Magyar Köztársaság Kormánya

T/4102.. számú

törvényjavaslat

a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a

könyvvizsgálói tevékenységrõl

Elõadó:

Dr. Medgyessy Péter

pénzügyminiszter

1997. március hó

1997. évi .........törvény

a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és

a könyvvizsgálói tevékenységrõl

A piacgazdaság mûködéséhez szükséges, hogy a vállalkozások vagyoni, pénzügyi

és jövedelmi helyzetérõl tárgyszerû információkat hozzanak nyilvánosságra.

Az információk megbízhatóságát, hitelességét, a törvényekben meghatározott

tartalmát a független könyvvizsgálók által végzett könyvvizsgálat alapozza

meg.

Az Országgyûlés elismeri a könyvvizsgálók jogát olyan szakmai önkormányzathoz,

amely lehetõvé teszi, hogy tagjai a maguk által választott testületek és

tisztségviselõk útján - a törvények által meghatározott keretek között -

önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban

képviseljék szakmai, etikai, gazdasági érdekeiket, és így hozzájáruljanak a

nemzetgazdaság fejlõdéséhez.

Ennek érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALANOS RENDELKEZESEK

A törvény alkalmazási köre

1. §

(1)Ezt a törvényt a Magyar Köztársaság területén könyvvizsgálói tevékenységet

végzõ természetes személyekre (a továbbiakban: könyvvizsgáló), a

könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult társaságokra (a továbbiakban:

könyvvizsgálói társaság), és a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára kell

alkalmazni.

(2)Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok

tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben 1991. december

16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I.

törvény alapján olyan szabályozást tartalmaz, amely összeegyeztethetõ az

Európai Közösségek Tanácsának a számviteli bizonylatok kötelezõ

ellenõrzésével megbízott személyek mûködésének engedélyezésérõl szóló

84/253/EGK irányelvével.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara

2. §

(1) A Magyar Könyvvizsgálói Kamara /a továbbiakban: kamara/ a könyvvizsgálók

önkormányzattal rendelkezõ köztestülete.

(2) A kamara országos szervezet, amely feladatainak ellátására helyi

szervezeteket hoz létre.

(3) A kamara jogosult arra, hogy a Magyar Köztársaság címerét a kamara

épületein, helyiségeiben elhelyezze, valamint hivatalos iratain és

bélyegzõin feltüntesse.

A kamara feladata

3. §

A kamara a tagok képviseletében:

a) véleményezi azokat a törvényeket és más jogszabályokat, amelyek a

könyvvizsgálók mûködésének, tevékenységének feltételeit meghatározzák, a

kamara feladatait és mûködését közvetlenül érintik,

b) közvetlen kapcsolatot tart fenn az Országos Számviteli Bizottsággal, a

számviteli szakemberek, az adótanácsadók szakmai szervezeteivel,

c) kialakítja, folyamatosan kiegészíti, módosítja és közreadja a nemzeti

könyvvizsgálati módszertani elveket és szabályokat (a továbbiakban:

standardokat), figyelemmel kíséri azok megtartását, gondoskodik a

nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal való összhangjukról,

d) szakmai továbbképzés, tanácsadás keretében módszertani segítséget nyújt és

felvilágosítást ad a könyvvizsgálóknak munkájuk ellátásához, szakmai

kiadványokkal, konferenciák és más rendezvények szervezésével elõsegíti,

hogy a tagok munkájukat e törvényben és más jogszabályokban elõírt módon

végezzék, a könyvvizsgálattal összefüggõ kérdésekben véleményt

nyilvánít és ad közre,

e) közremûködik az okleveles könyvvizsgálói képesítésben, segíti a

könyvvizsgálójelölteket a szakmai gyakorlat megszerzésében,

f) részt vesz a nemzetközi könyvvizsgálói szervezetek munkájában, kapcsolatot

tart más országok könyvvizsgálói szervezeteivel,

g) megalkotja a kamara alapszabályát (a továbbiakban: alapszabály),

h) vezeti a tagok és a könyvvizsgálói társaságok nyilvántartását, biztosítja,

hogy a nyilvántartást az érdekeltek megtekinthessék, és arról egyébként

is tájékozódhassanak,

i) kidolgozza és közzéteszi a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai szabályokat,

figyelemmel kíséri a megtartásukat,

j) figyelemmel kíséri a tagok szakmai tevékenységét; ha hiányosságot vagy az

etikai szabályok megsértését tapasztalja, intézkedik az etikai

szabályzatnak megfelelõen, és határozatát nyilvánosságra hozza,

k) a tagok érdekeit érintõ intézkedésekrõl, a szabályok változásairól, a

szakmai állásfoglalásokról, a könyvvizsgálók tevékenységérõl folyamatosan

tájékozódik, és tapasztalatait rendszeresen a tagok rendelkezésére

bocsátja.

II. FEJEZET

A KAMARAI TAGSAG

A tagsági viszony keletkezése

4. §

Azt a személyt (a továbbiakban: kérelmezõ), aki az 5.§-ban meghatározott

feltételeknek megfelel, kérelmére fel kell venni a kamara tagjai közé. A

feltételek meglétét a kamara felvételi bizottsága ellenõrzi.

5. §

A kamara tagja lehet az a természetes személy, aki:

a) e törvény szerinti, illetve e törvény hatálybalépése elõtt a 70. § szerint

megszerzett okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik,

b) büntetlen elõéletû,

c) Magyarországon könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni,

d) munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati

viszonyban, munkaviszony jellegû jogviszonyban (a továbbiakban:

munkaviszony) - a 6. § (1) bekezdésében és a 30. § (1) bekezdésében

foglaltak kivételével - nem áll, illetõleg munkaviszonyát a kamarai

tagsági viszony keletkezésével megszünteti,

e) kamarai taggal, a törvény hatálybalépése elõtt hatályban volt

rendelkezések szerint bejegyzett könyvvizsgálóval kötött szerzõdés

alapján, illetõleg a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál

könyvvizsgáló mellett munkaviszonyban, a 30.§ (1) bekezdése szerinti

tagsági viszonyban végzett hároméves szakmai gyakorlatot [a 26. § (2)

bekezdésében meghatározott könyvvizsgálói tevékenységben való

közremûködést] igazolt,

f) az alapszabályban meghatározott könyvvizsgálói felelõsségbiztosítással

rendelkezik a felvételkor és utána folyamatosan,

g) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezõnek ismeri el,

valamint

h) az alapszabályban meghatározott módon vállalja a kamarai tagdíj

megfizetését.

6. §

(1) Az 5. § d) pontjában elõírt követelménytõl el lehet tekinteni, ha a

kérelmezõnél a munkaadó munkaköri feladatként jelölte meg a

könyvvizsgálói tevékenység végzését, és írásban nyilatkozik arról, hogy a

kamarai tag a feladatát függetlenségének csorbítása nélkül el tudja

látni, valamint, hogy a munkaviszonyból adódó jogok és kötelezettségek

érvényesítésével nem akadályozza a kamarai tag független könyvvizsgálói

tevékenységét.

(2) A felvételi bizottság elutasítja annak a könyvvizsgálónak a felvételi

kérelmét, aki úgy végzett könyvvizsgálói tevékenységet, hogy nem volt

kamarai tag, vagy nem rendelkezett e törvény hatálybalépése elõtt

hatályban volt rendelkezések szerinti könyvvizsgálói engedéllyel.

7. §

(1) A felvételi bizottság a tagfelvétel tárgyában a kérelem benyújtásától

számított 30 napon belül határoz és határozatát a kérelmezõvel a határozat

meghozatalát követõ 15 napon belül írásban közli.

(2) A tagfelvétel elutasítását az 5. § szerinti feltételek hiányára, illetõleg

a 8. §-ban foglaltakra hivatkozással meg kell indokolni.

(3) A kérelmezõ az elutasító határozat ellen a kézhezvételtõl számított 30

napon belül a kamara elnökségéhez (a továbbiakban: elnökség)

fellebbezhet.

(4) Az elnökség a fellebbezés kérdésében 60 napon belül határoz és

határozatát a meghozatalát követõ 15 napon belül a kérelmezõvel írásban

közli.

(5) Az elnökségnek a fellebbezést elutasító határozata ellen a kérelmezõ a

kézhezvételtõl számított 30 napon belül keresettel fordulhat a

bírósághoz.

8. §

(1) A felvételi bizottság elutasítja annak a tagsági kérelmét,

a) aki a közügyektõl vagy a könyvvizsgálói tevékenységtõl eltiltó

jogerõs bírósági ítélet hatálya alatt áll,

b) akit a kamarából korábban kizártak,

c) akit a kamarai tagdíj nem fizetése miatt a kamara tagjai

közül töröltek,

d) aki cselekvõképességét korlátozó vagy kizáró gondnoks

ág alatt áll,

e) aki e törvényben megengedett tevékenységen kívül más

gazdasági tevékenységet folytat.

(2) Ha az (1) bekezdés a), d), vagy e) pontjában foglalt körülmény a kamarai

tagság ideje alatt következett be, a kamarai tagság a 16. § szerint

megszûnik.

9. §

(1) A kamarából kizárt tag a kizárásról szóló határozat jogerõre emelkedése

után 3 év elteltével kérheti a kamarai tagok közé felvételét.

(2) A kamara tagjai közül a tagdíj nem fizetése miatt törölt személy a

tagdíjhátralék megfizetését követõ 1 év elteltével kérheti a tagok

közé felvételét.

(3) A 6. § (2) bekezdése szerint elutasított könyvvizsgáló az elutasító

határozat jogerõre emelkedése után 4 év elteltével kérheti a tagok közé

felvételét.

(4) E §-ban foglalt esetekben a kérelmezõt a tagok közé fel kell venni, ha

megfelel az 5.§-ban meghatározott feltételeknek.

10. §

(1) A kamara a tagjai közé felvett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, és

arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el. A nyilvántartásba vett

könyvvizsgáló jogosult a "bejegyzett könyvvizsgáló" címet használni.

(2) A kamarai tagnak a könyvvizsgálói igazolvány átvétele elõtt a következõ

szövegû esküt kell a kamara elnöke elõtt letennie és aláírásával

megerõsítenie:

"Én ........ esküszöm, hogy könyvvizsgálói tevékenységemet a Magyar

Köztársaság Alkotmánya, a jogszabályok rendelkezései, a szakmai és etikai

követelmények szerint lelkiismeretesen, legjobb tudásom szerint végzem, és

e tevékenységem során tudomásomra jutott állami, hivatali és üzleti titkot

megõrzöm."

A kamarai tag jogai és kötelességei

11. §

(1) A kamara tagjának joga, hogy

a) könyvvizsgálói tevékenységet végezzen,

b) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait,

c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a

helyi szervezet ülésein,

d) részt vegyen a küldöttek megválasztásában,

e) küldöttnek, tisztségviselõnek, a bizottságok tagjának

válasszák.

(2) A kamara tagja a tagságból eredõ jogait e törvénynek, valamint a kamarai

alapszabálynak és más önkormányzati szabályzatnak megfelelõen gyakorolja.

12. §

(1) A kamara tagja köteles a könyvvizsgálói és az általa ellátható egyéb

tevékenységet lelkiismeretesen, esküjének megfelelõen, a jogszabályok és

szakmai elõírások alapján, körültekintõen végezni, köteles a

könyvvizsgálat során az adott helyzetben általában elvárható

gondossággal, legjobb tudása szerint eljárni.

(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy

a) megtartsa a kamara alapszabályában és más önkormán

yzati szabályzataiban foglaltakat,

b) jelentse 30 napon belül, ha az 5. §-ban felsorol

t feltételekben változás következett be,

c) részt vegyen a kamara által a tagok, illetõleg a tagsági

viszonyt szüneteltetõk részére szervezett rendszeres

szakmai továbbképzésben,

d) megfizesse a tagdíjat.

(3) A kamarai tag köteles a tevékenysége során tudomására jutott, a

megbízással összefüggõ információkat és adatokat megõrizni. Ezeket az

adatokat sem saját, sem ügyfelei vagyoni döntéseinél, sem más ügyfelei

részére készített jelentéseiben nem használhatja fel. A kamarai tag

felelõs azoknak a személyeknek a titoktartásáért, akik általa bármilyen

módon az e körbe tartozó adatok birtokába jutottak.

(4) A kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység határidõre történõ elvégzését

akadályozó körülményt megbízójának a szerzõdésben vállalt határidõ lejárta

elõtt legalább 30 nappal - ha az akadályozó körülmény késõbb keletkezett,

ennek bekövetkeztétõl számított 3 munkanapon belül - köteles bejelenteni.

(5) Ha a kamarai tag a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek nem

tett eleget, és feladatát a szerzõdésben rögzített határidõben nem

teljesítette, a megbízó a könyvvizsgálói tevékenységre adott megbízástól

elállhat, a könyvvizsgáló bejelentési kötelezettsége elmulasztásából

származó kárának megtérítését pedig - amennyiben az a kamarai tagnak

felróható okra vezethetõ vissza - a polgári jogi felelõsség általános

szabályai szerint érvényesítheti.

A tagsági viszony szünetelése

13. §

A kamarai tagság szünetel:

a) a tag kérelmére,

b) a tag országgyûlési képviselõi, társadalom-biztosítási önkormányzati

képviselõi vagy polgármesteri megbízatásának ideje alatt,

c) ha a tag közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, szolgálati

viszonyt, vagy nem könyvvizsgálói tevékenységet végzõ

vállalkozásnál, gazdálkodó szervezetnél munkaviszonyt, munkaviszony

jellegû jogviszonyt létesített, a 6. § (1) bekezdésében foglaltak

kivételével.

14. §

(1) A kamarai tagság szünetelésének idõtartamára a könyvvizsgálói igazolványt

be kell vonni.

(2) A kamarai tagság szünetelését és ezzel a választott tisztségrõl való

lemondást az elnökséghez be kell jelenteni a 13. § b) és c) pontja esetén

a szünetelésre okot adó körülmény bekövetkeztétõl számított 30 napon

belül.

(3) A kamarai tagság szünetelése okának megszûnésével a kamarai tagság az

elnökséghez benyújtott bejelentés alapján visszaáll.

15. §

A kamarai tagság szünetelése alatt a kamarai tag:

a) nem végezhet könyvvizsgálói tevékenységet, nem szavazhat és nem

választható,

b) tanácskozási joggal részt vehet a kamara helyi szervezeteinek és egyéb

szerveinek tevékenységében,

c) köteles részt venni a kamarai tagokra elõírt továbbképzésben, és

köteles tagdíjat fizetni.

A tagsági viszony megszûnése

16. §

A kamarai tagság megszûnik:

a) a tag kilépésével,

b) a tag kizárásával,

c) a tagnak a közügyektõl vagy a könyvvizsgálói foglalkozástól a

bíróság jogerõs ítéletével történõ eltiltásával,

d) a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt a kamara tagjai

közül történõ törléssel,

e) ha a tagot a bíróság jogerõsen a cselekvõképességet korlátozó vagy

kizáró gondnokság alá helyezte.

17. §

(1) A kamarai tagság megszûnését - a 16. § b) és d) pontjának kivételével - a

kamarai tag köteles írásban közölni az elnökséggel. Az elnökség

gondoskodik a könyvvizsgálónak a kamara nyilvántartásából való törlésérõl

és igazolványának visszavonásáról.

(2) A kamarai tagság megszûnése után a tag nem végezhet könyvvizsgálói

tevékenységet a bejelentés napjától, illetõleg a tagsági viszony

megszûnését kimondó határozat jogerõre emelkedésének napjától.

Bejegyzett könyvvizsgálói társaság

18.§

A kamara a könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult - a 19. §-ban

meghatározott feltételeknek megfelelõ - társaságokat nyilvántartásba veszi,

és a bejegyzésrõl igazolást ad.

19. §

Könyvvizsgálói társaság (1. §) keretében könyvvizsgálói tevékenység abban az

esetben folytatható, ha

a) gazdasági társaság vagy szövetkezet cégbíróságon bejegyzett, illetõleg

cégbírósági bejegyzésre benyújtott tevékenységi körében csak a 26. és 27.

§ szerinti tevékenységet jelölték meg,

b) kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet, készítik a

könyvvizsgálói jelentést, látják el záradékkal a számviteli

dokumentumokat,

c) a szavazati jogok többségével a kamarai tagok, illetõleg a bejegyzéshez

szükséges feltételeknek a tulajdonos országában megfelelõ könyvvizsgálói

társaságok rendelkeznek,

d) vezetõ tisztségviselõi között többségben vannak azok a kamarai tagok,

akiknek a kamarai tagsága nem szünetel.

20. §

(1) A könyvvizsgálói társaság a kamara felvételi bizottságától kérheti - a

feltételek teljesülését igazoló okirat bemutatásával - a könyvvizsgálói

tevékenységre való jogosultság elismerését. A feltételek meglétét a

felvételi bizottság ellenõrzi.

(2) A felvételi bizottság a kérelem benyújtását követõ 60 napon belül köteles

a bejegyzés tárgyában határozatot hozni és azt a kérelmezõvel a határozat

meghozatalát követõ 15 napon belül írásban közölni.

(3) A bejegyzés elutasítását - a 19. § szerinti feltételek hiányára

hivatkozással - írásban meg kell indokolni.

(4) Az elutasító határozat ellen a 7. § (3) - (5) bekezdése szerint van helye

jogorvoslatnak.

21. §

Amennyiben a külföldön bejegyzett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgálói

társaság kölcsönös elismerésének feltételeit nemzetközi szerzõdés nem rendezi,

a viszonossági gyakorlatot a pénzügyminiszter a külügyminiszterrel

egyetértésben - a kamara véleményének kikérése után - tájékoztatóban

közzéteszi.

22. §

A bejegyzett könyvvizsgálói társaság jogosult:

a) könyvvizsgálói tevékenységet folytatni a 19. §-ban foglaltak

figyelembe vételével,

b) tanácskozási joggal részt venni a székhelye szerint illetékes helyi

szervezet ülésein,

c) részt venni a kamara által a tagok részére szervezett rendszeres

továbbképzésben.

23. §

A bejegyzett könyvvizsgálói társaság köteles:

a) a nyilvántartásba vételért és a nyilvántartás vezetéséért éves

hozzájárulást fizetni,

b) 30 napon belül a kamarához bejelenteni, ha a 19. §-ban elõírt

feltételekben változás következett be,

c) kettõs könyvvitelt vezetni és annak elõírásai szerint készített éves

beszámolóját nyilvánosságra hozni.

24. §

(1) A bejegyzett könyvvizsgálói társaság által fizetendõ éves hozzájárulást a

kamara küldött-gyûlése határozza meg. Az éves hozzájárulás összege nem

lehet nagyobb a gazdasági kamarákról szóló törvény szerint megállapítható

tagdíjnál.

(2) A bejegyzett könyvvizsgálói társaságot a nyilvántartásból törölni kell,

ha

a) nem felel meg a 19. §-ban meghatározott feltételeknek,

b) nem teljesítette a 23. §-ban meghatározott kötelezettségét, vagy

c) a társaságot a cégbíróságon nem jegyezték be, illetõleg a

cégnyilvántartásból törölték.

(3) A könyvvizsgálói társaságok bejegyzésének és törlésének eljárási

szabályait a kamara külön szabályzatban határozza meg.

(4) A nyilvántartásból való törlést kimondó elnökségi határozat ellen a

könyvvizsgálói társaság a határozat kézhezvételétõl számított 30 napon

belül a bíróságnál keresettel élhet.

A kamarai tagság és a bejegyzett könyvvizsgálói társaság nyilvánossága

25. §

(1) A nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani a kamarai tagoknak és a

bejegyzett könyvvizsgálói társaságoknak, a könyvvizsgálói társaság

keretében könyvvizsgálói tevékenységet végzõ kamarai tagoknak, továbbá a

könyvvizsgálói társaság tulajdonosainak és vezetõ tisztségviselõinek

nevét és címét.

(2) A kamara köteles:

a) évenként a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni a

kamarai tagok és a bejegyzett könyvvizsgálói társaságok nevét és

címét,

b) biztosítani, hogy az (1) bekezdés szerinti adatokró

l a kamaránál bárki tájékoztatást kapjon.

III. FEJEZET

KÖNYVVIZSGALOI TEVEKENYSEG

Alapvetõ szabályok

26. §

(1) Könyvvizsgálói tevékenységet kizárólag a kamara tagja és a kamarai

nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság végezhet.

(2) E törvény alkalmazásában könyvvizsgálói tevékenység:

a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a

beszámoló felül-vizsgálata, szabályszerûségének, megbízható-ságának,

hitelességének tanúsítása annak érdekében, hogy az megbízható és valós

összképet adjon a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és

jövedelmi helyzetérõl,

b) a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, az egyéb szervezetek

alapításakor, átalakulásakor, megszûnésekor a törvényekben elõírt

értékelési, ellenõrzési, véleményezési,záradékolási feladatok

ellátása,

c) a könyvvizsgálók más törvényben meghatározott feladatának

elvégzése.

27. §

A kamarai tagsággal rendelkezõ könyvvizsgáló által ellátható - a 26. § (2)

bekezdése alá nem tartozó - tevékenységek:

a) a gazdálkodó szervezetek mûködésének átvilágítása, értékelése,

b) a gazdálkodó szervezetek alapításával, átala-kulásával, megszûnésével,

folyamatos mûködésével, gazdálkodásával, információs rendszerével

kapcsolatos pénzügyi, adó-, számviteli és kapcsolódó számítástechnikai,

szervezési szakér-tõi tevékenység, szakvélemény készítése, az ezekkel

kapcsolatos tanácsadás, ideértve az igazságügyi könyvszakértõi

tevékenységet is,

c) számviteli, ellenõrzési, pénzügyi, könyvvizs-

gálói szakoktatás, továbbképzés, vizsgáztatás,

d) egyszeres és kettõs könyvvezetés.

28. §

A kamarai tag a 26. § (2)bekezdésében és a 27. §-ban felsoroltakon túlmenõen

kizárólag

a) tudományos, mûvészeti, irodalmi vagy sporttevékenységet végezhet,

b) igazgatósági, felügyelõ bizottsági tisztséget tölthet be (nem vállalhatja

el ezt a tisztséget olyan gazdasági társaságnál, szövetkezetnél, ahol

saját maga, vagy közeli hozzátartozója, vagy vele egy könyvvizsgálói

társaságban lévõ könyvvizsgáló a törvény szerinti könyvvizsgálói, vagy a

27. § szerinti tevékenységet végez),

c) vezetõ tisztségviselõi megbízást vállalhat el bejegyzett könyvvizsgálói

társaságnál.

Függetlenség

29. §

(1) A kamarai tag - annak érdekében, hogy szakmai függetlenségét megõrizze -

nem végezhet olyan tevékenységet, amely veszélyezteti a független

könyvvizsgálói vélemény kialakítását.

(2) A kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység során jelentéseinek

készítésekor független szakértõként köteles eljárni. A kamarai tag

könyvvizsgálói tevékenységre megbízást csak akkor fogadhat el, ha az nem

veszélyezteti a független véleményalkotást.

(3) A kamarai tagot könyvvizsgálói tevékenysége során, véleményalkotásában

megbízója vagy munkáltatója - kivéve a bejegyzett könyvvizsgálói társaság

szakmai vezetését, figyelemmel a 30. § (3) bekezdésében foglaltakra is -

nem utasíthatja, és senki nem befolyásolhatja.

(4) A független véleményalkotást veszélyezteti,ha

a) a megbízó a kamarai tag közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont) vagy

élettársa,

b) a kamarai tagnak a megbízóval - a könyvvizsgálói megbízáson kívüli -

üzleti, érdekeltségi kapcsolata áll fenn,

c) a kamarai tag vagy a könyvvizsgálói társaság más tagja a megbízó

könyveinek vezetésében maga is tevékenyen részt vett.

30. §

(1) A kamarai tag csak a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál vagy

más kamarai tagnál állhat munkaviszonyban, a 6. § (1) bekezdésében

szabályozott eset kivételével.

(2) A kamarai tag nem vállalhat könyvvizsgálói tevékenységet, ha az a közeli

hozzátartozói vagy üzleti kapcsolatból adódóan összeférhetetlen, vagy a

tag bármely egyéb oknál fogva elfogult.

(3) A bejegyzett könyvvizsgálói társaság olyan tulajdonosai, vezetõ

tisztségviselõi, akik nem kamarai tagok vagy nem könyvvizsgálók, nem

kapcsolódhatnak be a könyvvizsgálatba oly módon, hogy az csorbítsa annak a

kamarai tagnak a függetlenségét, aki a társaság nevében végzi a

könyvvizsgálói tevékenységet, aláírja a könyvvizsgálói jelentést, a

vagyonértékelést, a szakmai véleményt és a könyvvizsgálói záradékot.

Okleveles könyvvizsgálói képesítés

31. §

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésének feltétele, hogy a

könyvvizsgálójelölt:

a) olyan egyetemen vagy fõiskolán szerzett végzettséggel rendelkezzék, ahol a

pénzügyi, a számviteli-elemzési és az ellenõrzési ismeretekbõl vizsgát

tett,

b) legalább hároméves számviteli, pénzügyi, ellenõrzési gyakorlatot

igazoljon,

c) büntetlen elõéletû legyen,

d) a mérlegképes könyvelõi képesítést már megszerezte.

32. §

(1) Az okleveles könyvvizsgálói képesítést a jelölt - ha a 31. § szerinti

feltételek meglétét igazolta - az e törvény szerinti szóbeli és írásbeli

vizsgák sikeres letételével szerezheti meg.

(2) Az okleveles könyvvizsgálói képesítés írásbeli és szóbeli vizsgáin a

könyvvizsgálójelöltnek a Mellékletben meghatározott témakörökrõl kell

számot adnia.

(3) Amennyiben a külföldön szerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés

kölcsönös elismerésének feltételeit nemzetközi szerzõdés nem rendezi, a

viszonossági gyakorlatot a pénzügyminiszter a külügyminiszterrel

egyetértésben - a kamara véleményének kikérése után - tájékoztatóban

közzéteszi. Az Európai Unió irányelveinek megfelelõ képesítéssel

rendelkezõknél a Magyarországon végzett könyvvizsgálói gyakorlattól el

lehet tekinteni, a vizsgákon pedig a magyar jogszabályi sajátosságokat kell

számon kérni.

33. §

(1) Az okleveles könyvvizsgálói képesítés rendszerének irányítására, a

törvényben foglaltak érvényesülésének elõsegítésére, a vizsgaszabályzatban

foglaltak megtartásának ellenõrzésére 9 fõs Okleveles Könyvvizsgálókat

Képesítõ Bizottságot (a továbbiakban: képesítõ bizottság) kell létrehozni.

(2) A képesítõ bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait 5 évre a

pénzügyminiszter nevezi ki a kamara által javasolt könyvvizsgálói

képesítésû szakemberek közül.

(3) A képesítõ bizottság a feladatát, mûködésének rendjét mûködési

szabályzatban határozza meg.

34.§

(1) A törvény Mellékletében meghatározott vizsgakövetelmények témaköreinek

részletezését, az írásbeli és a szóbeli vizsgák rendjét, a részletes

vizsgakövetelményeket, a szakmai vizsgáztatás sajátosságait a képesítõ

bizottság vizsgaszabályzatban állapítja meg és teszi közzé.

A vizsgaszabályzat közzétételéhez a pénzügyminiszter hozzájárulása

szükséges.

(2) Az okleveles könyvvizsgálói képesítés szóbeli vizsgáit vizsgabizottság

elõtt kell letenni. A vizsgabizottság tagjai: a vizsgabizottság elnöke, és

egy vagy több vizsgáztató.

(3) A vizsgabizottságok elnökeit és a vizsgáztatókat a pénzügyminiszter

nevezi ki 5 évre a megfelelõ elméleti és gyakorlati ismeretekkel

rendelkezõ, a kamara által javasolt, könyvvizsgálói képesítésû szakemberek

közül. A könyvvizsgálói képesítés követelményétõl csak a jogi, a pénzügyi

és a vezetõi ismeretek vizsgáinak vizsgáztatóinál lehet eltekinteni.

(4) A vizsgákat sikeresen letett jelölt részére a képesítõ bizottság az

állam által elismert könyvvizsgálói oklevelet állít ki.

(5) Az okleveles könyvvizsgálói képesítés vizsga-szervezési feladatait a

kamara végzi.

IV. FEJEZET

A KAMARA SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE

A kamara alapszabálya

35. §

A kamara alapszabályában (röviden: alapszabály) meg kell határozni:

a) a kamara szervezetére és szerveinek mûködésére, a helyi szervezetek,

szakmai tagozatok (ideértve az igazságügyi könyvszakértõi tagozatot is)

létesítésére, mûködésére vonatkozó, a törvényben nem rögzített

szabályokat,

b) a küldöttek és tisztségviselõk jelölésére, választására és visszahívására

vonatkozó szabályokat,

c) a kamara által nyújtott szolgáltatások igénybe- vételének feltételeit;

d) mindazt, amiben a törvény az alapszabály rendelkezését írja elõ.

A kamara helyi szervezetei

36.§

(1) A kamara a fõvárosban és a megyékben önálló jogi személyiséggel nem

rendelkezõ helyi szervezeteket

hoz létre, amelyekben a fõváros, a megye illetékességi területén

székhellyel, lakóhellyel rendelkezõ kamarai tagok vesznek részt.

(2) A helyi szervezet nevének ki kell fejeznie a kamarához való tartozást és

azt, hogy a szervezet milyen illetékességi területen mûködik.

(3) Azonos szakterületen könyvvizsgálói tevékenységet végzõ tagok az

alapszabályban meghatározott módon a helyi szervezeten belül szakmai

tagozatot létesíthetnek.

37.§

(1) A helyi szervezetek vezetõit a tagok 5 évre választják meg. Megválasztásuk

és visszahívásuk az alapszabályban meghatározott módon történik.

(2) A tagok és a helyi szervezetek közvetlen kapcsolatát, továbbá a helyi

szervezetek feladatát, jogait és kötelezettségeit az alapszabályban kell

meghatározni.

Küldöttgyûlés

38.§

(1) A kamara legfõbb szerve a helyi szervezetekhez tartozó tagok által

választott küldöttekbõl álló küldöttgyûlés.

(2) A küldöttgyûlés küldötteit 5 évre a tagok helyi szervezetenként

választják meg.

(3) A küldöttek számát, a választás és a visszahívás módját a törvény

rendelkezéseinek figyelembevételével az alapszabály határozza meg.

39. §

A küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a kamara alapszabályának, választási szabályzatának, etikai

szabályzatának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása,

elfogadása és módosítása,

b) annak a beszámolónak az elfogadása, amelyben az elnökség a kamara

tevékenységérõl, illetõleg a kamara bizottságai a bizottságok

tevékenységérõl számolnak be,

c) a kamara éves költségvetésének (pénzügyi tervének) és

éves beszámolójának elfogadása,

d) a kamara elnökségének, a kamara elnökének, alelnökeinek, a törvényben

és az alapszabályban meghatározott bizottságok tagjainak, a fegyelmi

megbízottnak a megválasztása, visszahívása, díjazásának

megállapítása,

e) a tagdíjak és a hozzájárulások összegének megállapítása

.

40. §

(1) A kamara küldöttgyûlését a kamara elnöke évenként legalább egyszer köteles

összehívni.

(2) A kamara elnöke vagy elnöksége küldöttgyûlést - szükség szerint -

bármikor összehívhat. A küldöttek egyötödének írásbeli indítványára 15

napon belül a küldöttgyûlést össze kell hívni.

(3) A küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több, mint a

fele jelen van. A küldöttgyûlés határozatának érvényességéhez a megjelent

küldöttek többségének szavazata szükséges. Az alapszabály megállapításához

és módosításához a küldöttgyûlésen megjelent küldöttek kétharmadának

elfogadó szavazata szükséges.

(4) A küldöttgyûlés határozatképtelensége esetén a késõbbi idõpontra, azonos

napirenddel összehívott küldöttgyûlés a megjelentek számától függetlenül

határozatképes.

(5) A küldöttgyûlésrõl készült jegyzõkönyvet a törvényességi felügyeletet

ellátó miniszterhez

15 napon belül fel kell terjeszteni.

Elnökség

41.§

(1) A kamara elnöksége az alapszabályban meghatározott számú, de legfeljebb 15

fõbõl álló, 5 évre megválasztott testületi szerv. Az elnökségnek

hivatalból tagjai: a kamara elnöke, alelnöke(i)és a fegyelmi megbízott.

Az elnökség üléseire meg kell hívni azoknak a bizottságoknak az elnökeit,

amelyeknek a feladatköréhez tartozó kérdésrõl tárgyal az elnökség.

(2) Az elnökség tagjai tisztségükrõl az elnöknek küldött írásbeli

bejelentéssel lemondhatnak.

42. §

(1) Az elnökség feladata a kamara mûködésének irányítása a küldöttgyûlések

közötti idõszakban az alapszabálynak és a küldöttgyûlés határozatainak

megfelelõen.

(2) Az elnökség kizárólagos feladata:

a) a küldöttgyûlés elõkészítése, napirendjének meghatározása, valamint

határozatai végrehajtásának megszervezése,

b) elõterjesztés készítése a küldöttgyûlés hatáskörébe

tartozó szabályzatokról,

c) a nemzeti könyvvizsgálati standardok elfo- gadása,

d) a könyvvizsgálók továbbképzésével kapcso- latos

feladatok meghatározása,

e) másodfokon döntés a törvény vagy az alapszabály szerint az elnökség

hatáskörébe utalt kérdésekben,

f) beszámolás a tevékenységérõl a küldött-gyûlésnek,

g) kapcsolattartás a nemzetközi szervezetekkel.

43. §

(1 Az elnökséget a kamara elnöke legalább negyedévenként köteles összehívni.

(2) Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazásra

jogosultak többsége megjelent. Az elnökség határozatának érvényességéhez a

megjelent tagok kétharmadának, de legalább 6 tagnak a szavazata szükséges.

A kamara tisztségviselõi

44. §

(1) A kamara tisztségviselõi:

a) az elnök,

b) az egy vagy több alelnök,

c) a fegyelmi megbízott,

d) a 49. § (1) bekezdése szerint választott

bizottságok elnökei.

(2) Közeli hozzátartozók és élettársak együtt nem lehetnek tisztségviselõk.

(3) Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhatja.

45. §

(1) A tisztségviselõ megbízatása megszûnik a tisztségviselõ

a) lemondásával,

b) visszahívásával,

c) kamarai tagságának megszûnésével vagy

szünetelésével, valamint

d) megbízása idejének lejártával.

(2) A tisztségviselõ visszahívását a küldöttek egyötöd része kezdeményezheti.

A visszahívásról a küldöttgyûlés dönt a kezdeményezést követõ 60 napon

belül.

Elnök

46. §

(1) A kamara élén a küldöttgyûlés által a kamara tagjai közül 5 évre

megválasztott elnök áll.

(2) Az elnök:

a) ellátja a kamara törvényes képviseletét,

b) irányítja az elnökség mûködését, gondoskodik a határozatok

végrehajtásáról,

c) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a törvény vagy

az alapszabály az elnök feladat-

körébe utal,

d) gyakorolja a munkáltatói jogokat az ügyvezetõ igazgató

felett.

Alelnök

47. §

(1) A küldöttgyûlés 5 évre egy vagy több alelnököt választ.

(2) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség által

kijelölt alelnök helyettesíti.

(3) Az alelnökök feladatkörét részletesen az alap- szabályban kell

meghatározni.

Ügyvezetõ igazgató

48. §

(1) Az ügyvezetõ igazgató feladata a kamara hivatali szervezetének irányítása,

az alkalmazottak felett a munkáltatói jogok gyakorlása.

(2) Az ügyvezetõ igazgató a kamara alkalmazottja, alkalmazásának részletes

feltételeit, továbbá feladatait az alapszabályban kell megállapítani.

A kamara bizottságai

49.§

(1) A küldöttgyûlés 5 évre megválasztja

a) az etikai bizottságot,

b) az ellenõrzõ bizottságot,

c) az oktatási bizottságot,

d) a szakértõi bizottságot,

e) a felvételi bizottságot.

(2) A kamara a feladatainak hatékonyabb ellátására az alapszabályban

meghatározott módon további állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat

létre. E bizottságok mûködésének szabályait az alapszabályban kell

megállapítani.

50. §

(1) A küldöttgyûlés az etikai, az ellenõrzõ, az oktatási és a felvételi

bizottságba 5-5 tagot, a szakértõi bizottságba 7 tagot választ. A

küldöttgyûlés a bizottságokba - bizottságonként - további 2 póttagot

választhat.

(2) Nem választható az ellenõrzõ bizottság tagjának:

a) az elnökség tagja,

b) a kamara ügyintézõ szervezetében dolgozó, a kamarával

munkaviszonyban álló személy,

c) az a), b) pontokban említett személyek közeli

hozzátartozója és élettársa.

51. §

(1) A bizottságok testületi szervként, a maguk által összeállított ügyrend

szerint mûködnek. A bizottsági tagok maguk közül a mûködés idõtartamára

elnököt választanak.

(2) A bizottság ülései határozatképesek, ha azon a bizottság

tagjainak többsége jelen van.

(3) Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) A bizottságok mûködésük szabályait a törvény és az alapszabály

keretei között maguk állapítják meg. Az etikai bizottság mûködésének

törvényben nem szabályozott elõírásait az alapszabály állapítja meg.

(5) A bizottságok évenként a küldöttgyûlésnek kötelesek

tevékenységükrõl beszámolni.

52. §

(1) Az etikai bizottság feladata az etikai szabályok megtartásának

ellenõrzése, a kamarai tagokkal szemben az etikai vizsgálat lefolytatása

és az etikai ügyben az elsõfokú határozat meghozatala.

(2) Az etikai bizottság õrködik az etikai szabályok megtartásán, továbbá azon,

hogy a kamara tagjai tevékenységük során a könyvvizsgálókhoz méltó

magatartást tanúsítsanak az ügyfelekkel és egymással szemben.

(3) Nem lehet az etikai bizottság tagja, aki ellen etikai vagy

büntetõeljárás van folyamatban, annak jogerõs befejezéséig; ha az eljárás

során a kamarai tag felelõsségét megállapították, az etikai bizottsági

tagsága megszûnik.

(4) Nem járhat el az adott etikai ügyben,

a) aki az eljárás alá vont tag hozzátartozója,

b) aki az eljárást kezdeményezte,

c) akinek a tanúkénti, szakértõnkénti meghallgatása

az eljárásban szükségessé válhat,

d) akitõl az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

53. §

(1) Az ellenõrzõ bizottság azt vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége,

gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más

önkormányzati szabályzatoknak.

(2) Az ellenõrzõ bizottság a kamara tisztségviselõitõl, tagjaitól és ügyintézõ

szervezetétõl minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet és minden olyan

iratot megtekinthet, amely a feladatának ellátásához szükséges.

(3) A küldöttgyûlés az elnökség beszámolójáról, a kamara költségvetésérõl

(pénzügyi tervérõl) és éves beszámolójáról csak az ellenõrzõ bizottság

véleményének ismeretében dönthet.

(4) Ha az ellenõrzõ bizottság megállapítja, hogy a kamara valamely szervének

vagy tisztségviselõjének tevékenysége, mûködése, továbbá az általuk

elkészített jelentés, pénzügyi terv, éves beszámoló nem felel meg a

jogszabályoknak, a kamarai alapszabálynak vagy az egyéb önkormányzati

szabályzatoknak, felhívja az elnökséget a szükséges intézkedés

megtételére.

(5) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenõrzõ bizottság

kezdeményezheti a küldöttgyûlés összehívását.

(6) Az ellenõrzõ bizottság tagjai részére feladataik ellátása körében

utasítás nem adható.

54. §

(1) Az oktatási bizottság feladata a könyvvizsgálók továbbképzésével

kapcsolatos tevékenység szervezése és irányítása, közremûködés a törvény

rendelkezései szerint a könyvvizsgálói képesítés vizsgaszervezési

feladatainak ellátásában.

(2) A könyvvizsgálói minõsítést adó vizsgabizottságokban közremûködõ kamarai

tagokra az oktatási bizottság tesz javaslatot.

55. §

A szakértõi bizottság feladata:

a) a tagok képviseletében a könyvvizsgálók mûködésének, tevékenységének

feltételeit meghatározó törvények és más jogszabályok véleményezése,

b) a nemzeti könyvvizsgálati standardok elkészítésének és folyamatos

karbantartásának figyelemmel kísérése, szakmai kiadványok

megjelentetésének kezdeményezése,

c) a nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak, a gyakorlatban való

alkalmazásuknak, érvényesülésüknek figyelemmel kísérése,

d) az egységes szakmai szemlélet kialakítása érdekében a könyvvizsgálat

körébe tartozó elméleti és gyakorlati, könyvvizsgálói szakmai kérdésekben

véleménynyilvánítás, állásfoglalás kialakítása és közreadása,

e) a könyvvizsgálók tevékenységérõl rendszeres értékelés készítése és az

értékelés összesített adatainak nyilvánosságra hozása.

56. §

A felvételi bizottság feladata a tagfelvételi kérelmek, továbbá a

könyvvizsgálói társaságok bejegyzésére vonatkozó kérelmek vizsgálata és

elbírálása.

A kamara bevételei és ráfordításai

57. §

(1) A kamara bevételei:

a) a tagdíj, ideértve a tagsági viszony szüneteléséne

k idejére fizetett tagdíjat is,

b) a könyvvizsgálói társaságok hozzájárulási díja,

c) a kamara által nyújtott szakmai szolgáltatáso

knak az alapszabály szerint meghatározott díja,

d) az egyéb bevételek.

(2) A tagdíjat és az (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás összegét az

elnökség javaslatára a küldöttgyûlés határozza meg. A tagdíj és a

hozzájárulás összegének megállapításánál a törvényben és az alapszabályban

meghatározott szempontokat figyelembe kell venni.

58. §

A kamara ráfordításai a következõk:

a) a mûködés költségei,

b) a kamara által nyújtott szakmai

szolgáltatások költségei,

c) a szakmai szervezeteknek fizetett

tagdíjak, hozzájárulások,

d) az egyéb költségek és ráfordítások.

V. FEJEZET

FELELÕSSÉGI SZABÁLYOK

Etikai vétség

59. §

(1) Etikai vétséget követ el az a kamarai tag, aki

a) a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásából eredõ köteleze

ttségét megszegi,

b) az etikai szabályzat elõírásaival ellentétes magatartást

tanúsít, vagy

c) a könyvvizsgálói tevékenységet gondatlanságból, szakmai hiányosságok

miatt vagy szándékosan nem a jogszabályok szerint végzi.

(2) Az etikai vétségre az etikai bizottság az érintett kamarai tag figyelmét

írásban felhívja.

(3) Az etikai vétség kivizsgálásánál, megállapításánál az etikai eljárás

szabályait kell alkalmazni.

Etikai eljárás

60. §

(1) Az etikai eljárásban a kamarát a küldöttgyûlés által a kamarai tagok közül

5 évre választott fegyelmi megbízott képviseli.

(2) A fegyelmi megbízott javaslatára az etikai eljárást - a tag értesítésével

- a kamara elnöke írásban rendeli el, az etikai vétségnek és

bizonyítékainak, az etikai tárgyalás helyének és idõpontjának közlésével.

(3) Nem indítható etikai eljárás:

a) olyan etikai vétség miatt, amelynek elkövetésétõl számítva 5 év

eltelt, továbbá

b) ha az etikai vétségnek a kamara elnöksége tudomására jutásától

számítva 6 hónap eltelt, és a tag ellen nem indult büntetõeljárás.

(4) A büntetõeljárás alatt indult etikai eljárást - a jogerõs ítélet

meghozataláig - a kamara elnöke felfüggesztheti.

61. §

(1) Az etikai eljárást - a fegyelmi megbízott közremûködésével - az etikai

bizottság folytatja le. Az etikai tárgyaláson az érintett tagon kívül jogi

képviselõje is részt vehet.

(2) Az etikai eljárás alá vont kamarai tag a védekezését írásban az etikai

tárgyalást megelõzõen 8 nappal, szóban pedig legkésõbb az etikai

tárgyaláson terjesztheti elõ, az etikai eljárás alatt keletkezett

iratokba betekinthet, azokról - saját költségén - másolatot készíthet.

Etikai büntetések

62. §

(1) Az etikai büntetések a következõk:

a) írásbeli megrovás,

b) pénzbírság,

c) kizárás a kamarából.

(2) A pénzbírság összege a bûntetés kiszabásának évében esedékes éves kamarai

tagdíj ötszöröséig terjedhet. A pénzbírság elkülönített felhasználásáról

az alapszabályban kell rendelkezni.

(3) Etikai büntetés csak etikai tárgyaláson hozható. Etikai büntetést csak az

etikai bizottság, másodfokon a kamara elnöksége hozhat.

Jogorvoslatok

63. §

(1) Az etikai bizottság által lefolytatott etikai tárgyaláson hozott írásbeli

határozat ellen a kézbesítésétõl számított 15 napon belül az etikai

eljárás alá vont kamarai tag vagy jogi képviselõje, illetõleg a fegyelmi

megbízott - az elnökséghez írásban benyújtandó - halasztó hatályú

fellebbezéssel élhet.

(2) A fellebbezést az elnökség a rendelkezésre álló iratok alapján vagy a 61.

§-ban foglaltak figyelembevételével, a kamarai tag (a jogi képviselõ) és a

fegyelmi megbízott meghallgatásával bírálja el, a fellebbezés benyújtását

követõ 30 napon belül.

(3) Az elnökség:

a) az etikai tárgyaláson hozott etikai büntetést helybenhagyja,

hatályon kívül helyezi vagy megváltoztatja,

b) az etikai bizottságot új eljárásra utasítja, vagy

c) írásbeli figyelmeztetéssel az etikai eljárást megszünteti.

(4) A (3) bekezdés alapján hozott határozatot az elnökség nevében a kamara

elnöke 8 napon belül kézbesítteti az etikai bizottságnak és a felelõsségre

vont kamarai tagnak.

(5) A (3) bekezdés szerinti etikai büntetést tartalmazó elnökségi határozat

ellen - a kézbesítésétõl számított 60 napon belül - a kamarai tag

keresettel fordulhat a bírósághoz.

(6) A kizárás etikai büntetés esetén - a bíróság jogerõs ítéletéig - a kamarai

tag nem végezhet könyvvizsgálatot, jogai és kötelezettségei a tagsági

viszony szünetelésére vonatkozó rendelkezések szerint alakulnak.

(7) Az etikai eljárás részletes szabályait az etikai szabályzat tartalmazza.

VI. FEJEZET

A KAMARA FELETTI TÖRVENYESSEGI FELÜGYELET

A törvényességi felügyelet általános szabályai

64. §

(1) A kamara felett a törvényességi felügyeletet a pénzügyminiszter (a

továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2) A miniszter ellenõrzi, hogy az alapszabály, a kamara egyéb önkormányzati

szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a kamara

szerveinek határozatai nem sértik-e a jog-szabályokat, az alapszabályt és

az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(3) A törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az

olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van

helye.

65. §

(1) Ha a miniszter az ellenõrzés során szabálytalanságot tapasztal, a

törvényesség helyreállítására felhívja a kamara elnökét.

(2) Ha a kamara mûködésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a

miniszter a bírósághoz fordul. A bíróság

a) megsemmisítheti a kamara testületi szervének jogsértõ

határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el,

b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselõinek

mûködését, és a kamara irányítására - a felfüggesztés tartamára -

felügyelõ biztost rendelhet ki.

(3) A felügyelõ biztos köteles a mûködés törvényességének helyreállítása

céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyûlését. Ha a

küldöttgyûlés a mûködés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara

más testületi szervének és tisztségviselõinek mûködésére vonatkozó

felfüggesztést megszünteti.

(4) Nem rendelhetõ ki felügyelõ biztosként az, aki a kamarában nem viselhet

tisztséget.

(5) A felügyelõ biztos a tevékenységérõl és annak eredményérõl tájékoztatja

a bíróságot, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó minisztert.

(6) A felügyelõ biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja

meg.

66. §

A kamara azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed,

továbbá a kamara alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatait - a

határozatokat a meghozataluktól, a szabályzatokat az elfogadásuktól számított

15 napon belül - köteles megküldeni a miniszternek.

Kamarai határozat bírósági felülvizsgálata

67. §

(1) A kamarai tag keresettel kérheti a bíróságtól a kamara testületi szerve

által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely a törvény

rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy egyéb

önkormányzati szabályzatába ütközik.

(2) Perindítás elõtt a sérelmet szenvedett kamarai tag köteles a jogsértést a

jogsértõ határozatról történt tudomásszerzéstõl számított 30 napon belül,

de legkésõbb a határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül az

ellenõrzõ bizottságnak bejelenteni.

(3) Az ellenõrzõ bizottság a bejelentést követõ 30 napon belül köteles állást

foglalni.

(4) A pert a kamarai tagnak a kamara ellen az ellenõrzõ bizottság

állásfoglalásától vagy a (3) bekezdésben említett határidõ eredménytelen

elteltétõl számított 30 napon belül kell megindítania. A perindításnak

nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását

felfüggesztheti.

(5) A (4) bekezdésben megállapított határidõ elmulasztása esetén igazolásnak

nincs helye.

(6) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi

III. törvény általános szabályait kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

ZARO RENDELKEZESEK

Hatálybalépés

68.§

(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a szakképzésrõl szóló 1993. évi

LXXVI. törvény 1. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és e §

korábbi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) A törvény hatálya nem terjed ki a külön törvénnyel szabályozott

okleveles könyvvizsgálói képesítésre."

(3) E törvény hatálybalépését követõ kilencedik hónap elsõ napján hatályát

veszti

a) a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban:

Szt.) 94. §-ának d) pontja,

b) a könyvvizsgálat rendjérõl szóló 46/1992. (III. 13.) Korm. rendelet,

továbbá az azt módosító 188/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet és

125/1995. (IX.18.) Korm. rendelet.

(4) E törvény hatálybalépését követõ kilencedik hónap elsõ napján az Szt.

73. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A könyvvizsgálattal, az éves beszámoló (az egyszerûsített éves

beszámoló, az egyszerûsített mérleg), az összevont (konszolidált) éves

beszá-moló felülvizsgálatával a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja bízható

meg."

Átmeneti rendelkezések

69. §

(1) A törvény hatálybalépését követõ 45 napon belül a miniszter 21 tagú

elõkészítõ bizottságot hoz létre, amely a kamara megalakulásáig mûködik.

(2) Az elõkészítõ bizottságba a tagokat a miniszter jelöli ki oly módon, hogy

abban a könyvvizsgálók egyesületi formában mûködõ társadalmi szervezetének

választmánya által kijelölt 14 tag mellett a nem tag, de a törvény

hatálybalépése elõtt hatályban volt rendelkezések szerint bejegyzett

könyvvizsgálók is részt vegyenek, továbbá abban a fõvárosban és a

megyékben tevékenykedõ könyvvizsgálók arányosan képviselve legyenek.

(3) Az elõkészítõ bizottság a tagjai közül a bizottsági munka irányítására és

képviseletére elnököt választ.

(4) Az elõkészítõ bizottság feladata:

a) a kamara ideiglenes alapszabályának és választási

szabályzatának elkészítése,

b) az ideiglenes felvételi bizottság kijelölése,

c) a helyi szervezetekben a küldöttek megválasz- tásának az

elõkészítése, a választás lebonyolítása,

d) az alakuló küldöttgyûlés elõkészítése, összehívása.

(5) Az elõkészítõ bizottság tevékenysége az alakuló küldöttgyûlésen az

alapszabály elfogadásával befejezõdik. Az elõkészítõ bizottság elnöke a

küldöttgyûlést és a megválasztott tisztségviselõket az elõkészítõ

bizottság tevékenységérõl köteles tájékoztatni, az elõkészítés során

keletkezett iratokat, ideiglenes szabályokat, nyilvántartásokat a

megválasztott elnökség rendelkezésére bocsátani.

70. §

A törvény hatálybalépése elõtt megszerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés,

továbbá a törvény hatálybalépése elõtt hatályban volt rendelkezések szerint

megkezdett okleveles könyvvizsgálói képzéssel, vizsgáztatással megszerzett

képesítés megfelel a törvény 31-34. §-a szerinti okleveles könyvvizsgálói

képesítésnek.

71. §

(1) Az ideiglenes felvételi bizottság a törvényben elõírt feltételeknek - a

73. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - megfelelõ

könyvvizsgálókat ideiglenes nyilvántartásba veszi. Ennek eljárási

szabályait - a felvételi feltételek figyelembevételével - az elõkészítõ

bizottság határozza meg.

(2) A törvény hatálybalépését követõ 4 hónapon belül ideiglenesen meg kell

alakítani a fõvárosban, illetõleg az adott megyében székhellyel,

lakóhellyel rendelkezõ - ideiglenes nyilvántartásba vett - kamarai tag

könyvvizsgálókból a kamara helyi szervezeteit, további 2 hónapon belül

össze kell hívni az alakuló küldöttgyûlést.

(3) Az alakuló küldöttgyûlés küldötteinek megválasztása a helyi szervezetekben

történik oly módon, hogy 300 fõig 30 tagonként (a 30 fõt meghaladó

töredék-taglétszámra is) 1 fõt, a 300 tagot meghaladó taglétszámból 60

tagonként 1 fõt választanak.

(4) Az alakuló küldöttgyûlésnek kell elõször döntenie a törvény szerint a

küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben.

(5) A kamara akkor tekinthetõ megalakultnak, ha az alakuló küldöttgyûlés az

alapszabályt elfogadta, a kamara elnökségét, a kamara tisztségviselõit

megválasztotta, és a megalakulás idõpontját a Cégközlönyben közzétették.

72. §

(1) A 46/1992. (III.13.) Korm. rendelet alapján a könyvvizsgáló, illetõleg a

könyvvizsgálói társaság részére kiadott könyvvizsgálói engedély a

könyvvizsgálói igazolványon, illetõleg a könyvvizsgálói engedélyen

feltüntetett határnapig érvényes, ha a könyvvizsgáló, illetõleg a

könyvvizsgálói társaság a kormányrendeletben az engedély megadásakor

elõírt feltételeknek megfelel (a továbbiakban: érvényes könyvvizsgálói

engedéllyel rendelkezõ könyvvizsgáló, illetõleg könyvvizsgálói társaság).

(2) Az a könyvvizsgáló, aki a törvény hatálybalépésekor érvényes

könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezik, engedélyének érvényességi ideje

azonban 2001. december 31-e elõtt lejár, és megfelel a módosított 46/1992.

(III. 13.) Korm.rendelet 5. §-ában elõírt feltételeknek, a kamara

megalakulását követõ 30 napon belül kérheti a könyvvizsgálói engedély

érvényességi idejének meghosszabbítását 2001. december 31-ig a

könyvvizsgálói engedély megújítására vonatkozó elõírások szerint.

(3) A kamaránál a 18. § szerint nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság

a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 1. §-ának (2)

bekezdése alapján nem tartozik az említett törvény hatálya alá, gazdasági

kamarai tagsága a könyvvizsgálói nyilvántartásba vétel naptári évének

utolsó napjára szóló hatállyal megszûnik.

73. §

(1) A törvény hatálybalépését követõ 2 hónapon belül a könyvvizsgálói

tevékenységet végzõ, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezõ

könyvvizsgáló e tevékenységét csak akkor folytathatja, ha felvételét

kéri a kamarába.

(2) Az 5. § a-c) és e-h)pontjában elõírt feltételeknek a felvételkor, a d)

pontban elõírt

feltételeknek legkésõbb 2001. december 31-ig meg kell felelni.

(3) Az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezõ, de a 13. § b) és c)

pontja alapján könyvvizsgálói tevékenységet nem végzõ könyvvizsgáló

kérheti felvételét a kamarába azzal, hogy a felvételt követõen kéri a

tagsági viszonynak a 13. § szerinti szünetelését is.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtása elõtt a kamara ideiglenes

alapszabályát és ideiglenes választási szabályzatát a kérelmezõ

rendelkezésére kell bocsátani.

(5) Az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezõ és könyvvizsgálói

tevékenységet végzõ könyvvizsgálói társaság az alakuló küldöttgyûlést

követõ 3 hónapon belül kérheti a könyvvizsgálói tevékenységre való

jogosultságának elismerését. Az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel

rendelkezõ könyvvizsgálói társaságnál a 19. §-ban elõírt feltételeket

csak a 72. § (1) bekezdése szerint érvényes könyvvizsgálói engedély

lejárata napjától kell megkövetelni.

74. §

(1) A törvény hatálybalépését követõ 6 hónapon belül a könyvvizsgálók

egyesületi formában mûködõ társadalmi szervezete és helyi szervezetei

vagyonukat adó- és illetékmentesen - ingyenesen - átruházhatják a

kamarára.

(2) A kamara jogosult a könyvvizsgálók egyesületi formában mûködõ társadalmi

szervezete nemzetközi kapcsolatainak folytatására, a nemzetközi

szervezetekben betöltött tagság átvállalására.

INDOKOLÁS

a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló

törvényjavaslathoz

ÁLTALANOS INDOKOLAS

. A piacgazdaság mûködéséhez szükséges, hogy a vállalkozások vagyoni,

pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl objektív információkat hozzanak

nyilvánosságra. A könyvvizsgálati kötelezettséget a törvények abban az

esetben írják elõ, ha az ellenõrzött, a felülvizsgált számviteli adatokat

közzé kell tenni, hogy azokat bárki megismerhesse, - ha arra szüksége

van - hozzáférhessen.

A közzétételre kerülõ információk megbízhatóságát, hitelességét, a

törvényekben meghatározott tartalmát a független könyvvizsgálók által

végzett könyvvizsgálat alapozza meg. Ezért a könyvvizsgálat célja a

jogszabályok elõírásai szerint készített, a számvitelben rögzített

adatokat tartalmazó beszámolók, vagyonértékelések, vagyonmérlegek

felülvizsgálatával annak megállapítása, hogy azok megfelelnek-e a törvényi

elõírásoknak, és megbízható, valós képet adnak-e a vállalkozás vagyoni,

pénzügyi, jövedelmi helyzetérõl.

A könyvvizsgálói tevékenységet végzõk, a könyvvizsgálók a törvényben

meghatározott követelményeknek csak akkor tudnak megfelelni, ha célirányos

szervezeti keretek között - szakmai kamara tagjaiként - tevékenykednek. Ma

is van a könyvvizsgálóknak szervezete, azonban az egyesületként mûködik.

Indokolt, hogy törvény szabályozza a könyvvizsgálói mûködést, annak

szervezeti kereteit.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara), mint szakmai

kamara:

a) a tagsághoz, a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó

közfeladat ellátására jön létre, csak az végezhet könyvvizsgálói

tevékenységet, aki tagja a kamarának, folyamatosan részt vesz a kamara

által szervezett rendszeres továbbképzésben; a kamarában a tagok a

maguk által választott testületek, tisztségviselõk útján önállóan

intézik szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban

képviselik szakmai, etikai, gazdasági érdekeiket,

b) kötelezõ kamarai tagság mellett õrködhet a könyvvizsgálói függetlenség

felett, mert a könyvvizsgálói tevékenység olyan bizalmi viszonyt

testesít meg, ahol a könyvvizsgáló számára a megbízást az a vállalkozás

vagy annak a tulajdonosa adja, amelynél az éves beszámoló, a

vagyonértékelés, a vagyonmérleg felülvizsgálatát, ellenõrzését el kell

végezni, amelyet minõsíteni kell, a közzétételre kerülõ információkat

viszont nemcsak a tulajdonosok, de az üzleti partnerek, a hatóságok, a

befektetni szándékozók is hasznosítják, ezért meg kell követelni a

szakmai függetlenséget, és ellenõrizni kell azt; a bizalmi viszonyból

eredõ etikai kötelezettségek a szakmai kamara keretei között

hatékonyabban érvényre juttathatók,

c) nem érdekképviseleti szervezet, alapvetõen - az önszervezõdés adta

lehetõségekkel élve - a tagok szakmai ismereteinek naprakészségét, a

könyvvizsgálat nemzetközi gyakorlatnak megfelelõ végzését, a

könyvvizsgálói függetlenség következetes érvényesülését kell

biztosítania,

d) létrehozása nem jár a közkiadások növelésével, mivel a mûködés

gazdasági feltételeit a tagok maguk teremtik meg.

. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tvékenységrõl szóló

törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) szerint a Pénzügyminisztérium

állami feladatot ad át a kamarának. A jelenleg hatályos rendelkezések

szerint a könyvvizsgálói tevékenység folytatására jogosító engedélyt a

pénzügyminiszter adja ki, ha a kormányrendeletben elõírt feltételeknek az

okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ természetes személy

megfelelt. Ezt a könyvvizsgálói engedélyt - a mûködés feltételei

meglétének ellenõrzése céljából - ötévenként kérelemre meg kell újítani.

Az egyesületi formában mûködõ, a könyvvizsgálókat tömörítõ társadalmi

szervezet - a pénzügyminiszter megbízásából - jelenleg csupán

névjegyzéket vezet a könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezõ természetes és

jogi személyekrõl.

Az Európai Közösségek Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) 84/253/EGK

irányelve szerint a könyvvizsgálat végzésére szóló mûködési engedélyt az

egyes tagállamok hatóságai adják ki azoknak, akik megfelelõ szakmai

alkalmassági vizsgát tettek. Ezeket a feladatokat törvényi

felhatalmazással át lehet adni. A Javaslat szerint az önkormányzattal

rendelkezõ szakmai köztestület, a kamara feladata lesz a könyvvizsgálói

tevékenység végzésének engedélyezése, a könyvvizsgálók nyilvántartása

azzal, hogy könyvvizsgálatot csak kamarai tag végezhet. Igy a kamarába

történõ felvétel egyidejûleg a könyvvizsgálói tevékenység folytatására

jogosító engedélyt is jelent, azaz a kamarai tagságon túlmenõen nem kell

külön engedély a könyvvizsgálói tevékenység folytatásához. Folyamatos

tagság mellett nincs szükség az engedély megújítására, mert a kamara

folyamatosan biztosítja, hogy a könyvvizsgáló - mint a kamara tagja -

magas színvonalú és naprakész elméleti ismeretekkel és ezen ismeretek

gyakorlati alkalmazására vonatkozó képességgel rendelkezzen.

A hatósági feladatok közé tartoznak a könyvvizsgálók képesítésével

kapcsolatos teendõk. Ez jelenleg a szakképzési törvény hatálya alá

tartozik azzal, hogy a képesítési követelmények meghatározása a

pénzügyminiszter feladata. A hivatkozott irányelv szerint

könyvvizsgálói mûködési engedély csak annak adható, aki az irányelvben

rögzített követelményeknek megfelelõ - állami vagy államilag elismert -

szakmai alkalmassági vizsgát tett. A könyvvizsgálói képesítés magyar

hagyományait és a közösségi irányelvek követelményeit is figyelembe véve

indokolt, hogy az okleveles könyvvizsgálói képesítésre vonatkozó

legfontosabb elõírások a törvénybe kerüljenek, hangsúlyozva mind a

képzésben, mind a vizsgáztatásban a szakmai kamara szerepét.

A közzétételre kerülõ információkat akkor tekintik megbízhatónak,

hitelesnek, ha annak a törvényben meghatározott tartalmát független

könyvvizsgáló igazolta. A könyvvizsgálói tevékenység minõsítésénél

lényeges ismérv a könyvvizsgáló szakmai függetlensége. Külön indokolt

szabályozni azokat a sajátosságokat, amelyek a könyvvizsgáló szakmai

függetlenségét - az összeférhetetlenség általános kritériumain túlmenõen -

biztosítják. Egyik ilyen követelmény az, hogy a kamarai tag mint

könyvvizsgáló csak könyvvizsgálói tevékenységet végzõ társasággal

állhat munkaviszonyban. Más esetben - ha a Javaslatban rögzített szigorú

követelmények nem teljesülnek - egyrészt a munkaviszony korlátozhatja

magát a könyvvizsgálói tevékenységet, másrészt a munkaviszonyból adódó

jogok és kötelezettségek akadályozhatják a függetlenség követelményének

érvényre jutását. A szakmai munka minõségét is ronthatja, ha a

könyvvizsgáló a könyvvizsgálatot nem fõállásban végzi.

Tekintettel azonban a magyarországi sajátosságokra, a fõállásban végzett

könyvvizsgálói tevékenység csak fokozatosan érhetõ el.Ezért a Javaslat

átmeneti idõszak megjelölésével lehetõséget ad arra, hogy másodállásban

vagy mellékfoglalkozásként is lehessen könyvvizsgálatot végezni az

érvényes könyvvizsgálói engedélyek birtokában 2001. december 31-ig (az

átmeneti idõszak végéig).

Ha a független könyvvizsgálói tevékenység elõírt feltételei nem állnak

fenn, vagy egyéb körülmény kizárja a könyvvizsgálói tevékenység

folytatását, a Javaslat lehetõséget ad arra, hogy a könyvvizsgáló a

kamarai tagságot szüneteltesse. A tagságát szüneteltetõ kamarai tagnak a

kamarai tagság szünetelése alatt is részt kell vennie a kamara életében,

a továbbképzésben, biztosítva ismeretei naprakészségét és azt, hogy ha a

szünetelés oka már nem áll fenn, ismét könyvvizsgálói tevékenységet

végezhessen.

A könyvvizsgálók a számviteli dokumentumok kötelezõ ellenõrzésével

megbízott személyek, az Európai Unióval kapcsolatos jogharmonizáció során

is a számvitel keretében kérik számon az ezen a téren elért eredményeket.

Igy a kamara törvényességi felügyelete is indokolt, hogy oda

tartozzon, ahová a számvitel törvényi szabályozása tartozik, azaz a

pénzügyminiszterhez.

. A törvénnyel szabályozott Magyar Könyvvizsgálói Kamara nem az egyesületi

formában mûködõ, a magyar könyvvizsgálókat jelenleg tömörítõ társadalmi

szervezet átalakulásával jön létre. Ezért fontosak a Javaslatnak a

kamara megalakulását elõkészítõ átmeneti rendelkezései. A kamara

megalakulásának elõkészítésére a pénzügyminiszter elõkészítõ bizottságot

hoz létre, amelyben az egyesületi formában mûködõ szervezet képviselteti

magát. Az elõkészítõ bizottság feladatát, a határidõket a Javaslat

tartalmazza.

Az elõkészítõ bizottságnak ideiglenes felvételi bizottságot kell

kijelölnie. Ez a bizottság a Javaslatban elõírt feltételeknek megfelelõ

könyvvizsgálókat nyilvántartásba veszi (a jelenlegi egyesületi tagok nem

lesznek automatikusan tagjai a kamarának). Az így nyilvántartásba vett

tagok választhatók meg az alakuló küldöttgyûlés küldötteinek, õk

választják meg a küldötteket. Rendelkezni kell arról is, hogy ez a

választás elsõ ízben milyen módon, milyen feltételekkel történjen.

A Javaslat rendelkezik arról, hogy akik könyvvizsgálói tevékenységet

végeznek, azoknak kérniük kell felvételüket a kamarába. A munkaviszonnyal

kapcsolatos követelményt legkésõbb 2001. december 31-ig kell teljesíteni.

Azok, akik

érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkeznek, de nem végeznek

könyvvizsgálói tevékenységet, kérhetik a kamarába való felvételüket azzal,

hogy egyidejûleg kérik a tagság szüneteltetését is. Ezzel biztosítható a

késõbbi könyvvizsgálói tevékenység végzésének feltétele.

RESZLETES INDOKOLAS

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény alkalmazási köre

Az 1. §-hoz

A törvényt a könyvvizsgálói tevékenységet végzõ természetes személyekre (a

továbbiakban: könyvvizsgálókra), a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára (a

továbbiakban: kamara) kell alkalmazni. Alkalmazni kell továbbá azokra a

könyvvizsgálói tevékenység végzésére jogosult, a kamara által nyilvántartásba

vett társaságokra (a továbbiakban: könyvvizsgálói társaság) is, amelyeknél a

kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara

A 2. §-hoz

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgálói tevékenységet végzõ

természetes személyek, a könyvvizsgálók önkormányzattal rendelkezõ

köztestülete.

A kamara országos szervezet, de feladatainak ellátása érdekében helyi

szervezeteket (fõvárosi, megyei helyi szervezetet) hoz létre. A helyi

szervezetek jogilag nem önállóak.

A kamara feladata

A 3. §-hoz

A köztestületként mûködõ kamara legfontosabb feladatait tartalmazza ez a

rendelkezés. A tagok képviseletében a kamara többek között:

- véleményezi azokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák a könyvvizsgálók

mûködésének, tevékenységének feltételeit,

- közvetlenül kapcsolatot tart azokkal a belföldi és külföldi szervezetekkel,

amelyek a számvitel és a könyvvizsgálat módszertanát, gyakorlatát

szabályozzák, kialakítják,

- kialakítja, közreadja és folyamatosan kiegészíti, módosítja a

könyvvizsgálói tevékenység gyakorlatát meghatározó nemzeti könyvvizsgálati

standardokat,

- szakmai továbbképzés, tanácsadás keretében módszertani segítséget nyújt és

felvilágosítást ad a könyvvizsgálóknak szakmai munkájuk ellátásához azért,

hogy a könyvvizsgálók magas színvonalú és naprakész elméleti ismeretekkel

és az ismeretek gyakorlati alkalmazására vonatkozó képességgel

rendelkezzenek,

- közremûködik a könyvvizsgálók képesítésében.

A könyvvizsgálók és megbízóik közötti bizalmi viszonyra tekintettel a kamara:

- nyilvántartást vezet a kamarai tagokról, a könyvvizsgálói társaságokról,

- kidolgozza és közzéteszi a könyvvizsgálókra vonatkozó etikai szabályokat,

figyelemmel kíséri a tagok szakmai tevékenysége mellett az etikai

szabályok megtartását,

- él a törvényben és az alapszabályban biztosított fegyelmezési

lehetõségekkel.

A kamara azzal, hogy ellátja a tagok szakmai képviseletét, a könyvvizsgálói

tevékenység végzésének olyan feltételeit teremti meg, amelyek hozzájárulhatnak

a könyvvizsgálók erkölcsi-anyagi megbecsüléséhez is.

II. FEJEZET

A KAMARAI TAGSÁG

A tagsági viszony keletkezése

A 4-10. §-hoz

A könyvvizsgálói tevékenység végzésének az a feltétele, hogy az okleveles

könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezõ könyvvizsgáló a kamara tagja legyen.

A kamarai tagságot kérelmezni kell. A kamara tagjai közé a Javaslatban

szabályozott feltételeknek megfelelõ könyvvizsgálót fel kell venni. A

tagfelvételi feltételek között szerepel az, hogy a kérelmezõ munkaviszonyban

legfeljebb a kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói társaságnál vagy más

kamarai tagnál állhat, illetve csak olyan munkaviszonyban, közszolgálati,

közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati viszonyban, munkaviszony jellegû

jogviszonyban (a továbbiakban: munkaviszony) állhat, amelynél a munkaadó

munkaköri feladatként jelölte meg a könyvvizsgálói tevékenység végzését, és az

ehhez szükséges feltételeket írásban biztosítja, nyilatkozik arról, hogy a

kamarai tag könyvvizsgálói feladatát személyes függetlenségének csorbítása

nélkül el tudja látni, és hogy nem akadályozza a független könyvvizsgálói

tevékenységet. A tagfelvételnek feltétele az is, hogy a kérelmezõ a

könyvvizsgálathoz kapcsolódó - esetleg felmerülõ - kártérítések fedezetére

megfelelõ könyvvizsgálói felelõsségbiztosítással rendelkezzék már a

felvételkor és utána folyamatosan.

A tagfelvételi követelmények közé tartozik, hogy a kérelmezõnek -

munkaviszonyban, könyvvizsgálói társasággal való tagsági viszonyban -

hároméves könyvvizsgálói szakmai gyakorlata legyen, amelyet kamarai tagnak,

bejegyzett könyvvizsgálónak kell igazolnia. Ez az elõírás azért került be a

tagfelvételi követelmények közé, mert a könyvvizsgálói képesítés

megszerzésének nem feltétele a kamarai taggal, bejegyzett könyvvizsgálóval

kötött szerzõdés alapján végzett három éves szakmai gyakorlat igazolása. A

hivatkozott irányelv szerint is legalább hároméves - könyvvizsgáló melletti

- gyakorlati képzés szükséges.

Mindenképpen szankcionálni kell azt a könyvvizsgálót, aki úgy végzett

könyvvizsgálói tevékenységet, hogy nem volt

kamarai tag, nem rendelkezett érvényes könyvvizsgálói engedéllyel. A Javaslat

szerint ez a szankció a könyvvizsgáló felvételi kérelmének elutasítása

legalább 4 évre.

A Javaslat a tagfelvétellel kapcsolatosan rögzíti a határidõket, az írásbeli

közlést, a fellebbezési lehetõséget.

Az elõírt feltételeknek megfelelõ nem magyar állampolgár is tagja lehet a

kamarának. Ez következik abból, hogy a kamara tagja lehet bármilyen

nemzetiségû természetes személy, vagy mert teljesítette az elõírt

feltételeket, vagy mert nemzetközi szerzõdés, illetõleg viszonossági gyakorlat

alapján a könyvvizsgálók kölcsönös elismerése megtörtént.

A Javaslat szabályozza azokat az eseteket, amelyekben a kérelmezõ nem lehet a

kamara tagja, amikor tehát a felvételi bizottság elutasítja a kérelmet. Az

általános tilalmi szabályok (a közügyektõl, a könyvvizsgálati tevékenységtõl

eltiltó jogerõs bírósági ítélet, cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró

gondnokság) mellett vannak olyanok, amelyek alól bizonyos idõ elteltével a

kérelmezõt mentesíteni lehet. Ilyenek a kizárás vagy a tagdíj nem fizetése.

A kamara a tagjai közé felvett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, a

könyvvizsgálói esküt követõen arcképes igazolvánnyal látja el. A kamarai

nyilvántartásba vett könyvvizsgáló a szakmai tevékenysége során a "bejegyzett

könyvvizsgáló" címet jogosult használni.

A kamarai tag jogai és kötelességei

A 11. és 12. §-hoz

A Javaslat részletesen taglalja a kamarai tag jogait és kötelezettségeit. A

könyvvizsgálattal szemben támasztott követelmények indokolják a tételes

elõírást.

A kamarai tagnak joga az, hogy könyvvizsgálói tevékenységet folytasson. A

kamarai tag egyéb jogai abból következnek, hogy a kamara olyan szakmai

önkormányzat, amelynek keretében a tagok a maguk által választott testületek,

tisztségviselõk útján önállóan intézik szakmai ügyeiket, meghatározzák és a

közérdekkel összhangban képviselik szakmai, etikai, gazdasági érdekeiket.

A kamarai tag legfontosabb kötelessége a Javaslatban meghatározott

könyvvizsgálói tevékenység lelkiismeretes, esküjének megfelelõ végzése, azaz a

könyvvizsgáló az adott helyzetben általában elvárható gondossággal és

legjobb tudása szerint köteles eljárni. A kötelességek között ezért kiemelt

jelentõsége van annak, hogy a kamarai tag köteles részt venni a kamara által

a tagok részére szervezett, az alapszabályban meghatározott továbbképzésben.

A Javaslat részletesen tartalmazza a titoktartási kötelezettséget azzal, hogy

az nemcsak a könyvvizsgálót, de közvetve a kamarai tag munkatársait is

terheli.

A Javaslat intézkedik arról, hogy a kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység

határidõre történõ elvégzését akadályozó körülményt köteles megbízójának

bejelenteni. A megbízó az ennek elmulasztásából származó kár megtérítését

kérheti, és a megbízástól elállhat. Ezzel az elõírással biztosítható, hogy a

könyvvizsgálói tevékenységet határidõre elvégezzék úgy, hogy a megbízó érdekei

ne sérüljenek, és hogy a megbízás tárgyát képezõ beszámoló adatai idõben a

nyilvánosság rendelkezésére álljanak.

A tagsági viszony szünetelése

A 13-15. §-hoz

A kamarai tagság szünetelésének lehetõvé tételével a kamarai tag igénybe

veheti a kamara szolgáltatásait akkor is, ha képviselõi, polgármesteri

megbízatása, munkaviszonya mellett a könyvvizsgálói tevékenységet nem

gyakorolhatja. A kamarai tagság szünetelése nem jelenti a kamarai tagság

megszûnését. Ezért a kamarai tag a szünetelés alatt is részt vehet a kamara

helyi szervezeteinek - alapszabályban meghatározott - munkájában tanácskozási

joggal, továbbá köteles részt venni a továbbképzésben, köteles tagdíjat

fizetni, bár könyvvizsgálói tevékenységet nem végezhet, nem szavazhat és nem

választható.

Ez a biztosíték arra, hogy a kamarai tagság szünetelési okának megszûnésével a

teljes jogú kamarai tagság, azaz a könyvvizsgálói tevékenység végzésének

lehetõsége visszaállhasson.

Formai követelmény a nyilvántartások pontos vezetése érdekében az, hogy a

kamarai tagság szünetelését és a kamarai tagság ismételt visszaállítását a

tag köteles bejelenteni a kamarához.

A tagsági viszony megszûnése

A 16. és 17. §-hoz

A kamarai tagság megszûnik a tag kilépésével, kizárásával, a bíróság jogerõs

ítélete alapján a közügyektõl, a foglalkozástól történõ eltiltással, a

cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezéssel, a tagok

közül történõ törléssel. A tagság megszûnését kiváltó okokról a kamarának

közvetlenül van információja (az etikai bizottság vagy az elnökség határozata

révén), más esetekben pedig a megszûnés okát a kamarai tagnak kell az

elnökséggel írásban közölnie.

A kamarai tagság megszûnésével a könyvvizsgáló nevét törölni kell a kamara

nyilvántartásából, és ezzel a könyvvizsgálói tevékenység végzésére szóló

jogosultság is érvényét veszti, tehát a most már nem kamarai tag nem végezhet

könyvvizsgálói tevékenységet.

Ezen rendelkezés összhangban van a szakmai önkormányzat és a tagok közötti

kapcsolat követelményeivel.

Bejegyzett könyvvizsgálói társaság

A 18-24.§-hoz

1. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarának mint szakmai kamarának a tagjai csak

természetes személyek lehetnek. Ez nem zárja ki, hogy gazdálkodó

szervezetek ne kapjanak könyvvizsgálói tevékenység végzésére

jogosultságot. Ennek feltételeit a hivatkozott irányelv tartalmazza,

amelyet a könyvvizsgálat rendjérõl szóló, jelenleg hatályos

kormányrendelet már átvett, és a Javaslat is - néhány kiegészítéssel -

tartalmaz.

Könyvvizsgálói társaság (gazdasági társaság, szövetkezet) is folytathat

könyvvizsgálói tevékenységet, ha a társaság megfelel a Javaslat szerinti

feltételeknek, és a társaságot a kamara nyilvántartásba vette, a

bejegyzésrõl igazolást adott.

A könyvvizsgálói társaságkénti történõ bejegyzésnek a feltételei:

- a társaság tevékenységi körébe tartozónak csak a Javaslat szerinti

könyvvizsgálói tevékenységet, és emellett - esetleg - a kamarai tag

által ellátható más tevékenységet jelöltek meg,

- kamarai tagok végzik a könyvvizsgálói tevékenységet, készítik a

könyvvizsgálói jelentést, látják el záradékkal a számviteli

dokumentumokat,

- a szavazati jogok többségével a kamarai tagok, illetõleg a Javaslat

szerint bejegyzett könyvvizsgálói társaságok rendelkeznek,

- a társaság vezetõ tisztségviselõi között többségben a kamarai tagok

vannak.

E feltételeknek megfelelõ társaságban biztosítható egyrészt a

könyvvizsgálói függetlenség, mert a tulajdonosok, a vezetõk is érdekeltek

a könyvvizsgálói tevékenységben, másrészt a társaság keretei között - a

munkamegosztás révén - hatékonyabb lehet a könyvvizsgálói munka.

A Javaslat szerint a könyvvizsgálói társaságnak kérnie kell - a feltételek

teljesülését igazoló okiratok bemutatásával - felvételét. A Javaslat

tartalmazza a kérelem elbírálására rendelkezésre álló idõt, a fellebbezés

lehetõségét.

2. A Javaslat elismeri annak szükségességét, hogy nemzetközi szerzõdés vagy

viszonossági gyakorlat alapján a külföldi könyvvizsgálók, illetõleg a

külföldön bejegyzett könyvvizsgálói társaságok Magyarországon is

végezzenek könyvvizsgálói tevékenységet, alapítsanak könyvvizsgálói

társaságot, ha ugyanezeket a jogosítványokat az érintett idegen államban

a magyar könyvvizsgálók, illetõleg a Javaslat szerint bejegyzett

könyvvizsgálói társaságok is megkapják. A Javaslat támogatja a

könyvvizsgálók, a könyvvizsgálói társaságok kölcsönös elismerését, mert az

biztosítja a külföldiek magyarországi, a magyarok külföldi

munkavállalásának, a könyvvizsgálói hivatás szabad gyakorlásának egyik

fontos feltételét.

3. A Javaslat tartalmazza a bejegyzett könyvvizsgálói társaságnak a

könyvvizsgálói tevékenységet meghaladó jogosítványait, azt, hogy részt

vehet tanácskozási joggal a helyi szervezet ülésein, a kamara által a

tagok részére szervezett rendszeres továbbképzésben, továbbá

kötelezettségeit, vagyis hogy nyilvántartásba vételi díjat, éves

hozzájárulást fizet, jelenti a bejegyzés feltételeiben bekövetkezett

változást, és a kettõs könyvvitel elõírásai szerinti éves beszámolóját

nyilvánosságra hozza.

A Javaslat elõírásokat tartalmaz a bejegyzett könyvvizsgálói társaságnak a

nyilvántartásból való törlésére, ha nem felel meg az elõírt feltételeknek,

vagy ha nem teljesíti kötelezettségét.

A Javaslat tehát megteremti annak lehetõségét, hogy a kamarai tag a

könyvvizsgálói tevékenységet társaság keretében is végezhesse. A társaság

ugyan nem kamarai tag, de benne alapvetõen a Javaslat szerinti

tevékenységet végeznek, az ott elõírt feltételekkel, és hasznosítják a

társaságban rejlõ elõnyöket mind a szerzõdéskötés, mind a munkavégzés

során.

A kamarati tagság, a bejegyzett könyvvizsgálói társaság nyilvánossága

A 25. §-hoz

A piacgazdaság mûködéséhez szükséges, hogy a vállalkozásokról minél több

adat kerüljön nyilvánosságra, közzétételre. A számviteli törvény a hatálya

alá tartozó szervezeteket a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetükre

vonatkozó információk nyilvánosságra hozására, közzétételére kötelezi.

Egyértelmû, hogy a számviteli dokumentumok kötelezõ ellenõrzésével

megbízott személyekre, a számviteli törvény szerint az éves beszámolót a

közzététel elõtt felülvizsgáló könyvvizsgálókra vonatkozóan is elõ kell

írni a nyilvánosságot.

A Javaslat a hivatkozott irányelvvel összhangban határozza meg a

nyilvánosság rendelkezésére bocsátandó adatokat azzal, hogy

- a kamarai tagok és a bejegyzett könyvvizsgálói társaságok nevét és címét

évenként közzé kell tenni a Pénzügyi Közlönyben és a Cégközlönyben,

- a könyvvizsgálói társaságok azon kamarai tagjainak a neve és címe, akik

a könyvvizsgálói társaság keretében a könyvvizsgálói tevékenységet

végzik, továbbá a könyvvizsgálói társaság tulajdonosainak és vezetõ

tisztségviselõinek a neve és címe pedig a kamaránál álljon

rendelkezésre, hogy azokról bárki bármikor tájékoztatást kaphasson.

III. FEJEZET

KÖNYVVIZSGÁLÓI TEVÉKENYSÉG

Alapvetõ szabályok

A 26-28. §-hoz

A Javaslat szerint könyvvizsgálói tevékenységet csak az végezhet, aki a

kamarának tagja, illetõleg, amely bejegyzett könyvvizsgálói társaság. Indokolt

meghatározni, hogy a törvény alkalmazásában mit tekint a törvényalkotó

könyvvizsgálói tevékenységnek. A Javaslat általánosít, és ezzel a hivatkozott

irányelvben megfogalmazottnál szélesebb körre értelmezi a könyvvizsgálói

tevékenységet: ez nemcsak a társaságok, hanem a számviteli törvény hatálya

alá tartozó valamennyi gazdálkodó szervezet éves és konszolidált

beszámolójának felülvizsgálatára vonatkozik, továbbá beletartozik az alapítás,

az átalakulás, a megszûnés értékelési, ellenõrzési, véleményezési,

záradékolási feladatainak vagy más törvényben könyvvizsgálói feladatként

meghatározott tevékenységnek az elvégzése is.

A kamarai tag által ellátható tevékenységek felsorolásával a Javaslat

meghatározza a könyvvizsgálói tevékenység mellett végezhetõ - un. rokon -

tevékenységeket is. E tevékenységek végzésének szakmai feltételei adottak, a

könyvvizsgálót a képesítés, illetõleg a szakmai továbbképzés során ezekre

felkészítették. Ezek a tevékenységek jól kiegészíthetik a könyvvizsgálói

tevékenységet.

Nincs akadálya annak sem, hogy a kamarai tag tudományos, mûvészeti, irodalmi

vagy sporttevékenységet is végezzen, vagy a függetlenség követelményeinek

teljesülése mellett igazgatósági, felügyelõ bizottsági, könyvvizsgálói

társaságnál vezetõ tisztségviselõi megbízást vállaljon.

Függetlenség

A 29. és 30. §-hoz

A Javaslat meghatározza a könyvvizsgálói függetlenség külön követelményeit. A

hivatkozott irányelv szerint a könyvvizsgálói mûködési engedélyt csak olyan

személynek lehet megadni, aki jó hírben áll, és nem végez olyan tevékenységet,

amely az adott állam joga szerint összeegyeztethetetlen a könyvvizsgálattal.

Követelmény tehát a szakmai függetlenség megõrzése. Tilos olyan tevékenységet

végezni, amely veszélyezteti a független könyvvizsgálói vélemény kialakítását.

Ez általában akkor áll fenn, ha az a tevékenység a könyvvizsgálattal

összeférhetetlen (hozzátartozói vagy üzleti kapcsolat miatt), vagy a kamarai

tag bármely egyéb oknál fogva elfogult.

A könyvvizsgálót könyvvizsgálati tevékenysége körében megbízója vagy

munkáltatója nem utasíthatja. Ezzel függ össze az a rendelkezés, hogy mikor

és hol állhat munkaviszonyban a kamarai tag; külön is meghatározásra került

az: milyen tevékenységet végezhet a kamarai tag a könyvvizsgálat mellett.

A kamarai tag a könyvvizsgálói tevékenység során, jelentései készítésekor

független szakértõként köteles eljárni. Ezért könyvvizsgálói tevékenységre

megbízást csak akkor fogadhat el, ha az nem veszélyezteti a független

véleményalkotást.

A könyvvizsgálói függetlenség biztosításának külön szabályát tartalmazza a

Javaslat a könyvvizsgálói társaságok vonatkozásában, mert elõírja, hogy a nem

könyvvizsgáló tulajdonosok, vezetõ tisztségviselõk nem

avatkozhatnak be a könyvvizsgálatba oly módon, hogy csorbítsák a könyvvizsgáló

függetlenségét.

Okleveles könyvvizsgálói képesítés

A 31-34. §-hoz

E §-ok az okleveles könyvvizsgálói képesítéssel kapcsolatos követelményeket

tartalmazzák.

A Tanács említett irányelve részletesen foglalkozik a képesítés

követelményeivel. Ezeknek és az okleveles könyvvizsgálói képesítés - külföldön

is elismert - magyar gyakorlatának tapasztalatai alapján határozza meg a

Javaslat a követelményeket.

A képesítés megszerzésének feltételei:

- szakirányú egyetemi, fõiskolai végzettség (az irányelv szerint

középiskolai érettségi, szakirányú egyetemi, fõiskolai végzettség esetén

vizsgák alóli felmentéssel),

- mérlegképes könyvelõi képesítés,

- hároméves számviteli, pénzügyi, ellenõrzési gyakorlat igazolása (az

irányelv ez utóbbi kettõt nem írja elõ).

Okleveles könyvvizsgálói képesítést az a feltételekkel rendelkezõ jelölt

kaphat, aki sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát tesz a Javaslat szerinti

ismeretekbõl (az irányelv szerint a fõiskolai végzettség színvonalát elérõ

állami vagy államilag elismert szakmai alkalmassági vizsga a követelmény).

A számonkérésre kerülõ témaköröket a Javaslat Melléklete tartalmazza, és az,

illetõleg a feltételként elõírt szakirányú egyetemi, fõiskolai végzettség

magában foglalja az irányelvben az elméleti ismeretekre vonatkozó vizsgák

szakterületeit, bár nem szó szerint ismerteti azokat.

A Javaslat szerint az írásbeli és a szóbeli vizsgák rendjét, a részletes

vizsgakövetelményeket, a szakmai vizsgáztatás sajátosságait a kamara

javaslatára a pénzügyminiszter által kinevezett Okleveles Könyvvizsgálókat

Képesítõ Bizottság vizsgaszabályzatban állapítja meg és teszi közzé. A

vizsgaszabályzat közzétételéhez a pénzügyminiszter hozzájárulása szükséges.

Ha a jelölt a vizsgaszabályzatban elõírt vizsgákat sikeresen letette, részére

a vizsgabizottság - az állam által is elismert - könyvvizsgálói oklevelet

állít ki. Ez

az oklevél önmagában még nem elegendõ a könyvvizsgálói tevékenység

végzéséhez. Az Európai Unió követelményeinek való megfelelés indokolja, hogy a

kamarai tagság kérelmezése elõtt az okleveles könyvvizsgáló szerezze meg a

könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges hároméves könyvvizsgálói

gyakorlatot is.

A Javaslat szabályozza a külföldön szerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés

kölcsönös elismerésének feltételeit is. A Javaslat támogatja a könyvvizsgálói

képesítés kölcsönös elismerését, mert ez hozzájárulhat a könyvvizsgálói

hivatás szabad gyakorlásához.

A vizsgabizottságokra, a vizsgaszervezésre vonatkozó alapelveket is rögzíti a

Javaslat.

A Javaslat szerint az okleveles könyvvizsgálói képesítés rendszerének

irányítására, a törvényben foglaltak megvalósításának elõsegítésére létre kell

hozni az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítõ Bizottságot. A képesítõ

bizottság a vizsgaszabályzat kialakításával, az azokban foglaltak

betartásának ellenõrzésével biztosítja a magas szintû okleveles könyvvizsgálói

képesítést, és ezen túlmenõen ellát közvetlen irányítási és koordináló

feladatokat is.

IV. FEJEZET

A KAMARA SZERVEZETE ÉS MÛKÖDÉSE

A kamara alapszabálya

A 35. §-hoz

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara köztestület. Tagjai az önkormányzati jogokat

az alapszabályban rögzített módon, a Javaslatban foglaltak figyelembevételével

gyakorolják.

Az alapszabályban rögzítendõk a Javaslat szerint:

- a helyi szervezetek, szakmai tagozatok létesítésének, mûködésének

szabályai,

- a küldöttekre, a tisztségviselõkre vonatkozó jelölési, választási,

visszahívási szabályok (az alakuló küldöttgyûlés küldötteinek megválasztására

a Javaslat tartalmaz elõírást),

- a kamara által nyújtott - a könyvvizsgálói tevékenységhez

nélkülözhetetlen - szolgáltatások igénybevételének feltételei.

A kamara helyi szervezetei

A 36. és 37. §-hoz

Amíg a helyi (területi) szervezetek létrehozása feltétele az országos

szervezet mûködésének (azokat ideiglenesen már az elõkészítés során meg kell

szervezni), addig a szakmai tagozatok a már mûködõ kamara helyi szervezetein

belül alakulhatnak meg az azonos szakmai területen tevékenykedõ

könyvvizsgálók munkájának összehangolására.

A Javaslat szerint a helyi szervezetek vezetõit 5 évre kell megválasztani.

Az önkormányzati jogok érvényre jutása érdekében a további szabályozás az

alapszabály körébe tartozik. Ezek közül kiemelkedik a kamarai tagok és a

helyi szervezetek közvetlen kapcsolata.

Küldöttgyûlés

A 38-40. §-hoz

A kamara legfõbb szerve a küldöttgyûlés, amely a helyi szervezetekhez tartozó

tagok által 5 évre választott küldöttekbõl áll. A küldöttgyûlés kizárólagos

hatáskörébe tartozó - általános és sajátos - feladatokat a Javaslat

meghatározza. Ezek közül kiemelendõ: az etikai szabályzat (kódex) megalkotása

és elfogadása, a tagdíjak, a hozzájárulások összegének megállapítása.

A küldöttgyûlést évenként legalább egyszer össze kell hívni (ezért a kamara

elnöke felelõs). Tartalmazza a Javaslat a küldöttgyûlés határozatképességének

követelményeit, a határozatképtelenség, továbbá a törvénysértés esetén

teendõket is. A részletszabályokat az alapszabálynak kell tartalmaznia.

Elnökség

A 41-43. §-hoz

Az 5 évre megválasztott elnökség irányítja a kamara mûködését a

küldöttgyûlések közötti idõszakban. Indokolt,

hogy a Javaslat szabályozza az elnökség - mint testületi szerv - tagjainak

számát, és hogy hivatalból kik tagjai az elnökségnek. Fontos, hogy az

elnökségi tagokon kívül kiknek a részvétele kötelezõ az elnökségi üléseken.

Az elnökség kizárólagos feladatai közé tartozik: a nemzeti könyvvizsgálati

standardok elfogadása, kapcsolattartás a nemzetközi szervezetekkel, továbbá a

könyvvizsgálók továbbképzésével kapcsolatos feladatok meghatározása.

Indokolt, hogy az elnökség legalább negyedévenként összeüljön. A

határozatképesség és a határozat érvényességének szabályait is tartalmazza a

Javaslat.

A kamara tisztségviselõi

A 44. és 45. §-hoz

A Javaslat szerint a kamara tisztségviselõi: a kamarai tagok közül 5 évre

megválasztott elnök, az egy vagy több alelnök és a választott bizottságok

elnökei. Tisztségviselõ a fegyelmi megbízott is, megválasztásának feltétele,

hogy kamarai tag legyen.

Nem lehet tisztségviselõ az, akinél az összeférhetetlenségnek a Javaslat,

illetõleg az alapszabály szerinti esete áll fenn. A tisztségviselõi

megbízatás megszûnésének, visszahívásának elõírásait is tartalmazza a

Javaslat.

Elnök

A 46. §-hoz

Az elnök látja el a kamara törvényes képviseletét, irányítja az elnökség

mûködését és munkáltatói jogot gyakorol az ügyvezetõ igazgató felett.

Alelnök

A 47. §-hoz

Az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén a kijelölt alelnök

helyettesíti.

Ügyvezetõ igazgató

A 48. §-hoz

Nem tartozik a kamara tisztségviselõi közé az ügyvezetõ igazgató, akinek a

feladata a kamara hivatali szervezetének irányítása, az alkalmazottak felett a

munkáltatói jogok gyakorlása. Az ügyvezetõ igazgatónak fontos szerepe van a

kamarára háruló szervezési, nyilvántartási feladatok ellátásában azon a téren,

hogy a kamara tisztségviselõit feladataik ellátásában, azok végrehajtása során

segítse. Ezért részletes feladatait az alapszabályban kell rögzíteni.

A kamara bizottságai

A 49-56. §-oz

A Javaslat az etikai, az ellenõrzõ, az oktatási, a szakértõi és a felvételi

bizottság feladataira tartalmaz - esetenként részletes - elõírásokat. Ezek a

bizottságok azok, amelyek a kamarára háruló feladatok ellátásában,

elvégzésében meghatározóak. Az alapszabályban meghatározott módon a kamara a

feladatainak hatékonyabb ellátására további állandó és ideiglenes

bizottságokat hozhat létre.

A bizottságok mûködésének feltétele, hogy kellõ számú tag végezzen bennük

munkát. Ezért a Javaslat elõírja a bizottságok taglétszámát azzal, hogy

további 2 póttag is választható arra az esetre, ha valamelyik tag kilép a

bizottságból, vagy nem vehet részt a bizottsági munkában.

Külön kiemelésre kerül, hogy ki nem választható az ellenõrzõ bizottságba,

illetõleg ki nem vehet részt az adott ügyben eljáró etikai bizottságban,

továbbá ki nem lehet tagja az etikai bizottságnak.

A bizottságok testületi szervként, saját ügyrendjük szerint mûködnek, maguk

közül választott elnök irányításával. A Javaslat megállapítja a

határozatképesség feltételeit, továbbá elõírja, hogy a bizottságok évenként

kötelesek beszámolni a küldöttgyûlésnek.

A kamara legfontosabb bizottsága az etikai bizottság. Feladata, hogy

õrködjön az etikai szabályok, az etikai kódexben foglaltak megtartásán,

feladata továbbá a kamarai tagokkal szembeni etikai vizsgálat lefolytatása,

az elsõfokú határozat meghozatala.

Az ellenõrzõ bizottság feladata a kamara tevékenységének, gazdálkodásának

vizsgálata, hogy az megfelel-e a

jogszabályokban, az alapszabályban és más önkormányzati szabályzatban

elõírtaknak. Az ellenõrzõ bizottság feladatainak ellátásához rendelkezésre

álló eszközöket is tartalmazza a Javaslat.

Az oktatási bizottság legfontosabb feladata a könyvvizsgálók továbbképzésével

kapcsolatos teendõk szervezése és irányítása, közremûködés a könyvvizsgálói

képesítés vizsgaszervezési feladatainak ellátásában.

Kiemelt szerepe van a szakértõi bizottságnak. Ez egyrészt a könyvvizsgálók

mûködésének, tevékenységének feltételeit meghatározó törvények és más

jogszabályok véleményezésében, másrészt a nemzetközi könyvvizsgálati

standardok figyelemmel kísérésében, ehhez kapcsolódóan a nemzeti

könyvvizsgálati standardok, szakmai kiadványok elkészítésében,

megjelentetésében, azok folyamatos kiegészítésében, módosításában és nem

utolsósorban az egységes szakmai szemlélet alakítása érdekében a

könyvvizsgálat körébe tartozó elméleti és gyakorlati kérdésekkel kapcsolatos

állásfoglalások kialakításában és közreadásában nyilvánul meg.

A felvételi bizottság feladata a tagfelvételi kérelmek, továbbá a

könyvvizsgálói társaságok bejegyzésére vonatkozó kérelmek vizsgálata és

elbírálása, és ennek alapján a felvétel foganatosítása, illetõleg a kérelmezõ

felvételi kérelmének elutasítása.

A kamara bevételei és ráfordításai

Az 57. és 58. §-hoz

A Javaslat szabályozza a kamara bevételeit és ráfordításait. A küldöttgyûlés

köteles meghatározni a tagdíjat és a könyvvizsgálói társaságok hozzájárulási

díját. Fontos bevétel a kamara által nyújtott szolgáltatások díja, amely

mögött ott vannak a nyújtott szakmai szolgáltatások költségei. A kamarára

háruló feladatokból következõen a szakmai szolgáltatásokat a kamarai tagok

érdekében nyújtják, azokon indokolt a részvétel, ezért a nyújtott szakmai

szolgáltatás költségeivel összhangban kell a bevételeket megállapítani.

V. FEJEZET

FELELÕSSÉGI SZABÁLYOK

Etikai vétség

Az 59. §-hoz

A Javaslat e §-ban határozza meg az etikai vétség kritériumait.

Etikai eljárás

A 60. és 61. §-hoz

Részletesen taglalja az etikai eljárás szabályait a Javaslat. Az etikai

eljárást a fegyelmi megbízott javaslatára a kamara elnöke rendeli el írásban,

az elévülési idõk, illetve a büntetõeljárás figyelembe vételével.

Az etikai eljárást az etikai bizottság folytatja le a fegyelmi megbízott

közremûködésével, az érintett kamarai tagnak, továbbá esetleg képviselõjének

részvételével, a rendelkezésre álló iratok bemutatásával.

Etikai büntetések

A 62. §-hoz

Az etikai büntetés (amely csak etikai tárgyaláson hozható) a következõ

lehet: írásbeli megrovás, pénzbírság, kizárás a kamarából. A pénzbírság felsõ

határát rögzíti a Javaslat.

Jogorvoslatok

A 63. §-hoz

Az etikai bizottság határozata megfellebbezhetõ az elnökségnél. A javaslat

megállapítja a fellebbezés benyújtásának, határidejének szabályait, az

elnökség döntési lehetõségeit. Az elnökség döntése ellen - az elõírt

határidõig - bírósághoz lehet keresettel fordulni. A bíróság jogerõs ítéletéig

az etikai határozat nem emelkedik jogerõre, de kizárás etikai büntetés

esetén a kamarai tag nem végezhet könyvvizsgálatot.

VI. FEJEZET

A KAMARA FELETTI TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET

A törvényességi felügyelet általános szabályai

A 64-66. §-hoz

A kamara feletti törvényességi felügyeletet a pénzügyminiszter látja el. Ez

következik egyrészt abból,

hogy a pénzügyminiszter ad át a kamarának állami feladatokat, másrészt abból,

hogy a könyvvizsgáló a számviteli dokumentumokat ellenõrzi, továbbá a

képzéssel kapcsolatos követelmények közzétételéhez a pénzügyminiszter

hozzájárulása szükséges, és a számvitel irányítása is a pénzügyminiszterhez

tartozik.

A törvényességi felügyeletbõl adódó - a Javaslatban rögzített - ellenõrzési

feladatok ellátása során tapasztalt törvénysértés esetén a miniszter a kamara

elnökének felszólításán túlmenõen a törvényesség helyreállítása érdekében

bírósághoz fordulhat. A bíróság megsemmisítheti a jogsértõ határozatot,

felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselõinek

mûködését, súlyosabb esetben felügyelõ biztost is kirendelhet.

Kamarai határozat bírósági felülvizsgálata

A 67. §-hoz

A kamarai tag is kérheti a bíróságtól a kamara testületei által hozott

határozat felülvizsgálatát. A perindítás elõtt azonban az ellenõrzõ bizottság

állásfoglalását is ki kell kérni.

A kamara törvényes mûködését tehát egyrészt garantálja a Javaslat szerinti

törvényességi felügyelet, másrészt az, hogy a kamarai tag is kezdeményezheti

a jogsértõ határozat bírósági felülvizsgálatát.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

A 68. §-hoz

A törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba.

A kamara megalakulása az átmeneti rendelkezések szerint 6 hónapot vesz

igénybe. Ezért a Javaslat szerint a törvény hatálybalépését követõ kilencedik

hónap elsõ napján a könyvvizsgálat rendjét szabályozó kormányrendelet, továbbá

a számviteli törvény erre vonatkozó felhatalmazása hatályát veszti, és

egyidejûleg módosul a számviteli törvénynek az a rendelkezése, amely azt

szabályozza, hogy ki bízható meg a könyvvizsgálattal. Mindezt az indokolja,

hogy a kamara megalakulásáig is el kell látni a könyvvizsgálói tevékenység

engedélyezésének feladatát.

Átmeneti rendelkezések

A 69-74.§-hoz

A miniszter a Javaslatban elõírt személyek körébõl elõkészítõ bizottságot hoz

létre, amelynek feladata:

- a kamara ideiglenes alapszabályának és választási szabályzatának

elkészítése,

- az ideiglenes felvételi bizottság kijelölése,

- a helyi szervezetekben a küldöttek megválasztásának elõkészítése, a

választás lebonyolítása,

- az alakuló küldöttgyûlés elõkészítése, összehívása.

Az elõkészítõ bizottság szükségességét az indokolja, hogy az újonnan létrejövõ

kamara nem jogutódja a könyvvizsgálók egyesületi formában mûködõ társadalmi

szervezetének, nem annak az átalakulásával jön létre.

Az elõkészítõ bizottság a feladatát a kamara létrejöttével, az alakuló

küldöttgyûlésen az alapszabály elfogadásával teljesíti, tevékenysége ezzel

megszûnik.

Az ideiglenes felvételi bizottság a Javaslatban elõírt feltételeknek megfelelõ

könyvvizsgálókat ideiglenes nyilvántartásba veszi.

Az így felvett könyvvizsgálókból az elõkészítõ bizottságnak létre kell hoznia

a kamara helyi szervezeteit, hogy ott megválasszák az alakuló küldöttgyûlés

küldötteit a Javaslatban elõírt arányban.

Fontos a törvényben rögzíteni, hogy a törvény hatályba- lépése elõtt

megszerzett okleveles könyvvizsgálói képesítés, továbbá a már folyamatban

lévõ okleveles könyvvizsgálói képzéssel, vizsgáztatással megszerzett képesítés

is megfelel a törvény szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítésnek.

Azok a könyvvizsgálók, akik a Javaslat szerinti könyvvizsgálói tevékenységet a

törvény hatályba- lépésekor ténylegesen végzik, és hatályos könyvvizsgálói

engedéllyel rendelkeznek, könyvvizsgálóként a továbbiakban csak úgy

tevékenykedhetnek, ha felvételüket kérik a kamarába, függetlenül attól, hogy

a könyvvizsgálói tevékenységet fõállásban (vállalkozóként) vagy

mellékfoglalkozásban, másodállásban látják el. Enélkül nem teljesül az a

követelmény, hogy könyvvizsgálói tevékenységet csak kamarai tag végezhet.

Ha a törvény hatálybalépésekor a könyvvizsgálói tevékenységet végzõ a Javaslat

szerint nem megengedett munkaviszonyban van, az új követelményeknek

legkésõbb 2001. december 31-ig köteles megfelelni.

Azok, akik érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkeznek, de nem végeznek

könyvvizsgálói tevékenységet, kérhetik felvételüket a kamarába azzal, hogy

egyidejûleg a kamarai tagság szünetelését is kérik. Ezzel biztosítható, hogy a

törvénnyel létrejövõ kamarában részt vegyenek a továbbképzésben,

bekapcsolódjanak a kamara szakmai munkájába. Igy a késõbbiek során nem lesz

akadálya annak, hogy a kamarai tagság szünetelése okának megszûnésekor a

könyvvizsgálói tevékenységbe aktívan bekapcsolódjanak.

Indokolt a Javaslatban rögzíteni azt, hogy a magyar könyvvizsgálók

egyesületi formában mûködõ társadalmi szervezete a vagyonát adó- és

illetékmentesen - ingyenesen - átruházhatja a törvénnyel létrejövõ kamarára,

továbbá, hogy a köztestületi kamara folytathatja, átvállalhatja azokat a

nemzetközi kapcsolatokat, tagsági kötelezettségeket, amelyeket az egyesület a

korábbiakban megszerzett.

Melléklet

az 1997. évi ..... törvényhez

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés

vizsgakövetelményeinek témakörei

Az okleveles könyvvizsgálói képesítés írásbeli és szóbeli vizsgáin a

könyvvizsgálójelöltnek - az Európai Közösségek Tanácsának 84/253/EGK (8)

irányelvében megjelölt elméleti ismereteket is magában foglaló - következõ

témakörökrõl kell számot adnia:

1. A gazdálkodással összefüggõ hazai és nemzetközi jogi ismeretek, azok

jogalkalmazói gyakorlata, az alkalmazott joggal kapcsolatos jogalkotói és

bírósági állásfoglalások.

2. A nemzetgazdasági és vállalkozási pénzügyek, azok makro- és mikroszintû

szabályozottságának rendszere, kapcsolata, összefüggései.

3. Vezetési, irányítási módszerek, a vezetési folyamat alkotóelemei, a

problémamegoldás és döntéshozatal korszerû módszerei. Vezetõi információs

rendszerek.

4. Hazai és nemzetközi számviteli és elemzési ismeretek, azok elmélete,

módszertana és gyakorlata, a nemzetközi számviteli standardok adaptálása.

Bármilyen számviteli beszámoló összeállítása, elemzése, az erre vonatkozó

szabályozások indokoltsága. A vezetés és a számvitel kapcsolatrendszere.

A vagyonértékelés

módszerei. Nem szabályozott számviteli kérdésekben megalapozott szakmai

vélemény kialakítása.

5. A számviteli munka különbözõ környezeti adottságai mellett a számviteli

rendszer kialakítása, átszervezése, illetve minõsítése, az azokhoz

szükséges felmérés, helyzetelemzés és szervezési javaslat elkészítése, az

adatfeldolgozás technikai eszközrendszerének meghatározása, az adaptációs

munkák elvégzése, a rendszer bevezetése, mûködtetése, ellenõrzése.

6. Makro- és mikroszintû ellenõrzés, az ellenõrzés módszertani alapjai.

Adóellenõrzés. Könyvvizsgálat. Könyvvizsgálati módszerek, technikák,

eszközök a számviteli adatokra épülõ beszámolók, a vagyonmérlegek

megbízhatóságának, valódiságának ellenõrzésére, a vagyoni, pénzügyi,

jövedelmi helyzet elemzésére, a teljesítmények és tevékenységek

vizsgálatára.

Eleje Honlap