1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/ 3925. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény
módosításáról
Elõadó: Dr.Lotz Károly
közlekedési, hírközlési
és vízügyi miniszter
Budapest, 1997. február
1997. évi ...... törvény
a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény
módosításáról
A távközlésrõl szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvényt (a
továbbiakban: Tt.) az Országgyûlés a következõk szerint módosítja:
1. §
A Tt. 2. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/2/ Saját célú és külön célú távközlõ hálózat telekhatáron túlterjedõen
is létesíthetõ - a törvény 19. §-ának /4/ bekezdésében foglaltaknak
megfelelõen - abban az esetben, ha azt a felhasználók zárt körének
kiszolgálására használják."
2. §
A Tt. 3. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép és a § új
/3/ bekezdéssel egészül ki:
"/2/ Az /1/ bekezdésben meghatározott koncessziós körbe tartozó távközlési
szolgáltatások kivételével egyéb közcélú távközlési szolgáltatást -
hatósági szolgáltatási engedély alapján - bárki nyújthat.
/3/ Nem közcélú szolgáltatás megkezdését a szolgáltató köteles a hírközlési
hatóságnak bejelenteni."
3. §
/1/ A Tt. 5. §-a /1/ bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(/1/ A pályázati kiírásnak és a koncessziós körbe tartozó
szolgáltatásokhoz, valamint az adott területhez tartozó külön koncessziós
szerzõdéseknek - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben
foglaltakon túlmenõen - tartalmazniuk kell:)
"e) a miniszternek azt a jogát, hogy a szerzõdést honvédelmi,
közbiztonsági és nemzetbiztonsági, illetõleg fogyasztói érdekbõl, továbbá
a fejlesztési követelményekre és az idõközben vállalt nemzetközi
kötelezettségekre figyelemmel idõszakonként felülvizsgálhatja és - a
szerzõdésben meghatározott feltételekkel - módosíthatja;"
/2/ A Tt. 5. §-a /4/ bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
(/4/ A távközlési szervezet a 3. § /1/ bekezdésében foglalt tevékenységeken
kívül)
"a) a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) szerinti távközlési
szolgáltatást;"
(végezhet).
4. §
A Tt. 7. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"/1/ A közcélú távközlési szolgáltatót szerzõdéskötési kötelezettség
terheli, ha közcélú távközlési szolgáltatás nyújtása céljából hálózatok
összekapcsolására kap szerzõdéskötési ajánlatot.
/2/ Kábeles mûsorelosztási szolgáltatás nyújtása céljából tett
szerzõdéskötési ajánlat esetében a rádiózásról és televíziózásról szóló
1996. évi. I. törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
/3/ A hálózati szerzõdést írásba kell foglalni. A hálózati szerzõdésben a
hálózati szolgáltatónak és az igénybe vevõnek rendelkeznie kell
a) a hálózati szerzõdés céljáról,
b) a hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont helyérõl (a teljesítés
helyérõl), ha azt egyébként jogszabály vagy szabvány nem állapítja meg,
továbbá
c) a távközlõ hálózatok forgalmi és mûszaki együttmûködésének
feltételeirõl.
/4/ A közcélú távközlõ hálózatok egymással, illetõleg más távközlõ
hálózatokkal történõ összekapcsolásának, továbbá a különféle távközlõ
hálózatok összekapcsolásának feltételeit a Kormány rendeletben állapítja
meg."
5. §
A Tt. 8. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/2/ A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó elõfizetõi
szerzõdés megkötésére a közcélú szolgáltatót - a /3/ bekezdésben foglalt
kivételekkel - szerzõdéskötési kötelezettség terheli."
6. §
A Tt. 9. §-ának /2/ és /3/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"/2/ A távközlési szervezet az általános szerzõdési feltételeit tartalmazó
üzletszabályzatát - szolgáltatása megkezdését megelõzõen legalább 45 nappal
- köteles megküldeni jóváhagyás céljából a Hírközlési Fõfelügyelet részére.
A Hírközlési Fõfelügyelet - a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség véleményének
figyelembevételével - 30 napon belül határoz az üzletszabályzat
jóváhagyásáról.
/3/ A távközlési szervezet üzletszabályzatát és a szolgáltatásaiért
felszámítható díjait az elõfizetõk részére hozzáférhetõ módon köteles
közzétenni."
7. §
A Tt. 15. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/2/ A táviratszolgáltatás nyújtásának feltételeit a miniszter rendeletben
állapítja meg."
8. §
A Tt. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"16. § Az ország területén a különféle távközlõ hálózatoknak - a 2. § /1/
bekezdésében említett hálózatok kivételével - egységes mûszaki feltételek
szerint kell létesülniük és mûködniük akként, hogy a jogszabályban
meghatározott esetekben szükséges kapcsolat létesítéséhez a megfelelõ
egységek (hálózati elemek, berendezések, eszközök, stb.) beiktatásával
együttmûködni képes mûködõ rendszert alkothassanak."
9. §
A Tt. 17. §-ának /1/-/2/ bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"/1/ A 16. §-ban meghatározott távközlõ hálózatok együttmûködésének
biztosítására a miniszter rendeletben szabályozza az alapvetõ mûszaki
terveket.
/2/ A mûszaki tervek bevezetése és alkalmazása elõtt a miniszter a
Távközlési Mérnöki Minõsítõ Bizottság véleményét is kikéri."
10. §
A Tt. 19. §-a elõtti alcím helyébe a következõ alcím lép:
"Hatósági eljárások"
11. §
A Tt. 19. §-ának /4/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/4/ A távközlési építmények (összeköttetések) létesítése, üzembe
helyezése, átalakítása, megszüntetése, egyes távközlõ hálózatok technikai
összekapcsolása, továbbá a közcélú távközlõ hálózatokra közvetlenül vagy
közvetett módon rákapcsolt végberendezések típusa, illetõleg a hálózati és
elõfizetõi szolgáltatás-hozzáférési pontok mûszaki jellemzõi hatósági
engedélyezésének feltételeit, eljárását, valamint díját - ez utóbbit a
pénzügyminiszterrel egyetértésben - a miniszter rendeletben állapítja meg."
12. §
A Tt. új 19/A. §-sal egészül ki:
"19/A. § /1/ Távközlési célra anyagot, berendezést, eszközt csak a meg-
felelõség igazolásával lehet forgalomba hozni, megrendelni, távközlõ
hálózatba betervezni, beépíteni és üzembe helyezni.
/2/ A megfelelõség igazolásának eljárását, a tanúsító szervezetek
felhatalmazását, a gyártó öntanúsításának feltételeit, valamint a
megfelelõség lényegi követelményeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
/3/ A /2/ bekezdésben említett rendelet hatálybalépéséig a távközlõ
berendezések forgalombahozatalát, rendszeresítését és használatbavételét a
hatóság engedélyezi."
13. §
A Tt. 20. §-ának /1/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek és
ezzel egyidejûleg a jelenlegi /2/ és /3/ bekezdés számozása /3/ és /4/
bekezdésre változik:
"/1/ A közcélú távközlési szolgáltatás nyújtásához szolgáltatási engedélyt
kell kérni. Az engedélyezés feltételeit a Kormány rendeletben állapítja
meg.
/2/ A kábeles mûsorelosztási szolgáltatás kivételével nem kell
szolgáltatási engedélyt kérnie közcélú távközlési szolgáltatáshoz a
koncessziós szerzõdés alapján mûködõ távközlési szervezetnek."
14. §
A Tt. 21. §-ának /1/ és /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezések
lépnek:
" /1/ A különcélú vezetékes távközlõ hálózat megszüntetését (elbontását) a
tulajdonos köteles a hatóságnak bejelenteni.
/2/ A hatóság az engedélyezési eljárás során vizsgálja, hogy a kérelemmel
összefüggõen milyen egyéb hatósági (szakhatósági) engedélyt, vagy más
hozzájárulást, igazolást, tanúsítványt szükséges elõzetesen beszerezni."
15. §
A Tt. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/1/ Az engedély nélkül létesített hálózat létesítõjét, illetõleg a
szabálytalanul forgalomba hozott vagy üzemeltetett berendezés forgalmazóját
vagy üzemeltetõjét a hatóság - jogszabályban meghatározott mértékû bírság
kiszabása mellett - kötelezheti
a) az engedély nélkül létesített hálózat megszüntetésére, a berendezés
forgalmazásának abbahagyására és az eredeti állapot helyreállítására, vagy
b) a hálózat fennmaradásának engedélyezésére irányuló eljárás kezde-
ményezésére.
/2/ A hatóság folyamatosan ellenõrzi
a) a távközlési szervezet koncessziós szerzõdésben vállalt kötelezettsé-
geinek teljesítését,
b) az általa adott engedélyben foglaltak megtartását,
c) a szolgáltatások jogszabályokban, nemzeti szabványokban
meghatározottak szerinti mûködésének megfelelõségét, továbbá,
d) azt, hogy a 19/A. § szerinti megfelelõség-igazolásokat - jogszabályban
meghatározott esetekben - a kötelezettek beszerezték-e.
/3/ Ha a kötelezett
a) a koncessziós szerzõdésben foglalt kötelezettségeit megszegi, a hatóság
javasolhatja a miniszternek a koncessziós szerzõdés felmondását,
b) a /2/ bekezdés b/ és c/ pontjával kapcsolatos kötelezettségszegést vagy
jogszabálysértést követ el, a hatóság jogszabályban meghatározott mértékû
bírságot szabhat ki, illetõleg az engedélyt visszavonhatja, vagy a
tevékenység végzését megtilthatja,
c) a /2/ bekezdés d/ pontjában foglalt kötelezettségét szegi meg, a hatóság
jogosult a beruházást, az eszköz megrendelését, betervezését, beépítését,
üzembe helyezését, illetõleg használatát megtiltani."
16. §
A Tt. 26. §-ának /3/-/5/ bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek
és a § új /6/ bekezdéssel egészül ki:
"/3/ Az /1/ bekezdés b) pontjában foglalt esetben a közcélú szolgáltató
kérelmére - közérdekbõl - a hatóság határozatával szolgalmi vagy más
használati jogot alapíthat, illetõleg vezetékjogot engedélyezhet.
/4/ Közcélú távközlési szolgáltató által szerzett használati jog alapján
létesített alépítményben vagy antennatornyon is alapítható használati jog
- különösen kormányzati, nemzetbiztonsági és közbiztonsági érdekbõl -abban
az esetben, ha a létesítés mûszaki és gazdasági indokok alapján másként
ésszerûen nem oldható meg. A koncessziós szerzõdésben vállalt fejlesztési
követelményeket is figyelembe véve a használati jog jogosultját
szerzõdéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerzõdés nem jön létre, azt a
közös használat feltételeinek megállapításával a hatóság a felek egyikének
kérelmére határozattal létrehozhatja.
/5/ Az /1/ bekezdésben megjelölt közcélú távközlési szolgáltató
képviselõjét el kell látni a személye azonosítására és feladata igazolására
szolgáló okmánnyal.
/6/ A közcélú távközlési szolgáltató jogosult a folyóvizeknek, csatornáknak
és természetes tavaknak, azok medrének, valamint az ország területe feletti
légtérnek távközlési célú igénybevételére."
17. §
A Tt. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"31. § A nyomvonal jellegû távközlési létesítmények más sajátos
építményfajtákkal (nyomvonalas létesítményekkel, közmûvekkel) történõ
megközelítésének, illetõleg keresztezésének szabályait a miniszter
rendelettel kihirdetett nemzeti szabványban állapítja meg."
18. §
/1/ A Tt. 32. §-ának /1/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/1/ Mindazokat a távközlésre vonatkozó - személyes adatnak nem minõsülõ -
közérdekû adatokat, amelyek koncessziós pályázat elõkészítéséhez,
távközlési tevékenységet végzõ szolgáltató létrehozásához, távközlõ
hálózatok tervezéséhez, a szolgáltatáshoz szükséges szerzõdések
megkötéséhez, azok teljesítéséhez és a felek zavartalan együttmûködésének
kialakításához, illetõleg fenntartásához szükségesek, az érdekeltek
kötelesek a hatóság számára átadni. Az adatszolgáltató felelõs az általa
szolgáltatott adatok tartalmának a helyességéért."
/2/ A Tt. 32. §-ának /5/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/5/ A távközlési szervezet koncessziós szerzõdésben foglalt
kötelezettségének teljesítésérõl készített értékelõ adatok nyilvánosak."
19. §
/1/ A Tt. 33. §-a /1/ bekezdésének j) és k) pontja helyébe a következõ
rendelkezések lépnek, és a bekezdés új l) ponttal egészül ki:
(33. § /1/ E törvény alkalmazásában állami feladat:)
"j) a közcélú távközlõ hálózatok nemzeti számozásának és címzéseinek
kialakítása, azok kijelölése a szolgáltatók részére, beleértve a nemzet-
közi egyeztetéseket;
k) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács mûködtetése;
l) a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum és a Távközlési Mérnöki
Minõsítõ Bizottság mûködésének támogatása."
/2/ A Tt. 33. §-a /2/ bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/2/ Az állami feladatok ellátásánál biztosítani kell a fogyasztók, a
vállalkozók, az önkormányzatok érdekképviseletei számára a vélemény-
nyilvánítás lehetõségét, elsõsorban a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum
útján."
20. §
A Tt. 35. §-a /1/ bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(/1/ A miniszter e törvényben meghatározott hatáskörében)
"d) kijelöli a távközlõ gerinchálózat struktúráját (csomópontjait), a
primer
körzeteket;"
21. §
A Tt. 40. §-ának /2/ bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"/2/ A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben
állapítja meg a közcélú távbeszélõ szolgáltatás belépési díjának
megfizetésére és visszafizetésére vonatkozó feltételeket és a belépési díj
mértékét."
22. §
A Tt. mellékletének 1-30. pontjai helyébe e törvény melléklete lép.
23. §
/1/ E törvény a kihirdetését követõ 30. napon lép hatályba; egyidejûleg
a) a Tt. 2. §-ának /1/ bekezdésébõl az "és zártláncú" szövegrész,
b) a Tt. 6. §-a,
c) a Tt. 13. §-a /1/ bekezdésének második mondata,
d) a Tt. 23. §-ának /2/ és /3/ bekezdése,
e) a Tt. 28. §-ának /2/ bekezdésébõl az "(OÉSZ 4. számú melléklet 67. pont)"
szövegrész,
f) a Tt. 38. §-a
hatályát veszti.
/2/ E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a koncesszióról szóló - többször
módosított - 1991. évi XVI. törvény 1. §-a /1/ bekezdésének b) pontja hatályát
veszti.
/3/ E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a postáról szóló - többször
módosított - 1992. évi XLV. törvény 13. §-ának /2/ bekezdése helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"/2/ A postai szolgáltató általános szerzõdési feltételeit (a
továbbiakban: üzletszabályzat) szolgáltatása megkezdését megelõzõen
legalább 45 nappal jóváhagyás céljából köteles megküldeni a Hírközlési
Fõfelügyelet részére. A Hírközlési Fõfelügyelet - a Fogyasztóvédelmi
Fõfelügyelõség véleményének figyelembevételével - 30 napon belül határoz
az üzletszabályzat jóváhagyásáról."
/4/ Az árak megállapításáról szóló - többször módosított - 1990. évi LXXXVII.
törvény mellékletének I. fejezete B. Szolgáltatások fõcímû táblázatában
a) a 406-22-01-bõl a "Koncesszióköteles távközlési szolgáltatások díja
(elõfizetési díj, beszélgetési díj, csatlakozási díj)" szövegrész helyébe
1998. január 1-jei hatállyal a "Koncesszióköteles távbeszélõ szolgáltatások
díja, továbbá a koncesszióköteles távközlési szolgáltatások nyújtásához
igénybe vett bérelt vonali szolgáltatások díja" szövegrész lép, továbbá
b) a 406-31-bõl "A közszolgálati rádió és televízió mûsorsugárzás díja"
szövegrész helyébe 1997. július 1-jei hatállyal "A rádió és televízió
mûsorszórás díja" szövegrész lép.
/5/ Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok
tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991.
december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérõl szóló 1994. évi I.
törvény alapján az Európai Közösségek következõ jogszabályaival
összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz:
a.) a Tanács 73/23/EEC (1973.04.29) irányelve a tagállamok bizonyos
feszültséghatárok közötti mûködésre tervezett elektromos berendezésekre
vonatkozó szabályozásának összehangolásáról;
b.) a Tanács 84/549/EEC (1984.11.12) ajánlása a harmonizáció megvalósításáról
a távközlés terén;
c.) a Tanács 84/550/EEC (1984.11.12) ajánlása a közösségi közcélú
távközlési szolgáltatásokra vonatkozó szerzõdések hozzáférhetõvé tételének
elsõ fázisáról;
d.) a Tanács 86/361/EEC (1986.07.24) irányelve a távközlési
végberendezések típusengedélye kölcsönös elismerésének kezdeti szakaszáról;
f.) a Tanács 86/659/EEC (1986.12.22) ajánlása az integrált szolgáltatású
digitális hálózat (ISDN ) koordinált bevezetésérõl az Európai Közösségben;
g.) a Tanács 87/95/EEC (1986.12.22) határozata a szabványosításról az
információs technológiák és a távközlés területén;
h.) a Tanács 89/336/EEC (1989.04.29) irányelve a tagállamoknak az
elektromos összeférhetõségrõl rendelkezõ szabályozásának összehangolásáról;
i.) a Tanács 90/387/EEC (1990.06.28) irányelve a nyílt hálózati
hozzáférésre vonatkozó keret elfogadásáról;
j.) a Tanács 91/263/EEC (1991.04.29) irányelve a tagállamok
törvényeinek közelítésérõl, a távközlési végberendezések kölcsönös
elismerésérõl, beleértve a megfelelõséget is;
k.) a Tanács 91/C233/02 (1991.09.06) irányelve az EK versenyszabályainak
alkalmazásáról a távközlésben;
l.) a Tanács 92/C8/01 (1992.01.14) határozata a mûholdas távközlési
szolgáltatások és berendezések közös piacának fejlesztésérõl;
m.) a Tanács 92/44/EEC (1992.06.05) irányelve a nyílt hálózati hozzáférés
alkalmazásáról a bérelt vonalak esetében;
n.) a Tanács 92/C158/01 (1992.06.05) határozata az integrált szolgáltatású
digitális hálózat (ISDN) Európa-méretû távközlési infrastruktúraként való
kifejlesztésérõl a Közösségben 1993-ban és az ezt követõ idõszakban;
o.) a Tanács 92/382/EEC (1992.06.05) ajánlása a nyílt hálózati hozzáférés
alkalmazásáról a közcélú csomagkapcsolt adatszolgáltatás céljára;
p.) a Tanács 92/383/EEC (1992.06.05) ajánlása a nyílt hálózati
hozzáférés alkalmazásáról az ISDN -nél;
q.) a Bizottság SEC(92)1050 final (1992.07.15) közleménye a költségorientált
árakról és az árszerkezet kiigazításáról és a távközlési díjakról a
Közösségben;
r.) a Tanács COM(92)254 (1992.07.15) irányelve a távközlési
szolgáltatások nyújtásához szükséges engedélyek és más nemzeti jóváhagyások
kölcsönös elismerésérõl, beleértve a Közösségi Távközlési Engedély
létrehozását, valamint a Közösségi Távközlési Bizottság (CTC) megalapítását;
s.) a Tanács COM(92)247 final (1992.08.27) irányelve a nyílt hálózati
hozzáférés (ONP) alkalmazásáról a közcélú távközlés tekintetében;
t.) a Tanács 93/465/EEC (1993.08.30) irányelve a megfelelõség-értékelési
eljárások különbözõ szakaszaiban alkalmazható modulokról és a mûszaki
összehangolási irányelvekben alkalmazható CE megfelelõségi megjelenés
feltüntetésének és alkalmazásának szabályairól.
Melléklet az 1997. évi ..................törvényhez
"E törvény alkalmazásában
a távközlésre vonatkozó fogalmak
1. Alapvetõ mûszaki tervek
Azoknak a mûszaki elõírásoknak az összessége, amelyek meghatározzák a közcélú
távközlõ hálózat struktúráját, mûszaki és használhatósági jellemzõit, a
hálózattal összekapcsolt más hálózatok és az elõbbire rákapcsolt berendezések
zavarmentes együttmûködéséhez szükséges jelzési, forgalomirányítási, számozási
és szinkronizálási követelményeit.
2. Az ország egységes távközlõ hálózata
A különféle távközlõ hálózatok olyan együttmûködni képes együttese, amelyben -
üzembiztonsági vagy egyéb okok folytán - a szükségessé váló összekapcsolás és
rákapcsolás az alapvetõ mûszaki tervekben és kötelezõ szabványokban foglaltak
megtartásával, vagy ezek hatálybalépéséig a szolgáltatók megállapodásainak
megfelelõ berendezések alkalmazásával biztosítható.
3. Bérelt vonal
A belföldi-belföldi vagy külföldi-belföldi szolgáltatás-hozzáférési pontokat
összekötõ áramkörszakaszok együttese átlátszó átviteli kapacitással, amely
magában foglalja az átviteli utakat, a szolgáltatás-hozzáférési pontokat,
valamint a vizsgáló hozzáférési pontokat, de nem tartalmaz a felhasználó
által vezérelhetõ kapcsoló berendezést. (A szolgáltató alkalmazhat a bérelt
vonali összeköttetésben általa vezérelt kapcsoló berendezést.)
4. Csomópont
Átviteli utak kapcsolódási pontja, az összekapcsolás és rákapcsolás
feltételeivel együtt, az alapvetõ mûszaki terveknek és a szabványoknak
megfelelõen.
5. Közcélú bérelt vonali szolgáltatás
Olyan távközlési szolgáltatás, amelyben a szolgáltató a felhasználó által
megjelölt szolgáltatás-hozzáférési pontok között a felhasználó által igényelt
szabványos összekötõ áramkört, vagy virtuális áramkör szakaszokat díj
ellenében távközlési tevékenység végzése céljából más (pl. a felhasználó vagy
a felhasználó által meghatározott harmadik személyek vagy ezek csoportja)
részére kizárólagos használatra átengedi. Az áramkör szakaszok lehetnek
nyomvonalas távközlési összeköttetések, földi rádiótávközlõ csatornák,
mûholdas rádió összeköttetések és ezek tetszõleges kombinációi.
6. Közcélú mobil rádiótelefon hálózat
Földfelszíni rádiótávközlõ hálózaton létesített közcélú távbeszélõ hálózat,
amely a nagy területen szabadon mozgó igénybevevõk között lehetõvé teszi
hangfrekvenciás jelek átvitelét többek között
- távbeszélõ beszéd-összeköttetések felépítése és fenntartása útján, továbbá
- legalább 2400 bit/s sebességû adatátvitelt.
A hívott elõfizetõ elérése a nemzeti, illetõleg nemzetközi számozási tervben
rögzített választási eljárás útján lehetséges.
7. Közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás
A közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatást a szolgáltató
- beszédcélú elektromágneses jelek átvitelével,
- nagy térben szabadon mozgó felhasználó számára nyújtja közcélú mobil
rádiótelefon hálózaton.
A jelátvitel történhet hálózatba kapcsolt mozgó állomások, illetõleg mozgó
állomás és a helyhez kötött távbeszélõ szolgáltatás igénybe vevõje között.
8. Közcélú távbeszélõ hálózat
Olyan távközlõ hálózat, amely az állandó helyû szolgáltatás-hozzáférési pontok
között lehetõvé teszi 0,3-3,4 kHz közötti hangfrekvenciás jelek átvitelét
többek között
- távbeszélõ beszéd-összeköttetések felépítése és fenntartása,
- legalább 2400 bit/s sebességû modemes adatátvitel (ITU-T "T" és "V" sorozatú
ajánlásai)
útján.
A hívott elõfizetõ elérése a nemzeti, illetõleg nemzetközi számozási tervben
rögzített választási eljárás útján lehetséges.
9. Közcélú távbeszélõ szolgáltatás
Koncesszióköteles szolgáltatás, amely közcélú távbeszélõ hálózat szolgáltatás-
hozzáférési pontjain keresztül - díj ellenében - igénybe vehetõ. Tartalmazza a
helyi, a belföldi- távolsági és a nemzetközi hívások kezdeményezésének,
továbbításának és fogadásának, a segélykérõ hívásoknak, a kezelõi
szolgáltatásoknak, a tudakozónak, az elõfizetõi névsornak (telefonkönyv) és a
nyilvános állomásoknak igénybevételére vonatkozó lehetõséget.
10. Közcélú távközlési szolgáltatás
Koncessziós szerzõdés vagy szolgáltatási engedély alapján távközlési
szolgáltatók által nyilvánosan meghirdetett, általános szerzõdési feltételek
(üzletszabályzat, vállalkozási feltételek) alapján szerzõdéskötési
kötelezettség mellett, díj ellenében végzett jelátvitelt vagy hozzáférést
biztosító távközlési tevékenység.
11. Különcélú távközlõ hálózat
Zárt felhasználói csoportot alkotó igénybevevõk által használt távközlõ
hálózat, amelyen elsõdlegesen azok belsõ távközlési forgalma bonyolódik.
12. Mûsorelosztás
A mûsorszolgáltató által elõállított jelek egyidejû, változatlan továbbítása
vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem mûsorszóró rádiótávközlõ rendszeren a
mûsorszolgáltató telephelyétõl, illetõleg a mûsorszétosztó hálózat
végpontjától elkülönült szervezet közbeiktatásával az arra jogosult
felhasználó vevõkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevõkészülék csatlakoztatására
alkalmas hálózat segítségével történõ jeltovábbítás kivételével. Nem minõsül
mûsorelosztásnak, ha a tevékenység a telekhatáron belüli vezetékrendszeren
valósul meg (pl. társasházban).
13. Mûsorszétosztás
A mûsorszolgáltató által elõállított jelek vezetékes (kábeles) hálózaton,
továbbá földfelszíni vagy mûholdas nem mûsorszóró rádiótávközlõ rendszeren
tartalmában változatlanul történõ egyidejû eljuttatása rádió, és televízió
mûsorszóró adókhoz, illetõleg mûsorelosztó hálózatokhoz.
14. Mûsorszórás
Földfelszíni vagy mûholdas rendszerrel végzett egyirányú rádiótávközlési
eljárás - megfelelõ vevõkészülékkel rendelkezõ, elvileg korlátlan számú
felhasználónak szánt - hangok, képek vagy egyéb természetû adások
továbbítására.
15. Országos mûsor szórása
Olyan mûsor szórása, amelynek vételkörzetében az ország népességének legalább
fele lakik.
16. Összekapcsolás
Különféle hálózatok között létrehozott olyan együttmûködés, valamint az
azokhoz történõ fizikai, illetõleg logikai csatlakozás, amely együttmûködés
feltételeire vonatkozóan kötött hálózati szerzõdés alapján lehetõvé válik,
hogy a szolgáltatók igénybevevõi, elõfizetõi között információcsere jöhessen
létre.
17. Primer körzet
A közcélú távbeszélõ hálózat azon részegysége, amelyen belül két szolgáltatás-
hozzáférési pont közötti kapcsolat létesítése érdekében az elõfizetõi
szerzõdés keretében nyújtott szolgáltatáshoz nem szükséges a gerinchálózat
igénybevétele.
18. Rákapcsolás
A távközlõ hálózathoz távközlõ eszközök csatlakoztatása elõfizetõi
szolgáltatás-hozzáférési pontokon, elõfizetõi szolgáltatás, bérelt vonali
szolgáltatás igénybevétele vagy más (távközlési vagy informatikai)
szolgáltatás nyújtása céljából.
19. Saját célú hálózat
Olyan távközlõ hálózat, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag
saját távközlési igényeinek kielégítésére használ.
20. Személyhívó szolgáltatás
Rádiótávközlési szolgáltatás, amely meghatározott címzett üzenetek
közvetítését teszi lehetõvé, változó helyû elõfizetõk számára, amelyet a
közcélú távközlõ hálózat végberendezéseirõl lehet kezdeményezni. Az országos
személyhívó szolgáltatás az ország lakosságának legalább 50%-át látja el.
Helyi személyhívó szolgáltatásnak minõsül, amelynek vételkörzetében éves
átlagban legfeljebb 100 ezer lakos, vagy egy városon belül legfeljebb 500 ezer
lakos él.
21. Szolgáltatás-hozzáférési pont
Minden olyan - a hozzáférés mûszaki jellemzõivel meghatározott - fizikai
kapcsolódási pont (interfész), amely a távközlõ hálózat részét képezi, és
lehetõvé teszi a távközlõ hálózaton való információcserét.
a.) Hálózati szolgáltatás-hozzáférési pont
A közcélú távközlõ hálózat azon pontja, amely más hálózattal
való összekapcsolására szolgál.
b) Elõfizetõi szolgáltatás-hozzáférési pont
A közcélú távközlõ hálózat azon pontja, amely elõfizetõi berende-
zések vagy más elõfizetõi szolgáltatások nyújtását lehetõvé tevõ
berendezések rákapcsolására szolgál.
22. Táviratszolgáltatás
A szolgáltató a megrendelõtõl távközlõ hálózaton vagy postai szolgáltató
közremûködésével díj ellenében felveszi a szöveges üzenetet, azt a távközlõ
hálózaton továbbítja, majd
a) postai szolgáltató közremûködésével,
b) távbeszélõn vagy más távközlési úton,
kézbesíti.
23. Távközlés
Tevékenység, melynek során bármely értelmezhetõ formában elõállított jel,
jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetû egyéb közlemény villamos vagy
optikai úton, rádión vagy más elektromágneses rendszereket megvalósító
különféle távközlõ hálózatokon (közcélú, zártcélú, különcélú, saját célú
távközlõ hálózatokon), illetõleg ezek kombinációján eljut egy vagy több
igénybe vevõhöz, felhasználóhoz.
24. Távközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegû építmények és egyéb
mûtárgyak, együtt: távközlési építmények
Távközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják
a) a vezetékeket, a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel
összefüggõ - burkoló, tartó, védõ, jelzõ, stb - mûtárgyakat,
b) azok nyomvonalát (az elméleti tengelyt a térszinten függõleges
vetítéssel meghatározó elméleti vonalat), valamint
c) a tartozékokat, tartószerkezeteket, oszlopokat, alagutakat,
kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzõket,
védõmûtárgyakat.
25. Távközlési szolgáltatás
A távközlési szolgáltatások közé tartoznak a díj ellenében végzett távközlési
forgalmi (másképp átviteli, a továbbiakban forgalmi) szolgáltatások és a
távközlõhálózat hozzáférési (a továbbiakban hozzáférési) szolgáltatások.
A forgalmi szolgáltatás a felhasználó által meghatározott, a szolgáltatásra
jellemzõ fajtájú (jelzés, hang, írás, álló- vagy mozgókép, digitális adójel,
beszéd, analóg vagy digitális elektromos beszédjel, mûsor vagy más jel) és a
szolgáltatás igénybevevõjének kezdeményezésére, a szolgáltatásra jellemzõ
módon elektromos vagy elektromágneses jelekként, a felhasználó által
meghatározott helyek között, a tartalom megváltozása nélkül történõ átvitele,
a szolgáltatás nemétõl függõ kívülálló felek általi vétel és közlés, a
szolgáltatás nemétõl függõ módon történõ kizárásával.
Hálózati hozzáférési szolgáltatás, amely meghatározott idõtartamra,
meghatározott feltételek melletti hozzáférést (forgalmi szolgáltatás
igénybevételének lehetõsége) biztosít távközlõ hálózathoz vagy annak részéhez
a felhasználó vagy annak meghatalmazottja részére.
26. Távközlési szolgáltató
Az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni
vállalkozó, amely (aki) távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult,
szolgáltatást nyújt más (szolgáltató, igénybe vevõ, elõfizetõ) részére.
27.Távközlõ gerinchálózat
A közcélú távközlõ hálózat olyan megkülönböztetett része, amely bármely
távközlési jel továbbítására alkalmas, hozzá közvetlenül elõfizetõk nem
csatlakoznak, hanem a csomópontban meghatározott jelátviteli sebességgel
történõ hozzáférést biztosít hálózati szerzõdéssel az igénybe vevõnek. A
gerinchálózat alapvetõ mûszaki tervekben (a struktúratervben) meghatározott,
a primer körzetek kapcsoló központjainál lévõ hálózati szolgáltatás-
hozzáférési pontokig terjed.
28. Távközlõ hálózat
Távközlést megvalósító eszközök és szoftverek összessége, melyek lehetõvé
teszik a hozzáférési pontok közötti közlések továbbítását és irányítását,
beleértve a valós vagy virtuális összeköttetések egységes módon történõ
felépítését, fenntartását, módosítását és bontását.
29. Távközlõ végberendezés
Berendezés, amelynek rendeltetése a közcélú távközlõ hálózatra való
kapcsolódás
a) közvetlenül, az elõfizetõi szolgáltatás-hozzáférési ponton keresztül,
illetõleg
b) az elõfizetõi szolgáltatás-hozzáférési pontra közvetlenül vagy
közvetve rákapcsolt közcélú távközlõ hálózattal való együttmûködés céljából
információk kibocsátása, feldolgozása, vagy fogadása érdekében. A rákapcsolás
történhet vezetékes, rádiótávközlõ, optikai vagy egyéb elektromágneses úton.
30. Telekhatár
A távközlõ eszközök építése, létesítése, fejlesztése tekintetében
telekhatárnak minõsül az adott ingatlant más földrészletektõl elválasztó
határvonal, illetõleg a 2. § tekintetében - telepszerû többszintes beépítésnél
(sorházas vagy több épületbõl álló telepnél) - a lakóút vagy a telep mellett
elhaladó közút határa.
31. Természeti (korlátozott) erõforrások
A rádiótávközlõ eszközök mûködtetéséhez szükséges frekvenciatartomány,
illetõleg a távközlési szolgáltatás nyújtásához felhasználható szám és
címtartomány.
32. Zártcélú hálózat
Kormányzati, nemzetbiztonsági, közbiztonsági és védelmi érdekeket szolgáló -
rendeltetésük szerint elkülönült - távközlõ hálózatok és berendezések
együttese, amelyek kizárólagosan a speciális igények kielégítését, az e célra
létrehozott szervezet és technika mûködését szolgálják."
Általános indokolás
A távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) 1993.
július 1-jén lépett hatályba.
A Tt. hatályba lépése óta eltelt idõszak tapasztalatai azt mutatják, hogy
alapvetõ rendelkezései helytállóak, hiszen alkalmasak voltak ahhoz, hogy
Magyarországon kialakuljon a többszereplõs távközlési piac, hogy
alkalmazásukkal sikeresen lebonyolítsák a szektor privatizációját, ugyanakkor
elõsegítsék a távközlési infrastruktúra nagyarányú fejlesztését.
A társadalmi-gazdasági változások, a Tt. hatályba lépése óta megszületett
törvények hatása, illetõleg az EU csatlakozás elõkészítésének szükségszerûsége
megköveteli, hogy a Tt-ben már most kisebb, pontosító, elõre mutató és
harmonizáló módosításokat végezzünk. Ezek keretében kell megoldani a törvény
hatályba lépése óta eltelt idõszakban felmerült jogalkalmazási problémákat,
amelyek fõként a terminológiák pontosításával érhetõk el. Eleget tehetünk a
rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:
médiatörvény) rendelkezései folytán szükségessé váló egyes szabályozási
kérdések rendezésének. Feloldhatjuk az idõközben hatályba lépett, illetõleg
módosult törvények (pl. a rendõrségrõl szóló törvény, a nemzetbiztonsági
törvény, a koncesszióról szóló törvény) és a Tt. összhangját veszélyeztetõ
vagy hiányos rendelkezések elõidézte ellentmondásokat.
A törvényjavaslat elfogadásával a törvény eddigi alkalmazása során észlelt
problémák megszüntethetõk, illetõleg a szabályozatlan kérdések kezelhetõvé
válnak.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Tt. 2. §-ának /2/ bekezdése a médiatörvénnyel összhangban megszünteti a
szövegbõl a "zártláncú" fogalmat, amelyet a szabályozásban a kábeles
mûsorleosztás váltott fel.
A 2.-3. §-okhoz
A közcélú távközlési szolgáltatások körének tisztázását szolgálja a Tt. 3. §-a
/2/ bekezdésének módosítása, amely nyilvánvalóvá teszi (és ezzel a korábbi nem
teljesen egyértelmû szöveget javítja), hogy a közcélú távközlési
szolgáltatások koncessziós körbe sorolt szolgáltatásokra és egyéb közcélú
távközlési szolgáltatásokra oszthatók.
A koncessziós körbe tartozó közcélú távközlési szolgáltatások - a késõbbiek
folyamán az EU igényeinek megfelelõen - univerzális szolgáltatásokká válhatnak
(az azokra jellemzõ valamennyi feltétellel), míg az egyéb közcélú
szolgáltatásoknál (amelyek a távközlési szolgáltatások közül mindig
alapszolgáltatások) lehetõség marad a bárki általi, engedély alapján történõ
tevékenység végzésére, a szerzõdéskötési kötelezettség fenntartására és a
fogyasztóvédelmi szabályok érvényesülésének figyelemmel kísérésére. Az egyéb
(nem közcélú) szolgáltatások nyújtását a liberalizációs törekvéseknek
megfelelõen a törvény nem utalja a hatósági engedélyezés körébe.
A távközlési szolgáltatások (mind a koncesszióköteles és egyéb közcélú
szolgáltatások, mind a liberalizált körbe tartozó távközlési szolgáltatások)
tételesen megjelennek a Szolgáltatások Jegyzékében, amelyek a törvény-
elõkészítéssel párhuzamosan és azonos elvek szerint 1997. január 1-jétõl
módosultak.
A miniszter egyoldalú szerzõdésmódosítási joga a jövõre nézve kibõvül, a
törvény elsõsorban a közérdeket (a nemzet- és közbiztonságot) szolgálja.
A 4. §-hoz
A hálózati szerzõdésekre vonatkozó módosítás a közcélú szolgáltatók
szerzõdéskötési kötelezettségét mondja ki abban az esetben, ha a szolgáltatók
közcélú távközlési szolgáltatás nyújtása céljából kapnak szerzõdéskötési
ajánlatot. A szabályozásból egyértelmûen kitûnik, hogy a különféle
rendeltetési céllal létesített távközlõ hálózatokon - mûszaki megfelelõségük
esetében és ha azt jogszabály lehetõvé teszi - nyújthatnak közcélú távközlési
szolgáltatást (pl. különcélú hálózaton lehet közcélú adatátviteli
szolgáltatást hatósági engedély alapján nyújtani). A közcélú szolgáltatókat
csak jogszabályban meghatározott esetben nem terheli szerzõdéskötési
kötelezettség. A kábeles mûsorelosztási szolgáltatás nyújtása céljából tett
szerzõdéskötési ajánlat esetében azonban a médiatörvényben foglalt feltételek
szerinti megállapodásnak kell megszületnie.
A Tt. 7. §-a helyébe lépõ új 7. § /3/ bekezdése rögzíti a hálózati szerzõdés
fõbb tartalmi elemeit, amelyek teljesítése nélkül a felek érvényes hálózati
szerzõdést nem köthetnek.
Az 5. §-hoz
A közcélú távközlési szolgáltatás (ide értve a koncesszióköteles távközlési
szolgáltatásokat és az egyéb közcélú körbe tartozó távközlési
szolgáltatásokat) nyújtóit szerzõdéskötési kötelezettség terheli. A
szerzõdéskötési kötelezettség biztosítja, hogy az adott szolgáltatáshoz bárki
hozzájuthasson.
A 6. §-hoz
A távközlési szervezet (a koncessziós szolgáltató) általános szerzõdési
feltételeit a szolgáltatás jellegére tekintettel ellenõrizni kell. A
Hírközlési Fõfelügyelet államigazgatási eljárás keretében hagyja jóvá az
üzletszabályzatot, amelyhez szakhatóságként közremûködik a Fogyasztóvédelmi
Fõfelügyelõség. Amennyiben az üzletszabályzat a továbbiakban is ellentétes
volna az elõfizetõk érdekeivel, a keresetindítás joga - más jogszabályokban
foglaltakkal azonos módon - a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséget illeti meg.
A 7. §-hoz
A táviratszolgáltatás nyújtásának feltételeit - tekintettel a tevékenység
csekély üzleti jelentõségére és a szolgáltatók szerzõdéskötési
kötelezettségére - miniszteri rendelet tartalmazza.
A 8. §-hoz
A 16. § új szövege érdemi változtatást nem tartalmaz, csupán a Tt. hatályos
szövegének pontosítását végzi el.
A 9.-10. §-okhoz
A §-ok pontosító szöveget tartalmaznak.
A 11.-12. §-okhoz
A Tt. 19. §-át módosító rendelkezések rögzítik az 1993-ban létrejött egységes
hírközlési hatóság tevékenységének megalapozását szolgáló - a miniszter által
kibocsátandó - jogszabályok megalkotására szóló felhatalmazást. A 19/A. § más
ágazati törvényekhez hasonlóan az idõközben hatályba lépett - a
laboratóriumok, a tanúsító és ellenõrzõ szervezetek akkreditálásáról szóló -
1995. évi XXIX. törvény távközlésre vonatkozó speciális rendelkezéseit
tartalmazza. Ez a megoldás a távközlési piacra, a kutatás-fejlesztésre és a
hatósági ellenõrzésre is hatással lesz. A rendelkezés szükségképpen átmeneti
jellegû, a hatóság szerepe mindaddig meghatározó marad, ameddig az
akkreditációs rendszer kiépítése tart.
A 13. §-hoz
A 20. § /1/ bekezdésének módosítása szövegpontosítást, illetõleg a kábeles
mûsorelosztási szolgáltatás - mint távközlési szolgáltatás - médiatörvénnyel
összhangban álló engedélyezésének elõírását tartalmazza.
A 14.-15. §-okhoz
A §-ok felsorolják a hatóság által az engedélyezési eljárás során vizsgálandó
feltételeket, rögzítik az ellenõrzés folyamatában kiemelendõ tárgyköröket,
és tartalmazzák a szabályszegések alapján alkalmazható szankciókat.
A 16. §-hoz
A Tt. 26. §-ának módosítása és kiegészítése - más infrastruktúrába tartozó
eszközrendszerek létesítésénél elismert és jogszabályban rögzített - veze-
tékjog engedélyezésének lehetõségét mondja ki.
A /4/ bekezdés a "szûk keresztmetszetû" közterületeken, közutakon más
szolgáltatók által már megszerzett használati jogon való további használati
jog alapításának lehetõségét teremti meg. A rendelkezés a tulajdonjog
(használati jog) korlátozását megállapodás és kártalanítás mellett, vagy más
címen fizetett díj ellenében engedi meg és csak kivételes esetekben
(mûszakilag másként nem oldható meg a hálózat létesítése) teszi lehetõvé, hogy
a hatóság a felek jogügyleteibe beavatkozzék. A rendelkezés kiemelten kezeli a
kormányzati, nemzetbiztonsági és közbiztonsági érdekeket.
A 17. §-hoz
A nyomvonal jellegû távközlési létesítmények megközelítéséhez és
keresztezéséhez elegendõ - a szabványosításról szóló új törvénynek megfelelõen
- kötelezõen alkalmazandó nemzeti szabványok megalkotása.
A 18. §-hoz
A távközlésre vonatkozó közérdekû adatok szolgáltatásának biztosítását segítik
elõ a § új rendelkezései.
A 19. §-hoz
A § az állami feladatok idõközbeni módosulásához igazodó pontosításokat végzi
el, illetõleg a törvény alapján létrejött tanácsadó és érdekképviseleti
szervezetek egyes állami feladatokban történõ közremûködése feltételeinek
biztosítását rendezi.
A 20. §-hoz
A § pontosító szöveget tartalmaz.
A 21. §-hoz
A közcélú távbeszélõ szolgáltatás belépési díjának megállapítására vonatkozó
egyértelmû felhatalmazást tartalmazza a § új szövegû rendelkezése.
A 22. §-hoz
A jogalkalmazás megkönnyítése és a törvény egyszerûbb áttekintése érdekében a
törvény mellékletét a javaslat egységes szerkezetben módosítja. A mellékletben
találhatók olyan pontok is, amelyek azonosak a hatályos Tt. mellékletének
pontjaival.
A 23. §-hoz
A záró rendelkezések az idõközben hatályba lépett törvényekhez igazodó
korrekciókat tartalmazzák.
A koncesszióról szóló törvény módosítása megoldja a médiatörvény hatályba
lépése óta fennálló jelentõs jogalkalmazási gondot, nevezetesen azt, hogy mi-
lyen eljárásban és miként hasznosíthatóak a mûsorszolgáltatási pályázatokhoz
rendelt frekvenciák. A rendelkezés egyértelmû mûködést biztosít a
frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvénynek, amely alapján
nyilvánvalóvá válik, hogy minden típusú távközlési szolgáltatáshoz vagy
távközlés útján vagy azzal összefüggésben végzett tevékenységhez szükséges
frekvencia kizárólagosan hatósági frekvenciakijelölés (államigazgatási enge-
dély) alapján használható.
A postáról szóló törvényt az egységes hírközlési hatóságnak az
üzletszabályzatok felülvizsgálata tekintetében folytatható azonos eljárása
miatt módosítja a javaslat.
Az ártörvény módosításával a jövõben a koncessziós körbe tartozó távközlési
szolgáltatások közül a távbeszélõ szolgáltatás díjának jogszabályban történõ
megállapítása marad a miniszter árhatósági jogkörében.
A mûsorszórás díja a médiatörvényhez igazodóan szintén teljeskörûen
szabályozott lesz.
A javaslat záró rendelkezései körében felsorolt EU irányelvek és határozatok
egy része már a hatályos törvényben is megvalósult, a teljes lista azonban
megtalálható a javaslat szerint módosuló Tt-ben.