...../1995. (.......) OGY határozat
a Munkaerõpiaci Alap
önkormányzati jellegû irányításáról szóló
törvényi szabályozásáról
Az Országgyûlés szükségesnek tartja, hogy a Munkaerõpiaci Alap 1997-tõl a
munkaadók, a munkavállalók és a Kormány delegált képviselõibõl álló
önkormányzati jellegû irányítás alá kerüljön. Ezért felkéri a Kormányt, hogy
az ehhez szükséges törvényi szabályozást dolgozza ki, és 1996. augusztus 31-ig
terjessze be az Országgyûléshez.
INDOKOLÁS
Az egyes törvényeknek a Munkaerõpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos
módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásával a foglalkoztatás
elõsegítését, a munkanélküliek ellátását, a szakképzés fejlesztését szolgáló
elkülönített állami pénzalapok összevonásával 1996. január 1-tõl új pénzalap,
az egységes Munkaerõpiaci Alap jön létre. A Munkaerõpiaci Alap forrásai
döntõen a munkaadók és a munkavállalók befizetéseibõl képzõdnek, a kifizetések
egy része is kötelezõ biztosítás jellegû. Az Alap az államháztartás része, de
biztosítási, kockázat-kiegyenlítési jellege következtében folyó bevételeit és
kiadásait, pénzállományát a gazdasági események határozzák meg. A befizetések
más célra nem fordíthatók és nem vonhatók el.
A fentiek alapján a Munkaerõpiaci Alapot a társadalombiztosítási alrendszer
mellett önálló alrendszerként sajátos szabályokkal indokolt mûködtetni az
államháztartásban. Ugyancsak indokolt a befizetõk képviselõinek fokozott
bevonása az Alap feletti rendelkezési jogok gyakorlásába. Az Alap
önkormányzati jellegû irányításának a kidolgozása, a valamennyi fél számára
szükséges biztosítékok kölcsönös megfogalmazása hosszabb idõt, további
egyeztetést igényel, ezért az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási javaslat
benyújtására legkorábban csak a jövõ év második felében kerülhet sor. E
szándék megerõsítését kívánja szolgálni az Országgyûlés határozata.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az állami foglalkoztatáspolitikát, a munkanélküliek ellátását, a szakképzési
célok megvalósítását szolgáló, döntõen munkaadók és munkavállalók
befizetéseibõl táplálkozó források, eszközök összehangoltabb felhasználása a
pénzeszközök egy alapba történõ összevonását, a Munkaerõpiaci Alap
létrehozását teszi szükségessé.
Az alapösszevonás célja, hogy a Munkaerõpiaci Alap mûködése illeszkedjék az
államháztartás, az elkülönített pénzalapok változó mûködési rendjéhez, a
kezelés egységes rendje tegye átláthatóbbá a gazdálkodást, s ezzel adjon
lehetõséget a befizetõk és a nyilvánosság nagyobb kontrolljára.
A Munkaerõpiaci Alap a korábban önálló elkülönített állami pénzalapként mûködõ
öt olyan alap - a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap,
a Bérgarancia Alap, a Szakképzési Alap és a Rehabilitációs Alap -
összevonásával jön létre, mely alapok mindegyike közvetlenül vagy közvetve
segítette a munkaerõ alkalmazkodását, a munkanélküliek munkához jutását,
ellátását, a szakképzés fejlesztését.
A jelenlegi törvénymódosítások csak azokat a legfontosabb - elsõsorban
technikai jellegû - szabályokat tartalmazzák, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
a Munkaerõpiaci Alap a mûködését 1996. január 1-jével megkezdje. A módosítás
eredményeként a foglalkoztatási törvény szabályozási területe jelentõsen
bõvül, a Rehabilitációs Alapról szóló törvény hatályát veszti, a Bérgarancia
Alapról szóló törvény és a Szakképzési Alapról szóló törvény kisebb érdemi
változásokkal részben beépül a foglalkoztatási törvénybe, részben módosított,
önálló szakmai törvényként marad hatályban.
A törvénymódosítással bekerülnek a foglalkoztatási törvénybe az Érdekegyeztetõ
Tanács foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos fõbb jogosítványai. A munkaadók,
munkavállalók és a Kormány képviselõibõl új egyeztetõ szerv, az Országos
Munkaerõpiaci Tanács alakul, amely a Munkaerõpiaci Alap pénzeszközeinek
felhasználására vonatkozóan széles jogkörrel rendelkezik.
A Munkaerõpiaci Alapon belül elkülönített alaprészek biztosítják az eltérõ
célú kifizetéseket. A törvénymódosítás részletesen szabályozza a Munkaerõpiaci
Alap bevételi forrásait, a forrást képezõ pénzeszközök befizetésének módját,
az egyes alaprészek felhasználására, egymás közötti átcsoportosítására
vonatkozó sajátos szabályokat.
A Munkaerõpiaci Alappal a munkaügyi miniszter - a rehabilitációs alaprész
tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben - rendelkezik. A
Munkaerõpiaci Alapot a Munkaügyi Minisztérium kezeli.
A foglalkoztatási törvény módosításával 1996. július 1-jével megszûnik a
pályakezdõ munkanélküliek segélye. Egyidejûleg a segély helyett a pályakezdõ
munkanélküliek elhelyezkedésének elõsegítését, képzettségük, szakmai
felkészültségük javítását, munkatapasztalat szerzését lehetõvé tevõ támogatás
bevezetésére kerül sor, melynek részletes szabályait kormányrendelet állapítja
meg.
A fekete gazdaság elleni fellépés a foglalkoztatási törvény ellenõrzéssel
kapcsolatos szabályainak a kiegészítését indokolja. A törvénymódosítás
szélesíti az ellenõrzési jogosítványok körét, lehetõséget biztosít az Országos
Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelõség felügyelõi részére is a rendbírság
kiszabására.
A szakképzési törvényt érintõ módosítások elsõsorban a szakképzési
hozzájárulás befizetésével és visszaigénylésével kapcsolatos szabályokat
tartalmaznak.
A Bérgarancia Alapról szóló törvény rendelkezéseit a törvénymódosítás részben
beépíti a foglalkoztatási törvénybe, az eljárási szabályokra vonatkozó
rendelkezéseket pedig a korábbi, módosított törvény tartalmazza. A Bérgarancia
Alapról szóló törvényi rendelkezések ily módon történõ megosztása tartalmi
változást lényegében nem eredményez (csak amit az új alap létrehozása
feltétlenül megkíván). Érdemi módosításra a bértartozás megelõlegezésével
kapcsolatban kerül sor oly módon, hogy emelkedik a bértartozás
megelõlegezésénél figyelembe vehetõ kifizetés felsõ határa.
A törvénymódosítás felhatalmazza a munkaügyi minisztert a Munkaerõpiaci Alap
kezelésével kapcsolatos részletes szabályok kiadására.