ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

I/3536..

Interpelláció

Kiss Péter miniszter úrhoz

"Mennyivel hosszabbodott meg a közalkalmazottak nyugdíjkorhatára az 1996. évi

LIX. törvény nyomán?" - címmel

Tisztelt Miniszter Úr!

Az 1996. évi LIX. törvényben megnõtt a heves vitákat kiváltó nyugdíjkorhatár,

és változott a nyugdíjba vonulás néhány szabálya. Az érvek és ellenérvek

akkoriban elsõsorban a korhatárral kapcsolatban csaptak össze.

Az említett törvény azt írta elõ, hogy a közalkalmazott akkor menthetõ fel, ha

a felmentés közlésének, illetõleg a felmentési idõ kezdetének napján már

öregségi nyugdíjra jogosult. Vagyis a ma hatályos szöveg szerint a felmondási

idõ a nyugdíjkorhatár elérésnek napjával kezdõdik, míg a korábbi gyakorlat

szerint ugyanezen a napon a felmentési idõ letöltése után már a nyugdíjas

idõszak következhetett.

Ez a rendelkezés felkészületlenül érte az állampolgárokat, hiszen sok éves

gyakorlat hirtelen megváltoztatásáról van szó. Azok például, akik jövõ év

januárjában szerzik meg nyugdíjjogosultságukat a következõ lehetõségek adódnak

· vagy kitöltik a felmondási idejüket - vagyis tovább dolgoznak -, s

ezáltal hozzájutnak még egy ideig a nyugdíjnál nagyobb összegû fizetésükhöz;

· vagy egyoldalúan felmondanak a nyugdíjjogosultság elérésének napján és

ezzel lemondanak a felmentési idõre járó fizetésükrõl.

Nyilván családi körülményektõl függ, hogy megengedhetik-e ezt maguknak. És ez

az amiért szót emelünk. Úgy látjuk sérelem éri az állampolgárok közötti

jogegyenlõség elvét. Ez a helyzet alkotmányosan aggályos, különbséget tesz az

állampolgárok között ledolgozott éveik száma és vagyoni helyzetük alapján. Nem

érheti anyagi hátrány azt, aki élni akar egy törvényben adott jogával. Úgy is

fogalmazhatunk, hogy a kisebb jövedelemmel rendelkezõk számára a felmondási

idõvel - gazdasági kényszer miatt - a nyugdíjkorhatár meghosszabbodott.

A törvény indoklásában nem található elégséges magyarázat arra, hogy mi volt a

jogalkotói szándék. Ezért ennek taglalására nem is vállalkozom, inkább konkrét

kérdéseket teszek fel, azzal a megjegyzéssel, hogy az elmondottak a

köztisztviselõkre is vonatkoznak.

Lát-e lehetõséget a Kormány arra, hogy az állampolgárok anyagi helyzetüktõl

függetlenül döntsenek nyugdíjbavonulásuk napjáról?

Ha igen, beterjeszt-e a Kormány a közeljövõben ennek a kérdésnek a rendezésére

alkalmas törvényjavaslatot, vagy tudna-e támogatni a fentiekre vonatkozó

önálló képviselõi indítványt?

Budapest, April 23, 1997

Dr. Szakál Ferenc Dr. Surján László

KDNP

Eleje Honlap