1
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/4057.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény
módosításáról
Elõadó: Dr. Vastagh Pál
Budapest, 1997.március
1997. évi ... törvény
a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény
módosításáról
1.§
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 47.§-a a
következõ (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4)
bekezdésre változik:
"(3) Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén -
különös méltánylást érdemlõ esetben - a bíróság ítéletében akként
rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után
feltételes szabadságra bocsátható. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az
elítélt többszörös visszaesõ."
2.§
A Btk. 47/A.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"47/A.§ (1) Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt akkor
bocsátható feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésbõl a bíróság által
meghatározott idõtartamot kitöltötte, és alaposan feltehetõ, hogy a büntetés
célja további szabadságelvonás nélkül is elérhetõ.
(2) A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idõpontját a bíróság az
ítéletében tizenöt és huszonöt év között; ha az életfogytig tartó
szabadságvesztést olyan bûncselekmény miatt szabta ki, amelynek a
büntethetõsége nem évül el, húsz és harminc év között határozza meg.
(3) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt az
elítéltet szabadságvesztésre ítélik, a kiszabott szabadságvesztés nem hajtható
végre, azonban a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
idõpontját a (2) bekezdés keretei között elhalaszthatja.
(4) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet a végrehajtás
alatt elkövetett bûncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, nincs helye
feltételes szabadságra bocsátásának, amíg a kiszabott szabadságvesztés tartama
el nem telik, akkor sem, ha a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
idõpontja meghaladja a (2) bekezdésben írt kereteket.
(5) Nem bocsátható feltételes szabadságra az életfogytig tartó
szabadságvesztésre ítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre
ítélik."
3.§
A Btk. 49.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"49.§ (1) A közérdekû munkára ítélt köteles a részére - a bíróság
ítéletében - meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága
egyébként nem korlátozható.
(2) Közérdekû munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az
elítélt - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - elõreláthatóan
képes elvégezni."
(3) A közérdekû munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik
- hetenként legalább egy napon, a heti pihenõnapon vagy a szabadidejében
díjazás nélkül végzi.
(4) A közérdekû munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama
ötven nap. Egy napi közérdekû munkának hat óra munkavégzés felel meg."
4.§
A Btk. 56.§-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi
szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából
foglalkozásnak minõsül az is, ha az elkövetõ a gazdálkodó szervezet általános
vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet
igazgatóságának vagy felügyelõ bizottságának tagja; a gazdasági társaság
vezetõ tisztségviselõje, illetve felügyelõ bizottságának tagja."
5.§
A Btk. 62.§-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi
szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) A vagyonelkobzás az (1) bekezdésben írt feltételek fennállása esetén
kötelezõ, ha a bûncselekményt bûnszervezet tagjaként követik el, és a
bûnszervezet tagjakénti elkövetés a bûncselekmény minõsítõ körülménye."
6.§
A Btk. a következõ 87/A.§-szal egészül ki, és a jelenlegi 87/A.§ jelölése
87/B.§-ra változik:
"87/A.§ (1) A büntetés a 87.§ (2) bekezdése alapján csak különös
méltánylást érdemlõ esetben enyhíthetõ, ha
a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerõre emelt és az 1440/1945.(V.1.)
ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II.5.) ME rendelet
11. és 13. §-ában meghatározott háborús bûntettek;
b) az emberiség elleni egyéb bûncselekmények (XI. fejezet);
c) az emberölés súlyosabban minõsülõ esetei (166.§ (2) bekezdés a)-h)
pontjai);
d) az emberrablás (175/A.§ (1)-(4) bek.), terrorcselekmény (261.§ (1)-(2)
bek.), légijármû hatalomba kerítése (262.§ (1)-(2) bek.);
e) a rablás, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erõszak súlyosabban
minõsülõ esetei (321.§ (3)-(4) bek., 355.§ (5) bekezdés a) pont);
f) a zendülés súlyosabban minõsülõ esetében halál szándékos okozásán
ak elkövetése (352.§ (3) bekezdés b) pont) miatt szabják ki;
g) a szándékos gazdasági bûncselekményt (XVII. fejezet) vagy a szándéko
s vagyon elleni bûncselekményt (XVIII. fejezet) kétszáz millió forintot
meghaladó értékre, kárra, vagyoni hátrányra, mértékre követik el, illetve
az adó-, járulék bevétel csökkenése a kétszáz millió forintot meghaladja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bûncselekményeknél kísérlet és
bûnsegély esetén a büntetési tételnél enyhébb fõbüntetést a 87.§ (1)-(2)
bekezdése alapján lehet kiszabni.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha olyan
szándékos gazdasági bûncselekmények és szándékos vagyon elleni bûncselekmények
miatt szabnak ki halmazati büntetést, amelyeknél az érték, a kár, a vagyoni
hátrány, a mérték, az adó-, a járulék bevétel csökkenés együttes összege
meghaladja a kétszáz millió forintot."
7.§
A Btk. 109.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Fiatalkorúval szemben vagyonelkobzás nem alkalmazható."
8.§
A Btk. a következõ 113.§-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:
"A közérdekû munka
113.§ Fiatalkorúval szemben közérdekû munkát akkor lehet kiszabni, ha az
ítélet meghozatalakor tizennyolcadik életévét betöltötte."
9.§
A Btk. 137.§-a a következõ új 7. ponttal egészül ki, az ezt követõ 7-14.
pont jelölése 8-15.-re változik:
"7. bûnszervezet: bûncselekmények folyamatos elkövetésére létrejött olyan
- munkamegosztáson alapuló - bûnszövetség, amelynek célja a rendszeres
haszonszerzés."
10.§
A Btk. a következõ 138/A.§-sal egészül ki:
"138/A.§ E törvény alkalmazásában
a) nagyobb érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel
csökkenés az ötszázezer forintot meghaladó összeg,
b) jelentõs érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel
csökkenés a kétmillió forintot meghaladó összeg,
c) különösen nagy érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék
bevétel csökkenés a hatmillió forintot meghaladó összeg."
11.§
A Btk. 166.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtõl
öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
12.§
A Btk. 169.§-ának (2) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(2) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
magzatelhajtást"
13.§
(1) A Btk. 170.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a
betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyû testi sértés vétségét követi el,
és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy
pénzbüntetéssel büntetendõ."
(2) A Btk. 170.§-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból követik el, a büntetés
bûntett miatt könnyû testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés
esetén egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés.
(4) Bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ az elkövetõ, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy
súlyos egészségromlást okoz, illetõleg, ha a súlyos testi sértést különös
kegyetlenséggel követik el."
14.§
A Btk. 171.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(A büntetés)
"b) egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény hal
ált,"
(okoz.)
15.§
A Btk. 176.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"176.§ (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó
bekerített helyre erõszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével
bemegy vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedõ
szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."
16.§
A Btk. 177/A.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"177/A.§ Az az adatkezelõ, aki
a) jogosulatlanul, vagy a céltól eltérõen személyes adatot kezel;
b) személyes adatot jogellenesen továbbít, vagy nyilvánosságra hoz;
c) személyes adatok kezelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét nem
teljesíti;
d) személyes adatot az arra jogosult elõl eltitkol;
e) kezelt személyes adatot meghamisít;
f) közérdekû adatot eltitkol vagy meghamisít,
vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával
vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."
17.§
A Btk. 177/B.§-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Aki különleges adatot maga vagy más részére jogosulatlanul
megszerez, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel,
közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."
18.§
A Btk. 187.§-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(A büntetés)
"b) egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény hal
ált,"
(okoz.)
19.§
A Btk. 193.§-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(2) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a családi
állás megváltoztatását a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
eladásával vagy megvásárlásával követik el.
(3) A büntetés egy évtõl öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtõl nyolc
évig terjedõ szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását
a) gyógy- vagy nevelõintézet alkalmazottja foglalkozása körében,
b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére,
felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el."
20.§
A Btk. 195.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles
személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a
kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlõdését veszélyezteti, bûntettet követ
el, és egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
21.§
A Btk. a következõ 195/A.§-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:
"Tiltott pornográf felvételek készítése
195/A.§ (1) Aki kiskorú személyrõl video-, film-, fénykép- vagy más
módon elõállított pornográf képfelvételeket készít, ilyen felvételeket
forgalmaz, ezzel kereskedik, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig
terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendõ, aki mások elõtt pornográf jellegû
mûsorban kiskorú személyt szerepeltet.
(3) Két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ, aki az
(1)-(2) bekezdésben írt bûncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket
szolgáltat.
(4) Az (1)-(2) bekezdés vonatkozásában pornográf képfelvétel, illetve
pornográf jellegû mûsor a nemiséget súlyosan szeméremsértõ nyíltsággal
ábrázoló, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés, ábrázolás."
22.§
A Btk. 197.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"197.§ (1) Aki nõt erõszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen
irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy a nõ
védekezésre, illetõleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre
használja fel, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,
b) a sértett az elkövetõ nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykez
elése alatt áll,
c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményérõl tudva, többen
közösülnek.
(3) A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett erõszakos
közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minõsül."
23.§
A Btk. 198.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"198.§ (1) Aki mást erõszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen
irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltûrésére
kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetõleg akaratnyilvánításra képtelen
állapotát fajtalanságra használja fel, bûntettet követ el, és két évtõl nyolc
évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,
b) a sértett az elkövetõ nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykez
elése alatt áll,
c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményérõl tudva, többen
fajtalankodnak.
(3) A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szemérem
elleni erõszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minõsül."
24.§
A Btk. 200.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"200.§ (1) Aki azonos nemû személyt erõszakkal, avagy az élet vagy testi
épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek
eltûrésére kényszerít, vagy védekezésre, illetõleg akaratnyilvánításra
képtelen állapotát használja fel fajtalanságra, bûntettet követ el, és két
évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,
b) a sértett az elkövetõ nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykez
elése alatt áll,
c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményérõl tudva, többen
fajtalankodnak.
(3) A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szemérem
elleni erõszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minõsül."
25.§
A Btk. 208.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"208.§ Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más elõtt szeméremsértõ
módon mutogatja, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel,
közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."
26.§
A Btk. 218.§-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek, a szakasz a következõ új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a
jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"218.§ (1) Aki tiltott határátlépéshez (217.§) vagyoni haszonszerzés
végett segítséget nyújt, bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki a Magyar Köztársaság államhatárának engedély nélkül vagy meg nem
engedett módon történõ átlépéséhez vagyoni haszonszerzés végett segítséget
nyújt, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló
elõkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel,
közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ.
(4) Két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ, aki az
(1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekményt bûnszervezet tagjaként vagy
megbízásából követi el."
27.§
(1) A Btk. 230.§-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A 229.§ rendelkezései szerint büntetendõ, aki az ott meghatározott
cselekményt)
"a) posta végrehajtó- vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja,
közforgalmú tömegközlekedési eszközt mûködtetõ gazdálkodó szervezetnél
végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy,"
(ellen követi el.)
(2) A Btk. 230.§-ának g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A 229.§ rendelkezései szerint büntetendõ, aki az ott meghatározott
cselekményt)
"g) állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tûzoltóság tûzoltói
feladatot ellátó tagja
ellen követi el."
28.§
A Btk. 263.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"263.§ (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására
szolgáló készüléket engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy tartásukra
nem jogosult személynek átad, bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ
szabadságvesztéssel büntetendõ.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt üzletszerûen vagy
bûnszövetségben követi el, két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt bûnszervezet
tagjaként követi el, öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ."
29.§
A Btk. 263/A.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"263/A.§ (1) Aki
a) lõfegyvert vagy lõszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy
forgalomba hoz,
b) a lõfegyver vagy lõszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy
kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi,
c) engedéllyel tartott lõfegyverét, lõszerét engedéllyel nem rendelke
zõnek átadja,
bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt üzletszerûen vagy
bûnszövetségben követi el, két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt bûnszervezet
tagjaként követi el, öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ."
30.§
A Btk. a következõ 263/C.§-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:
"Bûnszervezet létrehozása
263/C.§ (1) Aki emberölés (166.§ (1)-(2) bek.), testi sértés (170.§ (1)-
(5) bek.), kényszerítés (174.§), személyi szabadság megsértése (175.§),
emberrablás (175/A.§ (1)-(4) bek.), terrorcselekmény (261.§ (1)-(2) bek.),
kábítószerrel visszaélés (282.§), rablás (321.§), zsarolás (323.§)
elkövetésére bûnszervezetet hoz létre, vagy ilyen szervezetet irányít,
bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bûnszervezet tagja vagy ilyen
szervezet tevékenységéhez anyagi eszközöket szolgáltat, bûntett miatt három
évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
31.§
A Btk. 270/A.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Aki más elõtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan
tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget
követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy
pénzbüntetéssel büntetendõ."
32.§
A Btk. 272.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"272.§ Aki a szexuális áruk forgalmazásával kapcsolatos elõírásokat
súlyosan megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel,
közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."
33.§
A Btk. 273.§-ának (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek
érvényt szerezzen, mást erõszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy
valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön, bûntettet követ el, és egy évtõl öt
évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
34.§
(1) A Btk. 282.§-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"b) bûnszervezet tagjaként vagy megbízásából"
(követik el.)
(2) A Btk. 282.§-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(6) Aki az (1) bekezdésben írt kábítószerrel való visszaélést csekély
mennyiségre követi el, vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztéssel,
közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendõ."
35.§
A Btk. 292.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki és a (3) bekezdés
jelölése (4) bekezdésre változik:
"(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott rossz minõségû termék
forgalomba hozatalára irányuló elõkészületet követ el, vétség miatt egy évig
terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendõ."
36.§
A Btk. 298/D.§-a és alcíme helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység
298/D.§ Aki pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet törvényben elõírt engedély nélkül végez, vétséget követ el, és
két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
37.§
A Btk. a következõ 298/E.§-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki, a
jelenlegi 298/E.§ jelölése 298/F.§-ra változik:
"Jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység
298/E.§ Aki befektetési szolgáltatási vagy kiegészítõ befektetési
szolgáltatási tevékenységet törvényben elõírt engedély nélkül végez, vétséget
követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ."
38.§
A Btk. 301.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezõen
megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, vétséget követ
el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy
pénzbüntetéssel büntetendõ."
39.§
A Btk. 302.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"302.§ A 301.§ (1) bekezdése szerint árdrágítás az is, ha az áruért a
tényleges minõségnél jobb minõségû áru hatósági árának megfelelõ árat kérnek,
kötnek ki vagy fogadnak el."
40.§
A Btk. 303.§-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"a) üzletszerûen vagy bûnszervezet tagjaként"
41.§
A Btk. 309.§ (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
"c) bûnszervezet tagjaként"
(követik el.)
42.§
A Btk. 310.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"310.§ (1) Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék,
egészségbiztosítási járulék, illetve nyugdíjjárulék megállapítása
szempontjából jelentõs tényt (adatot) a hatóság elõtt valótlanul ad elõ vagy
elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztõ magatartással az adóbevételt, a
társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve
nyugdíjjárulék bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és két évig
terjedõ szabadságvesztéssel, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel
büntetendõ.
(2) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha
bûncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az
egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege
nagyobb mértékben csökken.
(3) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
bûncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az
egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege
jelentõs mértékben csökken.
(4) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a bûncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási jár
ulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének
összege különösen nagy mértékben csökken,
b) az adó-, társadalombiztosítási csalást bûnszervezet tagjaként követik
el.
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendõ, aki a megállapított adó,
társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve a
nyugdíjjárulék meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az
adó, a társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve a
nyugdíjjárulék behajtását jelentõsen késlelteti vagy megakadályozza."
43.§
A Btk. 312.§ (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
bûncselekményt
a) üzletszerûen vagy bûnszövetségben különösen nagy értékû vámárura,
b) bûnszervezet tagjaként
követik el."
44.§
A Btk. 316.§-ának (6) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
"c) a lopást bûnszervezet tagjaként"
(követik el.)
45.§
A Btk. 318.§-ának (6) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
"c) a csalást bûnszervezet tagjaként"
(követik el.)
46.§
A Btk. 321.§-ának (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:
"c) bûnszervezet tagjaként"
(követik el.)
47.§
A Btk. 323.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erõszakkal vagy fenyegetéssel
arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön és ezzel kárt
okoz, bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ."
48.§
A Btk. 324.§-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a rongálás
a) jelentõs kárt okoz,
b) muzeális tárgyat vagy mûemléket semmisít meg,
c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el."
49.§
A Btk. 326.§-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha az
orgazdaságot
a) különösen nagy értékre,
b) bûnszervezet tagjaként
követik el."
50.§
E törvény a kihirdetését követõ második hónap tizenötödik napján lép
hatályba. Ezzel egyidõben a Btk. 315.§ (2) bekezdése, az 1979. évi 11.
törvényerejû rendelet 61.§ (3) bekezdése, az 1979. évi 5. törvényerejû
rendelet 27.§-a és 27/A.§-a hatályát veszti.
17
I N D O K O L Á S
I.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a szankciórendszer felülvizsgálatát tûzte ki célul. Ez
lényegében két terület vizsgálatát, illetve átalakítását jelenti: egyrészt az
1993 óta bekövetkezett többszöri módosítások, amelyek a Btk. egy-egy
részterületét érintették (gazdasági bûncselekmények, a feketegazdasággal
összefüggõ bûnözés, illetve a fiatalkorúak, gyermekek védelme) óhatatlanul
aránytalanságokat keletkeztethettek a módosításokkal nem érintett
bûncselekmények büntetési tételeivel összevetve. Ezért a módosítás egyrészt a
megfelelõ arányok visszaállítását célozza, vagyis hogy az egyes büntetési
tételek a cselekmény társadalomra veszélyességének a mértékét tükrözzék.
A felülvizsgálat másrészt a Btk. büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó
rendelkezéseinek a felülvizsgálatára terjed ki, itt az alapvetõ célkitûzés a
differenciáltabb büntetéskiszabási gyakorlat törvényi feltételeinek a
megteremtése. Erre pedig azért van szükség, mert
a) Magyarországon még a közép-kelet európai országokkal összevetve is
igen magas a szabadságvesztésüket töltõk aránya. Feltételezhetõ, hogy a
szabadságelvonással nem járó szankciók törvényi szabályainak jobbításával
emelkedhetne azoknak a száma, akikkel szemben szabadságelvonással nem járó
szankciók hatásosan alkalmazhatók lennének. Ha nem akarjuk a szabadságvesztés
büntetésüket töltõk számának jelentõs emelését - ami igen sokba kerül a
társadalomnak -, a szigorító rendelkezésekkel egyidejûleg ki kell alakítani a
jelenleginél hatékonyabban mûködõ alternatív (szabadságelvonással nem járó)
szankciókat.
b) Ugyanakkor megfigyelhetõ, hogy egyes súlyos bûncselekményeknél
esetenként indokolatlanul enyhe a büntetéskiszabási gyakorlat, ezért a
törvényjavaslat másik célja, hogy gondoskodjék arról: ilyen ítéletek ne
szülessenek.
Az elmúlt hét évben a törvények és az Alkotmánybíróság határozatai
huszonkét esetben változtattak a Büntetõ Törvénykönyv rendelkezésein. A
módosítások kilenc törvényi tényállást helyeztek hatályon kívül,
újrafogalmaztak tizennyolc régi és beiktattak negyvenegy új tényállást. Ezen
túlmenõen több bûncselekmény büntetési tétele is megváltozott. A büntetési
tételek módosításai (amelyek minden esetben a büntetés szigorítását
jelentették) kifejezésre juttatták, hogy az új társadalmi-politikai viszonyok
között a személyi szabadság, az emberi méltóság és a becsület kiemelkedõ
értékek, valamint azt, hogy szigorúbban ítélendõ meg a tett, ha az áldozat
kiskorú. Ugyanakkor egyes bûncselekmények hatályon kívül helyezésével
igyekezett a törvényhozó a büntetõjogi beavatkozást ésszerû korlátok közé
szorítani, de ezzel egyidõben az új bûnözési formák kialakulása, a bûnözés
nemzetközivé válása egyes területeken a büntetõjogi fenyegetés kiterjesztését
is maga után vonta.
A már említett rendelkezésekkel párhuzamosan enyhültek a többszörös és
különös visszaesõkre vonatkozó speciális rendelkezések, megszûnt a Btk. 87.§-
ában szabályozott ún. enyhítõ rendelkezés kivételessége. Az 1993. évi XVII.
törvény hatálybalépése utáni ítélkezési gyakorlat elemzése azt mutatta, hogy
ez utóbbi rendelkezés következtében a kiemelkedõ tárgyi súlyú - különösen az
élet elleni és más súlyos erõszakos bûncselekmények tekintetében - enyhült az
ítélkezési gyakorlat. A súlyosabb büntetés kiszabásának azonban ezekben az
esetekben sem lenne törvényi akadálya. A törvényi büntetési tétel és a
büntetéskiszabási gyakorlat viszonyát elemezve egyértelmûen megállapítható,
hogy a bíróságok ítéleteik döntõ részében a törvényi büntetési tétel
középmértéke alatti, általában a minimum körüli sávban szóródó büntetéseket
szabnak ki. Ebbõl következik, hogy amennyiben a jogalkotó a bíróságokat a
szigorúbb ítélkezési gyakorlat irányába kívánja befolyásolni, akkor ezt
elsõsorban a törvényi büntetési tétel minimumának emelésével, illetve az
enyhítõ szakasz alkalmazhatóságára vonatkozó szabályok módosításával érheti
el. A büntetési tétel maximumának gyakorlati jelentõsége csaknem
elhanyagolható. Ezt jól érzékelteti a rablás miatt kiszabott büntetések
vizsgálata. 1985-ben rablás miatt 1100 fõt ítéltek el: az enyhítõ rendelkezés
alkalmazásával a törvényi büntetési tétel minimuma alatti büntetés kiszabására
30,6 %-ban, a két év és a középmérték közötti büntetés kiszabására 57,3 %-ban
és a középmérték és a maximális nyolc év közötti büntetés kiszabására
mindössze 11,4 %-ban került sor. A nyolc évnél súlyosabb büntetések aránya
(annak ellenére, hogy a minõsített esetet megvalósítók és a halmazati
bûnelkövetõk aránya 51,3 % volt és itt a kiszabható büntetés maximuma tizenkét
év lett volna) mindössze 0,8 % volt.
A szabadságvesztés jelenlegi tizenöt, halmazati vagy összbüntetés esetén
a húsz évi felsõ határa megfelelõ és alkalmas eszköznek látszik a Btk. 37.§-
ában megfogalmazott büntetési célok elérésére.
A fenti indokok alapján a javaslat nem szigorítja a büntetések generális
minimumát és maximumát, egyes kiemelkedõen súlyos bûncselekményeknél az
enyhítõ rendelkezések alkalmazásának korlátozásával kívánja elérni a
büntetéskiszabási gyakorlat szigorodását. Az életfogytig tartó
szabadságvesztés büntetéseknél megtartja a feltételes szabadságra bocsátás
lehetõségének a tizenöt-huszonöt év közötti meghatározását, kivéve azokat a
legsúlyosabb élet elleni bûncselekményeket, ahol a büntethetõség nem évül el:
ebben az esetben a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
idõpontját húsz és harminc év között határozhatja meg. (Ez lényegében azt a
kört öleli fel, ahol a mai ítélkezési gyakorlatban életfogytig tartó
szabadságvesztés kiszabására sor kerül.)
A Büntetõ Törvénykönyv Különös Részében az egyes bûncselekményeknél
meghatározott büntetési tételek felsõ határának emelésére csak ott kerül sor,
ahol a javaslat új, súlyosabban minõsítõ körülményeket iktat be, az alsó határ
emelésére pedig az arányosítás érdekében az élet elleni és a közlekedési
bûncselekmények vonatkozásában ott, ahol az öt éves büntetési tételnél a
hatályos rendelkezések nem tartalmaznak alsó határt (testi sértés minõsített
esetei, foglalkozás körében elkövetett halált okozó veszélyeztetés, halálos
közúti baleset okozása, családi állás megváltoztatása, kiskorú
veszélyeztetése, stb.).
Az idõközben bekövetkezett törvénymódosításokra, az új bûnelkövetési
formákra reagál a javaslat a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység
és a jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység bûncselekménnyé
nyilvánításával, a rossz minõségû termék forgalomba hozatala elõkészületének
büntetendõvé nyilvánításával, a gyermekpornográfia önálló büntetõjogi
üldözhetõségének a megteremtésével.
Fontos rendelkezései még a javaslatnak a szervezett bûnözéshez kapcsolódó
rendelkezések, valamint az erõszakos szexuális bûncselekményeknél a tizenkét
év alatti életkor minõsítõ körülményként való értékelése és az, hogy a
javaslat szerint a házassági életközösségen belüli szexuális erõszak is
büntethetõ lenne.
II.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz
A javaslat 1.§-a szélesíti a határozott tartamú szabadságvesztésnél a
feltételes szabadságra bocsátás lehetõségét: amennyiben három évnél nem
súlyosabb szabadságvesztést szab ki a bíróság, rendelkezhet akként, hogy a
feltételes szabadságra bocsátásra már a büntetés felének végrehajtása után sor
kerülhet. Az elítélt többszörös visszaesõ volta olyan körülmény, amely nem
egyeztethetõ össze a feltételes szabadságra bocsátás ilyen nagy mérvû
kedvezményével, ezért nem alkalmazható e rendelkezés a többszörös visszaesõ
esetében.
A 2.§-hoz
A javaslat 2.§-a az életfogytig tartó szabadságvesztésnél a feltételes
szabadságra bocsátás legkorábbi idõpontját módosítja. A legsúlyosabb élet
elleni bûncselekményeknél - amelyeknek a büntethetõsége nem évül el - felemeli
a feltételes szabadságra bocsátás lehetõségének idõpontját: a bíróság húsz és
harminc év között határozhatja meg. A hatályos rendelkezések szerinti tizenöt-
huszonöt év közötti feltételes szabadságra bocsátás lehetõsége is megmarad,
pl. az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ állam elleni
bûntetteknél.
A 3.§-hoz
1. A szabadságelvonással nem járó szankciók közül más országok
büntetéskiszabásában is egyre nagyobb figyelmet kap a közérdekû munka vagy az
ehhez hasonló jogintézmény. Magyarországon igen ritkán alkalmazzák ezt a
büntetési nemet, ennek oka a közismert gyakorlati nehézségeken felül (nemigen
áll rendelkezésre megfelelõ természetû és mennyiségû munkahely), vélhetõen az
is, hogy a bíróságok nem szívesen alkalmaznak olyan jogkövetkezményt, amelynek
a mikénti végrehajtása az ítélet meghozatalakor nem határozható meg. A
javaslat ez utóbbi gondon kíván segíteni, amikor elõírja, hogy a bíróság az
ítéletében határozza meg, milyen természetû munkát köteles végezni a közérdekû
munkára ítélt, és a munka természetének meghatározásakor figyelemmel kell
lenni az elítélt egészségi állapotára és képzettségére is.
2. A hatályos rendelkezések (a büntetések és intézkedések végrehajtásáról
szóló 1979. évi 11. tvr. /továbbiakban Bvtvr./ 61.§ (2) bekezdése) szerint egy
napi közérdekû munkának számít a legalább négy órai, de a legfeljebb nyolc
órai munkavégzés is. Ez azt eredményezheti, hogy az azonos tartamban kiszabott
büntetés egyes esetekben kétszer annyi munkavégzéssel teljesíthetõ. A bíróság
által azonos tartamban kiszabott közérdekû munkának a végrehajtás során is
azonos idejû munkavégzésben kell megvalósulnia. Ezért a javaslat meghatározza,
hogy hány óra felel meg egy napi munkavégzésnek. Ugyanakkor nem kívánja
korlátozni azt, hogy a munka jellege vagy a munkahely igénye alapján ennél
többet vagy kevesebbet teljesítsen egy nap az elítélt. Ezért a Bvtvr.
rendelkezésein nem változtat.
A 4.§-hoz
A Btk. hatályos rendelkezése (315.§ (2) bek.) a gazdasági bûncselekmények
elkövetõinél szélesíti ki a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása
szempontjából a foglalkozás fogalmát. A javaslat ezt minden bûncselekményre
kiterjeszti, ezért a foglalkozástól eltiltás általános szabályai között
helyezi el az értelmezõ rendelkezést.
Az 5.§-hoz
A javaslat értelmezõ rendelkezést tartalmaz a bûnszervezetre és a
bûnszervezet tagjakénti elkövetéshez mind a Btk. Általános Részében, mind a
Különös Részében jogkövetkezményeket fûz. A javaslat 5.§-a - az általános
feltételek fennállása esetén - kötelezõvé teszi a vagyonelkobzást, ha a
bûncselekményt bûnszervezet tagjaként követik el, feltéve, hogy ez a
bûncselekmény minõsítõ körülménye.
A 6.§-hoz
A javaslat 6.§-a egyes kiemelkedõ tárgyi súlyú bûncselekményeknél csak
különös méltánylást érdemlõ esetben teszi lehetõvé, hogy a bíróság a Különös
Részben meghatározott büntetési tételnél enyhébb fõbüntetést szabjon ki. A
javaslat ilyen bûncselekményeknek tekinti azokat a bûntetteket, amelyek
büntethetõsége nem évül el, az e körön kívül esõ emberrablás,
terrorcselekmény, légijármû hatalomba kerítése bûncselekményét, továbbá a
rablás súlyosabban minõsülõ eseteit, valamint a szándékosan elkövetett
gazdasági és vagyon elleni bûncselekményeket akkor, ha az elkövetési érték,
kár, stb. a kétszáz millió forintot meghaladja.
A 7- 8.§-hoz
A hatályos rendelkezések szerint fiatalkorúval szemben közérdekû munka
nem szabható ki. Mivel a Btk. fiatalkorúnak azt tekinti, aki a bûncselekmény
elkövetésekor nem töltötte be a tizennyolcadik életévét, ez a rendelkezés
akkor sem engedi meg a közérdekû munka alkalmazását, ha a bírói döntés idején
a fiatalkorú már betöltötte a tizennyolcadik életévét. Ez indokolatlanul
szûkíti az ilyenkor alkalmazható szankciók körét, ezért a javaslat a
tizennyolcadik életévét betöltött fiatalkorúnál lehetõvé teszi a közérdekû
munka kiszabását.
A 9. §-hoz
A javaslat 9.§-a értelmezõ rendelkezést tartalmaz a bûnszervezetre. A
bûnszervezet tartalmi ismérveinek három elemét - a bûnelkövetés
folyamatosságát, a szervezet strukturáltságát, a profitszerzést - emeli ki. A
kriminológia ezen túlmenõen több ismérvet is felsorol (a szervezet módszerei
között szerepel a félelemkeltés, az, hogy beépül a legális gazdaságba, hogy
konspirált szervezet, tagjai nem ismerik egymást és a szervezet mûködését
illetõen hallgatásra kötelezettek, céljaik eléréséhez felhasználják a
konspirációt). A javaslat azonban - más államok megoldásához hasonlóan - nem
jeleníti meg a Btk.-ban valamennyi ismérvet. Abból indul ki, hogy valamennyi
bûnszervezet egyben bûnszövetség is, olyan bûnszövetség, amely nem néhány
bûncselekmény elkövetésére jön létre, hanem mintegy bûnözõ vállalkozásként
folyamatosan folytatja ezt a tevékenységet, tagjai között - elõre
meghatározott - munkamegosztás van, és tevékenységük célja a minél nagyobb
haszon elérése.
A 10.§-hoz
A hatályos rendelkezésekben az 1979. évi 5. tvr. (Btké.) tartalmazza az
egyes bûncselekmények törvényi tényállásában szereplõ érték, kár, vagyoni
hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés összegét. Ez - különösen az
egyébként is eléggé kazuisztikus szabályozást tartalmazó vagyon elleni
bûncselekményeknél - áttekinthetetlenné teszi a szabályozást. A javaslat
egységesíti a rendelkezéseket, azonos fogalom mellé - minden bûncselekményre
nézve - azonos összeget rendel. Emellett kismértékben emeli az összeghatárokat
is.
A 11., 12., 13., 14., 18., 19., 20., 33., 47.§-hoz
A büntetési rendszer arányosítása érdekében elsõsorban az öt évig terjedõ
szabadságvesztéssel fenyegetett bûncselekmények kategóriáját kellett
felülvizsgálni. A személy elleni bûncselekményeknél sokszor hiányzik az alsó
határ meghatározása, míg a vagyon elleni bûncselekményeknél ez egy év. Ezt az
ellentmondást a javaslat úgy oldja fel, hogy ahol az arányosítás megkívánja,
egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés kiszabását rendeli.
A 15., 16., 17., 25., 31., 32., 35., 38., §-hoz
A hatályos rendelkezések szerint a közérdekû munka nem mindenütt szerepel
alternatív büntetési nemként két évig terjedõ szabadságvesztés és pénzbüntetés
mellett. A javaslat a rövid tartamú szabadságvesztések kiszabásának
csökkentése érdekében az ilyen büntetési tétellel fenyegetett vétségeknél
beiktatja a közérdekû munka fõbüntetést is.
A 21.§-hoz
A javaslat az 1991.évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a gyermek jogairól
szóló Egyezménnyel összhangban önálló bûncselekményként rendeli büntetni azt,
aki kiskorú személyrõl pornográf képfelvételeket készít, ilyen felvételeket
forgalmaz, azzal kereskedik.
A javaslat hasonlóan büntetni rendeli azt, aki mások elõtt pornográf
jellegû mûsorban kiskorú személyt szerepeltet, vagy aki a bûncselekmény
elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. Végül a (4) bekezdés értelmezõ
rendelkezést tartalmaz a pornográfia fogalmára. A pornográfia, hasonlóan a
fajtalansághoz, súlyosan szeméremsértõ cselekmény és a nemi vágy felkeltését
célozza. Ugyanakkor meghatározó jellemzõje a nyíltság, és - ellentétben a
fajtalansággal - sokszor nem a fajtalanság elkövetõje nemi vágyának
felkeltését célozza, továbbá az ábrázolandó magatartás partner közremûködése
nélkül is megvalósítható.
A javaslat nem értékeli súlyosabban minõsítõ körülménynek a sértett 14 év
alatti korát, a védekezésre képtelen állapot kihasználását, illetve az esetleg
alkalmazott erõszakot. Ezek a körülmények - az egyéb feltételek fennállása
esetén - az erõszakos közösülés, a szemérem elleni erõszak, a természet elleni
erõszakos fajtalanság, illetve a megrontás megállapítását alapozhatják meg.
A 22., 23., 24.§-hoz
A javaslat az erõszakos nemi erkölcs elleni bûncselekményeknél (erõszakos
közösülés, szemérem elleni erõszak, erõszakos természet elleni fajtalanság)
szigorúbban rendeli büntetni a cselekményt, ha a sértett tizenkettedik
életévét be nem töltött személy.
A nemi erõszakot büntetni rendeli mind a házassági életközösségen kívül,
mind azon belül. A házastársak a házasságkötéssel nem mondanak le teljesen
szexuális önrendelkezési jogukról, a házasságkötés ténye nem jogosítja fel
egyik felet sem arra, hogy a szexuális érintkezést a másik fél akarata
ellenére, a házastársnak lelki és sokszor fizikai gyötrelmet elõidézõ módon
gyakorolja. Az, hogy ez a cselekmény csak magánindítványra üldözendõ,
biztosítja azt, hogy a hatóság a házastársak intim szférájába csak akkor
avatkozik be, ha ez a kapcsolat az egyik fél számára elfogadhatatlan.
A 26. §-hoz
Az embercsempészés bûncselekménye esetében a javaslat büntetendõvé
nyilvánítja az elõkészületet. Az államnak a határforgalom rendjéhez fûzõdõ
érdeke egyaránt fontos mind az állam belsõ biztonsága, mind a más államokkal
való együttmûködés szempontjából, a javaslat a jövõben erre nézve hatékonyabb
fellépést tesz lehetõvé. Ezen kívül a javaslat súlyosabban minõsítõ
körülményként határozza meg a bûnszervezet tagjakénti elkövetést.
A 27. §-hoz
A javaslat a közfeladatot ellátó személy elleni erõszak bûncselekménye
esetében a gazdasági életben bekövetkezett szervezeti változásoknak
megfelelõen, valamint a tûzoltói feladatok ellátására létrejött új típusú
szervezeti egységekre tekintettel megváltoztatja a közfeladatot ellátó
személyek felsorolását.
A 28., 29., 34., 40., 41., 43., 44., 45., 46. és 49.§-hoz
A javaslat a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélésnél, a
lõfegyverrel vagy lõszerrel visszaélésnél, a kábítószerrel visszaélésnél, a
pénzmosásnál, a devizabûncselekménynél, a csempészet és vámorgazdaságnál, a
lopásnál, a csalásnál, a rablásnál, az orgazdaságnál súlyosabban minõsítõ
körülményként vezeti be a bûnszervezet tagjakénti elkövetést.
A 30.§-hoz
A javaslat 30.§-a bûncselekménnyé nyilvánítja - meghatározott
bûncselekmények tekintetében - a bûnszervezet létrehozását, irányítását, és az
ilyen szervezetben betöltött tagságot is. A bûnszervezet fogalmát a Btk.
137.§-ának új 8. pontja határozza meg, a javaslat 30.§-a pedig tételesen
felsorolja azokat a bûncselekményeket, amelyre a bûnszervezet létrehozásának
irányulnia kell. Ez szûkebb kör, mint amikor a bûnszervezet tagjakénti
elkövetés minõsítõ körülményt képez.
A 36 - 37.§-hoz
A javaslat bûncselekménnyé nyilvánítja az engedély nélkül végzett
pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és az engedély nélkül végzett befektetési
szolgáltatási tevékenységet. Mindkét bûncselekmény elkövethetõ a kiegészítõ
szolgáltatási tevékenységekre is. A pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítõ
szolgáltatási tevékenység végzésének engedélyhez kötöttségét a
hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
írja elõ, míg a befektetési szolgáltatási és kiegészítõ szolgáltatási
tevékenységrõl az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési
szolgáltatásokról és az értékpapír tõzsdérõl szóló 1996. évi CXI. törvény
rendelkezik.
A 42.§-hoz
A javaslat az adócsalás büntetési tételeit összhangba hozza a vagyon
elleni bûncselekmények büntetési tételeivel, valamint súlyosabban minõsítõ
körülményként határozza meg a bûnszervezet tagjakénti elkövetést.
A 48.§-hoz
A javaslat súlyosabban minõsítõ körülményként határozza meg, ha a
rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. A
robbanóanyag vagy robbantószer engedély nélküli készítése, megszerzése,
tartása vagy tartásra nem jogosult személynek átadása már önmagában
bûncselekményt valósít meg (Btk. 263.§), ami jelzi ezen eszközök társadalomra
veszélyességét. Ha a rongáláshoz robbanóanyagot vagy robbantószert használnak
fel, a felhasznált eszköz társadalomra veszélyessége indokolja, hogy ez a
bûncselekmény tényállásában mint súlyosabban minõsítõ körülmény jelenjék meg.
Az 50. §-hoz
A javaslat szerint a törvény hatályba lépésével a foglalkozástól eltiltás
mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minõsülõ esetek
felsorolására, a közérdekû munkára, valamint az érték, kár, vagyoni hátrány,
mérték, adó- járulék bevétel csökkenés összeghatárának megállapítására
vonatkozó egyes büntetõjogi rendelkezések hatályukat vesztik.
III.
A törvényjavaslatnak elõre prognosztizálható költségkihatása nincs.
Plussz költségek felmerülése a büntetés-végrehajtási intézetek részérõl
jöhetne szóba. A szabadságvesztés büntetésüket töltõk aránya azonban -
figyelemmel a tervezet kettõs céljára - nem fog lényegesen emelkedni a
módosítás hatálybalépése után sem. A javaslat azon rendelkezése, amely három
évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabásánál lehetõséget ad - bírói
rendelkezés alapján - a feltételes szabadságra bocsátásra, valamint a
közérdekû munka újraszabályozása és alkalmazásai körének kiterjesztése a kis-
és közepes tárgyi súlyú bûncselekmények elkövetõinél csökkenteni fogja a
szabadságvesztés büntetés kiszabását, illetve a büntetés-végrehajtási
intézetben töltött idõt. Ez tehát kompenzálhatja azt, hogy egyes
bûncselekményeknél a tervezet feltételhez köti az enyhítõ rendelkezés
alkalmazását, és ezzel a büntetéskiszabás szigorítása irányába hat. Ez olyan
nagy tárgyi súlyú bûncselekményekre vonatkozik, amelyeknek aránya az
összbûnözésen belül igen csekély. Így van ez az életfogytig tartó
szabadságvesztésnél is. Az emberölés - életfogytig tartó szabadságvesztéssel
is sújtható - minõsített eseteinek az összes bûncselekményhez viszonyított
aránya 0,03 %.