1

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/4217..

t ö r v é n y j a v a s l a t

a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

Elõadó: Dr. Vastagh Pál

igazságügyminiszter

Budapest, 1997. április

1997. évi... számú törvény

a bírák jogállásáról és javadalmazásáról

I. FEJEZET

A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYA

1.§

Az ítélkezõ tevékenységében független bíró a bírósági szervezet

tagjaként szolgálatot teljesít.

2.§

(1) A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre, a szolgálati

viszony kezdete a kinevezési okiratban meghatározott idõpont.

(2) A bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

3.§

(1) A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhetõ ki, aki

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen elõéletû,

c) választójoggal rendelkezik,

d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

e) a jogi szakvizsgát letette,

f) legalább egy évig bírósági vagy ügyészségi titkárként, illetve korábban

bíróként, ügyészként, közjegyzõként, ügyvédként, jogtanácsosként mûködött.

(2) Nem lehet bíró az, akivel szemben bûncselekmény miatt

szabadságvesztést vagy közérdekû munkát szabtak ki, illetve akinek a

büntetõeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el és a bûnügyi

nyilvántartásban szerepel. Ezt meghaladóan a bûnügyi nyilvántartásnak a

pályázóra vonatkozó teljeskörû adatait az OIT mérlegeli.

(3) A bírói kinevezés elõtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt

venni. A vizsgálat eredményét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a

továbbiakban: OIT) bírálja el.

(4) A katonai bíróvá kinevezés elõfeltétele az is, hogy a

kinevezendõ személy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. A kinevezésre

történõ elõterjesztéshez a honvédelmi miniszter elõzetes egyetértése szüksé-

ges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.

(5) A katonai bírót a honvédelmi miniszter - a kinevezéssel

egyidejûleg - rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a

bírói tisztsége megszûnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti.

(6) Az (1) bekezdés f) pontjában írt kötelezõ titkári mûködés

idõtartamába legfeljebb 6 hónap beszámítható annak, aki legalább 3 évig az (1)

bekezdés f) pontjában nem említett jogi szakvizsgához kötött munkakörben mû-

ködött.

(7) Nem lehet bíró az, akit bíróként, ügyészként,

köztisztviselõként, közjegyzõként, ügyvédként, közalkalmazottként, fegyveres

szerv hivatásos állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi

titkárként és fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzõhelyettesként fegyelmi

eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a

fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

4.§

A bírói kinevezésre pályázónak igazolnia kell a kinevezéshez

szükséges adatokat és tényeket, továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy

hozzájárul-e a bûnügyi nyilvántartást végzõ szerv megkereséséhez a

nyilvántartás teljes körérõl történõ adatszolgáltatáshoz. A bûnügyi

nyilvántartást végzõ szervet az OIT elnöke keresi meg. Ha a pályázó a

megkereséshez nem járul hozzá, kinevezésre nem lehet elõterjeszteni.

5.§

(1) A pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi,

fizikai, pszichikai alkalmassági vizsgálatot. Ennek során vizsgálni kell a

bírói munka végzését kizáró vagy számottevõen befolyásoló egészségi okokat,

valamint a bíró személyiségének intelligencia és karakter jellemzõit.

(2) A vizsgálat szempontjait, módját és eljárását az igazságügy-

miniszter a népjóléti miniszterrel együtt - az OIT egyetértésével -

rendeletben szabályozza.

(3) A pályaalkalmassági vizsgálatot a 7.§ szerinti bíróság elnöke

kezdeményezi.

(4) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített véleményt meg kell

küldeni a vizsgálatot kezdeményezõnek és a pályázónak.

(5) A vizsgálat költségét a pályázó viseli, amelyet kinevezése

esetén a pályázatot kiíró visszatérít.

Pályázat

6.§

(1) A bírói állás betöltésére - ha e törvény és a bíróságok

szervezetérõl és igazgatásáról szóló törvény eltérõen nem rendelkezik -

pályázatot kell kiírni.

(2) Nem kell pályázatot kiírni a 12.§ (3) bekezdésében írt esetben,

a 19.§ szerint felajánlott új beosztás elfogadásakor és a 41.§ (4)-(5)

bekezdés szerinti beosztás esetén.

7.§

(1) A pályázat kiírására

a) a helyi, a munkaügyi és a megyei bíróságon lévõ bírói állás esetén a megyei

bíróság elnöke,

b) az ítélõtáblán lévõ bírói állás esetén az ítélõtábla elnöke,

c) a Legfelsõbb Bíróságon lévõ bírói állás esetén a Legfelsõbb Bíróság elnöke

(a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) jogosult.

(2) A pályázati kiírásnak a pályázat elnyeréséhez szükséges

valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(3) A pályázatot a megpályázott álláshely szerint illetékes bíróság

elnökéhez kell benyújtani.

8.§

(1) A bíróság elnöke a pályázókat meghallgatja és beszerzi az

illetékes bírói tanács javaslatát.

(2) A bíróság elnöke a pályázatot elbírálja, ha valamennyi pályázó

beosztására õ jogosult.

(3) A bírói testület javaslata a bíróság elnökét nem köti.

9.§

(1) Ha a pályázók valamelyikének beosztására az OIT jogosult, a

bíróság elnöke a pályázatokat - a bírói testület javaslatával együtt -

felterjeszti az OIT-hoz. A felterjesztésben közli saját javaslatát is.

(2) Ha az OIT a bíróság elnökének javaslatával nem ért egyet, errõl

õt tájékoztatja és meghallgatja.

(3) Az OIT a pályázókat meghallgathatja.

(4) Az OIT a pályázatot elbírálja, ennek során a felterjesztett

javaslatok nem kötik.

10.§

(1) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(2) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult a kinevezési

javaslatot nem fogadja el, illetõleg az elõterjesztésre jogosult a kinevezésre

nem tesz elõterjesztést.

(3) A pályázatokat titkosan kell kezelni. Annak eredményérõl a

pályázókat a pályázati anyag egyidejû visszaküldésével, írásban kell

tájékoztatni.

11.§

A bírói kinevezés elõször 3 évre , majd ezt követõen határozatlan

idõre szól.

12.§

(1) A bíróság elnöke a határozott idõ utolsó napját megelõzõ 90

nappal korábban beszerzi a határozott idõre kinevezett bíró nyilatkozatát

arról, hogy kéri-e a határozatlan idõre történõ bírói kinevezését.

(2) Ha a bíró kérte a határozatlan idõre történõ bírói kinevezését,

meg kell vizsgálni a bíró mûködésének teljes idõtartama alatt végzett

munkáját. A vizsgálatot a 48-49.§-ok, és az 51-52.§-ok szerint kell

lefolytatni azzal, hogy azt az elrendelésétõl számított 30 napon belül be kell

fejezni, és az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró a

határozatlan idejû bírói kinevezésre alkalmas-e.

(3) Ha a bírót a határozatlan idejû kinevezésre alkalmasnak

találták, a kinevezési javaslatot - a pályázat kiírása nélkül - a harmadik év

utolsó napját megelõzõ 30 napon belül kell a köztársasági elnökhöz

felterjeszteni.

(4) Ha a bíró a határozatlan idõre történõ bírói kinevezését nem

kérte, vagy a (2) bekezdésben említett vizsgálat eredményeként a kinevezésre

nem alkalmas, a bíró szolgálati viszonya a kinevezés napjától számított harma-

dik év utolsó napjával megszûnik.

13.§

(1) A bíró tevékenységének megkezdése elõtt a kinevezésétõl

számított 8 munkanapon belül esküt tesz a bíróság elnöke elõtt az alábbi

szöveggel:

"Én ... esküszöm, hogy hazámhoz a Magyar Köztársasághoz hû leszek; az

Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; az állami és a szolgálati titkot

megõrzöm, a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül,

lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelõen járok el."

(2) Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, az (1)

bekezdésben megjelölt határidõt az akadály megszûnésétõl kell számítani. Ha a

bíró a kinevezéstõl számított 3 hónap elteltével az esküt nem tette le,

tisztségébõl fel kell menteni.

14.§

(1) A bírót elsõ kinevezésekor az OIT, ezt követõen a Legfelsõbb

Bíróságra a Legfelsõbb Bíróság elnöke, az ítélõtáblára az ítélõtábla elnöke, a

megyei bíróságra, továbbá a helyi és a munkaügyi bíróságra a megyei bíróság

elnöke osztja be.

(2) A katonai bírót a katonai tanácsba - a bíróság elnökének

javaslatára - az OIT osztja be.

(3) Az adó- és társadalombiztosítási ügyekben ítélkezõ bírákat,

továbbá a fiatalkorúak ügyében eljáró bírákat - a bíróság elnökének

javaslatára - az OIT jelöli ki.

(4) A bíró beosztásához, illetve kijelöléséhez a bíró hozzájárulása

szükséges.

(5) Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, helyi bíróságon a

munkaügyi bíróságot, helyi bírósági bírón a munkaügyi bírósági bírót is érteni

kell.

15.§

A bírót - hozzájárulásával - az OIT a Legfelsõbb Bíróság elnökének

javaslatára a Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (a továbbiakban:

Hivatal), illetõleg az igazságügy-miniszterrel egyetértésben az Igazságügyi

Minisztériumba is beoszthatja.

16.§

(1) A bíró beosztása a határozott idejû elsõ kinevezés kivételével

határozatlan idõre szól.

(2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni, abban meg kell

határozni a bíró szolgálati helyét, beosztását, a szolgálati ideje kezdetét,

fizetési fokozatát, az ahhoz tartozó személyi alapbérét, a pótlékok jogcímét

és összegét, valamint a kötelezõ elõrelépése idõpontját.

17.§

(1) A bírót a megyei bíróság illetékességi területén belül -

hozzájárulása nélkül - három évenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet

igazságszolgáltatási érdekbõl bírói beosztásba ideiglenesen más szolgálati

helyre kirendelni. A kirendelést a bíróval - annak megkezdése elõtt legalább

30 nappal - írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés helyét, kezdetét és

idõtartamát.

(2) A bírót az ítélõtábla, vagy a megyei bíróság illetékességi

területén kívüli más szolgálati helyre csak hozzájárulásával lehet kirendelni.

A kirendelésre jogosult OIT-nak ilyen esetben ki kell kérnie az érintett me-

gyei bíróságok és az ítélõtáblák elnökének véleményét.

(3) A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.

18.§

A bíró kérelmére másik bíróságra áthelyezhetõ.

19.§

(1) Ha a bíróság megszûnt, illetve hatásköre, vagy illetékességi

területe olyan mértékben csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem

lehetséges, a bíró részére - méltányos érdekeit figyelembe véve - új bírói

beosztást kell felajánlani.

(2) Ha a bírót az (1) bekezdés szerinti okból alacsonyabb szintû

bíróságra osztják be, megtartja korábbi bírói címét és illetményét.

20.§

A bíró másik ítélõtáblára, illetve más megyei bíróság területén

mûködõ bírósághoz történõ kirendelésére és áthelyezésére az OIT, egyébként a

bíróság elnöke jogosult.

II. FEJEZET

A BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

21.§

A bíró hivatását esküjéhez hûen köteles gyakorolni,

igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott

ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.

22.§

(1) A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai

tevékenységet nem folytathatnak.

(2) Ha a bíró országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ jelöltként,

illetõleg polgármester-jelöltként indul a választáson, bírói tisztségébõl fel

kell menteni.

23.§

(1) A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, mûvészi,

irodalmi és oktató munkát végezhet keresõ tevékenységként, de ezzel nem

veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak

látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.

(2) A bíró nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezetõ

tisztségviselõje, felügyelõ bizott-ságának tagja, továbbá gazdasági társaság

személyes közremûködésre kötelezett vagy korlátlanul felelõs tagja.

(3) A bíró az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység

gyakorlásának megkezdését köteles a bíróság elnökének elõzetesen bejelenteni.

(4) A bíró nem lehet választottbíróság tagja.

24.§

(1) A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint

kollégiumvezetõjének és csoportvezetõjének a hozzátartozója az általa vezetett

bíróságon, kollégiumban vagy csoportban bíróként nem mûködhet.

(2) A hozzátartozó fogalmára az 1952. évi III. törvény (Pp.) 13.§

(2) bekezdésének rendelkezései irányadók.

(3) A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben

összeférhetetlenségi ok merül fel.

(4) Az érintett bírák legkésõbb az összeférhetetlenségi ok

keletkezésétõl számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással

kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését, ennek elmaradása ese-

tén az (1) bekezdésben meghatározott bírósági vezetõt a kinevezõ 30 napon

belül vezetõi tisztségébõl felmenti.

(5) Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenségi esetben

felmentést az OIT adhat.

25.§

(1) A bírót hivatása méltóságának és felelõssége súlyának megfelelõ,

függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.

(2) A bíró részére a feladatai megfelelõ ellátásához szükséges

feltételeket biztosítani kell.

26.§

(1) A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás

nélkül köteles eljárni.

(2) A bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet

köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni.

27.§

A bíró köteles az állami és szolgálati titkot szolgálati viszonya

alatt és annak megszûnése után is megõrizni, a titoktartás alól csak

törvényben meghatározott szerv adhat felmentést.

28.§

(1) A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást

tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági

eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.

(2) A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat

meg véleményt bíróság elõtt folyamatban lévõ vagy folyamatban volt ügyrõl,

különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.

29.§

(1) A bíró az általa intézett ügyrõl a sajtó, a rádió és a televízió

részére nem adhat tájékoztatást.

(2) A bíróság elõtt folyamatban lévõ vagy befejezett ügyrõl a sajtó,

a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott

személy adhat tájékoztatást.

30.§

(1) A bíró a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az eljárás

sajátosságai által meghatározott ésszerû határidõn belül köteles elbírálni.

(2) A bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az

lehetõvé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a bírák

arányos munkaterhét.

31.§

A bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és

pártatlan magatartást tanúsítani.

32.§

(1) A bíró jogosult az ítélkezõ tevékenység gyakorlásához szükséges

térítésmentes képzésre és ezen köteles részt venni.

(2) Az (l) bekezdés szerinti képzés rendszerének részletes

szabályait az OIT állapítja meg.

(3) A bíró köteles a bírósági titkár és a hozzá beosztott bírósági

fogalmazó szakmai fejlõdését legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen

elõsegíteni.

33.§

A bíró a szolgálati jogviszony keretében köteles a bírósági vezetõ

törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintõ igazgatási intézkedéseit

teljesíteni és azok érvényesülését elõsegíteni.

34.§

(1) A bíró munkaideje heti 40 óra.

(2) A bíró a munkáját a bíróság szervezeti és mûködési

szabályzatában rögzített munkarend szerint végzi.

35.§

(1) Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhetõ készenlét

és ügyelet teljesítésére.

(2) A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti

meg.

36.§

(1) A munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke - az elsõ

kinevezéstõl számított egy év bírói gyakorlat elteltével - kérelemre

engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a

bíróságon.

(2) Az engedélyt a bíróság elnöke visszavon-hatja, különösen a bíró

nem megfelelõ munkavégzése, többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelme

esetén. A visszavonás okát a bíróval írásban közölni kell.

(3) A bíró bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is

köteles a szolgálati viszonyból eredõ hivatali kötelezettségeinek rendszeresen

eleget tenni.

37.§

A bíró köteles a kijelölt tárgyalási napokon tárgyalási

tevékenységét úgy végezni, hogy a tárgyalási nap kihasználásával is elõsegítse

az ügyek idõszerû elbírálását.

38.§

(1) Az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30

munkanap, ezt követõen az alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két

munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi egy munkanappal emelkedik.

(2) A bírót az 50. életéve betöltésének évétõl - a fizetési

fokozatától függetlenül - évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.

(3) A bírósági vezetõk évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az

évi alapszabadság és a vezetõi pótszabadság együttes mértéke a 40 munkanapot

nem haladhatja meg.

Az OIT Hivatalába beosztott bíró jogállása

39.§

(1) A Hivatalba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem

ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Határozott idõre kinevezett bíró a Hivatalba nem osztható be.

40.§

A bíró hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OIT és a

Hivatal vezetõinek intézkedéseit, utasításait.

41.§

(1) Az OIT a bíró hivatali beosztását megszünteti:

a) a bíró kérelmére,

b) a Hivatal vezetõjének indítványára.

(2) A bíró a megszüntetés közlését követõen további 30 napig köteles

feladatait ellátni, ettõl a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3) A Hivatalba beosztott bíró jogosult a hivatali munkája

színvonalas ellátásához szükséges és a korábbi bírói ügyszak szerinti

beosztását érintõ térítésmentes képzésre, amelyen köteles részt venni.

(4) A hivatali beosztás megszûnését követõen a bírót tényleges bírói

álláshelyre kell beosztani, a bíró hivatali tevékenységét megelõzõ vagy azzal

legalább azonos szintû, lehetõleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre.

(5) A bíró - hozzájárulásával - más szolgálati helyre is beosztható.

(6) A Hivatalba beosztott bíró jogállására egyebekben a 21-38.§-ok

rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.

Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró

jogállása

42.§

(1) A bírót az Igazságügyi Minisztériumba a jogszabályok

elõkészítésében történõ részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy az igazságügy-

miniszter OIT tagságával kapcsolatos feladatai ellátása céljából lehet beosz-

tani.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró megtartja bírói

tisztségét, de nem ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó

szabályokat kell alkalmazni.

(3) A határozott idõre kinevezett bíró az Igazságügyi Minisztériumba

nem osztható be.

43.§

(1) A bíró köteles a vezetõi intézkedéseket, utasításokat

teljesíteni, érvényesülésüket elõsegíteni.

(2) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró jogállására a 21-

38.§-ok rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.

44.§

(1) Az OIT a bíró minisztériumi beosztását megszünteti:

a) a bíró kérelmére,

b) az igazságügy-miniszter indítványára.

(2) A bíró a megszüntetés közlését követõen további 30 napig köteles

feladatait ellátni, ettõl a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3) A minisztériumi beosztás megszûnését követõen a bíró tényleges

bírói álláshelyre beosztására a 41.§ (4)-(5) bekezdésében írt rendelkezéseket

kell alkalmazni.

A Legfelsõbb Bíróságra beosztott bíró jogállása

45.§

(1) A bírót a Legfelsõbb Bíróságra a jogegységi határozatok

elõkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására be lehet osztani.

(2) A Legfelsõbb Bíróságra az (1) bekezdésben meghatározott feladat

ellátására beosztott bíró a Legfelsõbb Bíróságon nem ítélkezhet, megtartja

korábbi bírói címét és annak megfelelõ javadalmazását.

(3) Határozott idõre kinevezett bíró a Legfelsõbb Bíróságra nem

osztható be.

(4)A Legfelsõbb Bíróságra beosztott bíró jogállására a 21-38.§-ok

rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell.

46.§

(1) Az OIT a bíró legfelsõbb bírósági beosztását megszünteti:

a) a bíró kérelmére,

b) a Legfelsõbb Bíróság elnökének indítványára.

(2) A legfelsõbb bírósági beosztás megszûnését követõen a bíró

tényleges bírói álláshelyre beosztására a 41.§ (4)-(5) bekezdésben írt

rendelkezéseket kell alkalmazni.

III. FEJEZET

A BÍRÓ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

47.§

(1) A bíró munkáját az e törvényben meghatározott idõszakonként,

feltételek és okok esetén értékelni kell.

(2) A bírósági vezetõ ítélkezõ munkáját e törvény szerint kell

értékelni, ennek elrendelésére a kinevezõ jogosult.

48.§

(1) Az értékelés kiterjed a bíró tevékenységének az anyagi, az

eljárási és az ügyviteli jogszabályok alkalmazása szempontjából történõ

vizsgálatára.

(2) A vizsgálat a jogerõsen befejezett ügyekben történhet. A

befejezett ügyek közül legalább 50 olyan elsõ fokon jogerõre emelkedett

illetve fellebbezett ügyet kell kiválasztani, amelyek kifejezik a bíróra

kiosztott ügyek idõbeli és ügykör szerinti megoszlását.

49.§

(1) Az értékelést helyi bírósági bíró és megyei bírósági bíró esetén

a megyei bíróság elnöke, az ítélõtábla bírája esetén az ítélõtábla elnöke, a

Legfelsõbb Bíróság bírája esetén a Legfelsõbb Bíróság elnöke (továbbiakban e

fejezetben együtt: a bíróság elnöke) rendeli el.

(2) Az értékelés elrendelését a bíróval írásban kell közölni.

(3) A vizsgálatot a bíróság elnöke vagy az általa kijelölt bíró

végzi.

50.§

(1) A határozatlan idõre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést

követõen két alkalommal, hat évenként kell értékelni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, soron kívül értékelni kell

a bíró tevékenységét:

a) ha a bíró alkalmatlanságának megállapítását kezdeményezték (54.§ (2)

bekezdésének a) pontja),

b) ha a bíró azt maga kéri.

51.§

(1) A vizsgálatot és az értékelést az elrendeléstõl számított 60

napon belül be kell fejezni.

(2) Az eljárás során, helyi bíró értékelése esetén a helyi bíróság

elnökét a vizsgálatot végzõ bíró meghallgathatja.

(3) A bíróság elnöke összességében értékeli a bíró munkáját. Helyi

bírósági bíró esetében figyelembe veszi a helyi bíróság elnökének a véleményét

is.

(4) Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasz-tásának rendjét, a

vizsgálat részletes szempontjait az OIT határozza meg.

52.§

Az értékelés ismertetésének idõpontja elõtt legalább 15 nappal az

írásbeli értékelést a bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést

elrendelõ bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén kívül részt vesz a vizsgált és

a vizsgálatot végzõ bíró, a vizsgált bíró szakterülete szerint illetékes

kollégium vezetõje, és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot

teljesít. A vizsgált bíró legkésõbb az értékeléskor szóban és írásban

észrevételt tehet.

53.§

(1) Az értékelésben csak tényszerûen megalapozott értékítéletek

szerepelhetnek. Az értékelésben - ha az szükséges - útmutatást kell adni a

hibák kijavításának módjára.

(2) Az értékelés eredményeként a bíró:

a) kiválóan alkalmas,

b) alkalmas,

c) alkalmatlan,

értékelést kaphat.

(3) Ha a vizsgált bíró vitatja a (2) bekezdés b)pontja szerinti

megállapítást, kérésére az értékelés elrendelõje kikéri a kollégium

véleményét.

(4) A bíró alkalmatlanságának megállapítása esetén - ha azt az

értékelés ismertetésétõl számított 15 napon belül a bíróság elnöke nem

változtatja meg - a bíró jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.

54.§

(1) Ha bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására a

bíró tartósan nem képes, a bíróság elnöke õt írásban felszólítja, hogy bírói

tisztségérõl 30 napon belül mondjon le. A felszólításban röviden meg kell

jelölni azokat az okokat, amelyek a bíró alkalmatlanságára utalnak.

(2) Ha a bíró a (l) bekezdés szerinti felszó-lítás ellenére,

tisztségérõl nem mond le,

a) szakmai ok esetén el kell rendelni a bíró munkájának soron kívüli

értékelését,

b) egészségügyi ok esetén meg kell vizsgáltatni a bíró egészségi állapotát

(5.§), és annak eredményétõl függõen kell eljárni.

55.§

(1) Ha a bíró tisztségérõl - egészségügyi okból - az 54.§-ban írt

felszólításra mond le vagy a bírót tisztségébõl egészségügyi alkalmatlanság

miatt mentik fel, részére a bírói szolgálati viszonyban töltött idõ után, ha a

10 évet nem haladja meg 9 havi, ezt meghaladó bírói szolgálati viszonyban

töltött idõ esetén 13 havi illetményének megfelelõ összeget kell kifizetni.

(2) Ha az egészségügyi okból felmentett bíró részére saját jogú

nyugellátást állapítanak meg, az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti

meg.

56.§

(1) A Legfelsõbb Bíróságra beosztott bíró tevékenységét a Legfelsõbb

Bíróság elnöke értékeli.

(2) Az OIT Hivatalába beosztott bíró hivatali tevékenységét a

Hivatal vezetõje értékeli.

(3) Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró hivatali munkáját

az igazságügy-miniszter a köztisztviselõkre irányadó szabályok szerint

értékeli.

IV. FEJEZET

A BÍRÓI TISZTSÉG MEGSZÛNÉSE

57.§

(1) A bíró szolgálati viszonya megszûnik:

a) lemondással,

b) ha az elsõ bírói kinevezés 3 éves idõtartama lejárt és a bíró határozatlan

idejû kinevezésére nem tettek elõterjesztést,

c) ha a bíró tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,

d) ha a bíróval szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekû

munkát szabtak ki, illetve ha büntetõeljárás során kényszergyógykezelését

rendelték el,

e) ha a bíró a bírói esküt a 13.§-ban meghatározott határidõn belül nem tette

le,

f) ha a bíró kinevezésének a 3.§ (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt

feltételei már nem állnak fenn,

g) ha a bírót országgyûlési vagy önkormányzati képviselõnek, illetõleg

polgármesternek jelölték,

h) ha a bíró a 70. életév (a továbbiakban: felsõ korhatár) betöltése elõtt, de

az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követõen maga kéri

nyugállományba helyezését, illetve a felsõ korhatárt elérte,

i) ha a bíróval szemben az e törvény szerint lefolytatott fegyelmi eljárás

során fegyelmi büntetésként a bírói tisztségbõl való felmentést

indítványozták,

j) ha a bíró a 19.§-ban írtak szerint a részére felajánlott bírói állást nem

fogadta el.

(2) A bíró szolgálati viszonya megszüntethetõ, ha rokkantsági

nyugdíjra válik jogosulttá.

58.§

(1) A bíró tisztségérõl bármikor írásban lemondhat.

(2) A bíró lemondása esetén a lemondási idõ 3 hónap. Az OIT a bíró

kérelmére ennél rövidebb idõhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a lemondási

idõre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.

59.§

(1) A bíró szolgálati viszonya megszûnik és a bírót tisztségébõl fel

kell menteni, ha szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

(2) A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minõsül, ha a

bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idõ lejárta elõtt -

egyoldalúan - szüntette meg.

60.§

(1) A bíró felmentési ideje - az 58.§ (2) bekezdésében, valamint e §

(2) és (3) bekezdésében említett esetek kivételével - egy hónap.

(2) Nyugállományba helyezés, illetõleg a felsõ korhatár elérése

esetén, valamint ha a bíró szolgálati viszonya az 57.§ (1) bekezdésének j)

pontja szerint szûnik meg, a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a mun-

kavégzési kötelezettség alól 3 hónapra fel kell menteni. Az OIT a bírót - a

bíróság elnökének véleményét figyelembe véve -a teljes felmentési idõre is

mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.

(3) A bírót az (l) bekezdésben írt felmentési idõ tartamára a

munkavégzési kötelezettség alól fel kell menteni.

61.§

(1) A bírói tisztség megszûnése esetén (57-59.§) a felmentésre

vonatkozó javaslatot, megjelölve a jogcímet és a megszûnés idõpontját, az OIT

- a katonai bíró felmentésérõl szóló javaslatot a honvédelmi miniszterrel

együttesen - terjeszti a köztársasági elnök elé.

(2) A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati

viszonya - a lemondás kivételével - csak akkor szüntethetõ meg, ha bírói

tisztsége is megszûnik.

(3) Ha a felmentés a felsõ korhatár elérése miatt történik, az

elõterjesztést olyan idõpontban kell megtenni, hogy a felmentési idõ a 70.

életév betöltését megelõzõen járjon le.

V. FEJEZET

A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR

62.§

(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírák tekintetében a

munkáltatói jogkört

a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetõk esetében az OIT,

b) a legfelsõbb bírósági bíró esetében a Legfelsõbb Bíróság elnöke,

c) az ítélõtábla bírájánál az ítélõtábla elnöke,

d) a megyei bírósági és a helyi bírósági bíró esetében a megyei bíróság elnöke

gyakorolja.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített

esetekben

a) az OIT az OIT elnökére és a Hivatal vezetõjére,

b) a megyei bíróság elnöke a helyi bírósági bírák tekintetében - a bíró

értékelésének elrendelése kivételével - a helyi bíróság elnökére

írásban átruházhatja.

VI. FEJEZET

A BÍRÓ FEGYELMI FELELÕSSÉGE

A fegyelmi vétség

63.§

Fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha

a) a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megszegi,

vagy

b) az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy

veszélyezteti.

A fegyelmi eljárás kezdeményezése

64.§

(1) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a fegyelmi eljárás

megindítását

a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetõk esetén az OIT,

b) legfelsõbb bírósági bíró esetén a Legfelsõbb Bíróság elnöke,

c) az ítélõtábla bírájánál az ítélõtábla elnöke,

d) a megyei bírósági bíró és a helyi bírósági bíró esetén a megyei bíróság

elnöke

kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ fegyelmi bíróság

elnökénél.

(2) Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem,

vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás

kezdeményezésétõl el lehet tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás

kezdeményezésére jogosult a bírót figyelmeztetésben részesíti, ami ellen a

bíró l5 napon belül fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti. Ha a bíró a

fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, errõl a fegyelmi eljárás kezde-

ményezésére jogosult a fegyelmi bíróság elnökét haladéktalanul értesíti. Ebben

az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tagadható meg.

65.§

A fegyelmi eljárás kezdeményezésérõl az érintett bírót az eljárás

kezdeményezõje haladéktalanul értesíti. Ha a fegyelmi eljárást nem az OIT

kezdeményezte, a kezdeményezésrõl az OIT-ot is értesíteni kell.

66.§

(l) Fegyelmi eljárás nem kezdeményezhetõ, ha a kezdeményezésére

jogosult a tudomására jutástól számított 3 hónap alatt azt nem indítványozta,

illetve a fegyelmi vétséget képezõ magatartás befejezése óta 3 év már eltelt.

(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt

büntetõeljárás indult és az a büntetõjogi felelõsséget megállapító

határozattal fejezõdött be, az eljárás jogerõs befejezésétõl számított egy

éven túl nincs helye fegyelmi felelõsségre vonásnak.

A fegyelmi bíróság

67.§

A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi eljárás megtagadásáról

vagy elõzetes vizsgálat elrendelésérõl - az érintett bíró egyidejû értesítése

mellett - a fegyelmi bíróság kijelölt fegyelmi tanácsa dönt.

68.§

(1) A megyei bíróságon és az ítélõtáblán elsõ fokú fegyelmi

bíróságot, a Legfelsõbb Bíróságon elsõ és másodfokú fegyelmi bíróságot kell

alakítani.

(2) A bírák fegyelmi ügyeiben és az ezzel összefüggõ kártérítési

ügyeiben elsõ fokon

a) az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetõk, valamint a legfelsõbb

bírósági bírák esetében a Legfelsõbb Bíróság elsõ fokú fegyelmi bírósága,

b) az ítélõtábla bírája esetében az ítélõtábla fegyelmi bírósága,

c) megyei bírósági bíró és helyi bírósági bíró esetében a megyei bíróság

fegyelmi bírósága jár el.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott fegyelmi bíróságok határozata

ellen bejelentett fellebbezéseket a Legfelsõbb Bíróság másodfokú fegyelmi

bírósága bírálja el.

69.§

(1) A fegyelmi bíróság elnökét és 7 tagját - 6 évre - a megyei

bíróság és az ítélõtábla összbírói értekezlete, illetõleg a Legfelsõbb Bíróság

teljes ülése választja meg.

(2) A fegyelmi bíróság elnökévé és tagjává az a bíró választható,

aki bíróként legalább 5 éve mûködik, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt

és nem folyik ellene fegyelmi eljárás. Az OIT tagjai, továbbá a fegyelmi

eljárás kezdeményezésére jogosult elnökök és azok helyettesei e tisztségekre

nem választhatók.

70.§

(1) A fegyelmi bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: fegyelmi

tanács) jár el, amelyet a fegyelmi bíróság elnöke alakít meg.

(2) A fegyelmi eljárás elõkészítését vizsgáló-biztos végzi.

(3) A fegyelmi bíróság elnöke a naptári év végén a következõ naptári

évre beosztást készít, amelyben meghatározza, hogy a fegyelmi bírák milyen

sorrendben látják el a vizsgálóbiztosi teendõket.

71.§

(1) Fegyelmi bíróként nem járhat el,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetõeljárás van folyamatban, az eljárás jogerõs

befejezéséig,

b) akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

c) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,

d) az eljárás kezdeményezõje,

e) az eljárás alá vont bíró hozzátartozója,

f) akitõl az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.

(2) A fegyelmi bírói tisztség megszûnik

a) a bírói tisztség megszûnésével,

b) a bírónak más megyei bíróság vagy más ítélõtábla területére való

áthelyezésével, továbbá a megyei bíróság, illetve az ítélõtábla fegyelmi

bírósága tagjának magasabb szintû bíróságra való beosztásával,

c) a Legfelsõbb Bíróságra, az Igazságügyi Minisztériumba vagy az OIT

Hivatalába való beosztással,

d) lemondással,

e) a bíró fegyelmi vagy büntetõjogi felelõsségét megállapító határozat

jogerõre emelkedésével.

f) a 69.§ (2) bekezdésében meghatározott körülmény utólagos bekövetkezése

esetén.

(3) A fegyelmi bíró fegyelmi tanácsba nem osztható be, ha ellene

fegyelmi eljárás van folyamatban.

72.§

(1) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak,

illetõleg a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjának az elfogulatlanságát

kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont bíró elfogultsági kifogást ter-

jeszthet elõ.

(2) Az elfogultság kérdésében az eljáró elsõ fokú fegyelmi bíróság

elnöke által kijelölt másik tanács határoz. Ha ilyen tanács nem alakítható,

vagy a kifogást a fegyelmi bíróság elnöke ellen terjesztették elõ, az

elfogultság kérdésében a másodfokon eljáró fegyelmi tanács határoz.

(3) Ha a fegyelmi tanács elfogultság vagy kizárás miatt nem

alakítható meg, az eljáró fegyelmi bíróságot a másodfokú fegyelmi tanács

jelöli ki.

(4) A fegyelmi ügy másodfokú elbírálásában nem vehet részt az, aki

az elsõ fokú eljárásban részt vett.

A bírói tisztségbõl való felfüggesztés

73.§

(1) A fegyelmi tanács a bírót tisztségébõl felfüggeszti, ha a bírót

elõzetes letartóztatásba helyezték vagy vele szemben ideiglenes

kényszergyógykezelést rendeltek el, illetve, ha a szolgálati helyén való

jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.

(2) A felfüggesztésrõl hozott határozat ellen az eljárás alá vont

bíró és az eljárás kezdeményezõje a határozat közlésétõl számított 8 napon

belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezéssel élhet, amelynek nincs

halasztó hatálya. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést 8 napon belül

elbírálja.

(3) A bírói tisztségbõl való felfüggesztés idejére a bírót az

illetménye illeti meg, amelynek legfeljebb 50 százalékát 4 hétre vissza lehet

tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a bírói tisztségbõl való

felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétõl annak

jogerõre emelkedéséig. A visszatartásról a fegyelmi tanács határoz, határozata

ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) Nem jár illetmény a felfüggesztésnek arra az idõtartamára,

amelyre a bíró akkor sem kapna illetményt, ha a felfüggesztésre nem került

volna sor.

(5) A visszatartott illetményt a fegyelmi határozat jogerõre

emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a fegyelmi eljárás a bírói

tisztségbõl való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal

zárul. Ugyanígy kell eljárni, ha a bíró szolgálati viszonya idõközben a

felmentése folytán szûnt meg.

A fegyelmi eljárás

74.§

A fegyelmi eljárást és az elõzetes vizsgálatot a nyilvánosság

kizárásával kell lefolytatni.

75.§

(1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges

valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá

vont bírót, tanúkat hallgathat ki, szakértõt vehet igénybe és egyéb

bizonyítást végezhet. A vizsgálóbiztos a bíróság irataiba betekinthet, a bírák

és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.

(2) A vizsgálóbiztos az eljárásáról a fegyelmi tanács részére l5

napon belül írásbeli jelentést készít.

76.§

(1) A vizsgálóbiztos jelentésének elõterjesz-tését követõ 15 napon

belül a fegyelmi tanács dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy

megtagadásáról, illetõleg a felfüggesztésrõl. Ha büntetõeljárás indult, annak

jogerõs befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggeszthetõ.

(2) Az eljárás alá vont bíró a képviseletével más bírót vagy

ügyvédet bízhat meg.

(3) A tárgyalásra az eljárás alá vont bírót és képviselõjét,

valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezõjét és a vizsgálóbiztost meg kell

idézni. Az OIT elnökét értesíteni kell, ha a fegyelmi eljárást nem az OIT

kezdeményezte. Az idézéssel, illetve az értesítéssel együtt a vizsgálóbiztos

jelentését is kézbesíteni kell.

(4) Ha az eljárás alá vont bíró a szabályszerû idézés ellenére nem

jelent meg és a mulasztását alapos okkal nem mentette ki, a tárgyalást

távollétében is meg lehet tartani.

77.§

(1) A tárgyaláson a fegyelmi tanács bizonyítást vehet fel.

(2) A tárgyaláson az eljárás alá vont bíró és a képviselõje,

valamint az eljárás kezdeményezõje kérdéseket tehet fel, az OIT elnöke -

amennyiben a tárgyaláson értesítés alapján van jelen - kérdés feltevését

indítványozhatja.

(3) A határozat meghozatala elõtt az eljárás kezdeményezõje, majd az

eljárás alá vont bíró és a képviselõ felszólalhat.

(4) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás kezdeményezõjét az

elnökhelyettes, az OIT-ot az OIT elnöke vagy az OIT által kijelölt bíró

képviseli.

78.§

(1) A fegyelmi tanács indokolással ellátott határozatával a fegyelmi

eljárás alá vont bírót

a) felmenti,

b) vétkesnek mondja ki és fegyelmi büntetést szab ki,

c) a 64.§ (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a fegyelmi

büntetés kiszabásától eltekinthet és az eljárás megszüntetése mellett a

bíróval szemben figyelmeztetést alkalmazhat,

d) a bíróval szemben indult eljárást megszünteti.

(2) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntetõ

bíróság jogerõs határozatában már megállapította a bíró felelõsségét, a

fegyelmi tanács nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont bíró nem kö-

vette el a terhére rótt cselekményt.

(3) A fegyelmi eljárást az (1) bekezdés d/ pontja alapján meg kell

szüntetni az eljárás alá vont halála esetén, ha fegyelmi eljárás

kezdeményezését kizáró ok merült fel, illetve ha a bíró szolgálati viszonya

idõközben megszûnt. Utóbbi esetben a fegyelmi tanács a fegyelmi vétség

elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem

tartalmazhat.

79.§

(1) A fegyelmi vétséget elkövetõ bíróval szemben kiszabható fegyelmi

büntetések:

a) feddés,

b) megrovás,

c) egy fizetési fokozattal való visszavetés,

d) vezetõi tisztségbõl való felmentés,

e) bírói tisztségbõl való felmentés indítványozása.

(2) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a

kötelességszegés súlyát és következményeit, a vétkesség fokát.

(3) Bírói tisztségbõl való felmentés indítványozása esetén a bírónak

a tisztségébõl való felfüggesztését fenn kell tartani vagy el kell rendelni.

Más fegyelmi büntetés kiszabása esetében a fegyelmi határozatban a

felfüggesztést meg kell szüntetni.

(4) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggõ költségeket a

bíróság viseli, ha azonban a bíró fegyelmi felelõsségét jogerõsen

megállapították, a bíró köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási

cselekmények, illetve a részérõl igénybe vett képviselõ költségeit.

A másodfokú fegyelmi eljárás

80.§

(1) A fegyelmi határozat egy példányát a kihirdetéstõl számított 8

napon belül a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezõje részére kézbesíteni

kell. Az OIT részére a határozat egy példányát akkor is meg kell küldeni, ha a

fegyelmi eljárást nem az OIT kezdeményezte.

(2) Az elsõ fokú határozat ellen a bíró és a fegyelmi eljárás

kezdeményezõje a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül

fellebbezést jelenthet be. A fellebbezést az elsõ fokú fegyelmi tanácshoz kell

benyújtani.

(3) A fegyelmi határozattal szemben ügyészi óvásnak nincs helye.

(4) A másodfokú fegyelmi tanács az elsõ fokú fegyelmi határozatot -

annak kártérítésrõl rendelkezõ részére is kiterjedõen - helybenhagyja,

megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban

nem pótolható lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon

kívül helyezi, és az elsõ fokú fegyelmi bíróságot új eljárásra és új határozat

hozatalára utasítja.

(5) A másodfokú eljárásra és határozatra egyebekben az elsõ fokú

eljárás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.

81.§

(1) A bíró a fegyelmi büntetés jogerõs kiszabása után

a) megrovás esetén egy évig,

b) egy fizetési fokozattal való visszavetés, illetve a vezetõi tisztségbõl

való felmentés esetén két évig,

c) a bírói tisztségbõl való felmentés indítványozása esetén 3 évig

áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.

(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bíró

a) magasabb bírói beosztásba nem kerülhet,

b) vezetõvé nem nevezhetõ ki,

c) magasabb fizetési fokozatba nem sorolható,

d) részére a magasabb bírói beosztásnak megfelelõ cím nem adományozható,

e) külön juttatásban nem részesülhet.

(3) A magasabb fizetési fokozatba történõ elõresorolás idõpontját a

fegyelmi büntetéshez fûzõdõ jogkövetkezmények alóli mentesülést vagy

mentesítést követõen - az (1) bekezdés szerinti szünetelési idõ figyelmen kí-

vül hagyásával - az eredeti idõponttól számítva kell megállapítani.

(4) A vezetõi tisztségbõl való felmentésre irányuló fegyelmi

büntetést a kinevezésre jogosult hajtja végre.

(5) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bírót - kérelmére - az

elsõ fokon eljárt fegyelmi bíróság a jogkövetkezmények alól mentesítheti, ha

az (1) bekezdés szerinti idõ fele már eltelt, feltéve, hogy a bíró ellen újabb

fegyelmi eljárás nincs folyamatban.

82.§

A jogerõsen kiszabott hatályos fegyelmi bünte-tést a bíró személyi

anyagában nyilván kell tartani.

A jogerõs fegyelmi büntetés felülvizsgálata

83.§

(1) A jogerõs fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont bíró és

képviselõje, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult új eljárást

kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve jogerõs határozatra

hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy e

körülmények más határozatot eredményeztek volna.

(2) Az új eljárást az elsõ fokú fegyelmi bíróságnál lehet

kezdeményezni, amely az elsõ fokú eljárás szabályainak megfelelõ

alkalmazásával jár el.

(3) Új eljárás kezdeményezésének a bíró terhére csak a bíró életében

és csak az elévülési idõn belül van helye.

A Legfelsõbb Bíróságra,az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba

beosztott bíróra vonatkozó sajátos rendelkezések

84.§

(1) A Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi

Minisztériumba beosztott bíró tekintetében a 63-83.§-ok rendelkezéseit a (2)-

(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Legfelsõbb Bíróságra beosztott bíró ellen a Legfelsõbb Bíróság

elnöke, az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró ellen az igazságügy-

miniszter, az OIT Hivatalába beosztott bíró ellen az OIT kezdeményezheti a

fegyelmi eljárás megindítását.

(3) Az elsõ fokú fegyelmi eljárást a Legfelsõbb Bíróság fegyelmi

bírósága, a másodfokú fegyelmi eljárást a Legfelsõbb Bíróság másodfokú

fegyelmi bírósága folytatja le.

VII. FEJEZET

A KÁRTÉRÍTÉSI FELELÕSSÉG

A bíró kártérítési felelõssége

85.§

(1) A bíró a szolgálati viszonyából eredõ kötelezettségének

szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével a munkáltatónak okozott kárért

anyagi felelõsséggel tartozik.

(2) A bíró felelõsségét, a kár bekövetkeztét és mértékét a

munkáltatónak kell bizonyítania.

86.§

A bíró háromhavi illetménye erejéig felel, ha a kárt súlyosan

gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás esetén a bíró a teljes

kárösszegért felel.

87.§

(1) A bíró a vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles

megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel, jegyzék

vagy elismervény alapján átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén,

amelyet állandóan õrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Mentesül a bíró a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt

elháríthatatlan külsõ ok idézte elõ, vagy a munkáltató a biztonságos õrzés

feltételeit nem biztosította és e körülményre a bíró a munkáltató figyelmét

elõzetesen felhívta.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár

bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(4) A megõrzésre átadott dolog megrongálódásából eredõ kár esetén a

bíró a vétkességi felelõsségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az

eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása õt terheli.

88.§

(1) Ha a bíró a kárt fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben

okozta, a kártérítési felelõsséget a fegyelmi eljárás keretében kell

elbírálni.

(2) Fegyelmi vétség elkövetésével össze nem függõ kártérítési ügyben

a bíró kártérítési felelõsségét a munkáltatói jogkör gyakorlója - a kár

tudomására jutásától számított 60 napon belül - indokolt határozattal bírálja

el. A kártérítési eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelõen

alkalmazni. A munkáltató határozata ellen a bíró 15 napon belül bírósághoz

fordulhat.

A munkáltató kártérítési felelõssége

89.§

(1) A munkáltató a bírónak a szolgálati viszonyával összefüggésben

okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

(2) Mentesül a munkáltató a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy a

kárt a mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult

elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult

vétkes magatartása idézett elõ.

(4) A bírónak kell bizonyítania, hogy a károkozás a szolgálati

viszonyával összefüggésben következett be.

90.§

(1) A munkáltatót a 89.§ szerinti felelõsség terheli a bírónak a

munkahelyére bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(2) A munkáltató elõírhatja a munkahelyre bevitt dolgok

meghatározott helyen való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A

munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a

munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha a bíró az

elõírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak

szándékos károkozása esetén felel.

91.§

(1) A munkáltató a 89-90.§-okon alapuló felelõssége alapján a

bírónak az elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a nem vagyoni kárát, illetve a

sérelemmel és ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit

köteles megtéríteni.

(2) A bíró szolgálati viszonya körében az elmaradt jövedelem

megállapításánál a bíró elmaradt illetmé-nyét, továbbá azon rendszeres

szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a szolgálati

viszonya alapján jogosult, feltéve, ha azokat a károkozást megelõzõen

rendszeresen igénybe vette.

(3) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a károkozás

folytán elmaradt azon rendszeres keresetet kell figyelembe venni, amelyet a

bíró az e törvény alapján folytatott keresõ foglalkozása keretében kapott.

(4) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt

a jövõbeni változást is, amelynek meghatározott idõpontban való

bekövetkezésével elõre számolni lehetett.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek

rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés

címén kapott összeget.

92.§

(1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár

összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell

meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelem-bevételével kell

kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható,

kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

93.§

(1) A munkáltató köteles megtéríteni a bíró közeli hozzátartozójának

a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a bíró meghalt, eltartott

hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenõen olyan összegû tartást

pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, il-

letõleg az elvárhatóan elérhetõ jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem

elõtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

94.§

A kártérítés kiszámításánál a kár összegébõl le kell vonni

a) az elmaradt illetményre esõ nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási

járulékot, munkavállalói járulékot,

b) az állami egészség- és társadalombiztosítás keretében járó ellátások

ellenértékét,

c) azt az összeget, amelyet a bíró a munkaereje hasznosításával megkeresett,

d) azt az összeget, amelyhez a bíró a megrongálódott dolog hasznosításával

hozzájutott,

e) azt az összeget, amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított

kiadások eredményeként jutott hozzá.

95.§

(1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint

járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben

tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetõleg tartásának a kie-

gészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható

ki, a munkáltató olyan összegû általános kártérítés megfizetésére köteles,

amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés

járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után a bíró lényeges

körülményeiben változás következik be, mind a károsult, mind a munkáltató a

megállapított kártérítés módosítását kérheti.

96.§

(1) A bíró a kártérítési igényét a munkáltatónál írásban

érvényesíti. A munkáltató az igény elismerésérõl, vagy elutasításáról 60 napon

belül indokolt írásbeli választ ad. Amennyiben a munkáltató a kártérítési

felelõsségét elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése iránt.

(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelõsségét nem, vagy csak

részben ismerte el, továbbá ha a megtérített összeg a károsult szerint a

sérelem teljes orvoslására nem elegendõ, a károsult az igényét bíróság elõtt

érvényesítheti.

97.§

(1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

a) az illetmény és a táppénz,

b) az illetmény és a sérelem folytán csökkent keresetet,

c) az átlagilletmény és a rokkantsági nyugdíj különbözetének a megtérítése

iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérõ

idõpontban esedékes újabb elkülönülõ kárigény származik, ezek elévülési idejét

egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdõdõen, külön-

külön kell számítani.

(3) Az elévülési idõ az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a táppénz elsõ fizetésének napjától,

b) attól az idõponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-

csökkenés elsõ ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra,

végül

c) a rokkantsági nyugállományba helyezés idõpontjától

kezdõdik.

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi idõre visszamenõleg csak akkor

érvényesíthetõ, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem

terheli. Három évnél régebbi idõre visszamenõleg járadékigény nem

érvényesíthetõ.

98.§

(1) A munkáltató szükséghez képest a bírótól, illetve

hozzátartozójától a munkavégzésbõl származó jövedelmérõl, jövedelmi

viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a

kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott

végre.

VIII. FEJEZET

A BÍRÓI SZOLGÁLATI VISZONYBÓL EREDÕ JOGVITA

99.§

(1) A bíró a szolgálati viszonyából eredõ igénye érvényesítése

érdekében szolgálati jogvitát kezdeményez-het. A munkáltatói jogkör

gyakorlójának a mérlegelési jogkörében hozott döntése ellen jogvita csak abban

az esetben kezdeményezhetõ, ha a munkáltató a döntésének a kialakítására

irányadó jogszabályokat megsértette.

(2) A bíró fegyelmi ügyeiben és a fegyelmi ügyével összefüggõ

kártérítési ügyekben a fegyelmi bíró-ság,az egyéb szolgálati jogvitákban a

munkaügyi perekben illetékes bíróság jár el.

(3) A munkaügyi perekben eljáró bírósághoz a keresetet a sérelmezett

intézkedés (határozat), magatartás vagy ezek elmulasztása esetén 15 napon

belül kell benyújtani.

IX. FEJEZET

SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS

100.§

(1) A bírákról a (2) bekezdésben foglalt tartalommal személyi

nyilvántartást kell vezetni.

(2) A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a

bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát, fényképét, az esküokmányt,a

személyi adatlapot, a bírói kinevezésérõl, beosztásáról és a vezetõi ki-

nevezésérõl szóló okiratokat, a bíró értékelésérõl szóló iratot, az

elismerésekrõl és kitüntetésekrõl szóló okiratokat, valamint a hatályos

fegyelmi büntetésrõl és a kártérítésrõl szóló határozatot tartalmazza. A

személyi adatlap tartalmát a törvény 1. számú melléklete határozza meg. A mel-

lékletben szereplõ adatokon kívül - e törvény eltérõ rendelkezése hiányában -

adatszerzés nem végezhetõ, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. A bíró a

nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat köteles haladéktalanul

bejelenteni.

(3) A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OIT

Hivatala látja el. Az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró adatait a

minisztériumban kell nyilvántartani. A bíró személyi adatlapját az adott

bíróságon is nyilván kell tartani.

(4) A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában

- más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.

(5) A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor

megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a

jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért

adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a munkáltatói

jogokat gyakorló vezetõ, valamint - megbízása alapján - a vezetõi döntéseket

elõkészítõ és végrehajtó dolgozó tekinthet be.

(6) A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplõ adatairól és az

iratok tartalmáról - a bíró nevére és a beosztására vonatkozó adat kivételével

- nem igazságügyi szerv, illetve magánszemély részére nem lehet tájékoztatást

adni.

(7) A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszûnését

követõen 50 évig kell õrizni.

X. FEJEZET

A BÍRÁK JAVADALMAZÁSA

A javadalmazás általános szabályai

101.§

(1) A bíró az e törvényben meghatározott feltételek fennállása

esetén

a) illetményre,

b) külön juttatásra,

c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre

jogosult.

(2) A Legfelsõbb Bíróság elnökének az illetményét e törvény alapján

kell megállapítani. A tisztségéhez fûzõdõ egyéb jogosultságok tekintetében a

Legfelsõbb Bíróság elnöke a miniszterelnökkel, az elnökhelyettes a mi-

niszterrel, az OIT Hivatalának a vezetõje az államtitkárral, helyettese pedig

- attól függetlenül, hogy a beosztást bíró vagy nem bíró tölti be - a

helyettes államtitkárral azonos beosztásúnak minõsül.

A bíró illetménye

102.§

A bíró illetménye alapilletménybõl, továbbá pótlékból tevõdik össze.

A bíró alapilletménye

103.§

(1) A bíró alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati

ideje alapján kell megállapítani. Az alapilletmény fokozatait a törvény 2.

számú melléklete tartalmazza.

(2) A legalacsonyabb bírói alapilletményt - 1. fizetési fokozat -

elsõ alkalommal e törvény, ezt követõen évenként az állami költségvetésrõl

szóló törvényben az Országgyûlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az

elõzõ évi összegnél nem lehet alacsonyabb.

104.§

(1) Az 1. fizetési fokozatba kell besorolni azt a bírót, aki a

kinevezésekor bírói szolgálati idõvel még nem rendelkezik vagy a beszámított

szolgálati idõ a 3 évet nem haladja meg.

(2) A bíró minden 3 év szolgálati idõ megszerzése után eggyel

magasabb fizetési fokozatba lép. A magasabb fizetési fokozatokhoz - az 1.

fizetési fokozatot alapul véve - magasabb szorzószámok tartoznak.

(3) A Legfelsõbb Bíróság elnökét és elnökhelyettesét - szolgálati

idejüktõl függetlenül - a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.

105.§

A bírót - kiváló munkavégzés esetén - a bírói tisztségének a

fennállása alatt két alkalommal a kollégium elõterjesztésére eggyel magasabb

fizetési fokozatba lehet besorolni. A soron kívüli elõresorolásnál a korábbi

fizetési fokozatban eltöltött idõt az új fizetési fokozatban eltöltött idõként

kell figyelembe venni. A soron kívüli elõresorolásokat az adott év elsõ

napjával kell végrehajtani.

106.§

(1) A szolgálati idõt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a

bírói kinevezés napjától kell számítani.

(2) Szolgálati idõként kell figyelembe venni a kinevezés elõtt bírói

és ügyészi szolgálati viszonyban töltött idõt. A bírói kinevezés elõtt a jogi

szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött idõ a

szolgálati idõbe részben vagy egészben beszámítható.

(3) A szolgálati idõ számításánál a töredék évet egész évként kell

figyelembe venni.

A beosztási pótlék

107.§

(1) A megyei bírósági bíró, az ítélõtábla bírája, valamint a

Legfelsõbb Bíróság bírája beosztási pótlékra jogosult.

(2) A beosztási pótlék összege az 1. fizetési fokozat összegének

a) megyei bírósági bírónál 20 százaléka,

b) az ítélõtábla bírájánál 40 százaléka,

c) a Legfelsõbb Bíróság bírájánál 60 százaléka.

(3) Kiváló munkavégzés és az adott bírósági szinten tényleges bírói

gyakorlattal eltöltött legalább 6 év után az OIT

a) a helyi bírósági bíró részére "Címzetes megyei bírósági bíró",

b) a megyei bírósági bíró részére "Címzetes táblabíró",

c) az ítélõtábla bírája részére "Címzetes legfelsõbb bírósági bíró"

címet adományozhat.

(4) A (3) bekezdés szerinti cím adományozásával a címzetes megyei

bírósági bíró az l. fizetési fokozat összegének a 20 százalékát, a címzetes

táblabíró a 30 százalékát, a címzetes legfelsõbb bírósági bíró az 50

százalékát kitevõ összegre jogosult. Egyidejûleg a tényleges beosztáshoz járó

beosztási pótlékra való jogosultság megszûnik.

(5) Ha a bírót - a fegyelmi okot kivéve - szolgálati érdekbõl

alacsonyabb bírói beosztásba helyezik, korábbi beosztási pótlékára továbbra is

jogosult. Szolgálati érdeknek minõsül az is, ha a bírót alacsonyabb szintû

bíróságon vezetõnek nevezik ki, vagy újabb beosztására a pályázat nélkül

került sor.

A vezetõi pótlék

108.§

(1) A bírósági vezetõ vezetõi pótlékra a 3. számú mellékletben

foglaltak szerint jogosult.

(2) A vezetõi pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a

százalékában kell meghatározni.

(3) A vezetõi pótlék összegének a megállapítása szempontjából a

munkaügyi bíróság elnöke és elnökhelyettese a helyi bírósági elnökkel és

elnökhelyettessel, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese

a megyei bírósági elnökkel és elnökhelyettessel, csoportvezetõje a nagyobb

helyi bíróság elnökével, csoportvezetõ-helyettese a kisebb helyi bíróság

elnökével azonos beosztásúnak minõsül.

(4) A vezetõi pótlékra való jogosultság szempontjából nagyobb helyi

bíróságnak minõsül a megyei bíróság székhelyén mûködõ helyi bíróság, továbbá

az a bíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma a 8 fõt meghaladja.

(5) A vezetõi pótlék csak egy jogcímen, a magasabb vezetõi beosztás

után jár.

Az ügyeleti és készenléti díj

109.§

A bírót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért

díjazás illeti meg. Ügyelet esetén a díj összege a bírónak az ügyeletben

töltött órákra esõ illetménye, készenlét esetén ennek 50 százaléka. Ha a bíró

az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenõnapon vagy munkaszüneti napon

teljesíti, kétszeres összegû díjazásra jogosult.

Idegennyelv-ismereti pótlék

110.§

(1) A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében

az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint használja és az adott

nyelvbõl az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal

egyenértékû igazolással rendelkezik.

(2) A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár. A pótlék

összege középfokú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének 4,

felsõfokú nyelvvizsga esetén 8 százaléka.

Kirendelési díj

111.§

Ha a bírót a szolgálati helyétõl eltérõ más településen mûködõ olyan

bíróságra rendelik ki, ahonnan a lakóhelyére naponta nem tud visszautazni, a

kirendelésen töltött munkanapokra, élelmezési költségátalányként - a

közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl - a napidíjra jogosult.

A külön juttatás

112.§

(1) A bíró - külön juttatásként - minden naptári évben egy havi

illetményére jogosult.

(2) A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján

kell megállapítani és azt az adott év január 15. napjáig kell kifizetni.

(3) A bíró a külön juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha az

adott naptári évben folyamatosan bírói szolgálati viszonyban állt.

(4) Arányosan csökkentett összegû juttatás jár, ha a bíró folyamatos

szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot elérte.

(5) Ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6

hónapot nem érte el, külön juttatásra nem jogosult.

(6) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából a fizetés

nélküli szabadság ideje nem vehetõ figyelembe.

(7) Ha a bíró szolgálati viszonya megszûnik és a teljes vagy

csökkentett összegû juttatás feltételei ekkor fennállnak, azt az utolsó

munkában töltött hónapra járó illetmény alapján kell kifizetni.

113.§

(1) A külön juttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem

illeti meg a bírót, ha

a) ellene fegyelmi vagy büntetõ eljárás van folyamatban,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése elõtt egyoldalúan

megszüntette,

d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

(2) A külön juttatás a bírót visszamenõleg megilleti, ha a fegyelmi

vagy büntetõjogi felelõsségét nem állapították meg.

A jubileumi jutalom

114.§

(1) A bíró 25, 30, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után

jubileumi jutalomra jogosult.

(2) A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi,

30 év után a 3 havi, 40 év után az 5 havi alapbére.

(3) A bíró részére a nyugdíjazáskor ki kell fizetni

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a 30 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a

jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejébõl 2 év vagy ennél kevesebb van

hátra,

c) a 40 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a

jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejébõl 5 év vagy ennél kevesebb van

hátra.

(4) Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt szûnik meg, a

jubileumi jutalmat - a (3) bekezdés alkalmazásával - az örökösének kell

kifizetni.

(5) A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából a bírói

szolgálati viszony idejébe be kell számítani a közszolgálati jogviszonyban, a

szolgálati jogviszonyban, a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkaviszonyban

töltött idõt.

Egyéb javadalmazások, kedvezmények

és költségtérítések

115.§

(1) A bírót belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel

kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az 1. fizetési fokozat

szerinti összeg egy munkanapra esõ részének a 20 százaléka illeti meg. Ha a

kiküldetésben töltött idõ a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a

napidíj fele jár. A pótlék összegének kiszámításánál havonta 21 napot kell

figyelembe venni.

(2) Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor a bíró

kirendelési díjra jogosult, továbbá ha a munkáltató a napi teljes élelmezést

a kiküldetés helyén természetben biztosítja.

(3) Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a

kötelezõ reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal

csökkenteni kell.

116.§

Kiküldetés és kirendelés esetén a bíró a vasúti elsõ osztály

igénybevételére jogosult.

117.§

(1) A bírónak naptári évenként az 1. fizetési fokozat szerinti

összeg 25 százalékának megfelelõ ruházati költségtérítés jár. A bíró a

felhasználást szám-lával köteles igazolni.

(2) A ruházati költségtérítés teljes összegére a bíró akkor

jogosult, ha a kifizetést megelõzõen legalább egy évig bírói szolgálati

viszonyban állt. A fizetés nélküli szabadság ideje a jogosultság szempontjából

nem vehetõ figyelembe. Ha a bíró szolgálati viszonya a kifizetés idõpontjában

az egy évet nem éri el, arányos összegû térítésre jogosult.

(3) A ruházati költségtérítést az adott naptári év június 30.

napjáig kell kifizetni.

(4) A katonai bíró a ruházati költségtérítés fele összegére

jogosult.

118.§

(1) A bíró kedvezményes munkahelyi étkezésre vagy étkezési

hozzájárulásra (a továbbiakban: étkezési hozzájárulás) jogosult.

(2) Az étkezési hozzájárulás havi mértéke az 1. fizetési fokozat

szerinti összeg legfeljebb 2 százaléka.

(3) Az adott évre járó étkezési hozzájárulás havi összegét - a (2)

bekezdés keretei között - az OIT állapítja meg.

119.§

(1) A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított

elõirányzatoktól függõen egyéb juttatások adhatók, így különösen

a) lakásépítési (korszerûsítés, bõvítés) és vásárlási támogatás;

b) letelepedési segély;

c) a más településre való költözés költségeihez való hozzájárulás,

d) szociális, beiskolázási és temetési segély,

e) üdülési támogatás,

f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet vásárlásához való

hozzájárulás,

g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,

h) nyugdíjpénztári tagsághoz való hozzájárulás.

(2) Ha a bíró más településen mûködõ bíróságra való beosztását

igazságügyi érdek is indokolja, a költözködéssel járó költségeit meg kell

téríteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatások részletes

feltételeit és mértékét az OIT - az érdekképviseleti szervekkel együttmûködve

- állapítja meg.

120.§

A bíró részére a Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló 1991. évi

XXXI. törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott

felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett adományozható.

A Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba

beosztott bíróra vonatkozó eltérõ rendelkezések

121.§

(1) A Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi

Minisztériumba beosztott bíróra a 101-120.§-okban foglalt rendelkezéseket a

(2)-(5) bekezdések szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelõen

jogosult. Ha a bíró korábban helyi bíróságon mûködött, részére a megyei

bírósági bírákra vonatkozó mértékû beosztási pótlékot kell megállapítani.

(3) Az OIT Hivatalának a vezetõje és helyettese, továbbá az OIT

Hivatalában és az Igazságügyi Minisztériumban fõosztályvezetõi,

fõosztályvezetõ-helyettesi, illetve osztályvezetõi munkakört ellátó bírák

vezetõi pótlékra az a)-c) pontokban foglaltak szerint jogosultak. A vezetõi

pótlék

a) az OIT Hivatalának a vezetõje és helyettese esetén a Fõvárosi Bíróság

elnökére, illetve elnökhelyettesére,

b) a fõosztályvezetõk és a fõosztályvezetõ-helyettesek esetén a megyei bíróság

elnökére, illetve elnökhelyettesére,

c) osztályvezetõk esetén a nagyobb helyi bíróság elnökére

irányadó összeggel azonos.

(4) Az OIT Hivatalába beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó

beosztási pótlékon felül az 1. fizetési fokozatban járó illetmény 10

százalékára is jogosult.

(5) A bíró soron kívüli elõresorolására és részére magasabb bírói

cím adományozására - az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró esetén a

miniszter javaslatára - az OIT jogosult.

(6) A bírót ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg, túlmunkájáért

a köztisztviselõkre vonatkozó szabályok szerint szabadidõ átalány állapítható

meg.

XI. FEJEZET

AZ ÜLNÖK JOGÁLLÁSA ÉS JAVADALMAZÁSA

122.§

(1) Ülnöknek az a büntetlen elõéletû, választójoggal rendelkezõ

magyar állampolgár választható meg, aki a 30. évét betöltötte.

(2) A katonai ülnök megválasztásához az (1) bekezdésben

meghatározott feltételeken túl az is szükséges, hogy a jelölt a fegyveres

erõknél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon.

123.§

(1) Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és

választójoggal rendelkezõ magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi

területén mûködõ helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek - kivéve a

pártokat - jelölik.

(2) A fiatalkorúak büntetõ ügyeiben eljáró bíróság pedagógus

ülnökeit a bíróság illetékességi területén mûködõ alapfokú és középfokú

nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik.

(3) A katonai büntetõeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeit (a

továbbiakban: katonai ülnök) a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek

illetékes parancsnokai - az ott mûködõ érdekképviseleti szervek javaslataira

is figyelemmel - jelölik.

(4) A munkaügyi bíróság ülnökeit elsõsorban a munkavállalók és

munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik.

(5) A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A

nyilatkozat a jelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,

lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye

nevét és címét, havi átlagkeresetét, valamint az aláírását tartalmazza. A

jelölt köteles arról is nyilatkozni, hogy büntetve volt-e, rendelkezik-e

választójoggal.

(6) A jelölt lakóhelye szerint illetékes jegyzõ megállapítja, hogy a

jelöltnek van-e választójoga.

124.§

(1) A helyi bíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes

települési önkormányzat képviselõ-testülete, a megyei bíróság ülnökeit a

megyei (fõvárosi), megyei jogú városi közgyûlés választja meg. A kerületi

bíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési

önkormányzatok képviselõ-testületei, a Budakörnyéki Bíróság ülnökeit a Pest

Megyei Közgyûlés választja meg. A megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ül-

nökeit a megyei (fõvárosi), megyei jogú városi közgyûlés választja meg.

(2) Az ülnökök megválasztásánál a helyi önkormányzatokról szóló

1990. évi LXV. törvény 12.§-ának (4) bekezdés a) pontját megfelelõen

alkalmazni kell.

(3) A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelõ

állománygyûlésen választják meg.

125.§

(1) Az ülnökök megbízatása 4 évre szól.

(2) Az ülnökök választását a köztársasági elnök tûzi ki.

(3) A korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új

ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le.

(4) Az OIT állapítja meg, hogy a választó szerv melyik bírósághoz

hány ülnököt választ.

126.§

(1) A megválasztott ülnök tisztsége gyakorlásának megkezdése elõtt

bírói esküt tesz.

(2) Az ülnököt elõre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja

be, és osztja be az ítélkezõ tanácsokba.

(3) A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi ülnök

részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt idõszerû feladatok

megbeszélése megkívánja, értekezletet tart (ülnöki értekezlet).

127.§

(1) Az ülnök megbízatása megszûnik:

a) megbízatásának lejártával,

b) a választójog elvesztésével,

c) a 70. év betöltésével,

d) lemondással.

(2) A katonai ülnök megbízatása - a nyugállományba helyezést kivéve

- akkor is megszûnik, ha a szolgálati viszonya megszûnt.

(3) Az ülnök a képviselõ-testülethez, illetõleg a megyei (fõvárosi)

közgyûléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(4) A lemondó nyilatkozat érvényességéhez a képviselõ-testület,

illetõleg a megyei (fõvárosi) közgyûlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

(5) A lemondásról a képviselõ-testület az illetékes bíróság elnökét

haladéktalanul értesíti, a lemondás bejelentésének napjától az ülnök az

ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.

(6) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban írt esetben az ülnöki

megbízatás megszûnését a képviselõ-testület illetve a megyei (fõvárosi)

közgyûlés határozattal állapítja meg, és errõl az illetékes bíróság elnökét

haladéktalanul értesíti.

128.§

(1) A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti

jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegû

jogviszonyban álló ülnököt ülnöki mûködésének idõtartamára az átlagkeresete

illeti meg.

(2) Ha valamely jogszabályban biztosított juttatáshoz való

jogosultság, illetõleg annak mértéke meghatározott munkateljesítménytõl, vagy

a munkában eltöltött napok számától függ, az ülnöki mûködés idõtartamát mun-

kában töltött idõként kell számításba venni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokban nem álló,

illetõleg az ülnöki mûködése idejére munkabérben (munkadíjban) nem részesülõ

ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök mûködésének

minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat egy munkanapra esõ összegének a 25

százaléka.

(4) Ha az átlagkereset az (1) bekezdés szerinti esetben nem éri el a

(3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányos részét, azt a tiszteletdíj

összegéig ki kell egészíteni.

(5) Az ülnök a hivatalos kiküldetésével járó költségeket a bírákra

irányadó rendelkezések megfelelõ alkalmazásával számolhatja el.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

129.§

A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott

kérdésekben a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 3.§-ának

(1)-(2) bekezdését, 4.§-át, 5.§-ának (1)-(2) bekezdését, 6-12.§-át, 15.§-át,

18-19/A.§-át, 21-28.§-át, 74.§-át, 85.§-át, 90.§-ának (1) bekezdését, 91.§-át,

97.§-át, 98.§-át, 107.§-át, 122.§-ának (1) bekezdését, 123.§-ának (1) be-

kezdését, 125.§-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 130.§-ának (2) bekezdését,

132.§-ának (2) bekezdését,133.§-át, 134.§-ának (1) és (3)-(5) bekezdését, 135-

140.§-át, 150.§-ának (1) bekezdését, 151.§-ának (2) bekezdését, 151/A.§-ának

(1)-(2) és (5)-(6) bekezdését, 152.§-át, 153.§-ának (1) bekezdését, 154.§-a

(1) bekezdésének elsõ és harmadik mondatát, 155-157.§-át, 158.§-a (1) bekezdé-

sének elsõ mondatát és (2)-(3) bekezdését, 159-164.§-át megfelelõen alkalmazni

kell.

130.§

Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a katonai bíró

szolgálati viszonyára a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak

szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendelkezéseit is

megfelelõen alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy bármilyen illetményre és

a jubileumi jutalomra e törvény alapján jogosult, fegyelmi felelõsségre

vonására kizárólag e törvény alapján kerülhet sor.

131.§

(1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 1997. október 1-

jén lép hatályba.

(2) A törvényben meghatározott javadalmazásra az OIT Hivatalába

beosztott bíró 1998. február 1. napjától, a többi bíró és az ülnök 1998.

július 1. napjától jogosult.

Átmeneti rendelkezések

132.§

A pályaalkalmassági vizsgálattal kapcsolatos rendelkezéseket 1998.

július 1. napjától kell alkalmazni.

133.§

Ha a törvény hatálybalépése elõtt kinevezett legfelsõbb bírósági

bírót az ítélõtáblára osztják be, (19.§) a legfelsõbb bírósági bírói címét és

illetményét a Legfelsõbb Bíróságra beosztott bíróra vonatkozó szabályok

szerint kell megállapítani.

134.§

(1) A hivatásos bírák választottbírói tisztsége 1998. szeptember 30.

napjával megszûnik.

(2) Ha a bíró e törvény szerint járó szabadsága a korábbi szabadságához

képest csökkenne, átmenetileg a törvény hatálybalépése elõtt megállapított

szabadságára jogosult.

135.§

A törvény hatálybalépése elõtt kinevezett bíró munkáját e törvény

szerint akkor kell értékelni - a soron kívüli értékelés eseteit ide nem értve

- ha a bíró tényleges szolgálati ideje a 15 évet nem haladja meg. Az értéke-

lést 2000. december 31. napjáig kell elvégezni.

136.§

(1) A törvény szerinti besorolásokat az OIT Hivatalába beosztott

bírónál 1998. február 28. napjáig, a többi bírónál 1998. július 31. napjáig

kell elvégezni.

(2) Az igazságügyi szolgálati idõt az e törvény hatályba lépése

elõtti jogszabály alapján megállapított szolgálati idõnél alacsonyabb

mértékben nem lehet meghatározni, továbbá figyelembe kell venni a törvény

hatályba lépése elõtti soron kívüli elõresorolások hatását is.

(3) A besorolások eredményeként a bíró illetménye - változatlan

beosztás esetén - nem csökkenhet. Az illetmény esetleges csökkenésekor a

törvény hatályba lépése elõtti hónapra megállapított illetményt kell folyó-

sítani.

(4) Az 1. fizetési fokozat összege 1998. évben 160.000 Ft.

(5) A törvény hatálybalépése elõtt megállapított nyelvpótlékra való

jogosultságot 1998. július 31-ig felül kell vizsgálni. Ha a nyelvpótlék

juttatásának e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a folyósítást

1999. augusztus 1. napjától meg kell szüntetni.

137.§

(1) A bíró részére az e törvény, valamint más jogszabály alapján õt

megilletõ javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa

meghatározott bankszámlára történõ átutalással, bankszámla hiányában postai

úton történik.

(2) A javadalmazás bankszámlára történõ átutalása és egyszeri

felvétele, illetve a postai úton történõ kifizetés a bíró részére

költségtöbbletet nem okozhat.

(3) A javadalmazásnak az (1)-(2) bekezdésekben szabályozott módon

történõ kifizetésére 1999. január 1. napjáig kell áttérni.

138.§

Az igazságügy-miniszter köteles e törvény hatálybalépésétõl

számított egy éven belül a bíróságokra vonatkozó igazságügy-miniszteri

rendeleteket felülvizsgálni és e törvény végrehajtásához szükséges mértékben

azokat módosítani, illetõleg hatályon kívül helyezni.

Felhatalmazás

139.§

Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy a pályaalkalmassági

vizsgálat szempontjait, módját és eljárását a népjóléti miniszterrel együtt -

az OIT egyetértésével - rendeletben szabályozza.

Hatályukat vesztõ rendelkezések

140.§

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) az igazságügyi dolgozók számítástechnikai bázisú személyzeti

nyilvántartásáról szóló 3/1989.(V.16.)IM rendelet, valamint e rendelet

módosításáról szóló 14/1990. (VI.26.) IM rendelet,

b) A bírák és a bírósági dolgozók ruházati költségtérítésérõl szóló

17/1993.(XII.23.)IM rendelet,

c) a bíróságok létszám- és bérgazdálkodásáról szóló

13/1993.(VIII.17.)IM rendelet,

d) a bírákat és a bírósági dolgozókat megilletõ egyes juttatásokról

szóló 4/1996.(V.3.) IM rendelet.

(2) 1998. június 30. napján hatályukat vesztik a következõ

jogszabályok:

a) a bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi dolgozók

elõmenetelérõl és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény, továbbá

e törvény módosításáról szóló 1991. évi LXXXI. törvény, és az 1992. évi LXV.

törvény,

b) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 311.§-a,

c) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi

CXXI. törvény 92.§-a,

d) a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésérõl szóló 1996. évi

CXXIV. törvény 84. §-a, valamint a 91. §-ának (9) bekezdése,

e) a népi ülnökök díjazásáról szóló 7/1973.(XII.28.)IM rendelet,

valamint e rendelet módosításáról szóló 4/1995.(II.3.)IM rendelet.

Módosuló rendelkezések

141.§

A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény

hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet

31.§-a a következõ új b) ponttal egészül ki, egyúttal a 31.§ b),c) és d)

pontja c),d) és e) pontra változik:

(A nyilvántartás anyaga szolgálati titok, abból értesítést csak az

alábbi hatóságoknak lehet adni:)

"b) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Elnökének megkeresésére a bírói

kinevezéshez szükséges büntetlenség megállapításához az összes adatokról,"

142.§

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati

viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 227.§-a (1) bekezdésének b) pontja

helyébe a következõ rendelkezés lép:

(hivatásos katona a 42.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározottakon

kívül szolgálatot teljesíthet).

"b) a bíróságoknál és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában,"

143.§

Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a

Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 5.§-a a következõ (5)-(6)

bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdések számozása

(7)-(8) bekezdésre változik:

"(5) A bizottság tagjává megválasztott bíró megbízatásának

megszûnése esetén a bíró az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz benyújtott

kérelmében köteles nyilatkozni arról, hogy

a) bíróságra történõ beosztását kéri-e, vagy

b) bírói tisztségérõl lemond.

(6) Ha a bíró úgy nyilatkozott, hogy a bíróságra történõ beosztását

kéri, és a bírói tisztség megszûnésének a bíró jogállásáról és

javadalmazásáról szóló törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a bírót az

Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó rendelkezések szerint,

de legalább megyei bírói munkakörbe kell beosztani."

1. számú melléklet a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi

... törvényhez

A bírák személyi nyilvántartásának adatköre

1. Nyilvántartási szám,

-név (nõknél a leánykori név is),

-születési hely és idõ,

-anyja neve,

-lakóhely,

-családi állapot,

-házastárs neve,

-gyermekei neve és születési ideje.

2. A legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség

esetén valamennyi),

-szakvizsga és szaktanfolyam megnevezése és idõpontja,

-szakképzettség,

-jelenleg folytatott tanulmányok megnevezése,

-tudományos fokozat,

-idegennyelv-ismeret.

3. Katonai szakképzettség száma,

-katonai rendfokozat.

4. A bírói kinevezés idõpontja,

-a beszámított szolgálati idõ kezdete,

-a szolgálati idõbe beszámított korábbi tevé-kenységek,és a vonatkozó

munkahelyek megnevezése, a belépés és kilépés idõpontjai, a beosztások

(munkakörök) megjelölése és a beszámított jogviszonyok megszûnésének

jogcímei.

5. A bírói kinevezés idõpontja,

-az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte,

-a szolgálati helyek (mettõl-meddig),

-beosztások (mettõl-meddig),

-vezetõi munkakörök (mettõl-meddig),

-szakterületek (mettõl-meddig),

-FEOR szám.

6. A fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás idõpontja, a

következõ kötelezõ elõresorolás idõpontja,

- a beosztási pótlék megnevezése és összege,

- a vezetõi pótlék megnevezése és összege,

- az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege,

- az összilletmény összege.

7. A tárgyévben kapott külön juttatás, jubileumi jutalom, egyéb

javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és

egyéb adatai.

8. A más keresõ foglalkozás megnevezése.

9. A korábbi értékelés idõpontjai és az összefoglaló vélemények szerinti

minõsítések,

-a következõ értékelés idõpontja.

10. A kitüntetések és egyéb elismerések megnevezése és az adományozás

idõpontja.

11. A hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok.

12. A munkából való távollétek jogcíme és idõtartama.

13. A bírói szolgálati jogviszony megszûnésének jogcíme, idõpontja,

-a végkielégítésre vonatkozó adatok.

Megjegyzés: A bíró nyilvántartási száma a bíró szolgálati helyére és beosz-

tására utal, továbbá a szolgálati helyen belüli azonosításra szolgál.

2. számú melléklet a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi

... törvényhez

A bírák alapilletménye a különbözõ fizetési

fokozatokban

Fizetési fokozatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Szorzószámok 1,0 1,10 1,20 1,25 1,30 1,35 1,40 1,45 1,50 1,55

3.számú melléklet a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi ...

törvényhez

A vezetõi pótlék az 1. fizetési fokozat szerinti illetmény százalékában

A vezetõi munkakörök Szá-

za-

lék

1. A Legfelsõbb Bíróság elnöke 120

2. A Legfelsõbb Bíróság elnökhelyettese 80

3. Az ítélõtábla elnöke 60

A Legfelsõbb Bíróság kollégiumvezetõje

A Fõvárosi Bíróság elnöke

4. Az ítélõtábla elnökhelyettese

A Legfelsõbb Bíróság kollégiumvezetõ-helyettese 50

A megyei bíróság elnöke

5. A Legfelsõbb Bíróság tanácselnöke

Az ítélõtábla kollégiumvezetõje 45

A Fõvárosi Bíróság elnökhelyettese

6. Az ítélõtábla kollégiumvezetõ-helyettese 40

7. Az ítélõtábla tanácselnöke

A Fõvárosi Bíróság kollégiumvezetõje 35

A megyei bíróság elnökhelyettese

8. A Fõvárosi Bíróság kollégiumvezetõ-helyettese

A megyei bíróság kollégiumvezetõje 30

A nagyobb helyi bíróság elnöke

9. A megyei bíróság tanácselnöke

A megyei bíróság csoportvezetõje 25

A nagyobb helyi bíróság elnökhelyettese

A kisebb helyi bíróság elnöke

10. A megyei bíróság csoportvezetõ-helyettese

A nagyobb helyi bíróság csoportvezetõje 20

11. A nagyobb helyi bíróság csoportvezetõ-helyettese 15

A kisebb helyi bíróság elnökhelyettese

I N D O K O L Á S

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslathoz

I.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A bírák jogállásáról, elõmenetelérõl és javadalmazásáról, valamint

az egyéb juttatásaikról jelenleg több, törvényi és miniszteri rendeleti szintû

jogszabály rendelkezik. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény (a

továbbiakban: Bsz.)szabályozza a bírói tisztség keletkezését, megszûnését, a

fegyelmi és anyagi felelõsséget, de a bírói szolgálati viszony tartalmát

illetõen a jelenlegi szabályozás - figyelemmel a nemzetközi összehasonlításra

is - szûkszavú. Az igazságszolgáltatás átfogó reformjának ezért nélkülöz-

hetetlen eleme a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló önálló törvény

megalkotása.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat több

évtizedes hiányt pótol azzal, hogy külön törvényben részletesen szabályozza a

bírói szol-gálati viszony tartalmának valamennyi elemét és törvényi szintre

emeli az eddig alacsonyabb szintû jogszabályban foglalt kérdéseket.

A bírói szervezeten belül a szorosan értelmezett

igazságszolgáltatási tevékenységet, az ítélkezést, a bírák gyakorolják.

Jogállásukat és munkavégzésüket minden tekintetben a bírói függetlenség és

pártatlanság alkotmányos követelménye határozza meg és hatja át. Ez a sajátos

személyi függetlenség különbözteti meg a bírákat az igazságszolgáltatás más

alanyaitól, valamint a bírói szervezetben mûködõ jogi vagy nem jogi

végzettségû alkalmazottaktól és teszi szükségessé önálló törvény megalkotását.

A Javaslat személyi hatálya ezért csak a bírákra terjed ki. Az ügyészek és más

igazságszolgáltatási alkalmazottak elõmenetelét és javadalmazását külön tör-

vényben kell szabályozni.

A Javaslat a bírák jogállása és javadalmazása tekintetében a

hatályos rendelkezéshez képest olyan változtatásokat vezet be, amelyek hosszú

távon biztosítják a bírói kar állandóságát, a bírákkal szemben támasztott

fokozott szakmai és etikai követelmények maradéktalan érvényesülését.

1. A hatályos szabályozás szerint a bírói kinevezés határozatlan

idõre szól. A Javaslat szigorítja a bírói kinevezés feltételeit azzal, hogy

bevezeti a kötelezõ titkári mûködést és a pályaalkalmassági vizsgálatot. A

bírói pályára történõ felkészülés érdekében egyéves kötelezõ titkári mûködést

ír elõ, amely alól csak szûk körben - az egyes jogi pályák átjárhatósága

érdekében - enged kivételt. A Javaslat kötelezõvé teszi a pályaalkalmassági

vizsgálatot, amelyen a bírói kinevezés elõtt kell részt venni. A bírói

kinevezés feltételeinek szigorítása mellett a Javaslat új intézményként vezeti

be a határozott idõre szóló bírói kinevezést.

2. A Javaslat a bírói álláshelyek betöltésénél általánosan

kötelezõvé teszi a pályázati rendszert és meghatározza a pályázat

elbírálásának rendjét.

3. A Javaslat részletesen meghatározza a bírói szolgálati viszony

tartalmát alkotó jogokat és kötelezettségeket, ezzel értelmezhetõvé teszi a

bírói függetlenség tartalmát. A kötelezettségek megfogalmazásánál arra

törekszik, hogy azok megtartása számonkérhetõ és ellenõrizhetõ legyen.

Szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat annak érdekében, hogy a bírói

függetlenség politikai okból, gazdasági érdekeltségre hivatkozással vagy

meghatározott személyi kapcsolatok miatt ne legyen megkérdõjelezhetõ. A bírói

munkavégzéssel kapcsolatos egyéb feltételeket a hatályos szabályozás

kiegészítésével a Javaslat egyértelmûbbé teszi.

4. A hatályos szabályozás szerint a bíró munkáját csak a kinevezést

követõ három év elteltével kell értékelni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy

ez nem elegendõ, ezért a Javaslat szerint - a határozatlan idejû kinevezés

elõfeltételeként meghatározott alkalmassági vizsgálaton túl - további két

alkalommal kell az értékelést elvégezni. Ezáltal az értékelés a bírói pálya

jelentõs szakaszát végigkíséri. Soron kívül kell értékelni a bíró munkáját

akkor, ha szakmai alkalmasságának kérdése merül fel.

5. A Javaslat részletesen szabályozza a bírói tisztség megszûnésének

eseteit.

6. A Javaslat egyértelmûen meghatározza a munkáltatói jogkör

gyakorlására jogosultakat.

7. A Javaslat a fegyelmi eljárás gyakorlatban bevált rendelkezéseit

fenntartja, azokat csak kisebb mértékben egészíti ki, illetve pontosítja.

8. A Javaslat bírák, az ügyészek, a bírósági és az ügyészségi

dolgozók elõmenetelérõl és javadalmazásáról szóló 1990. évi LXXXVIII. törvény

rendelkezéseihez képest új alapokra helyezi a bírák elõmenetelét és javadal-

mazását. A bírák - a bírói függetlenség elvébõl következõ - eltérõ

jogállásának az elõmenetel és a javadalmazás módjában is kifejezésre kell

jutnia. A bírák illetményalapját a köztisztviselõkétõl függetlenül kell

meghatározni. A bírák javadalmazása mértékének is igazodnia kell a hivatás és

felelõsség súlyához, a bíróvá válás feltételeinek megváltozásához és a

bírákkal szemben támasztott követelmények szigorításához.

9. A Javaslat rendelkezik az ítélkezésben résztvevõ ülnökök

jogállásáról és javadalmazásáról.

II.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

I. FEJEZET

A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYA

Az 1. §-hoz

A Javaslat e rendelkezése kifejezi a bíró sajátos jogállásának

kettõs vonását: az ítélkezési tevékenységében független, ugyanakkor mint

munkát végzõ személy szolgálati jogviszony alanya. A rendelkezés tartalmából

az is következik, hogy az õt megilletõ jogok mellett kötelezettségek is

terhelik. A "szolgálat" kifejezés használata arra is utal, hogy a bíró

tisztségét az igazságszolgáltatási tevékenység iránti tisztelettel köteles

ellátni.

A 2.§-hoz

A Javaslat a hatályos alkotmány 48.§. (2) bekezdésének és a Bsz-nek

megfelelõen úgy rendelkezik, hogy a bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön

létre, a kinevezés és a felmentés a köztársasági elnök jogköre. Ez a megoldás

kifejezi a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a köztársasági elnök ugyanis

csak az elõterjesztett személyt nevezheti ki vagy tagadhatja meg kinevezését,

illetõleg felmentését.

A 3-5.§-hoz

A bíró kinevezéséhez szükséges feltételeket a Javaslat a hatályos

szabályozáshoz képest szigorítja. A Javaslatban írt feltételek azt a célt

szolgálják, hogy a bírói pályára erkölcsileg kifogástalan életvitelû,

szakmailag felkészült személyek kerüljenek, ítélkezési funkciót csak arra

méltó személyek láthassanak el.

1. A bírói pályára való felkészülés folyamatának az elsõ állomása a

fogalmazói joggyakorlat teljesítése, majd a jogi szakvizsga megszerzése. A

hatályos szabályozás szerint a fogalmazói joggyakorlat idõtartama két év. Az

egyetemen megszerzett elméleti ismeretek elmélyítésére és a joggyakorlat

megismerésére, a szakmai felkészülésre ez kevésnek bizonyult. Ezért az

igazságügyi alkalmazottak jogviszonyáról szóló törvényjavaslat a fogalmazói

joggyakorlat idejét három évre emeli.

A bírói munkára felkészülés szempontjából különös jelentõséggel bír

a jogi szakvizsgát követõen a bírósági titkári mûködés. A bírósági titkár

ugyanis a hatályos jogszabályok szerint számos bírósági ügyben önálló

hatáskörben járhat el, ennek során elsajátíthatja a bírói munka végzéséhez

elengedhetetlen képességeket, mint például a lényeglátás, a döntési kényszer

elviselésének képessége és a döntésért érzett felelõsség, az empátia stb.

Az elmúlt idõszakban a titkári mûködés bírói létszámgondok miatt nem

volt általános, ez a kezdõ bírák szakmai felkészültségét kedvezõtlenül

érintette. A bírósági reform céljával összhangban javítani kell a bírák

szakmai felkészültségét, ezért a Javaslat elõírja a kötelezõ titkári mûködést,

mint a bírói kinevezés egyik fontos elõfeltételét. A titkári mûködés

idõtartamát a Javaslat egy évben határozza meg. Ez nem vonatkozik azokra, akik

korábban bíróként, ügyészként, közjegyzõként, ügyvédként, stb. mûködtek (3.§

(1) bekezdés f) pontja).

A Javaslat a jogászi pályák átjárhatósága céljából a kötelezõ

titkári mûködés idõtartamába legfeljebb hat hónap beszámítását engedi meg a

3.§ (1) bekezdésében nem említett jogászi foglalkozások esetében.

2. A bíróval szemben támasztott követelmények közül kiemelkedõ

jelentõségû a büntetlen elõélet sajátos tartalmú meghatározása. Ez azt

jelenti, hogy a bírói állásra pályázónak számot kell adnia a büntetõjogi érte-

lemben vett büntetlenségen felül a már mentesülés alá esett, de a bûnügyi

nyilvántartásban még szereplõ büntetéseirõl, illetve a vele szemben

foganatosított intézkedésrõl (3.§ (2) bekezdés).

Ha a pályázóval szemben bûncselekmény miatt szabadságvesztést, vagy

közérdekû munkát szabtak ki, vagy büntetõeljárás során kényszergyógykezelését

rendelték el, nem lehet bíró. Ezek az esetek tehát abszolút kizáró okok.

A Javaslat e rendelkezésében az fejezõdik ki, hogy az említett esetekben már

nem lehet hitelesen gyakorolni az igazságszolgáltatást.

Azt, hogy a bûnügyi nyilvántartásban szereplõ más büntetés kizárja-e

a bírói kinevezést, az elõterjesztés megtételére jogosult OIT mérlegelési

jogkörében dönti el. A Javaslat azért biztosítja az OIT részére a mérlegelési

jogot, mert csak a konkrét eset körülményeinek az ismeretében lehet eldönteni,

hogy az elkövetett bûncselekmény miatt a pályázó valóban érdemtelen-e a kine-

vezésre.

3. A bírói tisztség ellátásához megfelelõ egészségi, fizikai és

pszichés állapot szükséges. A bíró tevékenysége során naponta emberek

sorsáról, vagyonáról dönt, tehát rendelkeznie kell ilyen képességgel és el

kell viselnie az ezzel szükségképpen együtt járó pszichikai terhelést. A

Javaslat erre figyelemmel elõírja a pályaalkalmassági vizsgálaton való

kötelezõ részvételt (3.§ (3) bekezdés).

A pályaalkalmassági vizsgálat egészségi, fizikai, pszichikai

vizsgálatot jelent. A Javaslat - garanciális okokból - meghatározza a

vizsgálat fõbb szempontjait (5.§ (1) bekezdés).

A vizsgálat részletes szempontjait, módját és eljárását az

igazságügy-miniszter a népjóléti miniszterrel együtt - az OIT egyetértésével -

rendeletben szabályozza (5.§ (2) bekezdés).

A pályaalkalmassági vizsgálatot a bírói állás betöltésére pályázatot

kiíró bíróság elnöke kezdeményezi(5.§ (3) bekezdés).

4. A Javaslat azokat is kizárja a bírói kinevezésre elõterjeszthetõk

közül, akikkel szemben a legsúlyosabb fegyelmi büntetést - hivatalvesztést,

elbocsátást, ügyvédi kamarából kizárást stb. - szabták ki és e fegyelmi

büntetés hatálya alatt állnak (3.§ (7) bekezdés.).

5. A Javaslat a katonai bíróvá kinevezés elõfeltételeként - a

hatályos szabályozáshoz hasonlóan -elõírja, hogy a kinevezendõ személynek a

Magyar Honvédség hivatásos tisztjének kell lennie. A kinevezési elõterjesz-

téshez a honvédelmi miniszter elõzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót

erre a tisztségre kell kinevezni, ezzel egyidejûleg a honvédelmi miniszter

rendelkezési állományba helyezi (3.§ (3)-(4) bekezdés).

6. A Javaslat kimondja, hogy a pályázónak igazolnia kell a

kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket. A bûnügyi nyilvántartás

megkereséséhez a Javaslat szerint szükséges a pályázó hozzájárulása, ennek

hiányában a kinevezésre nem lehet elõterjesztést tenni (4.§).

A 6-10.§-hoz

1. A Javaslat a hatályos szabályozástól eltérõen a bírói állás

betöltéséhez kötelezõvé teszi a pályázat kiírását. Megállapítja azokat az

eseteket is, amikor erre nincs szükség. A pályázat kiírása alól a bíróságok

szervezetérõl és igazgatásáról szóló törvényjavaslat is kivételt tesz, például

a vezetõi tisztség megszûnése esetén.

2. A Javaslat megjelöli a pályázat kiírására jogosult bírósági

elnököket (7.§).

3. A Javaslat meghatározza a pályázat elbírálásának rendjét. A

pályázat elbírálása során sem a bírói testület, sem az elnök javaslata nem

köti a pályázat elbírálására jogosultat. E rendelkezés indoka az, hogy a

bíróság igazgatását végzõ elnök, illetve a bíróságok igazgatásáért felelõs OIT

köteles a bíróságok mûködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket

biztosítani. A bírói testületnek ilyen felelõssége nincs.

4. Az eredménytelen pályázat esetén új pályázatot kell kiírni.

Az adatvédelmi rendelkezésekre is tekintettel a pályázatokat

titkosan kell kezelni, a pályázati anyagot az eredmény közlésével egyidejûleg

a pályázónak vissza kell küldeni (10.§).

A 11-12.§-hoz

1. A Javaslat új intézményt honosít meg jogrendszerünkben, a

határozott idõre szóló bírói kinevezést. Az intézmény azt a célkitûzést

szolgálja, hogy a bírói pályára azok kerüljenek, akik szakmai tudásukat

tekintve a legalkalmasabbak a hivatás gyakorlására. A határozott idõre szóló

elsõ kinevezést követõen a bírói mûködés vizsgálata olyan szempontok

mérlegelésére ad lehetõséget, amelyek csak a bírói hivatás tényleges gyakor-

lásakor mutatkoznak meg. Ilyenek például: a lényeglátó és döntési képesség, az

ügyfelekkel való megfelelõ kapcsolatteremtés képessége, a döntési kényszer és

a munkateher tûrésének képessége.

A határozott és a határozatlan idõre kinevezett bírák jogállása

között nincs különbség.

2. A jogintézmény rendeltetésébõl következik, hogy a határozatlan

idejû kinevezéshez további feltételek megvalósulása szükséges. Az egyik az,

hogy a bírónak kérnie kell a végleges kinevezést. Ha a bíró a 3 év letelte

elõtt 90 nappal korábban nem kéri a határozatlan idõre történõ kinevezését,

bírói szolgálati viszonya a harmadik év utolsó napján megszûnik. Ugyanakkor a

Javaslat ren-delkezik arról, hogy a bíróság elnöke idõben köteles a bírót

szándékáról megnyilatkoztatni.

Ha a bíró kéri a határozatlan idejû kinevezését, tevékenységét az

értékelés általános szabályai szerint kell megvizsgálni, különbség csak a

határidõben és az értékelés eredményének elnevezésében van. Ha az értékelés

szerint a bíró alkalmas a határozatlan idejû kinevezésre, akkor olyan

határidõben kell a javaslatot a köztársasági elnökhöz felterjeszteni, hogy a

bíró szolgálati viszonya folyamatos maradjon. Ebben az esetben a bírót

pályázat nélkül nevezik ki.

A 13.§-hoz

Az igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlásának feltétele a

Javaslatban meghatározott eskü letétele, ennek határideje a kinevezéstõl

számított 8 nap. A Javaslat tekintettel van az akadályoztatás lehetõségére,

ezért erre az esetre úgy rendelkezik,hogy a határidõt az akadály megszûnésétõl

kell számítani. Ha a bíró a kinevezéstõl számított 3 hónap alatt az esküt nem

teszi le (objektív határidõ), bírói tisztsége megszûnik.

A 14-16.§-hoz

E rendelkezések határozzák meg a bíró beosztásának szabályait. A

Javaslat a beosztás alatt a bíró tényleges szolgálati helyének kijelölését

érti.

1. A Javaslat rendelkezik a beosztási jogkör gyakorlójáról, a

katonai bírákra pedig speciális szabályokat tartalmaz. Az adó- és

társadalombiztosítási ügyekben, valamint a fiatalkorúak büntetõ ügyeiben

eljáró bírákat az OIT jelöli ki.

A Javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy a beosztáshoz és a

kijelöléshez a bíró hozzájárulása szükséges.

A bírót ítélkezõ tevékenységen kívüli feladatra be lehet osztani a

Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba.

2. A bíró beosztása fõ szabályként határozatlan idõre szól. Ez alól

csak a 3 évre szóló elsõ kinevezés kivétel. A beosztásról rendelkezõ okirat

kötelezõ tartalmi elemeit a 16.§ (3) bekezdése határozza meg.

A 17.§-hoz

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a bíró meghatározott korlátok

között, ideiglenesen másik szolgálati helyen végezze igazságszolgáltatási

tevékenységét. A kirendelés pontos szabályozása a bírói függetlenség és a

törvény által rendelt bíróhoz való jog alapelveinek érvényesülése

szempontjából rendkívül fontos.

A bíró hozzájárulása nélküli kirendelésére csak az adott megyei

bíróság illetékességi területén belül van lehetõség.

A bírót 3 évenként, ezen belül legfeljebb 1 évre lehet kirendelni és

a kirendelés tényét legalább 30 nappal elõbb írásban kell közölni.

Kivételes esetben kerülhet sor a bíró kirendelésére az ítélõtábla

vagy a megyei bíróság illetékességi területén kívüli más szolgálati helyre.

Erre azonban csak a bíró hozzájárulásával és az érintett bíróságok elnökei

véleményének beszerzése után van lehetõség; elrendelésére az OIT jogosult.

A kirendelés minden esetére irányadó követelmény, hogy az nem

sértheti a bíró méltányos érdekeit.

A 18-19.§-hoz

A Javaslat meghatározza az áthelyezés alapvetõ szabályait. Az

áthelyezés a bíró szolgálati helyének megváltozását jelenti. Áthelyezésnek

csak a bíró kérelmére van helye.

A bíró kérelmére történõ áthelyezés esetén is alkalmazni kell a

kötelezõ pályázati rendszer szabályait.

Kivételes eset, amikor a bíró további foglalkoztatása a bíróság

megszûnése vagy illetékességi területének lényeges csökkenése miatt nem

lehetséges. A Javaslat erre az esetre is tartalmaz rendelkezéseket, melyek a

bíró érdekeit védik. Ilyenek például, hogy a bíró részére másik bírói

beosztást kell felajánlani, méltányos érdekeit figyelembe kell venni,

alacsonyabb szintû bíróságra beosztása esetén megtartja korábbi bírói címét és

illetményét stb.

A 20.§-hoz

A Javaslat a kirendelés és áthelyezés közös szabályaként fogalmazza

meg, hogy az adott megyei bíróságon belül a bíróság elnöke, egyébként pedig az

OIT jogosult a kirendelésre, illetve az áthelyezésre.

II. FEJEZET

A BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A 21.§-hoz

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának l994. október 13-án

elfogadott 12. számú Ajánlása értelmében a bírák jogainak és

kötelezettségeinek törvényi szintû meghatározása a bírói függetlenség

érvényesülésének és a hatékony, tisztességes bírósági jogalkalmazásnak az elõ-

feltétele. Egyaránt nélkülözhetetlen a bíró és a bírósági eljárással érintett

felek szempontjából. A Bsz. nem tett eleget ennek a követelménynek. Ez a

gyakorlatban azt eredményezte, hogy a bírói függetlenség és a bírói szolgálati

viszony tartalmi kérdései számos értelmezési problémát vetettek fel.

A Javaslat - a bevezetõ rendelkezésben meghatározott elvbõl

kiindulva - részletesen szabályozza a bírói szolgálati viszony tartalmát, a

bíró jogainak és kötelezettségeinek rendszerét. Így a bírói függetlenség

biztosításán túl a bírósági vezetõk számára lehetõséget ad a bíró munkájának,

teljesítményének, tisztségéhez méltó magatartásának értékelésére, a

kötelezettségek számonkérésére. Mindez közvetve a bírák munkájának

hatékonyságát is növelheti, ami egybeesik a jogkeresõ állampolgárok indokolt

elvárásaival.

A Javaslat a bíró kötelezettségeinek rendszerét a legáltalánosabb

szinten fogalmazza meg annak kimondásával, hogy hivatását esküjéhez hûen

köteles gyakorolni, és igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem

tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan és lelkiismeretesen köteles

eljárni. E rendelkezésekbõl az is következik, hogy a bíró törvényesen sem

általában, sem a rá kiosztott konkrét ügyben alapos indok nélkül nem

tagadhatja meg az igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlását. Ilyen alapos

indok elsõdlegesen az eljárási törvényekben szabályozott elfogultság, az

érdekösszeütközés esete, amikor a bírónak kötelessége lemondani az ügy

elbírálásáról. A szabályozás szerint a folyamatos és lelkiismeretes eljárás

kötelezettségével összeegyeztet-hetetlen az eljárás szándékos lassítása, az

eljárási határidõk és más eljárási, ügyviteli szabályok megsértése.

A 22-24.§-hoz

A Javaslat meghatározza azokat az összeférhetetlenségi szabályokat,

melyek következetes érvényesítése elõfeltétele annak, hogy a bíró a társadalom

elõtt független, elfogulatlan és minden részrehajlástól mentes

jogalkalmazóként jelenjék meg.

1. A Javaslat a 22.§ (1) bekezdése a politikai összeférhetetlenség

megfogalmazását tartalmazza. A bírói hivatás gyakorlójának a politikai

tevékenységtõl és a politikához kapcsolódás minden megnyilvánulási formájától

tartózkodnia kell, mert az veszélyeztetheti függetlensége és pártatlansága

látszatát. Ezért nem lehet a bíró politikai párt tagja, még akkor sem, ha

abban a passzív tagsági viszonyon kívül konkrét politikai tevékenységet nem

végez. A Javaslat tiltja a párttagságtól független politikai tevékenység

folytatását is.

A politikai tevékenység általános tilalmából következik az a

rendelkezés, amely a hatályos szabályozáshoz képest szigorúbb, mert ha a bíró

képviselõ- vagy polgármesterjelöltként a választáson indul, bírói tisztségébõl

fel kell menteni. Az összeférhetetlenséget már a jelölés ténye megalapozza,

ugyanis a választási kampányban való részvétel nem egyeztethetõ össze a bíró

függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatos társadalmi elvárással sem. Ez

a tilalom arra az esetre is vonatkozik, amikor a bíró nem politikai párt

tagjaként, hanem független jelöltként indul a választáson, hiszen ekkor is

politikai tevékenységet kell kifejtenie megválasztása érdekében.

2. A hatályos szabályozás elvét követve a 23.§ /1/ bekezdése taxatív

módon felsorolja azokat a keresõ tevékenységeket, melyeket a bíró a

függetlenség sérelme nélkül folytathat.Ebbõl következik az a tilalom, hogy a

bíró az itt felsoroltakon kívül semmilyen más keresõ tevékenységet nem

végezhet. Az eddigi szabályozáshoz képest a Javaslat még a megengedett keresõ

tevékenységek folytatását is korlátozza két irányban: a bíró nem

veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, valamint ennek látszatát

sem, és az ilyen tevékenység hivatali kötelezettségei teljesítését nem

akadályozhatja.

A Javaslatban szereplõ "látszat" fogalma, amely - a nemzetközi

gyakorlatnak megfelelõen - azt jelenti, hogy nem elegendõ a pártatlanság,

függetlenség tényleges érvényesülése, hanem ennek a jogkeresõ állampolgárok

számára is nyilvánvalóvá és egyértelmûvé kell válnia. Például politikai

jellegû összejövetelen való oktató munka végzése már veszélyeztetheti a

függetlenség látszatát.

A Javaslat elõírja a bíró számára a keresõ tevékenység megkezdésének

elõzetes bejelentését.

3. A Javaslat szerint nem megengedett a bíró számára a gazdasági

társaságban vezetõi tisztség betöltése, a személyes közremûködés, illetve a

korlátlan anyagi felelõsség vállalása.

4. A korábbi szabályozástól eltérõen a Javaslat nem teszi lehetõvé

azt, hogy a bírósági szervezet tagjaként mûködõ hivatásos bíró egyúttal

választottbíróság tagja is legyen. Ennek indoka az, hogy bíró számára az

igazságszolgáltatási tevékenység (a választottbíráskodás quasi

igazságszolgáltatási jellege miatt) csak egyféle minõségben, hivatásos

bíróként gyakorolható.

5. A Javaslat az összeférhetetlenségi okok egy speciális esetét

szabályozza, az un. együttalkalmazási tilalmat. Ez a rendelkezés a bírósági

vezetés tisztaságát és elfogulatlanságát biztosítja. Az együttalkalmazási

összeférhetetlenség feloldásaként a Javaslat elsõdlegesen az érintettekre

bízza a választást az összeférhetetlenségi ok megszüntetési módja

tekintetében. Abban az esetben, ha ezt közös megállapodással nem tudják

rendezni, a Javaslat az érintett bírósági vezetõ vezetõi tisztségének

megszüntetését írja elõ. Kivételes esetben az OIT adhat felmentést, de erre

csak akkor kerülhet sor, ha ez nem veszélyezteti a bíró és a bírósági

szervezet függetlenségét.

A 25.§-hoz

Az igazságszolgáltatás hatékonyságának és tisztességének javítása

szempontjából különösen fontos, hogy a bírák javadalmazása összhangban legyen

felelõsségükkel. A bírói hivatás fontosságát, megbecsültségét, az

igazságszolgáltatás kellõ tiszteletét a társadalom a bírák megfelelõ anyagi

javadalmazásával is kifejezi.

A megfelelõ és függetlenséget biztosító javadalmazás egyrészt azt

jelenti, hogy a bírói jövedelem lehetõvé tegye a jól képzett jogászok

megszerzését és megtartását, a hivatásuk súlyának megfelelõ életszínvonalat

biztosítva számukra. Másrészt a megfelelõ javadalmazás azt is jelenti, hogy a

bírák elõmeneteli rendszerének egyértelmûen meghatározottnak és objektív

kritériumokon alapulónak kell lennie, ezzel is kizárva a befolyásolás minden

lehetõségét.

A Javaslatnak a feladatok megfelelõ ellátásához szükséges feltételek

biztosításáról szóló rendelkezése a hatékony bírói munkavégzés feltétel-

rendszerét jelenti: az ügyforgalommal arányos, megfelelõ számú bírót a

munkához szükséges személyzetet és felszerelést, a bírák biztonságos

munkavégzését és fizikai védelmét megvalósító intézkedéseket, stb.

A 26.§-hoz

E rendelkezés a pártatlan, részrehajlástól mentes eljárás alapelvét

fogalmazza meg, a bíró kötelezettségének oldaláról értelmezve. A Javaslat

kifejezetten elõírja a bíró számára a döntése befolyásolására irányuló minden

kísérlet elhárítását. Fontos az, hogy a bírósági vezetõ az ilyen kisérletekrõl

megfelelõ információval rendelkezzen, ezért a Javaslat a bíró számára tájékoz-

tatási kötelezettséget ír elõ.

A 27.§-hoz

A Javaslat rendelkezik a bíró titoktartási kötelezettségérõl;

lényeges hogy ez a bírót szolgálati viszonya megszûnése után is terheli.

A 28.§-hoz

1. A bíró munkája során és magánéletében is köteles olyan

magatartást tanúsítani, amely megfelel a társadalom részérõl a bírói hatalom

képviselõjével szemben támasztott magas szintû elvárásoknak. A bírónak

minden

körülmények között gondosan kell ügyelnie arra, hogy a figyelem középpontjában

áll, viselkedésével és életmódjával óvnia kell az igazságszolgáltatásba, a

bíróságba és a bírósági eljárásba vetett bizalmat. A Javaslat a bírói

magatartás alapvetõ etikai követelményét rögzíti. A részletszabályok

megállapítása az etikai kódex feladata lesz.

2. A Javaslat a szolgálati viszony keretein belül teszi lehetõvé a

bíró számára a konkrét bírósági ügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítást.

Ennek a rendelkezésnek a bevezetését az indokolja, hogy a bíráknak saját vagy

más bírósági ügyrõl nyilvánosan alkotott értékítélete számottevõen

befolyásolhatja a társadalomnak az igazságszolgáltatásról alkotott képét.

Véleménynyilvánítás alatt a Javaslat különösen a konkrét,

beazonosítható bírósági ügyben a bíróság eljárásának, határozatának

helyességével, jogszabályszerûségével, illetve az ügy bármely résztvevõjével

vagy körülményével kapcsolatos értékelést, állásfoglalást érti. A szolgálati

viszonyon e vonatkozásban a bíróságon belüli munkavégzést kell érteni, tehát a

szintén titoktartásra kötelezett bíró kollégákkal történõ szakmai konzultáció

során a véleménynyilvánítás megengedett. Nyilvánosság alatt érti a Javaslat a

bírósági szervezeten belüli szakmai konzultációkon kívül esõ minden más

véleményközlést, a baráti körben történõ állásfoglalástól a sajtó

nyilvánosságáig. A Javaslat rendelkezései kiterjednek a folyamatban lévõ és

befejezett ügyekre, valamint a saját ügyein kívül más bíró által elbírált

ügyekre is.

A 29.§-hoz

A Javaslat rendelkezik a médiák részére történõ tájékoztatás

alapvetõ szabályairól. A tájékoztatás nem azonos fogalom az elõzõ szakaszban

szabályozott vélemény-nyilvánítással, mert a tájékoztatás csak az ügy lényegét

érintõ adatok és tények közlését jelenti a nyilatkozó szubjektív

álláspontjának megjelenése nélkül. A bírósági ügyrõl az eljáró bíró még

tájékoztatást sem adhat, csak a bíróság elnöke vagy az általa megbízott

személy, de nyilvános véleményalkotásra õk sem jogosultak.

A 30.§-hoz

A Javaslat meghatározza a bíróság idõszerû eljárásának

kötelezettségét. Az eljárás határidejével kapcsolatban minden ügyre egyformán

alkalmazható konkrét idõtartamot nem lehet megállapítani. A Javaslat meghatá-

rozza azt a három követelményt, melynek teljesülése esetén az eljárás

idõszerûnek tekinthetõ. Figyelemmel kell lenni az ügy munkaigényességére, az

eljárás sajátosságaira, az eljárási cselekmények ésszerû megválasztására.

A Javaslat a kötelezettség teljesítése érdekében garanciát is nyújt

a bírói kar számára annak kimondásával, hogy a bíró munkaterhét a bírósági

vezetõnek úgy kell alakítania, hogy az objektíven lehetõvé is tegye a bíró

számára az idõszerû eljárást és a határidõk betartását.

A 31.§-hoz

A Javaslat itt szabályozza a bíró-ügyfél kapcsolat alapelvét,

összhangban az 1.§-ban megfogalmazottakkal. Nem elegendõ ugyanis az, ha a

bíró betartja a jogszabályokat, köteles az ügyféllel szemben tisztességes és

pártatlan magatartást tanúsítani. Ez rendkívül összetett követelmény, ennek

része például az, hogy a bíró az ügyfelet kulturáltan, udvariasan kezelje, a

tárgyalás vezetése során alkalmazkodjon az ügyfél jogi jártasságához, eljárási

cselekményeit és határozatait az ügyfél számára érthetõ módon indokolja,

tartózkodjon minden olyan megnyilvánulástól, mely a részrehajlás látszatát

keltheti, stb. A téma részletes kibontása a bírói etikai kódex feladata.

A 32.§-hoz

1. A bírói kar magas szakmai színvonalának biztosításához nem

elegendõ a kiválasztási szakaszban megkövetelni a pályázók megfelelõ

képzettségét. A bírák számára egész pályafutásuk során biztosítani kell a

szakmai fejlõdést lehetõvé tevõ továbbképzést. Ezt szolgálja a Javaslat azon

rendelkezése, amely a térítésmentes képzést a bíró számára nemcsak jogként,

hanem kötelezettségként is meghatározza. A bíró csak akkor tekinthetõ

függetlennek, ha szakmailag is független, tehát rendelkezik az ügyek jó

szakmai szintû elbírálásához szükséges tudásanyaggal.

A képzés rendszerének részletes szabályait az OIT állapítja meg,

különös tekintettel arra, hogy mi tekinthetõ olyan alapképzésnek, ami a bírói

feladatok ellátásához szükséges. E körben elsõsorban arra kell törekedni, hogy

a bírák lépést tarthassanak a jogszabályalkotás és jogalkalmazási gyakorlat

változásaival.

2. A Javaslat a bírói utánpótlás szakmai felkészülésével

kapcsolatban is megfogalmaz bírói kötelezettséget. A bírósági fogalmazó és a

titkár a bírói hivatás majdani ellátásához szükséges gyakorlati ismeretanyagot

legjobban a bíróval történõ közös munka során tudja elsajátítani, ezért

különösen fontos annak tudatosítása, hogy a jövõbeni bírák szakmai felkészülé-

séért a mindenkori bírói kar is felelõs.

A 33.§-hoz

Az ítélkezõ tevékenységében független bíró a szolgálati jogviszony

alanyaként köteles alávetni magát a bírósági vezetõ igazgatási

intézkedéseinek, amennyiben azok megfelelnek két követelménynek: törvényen

alapulnak és nem érinthetik az ítélkezés érdemét.

A 34-36.§-hoz

1. A Javaslat meghatározza a bíró munkaidejével és a munkarendjével

kapcsolatos alapvetõ szabályokat, melynek további részleteit a bíróságok

szervezeti és mûködési szabályzatai tartalmazzák.

2. A Javaslat rendelkezik a készenlét és az ügyelet teljesítésérõl

is. A két intézmény közös vonása a munkaidõn túli munkavégzés, legfontosabb

különbség közöttük pedig az, hogy a bíró csak az ügyeletet köteles a bíróság

épületében teljesíteni, míg a készenlét idején otthon is tartózkodhat, de

bármikor elérhetõnek kell lennie.

3. A bírónak lehetõsége van arra, hogy munkáját csak a tárgyalási

napjain végezze a bíróságon. A bírói munka jellege nem követeli meg, hogy a

bíró mindig jelen legyen hivatalában. Az ügyekre történõ felkészülés, a

döntési mechanizmus, a határozatok írásba foglalása olyan mértékû

koncentrációt igényel, amelyhez a feltételek a bírósági épületekben nem mindig

biztosíthatók. Az otthondolgozás intézménye lehetõséget ad a bírónak arra,

hogy munkamódszerét személyiségéhez igazítsa és ezzel elõsegítse ítélkezõ

tevékenysége hatékonyságát.

A bíróságon kívüli munkavégzés lehetõsége azonban csak azt a bírót

illeti meg, aki már kellõ szakmai biztonsággal kezeli az ügyeket, akinél a

munkavégzés kötetlensége nem eredményez ügyintézési késedelmet, és emellett

egyéb hivatali kötelezettségeinek is rendszeresen eleget tesz.

A fentiek biztosítását szolgálja az, hogy az otthondolgozás

kedvezménye nem alanyi joga a bírónak, hanem a bíróság elnöke külön kérelemre

engedélyezi, 1 év tényleges bírói gyakorlat után. További biztosítékként építi

be a Javaslat a visszavonás lehetõségét azokban az esetekben, amikor a bíró

munkavégzése nem megfelelõ, illetve többszöri vagy súlyos ügyintézési

késedelem következik be.

A bíró a bíróságon kívüli munkavégzés esetén is köteles hivatali

kötelezettségeit teljesíteni, a szakmai képzéseken, értekezleteken részt

venni, és a bírósági vezetõ egyéb igazgatási intézkedéseit akkor is telje-

síteni, ha az tárgyalási napon kívül a bíróság épületében történõ munkavégzést

tesz szükségessé.

A 37.§-hoz

Az idõszerû és hatékony ítélkezés egyik fontos feltétele a

tárgyalási napok kihasználása. Ezt a kötelezettségét a bíró akkor teljesíti,

ha a tárgyalásokat - a tényállás bonyolultságára, az elvégzendõ eljárási

cselekményekre figyelemmel - úgy tûzi ki, hogy az a teljes hivatalos munkaidõt

kitöltse és a lehetõségekhez képest elkerülje az érdemi tárgyalás nélküli

idõszakokat. A rendelkezés célja a bíróságok tárgyalás-kitûzési gyakorlatának

javítása.

A 38.§-hoz

A munkaidõ szabályaihoz szorosan kapcsolódnak a bíró szabadságára

vonatkozó rendelkezések, a 30 munkanap alapszabadság a fizetési fokozatokhoz

igazodva emelkedik évi 40 munkanapig, a bírósági vezetõt pedig pótszabadság

illeti meg.

A 39-46.§-hoz

1. Ezek a rendelkezések azokra a bírákra vonatkoznak, akiket az

ítélkezõ tevékenységtõl eltérõ feladatok ellátására oszt be az OIT.Ezek a

szolgálati helyek a következõk lehetnek: az OIT Hivatala, az Igazságügyi

Minisztérium és a Legfelsõbb Bíróság.

A bíró jogállását mindhárom esetben a következõ közös szabályok

jellemzik: a bíró ítélkezõ tevékenységet nem gyakorolhat, a határozott idõre

kinevezett bíró ezekre a helyekre nem osztható be, a bíró megtartja bírói

tisztségét és javadalmazását,jogaira és kötelezettségeire az általános

szabályok irányadók azzal, hogy az ítélkezõ tevékenység gyakorlásához

kapcsolódó jogok és kötelezettségek esetükben értelemszerûen tárgytalanok,

beosztásuk megszûnése esetén pályázat nélkül kell õket tényleges bírói

álláshelyre beosztani.

2. Az OIT Hivatala a bíróságok igazgatásának egyik legfontosabb

intézménye. Az igazgatás szakszerûsége szempontjából lényeges, hogy a

Hivatalban a bíróságok gyakorlati mûködését és az igazságszolgáltatási

tevékenység részleteit ismerõ bírák dolgozzanak. Ezek a bírák azért nem

ítélkezhetnek, mert a vezetõi intézkedések végrehajtására vonatkozó

kötelezettségük összeegyeztethetetlen a bírói függetlenséggel. Határozott

idõre kinevezett bíró azért nem osztható be a Hivatalba, mert még nem

rendelkezik az igazgatási munkához szükséges bírói gyakorlattal.

A bíró jogosult a térítésmentes képzésre hivatali munkája szakmai

színvonalának fejlesztése céljából, de jogosult a korábban ítélkezõ bíróként

ellátott ügyszak szerinti képzésre is annak érdekében, hogy tudását szinten

tartva bármikor vissza tudjon térni az ítélkezéshez.

3. Az Igazságügyi Minisztériumba a Javaslat 42.§./1/.bekezdésében

meghatározott feladatok ellátására osztható be a bíró. Jogállásának speciális

jellemzõje az, hogy a vezetõi intézkedéseket és utasításokat a köztisztviselõi

foglalkoztatásából eredõen köteles végrehajtani, emiatt õ sem láthat el

ítélkezõ tevékenységet.

4. A Legfelsõbb Bíróságra a jogegységi határozatok elõkészítésével

kapcsolatos feladatok ellátására lehet beosztani bírót, aki szintén nem

ítélkezhet. Ennek az indoka az, hogy a jogegységi határozatok elõkészítésének

feladata és a legmagasabb szintû bírói fórum hatáskörébe tartozó ügyek

eldöntése nem azonos jellegû feladatok.

III. FEJEZET

A BÍRÓ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A 47-50.§-hoz

1. A hatályos szabályozás szerint a bíró munkáját a kinevezést

követõ három év elteltével kell értékelni. A gyakorlati tapasztalatok azonban

azt mutatják, hogy a bírói munkát a pályán való elõrehaladás során késõbb is

értékelni kell, hogy ezáltal kiküszöbölhetõk legyenek a munkavégzés során

elkövetett hibák, esetleges hiányosságok.

2. A Javaslat kimondja, hogy a határozatlan idõre kinevezett bíró

tevékenységét a kinevezést követõen legalább két alkalommal, hat éves

idõszakonként kell értékelni. Mivel a bíró munkáját a határozott idõ - három

év - elteltével, a határozatlan idõre szóló kinevezést megelõzõen már

értékelni kell, 15 év szolgálati idõ után erre csak kivételesen kerül sor.

3. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy az értékelés a bíró

tevékenységének az anyagi, eljárási és ügyviteli szabályok alkalmazása

szempontjából történõ vizsgálatát jelenti. Az értékelés során a jogerõsen

befejezett, legalább 50 ügyet kell megvizsgálni.

4. A Javaslat meghatározza az értékelés elrendelésére jogosultat: ez

a bíróság elnöke (49.§). Az értékelés elrendelését a bíróval írásban kell

közölni. A vizsgálatot a bíróság elnöke vagy az általa kijelölt bíró végzi.

5. A szolgálati idõtõl függõ értékelésen kívül más okból is

felmerülhet az értékelés szükségessége. Soron kívül kell értékelni a bíró

munkáját, ha a bíró alkalmatlanságának megállapítását kezdeményezték (54.§ (2)

bekezdés a) pont) vagy ha azt, a bíró maga kéri.

6. A vezetõi munka értékelése a bíróságok szervezetérõl és

igazgatásáról szóló törvényjavaslat 75.§-a szerint történik.

Az 51-53.§-hoz

1. A Javaslat 60 napos határidõt állapít meg a vizsgálat és az

értékelés elvégzésére. Az eljárás során helyi bíró (munkaügyi bíró) esetében a

helyi (a munkaügyi bíróság) elnökét célszerû meghallgatni, ennek lehetõségét

a Javaslat biztosítja. A vizsgálat tartalmi követelménye, hogy a bíró munkáját

összességében kell értékelni.

Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasztási rendjének, a vizsgálat

részletes szempontjainak meghatározását a Javaslat az OIT feladatává teszi. A

vizsgálati szempontok ugyanis az ítélkezés helyzetének alakulásától függõen az

idõk során változhatnak.

2. Az értékelést a bíróval írásban is közölni kell, annak

ismertetésén az érintetteken kívül a vizsgált bíró szakterülete szerint

illetékes kollégium vezetõje is részt vesz. A vizsgált bíró szóban és írásban

is tehet észrevételeket.

3. A Javaslat szerint az értékelésben csak tényszerûen megalapozott

értékítéletek szerepelhetnek. Az értékelés eredményeként megállapíthatják,

hogy a bíró "kiválóan alkalmas", vagy "alkalmas", illetve "alkalmatlan" a

bírói munka végzésére.

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy ha az "alkalmas" értékelést kapott

bíró vitatja e megállapítást, a bíróság elnöke kikérje a kollégium véleményét.

E rendelkezés jelentõsége abban áll, hogy a bíró ítélkezõ munkáját egyébként

jól ismerõ szakmai kollégium is véleményt nyilváníthat.

Ha a bíró alkalmatlanságát állapítják meg, a jogorvoslatért a

bírósághoz fordulhat.

Az 54-55.§-hoz

A hatályos Bsz. is ismeri az alkalmatlanság jogintézményét. A

szabályozás a gyakorlatban azonban nem bizonyult kielégítõnek. A Javaslat

szerint az alkalmatlanság szakmai, vagy egészségügyi okból merülhet fel.

Ha bármely okból arra lehet következtetni, hogy a bíró tartósan nem

képes a bírói munka végzésére, a bíróság elnöke (49.§) felszólítja õt, hogy

bírói tisztségérõl 30 napon belül mondjon le. Garanciális jelentõségû a Javas-

latnak az a rendelkezése, amely szerint a felszólításban röviden meg kell

jelölni az alkalmatlanságra utaló okokat. A felszólítás lehetõvé teszi, hogy a

bíró - ha az alkalmatlanságát maga is belátja - méltó módon visszavonulhasson.

Ha azonban a felszólítás ellenére nem mond le bírói tisztségérõl, szakmai ok

esetén munkáját soron kívül értékelni kell, egészségügyi ok fennállása esetén

pedig meg kell vizsgálni egészségi állapotát.

Ha az értékelés vagy a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye szerint

a bíró alkalmatlan, elõterjesztést kell tenni szolgálati viszonya

megszüntetésére (57.§ (1) bekezdés c) pontja).

Ha a bíró egészségügyi okból - a felszólítást követõen - lemond

bírói tisztségérõl, vagy egészségügyi alkalmatlanság miatt mentik fel, részére

a szolgálati idejétõl függõen 9 havi, illetve 13 havi illetményt kell

kifizetni. Ez a juttatás azonban nem illeti meg a bírót, ha saját jogú

nyugellátást állapítanak meg részére.

Az 56.§-hoz

A Javaslat rendelkezik a Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába,

valamint az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírák munkájának

értékelésérõl is.

IV. FEJEZET

A BÍRÓI TISZTSÉG MEGSZÛNÉSE

Az 57-59.§-hoz

1. Az Alkotmány 48.§-ának (2) és (3) bekezdésében megfogalmazott

fontos alapelv, hogy a hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a

köztársasági elnök nevezi ki és a bírákat tisztségükbõl csak törvényben megha-

tározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A Javaslat ezzel

összhangban kimondja, hogy a bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel

(2.§ (2) bekezdés).

A garanciális elv érvényesülése a bírói tisztség megszûnése körében

speciális szabályozást igényel, ugyanis az un. megszûnési okok felmerülése

esetén is mindig szükséges a köztársasági elnök általi felmentés.

2. A bírói tisztség megszûnésének eseteit a Javaslat 57.§-a sorolja

fel.

Ezek a következõk:

A bíró bármikor lemondhat bírói tisztségérõl.

A határozott idejû bírói kinevezéssel kapcsolatos új megszûnési ok,

ha a bíró határozatlan idejû kinevezésére nem tettek elõterjesztést (12.§ (4)

bekezdés).

A bírói tisztség megszûnését eredményezi az alkalmatlanság

megállapítása (54-55.§).

Ha a bírót a 3.§ (2) bekezdésében írt büntetéssel sújtják vagy

büntetõeljárás során kényszergyógykezelését rendelik el, ugyancsak megszûnik a

bírói tisztsége.

A bíró tisztsége megszûnik, ha az eskü letételét véglegesen

elmulasztja, ha elveszti magyar állampolgárságát vagy választójogát.

A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest nem teszi lehetõvé, hogy

a bíró szolgálati viszonya szüneteljen. Ha országgyûlési vagy önkormányzati

képviselõnek, illetõleg polgármesternek jelölik, a bírót tisztségébõl fel kell

menteni. E szigorú szabályozás indoka az, hogy ha a bíró a jelölést elfogadja,

szükségszerûen politikai tevékenységet folytat.

A Javaslat a bírói tisztség sajátosságait tartja szem elõtt, amikor

lehetõvé teszi, hogy a bíró 70 éves koráig gyakorolja bírói tevékenységét. E

felsõ korhatár elérése elõtt a bíró szolgálati viszonyát a kinevezõ az

általános nyugdíjkorhatár betöltése miatt nem szüntetheti meg. A bíró azonban

dönthet úgy, hogy maga kéri nyugállományba helyezését bírói tisztségének

megszüntetésével együtt. Ez különbözik attól az esettõl, amikor a bíró

szolgálati viszonya megszüntetése nélkül csak a nyugdíja megállapítását kéri.

A Javaslat a hatályos Bsz. rendelkezésétõl eltérõen a legsúlyosabb

fegyelmi büntetés - a bírói tisztségbõl való felmentés indítványozása -

esetére úgy rendelkezik, hogy annak következménye a bírói tisztség megszûnése,

tehát intézkedni kell a bíró felmentése iránt.

A Javaslat a bíróság megszûnése, illetve hatáskörének vagy

illetékességi területének nagymértékû csökkenése esetére elõírja, hogy ha az

érintett bíróságon a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, részére új

bírói beosztást kell felajánlani (19.§ (1) bekezdés). Ha azonban a bíró a

felajánlott állást nem fogadja el, bírói tisztségét meg kell szüntetni.

A Javaslat rendelkezik a lemondási idõrõl, illetve az ahhoz

kapcsolódó munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésrõl.

A 60-61.§-hoz

A Javaslat a bírói tisztség megszûnésének oka szerint különbözõ

felmentési idõket állapít meg. Nyugállományba helyezés, illetõleg a felsõ

korhatár elérésekor, valamint a felajánlott bírói állás el nem fogadása esetén

a bíró felmentési ideje hat hónap, egyébként egy hónap. A Javaslat

meghatározza a munkavégzés alóli felmentés eseteit és idõtartamát.

A felmentésre vonatkozó javaslatot - amelyben meg kell jelölni a

jogcímet és a megszûnés idõpontját is - az OIT terjeszti fel a köztársasági

elnökhöz. A katonai bíró felmentésével kapcsolatban hasonlóan a kinevezéshez,

az OIT a javaslatot a honvédelmi miniszterrel együttesen teszi meg.

A Javaslat garanciális okokból úgy rendelkezik, hogy a katonai

bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya csak akkor

szüntethetõ meg, ha bírói tisztsége is megszûnik. Ez alól kivétel, ha a bíró a

Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonyáról lemond.

Ha a bíró felmentésének oka a felsõ korhatár elérése, a Javaslat

szerint az elõterjesztést olyan idõpontban kell megtenni, hogy a felmentési

idõ a bíró 70. életévének betöltése elõtt leteljen. A rendelkezést az

indokolja, hogy a 70. életévét betöltött személy nem mûködhet bíróként.

V FEJEZET

A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR

A 62.§-hoz

A bírák tekintetében a munkáltatói jogkör megosztott: így a

kinevezés és a felmentés jogát a köztársasági elnök gyakorolja, a vezetõk

meghatározott körét az OIT nevezi ki, fegyelmi ügyekben fegyelmi bíróság jár

el stb. A Javaslat e §-a azokra az esetekre nézve tartalmaz szabályozást,

amikor a munkáltatói jogkör vonatkozásában más rendelkezések ettõl eltérõ

elõírásokat nem tartalmaznak.

A Javaslat meghatározott körben és korlátok között lehetõvé teszi a

munkáltatói jogkör átruházását is.

VI. FEJEZET

A BÍRÓ FEGYELMI FELELÕSSÉGE

A 63-66.§-hoz

1. A Javaslat fenntartja a fegyelmi vétség fogalmának jelenlegi

meghatározását. A fegyelmi felelõsség a szolgálati viszonyból eredõ köte-

lezettség vétkes megszegésén vagy a bírói hivatás tekintélyét egyébként sértõ

magatartáson alapulhat.

2. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosultak meghatározásán

túl, a Javaslat új rendelkezésként lehetõvé teszi, hogy kisebb súlyú fegyelmi

vétségek elkövetésénél az eljárás kezdeményezésétõl való eltekintés mellett, a

bíróval szemben figyelmeztetést alkalmazzanak. E figyelmeztetés esetén a bíró

kérelmére a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelezõ.

3. A fegyelmi eljárás kezdeményezésérõl az érintett bírót, továbbá

az OIT-ot minden esetben értesíteni kell. Az eljárás kezdeményezésének idõbeli

korlátait a Javaslat a hatályos rendelkezéseknek megfelelõen állapítja meg.

A 67-72.§-hoz

1. A bírák fegyelmi ügyeiben a megyei bíróságon vagy ítélõtáblán

elsõ fokú, a Legfelsõbb Bíróságon pedig elsõ- és másodfokú fegyelmi bíróságok

járnak el. A fegyelmi bíróságok tagjait az adott megyei bíróság, vagy ítélõ-

tábla, összbírói értekezlete, illetve a Legfelsõbb Bíróság teljes ülése

választja meg a Javaslatban meghatározott szempontoknak megfelelõ bírák közül.

2. A konkrét fegyelmi ügyben a fegyelmi bíróság kijelölt fegyelmi

tanácsa jár el, az eljárást vizsgálóbiztos készíti elõ. A Javaslat a fegyelmi

bíró mûködését kizáró okokat a hatályos szabályokkal egyezõen állapítja meg. A

fegyelmi bírói tisztség a bírói jogviszony megszûnésén túl, a Javaslatban

meghatározott más beosztásokba való kerüléssel, az e tisztségrõl való lemon-

dással, fegyelmi vagy büntetõjogi felelõsség jogerõs megállapításával, továbbá

a fegyelmi bíró megválasztását kizáró valamely körülmény utólagos

bekövetkezésekor is megszûnik.

3. A fegyelmi eljárás alá vont bíró a vizsgálóbiztos, illetve a

fegyelmi tanács tagjaival szemben elfogultsági kifogást terjeszthet elõ. Az

elfogultsági kifogás intézésére, más fegyelmi tanács kijelölésére vonatkozó

eljárási szabályokat a Javaslat részletesen szabályozza.

A bírói tisztségbõl való felfüggesztés

A 73.§-hoz

A bírót a tisztségébõl a fegyelmi tanács csak a Javaslatban

meghatározott okok fennállása esetén függesztheti fel, a döntés ellen a bíró

nem halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. A felfüggesztés tartama alatt a

bíró illetményének legfeljebb fele bizonyos ideig visszatartható. A teljes

illetményt vissza kell tartani a bírói tisztségbõl való felmentés

indítványozását tartalmazó fegyelmi határozat kézbesítésétõl kezdve, annak

jogerõre emelkedéséig. A határozat jogerõre emelkedése után a visszatartott

illetményt - a bírói tisztségbõl való felmentés esetét kivéve - ki kell

fizetni.

A fegyelmi eljárás

A 74-78.§-hoz

1. A bírói tisztség jellegébõl következõen a fegyelmi eljárást és a

vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. Az eljárás

elõkészítése során a vizsgálóbiztos bizonyítást végez, majd eljárásáról a fe-

gyelmi tanács részére írásbeli jelentést készít.

A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentésének elõterjesztését

követõen határoz az eljárás megindításáról, annak megtagadásáról, illetve

felfüggesztésérõl.

2. A fegyelmi eljárásban a bíró a képviseletével más bírót is

megbízhat, továbbá a Javaslat - új rendelkezésként - ügyvéd igénybevételét is

lehetõvé teszi.

3. Fegyelmi eljárás megindítása esetén tárgyalást kell tartani,

amelyre az eljárás alá vont bírót, a képviselõjét és az eljárás

kezdeményezõjét meg kell idézni. A tárgyalást csak a bíró jelenlétében lehet

megtartani, kivéve ha szabályszerû idézés ellenére nem jelent meg és

távolmaradását alapos okkal nem mentette ki.

4. A fegyelmi tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályozást igénylõ

kérdéseken túl a Javaslat meghatározza, hogy a fegyelmi tanács az ügyben

milyen jellegû (felmentõ, a vétkességet megállapító, az eljárást megszüntetõ)

határozatot hozhat. A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény

tekintetében a fegyelmi tanácsot más hatóság határozata - a büntetõ ügyben

jogerõsen megállapított felelõsség kivételével - nem köti.

A 79.§-hoz

1. A Javaslat a fegyelemsértés súlyának és jellegének

differenciáltabb megítélése érdekében a fizetési fokozatban visszavetés

lehetõségével bõvíti a kiszabható fegyelmi büntetések körét.

2. A fegyelmi felelõsség megállapítása esetén a bíró viseli az

általa indítványozott eljárási cselekményekkel és a képviselõ igénybevételével

kapcsolatban felmerült költségeket, az egyéb költségek pedig a bíróságot

terhelik.

A másodfokú fegyelmi eljárás

A 80.§ hoz

A fegyelmi határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont bíró és a

fegyelmi eljárás kezdeményezõje a másodfokú bírósághoz fellebbezéssel élhet. A

másodfokú fegyelmi bíróság az elsõ fokú eljárásra meghatározott szabályok

megfelelõ alkalmazásával jár el. Döntésével az elsõ fokú határozatot

helybenhagyja, megváltoztatja, meghatározott okok fennállásakor az eljárást

megszünteti, továbbá lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot ha-

tályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el.

A 81-82.§-hoz

1. A jogerõs fegyelmi büntetésekhez - azok súlyának megfelelõen -

meghatározott ideig hátrányos jogkövetkezmények fûzõdnek. A Javaslatban elõírt

idõ eltelte után a bíró e hátrányos jogkövetkezmények alól mentesül, a

munkáltató azonban a bírót - kérelmére - korábban is mentesítheti.

2. A hatályos fegyelmi büntetést nyilván kell tartani, mentesülés

esetén azonban azt a nyilvántartásból törölni kell.

A jogerõs fegyelmi büntetés felülvizsgálata

A 83.§-hoz

A Javaslat a jogerõs határozattal szemben továbbra is lehetõvé teszi

az eljárás felülvizsgálatát és új eljárás kezdeményezését. Felülvizsgálatnak

csak a korábbi fegyelmi eljárásban el nem bírált bizonyítékok alapján lehet

helye. A bíró terhére új eljárást csak életében és az elévülési idõn belül

lehet kezdeményezni.

A Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba

beosztott bíróra vonatkozó sajátos rendelkezések

A 84.§-hoz

A Legfelsõbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és az Igazságügyi

Minisztériumba beosztott bíró fegyelmi felelõsségére vonatkozóan a Javaslat

sajátos szabályt tartalmaz az eljárás kezdeményezõjére, valamint az eljárást

lefolytató bíróságra nézve.

VII. FEJEZET

A KÁRTÉRÍTÉSI FELELÕSSÉG

A bíró kártérítési felelõssége

A 85-87.§-hoz

1. Az ítélkezõ munka sajátos jellege és körülményei továbbra is

indokolják azon szabály fenntartását, miszerint a bíró a szolgálati

viszonyából eredõ kötelezettsége szándékos vagy súlyosan gondatlan megsze-

gésével okozott kárért tartozik a munkáltatónak anyagi felelõsséggel.

2. A Javaslat a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény

(a továbbiakban: Mt) szabályaival összhangban megállapítja, hogy a bíró

felelõsségét, a kár bekövetkeztét a munkáltatónak kell bizonyítania, az anyagi

felelõsség mértékét a vétkesség fokától függõen határozza meg.

3. A visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség alapján

átvett és az állandó õrizetében vagy az általa kizárólagosan használt

dolgokban bekövetkezett kárért a bíró a vétkességére tekintet nélkül felel. A

Javaslat egyben meghatározza a felelõsség alóli mentesülés eseteit is.

A 88.§-hoz

A fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a

Javaslat kimondja, hogy a fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben okozott

kárért való felelõsséget a fegyelmi bíróság bírálja el. Egyéb kártérítési

ügyekben a munkáltató hoz határozatot, amely ellen a Javaslat bírói utat

biztosít.

A munkáltató kártérítési felelõssége

A 89-95.§-hoz

1. A hatályos szabályozás a munkáltató által a bírónak okozott

kárért való felelõsség kérdését nem tartalmazza. A Javaslat e hiányt pótolva -

az Mt. vonatkozó rendelkezéseit alapul véve - fõszabályként megállapítja a

munkáltató vétkesség nélküli (objektív) felelõsségét, a kimentés eseteit és a

bizonyítás sajátos szabályait.

2. A kártérítési felelõsség a munkáltatót a bíró által a

munkahelyére bevitt tárgyaiban bekövetkezett károkért is terheli. Megtilthatja

azonban bizonyos tárgyak bevitelét, vagy elõírhatja azok meghatározott helyen

való elhelyezését. Ha a bíró e korlátozó elõírásokat megszegi, a kárért a

munkáltató csak szándékos magatartás esetén felel.

3. A Javaslat részletezi a kár különbözõ fajtáit (elmaradt

jövedelem, dologi kár, nem vagyoni kár, indokolt költségek), meghatározza a

kár kiszámítására vonatkozó szabályokat, a szükséges feltételek megléte esetén

lehetõséget ad kártérítési járadék és általános kártérítés megállapítására.

A 96-98.§-hoz

A bíró kártérítési igényének az elismerésérõl vagy elutasításáról -

az elévülésre vonatkozó sajátos szabályokat is figyelembe véve - a munkáltató

dönt, a döntés ellen a Javaslat ugyancsak bírósági utat biztosít. A

körülmények utólagos megváltozása esetén a munkáltatót a Javaslatban

meghatározott kötelezettségek terhelik.

VIII. FEJEZET

A BÍRÓI SZOLGÁLATI JOGVISZONYBÓL EREDÕ JOGVITA

A 99.§-hoz

A Javaslat több helyen utal arra, hogy a bíró a munkáltató valamely

intézkedése, határozata (alkalmatlanság kimondása, fegyelmi és kártérítési

ügyek) ellen bírósághoz fordulhat. A 99.§ azonban a kereset indítás jogát

általános jelleggel is kimondja. Mérlegelési jogkörben hozott döntések ellen

csak akkor lehet a bírósághoz fordulni, ha a munkáltató a döntés

meghozatalánál (a mérlegelésnél) irányadó jogszabályi rendelkezéseket

megsértette.

A bíró fegyelmi ügyeiben és a fegyelmi felelõsségével összefüggõ

kártérítési ügyekben a fegyelmi bíróságok, egyébként pedig a hatáskörrel és

illetékességgel rendelkezõ munkaügyi bíróságok járnak el.

IX. FEJEZET

SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS

A 100.§-hoz

A Javaslat a bírák személyi adatainak nyilvántartására vonatkozó

szabályokat a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok

nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltakkal összhangban

állapítja meg, meghatározza az adatokat nyilvántartó szerveket és a

nyilvántartható adatok körét (1. sz. melléklet). Ezeken az adatokon kívül más

adat nem kezelhetõ, a nyilvántartás pedig más rendszerrel nem kapcsolatható

össze.

A bíró a róla készült nyilvántartásba betekinthet, kérésére az

adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését el kell

végezni. A nyilvántartásba a bírón kívül csak a munkáltató, valamint a dön-

téseit elõkészítõ dolgozó tekinthet be.

A Javaslat tartalmazza az adatok felhasználása tekintetében a célhoz

kötöttség szabályát és az adatokról való tájékoztatásra vonatkozó

rendelkezéseket is.

X. FEJEZET

A BÍRÁK JAVADALMAZÁSA

A 101-106.§-hoz

1. A bíró a szolgálati viszonyából eredõ feladatainak ellátásáért

illetményre, külön juttatásra, továbbá egyéb javadalmazásra, kedvezményekre

stb. jogosult.

A Legfelsõbb Bíróság elnökének az illetményét - a hatályos

szabályoktól eltérõen - a Javaslat rendelkezései alapján kell megállapítani.

2. A Javaslat meghatározza a bíró illetményének az összetevõit,

megszünteti a hatályos szabályozás szerinti fizetési osztályokat és az

alapilletmény összegét egységesen a bíró szolgálati idejéhez köti. A bíróságok

önálló hatalmi ág jellege indokolja, hogy a mindenkori legalacsonyabb bírói

alapilletmény ne a köztisztviselõkre vonatkozó illetmény arányában, hanem

külön törvényben kerüljön megállapításra. Ezt az illetményt - 1. fizetési

fokozat - elsõ ízben a Javaslat tartalmazza, ezt követõen pedig az állami

költségvetésrõl szóló törvényben kell meghatározni. A szabályozás e módszere

szükségtelenné teszi a bírói pótlék intézményének fenntartását.

3. A bíró a 2. számú melléklet szerinti fizetési fokozatokban három

évenként lép elõre, a Javaslat emellett fenntartja a soron kívüli

elõresorolásra vonatkozó lehetõséget is. A Legfelsõbb Bíróság elnökét és

elnökhelyettesét - sajátos közjogi jogállásukra figyelemmel - a legmagasabb

fizetési fokozatba kell besorolni.

4. Az illetmény megállapításának az alapját képezõ szolgálati idõ

tekintetében a Javaslat a hatályos szabályokat fenntartja. A besorolásnál a

bírói kinevezés idõpontja a meghatározó, be kell számítani azonban a korábbi

bírói vagy ügyészi mûködés idejét, a jogi szakvizsgához kötött munkakörökben

eltöltött idõ beszámítására pedig a Javaslat lehetõséget ad.

A 107.§-hoz

A megyei bíróságon, az ítélõtáblán, valamint a Legfelsõbb Bíróságon

dolgozó bírák tevékenységét a Javaslat - az eddigi fizetési osztályok helyett

-differenciált összegû beosztási pótlékkal ismeri el, lehetõvé téve a

tényleges beosztásnál eggyel magasabb szintû bíróságnak megfelelõ bírói cím

adományozását. A címekhez meghatározott mértékû pótlék jár.

A 108.§-hoz

A vezetõi pótlék intézményét a Javaslat fenntartja, a pótlékra

jogosító munkaköröket és azok százalékos mértékét a 3. számú melléklet

állapítja meg. Vezetõi pótlékot csak egyféle jogcímen, a magasabb beosztás

után lehet megállapítani.

A 109-118.§-hoz

1. A Javaslatban szabályozott feltételek fennállása esetén a bírót

egyéb díjazások, pótlékok, illetve juttatások illetik meg.

2. A hatályos szabályokhoz képest a Javaslat eltérõen határozza meg

az idegennyelv-ismereti pótlékra való jogosultság feltételeit. A rendelkezés

szerint a nyelvpótlék megállapításához az idegen nyelv tényleges használata

szükséges.

3. A 17.§-ban szabályozott kirendelés esetén a bírót - ha a

kirendelés helyérõl a lakóhelyére naponta nem tud visszautazni - a napidíjnak

megfelelõ összeg illeti meg.

4. A külön juttatásra vonatkozó szabályokat a Javaslat nem

változtatja meg. A bíró minden naptári évben további egy havi (13. havi)

illetményére jogosult. A külön juttatásból való kizárás, illetve a csökkentett

összegû juttatás szabályai nem módosulnak.

5. Meghatározott idejû szolgálati viszony után (25,30, illetve 40

év) a bíró jubileumi jutalomra válik jogosulttá. A jutalom összege a

köztisztviselõkével azonos összegben került megállapításra. A jubileumi

jutalomra való jogosultság szempontjából a Javaslat szûk körben lehetõvé teszi

egy korábbi jogviszonyok keretében eltöltött idõ beszámítását is.

6. A belföldi kiküldetés esetén járó napidíjra vonatkozó szabályokat

a Javaslat pontosítja, annak összegét az 1. fizetési fokozatban járó

alapilletményhez igazodva határozza meg.

7. A bírák ruházati költségtérítésére és az ún. étkezési

hozzájárulásra vonatkozó - eddig alacsonyabb szintû jogszabályokban

meghatározott - rendelkezéseket a Javaslat törvényi szintre emeli. E

juttatások a bírót - az elõírt feltételek megléte esetén - kötelezõen illetik

meg.

A 119.§-hoz

A Javaslat felsorolja az olyan - leggyakoribb -támogatásokat,

segélyeket és egyéb hozzájárulásokat, amelyek a bírák részére a költségvetési

lehetõségektõl függõen adhatók.

Más településen mûködõ bíróságra való beosztás esetén a bírót - ha

azt igazságügyi érdek is indokolja - megilletik a költözködéssel járó

költségek.

A 120.§-hoz

A Magyar Köztársaság kitüntetéseirõl szóló törvényben szabályozott

kitüntetések és díjak a bírák részére is adományozhatók. A bírói

tevékenységgel összefüggõ ilyen kitüntetésre vonatkozó elõterjesztés

megtételére az OIT jogosult.

A 121.§-hoz

A Javaslat rendelkezéseinek megfelelõen a Legfelsõbb Bíróságra, az

OIT Hivatalába és az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírák megtartják

bírói jogállásukat, ezért illetményüket és egyéb javadalmazásukat alapvetõen a

bírákra vonatkozó általános szabályok alkalmazásával kell megállapítani. A

Javaslat az e beosztások sajátosságaiból eredõ eltérõ rendelkezéseket is

meghatározza.

XI. FEJEZET

AZ ÜLNÖK JOGÁLLÁSA ÉS JAVADALMAZÁSA

A 122-127.§-hoz

A Javaslat szerint az ítélkezésben továbbra is közremûködnek az

ülnökök, akik megbízatásukat a népszuverenitás elve alapján választással

nyerik el. A Javaslat az ülnökké választhatósághoz a 24. életév helyett a 30.

életév betöltését írja elõ. Ez összhangban áll a bírói kinevezéshez szükséges

szigorúbb feltételekkel (3 év fogalmazói idõ, egy év kötelezõ titkári

mûködés).

A választás lényegében a hatályos szabályozásnak megfelelõen

történik. Néhány rendelkezés azonban pontosított tartalommal került a

Javaslatba. Az ülnökök jelölésében nagyobb szerepet kapnak az érdekképviseleti

szervek.

A Javaslat a hivatásos bíróhoz hasonlóan az ülnökkel szemben is

fokozottabb követelményeket támaszt a büntetlenség vonatkozásában. Ennek

érdekében ugyan a bûnügyi nyilvántartásban szereplõ adatokat a választásra

jogosult a büntetõjogi értelemben vett büntetlen elõéleten kívül nem

vizsgálja, de a jelölt arról is köteles nyilatkozni, hogy volt e büntetve,

rendelkezik e választójoggal. Így a választásra jogosult a jelölt teljes

múltját mérlegelheti.

A Javaslat nem változtat azon, hogy az ülnökök megbízatása négy évre

szól. A választás elõkészítése, továbbá annak megállapítása, hogy a választó

szerv melyik bírósághoz hány ülnököt válasszon az OIT jogkörébe tartozik. Az

ülnökök választásának idõpontját a köztársasági elnök tûzi ki.

Az ülnököket az ítélkezõ tanácsokba a bíróság elnöke osztja be.

A Javaslat a hatályos szabályozáshoz képest részletesen rendelkezik

arról, hogy az ülnök megbízatása mikor és hogyan szûnik meg. Az ülnökre is

vonatkozik az, hogy ilyen tisztséget a 70. életév betöltéséig láthat el. Az

ülnök megbízatásáról a választó szervhez intézett írásbeli nyilatkozatával

lemondhat, a bejelentés napjától kezdve ítélkezési tevékenységét nem

gyakorolhatja.

A 128.§-hoz

Az ítélkezésben az ülnököket a hivatásos bírákkal azonos jogok

illetik meg. A Javaslat szerint az eddig méltatlanul alacsony összegû és

igazságügy-miniszteri rendeletben meghatározott díjazás szabályozása törvényi

szintre emelkedik és összegében is növekszik, igazodva a bírói tisztséggel

együtt járó felelõsséghez. A munkabérben (munkadíjban) nem részesülõ ülnökök

tiszteletdíja az ülnök mûködésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat

egy munkanapra esõ összegének 25 százaléka. Ha az ülnök munkabérben részesül

és az átlagkeresete nem éri el az így meghatározott tiszteletdíj arányos

részét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A 129-130.§-hoz

1. A Javaslat a bírák szolgálati viszonyának sajátos szabályait

teljes körûen tartalmazza. Vannak azonban olyan kérdések, amelyek nem

igényelnek ilyen szabályozást, mert ugyanazok a rendelkezések alkalmazhatók,

amelyeket az Mt. a munkavállalók más körére is meghatároz. Erre figyelemmel a

Javaslat megjelöli az Mt. azon rendelkezéseit, amelyek a bírákra is iránya-

dóak.

2. A katonai bíró szolgálati viszonyára vonatkozóan a Javaslat

alkalmazni rendeli a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak

szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)

rendelkezéseit is, azzal az eltéréssel, hogy bármilyen illetményre és a

jubileumi jutalomra csak e Javaslat rendelkezései szerint jogosult a bíró,

tehát például nem részesülhet rendfokozati pótlékban sem. A katonai bíró

fegyelmi felelõsségre vonása is kizárólag a Javaslat szerint történhet.

A 131.§-hoz

A Javaslat a hatálybalépés idõpontját fõszabályként 1997. október 1.

napjában állapítja meg. A bírák javadalmazására vonatkozó rendelkezések késõbb

lépnek hatályba. A bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló

törvényjavaslat szerint az OIT Hivatala mûködését 1998. február 1-jén kezdi

meg, de az akkor még hatályos javadalmazási szabályok szerint a Hivatalba

beosztott bíróra e vonatkozásban nincs rendelkezés. Ezért esetükben 1998.

február 1-tõl, míg a többi bíróra és az ülnökre 1998. július 1. napjától kell

az új javadalmazást alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

A 132.§-hoz

A Javaslat a bírói kinevezés feltételei közül a pályaalkalmassági

vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket 1998. július 1. napjától rendeli

alkalmazni, mivel az együttes miniszteri rendeletet csak az OIT mûködésének

megkezdését követõen lehet elõkészíteni. A Javaslat a többi kinevezési

feltétel tekintetében nem ad átmeneti rendelkezést, ez azt is jelenti, hogy

például a kötelezõ titkári mûködéssel kapcsolatos elõírásokat 1997. október 1.

napjától alkalmazni kell.

A 133.§-hoz

Az ítélõtáblák felállítása - a jogorvoslatokkal kapcsolatos

változások miatt - érinti a Legfelsõbb Bíróság szervezetét, bírói létszáma

csökken. Az ítélõtáblára kerülõ bírák esetében a Javaslat lehetõvé teszi, hogy

a legfelsõbb bírósági bírói címûket és illetményüket megtarthassák.

A 134.§-hoz

1. A Javaslat 23.§-ának (4) bekezdése szerint a bíró nem lehet

választottbíróság tagja. Mivel jelenleg több bíró is ellát ilyen tisztséget,

rendelkezni kell arról, hogy mikortól szûnik meg e tisztségük. Figyelemmel

arra, hogy a folyamatban lévõ eljárásokban az ügyintézés zavartalanságát

biztosítani kell, a Javaslat a választottbírói tisztség megszûnését 1998.

szeptember 30. napjában állapítja meg.

2. A Javaslat arra az esetre, ha az új rendelkezések szerint a bíró

szabadsága kevesebb lenne, mint korábban, azt is kimondja, hogy átmenetileg a

törvény hatálybalépése elõtt megállapított szabadság illeti meg.

A 135.§-hoz

A bíró munkájának értékelésével kapcsolatos rendelkezések változása

miatt a Javaslat hosszabb határidõt biztosít a szükséges értékelések

elvégzésére, kimondja, hogy az értékelést - a soronkívüli esetek kivételével -

2000. december 31. napjáig kell elvégezni. Nem kell értékelni a bíró munkáját,

ha szolgálati ideje a 15 évet már meghaladja.

A 136-137.§-hoz

1. A Javaslat rendelkezik a javadalmazás vonatkozásában a törvény

szerinti besorolások elvégzésének határidejérõl és kimondja, hogy a bíró

szolgálati ideje, illetménye - változatlan beosztás esetén - nem csökkenhet, a

korábbi soronkívüli elõresorolások hatásának is érvényesülnie kell.

A Javaslat megállapítja, hogy az 1. fizetési fokozat összege 1998.

évben 160.000 Ft.

Tekintettel arra, hogy a Javaslat a nyelvpótlékra új szabályt

állapít meg, rendelkezni kell arról is, hogy a korábban megállapított

nyelvpótlékra való jogosultságot 1998. július 31. napjáig kell felülvizsgálni,

és ha a Javaslat szerint a nyelvpótlék fizetésének elõfeltételei már nem

állnak fenn, a folyósítást a következõ naptól kezdve meg kell szüntetni.

2. A Javaslat elõírja, hogy meghatározott idõponttól a bírót

megilletõ javadalmazást és egyéb pénzbeli juttatást bankszámlára utalással

vagy bankszámla hiányában postai úton kell kifizetni.

A 138.§-hoz

A bíróságokra vonatkozó igazságügy-miniszteri rendeletek

felülvizsgálatára a Javaslat egy éves határidõt jelöl meg.

Felhatalmazás

A 139.§-hoz

E rendelkezés a pályaalkalmassági vizsgálat rendeletben történõ

részletes szabályainak a megállapítására ad felhatalmazást az igazságügy-

miniszter részére.

Hatályukat vesztõ rendelkezések

A 140.§-hoz

A Javaslat új rendelkezéseire figyelemmel több igazságügy-miniszteri

rendelet már a törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti, míg a

javadalmazás késõbbi hatálybalépése miatt a javadalmazással kapcsolatos

törvényi rendelkezések 1998. június 30. napján vesztik hatályukat.

Módosuló rendelkezések

A 141-143.§-hoz

A Javaslat az OIT elnökét jogosítja fel a bûnügyi nyilvántartásból

adatok kérésére, ezért a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény

hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû ren-

deletet módosítani kell.

Az OIT Hivatalának mûködéséhez szükséges lehet, hogy oda katonai

bírót osszanak be, ehhez képest a Hszt. szövege is módosul.

Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a

Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy a

bizottság tagjává megválasztott bíró szolgálati viszonya a megbízatás idõ-

tartama alatt szünetel. Nem rendelkezik azonban arról, hogy a bíró hogyan

térhet vissza az igazságszolgáltatásba. A Javaslat ezt a hiányt pótolja a

hivatkozott törvény megfelelõ módosításával.

A bírák javadalmazási rendszere módosulásának többlet-kiadásai 1998. július 1-

jei bevezetéssel

A többlet tartalmazza az 1998. január 1-tõl tervezett 13 %-os

bérfejlesztés kihatását is.

millió Ft-ban

1998 1999 Összesen

Személyi juttatás

Legfelsõbb Bíróság 89,0 139,0 228,0

Megyei (fõvárosi) bíróságok 1.237,4 1.850,3 3.087,7

Személyi juttatás összesen 1.326,4 1.989,3 3.315,7

Munkaadókat terhelõ járulékok

Legfelsõbb Bíróság 38,4 60,1 98,5

Megyei (fõvárosi) bíróságok 534,5 799,4 1.333,9

Munkaadókat terhelõ járulékok összesen 572,9 859,5 1.432,4

Kiadások összesen

Legfelsõbb Bíróság 127,4 199,1 326,5

Megyei (fõvárosi) bíróságok 1.771,9 2.649,7 4.421,6

Kiadások összesen 1.899,3 2.848,8 4.748,1

Eleje Honlap