1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
H/2899.. számú
országgyûlési határozati javaslat
A Magyar Köztársaság és az Argentin Köztársaság között a beruházások
elõsegítésérõl és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1993.február 5-én aláírt
Megállapodás megerõsítésérõl
Elõadó: Dr. Medgyessy Péter
pénzügyminiszter
Budapest,1996.szeptember
Az Országgyûlés....../1996.(....)OGY
határozata a Magyar Köztársaság és az Argentin Köztársaság
között a beruházások elõsegítésérõl és kölcsönös védelmérõl Budapest
en, 1993.február 5-én aláírt Megállapodás
megerõsítésérõl
Az Országgyûlés
1. a Magyar Köztársaság és az Argentin Köztársaság között a beruházások
elõsegítésérõl és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1993.február 5-én aláírt
Megállapodást e határozattal megerõsíti;
2. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl diplomáciai úton
tájékoztassa az argentin felet.
M E G Á L L A P O D Á S
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS AZ ARGENTIN KÖZTÁRSASÁG
KÖZÖTT
A BERUHÁZÁSOK ELÕSEGÍTÉSÉRÕL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRÕL
A Magyar Köztársaság és az Argentin Köztársaság,
a továbbiakban: Szerzõdõ Felek,
Attól az óhajtól vezetve, hogy fokozzák a gazdasági együttmûködést a két
ország között,
Törekedve arra, hogy kedvezõ feltételeket teremtsenek az egyik Szerzõdõ Fél
beruházói által a másik szerzõdõ Fél területén megvalósuló beruházások
számára,
Felismerve, hogy ezen beruházásoknak megállapodás alapján történõ elõsegítése
és védelme hozzájárul az egyéni üzleti kezdeményezések ösztönzéséhez és
fokozza a két Állam gazdasági fellendülését,
Megállapodtak a következõkben:
1. cikk
MEGHATÁROZÁSOK
A Megállapodás szempontjából:
(1) A "beruházás" kifejezés, annak a Szerzõdõ Félnek a törvényeivel és
rendelkezéseivel összhangban, amelynek a területén a beruházás megvalósul,
jelent mindenfajta vagyoni értéket, amelyet az egyik szerzõdõ Fél beruházója a
másik Szerzõdõ Fél területén beruház, az utóbbi jogszabályainak megfelelõen.
Magában foglal különösen, de nem kizárólag:
a) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb tulajdonjogot, úgymint
jelzálogjog, kézizálogjog és más zálogjogok;
b) részvényeket értékpapírokat és a társaságokban való érdekeltség bármely más
formáját;
c) pénzre, valamint gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó
követelés; a kölcsönök csak akkor értendõk ide, ha közvetlenül egy
meghatározott beruházással kapcsolatosak;
d) szellemi tulajdonjogokat, ideértve különösen a szerzõi jogokat,
szabadalmat, ipari mintákat, védjegyeket, kereskedelmi neveket, technikai
eljárásokat, know-how-t és goodwill-t;
e) törvény vagy szerzõdés alapján nyújtott üzleti koncessziókat, ideértve a
természeti erõforrások kutatására, ápolására, kitermelésére vagy kiaknázására
vonatkozó koncessziókat.
A Megállapodás minden beruházásra alkalmazandó, akár a Megállapodás
hatálybalépésének kelte elõtt vagy az után jött létre, de a Megállapodás
rendelkezései nem alkalmazhatók a hatálybalépés elõtt keletkezett vitákra,
követelésekre vagy nézeteltérésekre.
(2) A "beruházó" kifejezés jelent:
a) olyan természetes személyt, aki az egyik Szerzõdõ Fél állampolgára annak
jogszabályai szerint;
b) olyan jogi személyt, ideértve a társaságokat, szervezeteket, társulásokat,
amelyeket az egyik szerzõdõ Fél jogszabályai szerint alapítottak, és székhelye
ennek a Szerzõdõ Félnek a területén van.
(3) A Megállapodás rendelkezései nem alkalmazandók az olyan természetes
személyek által, akik az egyik szerzõdõ Fél állampolgárai, a másik Szerzõdõ
Fél területén létesített beruházásokra, ha ezek a személyek a beruházás
idején az utóbbi Szerzõdõ Fél területén két évnél hosszabb ideje bírnak
állandó lakhellyel, hacsak bizonyítást nem nyer, hogy a beruházás külföldrõl
történ erre a területre.
(4) A "jövedelem" kifejezés jelent a beruházásból származó minden összeget,
úgymint nyereség, osztalék, kamat, jogdíj és más folyó jövedelem.
(5) A "terület" kifejezés jelenti mindegyik Szerzõdõ Fél nemzeti területét,
ideértve a nemzeti terület parti tengerének külsõ határával szomszédos olyan
tengeri területeket, amelyek fölött az illetõ Szerzõdõ Fél a nemzetközi joggal
összhangban felségjogokat vagy joghatóságot gyakorolhat.
2. cikk
A BERUHÁZÁSOK ELÕSEGÍTÉSE
Mindegyik Szerzõdõ Fél elõsegíti területén a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak
beruházásait, és törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban engedélyezi az
ilyen beruházásokat.
3. cikk
A BERUHÁZÁSOK VÉDELME
(1) Mindegyik Szerzõdõ Fél mindenkor igazságos és méltányos elbánásban
részesíti a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak beruházásait, és nem akadályozza
indokolatlan vagy megkülönböztetõ intézkedésekkel azok irányítását,
fenntartását, élvezetét vagy az azok feletti rendelkezést.
(2) Mindegyik Szerzõdõ Fél, miután területe engedélyezte a másik szerzõdõ Fél
beruházóinak beruházásait, teljes jogi védelmet nyújt ezekre a beruházásokra,
és olyan elbánásban részesíti azokat, amely nem kedvezõtlenebb, mint amelyben
saját beruházóinak vagy harmadik Államok beruházóinak beruházásait részesíti.
(3) Ha az egyik Szerzõdõ Fél harmadik Állam beruházóinak különleges elõnyöket
nyújtott szabadkereskedelmi övezetet, vámuniót, közös piacokat, gazdasági
uniót vagy hasonló intézményeket létrehozó megállapodások, vagy az ilyen uniók
vagy intézmények létrehozásához vezetõ ideiglenes megállapodások alapján, ez a
Szerzõdõ Fél nem lesz köteles a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára ezeket az
elõnyöket biztosítani.
(4) A jelen cikk szerinti elbánás nem terjed ki azokra az adókra, díjakra,
terhekre, valamint adókedvezményekre és adómentességekre, amelyeket bármelyik
Szerzõdõ Fél harmadik Állam beruházóinak kettõs adóztatás elkerülésérõl szóló
egyezmény vagy bármely más adóügyi egyezmény vagy harmadik Állammal szemben
fennálló viszonosság alapján nyújtott.
(5) Az e cikk (2) bekezdésének rendelkezései ugyancsak nem értelmezhetõk oly
módon, hogy a másik Szerzõdõ Fél beruházóira ki kell terjeszteni azt a
kedvezményes elbánást, elõnyt vagy kiváltságot, amely az Argentin Köztársaság
által Olaszországgal 1987. december 10-én és Spanyolországgal 1988. június 3-
án kötött, koncessziós finanszírozást elõirányzó kétoldalú együttmûködésbõl
származik.
4. cikk
KISAJÁTÍTÁS ÉS KÁRTALANÍTÁS
(1) Egyik Szerzõdõ Fél sem hozhat a másik Szerzõdõ Fél beruházói által
területén létesített beruházókat érintõ államosítási vagy kisajátítási vagy
bármely más, azonos következményekkel járó intézkedést, kivéve az alábbi
feltételek teljesülnek:
a) az intézkedést közérdekbõl hozták,
b) megkülönböztetés nélkül,
c) törvényes eljárás keretében,
d) az intézkedések azonnali, megfelelõ és tényleges kártalanítás fizetés
elrendelését elõirányzó rendelkezésekkel párosulnak. Az ilyen kártalanítás
összegének el kell érnie a kisajátítás alá esõ beruházásnak azt a piaci
értékét, amelyet az a kisajátítást vagy a küszöbönálló kisajátítás ismertté
válását közvetlenül megelõzõen képviselt, magában kell foglalnia a
kisajátítás napjától számított, szokásos kereskedelmi kulcs szerinti kamatot,
késedelem nélkül fizetendõ, ténylegesen átváltható és szabadon átutalható.
(2) Bármelyik Szerzõdõ Fél beruházói, akiknek a másik Szerzõdõ Fél területén
háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, nemzeti szükségállapot, lázadás,
felkelés vagy zendülés következtében kárt szenvednek, ez utóbbi Szerzõdõ Fél
részérõl a helyreállítás, kárpótlás, vagy kártalanítás tekintetében olyan
elbánásban részesülnek, amely nem kedvezõtlenebb, mint a saját beruházóknak
vagy harmadik Állam beruházóinak nyújtott elbánás.
5. cikk
ÁTUTALÁSOK
(1) Mindegyik Szerzõdõ Fél biztosítja a másik Szerzõdõ Fél beruházói számára a
beruházások és jövedelmek, és különösen az alábbiak tekintetében a korlátozás
nélküli átutalást:
a) a beruházások fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges tõke és pótlólagos
összegek;
b) haszon, nyereség, kamatok, osztalékok és más folyó jövedelmek;
c) a szabályos szerzõdésen alapuló, okmányokkal alátámasztott és egy bizonyos
beruházással közvetlenül kapcsolatos kölcsönök visszafizetésére szolgáló
összegek;
d) jogdíjak és egyéb díjak;
e) a beruházás teljes vagy részleges eladásából vagy felszámolásából származó
bevételek;
f) a 4. cikkben elõirányzott kártalanítások.
(2) Az átutalásokat késedelem nélkül, szabadon átváltható valutában, az
átutalás napján érvényes szokásos árfolyamon teljesítik, azon Szerzõdõ Fél
által megállapított eljárási szabályok szerint, amelynek területén a beruházás
létrejött; ezek az eljárási szabályok ne csorbíthatják az átutaláshoz való jog
fennálltát.
6. cikk
JOGUTODLÁS
(1) Ha az egyik Szerzõdõ Fél vagy az egyik Szerzõdõ Fél ügynöksége fizetést
teljesít saját beruházójának garancia vagy a kárpótlás olyan más formája
alapján, amelyet egy beruházással kapcsolatban nyújtott, a másik szerzõdõ Fél
elismeri az átutalást és az ilyen beruházás tekintetében gyakorolt bármely
jogot vagy jogosultságot. A jogutódlás következtében megszerzett jog vagy
követelés nem lehet nagyobb, mint a beruházó eredeti joga vagy követelése.
(2) A fenti (1) bekezdésben meghatározott jogutódlás esetén a beruházó nem
érvényesíthet követelést anélkül, hogy a Szerzõdõ Fél vagy annak ügynöksége
erre fel ne hatalmazná.
7. cikk
MÁS SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA
Amennyiben bármely szerzõdõ Fél jogszabályai vagy a Szerzõdõ Felek közötti
jelenleg fennálló vagy a jövõben létrehozandó nemzetközi jogi kötelezettségek
a jelen Megállapodáson túlmenõen, vagy az egyik Szerzõdõ Fél beruházója és a
másik Szerzõdõ Fél közötti bármilyen megállapodás olyan általános vagy különös
szabályokat tartalmaznak, amelyek a másik Szerzõdõ Fél beruházóinak
beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezõbb elbánásban részesítik, úgy ezek
a szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál
elõnyösebbek.
8. cikk
TANÁCSKOZÁSOK
Bármely Szerzõdõ Fél javasolhatja a másik Szerzõdõ Félnek, hogy a jelen
Megállapodás értelmezését és alkalmazását érintõ bármely kérdésrõl
tanácskozzanak. A másik Szerzõdõ Fél az ilyen tanácskozásokkal kapcsolatban
kellõ megértést tanúsít, és azokra megfelelõ alkalmat nyújt.
9. cikk
A SZERZÕDÕ FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE
(1) A Szerzõdõ Felek között a jelen Megállapodás értelmezésével és
alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitákat lehetõség szerint diplomáciai
úton rendezik.
(2) Amennyiben a szerzõdõ Felek közötti vitát a tárgyalások megkezdésétõl
számított hat hónapon belül nem sikerült így rendezni, azt bármelyik Szerzõdõ
Fél kérésére választottbíróság elé terjesztik.
(3) Az ilyen választottbíróságot minden egyes esetben a következõ módon
alakítják meg. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétõl
számított két hónapon belül mindegyik Szerzõdõ Fél kijelöli a
választottbíróság egy tagját. E két tag azután megválaszthatja egy harmadik
Állam állampolgárát, akit a két Szerzõdõ Fél jóváhagyásával a
választottbíróság elnökének jelölnek ki. az elnököt a két másik tag
kijelölésétõl számított két hónapon belül kell kijelölni.
(4) Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében megjelölt határidõkön belül a
szükséges kijelöléseket nem teszik meg, bármelyik Szerzõdõ Fél - egyéb
megállapodás hiányában - felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a szükséges
kijelölések megtételére. amennyiben az Elnök a Szerzõdõ Felek egyikének
állampolgára, vagy ha az említett feladatának ellátásában egyébként
akadályoztatva van, az Alelnököt kérik fel a szükséges kijelölések
megtételére. Amennyiben az Alelnök a Szerzõdõ Felek egyikének állampolgára,
vagy ha õ is akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a szükséges
kijelölés megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki a
szolgálati rangsorban õt követi, és aki a Szerzõdõ Felek egyikének sem
állampolgára.
(5) A választottbíróság határozatait szavazattöbbséggel hozza. Az ilyen
határozat mindkét Szerzõdõ Félre kötelezõ. Mindegyik Szerzõdõ Fél viseli
választottbírósági tagjának, valamint választottbírósági eljárásbeli
képviseletének költségeit, az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a
Szerzõdõ Felek egyenlõ részben viselik. Mindazonáltal a választottbíróság
határozatában úgy rendelkezhet, hogy a két Szerzõdõ Fél egyike a költségeket
nagyobb arányban viselje, és ez a döntés mindkét Szerzõdõ Félre nézve
kötelezõ. A választottbíróság meg határozza meg eljárási szabályait.
10. cikk
EGY BERUHÁZÓ ÉS A FOGADÓ SZERZÕDÕ FÉL
KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE
(1) A jelen Megállapodás keretei között az egyik szerzõdõ Fél beruházója és a
másik szerzõdõ Fél között keletkezett beruházási vitát lehetõség szerint békés
úton kell rendezni.
(2) Amennyiben a vitát nem sikerült így rendezni attól az idõponttól számított
hat hónapon belül, amikor az egyik Fél a vitát megkezdte, azt a beruházó
kérésére elõterjeszthetik vagy
- annak a Szerzõdõ Félnek az illetékes bíróságához, amelynek területén a
beruházást létesítették; vagy
- a (3) bekezdés rendelkezései szerint nemzetközi választottbírósághoz.
Ha egy beruházó a vitát elõterjesztette annak a Szerzõdõ Félnek elõbb említett
bíróságához, ahol a beruházást létesítették, vagy nemzetközi
választottbírósághoz, úgy ez a a választás végleges.
(3) Nemzetközi választottbíróság esetében a vitát a beruházó választása
szerint elõterjesztik vagy
- a Washingtonban 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, "az Államok és más
Államok természetes és jogi személyei közötti beruházás viták rendezésérõl
szóló Egyezménnyel" létesített "Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi
Központjához" (ICSID), amennyiben mindkét Szerzõdõ Fél az Egyezmény tagja. Ha
ez a rendelkezés nem teljesül, úgy mindegyik Szerzõdõ Fél hozzájárul ahhoz,
hogy a vitát választottbírósági döntésre terjesszék elõ az ICSID Békéltetési,
Választottbíráskodási és Ténymegállapító Eljárások Intézésrõl szóló Kiegészítõ
Kedvezményes Lehetõséggel kapcsolatos szabályzaténak keretében; vagy
- az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL)
Választottbíráskodási szabályaival összhangban esetrõl esetre felállított
választottbírósághoz.
(4) A választottbíróság a jelen Megállapodás rendelkezéseivel, a vitában
résztvevõ Szerzõdõ Fél jogszabályaival - ideértve az ellentmondó törvényekre
vonatkozó szabályait -, az ilyen beruházással kapcsolatban kötött külön
megállapodás feltételeivel és a nemzetközi jog idevonatkozó elveivel
összhangban határoz.
(5) A választottbírósági határozatok a vitában álló felekre nézve véglegesek
és kötelezõek. Mindegyik Szerzõdõ Fél a jogszabályainak megfelelõen
végrehajtja azokat.
11. cikk
HATÁLYBALÉPÉS, IDÕBELI HATÁLY ÉS FELMONDÁS
(1) A Megállapodás attól a naptól számított második hónap elsõ napján lép
hatályba, amikor a Szerzõdõ Felek írásban értesítik egymást arról, hogy a
Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget
tettek. A Megállapodás attól a naptól számított tizenkét hónap lejártáig marad
hatályban, amelyen bármelyik szerzõdõ Fél írásban értesíti a másik szerzõdõ
Felet arról az elhatározásáról, hogy a Megállapodást felmondja.
(2) A Megállapodás felmondásáról szóló értesítés hatálybalépésének idõpontja
elõtt létesített beruházások tekintetében az 1-10. cikkek rendelkezései az
ettõl az idõponttól számított további tizenöt éves idõszakra hatályban
maradnak.
Készült Budapesten, 1993. február hó 5-én, két eredeti példányban, magyar,
spanyol és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Mindazonáltal a
rendelkezések értelmezésében való eltérés esetén az angol szöveg irányadó.
A Magyar Köztársaság Az Argentin Köztársaság
Kormánya nevében Kormánya nevében
INDOKLÁS
A Magyar Köztársaság és az Argentin Köztársaság között a beruházások
elõsegítésérõl és kölcsönös védelmérõl Budapesten, 1993.február 5-én aláírt
Megállapodás törvényhozás tárgyát érinti, ezért megerõsítéséhez az
Országgyûlés döntése szükséges, amely országgyûlési határozat formájában
történik.