
között nincs különbség.
2. A jogintézmény rendeltetésébõl következik, hogy a határozatlan
idejû kinevezéshez további feltételek megvalósulása szükséges. Az egyik az,
hogy a bírónak kérnie kell a végleges kinevezést. Ha a bíró a 3 év letelte
elõtt 90 nappal korábban nem kéri a határozatlan idõre történõ kinevezését,
bírói szolgálati viszonya a harmadik év utolsó napján megszûnik. Ugyanakkor a
Javaslat ren-delkezik arról, hogy a bíróság elnöke idõben köteles a bírót
szándékáról megnyilatkoztatni.
Ha a bíró kéri a határozatlan idejû kinevezését, tevékenységét az
értékelés általános szabályai szerint kell megvizsgálni, különbség csak a
határidõben és az értékelés eredményének elnevezésében van. Ha az értékelés
szerint a bíró alkalmas a határozatlan idejû kinevezésre, akkor olyan
határidõben kell a javaslatot a köztársasági elnökhöz felterjeszteni, hogy a
bíró szolgálati viszonya folyamatos maradjon. Ebben az esetben a bírót
pályázat nélkül nevezik ki.
A 13.§-hoz
Az igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlásának feltétele a
Javaslatban meghatározott eskü letétele, ennek határideje a kinevezéstõl
számított 8 nap. A Javaslat tekintettel van az akadályoztatás lehetõségére,
ezért erre az esetre úgy rendelkezik,hogy a határidõt az akadály megszûnésétõl
kell számítani. Ha a bíró a kinevezéstõl számított 3 hónap alatt az esküt nem
teszi le (objektív határidõ), bírói tisztsége megszûnik.
A 14-16.§-hoz
E rendelkezések határozzák meg a bíró beosztásának szabályait. A
Javaslat a beosztás alatt a bíró tényleges szolgálati helyének kijelölését
érti.
1. A Javaslat rendelkezik a beosztási jogkör gyakorlójáról, a
katonai bírákra pedig speciális szabályokat tartalmaz. Az adó- és
társadalombiztosítási ügyekben, valamint a fiatalkorúak büntetõ ügyeiben
eljáró bírákat az OIT jelöli ki.
A Javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy a beosztáshoz és a
kijelöléshez a bíró hozzájárulása szükséges.
A bírót ítélkezõ tevékenységen kívüli feladatra be lehet osztani a
Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba.
2. A bíró beosztása fõ szabályként határozatlan idõre szól. Ez alól
csak a 3 évre szóló elsõ kinevezés kivétel. A beosztásról rendelkezõ okirat
kötelezõ tartalmi elemeit a 16.§ (3) bekezdése határozza meg.
A 17.§-hoz
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a bíró meghatározott korlátok
között, ideiglenesen másik szolgálati helyen végezze igazságszolgáltatási
tevékenységét. A kirendelés pontos szabályozása a bírói függetlenség és a
törvény által rendelt bíróhoz való jog alapelveinek érvényesülése
szempontjából rendkívül fontos.
A bíró hozzájárulása nélküli kirendelésére csak az adott megyei
bíróság illetékességi területén belül van lehetõség.
A bírót 3 évenként, ezen belül legfeljebb 1 évre lehet kirendelni és
a kirendelés tényét legalább 30 nappal elõbb írásban kell közölni.
Kivételes esetben kerülhet sor a bíró kirendelésére az ítélõtábla
vagy a megyei bíróság illetékességi területén kívüli más szolgálati helyre.
Erre azonban csak a bíró hozzájárulásával és az érintett bíróságok elnökei
véleményének beszerzése után van lehetõség; elrendelésére az OIT jogosult.
A kirendelés minden esetére irányadó követelmény, hogy az nem
sértheti a bíró méltányos érdekeit.
A 18-19.§-hoz
A Javaslat meghatározza az áthelyezés alapvetõ szabályait. Az
áthelyezés a bíró szolgálati helyének megváltozását jelenti. Áthelyezésnek
csak a bíró kérelmére van helye.
A bíró kérelmére történõ áthelyezés esetén is alkalmazni kell a
kötelezõ pályázati rendszer szabályait.
Kivételes eset, amikor a bíró további foglalkoztatása a bíróság
megszûnése vagy illetékességi területének lényeges csökkenése miatt nem
lehetséges. A Javaslat erre az esetre is tartalmaz rendelkezéseket, melyek a
bíró érdekeit védik. Ilyenek például, hogy a bíró részére másik bírói
beosztást kell felajánlani, méltányos érdekeit figyelembe kell venni,
alacsonyabb szintû bíróságra beosztása esetén megtartja korábbi bírói címét és
illetményét stb.
A 20.§-hoz
A Javaslat a kirendelés és áthelyezés közös szabályaként fogalmazza
meg, hogy az adott megyei bíróságon belül a bíróság elnöke, egyébként pedig az
OIT jogosult a kirendelésre, illetve az áthelyezésre.
II. FEJEZET
A BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
A 21.§-hoz
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának l994. október 13-án
elfogadott 12. számú Ajánlása értelmében a bírák jogainak és
kötelezettségeinek törvényi szintû meghatározása a bírói függetlenség
érvényesülésének és a hatékony, tisztességes bírósági jogalkalmazásnak az elõ-
feltétele. Egyaránt nélkülözhetetlen a bíró és a bírósági eljárással érintett
felek szempontjából. A Bsz. nem tett eleget ennek a követelménynek. Ez a
gyakorlatban azt eredményezte, hogy a bírói függetlenség és a bírói szolgálati
viszony tartalmi kérdései számos értelmezési problémát vetettek fel.
A Javaslat - a bevezetõ rendelkezésben meghatározott elvbõl
kiindulva - részletesen szabályozza a bírói szolgálati viszony tartalmát, a
bíró jogainak és kötelezettségeinek rendszerét. Így a bírói függetlenség
biztosításán túl a bírósági vezetõk számára lehetõséget ad a bíró munkájának,
teljesítményének, tisztségéhez méltó magatartásának értékelésére, a
kötelezettségek számonkérésére. Mindez közvetve a bírák munkájának
hatékonyságát is növelheti, ami egybeesik a jogkeresõ állampolgárok indokolt
elvárásaival.
A Javaslat a bíró kötelezettségeinek rendszerét a legáltalánosabb
szinten fogalmazza meg annak kimondásával, hogy hivatását esküjéhez hûen
köteles gyakorolni, és igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem
tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan és lelkiismeretesen köteles
eljárni. E rendelkezésekbõl az is következik, hogy a bíró törvényesen sem
általában, sem a rá kiosztott konkrét ügyben alapos indok nélkül nem
tagadhatja meg az igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlását. Ilyen alapos
indok elsõdlegesen az eljárási törvényekben szabályozott elfogultság, az
érdekösszeütközés esete, amikor a bírónak kötelessége lemondani az ügy
elbírálásáról. A szabályozás szerint a folyamatos és lelkiismeretes eljárás
kötelezettségével összeegyeztet-hetetlen az eljárás szándékos lassítása, az
eljárási határidõk és más eljárási, ügyviteli szabályok megsértése.
A 22-24.§-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az összeférhetetlenségi szabályokat,
melyek következetes érvényesítése elõfeltétele annak, hogy a bíró a társadalom
elõtt független, elfogulatlan és minden részrehajlástól mentes
jogalkalmazóként jelenjék meg.
1. A Javaslat a 22.§ (1) bekezdése a politikai összeférhetetlenség
megfogalmazását tartalmazza. A bírói hivatás gyakorlójának a politikai
tevékenységtõl és a politikához kapcsolódás minden megnyilvánulási formájától
tartózkodnia kell, mert az veszélyeztetheti függetlensége és pártatlansága
látszatát. Ezért nem lehet a bíró politikai párt tagja, még akkor sem, ha
abban a passzív tagsági viszonyon kívül konkrét politikai tevékenységet nem
végez. A Javaslat tiltja a párttagságtól független politikai tevékenység
folytatását is.
A politikai tevékenység általános tilalmából következik az a
rendelkezés, amely a hatályos szabályozáshoz képest szigorúbb, mert ha a bíró
képviselõ- vagy polgármesterjelöltként a választáson indul, bírói tisztségébõl
fel kell menteni. Az összeférhetetlenséget már a jelölés ténye megalapozza,
ugyanis a választási kampányban való részvétel nem egyeztethetõ össze a bíró
függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatos társadalmi elvárással sem. Ez
a tilalom arra az esetre is vonatkozik, amikor a bíró nem politikai párt
tagjaként, hanem független jelöltként indul a választáson, hiszen ekkor is
politikai tevékenységet kell kifejtenie megválasztása érdekében.
2. A hatályos szabályozás elvét követve a 23.§ /1/ bekezdése taxatív
módon felsorolja azokat a keresõ tevékenységeket, melyeket a bíró a
függetlenség sérelme nélkül folytathat.Ebbõl következik az a tilalom, hogy a
bíró az itt felsoroltakon kívül semmilyen más keresõ tevékenységet nem
végezhet. Az eddigi szabályozáshoz képest a Javaslat még a megengedett keresõ
tevékenységek folytatását is korlátozza két irányban: a bíró nem
veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, valamint ennek látszatát
sem, és az ilyen tevékenység hivatali kötelezettségei teljesítését nem
akadályozhatja.
A Javaslatban szereplõ "látszat" fogalma, amely - a nemzetközi
gyakorlatnak megfelelõen - azt jelenti, hogy nem elegendõ a pártatlanság,
függetlenség tényleges érvényesülése, hanem ennek a jogkeresõ állampolgárok
számára is nyilvánvalóvá és egyértelmûvé kell válnia. Például politikai
jellegû összejövetelen való oktató munka végzése már veszélyeztetheti a
függetlenség látszatát.
A Javaslat elõírja a bíró számára a keresõ tevékenység megkezdésének
elõzetes bejelentését.
3. A Javaslat szerint nem megengedett a bíró számára a gazdasági
társaságban vezetõi tisztség betöltése, a személyes közremûködés, illetve a
korlátlan anyagi felelõsség vállalása.
4. A korábbi szabályozástól eltérõen a Javaslat nem teszi lehetõvé
azt, hogy a bírósági szervezet tagjaként mûködõ hivatásos bíró egyúttal
választottbíróság tagja is legyen. Ennek indoka az, hogy bíró számára az
igazságszolgáltatási tevékenység (a választottbíráskodás quasi
igazságszolgáltatási jellege miatt) csak egyféle minõségben, hivatásos
bíróként gyakorolható.
5. A Javaslat az összeférhetetlenségi okok egy speciális esetét
szabályozza, az un. együttalkalmazási tilalmat. Ez a rendelkezés a bírósági
vezetés tisztaságát és elfogulatlanságát biztosítja. Az együttalkalmazási
összeférhetetlenség feloldásaként a Javaslat elsõdlegesen az érintettekre
bízza a választást az összeférhetetlenségi ok megszüntetési módja
tekintetében. Abban az esetben, ha ezt közös megállapodással nem tudják
rendezni, a Javaslat az érintett bírósági vezetõ vezetõi tisztségének
megszüntetését írja elõ. Kivételes esetben az OIT adhat felmentést, de erre
csak akkor kerülhet sor, ha ez nem veszélyezteti a bíró és a bírósági
szervezet függetlenségét.
A 25.§-hoz
Az igazságszolgáltatás hatékonyságának és tisztességének javítása
szempontjából különösen fontos, hogy a bírák javadalmazása összhangban legyen
felelõsségükkel. A bírói hivatás fontosságát, megbecsültségét, az
igazságszolgáltatás kellõ tiszteletét a társadalom a bírák megfelelõ anyagi
javadalmazásával is kifejezi.
A megfelelõ és függetlenséget biztosító javadalmazás egyrészt azt
jelenti, hogy a bírói jövedelem lehetõvé tegye a jól képzett jogászok
megszerzését és megtartását, a hivatásuk súlyának megfelelõ életszínvonalat
biztosítva számukra. Másrészt a megfelelõ javadalmazás azt is jelenti, hogy a
bírák elõmeneteli rendszerének egyértelmûen meghatározottnak és objektív
kritériumokon alapulónak kell lennie, ezzel is kizárva a befolyásolás minden
lehetõségét.
A Javaslatnak a feladatok megfelelõ ellátásához szükséges feltételek
biztosításáról szóló rendelkezése a hatékony bírói munkavégzés feltétel-
rendszerét jelenti: az ügyforgalommal arányos, megfelelõ számú bírót a
munkához szükséges személyzetet és felszerelést, a bírák biztonságos
munkavégzését és fizikai védelmét megvalósító intézkedéseket, stb.
A 26.§-hoz
E rendelkezés a pártatlan, részrehajlástól mentes eljárás alapelvét
fogalmazza meg, a bíró kötelezettségének oldaláról értelmezve. A Javaslat
kifejezetten elõírja a bíró számára a döntése befolyásolására irányuló minden
kísérlet elhárítását. Fontos az, hogy a bírósági vezetõ az ilyen kisérletekrõl
megfelelõ információval rendelkezzen, ezért a Javaslat a bíró számára tájékoz-
tatási kötelezettséget ír elõ.
A 27.§-hoz
A Javaslat rendelkezik a bíró titoktartási kötelezettségérõl;
lényeges hogy ez a bírót szolgálati viszonya megszûnése után is terheli.
A 28.§-hoz
1. A bíró munkája során és magánéletében is köteles olyan
magatartást tanúsítani, amely megfelel a társadalom részérõl a bírói hatalom
képviselõjével szemben támasztott magas szintû elvárásoknak. A bírónak
minden
körülmények között gondosan kell ügyelnie arra, hogy a figyelem középpontjában
áll, viselkedésével és életmódjával óvnia kell az igazságszolgáltatásba, a
bíróságba és a bírósági eljárásba vetett bizalmat. A Javaslat a bírói
magatartás alapvetõ etikai követelményét rögzíti. A részletszabályok
megállapítása az etikai kódex feladata lesz.
2. A Javaslat a szolgálati viszony keretein belül teszi lehetõvé a
bíró számára a konkrét bírósági ügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítást.
Ennek a rendelkezésnek a bevezetését az indokolja, hogy a bíráknak saját vagy
más bírósági ügyrõl nyilvánosan alkotott értékítélete számottevõen
befolyásolhatja a társadalomnak az igazságszolgáltatásról alkotott képét.
Véleménynyilvánítás alatt a Javaslat különösen a konkrét,
beazonosítható bírósági ügyben a bíróság eljárásának, határozatának
helyességével, jogszabályszerûségével, illetve az ügy bármely résztvevõjével
vagy körülményével kapcsolatos értékelést, állásfoglalást érti. A szolgálati
viszonyon e vonatkozásban a bíróságon belüli munkavégzést kell érteni, tehát a
szintén titoktartásra kötelezett bíró kollégákkal történõ szakmai konzultáció
során a véleménynyilvánítás megengedett. Nyilvánosság alatt érti a Javaslat a
bírósági szervezeten belüli szakmai konzultációkon kívül esõ minden más
véleményközlést, a baráti körben történõ állásfoglalástól a sajtó
nyilvánosságáig. A Javaslat rendelkezései kiterjednek a folyamatban lévõ és
befejezett ügyekre, valamint a saját ügyein kívül más bíró által elbírált
ügyekre is.
A 29.§-hoz
A Javaslat rendelkezik a médiák részére történõ tájékoztatás
alapvetõ szabályairól. A tájékoztatás nem azonos fogalom az elõzõ szakaszban
szabályozott vélemény-nyilvánítással, mert a tájékoztatás csak az ügy lényegét
érintõ adatok és tények közlését jelenti a nyilatkozó szubjektív
álláspontjának megjelenése nélkül. A bírósági ügyrõl az eljáró bíró még
tájékoztatást sem adhat, csak a bíróság elnöke vagy az általa megbízott
személy, de nyilvános véleményalkotásra õk sem jogosultak.
A 30.§-hoz
A Javaslat meghatározza a bíróság idõszerû eljárásának
kötelezettségét. Az eljárás határidejével kapcsolatban minden ügyre egyformán
alkalmazható konkrét idõtartamot nem lehet megállapítani. A Javaslat meghatá-
rozza azt a három követelményt, melynek teljesülése esetén az eljárás
idõszerûnek tekinthetõ. Figyelemmel kell lenni az ügy munkaigényességére, az
eljárás sajátosságaira, az eljárási cselekmények ésszerû megválasztására.
A Javaslat a kötelezettség teljesítése érdekében garanciát is nyújt
a bírói kar számára annak kimondásával, hogy a bíró munkaterhét a bírósági
vezetõnek úgy kell alakítania, hogy az objektíven lehetõvé is tegye a bíró
számára az idõszerû eljárást és a határidõk betartását.
A 31.§-hoz
A Javaslat itt szabályozza a bíró-ügyfél kapcsolat alapelvét,
összhangban az 1.§-ban megfogalmazottakkal. Nem elegendõ ugyanis az, ha a
bíró betartja a jogszabályokat, köteles az ügyféllel szemben tisztességes és
pártatlan magatartást tanúsítani. Ez rendkívül összetett követelmény, ennek
része például az, hogy a bíró az ügyfelet kulturáltan, udvariasan kezelje, a
tárgyalás vezetése során alkalmazkodjon az ügyfél jogi jártasságához, eljárási
cselekményeit és határozatait az ügyfél számára érthetõ módon indokolja,
tartózkodjon minden olyan megnyilvánulástól, mely a részrehajlás látszatát
keltheti, stb. A téma részletes kibontása a bírói etikai kódex feladata.
A 32.§-hoz
1. A bírói kar magas szakmai színvonalának biztosításához nem
elegendõ a kiválasztási szakaszban megkövetelni a pályázók megfelelõ
képzettségét. A bírák számára egész pályafutásuk során biztosítani kell a
szakmai fejlõdést lehetõvé tevõ továbbképzést. Ezt szolgálja a Javaslat azon
rendelkezése, amely a térítésmentes képzést a bíró számára nemcsak jogként,
hanem kötelezettségként is meghatározza. A bíró csak akkor tekinthetõ
függetlennek, ha szakmailag is független, tehát rendelkezik az ügyek jó
szakmai szintû elbírálásához szükséges tudásanyaggal.
A képzés rendszerének részletes szabályait az OIT állapítja meg,
különös tekintettel arra, hogy mi tekinthetõ olyan alapképzésnek, ami a bírói
feladatok ellátásához szükséges. E körben elsõsorban arra kell törekedni, hogy
a bírák lépést tarthassanak a jogszabályalkotás és jogalkalmazási gyakorlat
változásaival.
2. A Javaslat a bírói utánpótlás szakmai felkészülésével
kapcsolatban is megfogalmaz bírói kötelezettséget. A bírósági fogalmazó és a
titkár a bírói hivatás majdani ellátásához szükséges gyakorlati ismeretanyagot
legjobban a bíróval történõ közös munka során tudja elsajátítani, ezért
különösen fontos annak tudatosítása, hogy a jövõbeni bírák szakmai felkészülé-
séért a mindenkori bírói kar is felelõs.
A 33.§-hoz
Az ítélkezõ tevékenységében független bíró a szolgálati jogviszony
alanyaként köteles alávetni magát a bírósági vezetõ igazgatási
intézkedéseinek, amennyiben azok megfelelnek két követelménynek: törvényen
alapulnak és nem érinthetik az ítélkezés érdemét.
A 34-36.§-hoz
1. A Javaslat meghatározza a bíró munkaidejével és a munkarendjével
kapcsolatos alapvetõ szabályokat, melynek további részleteit a bíróságok
szervezeti és mûködési szabályzatai tartalmazzák.
2. A Javaslat rendelkezik a készenlét és az ügyelet teljesítésérõl
is. A két intézmény közös vonása a munkaidõn túli munkavégzés, legfontosabb
különbség közöttük pedig az, hogy a bíró csak az ügyeletet köteles a bíróság
épületében teljesíteni, míg a készenlét idején otthon is tartózkodhat, de
bármikor elérhetõnek kell lennie.
3. A bírónak lehetõsége van arra, hogy munkáját csak a tárgyalási
napjain végezze a bíróságon. A bírói munka jellege nem követeli meg, hogy a
bíró mindig jelen legyen hivatalában. Az ügyekre történõ felkészülés, a
döntési mechanizmus, a határozatok írásba foglalása olyan mértékû
koncentrációt igényel, amelyhez a feltételek a bírósági épületekben nem mindig
biztosíthatók. Az otthondolgozás intézménye lehetõséget ad a bírónak arra,
hogy munkamódszerét személyiségéhez igazítsa és ezzel elõsegítse ítélkezõ
tevékenysége hatékonyságát.
A bíróságon kívüli munkavégzés lehetõsége azonban csak azt a bírót
illeti meg, aki már kellõ szakmai biztonsággal kezeli az ügyeket, akinél a
munkavégzés kötetlensége nem eredményez ügyintézési késedelmet, és emellett
egyéb hivatali kötelezettségeinek is rendszeresen eleget tesz.
A fentiek biztosítását szolgálja az, hogy az otthondolgozás
kedvezménye nem alanyi joga a bírónak, hanem a bíróság elnöke külön kérelemre
engedélyezi, 1 év tényleges bírói gyakorlat után. További biztosítékként építi
be a Javaslat a visszavonás lehetõségét azokban az esetekben, amikor a bíró
munkavégzése nem megfelelõ, illetve többszöri vagy súlyos ügyintézési
késedelem következik be.
A bíró a bíróságon kívüli munkavégzés esetén is köteles hivatali
kötelezettségeit teljesíteni, a szakmai képzéseken, értekezleteken részt
venni, és a bírósági vezetõ egyéb igazgatási intézkedéseit akkor is telje-
síteni, ha az tárgyalási napon kívül a bíróság épületében történõ munkavégzést
tesz szükségessé.
A 37.§-hoz
Az idõszerû és hatékony ítélkezés egyik fontos feltétele a
tárgyalási napok kihasználása. Ezt a kötelezettségét a bíró akkor teljesíti,
ha a tárgyalásokat - a tényállás bonyolultságára, az elvégzendõ eljárási
cselekményekre figyelemmel - úgy tûzi ki, hogy az a teljes hivatalos munkaidõt
kitöltse és a lehetõségekhez képest elkerülje az érdemi tárgyalás nélküli
idõszakokat. A rendelkezés célja a bíróságok tárgyalás-kitûzési gyakorlatának
javítása.
A 38.§-hoz
A munkaidõ szabályaihoz szorosan kapcsolódnak a bíró szabadságára
vonatkozó rendelkezések, a 30 munkanap alapszabadság a fizetési fokozatokhoz
igazodva emelkedik évi 40 munkanapig, a bírósági vezetõt pedig pótszabadság
illeti meg.
A 39-46.§-hoz
1. Ezek a rendelkezések azokra a bírákra vonatkoznak, akiket az
ítélkezõ tevékenységtõl eltérõ feladatok ellátására oszt be az OIT.Ezek a
szolgálati helyek a következõk lehetnek: az OIT Hivatala, az Igazságügyi
Minisztérium és a Legfelsõbb Bíróság.
A bíró jogállását mindhárom esetben a következõ közös szabályok
jellemzik: a bíró ítélkezõ tevékenységet nem gyakorolhat, a határozott idõre
kinevezett bíró ezekre a helyekre nem osztható be, a bíró megtartja bírói
tisztségét és javadalmazását,jogaira és kötelezettségeire az általános
szabályok irányadók azzal, hogy az ítélkezõ tevékenység gyakorlásához
kapcsolódó jogok és kötelezettségek esetükben értelemszerûen tárgytalanok,
beosztásuk megszûnése esetén pályázat nélkül kell õket tényleges bírói
álláshelyre beosztani.
2. Az OIT Hivatala a bíróságok igazgatásának egyik legfontosabb
intézménye. Az igazgatás szakszerûsége szempontjából lényeges, hogy a
Hivatalban a bíróságok gyakorlati mûködését és az igazságszolgáltatási
tevékenység részleteit ismerõ bírák dolgozzanak. Ezek a bírák azért nem
ítélkezhetnek, mert a vezetõi intézkedések végrehajtására vonatkozó
kötelezettségük összeegyeztethetetlen a bírói függetlenséggel. Határozott
idõre kinevezett bíró azért nem osztható be a Hivatalba, mert még nem
rendelkezik az igazgatási munkához szükséges bírói gyakorlattal.
A bíró jogosult a térítésmentes képzésre hivatali munkája szakmai
színvonalának fejlesztése céljából, de jogosult a korábban ítélkezõ bíróként
ellátott ügyszak szerinti képzésre is annak érdekében, hogy tudását szinten
tartva bármikor vissza tudjon térni az ítélkezéshez.
3. Az Igazságügyi Minisztériumba a Javaslat 42.§./1/.bekezdésében
meghatározott feladatok ellátására osztható be a bíró. Jogállásának speciális
jellemzõje az, hogy a vezetõi intézkedéseket és utasításokat a köztisztviselõi
foglalkoztatásából eredõen köteles végrehajtani, emiatt õ sem láthat el
ítélkezõ tevékenységet.
4. A Legfelsõbb Bíróságra a jogegységi határozatok elõkészítésével
kapcsolatos feladatok ellátására lehet beosztani bírót, aki szintén nem
ítélkezhet. Ennek az indoka az, hogy a jogegységi határozatok elõkészítésének
feladata és a legmagasabb szintû bírói fórum hatáskörébe tartozó ügyek
eldöntése nem azonos jellegû feladatok.
III. FEJEZET
A BÍRÓ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE
A 47-50.§-hoz
1. A hatályos szabályozás szerint a bíró munkáját a kinevezést
követõ három év elteltével kell értékelni. A gyakorlati tapasztalatok azonban
azt mutatják, hogy a bírói munkát a pályán való elõrehaladás során késõbb is
értékelni kell, hogy ezáltal kiküszöbölhetõk legyenek a munkavégzés során
elkövetett hibák, esetleges hiányosságok.
2. A Javaslat kimondja, hogy a határozatlan idõre kinevezett bíró
tevékenységét a kinevezést követõen legalább két alkalommal, hat éves
idõszakonként kell értékelni. Mivel a bíró munkáját a határozott idõ - három
év - elteltével, a határozatlan idõre szóló kinevezést megelõzõen már
értékelni kell, 15 év szolgálati idõ után erre csak kivételesen kerül sor.
3. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy az értékelés a bíró
tevékenységének az anyagi, eljárási és ügyviteli szabályok alkalmazása
szempontjából történõ vizsgálatát jelenti. Az értékelés során a jogerõsen
befejezett, legalább 50 ügyet kell megvizsgálni.
4. A Javaslat meghatározza az értékelés elrendelésére jogosultat: ez
a bíróság elnöke (49.§). Az értékelés elrendelését a bíróval írásban kell
közölni. A vizsgálatot a bíróság elnöke vagy az általa kijelölt bíró végzi.
5. A szolgálati idõtõl függõ értékelésen kívül más okból is
felmerülhet az értékelés szükségessége. Soron kívül kell értékelni a bíró
munkáját, ha a bíró alkalmatlanságának megállapítását kezdeményezték (54.§ (2)
bekezdés a) pont) vagy ha azt, a bíró maga kéri.
6. A vezetõi munka értékelése a bíróságok szervezetérõl és
igazgatásáról szóló törvényjavaslat 75.§-a szerint történik.
Az 51-53.§-hoz
1. A Javaslat 60 napos határidõt állapít meg a vizsgálat és az
értékelés elvégzésére. Az eljárás során helyi bíró (munkaügyi bíró) esetében a
helyi (a munkaügyi bíróság) elnökét célszerû meghallgatni, ennek lehetõségét
a Javaslat biztosítja. A vizsgálat tartalmi követelménye, hogy a bíró munkáját
összességében kell értékelni.
Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasztási rendjének, a vizsgálat
részletes szempontjainak meghatározását a Javaslat az OIT feladatává teszi. A
vizsgálati szempontok ugyanis az ítélkezés helyzetének alakulásától függõen az
idõk során változhatnak.
2. Az értékelést a bíróval írásban is közölni kell, annak
ismertetésén az érintetteken kívül a vizsgált bíró szakterülete szerint
illetékes kollégium vezetõje is részt vesz. A vizsgált bíró szóban és írásban
is tehet észrevételeket.
3. A Javaslat szerint az értékelésben csak tényszerûen megalapozott
értékítéletek szerepelhetnek. Az értékelés eredményeként megállapíthatják,
hogy a bíró "kiválóan alkalmas", vagy "alkalmas", illetve "alkalmatlan" a
bírói munka végzésére.
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy ha az "alkalmas" értékelést kapott
bíró vitatja e megállapítást, a bíróság elnöke kikérje a kollégium véleményét.
E rendelkezés jelentõsége abban áll, hogy a bíró ítélkezõ munkáját egyébként
jól ismerõ szakmai kollégium is véleményt nyilváníthat.
Ha a bíró alkalmatlanságát állapítják meg, a jogorvoslatért a
bírósághoz fordulhat.
Az 54-55.§-hoz
A hatályos Bsz. is ismeri az alkalmatlanság jogintézményét. A
szabályozás a gyakorlatban azonban nem bizonyult kielégítõnek. A Javaslat
szerint az alkalmatlanság szakmai, vagy egészségügyi okból merülhet fel.
Ha bármely okból arra lehet következtetni, hogy a bíró tartósan nem
képes a bírói munka végzésére, a bíróság elnöke (49.§) felszólítja õt, hogy
bírói tisztségérõl 30 napon belül mondjon le. Garanciális jelentõségû a Javas-
latnak az a rendelkezése, amely szerint a felszólításban röviden meg kell
jelölni az alkalmatlanságra utaló okokat. A felszólítás lehetõvé teszi, hogy a
bíró - ha az alkalmatlanságát maga is belátja - méltó módon visszavonulhasson.
Ha azonban a felszólítás ellenére nem mond le bírói tisztségérõl, szakmai ok
esetén munkáját soron kívül értékelni kell, egészségügyi ok fennállása esetén
pedig meg kell vizsgálni egészségi állapotát.
Ha az értékelés vagy a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye szerint
a bíró alkalmatlan, elõterjesztést kell tenni szolgálati viszonya
megszüntetésére (57.§ (1) bekezdés c) pontja).
Ha a bíró egészségügyi okból - a felszólítást követõen - lemond
bírói tisztségérõl, vagy egészségügyi alkalmatlanság miatt mentik fel, részére
a szolgálati idejétõl függõen 9 havi, illetve 13 havi illetményt kell
kifizetni. Ez a juttatás azonban nem illeti meg a bírót, ha saját jogú
nyugellátást állapítanak meg részére.
Az 56.§-hoz
A Javaslat rendelkezik a Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába,
valamint az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírák munkájának
értékelésérõl is.
IV. FEJEZET
A BÍRÓI TISZTSÉG MEGSZÛNÉSE
Az 57-59.§-hoz
1. Az Alkotmány 48.§-ának (2) és (3) bekezdésében megfogalmazott
fontos alapelv, hogy a hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a
köztársasági elnök nevezi ki és a bírákat tisztségükbõl csak törvényben megha-
tározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A Javaslat ezzel
összhangban kimondja, hogy a bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel
(2.§ (2) bekezdés).
A garanciális elv érvényesülése a bírói tisztség megszûnése körében
speciális szabályozást igényel, ugyanis az un. megszûnési okok felmerülése
esetén is mindig szükséges a köztársasági elnök általi felmentés.
2. A bírói tisztség megszûnésének eseteit a Javaslat 57.§-a sorolja
fel.
Ezek a következõk:
A bíró bármikor lemondhat bírói tisztségérõl.
A határozott idejû bírói kinevezéssel kapcsolatos új megszûnési ok,
ha a bíró határozatlan idejû kinevezésére nem tettek elõterjesztést (12.§ (4)
bekezdés).
A bírói tisztség megszûnését eredményezi az alkalmatlanság
megállapítása (54-55.§).
Ha a bírót a 3.§ (2) bekezdésében írt büntetéssel sújtják vagy
büntetõeljárás során kényszergyógykezelését rendelik el, ugyancsak megszûnik a
bírói tisztsége.
A bíró tisztsége megszûnik, ha az eskü letételét véglegesen
elmulasztja, ha elveszti magyar állampolgárságát vagy választójogát.
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest nem teszi lehetõvé, hogy
a bíró szolgálati viszonya szüneteljen. Ha országgyûlési vagy önkormányzati
képviselõnek, illetõleg polgármesternek jelölik, a bírót tisztségébõl fel kell
menteni. E szigorú szabályozás indoka az, hogy ha a bíró a jelölést elfogadja,
szükségszerûen politikai tevékenységet folytat.
A Javaslat a bírói tisztség sajátosságait tartja szem elõtt, amikor
lehetõvé teszi, hogy a bíró 70 éves koráig gyakorolja bírói tevékenységét. E
felsõ korhatár elérése elõtt a bíró szolgálati viszonyát a kinevezõ az
általános nyugdíjkorhatár betöltése miatt nem szüntetheti meg. A bíró azonban
dönthet úgy, hogy maga kéri nyugállományba helyezését bírói tisztségének
megszüntetésével együtt. Ez különbözik attól az esettõl, amikor a bíró
szolgálati viszonya megszüntetése nélkül csak a nyugdíja megállapítását kéri.
A Javaslat a hatályos Bsz. rendelkezésétõl eltérõen a legsúlyosabb
fegyelmi büntetés - a bírói tisztségbõl való felmentés indítványozása -
esetére úgy rendelkezik, hogy annak következménye a bírói tisztség megszûnése,
tehát intézkedni kell a bíró felmentése iránt.
A Javaslat a bíróság megszûnése, illetve hatáskörének vagy
illetékességi területének nagymértékû csökkenése esetére elõírja, hogy ha az
érintett bíróságon a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, részére új
bírói beosztást kell felajánlani (19.§ (1) bekezdés). Ha azonban a bíró a
felajánlott állást nem fogadja el, bírói tisztségét meg kell szüntetni.
A Javaslat rendelkezik a lemondási idõrõl, illetve az ahhoz
kapcsolódó munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésrõl.
A 60-61.§-hoz
A Javaslat a bírói tisztség megszûnésének oka szerint különbözõ
felmentési idõket állapít meg. Nyugállományba helyezés, illetõleg a felsõ
korhatár elérésekor, valamint a felajánlott bírói állás el nem fogadása esetén
a bíró felmentési ideje hat hónap, egyébként egy hónap. A Javaslat
meghatározza a munkavégzés alóli felmentés eseteit és idõtartamát.
A felmentésre vonatkozó javaslatot - amelyben meg kell jelölni a
jogcímet és a megszûnés idõpontját is - az OIT terjeszti fel a köztársasági
elnökhöz. A katonai bíró felmentésével kapcsolatban hasonlóan a kinevezéshez,
az OIT a javaslatot a honvédelmi miniszterrel együttesen teszi meg.
A Javaslat garanciális okokból úgy rendelkezik, hogy a katonai
bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya csak akkor
szüntethetõ meg, ha bírói tisztsége is megszûnik. Ez alól kivétel, ha a bíró a
Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonyáról lemond.
Ha a bíró felmentésének oka a felsõ korhatár elérése, a Javaslat
szerint az elõterjesztést olyan idõpontban kell megtenni, hogy a felmentési
idõ a bíró 70. életévének betöltése elõtt leteljen. A rendelkezést az
indokolja, hogy a 70. életévét betöltött személy nem mûködhet bíróként.
V FEJEZET
A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR
A 62.§-hoz
A bírák tekintetében a munkáltatói jogkör megosztott: így a
kinevezés és a felmentés jogát a köztársasági elnök gyakorolja, a vezetõk
meghatározott körét az OIT nevezi ki, fegyelmi ügyekben fegyelmi bíróság jár
el stb. A Javaslat e §-a azokra az esetekre nézve tartalmaz szabályozást,
amikor a munkáltatói jogkör vonatkozásában más rendelkezések ettõl eltérõ
elõírásokat nem tartalmaznak.
A Javaslat meghatározott körben és korlátok között lehetõvé teszi a
munkáltatói jogkör átruházását is.
VI. FEJEZET
A BÍRÓ FEGYELMI FELELÕSSÉGE
A 63-66.§-hoz
1. A Javaslat fenntartja a fegyelmi vétség fogalmának jelenlegi
meghatározását. A fegyelmi felelõsség a szolgálati viszonyból eredõ köte-
lezettség vétkes megszegésén vagy a bírói hivatás tekintélyét egyébként sértõ
magatartáson alapulhat.
2. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosultak meghatározásán
túl, a Javaslat új rendelkezésként lehetõvé teszi, hogy kisebb súlyú fegyelmi
vétségek elkövetésénél az eljárás kezdeményezésétõl való eltekintés mellett, a
bíróval szemben figyelmeztetést alkalmazzanak. E figyelmeztetés esetén a bíró
kérelmére a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelezõ.
3. A fegyelmi eljárás kezdeményezésérõl az érintett bírót, továbbá
az OIT-ot minden esetben értesíteni kell. Az eljárás kezdeményezésének idõbeli
korlátait a Javaslat a hatályos rendelkezéseknek megfelelõen állapítja meg.
A 67-72.§-hoz
1. A bírák fegyelmi ügyeiben a megyei bíróságon vagy ítélõtáblán
elsõ fokú, a Legfelsõbb Bíróságon pedig elsõ- és másodfokú fegyelmi bíróságok
járnak el. A fegyelmi bíróságok tagjait az adott megyei bíróság, vagy ítélõ-
tábla, összbírói értekezlete, illetve a Legfelsõbb Bíróság teljes ülése
választja meg a Javaslatban meghatározott szempontoknak megfelelõ bírák közül.
2. A konkrét fegyelmi ügyben a fegyelmi bíróság kijelölt fegyelmi
tanácsa jár el, az eljárást vizsgálóbiztos készíti elõ. A Javaslat a fegyelmi
bíró mûködését kizáró okokat a hatályos szabályokkal egyezõen állapítja meg. A
fegyelmi bírói tisztség a bírói jogviszony megszûnésén túl, a Javaslatban
meghatározott más beosztásokba való kerüléssel, az e tisztségrõl való lemon-
dással, fegyelmi vagy büntetõjogi felelõsség jogerõs megállapításával, továbbá
a fegyelmi bíró megválasztását kizáró valamely körülmény utólagos
bekövetkezésekor is megszûnik.
3. A fegyelmi eljárás alá vont bíró a vizsgálóbiztos, illetve a
fegyelmi tanács tagjaival szemben elfogultsági kifogást terjeszthet elõ. Az
elfogultsági kifogás intézésére, más fegyelmi tanács kijelölésére vonatkozó
eljárási szabályokat a Javaslat részletesen szabályozza.
A bírói tisztségbõl való felfüggesztés
A 73.§-hoz
A bírót a tisztségébõl a fegyelmi tanács csak a Javaslatban
meghatározott okok fennállása esetén függesztheti fel, a döntés ellen a bíró
nem halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A felfüggesztés tartama alatt a
bíró illetményének legfeljebb fele bizonyos ideig visszatartható. A teljes
illetményt vissza kell tartani a bírói tisztségbõl való felmentés
indítványozását tartalmazó fegyelmi határozat kézbesítésétõl kezdve, annak
jogerõre emelkedéséig. A határozat jogerõre emelkedése után a visszatartott
illetményt - a bírói tisztségbõl való felmentés esetét kivéve - ki kell
fizetni.
A fegyelmi eljárás
A 74-78.§-hoz
1. A bírói tisztség jellegébõl következõen a fegyelmi eljárást és a
vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. Az eljárás
elõkészítése során a vizsgálóbiztos bizonyítást végez, majd eljárásáról a fe-
gyelmi tanács részére írásbeli jelentést készít.
A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentésének elõterjesztését
követõen határoz az eljárás megindításáról, annak megtagadásáról, illetve
felfüggesztésérõl.
2. A fegyelmi eljárásban a bíró a képviseletével más bírót is
megbízhat, továbbá a Javaslat - új rendelkezésként - ügyvéd igénybevételét is
lehetõvé teszi.
3. Fegyelmi eljárás megindítása esetén tárgyalást kell tartani,
amelyre az eljárás alá vont bírót, a képviselõjét és az eljárás
kezdeményezõjét meg kell idézni. A tárgyalást csak a bíró jelenlétében lehet
megtartani, kivéve ha szabályszerû idézés ellenére nem jelent meg és
távolmaradását alapos okkal nem mentette ki.
4. A fegyelmi tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályozást igénylõ
kérdéseken túl a Javaslat meghatározza, hogy a fegyelmi tanács az ügyben
milyen jellegû (felmentõ, a vétkességet megállapító, az eljárást megszüntetõ)
határozatot hozhat. A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény
tekintetében a fegyelmi tanácsot más hatóság határozata - a büntetõ ügyben
jogerõsen megállapított felelõsség kivételével - nem köti.
A 79.§-hoz
1. A Javaslat a fegyelemsértés súlyának és jellegének
differenciáltabb megítélése érdekében a fizetési fokozatban visszavetés
lehetõségével bõvíti a kiszabható fegyelmi büntetések körét.
2. A fegyelmi felelõsség megállapítása esetén a bíró viseli az
általa indítványozott eljárási cselekményekkel és a képviselõ igénybevételével
kapcsolatban felmerült költségeket, az egyéb költségek pedig a bíróságot
terhelik.
A másodfokú fegyelmi eljárás
A 80.§ hoz
A fegyelmi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont bíró és a
fegyelmi eljárás kezdeményezõje a másodfokú bírósághoz fellebbezéssel élhet. A
másodfokú fegyelmi bíróság az elsõ fokú eljárásra meghatározott szabályok
megfelelõ alkalmazásával jár el. Döntésével az elsõ fokú határozatot
helybenhagyja, megváltoztatja, meghatározott okok fennállásakor az eljárást
megszünteti, továbbá lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot ha-
tályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el.
A 81-82.§-hoz
1. A jogerõs fegyelmi büntetésekhez - azok súlyának megfelelõen -
meghatározott ideig hátrányos jogkövetkezmények fûzõdnek. A Javaslatban elõírt
idõ eltelte után a bíró e hátrányos jogkövetkezmények alól mentesül, a
munkáltató azonban a bírót - kérelmére - korábban is mentesítheti.
2. A hatályos fegyelmi büntetést nyilván kell tartani, mentesülés
esetén azonban azt a nyilvántartásból törölni kell.
A jogerõs fegyelmi büntetés felülvizsgálata
A 83.§-hoz
A Javaslat a jogerõs határozattal szemben továbbra is lehetõvé teszi
az eljárás felülvizsgálatát és új eljárás kezdeményezését. Felülvizsgálatnak
csak a korábbi fegyelmi eljárásban el nem bírált bizonyítékok alapján lehet
helye. A bíró terhére új eljárást csak életében és az elévülési idõn belül
lehet kezdeményezni.
A Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba
beosztott bíróra vonatkozó sajátos rendelkezések
A 84.§-hoz
A Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi
Minisztériumba beosztott bíró fegyelmi felelõsségére vonatkozóan a Javaslat
sajátos szabályt tartalmaz az eljárás kezdeményezõjére, valamint az eljárást
lefolytató bíróságra nézve.
VII. FEJEZET
A KÁRTÉRÍTÉSI FELELÕSSÉG
A bíró kártérítési felelõssége
A 85-87.§-hoz
1. Az ítélkezõ munka sajátos jellege és körülményei továbbra is
indokolják azon szabály fenntartását, miszerint a bíró a szolgálati
viszonyából eredõ kötelezettsége szándékos vagy súlyosan gondatlan megsze-
gésével okozott kárért tartozik a munkáltatónak anyagi felelõsséggel.
2. A Javaslat a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény
(a továbbiakban: Mt) szabályaival összhangban megállapítja, hogy a bíró
felelõsségét, a kár bekövetkeztét a munkáltatónak kell bizonyítania, az anyagi
felelõsség mértékét a vétkesség fokától függõen határozza meg.
3. A visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség alapján
átvett és az állandó õrizetében vagy az általa kizárólagosan használt
dolgokban bekövetkezett kárért a bíró a vétkességére tekintet nélkül felel. A
Javaslat egyben meghatározza a felelõsség alóli mentesülés eseteit is.
A 88.§-hoz
A fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a
Javaslat kimondja, hogy a fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben okozott
kárért való felelõsséget a fegyelmi bíróság bírálja el. Egyéb kártérítési
ügyekben a munkáltató hoz határozatot, amely ellen a Javaslat bírói utat
biztosít.
A munkáltató kártérítési felelõssége
A 89-95.§-hoz
1. A hatályos szabályozás a munkáltató által a bírónak okozott
kárért való felelõsség kérdését nem tartalmazza. A Javaslat e hiányt pótolva -
az Mt. vonatkozó rendelkezéseit alapul véve - fõszabályként megállapítja a
munkáltató vétkesség nélküli (objektív) felelõsségét, a kimentés eseteit és a
bizonyítás sajátos szabályait.
2. A kártérítési felelõsség a munkáltatót a bíró által a
munkahelyére bevitt tárgyaiban bekövetkezett károkért is terheli. Megtilthatja
azonban bizonyos tárgyak bevitelét, vagy elõírhatja azok meghatározott helyen
való elhelyezését. Ha a bíró e korlátozó elõírásokat megszegi, a kárért a
munkáltató csak szándékos magatartás esetén felel.
3. A Javaslat részletezi a kár különbözõ fajtáit (elmaradt
jövedelem, dologi kár, nem vagyoni kár, indokolt költségek), meghatározza a
kár kiszámítására vonatkozó szabályokat, a szükséges feltételek megléte esetén
lehetõséget ad kártérítési járadék és általános kártérítés megállapítására.
A 96-98.§-hoz
A bíró kártérítési igényének az elismerésérõl vagy elutasításáról -
az elévülésre vonatkozó sajátos szabályokat is figyelembe véve - a munkáltató
dönt, a döntés ellen a Javaslat ugyancsak bírósági utat biztosít. A
körülmények utólagos megváltozása esetén a munkáltatót a Javaslatban
meghatározott kötelezettségek terhelik.
VIII. FEJEZET
A BÍRÓI SZOLGÁLATI JOGVISZONYBÓL EREDÕ JOGVITA
A 99.§-hoz
A Javaslat több helyen utal arra, hogy a bíró a munkáltató valamely
intézkedése, határozata (alkalmatlanság kimondása, fegyelmi és kártérítési
ügyek) ellen bírósághoz fordulhat. A 99.§ azonban a kereset indítás jogát
általános jelleggel is kimondja. Mérlegelési jogkörben hozott döntések ellen
csak akkor lehet a bírósághoz fordulni, ha a munkáltató a döntés
meghozatalánál (a mérlegelésnél) irányadó jogszabályi rendelkezéseket
megsértette.
A bíró fegyelmi ügyeiben és a fegyelmi felelõsségével összefüggõ
kártérítési ügyekben a fegyelmi bíróságok, egyébként pedig a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkezõ munkaügyi bíróságok járnak el.
IX. FEJEZET
SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS
A 100.§-hoz
A Javaslat a bírák személyi adatainak nyilvántartására vonatkozó
szabályokat a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltakkal összhangban
állapítja meg, meghatározza az adatokat nyilvántartó szerveket és a
nyilvántartható adatok körét (1. sz. melléklet). Ezeken az adatokon kívül más
adat nem kezelhetõ, a nyilvántartás pedig más rendszerrel nem kapcsolatható
össze.
A bíró a róla készült nyilvántartásba betekinthet, kérésére az
adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését el kell
végezni. A nyilvántartásba a bírón kívül csak a munkáltató, valamint a dön-
téseit elõkészítõ dolgozó tekinthet be.
A Javaslat tartalmazza az adatok felhasználása tekintetében a célhoz
kötöttség szabályát és az adatokról való tájékoztatásra vonatkozó
rendelkezéseket is.
X. FEJEZET
A BÍRÁK JAVADALMAZÁSA
A 101-106.§-hoz
1. A bíró a szolgálati viszonyából eredõ feladatainak ellátásáért
illetményre, külön juttatásra, továbbá egyéb javadalmazásra, kedvezményekre
stb. jogosult.
A Legfelsõbb Bíróság elnökének az illetményét - a hatályos
szabályoktól eltérõen - a Javaslat rendelkezései alapján kell megállapítani.
2. A Javaslat meghatározza a bíró illetményének az összetevõit,
megszünteti a hatályos szabályozás szerinti fizetési osztályokat és az
alapilletmény összegét egységesen a bíró szolgálati idejéhez köti. A bíróságok
önálló hatalmi ág jellege indokolja, hogy a mindenkori legalacsonyabb bírói
alapilletmény ne a köztisztviselõkre vonatkozó illetmény arányában, hanem
külön törvényben kerüljön megállapításra. Ezt az illetményt - 1. fizetési
fokozat - elsõ ízben a Javaslat tartalmazza, ezt követõen pedig az állami
költségvetésrõl szóló törvényben kell meghatározni. A szabályozás e módszere
szükségtelenné teszi a bírói pótlék intézményének fenntartását.
3. A bíró a 2. számú melléklet szerinti fizetési fokozatokban három
évenként lép elõre, a Javaslat emellett fenntartja a soron kívüli
elõresorolásra vonatkozó lehetõséget is. A Legfelsõbb Bíróság elnökét és
elnökhelyettesét - sajátos közjogi jogállásukra figyelemmel - a legmagasabb
fizetési fokozatba kell besorolni.
4. Az illetmény megállapításának az alapját képezõ szolgálati idõ
tekintetében a Javaslat a hatályos szabályokat fenntartja. A besorolásnál a
bírói kinevezés idõpontja a meghatározó, be kell számítani azonban a korábbi
bírói vagy ügyészi mûködés idejét, a jogi szakvizsgához kötött munkakörökben
eltöltött idõ beszámítására pedig a Javaslat lehetõséget ad.
A 107.§-hoz
A megyei bíróságon, az ítélõtáblán, valamint a Legfelsõbb Bíróságon
dolgozó bírák tevékenységét a Javaslat - az eddigi fizetési osztályok helyett
-differenciált összegû beosztási pótlékkal ismeri el, lehetõvé téve a
tényleges beosztásnál eggyel magasabb szintû bíróságnak megfelelõ bírói cím
adományozását. A címekhez meghatározott mértékû pótlék jár.
A 108.§-hoz
A vezetõi pótlék intézményét a Javaslat fenntartja, a pótlékra
jogosító munkaköröket és azok százalékos mértékét a 3. számú melléklet
állapítja meg. Vezetõi pótlékot csak egyféle jogcímen, a magasabb beosztás
után lehet megállapítani.
A 109-118.§-hoz
1. A Javaslatban szabályozott feltételek fennállása esetén a bírót
egyéb díjazások, pótlékok, illetve juttatások illetik meg.
2. A hatályos szabályokhoz képest a Javaslat eltérõen határozza meg
az idegennyelv-ismereti pótlékra való jogosultság feltételeit. A rendelkezés
szerint a nyelvpótlék megállapításához az idegen nyelv tényleges használata
szükséges.
3. A 17.§-ban szabályozott kirendelés esetén a bírót - ha a
kirendelés helyérõl a lakóhelyére naponta nem tud visszautazni - a napidíjnak
megfelelõ összeg illeti meg.
4. A külön juttatásra vonatkozó szabályokat a Javaslat nem
változtatja meg. A bíró minden naptári évben további egy havi (13. havi)
illetményére jogosult. A külön juttatásból való kizárás, illetve a csökkentett
összegû juttatás szabályai nem módosulnak.
5. Meghatározott idejû szolgálati viszony után (25,30, illetve 40
év) a bíró jubileumi jutalomra válik jogosulttá. A jutalom összege a
köztisztviselõkével azonos összegben került megállapításra. A jubileumi
jutalomra való jogosultság szempontjából a Javaslat szûk körben lehetõvé teszi
egy korábbi jogviszonyok keretében eltöltött idõ beszámítását is.
6. A belföldi kiküldetés esetén járó napidíjra vonatkozó szabályokat
a Javaslat pontosítja, annak összegét az 1. fizetési fokozatban járó
alapilletményhez igazodva határozza meg.
7. A bírák ruházati költségtérítésére és az ún. étkezési
hozzájárulásra vonatkozó - eddig alacsonyabb szintû jogszabályokban
meghatározott - rendelkezéseket a Javaslat törvényi szintre emeli. E
juttatások a bírót - az elõírt feltételek megléte esetén - kötelezõen illetik
meg.
A 119.§-hoz
A Javaslat felsorolja az olyan - leggyakoribb -támogatásokat,
segélyeket és egyéb hozzájárulásokat, amelyek a bírák részére a költségvetési
lehetõségektõl függõen adhatók.
Más településen mûködõ bíróságra való beosztás esetén a bírót - ha
azt igazságügyi érdek is indokolja - megilletik a költözködéssel járó
költségek.
A 120.§-hoz
A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló törvényben szabályozott
kitüntetések és díjak a bírák részére is adományozhatók. A bírói
tevékenységgel összefüggõ ilyen kitüntetésre vonatkozó elõterjesztés
megtételére az OIT jogosult.
A 121.§-hoz
A Javaslat rendelkezéseinek megfelelõen a Legfelsõbb Bíróságra, az
OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírák megtartják
bírói jogállásukat, ezért illetményüket és egyéb javadalmazásukat alapvetõen a
bírákra vonatkozó általános szabályok alkalmazásával kell megállapítani. A
Javaslat az e beosztások sajátosságaiból eredõ eltérõ rendelkezéseket is
meghatározza.
XI. FEJEZET
AZ ÜLNÖK JOGÁLLÁSA ÉS JAVADALMAZÁSA
A 122-127.§-hoz
A Javaslat szerint az ítélkezésben továbbra is közremûködnek az
ülnökök, akik megbízatásukat a népszuverenitás elve alapján választással
nyerik el. A Javaslat az ülnökké választhatósághoz a 24. életév helyett a 30.
életév betöltését írja elõ. Ez összhangban áll a bírói kinevezéshez szükséges
szigorúbb feltételekkel (3 év fogalmazói idõ, egy év kötelezõ titkári
mûködés).
A választás lényegében a hatályos szabályozásnak megfelelõen
történik. Néhány rendelkezés azonban pontosított tartalommal került a
Javaslatba. Az ülnökök jelölésében nagyobb szerepet kapnak az érdekképviseleti
szervek.
A Javaslat a hivatásos bíróhoz hasonlóan az ülnökkel szemben is
fokozottabb követelményeket támaszt a büntetlenség vonatkozásában. Ennek
érdekében ugyan a bûnügyi nyilvántartásban szereplõ adatokat a választásra
jogosult a büntetõjogi értelemben vett büntetlen elõéleten kívül nem
vizsgálja, de a jelölt arról is köteles nyilatkozni, hogy volt e büntetve,
rendelkezik e választójoggal. Így a választásra jogosult a jelölt teljes
múltját mérlegelheti.
A Javaslat nem változtat azon, hogy az ülnökök megbízatása négy évre
szól. A választás elõkészítése, továbbá annak megállapítása, hogy a választó
szerv melyik bírósághoz hány ülnököt válasszon az OIT jogkörébe tartozik. Az
ülnökök választásának idõpontját a köztársasági elnök tûzi ki.
Az ülnököket az ítélkezõ tanácsokba a bíróság elnöke osztja be.
A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest részletesen rendelkezik
arról, hogy az ülnök megbízatása mikor és hogyan szûnik meg. Az ülnökre is
vonatkozik az, hogy ilyen tisztséget a 70. életév betöltéséig láthat el. Az
ülnök megbízatásáról a választó szervhez intézett írásbeli nyilatkozatával
lemondhat, a bejelentés napjától kezdve ítélkezési tevékenységét nem
gyakorolhatja.
A 128.§-hoz
Az ítélkezésben az ülnököket a hivatásos bírákkal azonos jogok
illetik meg. A Javaslat szerint az eddig méltatlanul alacsony összegû és
igazságügy-miniszteri rendeletben meghatározott díjazás szabályozása törvényi
szintre emelkedik és összegében is növekszik, igazodva a bírói tisztséggel
együtt járó felelõsséghez. A munkabérben (munkadíjban) nem részesülõ ülnökök
tiszteletdíja az ülnök mûködésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat
egy munkanapra esõ összegének 25 százaléka. Ha az ülnök munkabérben részesül
és az átlagkeresete nem éri el az így meghatározott tiszteletdíj arányos
részét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni.
XII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A 129-130.§-hoz
1. A Javaslat a bírák szolgálati viszonyának sajátos szabályait
teljes körûen tartalmazza. Vannak azonban olyan kérdések, amelyek nem
igényelnek ilyen szabályozást, mert ugyanazok a rendelkezések alkalmazhatók,
amelyeket az Mt. a munkavállalók más körére is meghatároz. Erre figyelemmel a
Javaslat megjelöli az Mt. azon rendelkezéseit, amelyek a bírákra is iránya-
dóak.
2. A katonai bíró szolgálati viszonyára vonatkozóan a Javaslat
alkalmazni rendeli a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
rendelkezéseit is, azzal az eltéréssel, hogy bármilyen illetményre és a
jubileumi jutalomra csak e Javaslat rendelkezései szerint jogosult a bíró,
tehát például nem részesülhet rendfokozati pótlékban sem. A katonai bíró
fegyelmi felelõsségre vonása is kizárólag a Javaslat szerint történhet.
A 131.§-hoz
A Javaslat a hatálybalépés idõpontját fõszabályként 1997. október 1.
napjában állapítja meg. A bírák javadalmazására vonatkozó rendelkezések késõbb
lépnek hatályba. A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló
törvényjavaslat szerint az OIT Hivatala mûködését 1998. február 1-jén kezdi
meg, de az akkor még hatályos javadalmazási szabályok szerint a Hivatalba
beosztott bíróra e vonatkozásban nincs rendelkezés. Ezért esetükben 1998.
február 1-tõl, míg a többi bíróra és az ülnökre 1998. július 1. napjától kell
az új javadalmazást alkalmazni.
Átmeneti rendelkezések
A 132.§-hoz
A Javaslat a bírói kinevezés feltételei közül a pályaalkalmassági
vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket 1998. július 1. napjától rendeli
alkalmazni, mivel az együttes miniszteri rendeletet csak az OIT mûködésének
megkezdését követõen lehet elõkészíteni. A Javaslat a többi kinevezési
feltétel tekintetében nem ad átmeneti rendelkezést, ez azt is jelenti, hogy
például a kötelezõ titkári mûködéssel kapcsolatos elõírásokat 1997. október 1.
napjától alkalmazni kell.
A 133.§-hoz
Az ítélõtáblák felállítása - a jogorvoslatokkal kapcsolatos
változások miatt - érinti a Legfelsõbb Bíróság szervezetét, bírói létszáma
csökken. Az ítélõtáblára kerülõ bírák esetében a Javaslat lehetõvé teszi, hogy
a legfelsõbb bírósági bírói címûket és illetményüket megtarthassák.
A 134.§-hoz
1. A Javaslat 23.§-ának (4) bekezdése szerint a bíró nem lehet
választottbíróság tagja. Mivel jelenleg több bíró is ellát ilyen tisztséget,
rendelkezni kell arról, hogy mikortól szûnik meg e tisztségük. Figyelemmel
arra, hogy a folyamatban lévõ eljárásokban az ügyintézés zavartalanságát
biztosítani kell, a Javaslat a választottbírói tisztség megszûnését 1998.
szeptember 30. napjában állapítja meg.
2. A Javaslat arra az esetre, ha az új rendelkezések szerint a bíró
szabadsága kevesebb lenne, mint korábban, azt is kimondja, hogy átmenetileg a
törvény hatálybalépése elõtt megállapított szabadság illeti meg.
A 135.§-hoz
A bíró munkájának értékelésével kapcsolatos rendelkezések változása
miatt a Javaslat hosszabb határidõt biztosít a szükséges értékelések
elvégzésére, kimondja, hogy az értékelést - a soronkívüli esetek kivételével -
2000. december 31. napjáig kell elvégezni. Nem kell értékelni a bíró munkáját,
ha szolgálati ideje a 15 évet már meghaladja.
A 136-137.§-hoz
1. A Javaslat rendelkezik a javadalmazás vonatkozásában a törvény
szerinti besorolások elvégzésének határidejérõl és kimondja, hogy a bíró
szolgálati ideje, illetménye - változatlan beosztás esetén - nem csökkenhet, a
korábbi soronkívüli elõresorolások hatásának is érvényesülnie kell.
A Javaslat megállapítja, hogy az 1. fizetési fokozat összege 1998.
évben 160.000 Ft.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat a nyelvpótlékra új szabályt
állapít meg, rendelkezni kell arról is, hogy a korábban megállapított
nyelvpótlékra való jogosultságot 1998. július 31. napjáig kell felülvizsgálni,
és ha a Javaslat szerint a nyelvpótlék fizetésének elõfeltételei már nem
állnak fenn, a folyósítást a következõ naptól kezdve meg kell szüntetni.
2. A Javaslat elõírja, hogy meghatározott idõponttól a bírót
megilletõ javadalmazást és egyéb pénzbeli juttatást bankszámlára utalással
vagy bankszámla hiányában postai úton kell kifizetni.
A 138.§-hoz
A bíróságokra vonatkozó igazságügy-miniszteri rendeletek
felülvizsgálatára a Javaslat egy éves határidõt jelöl meg.
Felhatalmazás
A 139.§-hoz
E rendelkezés a pályaalkalmassági vizsgálat rendeletben történõ
részletes szabályainak a megállapítására ad felhatalmazást az igazságügy-
miniszter részére.
Hatályukat vesztõ rendelkezések
A 140.§-hoz
A Javaslat új rendelkezéseire figyelemmel több igazságügy-miniszteri
rendelet már a törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti, míg a
javadalmazás késõbbi hatálybalépése miatt a javadalmazással kapcsolatos
törvényi rendelkezések 1998. június 30. napján vesztik hatályukat.
Módosuló rendelkezések
A 141-143.§-hoz
A Javaslat az OIT elnökét jogosítja fel a bûnügyi nyilvántartásból
adatok kérésére, ezért a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény
hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû ren-
deletet módosítani kell.
Az OIT Hivatalának mûködéséhez szükséges lehet, hogy oda katonai
bírót osszanak be, ehhez képest a Hszt. szövege is módosul.
Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a
Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy a
bizottság tagjává megválasztott bíró szolgálati viszonya a megbízatás idõ-
tartama alatt szünetel. Nem rendelkezik azonban arról, hogy a bíró hogyan
térhet vissza az igazságszolgáltatásba. A Javaslat ezt a hiányt pótolja a
hivatkozott törvény megfelelõ módosításával.
A bírák javadalmazási rendszere módosulásának többlet-kiadásai 1998. július 1-
jei bevezetéssel
A többlet tartalmazza az 1998. január 1-tõl tervezett 13 %-os
bérfejlesztés kihatását is.
millió Ft-ban
1998 1999 Összesen
Személyi juttatás
Legfelsõbb Bíróság 89,0 139,0 228,0
Megyei (fõvárosi) bíróságok 1.237,4 1.850,3 3.087,7
Személyi juttatás összesen 1.326,4 1.989,3 3.315,7
Munkaadókat terhelõ járulékok
Legfelsõbb Bíróság 38,4 60,1 98,5
Megyei (fõvárosi) bíróságok 534,5 799,4 1.333,9
Munkaadókat terhelõ járulékok összesen 572,9 859,5 1.432,4
Kiadások összesen
Legfelsõbb Bíróság 127,4 199,1 326,5
Megyei (fõvárosi) bíróságok 1.771,9 2.649,7 4.421,6
Kiadások összesen 1.899,3 2.848,8 4.748,1