Magyar Köztársaság Kormánya

T/1678.. számú

törvényjavaslat

a rádiózásról és a televíziózásról

Elõadó: dr. Fodor Gábor

mûvelõdési és közoktatási miniszter

Budapest, 1995. november

1995. évi.......törvény

A RÁDIÓZÁSRÓL ÉS A TELEVÍZIÓZÁSRÓL

Az Országgyûlés a szabad és független rádiózás és televíziózás, a

véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége,

kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint a

vélemények sokszínûségének érvényre juttatása érdekében, továbbá a

tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására, az Alkotmány 61.

§-a (4) bekezdésének végrehajtására a következõ törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §

(1) E törvényt kell alkalmazni a magyarországi rádió és televízió

mûsorszolgáltatásra és az ezzel összefüggõ mûsorterjesztésre.

(2) Ha nemzetközi szerzõdés így rendelkezik, e törvényt a nem magyarországi

mûsorszolgáltatóra is alkalmazni kell.

Értelmezõ rendelkezések

2. §

E törvény alkalmazásában:

1. Adásidõ: a mûsoridõ és a mûsorszolgáltatás során közzétett egyéb,

mûsorszámnak nem minõsülõ információk idõtartamának összege. Mûsorszámnak

nem minõsülõ információ a mérõjel, a monoszkóp, a mûsorszignál, a

szünetjel, a pontos idõ közlése, a bemondónak a mûsorszámhoz nem kapcsolódó

közlése, továbbá a mûszaki hibából eredõ mûsorszünet.

2. Befolyásoló részesedés:

a/ az olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely

összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát

meghaladó mértékû befolyást biztosít; a Ptk. 685. § b) pontja szerinti

közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdonosi részesedését egybe

kell számítani.

b/ az olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerzõdés, alapító okirat

(alapszabály), vagy elsõbbségi részvény alapján a döntéshozó, vagy a

felügyelõ szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján - vagy egyéb módon

jelentõs befolyást tesz lehetõvé.

3. Burkolt reklám: az a mûsorszám vagy mûsorszámon belüli tájékoztatás, amely

semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására vagy

szolgáltatás igénybevételére vagy bármely más üzleti magatartásra.

4. Európai gyártású mûsorszám: olyan mûsorszám, amelyet többségében európai

államban lakóhellyel rendelkezõ természetes személy, illetve európai

államban székhellyel rendelkezõ vállalkozás (európai gyártó) készített, és

az így létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ vagyoni jogok a joghatóságot gyakorló

állam törvénye szerint európai vállalkozást illetnek meg.

5. Értéknövelõ szolgáltatás: a mûsorszolgáltatással össze nem függõ programok

és információk terjesztése (pl. háttérzene).

6. Filmalkotás: a játékfilm, a televíziófilm, a televízió-játék, a televíziós

játékfilm sorozat, a dokumentumfilm, a népszerû tudományos film, az

animációs film.

7. Fõmûsoridõ: rádióban a 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc, televízióban a 18

óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idõszak.

8. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több mûsorszolgáltató összekapcsolódása

ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû

szolgáltatására.

9. Hálózatos mûsorszolgáltató: az a mûsorszolgáltató, amelynek mûsora vagy

mûsorszáma hálózatos mûsorszolgáltatásban elosztásra kerül, és a

mûsorszolgáltatásért felelõsséggel tartozik.

10. Helyi mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében

éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb

ötszázezer lakos él.

11. Jótékonysági felhívás: az a mûsorban - pénzbeli vagy más gazdasági

természetû ellenszolgáltatás nélkül - közzétett mûsorszám vagy mûsorszám

része, amely segítség nyújtására szólít fel természetes személy,

természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására alapított

társadalmi szervezet, alapítvány stb. érdekében.

12. Képernyõszöveg: televízió mûsorszolgáltatás mûsoridejének kezdete elõtt,

illetõleg befejezése után vagy mûsorszámok között

- nem a mûsor részeként - közzétett írás, állókép, számítógépes grafika.

13. Kiegészítõ mûsorszolgáltatás: rádió, illetõleg televízió

mûsorszolgáltatással egyidejûleg, kiegészítõ mûszaki megoldás segítségével,

ugyanazon a mûsorelosztó, mûsorszóró csatornán továbbított, a

mûsorszolgáltatáshoz szorosan kapcsolódó többletinformáció (pl. teletext).

14. Klasszikus reklám: minden olyan reklám, amely nem minõsül közvetlen

ajánlatnak.

15. Körzeti mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek vételkörzete

meghaladja a helyi mûsorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az

ország lakosságának kevesebb, mint a fele él.

16. Közérdekû közlemény:

a/ az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet,

illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal

közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja.

b/ nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely

közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt

népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre

hívja fel a figyelmet.

17. Közmûsorszolgáltató: olyan mûsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és

Televízió Testület által elfogadott saját mûsorszolgáltatási szabályzat

alapján mûsorában többségében közszolgálati mûsorszámokat szolgáltat.

18. Közszolgálati mûsor: az a mûsor, melyben a közszolgálati mûsorszámok

meghatározó szerepet játszanak, és amely a mûsorszolgáltató vételkörzetében

élõ hallgatókat, nézõket rendszeresen tájékoztatja közérdeklõdésre számot

tartó kérdésekrõl.

19. Közszolgálati mûsorszám: a mûsorszolgáltató vételkörzetében (országos,

körzeti, helyi) élõ hallgatók, nézõk tájékozódási, kulturális,

állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló mûsorszám, így

különösen:

a/ a mûvészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi

nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját bemutató közlés,

b/ oktatási, képzési célú ismeretek közzététele,

c/ tudományos tevékenység és eredmények ismertetése,

d/ a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint a hitéleti

tevékenységet bemutató mûsorok,

e/ a gyermek és ifjúsági mûsorok,

f/ a mindennapi életvitelt segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti

tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a

közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismeretek terjesztése,

g/ az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi

körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok

számára készített mûsorszám,

h/ a hírszolgáltatás.

20. Közszolgálati mûsorszolgáltató: olyan mûsorszolgáltató, amelynek

mûködését közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat határozza meg,

feladata többségében közszolgálati mûsor szolgáltatása, fenntartása

alapvetõen közpénzekbõl történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvetõ

jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg.

21. Közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás)

tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni

részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkezõ - egy vagy több - más

vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain,

illetve szavazatain vagy ezek láncolatán keresztül történõ birtoklása vagy

gyakorlása. Ha a tulajdoni hányad és a szavazati hányad eltér, a nagyobb

hányadot kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának

megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati

hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti

vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes

vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként

kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli

hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] által birtokolt, illetve gyakorolt

tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

22. Közvetlen ajánlat: az a reklám, amely a kereskedelmi elosztóval vagy a

szolgáltatóval való közvetlen kapcsolatteremtés útján termékek vételére,

eladására vagy bérletére, illetve szolgáltatások igénybevételére szólít

fel.

23. Külföldre irányuló mûsorszolgáltatás: az a nem mûholdas

mûsorszolgáltatás, amelynek célzott vételkörzete - a közzétételére

felhasznált mûsorterjesztõ lehetõségek jellemzõi alapján - túlnyomórészt a

Magyar Köztársaság határain kívülre esik, illetve a Magyarországon kívül

esõ vételkörzetû mûholdas magyarországi mûsorszolgáltatás.

24. Magyarországi gyártású mûsorszám: olyan mûsorszám, amelyet többségében

magyarországi lakóhellyel rendelkezõ természetes személy, illetve

magyarországi székhelyû jogi személy vagy jogi személyiséggel nem

rendelkezõ gazdasági társaság (együtt: magyarországi gyártó) készített,

vagy amelyet többségében magyarországi lakóhellyel rendelkezõ mûsorkészítõk

közremûködésével készítettek és az így létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ -

törvényben meghatározott - vagyoni jogok többsége magyarországi

vállalkozást illetnek meg, vagy elsõ ízben magyar nyelven tettek közzé.

25. Magyarországi mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás amelynek

a/ mûsorszolgáltatója magyarországi lakóhellyel rendelkezõ természetes

személy, magyarországi székhelyû jogi személy vagy jogi személyiséggel nem

rendelkezõ gazdasági társaság, vagy

b/ közzétételére használt mûsorterjesztõ berendezést, hálózatot a Magyar

Köztársaság területén telepítették.

Nem minõsül magyarországi mûsorszolgáltatásnak a Magyar Köztársaság

területén kívülrõl származó, változtatás nélkül, egyidejûleg közzétett

mûsorszolgáltatás.

26. Mûsor: rádió, illetve televízió mûsorszámok megszerkesztett és

nyilvánosan közzétett sorozata.

27. Mûsorelosztás: a mûsorszolgáltató által elõállított jelek egyidejû,

változatlan továbbítása vezetékes (kábeles) hálózaton vagy nem mûsorszóró

rádiótávközlõ rendszeren a mûsorszolgáltató telephelyétõl, illetõleg a

mûsorszétosztó hálózat végpontjától az arra jogosult felhasználó

vevõkészülékéhez, a tíznél kevesebb vevõkészülék csatlakoztatására alkalmas

hálózat segítségével történõ jeltovábbítás kivételével.

28. Mûsoridõ: a mûsorban - valamely meghatározott idõszak folyamán -

közzétett mûsorszámok együttes idõtartama.

29. Mûsorszám: hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó - zárt egységet

alkotó vagy önálló részekbõl zárt egységbe szerkesztett - együttese,

amelyet az együttes egészét egyedileg megjelölõ fõcím, szükség szerint

további megkülönböztetõ jelzés, illetõleg a befejezõdést jelzõ közlés

határol.

30. Mûsorszétosztás: a mûsorszolgáltató által elõállított jelek vezetékes

(kábeles) hálózaton, továbbá földfelszíni vagy mûholdas nem mûsorszóró

rádiótávközlõ rendszeren tartalmában változatlanul történõ egyidejû

eljuttatása rádió és televízió mûsorszóró adókhoz, illetõleg mûsorelosztó

hálózatokhoz.

31. Mûsorszolgáltatás: állandó megnevezéssel ellátott rádiómûsor, illetve

televíziómûsor rendszeres szolgáltatása elõzetesen nyilvánosságra hozott

adásidõben, bármely mûsorterjesztõ rendszer meghatározott és nyilvánosan

ismertetett csatornáján bárki számára, aki megfelelõ vevõkészüléket

üzemeltet.

32. Mûsorszolgáltató: a mûsorszolgáltatásra e törvény szerint jogosultságot

szerzett az a vállalkozás, amely a mûsorszámok sorozatát megszerkeszti,

vagy dönt arról, hogy a mûsorban mely mûsorszám szerepeljen.

33. Mûsorszórás: földfelszíni vagy mûholdas rendszerrel végzett egyirányú -

megfelelõ vevõkészülékkel rendelkezõ, elvileg korlátlan számú

felhasználónak szánt - rádió-távközlési eljárás hangok, képek vagy egyéb

természetû jelek továbbítására.

34. Mûsorterjesztés: mûsorszolgáltató által elõállított jelek elektronikus

úton (mûsorszórással vagy mûsorelosztás útján) egyidejûleg, változatlanul

történõ eljuttatása a felhasználó vevõkészülékéhez.

35. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató: az olyan mûsorszolgáltató, amely

nemzeti és etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél vagy hátrányos

helyzetû csoport szolgálatát vállalja, vagy a lakóhelyi közösség közéleti

fórumaként kíván szolgálni, ha a mûsorszolgáltatásból származó -

elkülönítetten nyilvántartott - pénzügyi eredményét kizárólag a

mûsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére használja fel.

36. Országos érdekképviseleti, illetõleg szakmai szervezet: az egyesülési

jogról szóló 1989. évi II. törvény hatálya alá tartozó olyan

érdekképviseleti vagy szakmai szervezet, amelynek alapszabályából a

mûködési kör egész országra kiterjedõ jellege megállapítható.

37. Országos mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek

vételkörzetében az ország lakosságának legalább ötven százaléka él.

38. Országos terjesztésû lap: az a napilap, amelynek eladott napi

példányszáma legalább tíz megyében eléri az ezer-ezer példányt vagy

Budapesten eléri a negyvenezer példányt, továbbá az a hetilap, amelynek

eladott heti példányszáma legalább tíz megyében eléri az ötszáz-ötszáz

példányt vagy Budapesten eléri a harmincezer példányt.

39. Összetett mûsorszám: több mûsorszám - egy fõcímmel jelzett - együttese.

40. Politikai hirdetés: olyan mûsorszám, amely párt, politikai mozgalom

a/ választásokon való részvételének, sikeres szereplésének,

jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel,

befolyásol,

b/ nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla

alkotott képet népszerûsíti.

41. Tudatosan nem észlelhetõ reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor -

az idõtartam rövidsége vagy más ok következtében - a mûsorszám nézõjére,

hallgatójára a lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges

ingerküszöbnél kisebb erõsségû hanghatás, fényhatás keltette inger hat.

42. Reklám (hirdetés): olyan nyilvános tájékoztatásként ellenérték vagy

ellenszolgáltatás fejében közzétett mûsorszám, illetve rendelkezésre

bocsátott mûsoridõ, amely megnevezett, vagy ábrázolt áru - termék,

szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség - értékesítését vagy más módon

ellenérték fejében történõ igénybevételét vagy a reklámozó által kívánt más

hatás elérését segíti elõ.

43. Saját gyártású mûsorszám: olyan mûsorszám, amelyet többségében

a/ mûsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló

természetes személy, illetõleg

b/ mûsorszolgáltató által viselt költségek terhére magyarországi

lakóhelyû természetes személy, magyarországi székhelyû jogi személy vagy

jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság készített, és az így

létrejött mûsorszámhoz fûzõdõ - törvényben meghatározott - vagyoni jogok a

mûsorszolgáltatót illetik meg.

44. Szakosított mûsorszolgáltatás: az a mûsorszolgáltatás, amelynek mûsorát a

napi mûsoridõ legalább nyolcvan százalékában a mûsorszolgáltató által

pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos mûfajú mûsorszámokból

szerkesztenek meg.

45. Támogatás: valamely - reklámnak nem minõsülõ - mûsorszám elkészítéséhez,

nyilvános közzétételéhez a mûsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy más

gazdasági természetû hozzájárulás annak érdekében, hogy a támogató vagy

általa meghatározott harmadik személy nevét, védjegyét, megkülönböztetõ

jelzését, a róla alkotott képet népszerûsítse.

46. Vállalkozás: honosságára tekintet nélkül a jogi személy, a jogi

személyiség nélküli gazdasági társaság valamint a természetes személynek e

törvény szerinti tevékenysége és tulajdonosi helyzete.

47. Vezetékes mûsorelosztó: az a mûsorelosztó, amely a mûsorelosztást

zártláncú távközlõ hálózattal végzi.

48. Vételkörzet:

a/ mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás esetében az a

földrajzilag meghatározható terület, amelyen a mûsor közzétételét

megvalósító mûsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az

interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési

Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket

b/ vezetékes mûsorelosztó rendszer (kábelhálózat) révén végzett

mûsorszolgáltatás esetében az a lakott terület, amelyen a kábelhálózat

kiépült, és a terület lakosságának lehetõsége van a hálózat

gerincvezetékéhez az adott lakott területen szokásos díj ellenében

csatlakozást létesíteni

c/ rádiótávközlõ mûsorelosztó rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás

esetében az a földrajzilag meghatározható terület, amelyen a mûsor

közzétételét megvalósító mûsorelosztó szolgáltatás hasznos jeleinek szintje

és az interferenciavédelem mértéke eléri a mûsorsugárzási szerzõdés szerint

az elfogadható minõségû vételhez szükségesnek nyilvánított legkisebb

értéket

d/ azonos mûsor különbözõ mûsorterjesztõ rendszerekkel történõ

terjesztése esetében az egyes mûsorterjesztõ rendszerek vételkörzeteinek

összessége.

49. Zenei mûsorszám: a szerzõi jogi védelem alatt álló zenemûvekbõl

szerkesztett mûsorszám.

II. FEJEZET

A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ELVEI ÉS SZABÁLYAI

A/ rész

Általános alapelvek és szabályok

1. Cím

Alapelvek

3. §

(1) A Magyar Köztársaságban a mûsorszolgáltatás - e törvény keretei között -

szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények mûsorszolgáltatás

útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és

külföldi mûsorok szabadon vehetõk. A mûsorszolgáltató - a törvény keretei

között - önállóan határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért

felelõsséggel tartozik.

(2) A mûsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság

alkotmányos rendjét, nem sértheti az emberi jogokat és nem szolgálhatja a

személyek, nemek, népek, nemzetek, nemzeti, etnikai nyelvi és más

kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni

gyûlöletkeltést.

(3) A mûsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely

többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji

szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.

4. §

(1) A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, tényekrõl,

vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek,

tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

(2) A mûsorszolgáltatásban közzétett mûsorszámok összessége, illetõleg ezek

bármely tartalom vagy mûfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy

politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.

(3) A mûsorban közzétett hírekhez fûzött véleményt, értékelô magyarázatot e

minõségének és szerzõjének megnevezésével, a hírektõl megkülönböztetve kell

közzétenni.

5. §

(1) A vallási vagy hitbeli meggyôzôdést sértõ, az erõszakos vagy más módon a

nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása elõtt a

közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

(2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas

mûsorszámot csak e jellegének elôzetes feltüntetésével lehet közzétenni.

Nem szabad vallási, más lelkiismereti vagy hitbeli meggyõzõdést

népszerûsíteni olyan mûsorszámban, mely nem vallási vagy világnézeti

nevelés céljára készült, illetve amelyet nem ilyenként ajánlottak.

(3) Nem szabad kiskorúaknak szánt mûsorszámban erõszakos magatartást

követendõ példaként megjelenítõ képeket vagy hangokat közzétenni.

(4) A kiskorúak személyiségére, testi, lelki és erkölcsi fejlõdésére

ártalmas, így különösen az erõszak öncélú alkalmazását magatartási

mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot

csak 22.00 és 5.00 óta között lehet közzétenni. Közzététel elõtt erre a

közönség figyelmét fel kell hívni.

(5) A kiskorúak személyiségére, testi, lelki és erkölcsi fejlõdésére súlyosan

ártalmas mûsorszám közzététele tilos.

2. Cím

Egyes mûsorszerkezeti követelmények

6. §

(1) Az országos és a körzeti televízió mûsorszolgáltatás filmalkotásokból

megszerkesztett évi mûsoridejének legalább tíz százalékát, 1999. január 1-

jétôl legalább tizenöt százalékát, a helyi televízió mûsorszolgáltatás

filmalkotásokból megszerkesztett évi mûsoridejének pedig legalább tíz

százalékát magyarországi gyártású filmalkotásoknak kell kitenniük.

(2) A rádió mûsorszolgáltatás zenei mûsorszámokból szerkesztett évi

mûsoridejének legalább tíz százalékát magyarországi gyártású zenei

mûsorszámokból kell szerkeszteni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt elõírásokat nem kell alkalmazni az olyan

mûsorszolgáltatóra, mely nem mutat be filmalkotásokat, illetõleg nem közöl

zenei mûsorszámokat.

7. §

(1) Az országos és a körzeti televízió évi teljes mûsoridejének legalább tíz

százalékában, 1999. január 1-jétõl legalább tizenöt százalékában olyan

mûsort köteles bemutatni, illetve

a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 15.§-ának (7) bekezdése

szerinti éves ráfordítása legalább hét százalékát, 1999. január 1-jétõl

legalább tizenkettõ százalékát olyan mûsor költségeire köteles fordítani,

amelyet külsõ vállalkozóval készíttetett vagy - öt évnél nem régebben

készült mûsorként - szerzett be.

E vállalkozásban a televíziónak nem lehet közvetett vagy közvetlen

tulajdoni részesedése, illetõleg a televízió vezetõjének, vezetõ állású

alkalmazottjának, a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozóinak

nem lehet munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége.

Az így meghatározott mûsorszámoknak magyarországi gyártásúaknak kell

lenniük.

(2) A hálózatba való kapcsolódás során bemutatott mûsort az (1) bekezdés

szerinti követelmény teljesülése szempontjából csak a hálózatos

mûsorszolgáltató tekintetében lehet figyelembe venni.

(3) Az országos és a körzeti televízió mûsorszolgáltatás - reklám, hírek,

sportközvetítések, vetélkedõk és játékok nélkül számított - évi

mûsoridejének legalább negyven százalékát, 1999. január l-tõl ötvenegy

százalékát európai gyártású mûsorszámokból szerkeszti meg.

8. §

(1) Az országos és a körzeti mûsorszolgáltató - a szakosított

mûsorszolgáltató kivételével - napi mûsoridejének tíz százalékában köteles

közszolgálati mûsorszámokat szolgáltatni.

(2) Az országos televízió fõmûsoridõben legalább húsz perc, országos rádió

legalább tizenöt perc önálló hírmûsort köteles egybefüggõen szolgáltatni. A

más mûsorszolgáltatótól átvett híranyag a hírmûsor húsz százalékát nem

haladhatja meg.

(3) Mûsorszórással terjesztett országos televíziós mûsorszolgáltatás

szakosított mûsorszolgáltatóként nem mûködhet.

(4) Közszolgálati mûsorszámokat a fõmûsoridõben legalább huszonöt percben

kell szolgáltatni. Ha a mûsorszolgáltató a fõmûsoridõben nem ad mûsort, 7

és 18,30 óra közt kell közszolgálati mûsorszámokat szolgáltatnia legalább

huszonöt percnyi mûsoridôben.

3. Cím

Nyilvános esemény közvetítése

9. §

(1) Ha valamely nyilvános eseményt egy mûsorszolgáltató kizárólagos joggal

közvetített, más mûsorszolgáltató mûsora, illetve hírmûsor a közvetítéssel

egyidõben vagy a közvetítés után az eseményrõl a szükségleteinek

megfelelõen a közvetítés (mûsorszám) valamely részletét olyan mértékben

teheti közzé, hogy ne haladja meg a szerzõi jogról szóló törvénynek a

szerzõi mûvek rádióban, illetve televízióban történõ szabad

felhasználásának terjedelmét.

(2) A közvetítés részletének közzététele akkor felel meg a mûsor, illetve

hírmûsor szükségleteinek, ha az nem haladja meg a közzététellel érintett

közvetítés (mûsorszám) idõtartamának tíz százalékát, de közvetítésenként

(mûsorszámonként) legfeljebb az ötven másodpercet.

4. Cím

Reklámkorlátok és tilalmak

10. §

(1) A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a

mûsorszolgáltató e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik.

(2) Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a

mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ.

(3) Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási szertartásokról készített

mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és (4) A mûsorszolgáltató

híreket közlõ és idõszerû politikai tájékoztató mûsorszámokban rendszeresen

szereplô belsõ és külsõ munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek

meg reklámban és politikai hirdetésben.

(5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ.

11. §

(1) Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi

önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a

kisebbségi önkormányzatok választásáról és a társadalombiztosítási

önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet

politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon

kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással

összefüggésben közölhetõ.

(2) Külföldre irányuló mûsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele

tilos.

12. §

(1) A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai

hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek

közzétételéhez érdeke fûzõdik, a mûsorszolgáltató felelõsségét vagy

szabadságát érintõ módon nem befolyásolhatja a mûsor tartalmát, vagy - az

idõpont kivételével - mûsorszám mûsorbeli elhelyezését.

(2) A mûsorszolgáltató a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a

politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem

tartozik.

13. §

(1) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lõszert, robbanóanyagot,

kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetõ gyógyszert, továbbá

gyógyászati eljárást népszerûsítõ, ismertetõ reklámot.

(2) Az alkoholtartalmú italok reklámozását tartalmazó mûsorszám:

a/ nem szólhat kiskorúakhoz és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó

kiskorút,

b/ nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a

túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való

tartózkodást negatív megvilágításban,

c/ nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok

fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhetõ,

d/ nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának

bármilyen jótékony egészségügyi hatása lenne,

e/ nem tehetõ közzé fõmûsoridõben.

14. §

(1) A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket

vagy más felnõtteket játékok vásárlásra ösztönözzék.

(2) A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet

félrevezetõ.

(3) A reklám nem mutathat gyermekeket erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat

erõszakra.

(4) A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülõk vagy tanárok iránti

bizalomra.

15. §

(1) Reklámot, közérdekû közleményt, jótékonysági felhívást, politikai

hirdetést

a/ e jellegének a közzétételt közvetlenül megelõzõ és azt követõ

megnevezéssel, továbbá

b/ egyéb mûsorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól

felismerhetõen, elkülönítve

kell közzétenni.

(2) Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak

forrását egyértelmûen meg kell nevezni. A 2. § 16. pontjának a/ alpontja

szerinti közérdekû közlemény közzétételéért a mûsorszolgáltató

ellenszolgáltatást nem kérhet.

(3) A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A

korlátozás nem vonatkozik a 138. § szerinti közérdekû közleményre.

16. §

(1) A napi mûsoridõnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám.

A reklámidõ elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a közvetlen

ajánlatokat.

(2) A mûsorszolgáltatás mûsoridejének - bármiként számított - egy óráján

belül a klasszikus reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet.

(3) A közvetlen ajánlat idõtartama nem haladhatja meg naponta az egy órát.

(4) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató óránként három perc reklámot

sugározhat.

(5) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott

mûsorszolgáltatásra az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

(6) A képernyõszövegre, - ha annak vételkörzete nem haladja meg a helyi

mûsorszolgáltatás vételkörzetét - az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem

alkalmazhatók.

17. §

(1) Reklámot mûsorszámok között lehet közzétenni.

(2) A (3)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételek szerint mûsorszámon

belül is közzétehetõ reklám, úgy, hogy az ne sértse a mûsorszám értékét,

valamint a mûsorszám szerzõi jogi jogosultjának jogát és jogos érdekét.

(3) Olyan mûsorszámokban, amelyek önálló részekbõl állnak össze, továbbá a

sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben szünetek vannak, a reklám a

részek között és a szünetekben közzétehetõ.

(4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a mûsorszámot,

amely:

a/ hír vagy idõszerû politikai tartalmú és idõtartama nem haladja meg a

harminc percet,

b/ tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól és idõtartama nem haladja meg

a harminc percet,

c/ vallási tartalmú.

(5) A mûsorszámon belül közzétett reklám-összeállítások között legalább húsz

percnek kell eltelnie.

(6) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás a szerzôi jog jogosultjának

engedélyétôl függôen negyvenöt perces idõszakonként egyszer szakítható meg

reklámmal. Ha a játékfilm, televíziófilm idõtartama legalább húsz perccel

hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces idõszaknál, akkor az

további egy esetben megszakítható reklámmal. A mûsormegszakító reklámok

között legalább húsz perc mûsoridõnek kell eltelnie.

5. Cím

Támogatott mûsorszámok

18. §

(1) A mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt

követõen meg kell nevezni.

(2) Támogatott mûsorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat a támogató vagy

az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének

igénybevételére, illetõleg az attól való tartózkodásra.

(3) A támogató a mûsorszolgáltató felelõsségét, illetve szabadságát érintõ

módon a mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát vagy mûsorbeli

elhelyezését - az idôpont kivételével - nem befolyásolhatja.

(4) Nem lehet közzétenni olyan mûsorszámot, amelyben a támogató védjegye,

megkülönböztetõ jelzése, jelszava megjelenik.

(5) A politikai hírmûsorszám nem támogatható.

(6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott

mûsorszolgáltatásra e § - az (5) bekezdés kivételével - nem alkalmazható.

19. §

(1) Nem támogathat mûsorszámot:

a/ párt, politikai mozgalom,

b/ az a vállalkozás, amely - fõ tevékenysége szerint - e törvény

szerint nem reklámozható terméket állít elõ, nagykereskedelmi forgalomban

értékesít, illetõleg ilyen termékkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt.

(2) A támogató feltüntetett nevében párt neve, jelszava, emblémája nem

szerepelhet.

6. Cím

Kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás

20. §

(1) Nem adható jogosultság kizárólag kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére.

(2) Kiegészítõ mûsorszolgáltatást csak a mûsorszolgáltatásra jogosult

végezhet.

(3) A kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt a

mûsorszolgáltatás iránti pályázatban kell közölni, illetõleg utólag be kell

jelenteni.

21. §

(1) Értéknövelõ szolgáltatás végzésére elsõsorban a mûsorszolgáltató

jogosult.

(2) Ha a mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatási jog gyakorlásának megkezdését

követõ száznyolcvan napon belül valamely lehetséges értéknövelõ

szolgáltatás felhasználását nem kezdi meg, - a mûholdas rendszer

kivételével - arra a mûsorterjesztõ igényt jelenthet be.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott igényt a megnyíltát követõ száznyolcvan

napon belül az Országos Rádió és Televízió Testülethez (a továbbiakban:

Testület) és a mûsorszolgáltatóhoz benyújtott bejelentéssel lehet

érvényesíteni. E határidõt követõen a mûsorszolgáltató és a mûsorterjesztõ

közül az szerezhet jogosultságot az értéknövelõ szolgáltatásra, aki,

illetõleg amely elsõként jelenti be erre vonatkozó igényét a Testületnél.

Abban az esetben, ha értéknövelõ szolgáltatást sem a mûsorszolgáltató, sem

a mûsorterjesztõ nem kíván nyújtani, erre harmadik személy a

mûsorszolgáltatóval és a terjesztõvel szerzõdést köthet.

(4) Az értéknövelõ szolgáltatás a bejelentéstõl számított hatvan napon belül

kezdhetõ meg, és azt a bejelentésben foglaltak szerint folyamatosan végezni

kell.

(5) A mûsorszolgáltatási joggal együtt az értéknövelõ szolgáltatási jog is

megszûnik.

B/ rész

A KÖZSZOLGÁLATI MÛSORSZOLGÁLTATÁS ÉS A KÖZMÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPELVEI ÉS

SZABÁLYAI

1. Cím

Általános szabályok

22. §

(1) Közszolgálati mûsorszolgáltatást e törvényben meghatározott

mûsorszolgáltató végezhet.

(2) A Testület - kérelemre - mûsorszolgáltatót közmûsorszolgáltatóvá

nyilváníthat, ha vállalja a közmûsorszolgáltatóra vonatkozó

kötelezettségeket.

(3) A Testület a mûsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja

közmûsorszolgáltatóvá a mûsorszolgáltatót. A Testület a mûsorszolgáltatási

szabályzatot a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi.

(4) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsorszolgáltató mentesül a

mûsorszolgáltatási díj fizetésének kötelezettsége alól.

2. Cím

A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsorszolgáltató mûsorára vonatkozó

külön szabályok

23. §

(1) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsorszolgáltató köteles a

nemzet méltóságát és érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más

nemzetek méltóságát.

(2) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsorszolgáltató rendszeresen,

elfogulatlanul és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai

és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen

befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az

eseményekrôl alkotott jellemzô véleményekrôl, az eltérõ véleményeket is

beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 138. §-ban nem említett

közérdekû közlemények nyilvánosságra hozataláról.

(3) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsorszolgáltató biztosítja a

mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a

megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles

köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas

kielégítésérõl.

(4) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsorszolgáltató különös

figyelmet fordít

a/ a kulturális sokszínûség érvényesülésére,

b/ a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését

szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására,

c/ a vallási, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák

értékeinek megjelenítésére,

d/ az életkoruk, testi, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi

körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára

fontos információk elérhetõvé tételére.

24. §

(1) A közszolgálati mûsorszolgáltatónál és a közmûsorszolgáltatónál a reklám

idõtartama egyetlen - bármiként számított - mûsorórában sem haladhatja meg

a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám

idõtartama nem haladhatja meg a négy percet.

(2) A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg megjelenítése is

beleszámít.

(3) Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsorszolgáltatásban reklám

csak mûsorszámok - összetett mûsorszámokban a mûsorrészek - között tehetõ

közzé.

(4) Közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsorszolgáltató mûsorában

alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közszolgálati mûsorszolgáltató és

a közmûsorszolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a jellemzõen

alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója.

(5) A közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban

rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak - a munkavégzésükre

irányuló jogviszonyuktól függetlenül - sem képben, sem hangban nem

jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai

hirdetésben.

(6) A közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsorszolgáltató politikai

tájékoztató és hírmûsoraiban rendszeresen hírközlést végzõ munkatársak - a

munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - mûsorszolgáltatónál

politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot - kivéve a

hírmagyarázatot - nem fûzhetnek.

(7) Az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató,

illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot tilos közzétenni.

25. §

Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsorszolgáltatásban csak az alábbi

mûsorszámok támogathatók:

a/ egyházi liturgia, mûvészeti események közvetítése,

b/ új mûvészeti és kulturális alkotások,

c/ a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és

az etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszám,

d/ ifjúsági és gyermek mûsorszám,

e/ tudományos ismereteket közlõ és oktatási mûsorszám,

f/ az egészségi állapot javítását célzó életmódot, a környezetvédelmet,

a közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismereteket terjesztõ mûsorszám,

g/ az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi

körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok

számára készített mûsorszám.

3. Cím

A közszolgálati mûsorszolgáltatásra vonatkozó különös szabályok

26. §

(1) A közszolgálati mûsorszolgáltató elõsegíti a magyarországi nemzeti és

etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az

anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot a kisebbség

földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével elsõsorban helyi vagy

körzeti mûsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelõ

mûsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több

nyelvû sugárzással teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elveirõl az

érintett kisebbség országos önkormányzata önállóan dönt. Ha az érintett

kisebbség országos önkormányzattal nem rendelkezik, a kisebbség országos

szervezeteinek véleményét kell kikérni. Az elvek meghatározása a mûsorszám

tartalmát és a mûsorszerkesztést nem befolyásolhatja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének számít a kisebbség

kultúrájának, anyanyelvének ápolását, anyanyelvi tájékoztatását szolgáló

mûsorok készítése más mûsorszolgáltató számára.

27. §

(1) A közszolgálati mûsorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került

kulturális értékek és történelmi jelentõségû dokumentumok tartós

megõrzésérõl archívumában gondoskodik, azokat szakszerûen összegyûjti,

tárolja, gondozza.

(2) Az archiválás szabályait és feltételeit, a hasznosítás módját a

kuratórium a Testülettel egyetértésben külön szabályzatban állapítja meg.

28. §

(1) A közszolgálati televízió 1997. január 1-tõl

a/ reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedõk és játékok nélkül

számított évi mûsoridejének legalább ötvenegy százalékát magyarországi

gyártású, s ezzel együtt legalább hetven százalékát európai gyártású

mûsorszámokból,

b/ reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedõk és játékok nélkül

számított teljes mûsoridejének - egy naptári hónap átlagában - legalább

harminc százalékát magyarországi gyártású, s ezzel együtt legalább ötvenegy

százalékát európai gyártású mûsorszámokból szerkeszti meg;

c/ a filmalkotásokból megszerkesztett évi mûsoridejének legalább tíz

százalékát, 1997. január l-tõl legalább tizenöt százalékát magyarországi

gyártású filmalkotásokból szerkeszti meg, és ennek legalább húsz százaléka

új, nem a Magyar Televízió, illetve a Duna Televízió saját gyártású

filmalkotása;

d/ reklám és sportközvetítés nélkül számított évi mûsoridejének

legalább tíz százalékát 1997. január l-tõl legalább tizenöt százalékát nem

saját, de magyarországi gyártású mûsorokkal tölti ki.

e/ A fenti arányoknak a fõmûsoridõben is érvényesülnie kell.

(2) A közszolgálati mûsorszolgáltató az e címben meghatározott

kötelezettségeit minden általa nyújtott mûsorszolgáltatás tekintetében

egyenként köteles teljesíteni.

4. Cím

Közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat és mûsorszolgáltatási szabályzat

29. §

(1) A közszolgálati mûsorszolgáltató közszolgálati mûsorszolgáltatási

szabályzatot, a közmûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szabályzatot köteles

készíteni, azt a Mûvelõdési Közlönyben közzétenni és alkalmazni.

(2) A közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzatban, illetve a

közmûsorszolgáltatási szabályzatban szabályozni kell:

a/ a pártoktól való függetlenség biztosítékait,

b/ a hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának,

tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismerte-

tésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó

elveket,

c/ a megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi

módját,

d/ a kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezéseket,

e/ a reklámtevékenységet, a mûsorszámok támogatását,

f/ a közérdekû közlemények közzétételét,

g/ az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelményeket,

h/ a kulturális, tudományos és világnézeti sokféleség tárgyilagos

bemutatásának rendszerét,

i/ a közszolgálati mûsorszolgáltatónál és a közmûsorszolgáltatónál

alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének biztosítékait, a

szerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékait,

j/ munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és egyéb magatartási

szabályokat, különös tekintettel, a politikai és hírmûsorokban

foglalkoztatottakra,

k/ a külföldre irányuló közszolgálati mûsorszolgáltatás és

közmûsorszolgáltatás általános feladatait és az ezek teljesítésének,

illetõleg a tervezett vételkörzetek ellátásának irányelveit, továbbá az

archiválásnak a nemzetközileg elfogadott gyakorlattal összhangban levõ

irányelveit.

(3) A közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzatnak, illetve a

mûsorszolgáltatási szabályzatnak rendelkeznie kell arról, hogy a

közszolgálati mûsorszolgáltató és a közmûsorszolgáltató megrendelései,

valamint a külsõ munkatársak megbízásai ne teremtsenek lehetõséget

jogosulatlan elõnyszerzésre a közszolgálati mûsorszolgáltató, illetve a

közmûsorszolgáltató alkalmazottai számára.

(4) A közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat tervezetét a törvény

hatályba lépésétõl számított kilenc hónapon belül meg kell küldeni a

Testületnek.

(5) A Testület az észrevételeirõl tájékoztatja a közszolgálati

mûsorszolgáltató kuratóriumát. A kuratórium által elfogadott szabályzatot

tájékoztatás céljából meg kell küldeni a Testületnek.

30. §

(1) A Magyar Rádió és a Magyar Televízió az ország lakosságának túlnyomó

többsége számára, a Duna Televízió a Magyar Köztársaság határain kívül élõ

magyarság számára közszolgálati mûsorszolgáltatást nyújt.

(2) A lakosság túlnyomó többségének nyújtott szolgáltatás alatt legalább egy

rádiómûsor és egy földfelszíni terjesztésû televízió-mûsor vételi

lehetõségének biztosítását kell érteni a lakosság legalább kilencven

százaléka - a 87,5 - 108,0 MHz frekvencia sávban nyolcvan százaléka -

számára.

III. FEJEZET

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET

1. Cím

Az Országos Rádió és Televízió Testület jogállása és szervezete

31. §

(1) Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és elõmozdítja a

szólásszabadságot a mûsorszolgáltatók piacra lépésének elõsegítésével, a

tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének

megakadályozásával, a mûsorszolgáltatók függetlenségének védelmével;

figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését,

errõl tájékoztatást ad az Országgyûlésnek.

(2) A Testület és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és

tevékenységük körében nem utasíthatók.

32. §

(1) A Testület az Országgyûlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy,

amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok

értelemszerû alkalmazásával gazdálkodik. A Testület költségvetését - az

Országgyûlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkezõ bizottságának

elõterjesztésére - az Országgyûlés önállóan, nem a központi költségvetés

részeként, a 77. § (3) bekezdésében meghatározott forrás alapján hagyja

jóvá. Gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.

(2) A Testület az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott

költségvetése alapján mûködik.

(3) A Testület székhelye Budapest.

(4) A Testület irodája a Testület hivatali szerve.

(5) A Testület tagjai közszolgálati jogviszonyban állnak, egyébként a

köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a

továbbiakban: Ktv.) reájuk nem irányadó.

(6) Az iroda alkalmazottai köztisztviselõk, reájuk a Ktv.-t kell alkalmazni

az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(7) Az iroda megbízás alapján külsõ szakértõket is alkalmazhat.

2. Cím

A Testület választása

33. §

(1) A Testületet az Országgyûlés - a képviselõk több, mint felének

szavazatával - négy évre választja. A Testület elnöke és tagjai (a

továbbiakban együtt: a Testület tagjai) nem hívhatók vissza.

(2) A Testület létszáma legkevesebb öt fõ.

(3) A Testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen

jelöli.

(4) A Testület többi tagját az Országgyûlési képviselõcsoportok jelölik.

Minden képviselõcsoport egy-egy tagot jelölhet. Ha a kormánypárti vagy

ellenzéki oldalon csak egy képviselõcsoport van, az a képviselõcsoport két

tagot jelölhet.

(5) A jelöltekre a javaslatot a Testület megválasztására irányuló eljárás

megkezdését követõ nyolc napon belül kell megtenni. A jelölteket az

Országgyûlés kulturális és sajtó ügyekben hatáskörrel rendelkezõ bizottsága

- szavazás nélkül - meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás

után a képviselõcsoport újra jelölt, nem kell ismét meghallgatni.

(6) A választást a jelöltállítástól számított tizenöt napon belül meg kell

tartani. A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani

tizennégy napon belül. Nem jelölhetõ újra az a személy, aki az elõzõ

választás során nem kapta meg az összes képviselõ szavazatainak legalább

tíz százalékát.

(7) A Testület akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják. Nem

akadálya a Testület megalakulásának, ha valamelyik képviselõcsoport nem

állít jelöltet.

(8) Ha a Testület megválasztását követõen új képviselõcsoport alakul, e

képviselõcsoport jelölése alapján - a Testület megbízatásának hátralévõ

idejére - az Országgyûlés új tagot választ a Testületbe.

3. Cím

Összeférhetetlenség

34. §

(1) A Testület tagjává az a büntetlen elõéletû, felsõfokú végzettségû magyar

állampolgár választható, aki legalább öt évi szakmai gyakorlattal

rendelkezik. Szakmai gyakorlatnak tekintendõ különösen a tájékoztatási,

mûsorszerkesztési és készítési, a mûsorszolgáltatási, a távközlési, a

frekvenciagazdálkodási, továbbá az ezekkel összefüggõ mûszaki, jogi,

igazgatási, gazdasági, tudományos, szociológiai és közvéleménykutatási

tevékenység.

(2) A Testületnek nem lehet tagja:

a/ a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja,

államtitkár, fõpolgármester, polgármester, megyei közgyûlés elnöke és ezek

helyettese, országgyûlési képviselõ vagy fizetett alkalmazottja,

köztisztviselõ, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselõje,

b/ a mûsorszolgáltató, a mûsorterjesztõ, a lapterjesztõ vezetõje,

vezetõ testületének tagja, ügyvezetõje, illetõleg aki mûsorszolgáltatóval,

mûsorterjesztõvel vagy lapterjesztõvel munkavégzésre irányuló jogviszonyban

áll,

c/ a mûsorszolgáltató, a mûsorterjesztõ, a lapterjesztõ, illetõleg aki

ilyen gazdasági társaságban rendelkezik tulajdonosi részesedéssel,

d/ a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a

Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának tagja vagy a

közalapítványok alkalmazottja.

(3) A jelölt köteles megválasztása elõtt írásban nyilatkozni arról, hogy vele

szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok, illetõleg, hogy megválasztása

esetén az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul megszünteti.

35. §

(1) A Testület tagja

a/ mûsorszolgáltatóval, mûsorterjesztõvel, hetilap vagy napilap

kiadójával, lapterjesztõvel nem állhat munkavégzésre irányuló

jogviszonyban,

b/ nem lehet az a/ pontban felsorolt szervezet tulajdonosa (tagja,

részvényese), alapítvány kezelõ szervezetének tagja, igazgatósági vagy

felügyelõ bizottsági tagja, ügyvezetõje, továbbá könyvvizsgálója,

(2) A Testület tagjának a Ptk. 685. §-a b/ pontja szerinti közeli

hozzátartozója nem lehet az (1) bekezdés a/ pontjában felsorolt szervezet

tulajdonosa (tagja, részvényese), kuratóriumi, igazgatósági vagy

felügyelõbizottsági tagja, ügyvezetõje, továbbá könyvvizsgálója.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi elõírásokat, a

testületi tagsági megbízatás megszûnését követõ hat hónapban is alkalmazni

kell.

(4) A Testület tagja a mûsorszolgáltatási (elosztási) jogosultság idõtartama

alatt, a Testület tagjának a Ptk. 685. § b/ pontja szerinti közeli

hozzátartozója pedig a jogosultság idõtartamának elsõ fele alatt,

mûsorelosztó esetén öt évig nem létesíthet munkavégzésre irányuló

jogviszonyt olyan mûsorszolgáltatóval, illetve mûsorelosztóval, amely az õ

megbízatási ideje alatt kapott mûsorszolgáltatási jogosultságot, vagy ezen

idõ alatt vették mûsorelosztóként nyilvántartásba.

(5) A Testület tagja pártpolitikai tevékenységet nem folytathat,

pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.

(6) A Testület tagja tudományos, oktató, irodalmi, mûvészeti és más szerzõi

jogvédelem alá esõ tevékenység kivételével egyéb keresõ foglalkozást nem

folytathat, tudományos, oktató, irodalmi, mûvészeti és más szerzõi

jogvédelem alá esõ tevékenységért mûsorszolgáltatótól díjazást nem fogadhat

el.

4. Cím

A Testület tagjainak kötelezettségei

36. §

(1) A Testület tagja a feladata ellátása során tudomására jutott államtitkot,

szolgálati és üzleti titkot köteles megõrizni.

(2) A Testület tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyûlés elnöke elõtt

az alábbi szövegû esküt teszi:

"Én, ........., esküszöm, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület

tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom,

megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen járok el."

5. Cím

A Testület tagjai megbízatásának megszûnése

37. §

(1) A Testület tagjainak megbízatása megszûnik:

a/ a Testület megbízatási idejének lejártával,

b/ lemondással,

c/ összeférhetetlenségi okból,

d/ felmentéssel,

e/ kizárással,

f/ a megbízatás elvesztésével,

g/ a tag halálával,

h/ a tagot jelölõ képviselõcsoport megszûnésével.

(2) A Testület tagja megbízatásának megszûnését az (1) bekezdés b/, f/, és h/

pontja esetében a Testület elnöke, az (1) bekezdés c/, d/ és e/, pontja

esetében a Testület teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Testület

elnöke megbízatásának megszûnését - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével

- a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.

(3) Ha a Testület tagjával vagy elnökével szemben összeférhetetlenségi ok

merül fel, és az ok keletkezésétõl, illetve az összeférhetetlenséget

megállapító ülés idõpontjától számított tíz napon belül az

összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Testület teljes

ülése határozatban megállapítja, hogy a tag vagy az elnök testületi tagsága

megszûnt. A Testület tagja, illetõleg elnöke az összeférhetetlenséget

megállapító határozat meghozatalának idõpontjától a tisztségébõl eredõ

jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) Felmentéssel szûnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja több mint három

hónapon át folyamatosan, neki fel nem róható okból nem képes ellátni a

megbízatásából eredõ feladatait.

(5) Kizárással szûnik meg a megbízatás, ha a Testület tagja

a/ neki felróható okból több mint három hónapon át nem tesz eleget

megbízatásából eredõ feladatainak

b/ bûnösségét jogerõs ítélet állapította meg.

(6) A Testület tagjával vagy elnökével szemben indult büntetõeljárásról a

nyomozó hatóság a Testületet értesíti. A Testület teljes ülése többségi

szavazattal a Testület tagját, kétharmados szavazattal a Testület elnökét a

tisztségébõl eredõ jogköre gyakorlása alól a bûncselekmény jogerõs

elbírálásáig felfüggesztheti.

(7) Ha valamelyik képviselõ csoportnak megszûnik a joga a két testületi tag

jelölésére, a képviselõcsoport által meghatározott egyik tag megbízatása

elvész. Ha a két tag nem egyidõben került megválasztásra, a késõbb

megválasztott tag megbízatása vész el.

(8) Ha a Testület ülése összeférhetetlenségrõl, felmentésrõl vagy kizárásról

dönt, az érintett tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a

szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett

kérdésekrõl megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a

Testület elnöke az Országgyûlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben

az esetben az összeférhetetlenségrõl, a felmentésrõl vagy a kizárásról a

jelenlévõ képviselõk kétharmadának szavazatával az Országgyûlés dönt.

(9) A Testület elnöke esetében a (3), (6) és (8) bekezdése szerinti

eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár

el.

38. §

(1) A Testület tagja megbízatásának megszûnése esetén a jelölési eljárást

nyolc napon belül meg kell kezdeni. Az új tag személyére az a

képviselõcsoport tesz javaslatot, amely a megüresedett hely betöltésére

korábban javaslatot tett.

(2) Az új tag megbízatása annyi idõre szól, amennyi a Testület megbízatásából

hátra van.

6. Cím

A Testület tagjainak díjazása

39. §

(1) A Testület tagja a közigazgatási államtitkár, elnöke a miniszter

illetményével azonos összegû díjazásban, alap- és pótszabadságban részesül.

(2) A Testület tagját és az elnököt megbízatási idejének lejártát követõen -

amennyiben nem választják meg újra -, további hat hónapon keresztül a havi

díjazásának megfelelõ összegû ellátás illeti meg.

(3) A Testület tagját egészségügyi ok miatt történõ felmentése esetén

végkielégítés illeti meg, amelynek összege a hat havi - ennél kevesebb

ideig tartó megbízatás esetén legfeljebb a megbízatás ellátásának

idõtartamára járó - díjazása mértékének felel meg.

7. Cím

A Testület mûködése

40. §

(1) Ha a Testület elnöke a Testület ülésén akadályoztatása miatt nem vesz

részt, az elnöki feladatokat a testület tagjai az ügyrendben meghatározott

sorrendben, egymást követõen látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a

szavazásban részt vehet.

(2) A Testület maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben

közzétesz.

(3) Az ügyrend tartalmazza a tagok és az elnök tevékenységével kapcsolatos, e

törvényben nem szabályozott kérdéseket.

8. Cím

A Testület feladatai

41. §

(1) A Testület feladatai:

a/ ellátja a mûsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati

rendelkezésben lévõ mûsorszolgáltatás céljára biztosított mûholdas

csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát;

b/ ellátja az e törvényben elõírt felügyeleti és ellenõrzési

feladatokat;

c/ Panaszbizottságot mûködtet az eseti bejelentések kivizsgálására;

d/ mûsorfigyelõ szolgálatot mûködtet; e szolgálat által végzett

vizsgálatok rájuk vonatkozó eredményét a Magyar Rádió Közalapítványnak, a

Magyar Televízió Közalapítványnak és a Hungária Televízió Közalapítványnak,

valamint a közszolgálati mûsorszolgáltatóknak térítésmentesen átadja;

e/ véleményt nyilvánít a frekvenciagazdálkodással kapcsolatos

jogszabályok tervezetérõl

f/ külön törvényben meghatározott számú tagot jelöl a Nemzeti

Frekvencia Tanácsba

g/ ellátja a mûsorszolgáltatási szerzõdésekkel összefüggõ feladatokat

h/ nyilvános nyilvántartást vezet a mûsorszolgáltatási szerzõdésen

alapuló, illetõleg a nyilvántartásba vett mûsorszolgáltatásokról és

mûsorelosztókról

i/ rendszeresen ellenõrzi a vele kötött mûsorszolgáltatási szerzõdések

megtartását

j/ állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar mûsorszolgáltatási

rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, és részt vesz e

területtel kapcsolatos döntések elõkészítésében

k/ kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci

magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat

l/ biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és végrehajtásának

ellenõrzéséhez szükséges információkat

m/ megállapítja a mûsorelosztással történõ mûsorszolgáltatás díjának

mértékét (mértékeit) és ezt közzéteszi;

n/ ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján

kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

(2) Az (1) bekezdés i) pontjában megjelölt feladatát a Testület a mûsor

vétele és rögzítése vagy a mûsorszolgáltató által rögzített mûsor

vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján látja el.

42. §

(1) A Testületnek a mûsorszolgáltatást érintõ frekvenciagazdálkodás

koncepciójának kialakításakor a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatás

szükségleteire tekintettel kell lennie.

(2) A Testület a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi a mûsorszolgáltatást érintõ

frekvenciakészlettel való gazdálkodásra vonatkozó koncepcióját.

9. Cím

A Testület beszámolója

43. §

(1) A Testület minden év március elsejéig az Országgyûlésnek megküldi a

megelõzõ évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban

különösen értékelnie kell

a/ a véleményszabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának

helyzetét,

b/ a mûsorszolgáltatók és az azokhoz e törvény VIII. fejezetében meg-

határozottak szerint kapcsolódó napilapok, hetilapok, lapterjesztõk,

mûsorelosztók tulajdoni helyzetének alakulását,

c/ a mûsorszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló

frekvenciagazdálkodás helyzetét,

d/ a mûsorszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek

alakulását.

(2) A beszámolót a Mûvelõdési Közlönyben közzé kell tenni.

10. Cím

A határozathozatal szabályai

44. §

(1) A 45. és 46. §-okban meghatározott esetekben az elnök nem szavaz.

(2) Az elnök szavazati jogának mértéke az alábbiak szerinti tört szám

értékével azonos:

a/ ha a kormánypárti és ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt tagok

száma egyenlõ, akkor a tört számlálója egy, nevezõje a tagok számának

összege plusz egy,

b/ ha a kormánypárti és az ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt

tagok száma nem egyenlõ, a tört szám számlálója egy, nevezõje pedig a

kormánypárti vagy ellenzéki képviselõcsoportok által nagyobb számban jelölt

testületi tagok számának kétszerese plusz egy.

(3) A Testület tagjai szavazati jogának mértékét az alábbiak szerint kell

kiszámítani:

a/ ha az elnök a szavazásban részt vehet, a szavazatok összességébõl le

kell vonni az elnök szavazatának mértékét, az így kapott szavazatok ötven

százaléka egyenlõ arányban oszlik meg a kormánypárti képviselõcsoportok

által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlõ arányban oszlik

meg az ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt tagok között;

b/ ha az elnök a szavazásban nem vehet részt, a szavazatok ötven

százaléka egyenlõ arányban oszlik meg a kormánypárti képviselõcsoportok

által jelölt tagok között, másik ötven százaléka egyenlõ arányban oszlik

meg az ellenzéki képviselõcsoportok által jelölt tagok között.

(4) A Testület a döntéseit a (2) és (3) bekezdés szerint számított szavazatok

alapján - a 45. és 46. §-okban foglaltak kivételével - egyszerû többséggel

hozza.

45. §

(1) Az országos rádió és televízió mûsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt

pályázatok elbírálásának módja a következõ:

a/ a szavazás elsõ fordulójában a Testület elnöke nem jogosult

szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados

többsége szükséges;

b/ ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület

legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart.

Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat

érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

c/ ha a b/ pontban jelzett szavazás is eredménytelen, a Testület

megbízatása - az elnök megbízatásának kivételével - megszûnik. A megbízatás

megszûnését követõ harminc napon belül az Országgyûlés új testületi tagokat

választ az 33. §-ban leírt jelölési és választási rend szerint.

(2) Az (1) bekezdés c/ pontja szerint megválasztott Testület - új pályázat

kiírása nélkül - az alábbiak szerint dönt a benyújtott pályázatokról:

a/ a szavazás elsõ fordulójában az elnök is szavazati joggal

rendelkezik. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak

kétharmados többsége szükséges;

b/ ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület

legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart.

Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat

érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerû többsége szükséges.

46. §

(1) Az általános pályázati feltételek, továbbá az országos és a körzeti

mûsorszolgáltatási pályázati felhívás meghatározása, valamint a körzeti

rádió- és televízió mûsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok

elbírálása az alábbiak szerint történik:

a/ a szavazás elsõ fordulójában a Testület elnöke nem jogosult

szavazni. A határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados

többsége szükséges;

b/ ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület

legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart.

Ebben a fordulóban az elnök is szavazati joggal rendelkezik. A határozat

érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége szükséges;

c/ ha az általános pályázati feltételek, vagy a pályázati felhívások

tárgyában a szavazás második fordulójában nem született határozat, a

Testület legkevesebb harminc, legfeljebb hatvan nap elteltével új szavazást

tart. Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A

határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerû többsége

szükséges,

d/ ha a körzeti rádió és a körzeti televízió mûsorszolgáltatási

jogosultságokra kiírt pályázatok elbírálása során a szavazás második

fordulójában sem született döntés, hatvan napon belül új pályázatot kell

kiírni.

(2) A helyi rádió és televízió mûsorszolgáltatási jogosultságokra kiírt

pályázatok elbírálásának módja:

a/ a szavazás elsõ fordulójában a Testület elnöke jogosult szavazni. A

határozat érvényességéhez a szavazásra jogosultak kétharmados többsége

szükséges;

b/ ha a szavazás elsõ fordulójában nem született határozat, a Testület

legkevesebb három nap, legfeljebb nyolc nap elteltével új szavazást tart.

Az elnök ebben a fordulóban is szavazati joggal rendelkezik. A határozat

érvényességéhez a szavazásra jogosultak egyszerû többsége szükséges.

(3) Ha a pályázatok elbírálása során nem született döntés, hatvan napon belül

új pályázatot kell kiírni.

11. Cím

A Panaszbizottság

47. §

(1) A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének (4. §) megsértése miatti

panaszokat a Testület Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság)

bírálja el. A Panaszbizottság tagjait - öt évre szólóan - a Testület bízza

meg.

(2) A Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak

alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók.

(3) Nem lehet a Panaszbizottság tagja a Testület, továbbá a Magyar Rádió

Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió

Közalapítvány kuratóriumának tagja, illetve az sem, aki a Testületnek sem

lehetne tagja. A Panaszbizottság tagjai megbízatásának részletes

szabályozását a Testület ügyrendje tartalmazza.

(4) A Panaszbizottság tagja az összeférhetetlenségi okot haladéktalanul

köteles bejelenteni a Testület elnökének. Ha a Panaszbizottság tagjával

szemben büntetõeljárás indul, errõl a nyomozóhatóság a Testületet értesíti.

A Testület a Panaszbizottság tagját jogköre gyakorlása alól erre

tekintettel felfüggesztheti.

(5) Összeférhetetlenség fennállása esetén, illetve ha a bíróság a

Panaszbizottság tagjával szemben bûncselekmény elkövetése miatt jogerõs

ítéletet hozott, a Testület a Panaszbizottság e tagjának megbízatását

megszünteti.

48. §

(1) Az egyes ügyekben három tagú tanács jár el. Az eljáró tanács egyik tagja

jogi végzettségû személy.

(2) A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok

eljárási rendjét - ideértve az eljáró Panaszbizottság tagjának elfogultság

miatti, kizárására vonatkozó szabályokat is - a Testület állapítja meg.

Ennek során figyelemmel kell lenni a felek egyenlõsége, a nyilvánosság és a

pártatlanság elvének érvényesítésére.

(3) A Panaszbizottság ügyrendje tartalmazza a 4. §-a alá nem tartozó

panaszügyek elintézésének rendjét is. Az ilyen ügyekben a Panaszbizottság a

panaszt megvizsgálja, és állásfoglalásáról tájékoztatja a panaszost, az

érintett mûsorszolgáltatót, továbbá - ha ezt szükségesnek tartja - a

közvéleményt.

(4) A Panaszbizottság mûködésével kapcsolatos hivatali feladatokat a Testület

irodája látja el.

(5) A Testület legalább félévente megvitatja és értékeli a Panaszbizottság

által hozott állásfoglalásokat.

49. §

(1) Ha a mûsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi

kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben

egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad

lehetõséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott

tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont

képviselõje vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevõ)

kifogásával a mûsorszolgáltatóhoz fordulhat.

(2) A kifogást tevõ a kifogásolt közlés megjelenésétõl, többszöri közlés

esetén az utolsó ismétléstõl számított negyvennyolc órán - a Magyar

Köztársaság határain kívül élõ (tartózkodó, mûködõ) személy esetében nyolc

napon - belül írásban kérheti a mûsorszolgáltatótól álláspontjának - a

kifogásolt álláspont megjelenéséhez hasonló körülmények közötti -

ismertetését. Nem élhet a kifogásolás jogával a kifogást tevõ, ha az

ismertetésre nem juttatott álláspontja ismertetésére ezen álláspont más

képviselõje már lehetõséget kapott, vagy ha e lehetõséget a kifogást tevõ

kapta, de azzal nem élt.

(3) A mûsorszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról, annak

kézhezvételétõl számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésrõl a

kifogást tevõt haladéktalanul értesíteni kell. A kifogást tevõ a döntés

közlésétõl számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének

elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett megjelenítéstõl számított

hat napon - külföldi esetén tizenkét napon belül - belül a kifogásolt

mûsorszám és a mûsorszolgáltató pontos megnevezésével írásban panaszt

nyújthat be a Panaszbizottsághoz. A Panaszbizottsághoz akkor is benyújtható

a panasz, ha a mûsorszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a

kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Panaszbizottsághoz

a kifogás teljesítésére vállalt határidõ lejártát követõ negyvennyolc órán

belül kell a panaszt benyújtani.

(4) A Panaszbizottság a panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül

állást foglal a kifogást tevõ által elõterjesztett kérdésekben.

(5) A mûsorszolgáltató a Panaszbizottság felhívására haladéktalanul a

Panaszbizottság rendelkezésére bocsátja a vitatott mûsorszámot rögzítõ

anyagot és megadja a Panaszbizottságnak az üggyel kapcsolatban kért

felvilágosítást.

(6) A Panaszbizottság a mûsorszolgáltatót és a kifogást tevõt

meghallgathatja. A meghallgatástól való távolmaradás az állásfoglalásnak

nem akadálya.

50. §

(1) A Panaszbizottság az alaptalan, illetve az e törvényben meghatározott

feltételeknek nem megfelelõen benyújtott panaszt elutasítja.

(2) Ha a Panaszbizottság állásfoglalása szerint a mûsorszolgáltató

megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a mûsorszolgáltató a

Panaszbizottság által megjelölt idõpontban és módon - a Panaszbizottság

állásfoglalásában foglaltaknak megfelelõen -, kommentár nélkül közli a

Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetõséget ad a kifogást tevõnek

álláspontja megjelenítésére.

51. §

(1) A Panaszbizottság állásfoglalása ellen a mûsorszolgáltató halasztó

hatályú jogorvoslati kérelemmel a Testülethez fordulhat az állásfoglalás

közlésétõl számított negyvennyolc órán belül.

(2) A Testület a jogorvoslati kérelemrõl tizenöt napon belül határoz. Ha a

kérelmet elutasítja, a Panaszbizottság állásfoglalását azonnal teljesíteni

kell.

(3) A Testület határozatának felülvizsgálatát a mûsorszolgáltató a bíróságtól

kérheti. A bíróság a Pp. XX. fejezetének szabályai szerint jár el. A

bíróság a Testület határozatát megváltoztathatja.

(4) A Panaszbizottság jogerõs határozatát, valamint az azt megváltoztató

jogerõs bírósági határozatot a Mûvelõdési Közlönyben közzé kell tenni.

12. Cím

A Testület és a Hírközlési Fõfelügyelet kapcsolata

52. §

(1) A mûsorszolgáltatási pályázatok elõkészítése érdekében a Testület a

mûsorszolgáltatási lehetõségek jegyzékének és az ehhez tartozó

frekvenciatervek kidolgozására kéri fel - a közlekedési, hírközlési és

vízügyi miniszter útján - a Hírközlési Fõfelügyeletet.

(2) Ha a Hírközlési Fõfelügyelet a Testület által megjelölt idõpontban nem

képes eleget tenni a felkérésnek, a közlekedési, hírközlési és vízügyi

miniszter határidõ-hosszabbítást engedélyezhet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Testület meghatározza:

a/ a mûsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi

szempontokat, különösen a frekvenciahasználat célja tekintetében

b/ a mûsorszórási célú frekvenciatervezésben alkalmazandó

preferenciákat

c/ a mûsorszórási célú frekvenciatervezés ütemezését és irányelveit.

(4) A Hírközlési Fõfelügyelet által kidolgozott frekvenciatervnek

tartalmaznia kell:

a/ a mûsorszóró adók névleges telephelyeit - földfelszíni mûsorsugárzás

esetén -, valamint a telepítés egyéb mûszaki követelményeit

b/ az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet

c/ a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.

(5) A Testület a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.

(6) A Testület a frekvenciatervet jóváhagyás elõtt legalább tizenöt napra

közszemlére bocsátja. A közszemlére bocsátásról és annak helyérõl a

kezdõnapja elõtt legalább két héttel, legalább két országos napilapban a

Testület felhívást tesz közzé, amelyben megjelöli a közszemle lezárását

követõen legkorábban tíz nap múlva megtartandó nyilvános meghallgatás

helyét és idõpontját. A nyilvános meghallgatásra a 95. §-t kell alkalmazni.

(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azokat a

Hírközlési Fõfelügyeletnél bárki megtekintheti.

IV. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI MÛSORSZOLGÁLTATÓK

1. Cím

A közalapítványok

53. §

(1) A közszolgálati mûsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének

védelmére az Országgyûlés - a 141-143. §-ok szerint - létrehozza a Magyar

Rádió Közalapítványt, a Magyar Televízió Közalapítványt és - alapítójának

kezdeményezésére - átalakítja a Hungária Televízió Közalapítványt (a

továbbiakban együtt: közalapítványok).

(2) E törvény a Hungária Televízió Közalapítvány nevét, célját és vagyonát

nem érinti.

(3) A közalapítványok alapító okiratát (a Hungária Televízió Közalapítvány

alapító okiratának módosítását) az Országgyûlés a jelenlévõ képviselõk

kétharmados szavazatával fogadja el. A közalapítvány mûködésének és

szervezetének e törvényben nem szabályozott kérdéseit az alapító okiratban

kell meghatározni.

(4) A közalapítványokra e törvény eltérõ rendelkezése hiányában a

közalapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

54. §

(1) A közalapítvány induló vagyonát az Országgyûlés az alapító okiratban

állapítja meg.

(2) Az alapító pótlólagos vagyonrendeléssel, célra rendelt vagyonként

a/ a Magyar Rádió költségvetési szerv állami tulajdonban lévõ ingó és

ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékû jogait a Magyar Rádió

Közalapítvány,

b/ a Magyar Televízió költségvetési szerv állami tulajdonban lévõ ingó

és ingatlan vagyonát, valamint vagyoni értékû jogait a Magyar Televízió

Közalapítvány,

c/ a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési szervek állami

tulajdonban lévõ közös használatú ingó és ingatlan vagyonát a tulajdonjogi

megosztást követõen vagy a részvénytársaságok alapító okirataiban

meghatározottak szerint a Magyar Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar

Televízió Közalapítvány

tulajdonába adja.

A kuratóriumok

55. §

(1) A közalapítványok kezelõ szervei a kuratóriumok.

(2) A kuratóriumok az Országgyûlés által választott, illetõleg az e

törvényben meghatározott szervezetek által delegált tagokból állnak.

(3) Az Országgyûlés által választott tagok alkotják a kuratórium elnökségét.

(4) Az Országgyûlés mindhárom kuratóriumba külön-külön legalább nyolc tagot

választ a képviselõk több mint felének szavazatával, egyenként.

(5) Az Országgyûlés által a kuratóriumba választható tagok felét a

kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselõcsoportok jelölik úgy, hogy

minden képviselõcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani.

(6) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését

követõ nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól

számított tizenöt napon belül meg kell tartani.

(7) Ha valamelyik képviselõcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott

oldal másik (többi) képviselõcsoportja(i) jelölhetik a négy-négy személyt.

A meg nem választott jelölt helyére új jelöltet kell állítani és az új

választást tizenöt napon belül meg kell tartani. Nem jelölhetõ újra az a

személy, aki az elõzõ választás során nem kapta meg az összes képviselõ

szavazatainak legalább tíz százalékát.

(8) A kuratórium elnöksége akkor alakul meg, ha valamennyi tagját

megválasztják. Nem akadálya a kuratórium elnöksége megalakulásának azonban,

ha a kormánypárti vagy az ellenzéki oldal valamelyike nem állít jelöltet.

(9) A kuratórium elnökségét négy évi idõtartamra választják.

Ha az elnökség megbízatásának ideje alatt a kormánypárti és az ellenzéki

képviselõcsoportok tekintetében változás következik be, ez az elnökség

tagjainak megbízatását nem érinti, de ha ez az egyenlõ arány fenntartása

érdekében szükséges, új jelölés alapján új tagot vagy tagokat kell

választani az elnökség megbízatásának hátralévõ idejére.

(10) A kuratórium - egyben az elnökség - elnökét a kormánypárti

képviselõcsoport(ok), elnökhelyettesét az ellenzéki képviselõcsoport(ok)

jelölése alapján az Országgyûlés választja, az elnökség tagjai közül.

(11) Ha az elnök, illetve az elnökhelyettes jelölésérõl a képviselõcsoportok

nem tudnak megállapodni, akkor a jelölést sorsolással kell eldönteni.

56. §

(1) A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába és a Magyar Televízió

Közalapítvány kuratóriumába huszonegy-huszonegy tagot delegálnak az alábbi

szervezetek:

a/ a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országos

önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy fõt,

b/ a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a

Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek

Szövetsége egy fõt,

c/ a b/ pontban nem említett egyházak egy fõt,

d/ az emberi jogi országos szervezetek egy fõt,

e/ az irodalom, a színház-, a film-, az elõadó-, a zene-, a tánc-, a

képzõ- és az iparmûvészet, valamint a kultúra egyéb területén mûködõ

országos szakmai szervezetek négy fõt,

f/ az oktatás és tudomány területén mûködõ országos szakmai

szervezetek kettõ fõt,

g/ a szakszervezetek országos szövetségei egy fõt,

h/ a munkaadók és a vállalkozók országos szakmai, érdekképviseleti

szervezetei egy fõt,

i/ az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy fõt,

j/ a környezetvédõk, természetvédõk, állatvédõk országos szervezetei

egy fõt,

k/ a nõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,

l/ a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy

fõt,

m/ a nyugdíjasok országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,

n/ a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben lévõk országos

érdekképviseleti szervezetei egy fõt,

o/ a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,

p/ a települési önkormányzatok országos érdekképviseleti szervezetei

egy fõt,

r/ a határon túli magyar szervezetek egy fõt.

(2) A Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába huszonhárom tagot

delegálnak az alábbi szervezetek:

a/ a Magyarországon élõ nemzeti és etnikai kisebbségek országos

önkormányzatai, ennek hiányában országos szövetségei egy fõt,

b/ a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a

Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek

Szövetsége egy fõt,

c/ a b/ pontban nem említett egyházak egy fõt,

d/ az emberi jogi országos szervezetek egy fõt,

e/ az irodalom, a színház-, a film-, az elõadó-, a zene-, a tánc-, a

képzõ- és az iparmûvészet, valamint a kultúra egyéb területén mûködõ

országos szakmai szervezetek három fõt,

f/ az oktatás és a tudomány területén mûködõ országos szakmai

szervezetek kettõ fõt,

g/ az újságírók országos szakmai, érdekképviseleti szervezetei egy fõt,

h/ a környezetvédõk, természetvédõk, állatvédõk országos szervezetei

egy fõt,

i/ a nõk országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,

j/ a gyermekek és az ifjúság országos érdekképviseleti szervezetei egy

fõt,

k/ a testi állapotuk miatt súlyosan hátrányos helyzetben levõk országos

érdekképviseleti szervezetei egy fõt,

l/ a sport országos érdekképviseleti szervezetei egy fõt,

m/ a szomszédos országokban mûködõ magyar szervezetek képviselõi hét

fõt, a szórvány magyarságot a Magyarok Világszövetségében képviselni

jogosult testület egy fõt.

(3) Az (1) bekezdés r/ pontjában és a (2) bekezdés m/ pontjában említett, a

szomszédos országokban mûködõ delegálásra jogosult magyar szervezeteket a

törvény melléklete tartalmazza.

57. §

(1) A 56. §-ban meghatározott delegálásra az a szervezet jogosult, amelyet a

Testület nyilvántartásba vett.

(2) A nyilvántartásba vételre történõ felhívást a Testület minden évben

január 31-éig a Magyar Közlönyben közzéteszi. A nyilvántartásba vételre

minden évben március 15-éig lehet jelentkezni.

(3) A Testület a jelentkezõk közül azt a szervezetet veszi nyilvántartásba,

amelyet a jelentkezésre való felhívás közzététele elõtt legalább két évvel

a rá vonatkozó szabályok szerinti bírósági (hatósági) nyilvántartásba

bejegyeztek. A jelentkezõnek közölnie kell, hogy a 56. §-ban

meghatározottak közül melyik csoportba tartozik.

(4) A delegált kuratóriumi tagok megbízatása egy évig tart.

(5) A 56. § szerint azonos csoportba tartozó, a Testület nyilvántartásába

felvett szervezetek évente jogosultak képviselõt delegálni a kuratóriumba.

Ha a delegálásról a résztvevõk teljes körûen nem tudnak megállapodni,

nyilvános sorsolással kell dönteni. A sorsolást - mindhárom kuratórium

tekintetében azonos alkalommal, minden év április 1-jéig a Testület

közjegyzõ közremûködésével végzi. A sorsoláson azok a szervezetek vehetnek

részt, amelyeknek a képviselõi a sorsoláson jelen vannak. A delegálásra

vonatkozó megállapodás vagy sorsolás egy évre szól.

(6) Sorsolás alapján egy szervezet egyidõben csak egy kuratóriumba delegálhat

képviselõt. Ha több delegálásra lenne így jogosult, meg kell jelölnie azt a

kuratóriumot, amelyben a delegálási jogával élni kíván. A másik (többi)

kuratórium tekintetében a sorsolást meg kell ismételni.

(7) Ha egy szervezet már élt delegálási jogával és a vele azonos csoportba

tartozó más szervezetek közül van olyan, amely még nem delegált, ezen

szervezet a kuratóriumi megbízatásának lejártától számított három éven

belül nem vehet részt sem a megállapodásban, sem a sorsolásban.

58. §

(1) A kuratóriumi tagokra és elnökökre a 34. § (2) bekezdésében - a d) pont -

és - a keresõ foglalkozás tilalmának kivételével - a 35. §-ban, a Ptk. 685.

§-ának b/ pontja szerinti közeli hozzátartozóira pedig a 35. § (2) és (4)

bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok irányadók.

(2) A kuratóriumi tagok a tagságuk megszûnését követõ két éven belül nem

létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt azzal a közszolgálati

mûsorszolgáltatóval, amelynek kuratóriumában tagok voltak.

(3) A kuratórium megbízatását annak lejárta elõtt a Ptk. 74/C. § (6)

bekezdésében foglaltak alapján az illetékes országgyûlési bizottság

javaslatára az Országgyûlés vonhatja vissza. A kuratórium egyes tagjainak,

vagy elnökének (elnökhelyettesének) összeférhetetlenségi okból, illetve e

törvénynek a 37. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak miatti felmentésérõl az

Országgyûlés, a szervezetek delegáltjairól a küldõ szervezet határoz.

A kuratórium és az elnökség feladat- és jogköre

59. §

(1) A kuratórium jogköre:

a/ a közszolgálati mûsorszolgáltató részvénytársaság vonatkozásában az

1988. évi VI. törvény (Gt.) alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel

- a közgyûlés jogainak gyakorlása,

b/ a közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének

megállapítása,

c/ javaslattétel a Testületnek az üzembentartási díjbevétel növelése

érdekében,

d/ javaslattétel az Országgyûlés illetékes bizottságának az állami

költségvetési támogatás, céltámogatás kezdeményezésére,

e/ amit a közalapítvány alapító okirata - e törvény keretei között - a

hatáskörébe utal.

(2) Az elnökség a közalapítvány kezelõjének jogkörében gazdálkodik a

közalapítvány vagyonával.

A közalapítvány gazdálkodása

60. §

(1) A közalapítvány bevételeit képezi:

a/ az üzembentartási díjbevételnek e törvényben megállapított hányada,

b/ a mûsorszolgáltatási díjbevételnek e törvényben megállapított

hányada,

c/ a közalapítvány vagyonának hozadéka,

d/ az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás,

céltámogatás, alapítványi befizetések).

(2) A közalapítvány kiadásait képezik:

a/ a közszolgálati mûsorszolgáltató mûködési és fejlesztési

költségeihez hozzájárulás,

b/ a közalapítvány saját költségei (kiadásai).

(3) A közalapítványok üzletszerû gazdasági tevékenységet nem végezhetnek, más

gazdasági társaságot, közhasznú társaságot nem alapíthatnak, más mûködõ

gazdasági társaságban részesedést nem szerezhetnek, alapítvány

létrehozására nem jogosultak.

(4) Mûködési költségeiket az üzembentartási díjnak az õket megilletõ részébõl

fedezik, a fel nem használt összeget a közszolgálati mûsorszolgáltatók

támogatására kötelesek fordítani.

(5) A közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.

A kuratórium és az elnökség mûködése

61. §

(1) A kuratórium, illetve az elnökség a feladatai ellátásához szükséges

gyakorisággal, de a kuratórium legalább negyedévente, az elnökség legalább

havonta ülésezik. Az ülést a kuratórium (elnökség) elnöke hívja össze akkor

is, ha az közgyûlési ügyekben kíván dönteni. Ezekhez a napirendi pontokhoz

a közszolgálati mûsorszolgáltató elnökét meg kell hívni. Az elnök köteles a

kuratórium (elnökség) rendkívüli ülését a kuratórium (elnökség) tagjai

többségének a napirend megjelölésével elõterjesztett kérésére nyolc napon

belüli idõpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezõk

együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.

(2) A kuratórium tagjainak (ideértve az elnökség tagjait, az elnököt és az

elnökhelyettest is) szavazati joga egyenlõ.

(3) Az ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele és az elnök, vagy

az elnökhelyettes jelen van. A határozat meghozatalához a jelenlévõk

többségének szavazata szükséges. Kuratóriumi ülésen a jelenlévõk

kétharmadának szavazata szükséges azonban a közszolgálati mûsorszolgáltató

elnöke megválasztásához, megbízatásának egyszeri meghosszabbításához (66. §

(1) bekezdés b/ pont).

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérõen az összes tag kétharmadának

szavazatával hozható döntés az elnök visszahívásáról, illetve az alelnökök

megbízásának, vagy megbízatása visszavonásának megtiltásáról (66. § (1)

bekezdés c/ pont), valamint elnökségi ülésen a 66. § (2) bekezdés b/ pontja

szerinti ügyekben. Az összes kuratóriumi tag több mint fele tehet

javaslatot az elnök visszahívására (66. § (1) bekezdés d/ pont).

(5) Az ülés napirendjét az elnök állítja össze és vezeti az ülést. A

napirendre bármely tag írásban elõzetesen javaslatot tehet, amelynek

napirendre vételérõl az ülés határoz.

(6) Ha az elnökség a 66. § (1) bekezdés b/ pontja alapján nem tud kétharmados

többséggel javaslatot tenni a mûsorszolgáltató elnökének személyére és

ugyanilyen szavazataránnyal új pályázat kiírásáról sem tud dönteni a

pályázat beadási határidejétõl számított harminc napon belül, megbízatása

megszûnik. Az Országgyûlés egy hónapon belül új elnökséget választ. Ennek

során az érintett személy nem jelölhetõ.

(7) A kuratórium ügyintézõ, ügykezelõ és ügyviteli teendõit a kuratórium

titkársága látja el. A kuratórium titkárságának szervezetére és mûködésére

vonatkozó további szabályokat az alapító okirat állapítja meg.

A közalapítvány ellenõrzõ szerve

62. §

(1) A közalapítvány kuratóriumának tevékenységét ellenõrzõ testület

ellenõrzi.

(2) Az ellenõrzõ testület elnökbõl és két tagból áll.

(3) Az ellenõrzõ testület elnökét és egy tagját az Országgyûlés ellenzéki

képviselõcsoportjai, egy tagját a kormánypártok képviselõcsoportjai jelölik

a kuratóriumi elnökségre irányadó szabályok szerint azzal, hogy

országgyûlési képviselõ is jelölhetõ. Megválasztásukra a kuratórium

elnöksége tagjaira irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az ellenõrzõ testület a kuratóriumtól tájékoztatást kérhet és az iratokba

betekinthet. A kuratóriumra kötelezõ döntést nem hozhat. A kuratórium

jogellenes döntései, illetve a közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos

hiányosságok és az alapítványi célok megvalósítását sértõ vagy

veszélyeztetõ döntések esetében értesíti az Országgyûlés elnökét, illetve

az Állami Számvevõszéket. A kuratórium éves beszámolóját az ellenõrzõ

testület véleményével kell az Országgyûlés elé terjeszteni.

A kuratórium és az ellenõrzõ bizottság tagjainak díjazása

63. §

Az elnökség tagjait az országgyûlési képviselõk alapdíja száznegyven

százalékának, az elnököt az alapdíj kétszáz százalékának, az elnökhelyettest

az alapdíj száznyolcvan százalékának, az ellenõrzõ bizottság tagjait az

alapdíj hetven százalékának, az ellenõrzõ bizottság elnökét az alapdíj száz

százalékának megfelelõ összegû díjazás illeti meg, továbbá költségtérítésre

tarthatnak igényt. Költségtérítés a kuratórium többi tagját is megilleti.

2. Cím

A Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság és a Duna

Televízió Részvénytársaság

64. §

(1) A nemzeti közszolgálati rádió illetõleg a televízió feladatainak

ellátására a Magyar Rádió Közalapítvány illetõleg a Magyar Televízió

Közalapítvány zártkörûen megalapítja a Magyar Rádió Részvénytársaságot (a

továbbiakban MR Rt.) illetõleg a Magyar Televízió Részvénytársaságot (a

továbbiakban MTV Rt.).

(2) A Magyar Rádió illetve a Magyar Televízió - e törvény 142-143. §-aiban

foglalt eljárás lefolytatása után az ott meghatározott idõponttól a Magyar

Rádió Közalapítvány, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány által

alapított egyszemélyes részvénytársaságként mûködik.

(3) Az MR Rt-re, az MTV Rt-re és a Duna TV Rt-re (a továbbiakban együtt

részvénytársaságok) e törvényben foglalt eltérésekkel a Gt.-nek a

részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni,

ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.

(4) A részvénytársaságnak egy forgalomképtelen részvénye van.

65. §

(1) A közalapítványok gyakorolják a részvénytársaságok vonatkozásában a Gt.

288-300. §-ában meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem

jogosultak azonban:

a/ megváltoztatni a részvénytársaságok alapvetõ tevékenységi körét,

b/ a részvénytársaságokat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy

más szervezeti formába átalakítani,

c/ a részvénytársaságoktól vagyont vagy nyereséget (osztalékot)

elvonni,

d/ a részvénytársaságok mûsorszerkezetét, továbbá mûsorainak illetve

mûsorszámainak tartalmát meghatározni,

e/ a részvénytársaság elnökének az általa gyakorolt munkáltató

jogkörökre nézve utasítást adni,

f/ olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy a

részvénytársaság elnökének hatáskörébe tartozik.

A közgyûlés hatásköre

66. §

(1) A kuratórium hatáskörébe tartozik:

a/ a közszolgálati mûsorszolgáltató, mint részvénytársaság alapító

okiratának megállapítása, módosítása, annak a Magyar Közlönyben történõ

közzététele,

b/ a részvénytársaság elnökének megválasztása, a megbízatás egyszeri

meghosszabbítása,

c/ a részvénytársaság elnökének visszahívása, alelnökei megbízásának, a

megbízás visszavonásának megtiltása - a részvénytársaság elnöke

intézkedését követõ kuratóriumi ülésen,

d/ a részvénytársaság elnöke visszahívásának kezdeményezése;

e/ a részvénytársaság függetlenségének védelme,

f/ a közszolgálatiság követelményeinek érvényre juttatása,

g/ a közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat jóváhagyása,

érvényesülésének évenkénti értékelése,

h/ az archiválás rendjérõl szóló szabályzat jóváhagyása,

i/ a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitûzések

évenkénti értékelése,

j/ az alaptõke felemelése, leszállítása,

k/ az éves gazdálkodási és pénzügyi terv elveinek, a kötelezõ

adásidõnek, valamint a végösszegnek a jóváhagyása,

l/ a mérleg és az eredmény-kimutatás jóváhagyása,

m/ a részvénytársaságok felügyelõ bizottsági tagjainak megválasztása,

visszahívása, a Gt. 13. §-ában foglaltakra figyelemmel,

n/ a könyvvizsgáló megválasztása, megbízatásának felmondása.

(2) A kuratórium elnöksége kizárólagos feladat- és jogköre

a/ a részvénytársaság elnöki tisztségére nyilvános pályázati felhívás

kiírása, elbírálása, az elnök díjazásának megállapítása,

b/ javaslattétel az elnök megválasztására, vagy új pályázat kiírása,

javaslat az elnök visszahívására, illetve az elnöki megbízatás pályázat

kiírása nélküli egyszeri meghosszabbítására;

c/ a részvénytársaság gazdálkodásának ellenõrzése,

da/ egymilliárd forintnál, vagy a tervezett éves forgalom tíz

százalékánál magasabb értékû szerzõdésekhez elõzetes tárgyalási

felhatalmazás megadása,

db/ hitelfelvétel, illetve háromszázmillió forintnál, vagy a tervezett

éves forgalom három százalékánál nagyobb értékû szerzõdések elõzetes

jóváhagyása,

dc/ ingatlan-elidegenítés, illetve százmillió forint feletti vagyoni

értékû jog elidegenítésének engedélyezése,

e/ javaslattétel a felügyelõ bizottsági tagok megválasztására és

visszahívására, díjazásuk megállapítása,

f/ javaslattétel a könyvvizsgáló megbízására és megbízásának

felmondására, díjazásának megállapítása,

g/ a közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat érvényesülésének

ellenõrzése, a kuratórium éves értékelésének elõkészítése,

h/ a részvénytársaság elnöke pályázatában foglalt célkitûzések

megvalósításának folyamatos ellenõrzése, a kuratórium éves értékelésének

elõkészítése.

67. §

(1) A részvénytársaságok ügyvezetését az elnök látja el, igazgatóság nem

mûködik. Az elnök gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a Gt. a

részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. Az elnökkel megbízási

jogviszonyt kell létesíteni, díjazását - évente egyszer - az általa

vezetett társaság terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.

(2) A részvénytársaságok alelnöke(i) munkaviszonyban állnak.

68. §

A részvénytársaság elnöke beszámol a kuratóriumnak (elnökségnek) az általa

irányított részvénytársaság tevékenységérõl.

69. §

(1) Nem választható a részvénytársaság elnökévé, aki a választást megelõzõ

két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár,

helyettes államtitkár, országgyûlési képviselõ, fõpolgármester, politikai

párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselõje volt.

(2) A részvénytársaság elnökét a pályázat alapján a kuratórium titkos

szavazással választja négy évre. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó

részletes elképzeléseit a részvénytársaság tájékoztatási és kulturális

mûsorpolitikai célkitûzéseirõl, üzletpolitikájáról, valamint az elnökség

által meghatározott egyéb kérdésekrõl.

(3) Az elnökség a részvénytársaság elnöke megbízatása lejártát megelõzõen

százhúsz nappal, az elnöki megbízás egyéb okból megszûnése esetén azt

követõen legkésõbb tizenöt nappal a pályázatot köteles meghirdetni.

(4) A kuratórium a részvénytársaság elnöke megbízatását egy ízben pályázat

kiírása nélkül a megbízatás lejártától számított további négy évre

meghosszabbíthatja.

70. §

(1) A részvénytársaság elnöke a megbízatási ideje alatt nem lehet

a/ országgyûlési képviselõ,

b/ párt tagja,

c/ a kuratóriumnak, a Testületnek tagja, elnöke,

d/ olyan gazdasági társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkezõ

tag, illetve olyan gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje vagy

felügyelõ bizottsági tagja, amely a részvénytársaságok bármelyikével üzleti

kapcsolatban áll,

e/ más mûsorszolgáltatással, illetõleg lapkiadással foglalkozó

gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezõ tag,

f/ olyan gazdasági társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkezõ

tag, illetve olyan gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje vagy

felügyelõ bizottsági tagja, amelyben a Magyar Államnak többségi részesedése

van.

(2) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának ideje alatt tudományos,

oktató, irodalmi, mûvészeti és más szerzõi jogvédelem alá esõ tevékenység

kivételével egyéb keresõ foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt

álló részvénytársaságtól e jogcímeken sem jogosult díjra, illetve a

jogdíját jótékony célra köteles felajánlani.

(3) A részvénytársaság elnöke pártpolitikai tevékenységet nem folytathat,

pártpolitikai nyilatkozatot nem tehet.

(4) A részvénytársaság elnöke - a tevékenységének megkezdése elõtt - írásbeli

nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll

fenn.

(5) A részvénytársaság elnöke a megbízatásának lejártát követõ két évben nem

lehet többségi állami részesedéssel rendelkezõ gazdasági társaságban vezetõ

tisztségviselõ.

71. §

A részvénytársaság elnöke e törvény, más jogszabályok, az alapító okirat, a

kuratórium (elnökség) határozatai és a közszolgálati mûsorszolgáltatási

szabályzat keretei között irányítja a Részvénytársaságot.

Ennek keretében:

a/ dönt a mûsorrendrõl,

b/ megállapítja a szervezeti és mûködési szabályzatot,

c/ elõterjeszti a közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzatot, és

gondoskodik végrehajtásáról,

d/ elõterjeszti az archíválás rendjérõl szóló szabályzatot, és

gondoskodik végrehajtásáról,

e/ meghatározza és jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet,

és gondoskodik végrehajtásáról,

f/ elkészíti a mérleg- és vagyonkimutatást, és jóváhagyásra

elõterjeszti a kuratóriumnak,

g/ elõterjeszti a szerzõdés engedélyezésére vonatkozó javaslatokat,

(66. § (2) bekezdés dc/ pont)

h/ elõterjeszti a tárgyalási felhatalmazást, illetve elõzetes

jóváhagyást igénylõ javaslatokat, (66. § (2) bekezdés da/ és db/ pont),

i/ gyakorolja a részvénytársaság alkalmazottai felett a munkáltatói

jogokat, beleértve az alelnök(ök) alkalmazását,

j/ gondoskodik mindazon további elõterjesztések elõkészítésérõl,

amelyeket e törvény és az alapító okirat vagy a kuratórium határozata

elõír,

k/ gyakorolja - az e törvényben foglalt eltérésekkel - mindazokat a

jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a

részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

72. §

A részvénytársaság elnöke a részvénytársaság tulajdonosától semmilyen jogcímen

nem kaphat díjazást.

A részvénytársaság felügyelõ bizottsága

73. §

(1) A részvénytársaság ügyvezetését a felügyelõ bizottság ellenõrzi. Jogában

áll az elnöktõl, a társaság dolgozóitól jelentést vagy felvilágosítást

kérni, a társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor

megvizsgálni, vagy szakértõvel a társaság költségére megvizsgáltatni.

(2) A felügyelõ bizottság három tagból áll. Tagjait a dolgozók által

választott tag kivételével a kuratórium választja négy évre. A felügyelõ

bizottság tagjainak részleges cserélõdése vagy a felügyelõ bizottság új

tagokkal való kiegészítése esetén az új tag(ok) megbízatása a felügyelõ

bizottság eredeti megbízásának idõpontjáig szól.

(3) A felügyelõ bizottság elsõ ülésén tagjai közül elnököt választ.

(4) A felügyelõ bizottság maga állapítja meg mûködésének szabályait,

ügyrendjét a kuratórium elnöksége hagyja jóvá.

(5) A felügyelõ bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább kettõ tag

jelen van.

(6) A felügyelõ bizottság köteles megvizsgálni a kuratórium (elnökség) elé

terjesztendõ minden olyan jelentést, amely a kuratóriumnak illetve az

elnökségnek a részvénytársaság közgyûlési hatáskörébe tartozó vagyoni

jellegû ügyeire vonatkozik.

(7) A részvénytársaság belsõ ellenõrzési szervezete a felügyelõ bizottság

irányítása alá tartozik.

(8) A felügyelõ bizottság szervezetére, mûködésére egyebekben a Gt. és az

alapító okirat elõírásai az irányadóak.

A részvénytársaság könyvvizsgálója

74. §

(1) A részvénytársaság könyvvizsgálóját a kuratórium választja négy évre.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a Gt. keretei között az

alapító okiratban kell meghatározni.

A részvénytársaság gazdálkodása

75. §

(1) Az állam a központi költségvetés "Országgyûlés" fejezetében a

részvénytársaságokat - a közalapítványok útján - a mûsorterjesztési

költségeiknek megfelelõ összegû támogatásban részesíti.

(2) A részvénytársaság - a fõtevékenységének elõsegítése érdekében -

vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati

mûsorszolgáltatás folytatására, fejlesztésére, illetve vállalkozásainak

fejlesztésére használhatja fel.

(3) A részvénytársaságnak nem lehet részesedése más mûsorszolgáltatóban.

(4) A Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót megilletõ, e

törvény hatályba lépése elõtt keletkezett szerzõi jogosultság alapjául

szolgáló mûveket a közszolgálati mûsorszolgáltatók, a birtokos

mûsortervének sérelme nélkül, kölcsönösen, térítés nélkül - kizárólag saját

mûsorukban - felhasználhatják.

76. §

(1) Semmis az a szerzõdés, amely a részvénytársaság és olyan jogalany között

jött létre, amely jogalany vagyonában a részvénytársaság elnöke, alelnöke,

a szervezeti és mûködési szabályzatban meghatározott vezetõ állású

dolgozója, továbbá munkatársa, illetve ezeknek a Ptk. 685. §-ának b)

pontja szerinti közeli hozzátartozója bármilyen közvetett vagy közvetlen

tulajdonnal, illetve más vagyoni értékû joggal, vagy személyes

érdekeltséggel rendelkezik.

(2) A részvénytársaság az ötszázezer forintos szerzõdési értéket meghaladó

szerzõdéseirõl külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen

fel kell tüntetni a szerzõdõ fél cégszerû azonosításához szükséges

adatokat, valamint a szerzõdõ felek által teljesítendõ szolgáltatást és

ellenszolgáltatást. Az egyazon naptári évben ugyanazon szerzõdõ féllel

kötött szerzõdéseket egybe kell számítani. A nyilvántartást bárki

megtekintheti. Erre a körülményre a szerzõdéskötést megelõzõen fel kell

hívni a szerzõdõ fél figyelmét.

V. FEJEZET

A MÛSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSÁNAK

RENDSZERE

1. Cím

A Mûsorszolgáltatási Alap

77. §

(1) A Mûsorszolgáltatási Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített

pénzalap, amelynek célja a közszolgálati mûsorszolgáltatás, a közszolgálati

mûsorok és mûsorszámok támogatása, a kultúra megõrzése és

továbbfejlesztése, a mûsorok sokszínûségének biztosítása, beleértve a helyi

közösségek, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életének, a

kisebbségi álláspontoknak, kultúráknak a kifejezését és bemutatását.

(2) Az Alap eszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra

használhatók fel.

(3) Az Alap forrásai: a mûsorszolgáltatási díj, a pályázati díj, a

mûsorszolgáltatási szerzõdésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a

mûsorelosztási hozzájárulás, az üzembentartási díj meghatározott része, az

üzembentartási díj kiegészítése címén folyósítandó költségvetési

hozzájárulás, valamint az önkéntes befizetések.

(4) Az Alapba történõ önkéntes befizetés közérdekû kötelezettségvállalásnak

minõsül.

(5) Az Alap kezelõje a Testület. Az Alap jogi személy.

(6) Az Alap kezelésének részletes szabályait - a pénzügyminiszterrrel

egyetértésben - a Testület határozza meg és a Mûvelõdési Közlönyben

közzéteszi.

78. §

(1) Az Alap bevételének évi legalább fél, legfeljebb egy százalékát a nem

nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók, valamint a közmûsorszolgáltatók

visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatására kell fordítani. A

támogatás a mûsorszolgáltató folyamatos tevékenységének meghatározott

idejére folyósítható.

(2) A mûsorszolgáltatók által fizetett mûsorszolgáltatási díj összegének

legalább ötven százalékát a mûsorszolgáltatók magyarországi gyártású,

közszolgálati mûsorszámai készítésének nyilvános pályázat alapján történõ

visszatérítendõ vagy vissza nem térítendõ támogatására kell fordítani.

(3) A közszolgálati mûsorszámok és mûsorok, valamint a nem nyereségérdekelt

mûsorszolgáltatók, illetve a közmûsorszolgáltatók támogatását nyilvános

pályázat útján kell biztosítani. A pályázatot a Testület írja ki, és a

Testület által összehívott eseti bíráló bizottság értékeli.

(4) A bíráló bizottság tagjait a Testület köztiszteletben álló személyek

közül választja ki, a Testület tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi

szabályok alkalmazásával. A bíráló bizottság tagjai nem lehetnek

köztisztviselõk. A bíráló bizottságban a mûsorszolgáltatási díj fizetésére

kötelezettek és a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatók, valamint

közmûsorszolgáltatók szakmai-érdekképviseleti szerveinek képviseletét

biztosítani kell.

(5) A Testület a döntését nyilvánosságra hozza.

2. Cím

Az üzembentartási díj

79. §

(1) Üzembentartási díjat köteles fizetni az, aki televízió mûsor vételére

alkalmas készüléket (a továbbiakban: televízió készülék) üzemeltet.

(2) Üzemeltetõnek kell tekinteni azt, aki áramszolgáltatóval fogyasztóként

szerzõdés vagy jogszabály alapján jogviszonyban áll. Az áramfogyasztó

bizonyíthatja, hogy nem üzemeltet televízió vevõkészüléket.

(3) Az áramszolgáltató vállalatok kötelesek a velük jogviszonyban álló

áramfogyasztók nevérõl és címérõl (székhelyérõl, telephelyérõl) adatot

szolgáltatni a Testületnek.

(4) Az üzembentartási díj összegét évenként a központi költségvetésrõl szóló

törvény állapítja meg.

(5) Az üzembentartási díjat a közszolgálati mûsorszolgáltatók versenyképes és

takarékos mûködtetésének, a mûsorszolgáltatási rendszer fenntartásának és a

közszolgálati mûsorok támogatási szükségleteinek figyelembevételével kell

megállapítani.

(6) Az üzembentartási díj beszedésérõl a Testület gondoskodik.

80. §

(1) Nem kell üzembentartási díjat fizetni

a/ a magánszemély - és a vele közös háztartásban élõ személyek - által

üzemben tartott második és minden további,

b/ az egészségügyi és gyermekintézmények, a fegyveres erõk, rendvédelmi

szervek, szanatóriumok, óvodák, oktatási intézmények, diákszállások

(kollégiumok), személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények által

ugyanabban az épületben, épületcsoportban használt második és minden

további,

c/ a bérelt,

d/ a legfeljebb tizenöt napra próbára átvett,

e/ a mûsorszolgáltató, a mûsorelosztó, a mûsorszétosztó, a mûsorszóró

rendszer üzemeltetõje, illetõleg a Testület vagy a Hírközlési Fõfelügyelet

által üzemi, vétel-megfigyelési és ellenõrzési célból telephelyen, illetve

vétel-megfigyelési helyen és gépkocsiban üzemben tartott,

f/ az ország területén legfeljebb harminc napig tartózkodó külföldi

állampolgár által üzemben tartott,

g/ a diplomáciai képviselet, a konzuli képviselet és a nemzetközi

szervezet, valamint ezek tagjai, nem magyar állampolgárságú alkalmazottai

és családtagjaik, valamint egyéb, nemzetközi szerzõdés alapján díjfizetés

alóli mentességre jogosult szervek és személyek által üzemben tartott,

h/ a zárt televíziós rendszerben, monitorként üzemeltetett

televíziókészülék után.

(2) Aki

a/ televíziókészülék forgalombahozatalával, bemutatásával foglalkozik,

üzemegységenként egy,

b/ televíziókészülék bérbeadásával foglalkozik, a tevékenységi körébe

tartozó minden

televíziókészülék után köteles üzembentartási díjat fizetni.

81. §

(1) Mentes az üzembentartási díj fizetése alól:

a/ az egyedül élõ hetven éven felüli személy,

b/ az önálló háztartásban élõ házaspár, illetve az élettársak, ha

mindketten hetven éven felüliek,

c/ az a hetven éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel

vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkezõ közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §

b) pont) eltartásáról gondoskodik,

d/ a hadirokkant és hadiözvegy,

e/ a súlyosan látás- vagy hallássérült, az I. és II. csoportbeli

rokkant.

(2) Az éves központi költségvetési törvényben az (1) bekezdésben megjelöltek

után átalány formájában meghatározott üzembentartási díjat kell

elõirányozni, és azt idõarányosan, havonta az Alapba kell átutalni.

(3) A mentességre jogosult a mentesség igazolását követõ hónap elsõ napjától

mentesül a fizetési kötelezettség alól. Nem kell igazolnia a mentességét

annak, aki e törvény hatálybalépését megelõzõen már igazolta azt.

82. §

(1) A díjfizetési kötelezettség a televíziókészülék üzemeltetésének

megkezdését követõ hónap elsõ napján kezdõdik, és az üzemeltetés megszûnése

hónapjának utolsó napjáig áll fenn.

(2) Ha a díjfizetésre kötelezett a fizetésére vonatkozó kötelezettségének

nem tesz eleget, az elmulasztott díjon felül havonta a díjjal azonos

összegû pótdíjat köteles fizetni.

83. §

A díj fizetésére kötelezett

a/ a televíziókészülék üzemeltetését,

b/ a 80. § (2) bekezdésének b/ pontjában meghatározott tevékenységét,

valamint a televízió készülékek számát, annak növekedését a tevékenysége

annak megkezdésétõl számított nyolc napon belül a díjbeszedést végzõ

szervezetnek köteles bejelenteni.

84. §

(1) Az 1995-ben elõfizetési díj címén az üzemeltetõk által befizetett összeg

(bázisszám) ötven százalékának mértékéig a központi költségvetés minden

évben utólag kiegészíti az Alap üzembentartási díjból származó bevételét,

ha ez a bevétel az említett százalékaránynak megfelelõ összeget nem éri el.

Ha a bevétel az ötven százalékos arányt meghaladja, a központi költségvetés

az alábbi mértékû támogatást nyújtja:

ha a bevétel a bázisszám

50,1-60 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 40%-

át;

60,1-70 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 35%-

át;

70,1-80 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 30%-

át;

80,1-90 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 25%-

át;

90,1-95 százaléka közötti összeg, akkor az 50% feletti bevételnek a 20%-

át.

(2) A beszedési költségek levonása utáni üzembentartási díj ötven százaléka a

Magyar Televíziót, huszonnyolc százaléka a Magyar Rádiót, tizennégy

százaléka a Duna Televíziót illeti - a tulajdonos közalapítványon keresztül

történõ folyósítással -, egy százaléka a Testület, egy százaléka - egymás

közt egyenlõ arányban - a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió

Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány mûködési költségeinek

fedezetére, hat százaléka a közszolgálati mûsorok támogatására kiírandó

pályázatok céljaira szolgál.

VI. FEJEZETMÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG

1. cím

Általános rendelkezések

85. §

(1) Magyarországi mûsorszolgáltatás végzésére magyarországi lakóhellyel

rendelkezõ természetes személy, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba

vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági

társaság jogosult.

(2) Részvénytársasági formában mûködõ mûsorszolgáltató részvényei kizárólag

névre szólóak lehetnek.

(3) Országos és körzeti vételkörzetû televízió, illetve országos vételkörzetû

rádió mûsorszolgáltató közalapítványi, részvénytársasági, illetõleg

kizárólag helyi önkormányzatok vagy (és) nemzetiségi-etnikai kisebbségi

önkormányzatok tulajdonában álló közhasznú társasági formában mûködhet.

86. §

(1) Mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatos mûsorszolgáltatóként a Testület

által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint a

közszolgálati mûsorszolgáltató mûködhet.

(2) Nem lehet mûsorszolgáltatásra jogosult személy:

a/ a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyûlési képviselõ,

a Kormány tagja, az államtitkár, az állampolgári jogok országgyûlési

biztosa, az alkotmánybíró,

b/ a polgármester, a fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke, ezek

helyettese, a jegyzõ, fõjegyzõ,

c/ a bíró, ügyész,

d/ a párt alkalmazottja, országos vagy területi tisztségviselõje,

e/ a közszolgálati mûsorszolgáltató felügyelõ bizottságának,

kuratóriumának tagja,

f/ a közszolgálati mûsorszolgáltató elnöke, alelnöke, illetve az, aki

közszolgálati mûsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

g/ a Testület tagja, valamint az, aki a Testülettel munkavégzésre

irányuló jogviszonyban áll,

h/ a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági

Versenyhivatal, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság és

az Állami Számvevõszék vezetõ beosztású tisztségviselõje, a számvevõ, a

Gazdasági Versenytanács tagja,

i/ aki a Hírközlési Fõfelügyelettel munkavégzésre irányuló

jogviszonyban áll.

Nem lehet mûsorszolgáltatásra jogosult szervezet:

a/ párt, az általa létrehozott gazdasági társaság,

b/ az állami és közigazgatási szerv, kivéve ha az Alkotmány 19/D. és

19/E. §-ában szabályozott esetekben az azok végrehajtására elfogadott

törvény másként rendelkezik;

c/ az a gazdasági társaság, amelyben a magyar államnak befolyásoló

részesedése van,

d/ az a gazdasági társaság, amelyben a (2) bekezdésben felsoroltak

bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,

illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb

módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá esõ

személy, szervezet.

(4) Nem szerezhet mûsorszolgáltatási jogosultságot az, aki a tervezett

mûsorszolgáltatás vételkörzetében távközlési szolgáltatást végez, kivéve:

a/ ha a távközlési szolgáltatási engedélyt a körzeti vagy helyi

mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése után kapta abból a célból, hogy

saját mûsorát sugározza;

b/ azt a mûsorelosztót, aki nem végez egyéb távközlési szolgáltatást.

(5) Aki szerzõdés vagy bejelentés alapján mûsorszolgáltatásra jogosult, az

egyidejûleg legfeljebb:

a/ egy országos mûsorszolgáltatás, vagy

b/ két körzeti és négy helyi mûsorszolgáltatás vagy

c/ tizenkét helyi mûsorszolgáltatás

végzésére rendelkezhet jogosultsággal.

87. §

(1) Nem lehet jogosult a legalább húsz százalékban az önkormányzat területére

esõ vételkörzetû mûsorszolgáltatásra az a gazdasági társaság, amelynek

igazgatóságában, ügyvezetõi közt vagy felügyelõ bizottságában, illetve az

az alapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselõtestület tagja,

alkalmazottja, a polgármester, fõpolgármester vagy ezeknek a Ptk. 685. § b)

pontja szerinti közeli hozzátartozója vesz részt.

88. §

Hálózatos mûsorszolgáltatásra csak a hálózatos mûsorszolgáltató jogosult. A

hálózatos mûsorszolgáltatásra a mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket

kell alkalmazni.

89. §

(1) A mûsorszolgáltatónak a mûsorára vonatkozó hiteles dokumentációt -

ideértve a teljes mûsorszolgáltatás kimenõjelének teljes rögzítését - a

közzétételt követõ harminc napig meg kell õriznie, illetve felkérésre

térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Testületnek. A

mûsorszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita

esetén a dokumentációt az eljárás jogerõs befejezését követõ egy évig kell

megõrizni.

(2) A mûsorszolgáltató törvény, illetve szerzõdéses kötelezettség alapján

önellenõrzésre, mérésre, adatszolgáltatásra és adattárolásra köteles.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az önellenõrzés költségeit az

önellenõrzésre kötelezett viseli.

(4) A mûsorszolgáltató a Testület számára az általa megszabottak szerint

adatokat köteles szolgáltatni különösen:

a/ a reklámkorlátok és tilalmak, a mûsorszám-támogatási,

mûsorkészíttetési és közszolgálati mûsorsugárzási elõírások,

b/ a mûsorszolgáltatási szerzõdésben vállalt kötelezettségek,

c/ a közmûsorszolgáltatói kötelezettségek megtartásának ellenõrzéséhez;

d/ a VIII. fejezetben megjelölt összekapcsolódások megállapításához.

2. cím

A mûsorszolgáltatási szerzõdés

90. §

(1) A mûsorszolgáltatási szerzõdés a Testület és a pályázati eljárásban

kiválasztott mûsorszolgáltató között jön létre. Mûsorszolgáltatási

szerzõdést földfelszíni rendszerû mûsorszórás útján megvalósuló, illetve a

Kormány rendelkezési jogába tartozó (általa bérelt) mûholdas, valamint

rádiótávközlõ eszközzel végzett mûsorszolgáltatás esetén kell kötni.

(2) A mûsorszolgáltató a pályázatában vállalt idõtartamban és adásidõben az

adásidõ-beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét

használva, a vállalt mûsorstruktúrának megfelelõ mûsor sugárzására jogosult

és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel,

eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (mûsorszóró) szolgáltatás

közremûködésével. A saját eszközökkel történõ mûsorszóró, szétosztó

tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön

jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni.

(3) A jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként elõre mûsorszolgáltatási

díjat fizet. A mûsorszolgáltatási jog elnyerésekor a díjat félévre elõre

kell megfizetni. A díjfizetés késedelme esetén a Testület a szerzõdést

tizenöt napos határidõvel felmondhatja.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak megszegése a törvény súlyos megsértésének

minõsül.

(5) A szerzõdésszegés miatt kiköthetõ kötbér esetenként nem haladhatja meg az

éves mûsorszolgáltatási díj ötven százalékát.

(6) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató nem köteles mûsorszolgáltatási

díjat fizetni. A nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelést a

Testület állapítja meg. A feltételek teljesítésérõl a mûsorszolgáltató

minden év végén a Testület által megállapított idõpontban beszámol.

3. Cím

Általános pályázati feltételek és pályázati felhívás

91. §

(1) A Testület legalább két országos napilapban nyilvánosságra hozza a

mûsorszolgáltatási szerzõdések tartalmára és azok elbírálására vonatkozó

általános pályázati feltételeket. Az általános pályázati feltételeket úgy

kell meghatározni, hogy érvényesüljön a tájékoztatás és kultúra szabadsága

és sokszínûsége.

(2) Az általános pályázati feltételekben kell meghatározni különösen:

a/ a mûsorszolgáltatás tárgyi feltételeit,

b/ a tárgyi feltételek értékelésének szempontjait,

c/ a szerzõdésszegés következményeit, így különösen a kötbért, továbbá

a mûsorszolgáltatás legfeljebb harminc napig terjedõ felfüggesztésének

feltételeit,

d/ a mûsorszolgáltató kötelezettségei teljesítésének megállapításához

szükséges információk elõállítására, õrzésére, hozzáférhetõ állapotban

tartására és közlésére vonatkozó feltételeket.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti tárgyi feltételek különösen:

a/ az üzleti terv,

b/ bankigazolás arra vonatkozóan, hogy a mûsorszolgáltató mûködési

költségeinek fedezete legalább a mûködés elsõ három hónapjára,

reklámbevétel nélkül, elkülönített bankszámlán a mûsorszolgáltató

rendelkezésére áll,

c/ a mûszaki feltételek,

d/ a mûsorterv és a mûsor fõbb jellemzõinek bemutatása, kitérve az

esetleges tájékoztató és közszolgálati mûsorokra és ezek idõbeli arányára

is,

e/ a tervezett mûsoridõ.

(4) A tárgyi feltételeknek az a pályázó tett eleget, aki igazolta vagy

valószínûsítette a feltételek teljesülését.

92. §

(1) Az általános pályázati feltételek között különbség tehetõ a helyi,

körzeti és országos, illetõleg mûholdas mûsorszolgáltatásra vonatkozó

feltételek között.

(2) Az általános pályázati feltételek meghatározhatják a helyi önkormányzat

közvetlen vagy közvetett tulajdoni érdekeltségében álló mûsorszolgáltató

társaságban a tulajdonost megilletõ szavazati jogok gyakorlásának mértékét,

továbbá az ilyen mûsorszolgáltató vezetõjének kinevezési (pályázati)

feltételeit.

(3) Akinek az általános pályázati feltételekben szereplõ mûsorszolgáltatási

lehetõséghez joga vagy jogos érdeke fûzõdik, az általános pályázati

feltételeket a közzétételtõl számított harminc napon belül a bíróság elõtt

megtámadhatja. A megtámadás határideje jogvesztõ.

(4) Az általános pályázati feltételeket akkor lehet megtámadni, ha azok e

törvényben megállapított kivételeken, kötelezettségeken és

felhatalmazásokon túl bárki részére egyoldalú elõnyt vagy indokolatlan

hátrányt tartalmaznak.

93. §

(1) A pályázati felhívás tartalmazza a mûsorszolgáltatási lehetõségekre

vonatkozóan a 52. § (4) bekezdésében felsorolt adatokat.

(2) A pályázati felhívás feltételei az általános pályázati feltételtõl csak

akkor térhetnek el, ha törvény vagy az általános pályázati feltételek ilyen

eltérést megengednek. A pályázati felhívás részét képezik az általános

pályázati feltételek.

(3) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy

a/ országos mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására

legalább hatvan nap,

b/ körzeti mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább

negyven nap,

c/ helyi mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat benyújtására legalább

harminc nap

álljon rendelkezésre.

(4) A Testület a közszolgálati mûsorszámok meghatározott arányát vagy a

nemzeti és etnikai kisebbségi, illetõleg más kisebbségi igények

meghatározott mértékû szolgálatát pályázati feltételként írhatja elõ. A

Testület a nemzeti és etnikai kisebbség más törvényben meghatározott

jogosultságainak biztosítására heti legalább négy, legfeljebb nyolc órányi

mûsoridõben pályázat nélkül, a nemzeti és etnikai kisebbség javára

létesített közalapítványt, mint nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatót

mûsorszolgáltatásra jogosíthatja fel, ha a pályázati felhívásban

meghatározott vételkörzetben

a/ a tájékoztatás kiegyensúlyozottsága nincs biztosítva,

b/ a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvû tájékoztatási igényeinek

kielégítése másképp nem biztosítható, vagy

c/ ha az adott vételkörzetben a tájékoztatás és tájékozódás szabadsága,

illetve a kulturális sokszínûség - valamennyi mûsorszolgáltatást együttesen

figyelembe véve - nem érvényesül.

(5) A Testület a pályázati felhívásban feltételként írhatja elõ, hogy a

mûsorszolgáltató rendszeresen híreket adjon.

(6) A pályázati felhívásban meg kell határozni a mûsorszolgáltatási díj

legkisebb mértékét, amely alatt - a nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató

kivételével - a mûsorszolgáltatási jogosultság nem ítélhetõ oda.

(7) A pályázati felhívás a mûsorszolgáltatási díj megfizetése alól legfeljebb

két évre szóló, ötven százalékos mentesítést kínálhat fel. A mentesítés a

91. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott fedezetre vonatkozó

kötelezettséget nem érinti.

(8) A pályázati felhívásra ajánlatot tevõ pályázati díjat fizet. A pályázati

díj a meghirdetett legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj öt százaléka. A

pályázati díj nyolcvan százaléka a mûsorszolgáltatási díjba beszámít,

visszautasított pályázat esetében a pályázati díj nyolcvan százaléka a

visszautasítástól számított harminc napon belül visszajár.

(9) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell azt az idõpontot, amelyen belül

a mûsorszolgáltatást meg kell kezdeni. Ha a szolgáltatás megkezdésére a

jogosultnak felróható okból a határidõ elteltéig nem kerül sor, a

jogosultság megszûnik.

Pályázati tervezet és nyilvános meghallgatás

94. §

Az általános pályázati feltételekrõl és a pályázati felhívásról a Testület

tervezetet készít, és azt teljes egészében, indokolással együtt a Mûvelõdési

Közlönyben közzéteszi. A közzétételt követõ tizenöt napon belül az általános

pályázati feltételekre és a pályázati felhívásra bárki írásban - a Testülethez

címzett - észrevételt tehet.

95. §

(1) A pályázati felhívás tervezetének, illetve az általános pályázati

feltételek tervezetének közzétételétõl számított legkevesebb húsz napon

túl, legkésõbb harminc napon belül a Testület nyilvános meghallgatást (a

továbbiakban: meghallgatás) tart. A meghallgatáson részt vesz a Hírközlési

Fõfelügyelet képviselõje is.

(2) A meghallgatás helyérõl és idõpontjáról legalább a meghallgatást tíz

nappal megelõzõen közleményt kell közzétenni a Mûvelõdési Közlönyben és két

országos napilapban.

(3) A meghallgatáson lehetõséget kell adni arra, hogy valamennyi érdekelt

kifejthesse álláspontját, továbbá hogy a Testület és a Hírkörzlési

Fõfelügyelet képviselõje az érdekeltek kérdéseire válaszolhasson.

(4) A meghallgatást a Testület képviselõje vezeti, és õ dönt arról, hogy a

meghallgatás a törvényben elõírt feltételek teljesülése esetén megtartható.

(5) A meghallgatás vezetõje a jelenlevõk meghallgatása után és az esetleg

elõzetesen közölt napirendre való tekintettel határozza meg a végleges

napirendet.

(6) A meghallgatáson az eljárás tárgyához tartozó kérdést bárki föltehet, és

a tárgyhoz tartozó kérdésben álláspontját kifejtheti.

(7) A jelenlevõk - a meghallgatás vezetõjén keresztül - egymáshoz is

intézhetnek kérdést.

(8) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzõkönyv készül, amely a Testület

irodájában megtekinthetõ.

(9) A meghallgatás után a Testület dönt az általános pályázati feltételek,

illetve a pályázati felhívás véglegesítésérõl. Döntését a meghallgatást

követõ harminc napon belül a Mûvelõdési Közlönyben közzéteszi.

96. §

(1) A mûsorszolgáltatási szerzõdés létrejöhet:

a/ pályázati felhívásra benyújtott pályázatok közti választással,

illetve

b/ az igénylõ által lefolytatott tervezés eredményeként létrejött - a

Hírközlési Fõfelügyelet ellenõrzõ vizsgálata alapján a Testület által

jóváhagyott - mûsorszolgáltatási lehetõségre, az e törvényben

meghatározottak szerint.

(2) Az (1) bekezdés a/ pontja szerinti pályázati felhívásnak a Hírközlési

Fõfelügyelet által kidolgozott és a Mûvelõdési Közlönyben elõzetesen

nyilvánosságra hozott - a vételkörzet, a frekvenciasáv és más mûszaki

jellemzõk által meghatározott - mûsorszolgáltatási lehetõségekre kell

vonatkoznia.

(3) Az (1) bekezdés b/ pontja szerinti tervezéshez a Hírközlési Fõfelügyelet

- költségtérítés ellenében - adatokat szolgáltat.

(4) A pályázat az (1) bekezdés a/ pontja alapján

a/ a Testület által közzétett nyilvános felhívásban megjelölt

határidõig, valamint

b/ az a/ pont szerinti nyilvános felhívásra beérkezett igények

elbírálása után fennmaradt mûsorszolgáltatási lehetõségekre bármikor

benyújtható.

(5) Az (1) bekezdés b/ pontjában foglaltak szerint keletkezett

mûsorszolgáltatási lehetõségre a Testület pályázatot hirdet. A pályázat

elbírálása során az eredeti, a törvényes feltételeknek egyébként megfelelõ

igénylõvel kell a mûsorszolgáltatási szerzõdést megkötni, ha a pályázaton

felajánlott legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését

vállalta.

(6) Az (1) bekezdés b/ pontja szerinti eredeti igénylõ a pályázat nyertesétõl

az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt

költségeinek megtérítésére tarthat igényt.

A pályázat tartalma

97. §

(1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a/ a pályázó adatait: - nevét, - lakcímét (székhelyét vagy

telephelyét), - cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási

számát,

b/ annak a büntetlen elõéletû személynek a nevét és lakcímét, aki a

sajtójogi, valamint e törvény szerinti személyes felelõsséget viseli a

mûsorszolgáltató tevékenységért,

c/ ha a pályázó gazdasági társaság, a társasági illetve alapító

okiratát esetleges módosításával együtt,

d/ a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú közvetlen vagy

közvetett tulajdonosi részesedése van magyar napilapot vagy hetilapot

kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ,

illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági

társaságban,

e/ a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait: - fajtáját

(rádió, televízió), - vételkörzetét, - az igénybe venni

kívánt mûsorszórási lehetõséget, - a szolgáltatás adásidejét,

adásidõ - beosztását - a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ

mûsorszolgáltatást, - a mûsorszolgáltatás állandó megnevezését,

emblémáját, illetõleg szignálját,

f/ a tervezett mûsorszerkezetet, a közszolgálati mûsorszámok közlésére

szánt havi átlagos mûsoridõt, a napi rendszeres híradásra szánt mûsoridõt,

a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett

havi átlagos mûsoridõt,

g/ a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, beleértve a

mûsorszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot,

h/ mûholdas mûsorszolgáltatás esetén a pályázó által használni

tervezett mûholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna bérbeadására

vonatkozó, annak frekvenciáját, mûszaki feltételeit és díját is rögzítõ

szándéknyilatkozatát,

i/ a mûsorszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét, illetve banki igazolást

a 91. § (3) bekezdésének b/ pontjában meghatározott összeg rendelkezésre

állásáról.

(2) Gazdasági társaság pályázatának tartalmaznia kell az arra vonatkozó

adatokat is, hogy a társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkezõnek

milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése van

bármely magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, vagy lapterjesztõ, továbbá

magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi

mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban.

(3) A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a

törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévõ

pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok.

(4) A pályázatban szereplõ adatokról a Testület a szerzõdés megkötéséig

harmadik személynek nem adhat tájékoztatást. A szerzõdés megkötését

követõen az (1) bekezdés szerinti adatok - a d) pontban meghatározottak

kivételével - nyilvánosak.

98. §

A 96. § (1) bekezdésének a/ pontja szerinti pályázatok esetében a Testület

köteles a pályázati határidõ lejártát követõ tizenöt napon belül a Mûvelõdési

Közlönyben nyilvánosságra hozni a pályázók nevét, címét, a tervezett

mûsorszolgáltatás jellegét és vételkörzetét, valamint egyéb adatait.

A pályázat elbírálása

99. §

A Testület országos mûsorszolgáltató esetében a pályázati határidõ lejártától

számított kilencven, más esetben hatvan napon belül megvizsgálja, hogy

a/ a pályázó nem esik-e a 85-88. §-okban vagy a VIII. fejezetben

foglalt korlátozó rendelkezések hatálya alá,

b/ megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi és alaki

követelményeknek,

c/ megfelel-e a törvényben vagy a törvény alapján megállapított

pályázati feltételben foglalt tárgyi és személyi feltételeknek.

100. §

(1) Ha a pályázó korlátozó rendelkezésekbe ütközik, a Testület köteles a

pályázatot a 99. §-ban megjelölt idõn belül az elutasítás okát megjelölõ és

indokolt nyilatkozatban visszautasítani.

(2) Ha a pályázatok közt nincs olyan, amely a 93. § (4) bekezdésében

meghatározott pályázati feltételnek eleget tenne, a Testület jogosult a

pályázatokat úgy elbírálni, mintha a vonatkozó pályázati feltételt nem

hirdette volna meg.

(3) Ha a pályázat a 99. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, a

Testület azt hiánypótlás, helyesbítés végett a pályázónak visszaadja. A

hiánypótlást tizenöt napon belül el kell végezni. A határidõ jogvesztõ,

elmulasztása esetén a Testület a pályázatot visszautasítja.

(4) A pályázatot vissza kell utasítani, ha a pályázat benyújtásával

egyidejûleg a pályázati díjat az erre köteles nem fizette meg.

(5) A pályázat (1) bekezdés szerinti visszautasítása bíróság elõtt

megtámadható. Amennyiben a kereset alapos, a bíróság a Testületet

kártérítésre kötelezheti. A perindítás a pályázati eljárás folytatásának

nem akadálya.

101. §

(1) Helyi mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén , ha egyetlen pályázó

felel meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Testület

megköti a mûsorszolgáltatási szerzõdést.

(2) A Testület a 102. §-ban meghatározott eljárást követõen köti meg a

szerzõdést, ha egymással versengõ pályázatok szerinti mûsorszolgáltatási

igények egyidejûleg nem elégíthetõk ki a pályázatban feltüntetett módon.

(3) Ha az ajánlat szerint a napi adásidõ nyolc óránál kevesebb, a fennmaradó

adásidõ lehetõsége tekintetében a Testület mással mûsorszolgáltatási

szerzõdést köthet.

(4) Ha az ajánlat szerint a napi adásidõ a nyolc órát meghaladja, a jogosult

hozzájárulásával a fennmaradó adásidõre a Testület pályázatot írhat ki.

102. §

(1) Ha versengõ pályázatok közül kell választani, a Testület a 99. §-ban

megjelölt idõn belül felszólíthatja a versengõ pályázókat, hogy a

felszólítástól számított tizenöt napon belül állapodjanak meg a

megpályázott mûsorsugárzási lehetõségek idõbeli megosztásában.

(2) Megegyezés hiányában a versengõ pályázatok közül a Testület a pályázat

kiírásakor nyilvánosságra hozott értékelési elvek szerint dönt. A

nyilvánosságra hozott értékelési elvekben számszerûen meghatározza a 97. §

(1) bekezdése e/, f/, g/, és i/ pontjaiban foglaltak értékelési

szempontjait.

(3) Ha a versengõ pályázók között nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató is

pályázott - az országos mûsorszolgáltatást kivéve -, a jogosultságot a nem

nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szerzi meg, amennyiben az adott

vételkörzet lakosainak nyolcvan százaléka számára már legalább két

nyereségérdekelt helyi mûsorszolgáltatás elérhetõ, és közülük legalább egy

mûsorszórással valósul meg.

4. Cím

A frekvenciakijelölés

103. §

(1) A mûsorszórási célú frekvenciát a Hírközlési Fõfelügyelet a

mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezõ vagy a vele szerzõdött

távközlési szolgáltató számára kijelöli.

(2) A frekvenciakijelölési eljárást a Hírközlési Fõfelügyelet a

frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény szerint folytatja

le.

(3) A mûsorszóró adó frekvenciakijelölési határozata tartalmazza:

a/ a frekvencialekötési díjat,

b/ a mûsorszóró adó üzemeltetésének mûszaki feltételeit és elõírásait.

(4) A mûsorszóró adó frekvenciakijelölési határozatának melléklete

tartalmazza:

a/ a Testület döntésének számát, a döntés meghozatalának idõpontját,

b/ a Testület által meghatározott, a mûsorszolgáltatásra vonatkozó

feltételrendszert.

104. §

(1) A mûsorszóró adó rádióengedélye tartalmazza:

a/ a 103. § (3) bekezdésének b/ pontjában és (4) bekezdésében

foglaltakat,

b/ a frekvenciahasználati díjat.

(2) A mûsorszóró adó rádióengedélyét a Hírközlési Fõfelügyelet a

mûsorszolgáltatási jogosultság érvényességi idejének lejártáig adja ki.

(3) A Hírközlési Fõfelügyelet hivatalból, vagy a Testület megkeresésére

ellenõrzi a mûsorszolgáltatási szerzõdésben, illetve a rádióengedélyben

foglalt feltételek megvalósulását és ha szabálytalanságot állapít meg, az

ellenõrzés eredményérõl a Testületet tájékoztatja.

(4) A Testület megkeresésére végzett ellenõrzés igazolt költségeit a Testület

megtéríti. Ha az ilyen megkeresésre végzett ellenõrzés eredménye szerint a

mûsorszolgáltatási szerzõdésben, illetve a rádióengedélyben foglalt

feltételeket megszegték, az ellenõrzés költségeit az köteles megtéríteni,

akinek a feltételek megszegése a Ptk. 339. §-a szerint felróható.

5. Cím

Üzemeltetési feltételek

105. §

(1) A mûsorszórásra jogosult a rádióengedély egy példányát az engedély

kézhezvételétõl számított nyolc napon belül megküldi a Testületnek, s a

mûsorszórás megkezdését annak megkezdése elõtt nyolc nappal a Testületnek

írásban bejelenti.

(2) A mûsorszórásra jogosult köteles az általa közölt adat változását a

változás bekövetkezésétõl számított nyolc napon belül bejelenteni. A

Testület megtagadja a tudomásulvételt, ha a változás e törvénybe ütközik.

106. §

(1) A mûsorszóró adó üzemeltetõje - a mûsorszolgáltatóval együttmûködve -

köteles folyamatosan vagy meghatározott, naponta ismétlõdõ idõben azonosító

jelet sugározni vagy azonosító információ bemondásáról gondoskodni. Ha az

adó több mûsorszolgáltató mûsorát sugározza, az azonosító információnak

vagy jelnek megkülönböztethetõnek kell lennie.

(2) A mûsorszóró adó mérõjelet, mérõábrát, állóképet, monoszkópot a mûsor

megkezdése elõtt és után legfeljebb tíz percig, mûsor közben legfeljebb két

percig sugározhat.

(3) Üzemzavar elõfordulásakor mûsorjel hiánya esetén a hiány idõtartamára a

(2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható.

(4) Televízió mûsorszóró adó üzemideje alatt a hang- és a képadó nem

mûködtethetõ külön vagy olyan módon, hogy eltérõ, illetve egymással nem

kapcsolatos mûsoranyagot sugározzon, kivéve

a/ az elõre bejelentett mérést vagy kísérleti sugárzást,

b/ az állókép, illetve a monoszkóp sugárzását, valamint

c/ ha a kép- vagy hangcsatorna berendezéseinek hibája miatt az

üzemzavart csak a hang- vagy a képcsatornán lehet bejelenteni.

6. Cím

A jogosultság idõtartama

107. §

(1) A mûsorszolgáltatási jogosultság televízió esetén legfeljebb tíz évig,

rádió esetén legfeljebb hét évig érvényes, és lejártakor a

mûsorszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben öt évre megújítható. A

megújításra vonatkozó igényt a lejárat elõtt tizennégy hónappal a

Testülethez be kell jelenteni.

(2) A Testület az (1) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs

helye a megújításnak, tizenkét hónappal a jogosultság lejárta elõtt köteles

a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.

(3) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerzõdést

ismételten vagy súlyosan megszegte.

(4) A jogosultság megújítására irányuló eljárásra egyebekben az annak

létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

7. Cím

Hozzájárulás hálózatba kapcsolódáshoz

108. §

(1) Ha a tervezett hálózatba kapcsolás esetén a tervezett hálózat

vételkörzete vagy a mûsor jellemzõi a mûsorszolgáltatási jogosultságtól

eltérnek, a hálózatba kapcsolódás feltétele a mûsorszolgáltatási

szerzõdések módosítása.

(2) A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók együttesen

bejelentik a Testületnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a hálózatos

mûsorszolgáltató megnevezését, és a távközlésrõl szóló 1992. évi LXXII.

törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. § (4) bekezdésének a/ és b/ pontjában

meghatározott engedélyt. Az összekapcsolódás távközlési hatósági eljárásban

történõ engedélyezése csak a mûszaki feltételek nem teljesítése esetén

tagadható meg.

(3) Ha a hálózatos mûsorszolgáltató megfelel a 99. §-ban foglaltaknak, a

Testület módosítja a mûsorszolgáltatási szerzõdéseket, egyidejûleg

nyilvántartásba veszi a hálózatba kapcsolódást és a hálózatos

mûsorszolgáltatót. Nem módosítható a mûsorszolgáltatási szerzõdés a

hálózatba kapcsolódó olyan körzeti és helyi mûsorszolgáltató tekintetében,

amelynek fennmaradó saját mûsorszolgáltatása nem éri el naponta a négy

órát.

(4) A közmûsorszolgáltatónak, ha nem kizárólag közszolgálati mûsorának

teljesítése céljából kapcsolódik hálózatba, mûsorszolgáltatási díjat kell

fizetnie. Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató csak nem nyereségérdekelt

mûsorszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba.

8. Cím

A mûsorszolgáltató tulajdonosi viszonyaiban és más adataiban bekövetkezõ

változás

109. §

(1) A mûsorszolgáltatási jogosultság nem ruházható át.

(2) A mûsorszolgáltatónak a Testülethez be kell jelentenie, ha tulajdoni

viszonyaiban vagy más adataiban változás következett be, így különösen

a/ a vállalkozás neve, székhelye (lakcíme) megváltozását,

b/ jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági

társaság esetében a tulajdoni részesedés megváltozását, az alapszabályban,

alapító okiratban vagy társasági szerzõdésben bekövetkezett változásokat.

(3) A mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a tulajdoni

viszonyaiban bekövetkezett változás nem sérti a VIII. fejezetben foglalt

rendelkezéseket.

9. Cím

A frekvenciacsere

110. §

Ha a mûsorsugárzási tevékenység a jogosultság érvényességi idejének lejárta

elõtt azért nem folytatható, mert a rádióengedélyt a

frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 12. §-ának (1)

bekezdése alapján a jogosultnak fel nem róható okból - a Testület

tájékoztatása mellett - visszavonták, a Testület a jogosultnak pályázati

kiírás nélkül hasonló feltételekkel más mûsorszolgáltatási jogosultságot

kínál fel.

10. Cím

Szerzõdésmódosítás

111. §

A Testület a szerzõdés módosítását nem tagadhatja meg, ha a vételkörzet a

mûsorelosztó rendszerrel elért lakosszám növekedése miatt nõtt meg, és ennek

folytán változott a helyi mûsorszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos

mûsorszolgáltatóvá, feltéve, hogy a mûsorszolgáltató egyébként eleget tesz az

adott új mûsorszolgáltatóra vonatkozó, e törvényben foglalt követelményeknek.

11. Cím

A törvény vagy a szerzõdés megszegése

112. §

(1) Ha a mûsorszolgáltató az e törvényben, a mûsorszolgáltatási szerzõdésben,

illetve a rádióengedélyben elõírt feltételeket és elõírásokat nem teljesíti

vagy megsérti, illetõleg ha mûsorszolgáltatóval munkaviszonyban vagy

munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévõ személy bûnösségét a Btk.

329. §-ában meghatározott bûncselekmény miatt jogerõs ítélet állapította

meg, a Testület

a/ felhívja a mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás

megszüntetésére,

b/ írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a

mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben

tartózkodjon a jogsértéstõl,

c/ meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a

mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását,

d/ érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért,

e/ azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt írásbeli figyelmeztetés, illetve kötbér az (1)

bekezdésben foglalt más joghátrányokkal együtt is alkalmazható.

(3) A figyelmeztetést és a mûsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztésére

vonatkozó állásfoglalást a Mûvelõdési Közlönyben közzé kell tenni.

(4) Azonnali hatállyal kell felmondani a szerzõdést, ha

a/ a szerzõdést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértõ állapot még

fennáll,

b/ a szerzõdés a VIII. Fejezetben foglaltakat sérti, és a jogosult a

jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában

foglaltak szerint száznyolcvan napon belül nem orvosolta,

c/ a szerzõdés megkötése óta másodszor kellene a (3) bekezdés szerinti

írásbeli figyelmeztetést alkalmazni.

(5) A nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató és a közmûsorszolgáltató esetében

a kötbér alapja a meghirdetett mûsorszolgáltatási díj, kivéve, ha

mûsorszolgáltatási díjat fizetnek.

(6) Ha a reklámozásra és támogatásra vonatkozó elõírások meg nem tartása a

nézõk és hallgatók érdekeit is sérti, a Testület a szerzõdésszegés

jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett a szolgáltatás megtiltását vagy

feltételhez kötését, továbbá bírság kiszabását indítványozhatja a

Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõségnek.

12. Cím

A vezetékes és a mûholdas mûsorszolgáltatás

113. §

(1) Az a mûsorszolgáltató, aki mûsorának terjesztését kizárólag mûsorelosztó

rendszer segítségével végzi, mûsorszolgáltató tevékenységének megkezdése

elõtt legalább harminc nappal köteles a Testületnek bejelenteni a 97. §

(1)-(3) bekezdése szerinti adatokat.

(2) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület kilencven napon belül nem

tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal,

hogy a mûsorszolgáltatási díj mértékét e határidõn belül a jogosulttal

közölni kell.

(3) A bejelentés tudomásulvételét meg kell tagadni, ha a bejelentõ egyébként

nem lehetne mûsorszolgáltatási szerzõdés jogosultja.

(4) Törölni kell a nyilvántartásból a mûsorszolgáltatót, ha

a/ a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye,

b/ az üzembentartó bejelentette a mûsorszolgáltatás elosztásának

megszüntetését, vagy tizenkét hónapon belül legfeljebb összesen hatvan

napon át folytatta,

c/ a II. fejezetben foglalt kötelezettségét ismételten súlyosan

megszegte.

(5) E § rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a

mûsorszolgáltatás nem a Kormány rendelkezési joga alá tartozó mûhold

igénybevételével történik.

13. Cím

Az ideiglenes mûsorszolgáltatás

114. §

(1) Helyi mûsorszolgáltatási jogosultságra kérelemre ideiglenes, legfeljebb

harminc napra szóló mûsorszolgáltatási szerzõdést kell kötni, a pályázati

eljárás mellõzésével, olyan mûsorsugárzási lehetõség használatára, amely

a/ a Testület által nyilvánosságra hozott frekvenciatervben szerepel,

és amelyre pályázati igényt nem nyújtottak be, vagy

b/ amelyre más már mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a

jogosult mûsorszolgáltatása az ideiglenes mûsorszolgáltatás befejezését

követõ hatvan napon belül nem kezdõdik meg.

(2) A nyilvánosságra hozott frekvenciatervben nem szereplõ mûsorszolgáltatási

lehetõség esetén az igénylõnek a Hírközlési fõfelügyelet által kiadott

igazolással kell bizonyítania, hogy a mûsorszolgáltatás másoknak okozott

zavarás és a nemzetközi elõírások megsértése nélkül folytatható. Az

igazolásnak tartalmaznia kell a 52. § (4) bekezdésben foglalt mûszaki

adatokat. Ilyen esetben a Testület a mûsorszolgáltatási jogosultságot az

alábbi szabályok szerint lefolytatott eljárás alapján adja meg:

a/ a pályázati felhívást a kérelem benyújtásától számított nyolc napon

belül, a 52. § (4) bekezdésben foglalt adatokkal együtt a Testület teszi

közzé;

b/ a pályázatot a közzétételtõl számított nyolc napon belül kell

benyújtani;

c/ a pályázatnak tartalmaznia kell:

ca/ a pályázó nevét, lakcímét,

cb/ jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ

gazdasági társaság alapszabályát, vagy társasági

szerzõdését;

cc/ a tervezett mûsoridõt napi, heti vagy havi bontásban;

cd/ a mûsortervet;

ce/ a mûsorért felelõs személy nevét és lakcímét.

d/ Ha a mûsorszolgáltatási lehetõségre egy pályázatot nyújtanak be és

az megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Testület a pályázóval a

mûsorszolgáltatási szerzõdést megköti;

e/ ha a mûsorszolgáltatási lehetõségre több pályázatot nyújtanak be és

azok mindegyike megfelel az e törvényben foglaltaknak, a Testület

felhívására a pályázók megállapodhatnak egymás között a mûsoridõ

megosztásáról. Ha e megállapodás létrejön, a Testület mindegyik pályázóval

azonos feltételekkel megköti a mûsorszolgáltatási szerzõdést. Ha a

felhívást követõ három napon belül a megállapodás nem jön létre, a Testület

dönt a mûsorszolgáltatási jogosultság odaítélésérõl. A döntés ellen

benyújtott panasz esetén a Testület a pályázati eljárást a 3. címben

foglaltak szerint folytatja le.

(3) Ideiglenes mûsorszolgáltatási szerzõdést ugyanazzal a vállalkozással

évente egyszer, vagy azonos közigazgatási területen évente három alkalommal

lehet kötni úgy, hogy az ideiglenes szerzõdések idõtartama között legalább

egy hónapnak el kell telnie. Az ideiglenes mûsorszolgáltatásra

feljogosított mûsorszolgáltató más mûsorszolgáltatóval hálózatba nem

kapcsolódhat.

(4) Ideiglenes mûsorszolgáltatási szerzõdés alapján a nem nyereségérdekelt

mûsorszolgáltatónak nem kell mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A

mûsorszolgáltatási díjat egyébként a Testület állapítja meg.

(5) E § alkalmazása során a VIII. fejezetben szereplõ elõírások nem

alkalmazhatók.

VII. FEJEZET

MÛSORELOSZTÁS

115. §

(1) A vezetékes mûsorelosztó rendszer tulajdonosa vagy az üzemeltetésére

jogszabály alapján feljogosított vállalkozás (a továbbiakban együtt:

üzembentartó) - ha ez nem ütközik törvénybe vagy nemzetközi szerzõdésbe -

nyilvántartásba vétel alapján jogosult elosztani bármely magyarországi vagy

külföldi mûsorszolgáltatást.

(2) A bejelentés nem mentesít más jogszabályokban elõírt engedély, illetõleg

hozzájárulás megszerzése alól.

(3) Nem lehet elosztani olyan mûsorszolgáltatást, amely sérti a 3. § (2)-(3)

bekezdésben, valamint az 5. § (4) bekezdésében foglaltakat.

(4) Mûsorelosztó vállalkozás vételkörzete nem haladhatja meg a körzeti

mûsorszolgáltatás e törvényben megszabott maximumának egyharmadát. Az a

mûsorelosztó vállalkozás, amelynek vételkörzete a törvény hatálybalépésekor

meghaladja ezt a mértéket, a törvény hatálybalépése után vételkörzetét nem

növelheti.

116. §

(1) A nyilvántartásba vételhez az üzembentartó az elosztás megkezdése elõtt

harminc nappal a Testületnek bejelenti:

a/ a mûsorelosztó nevét, lakcímét (székhelyét, telephelyét),

cégnyilvántartási vagy bírósági nyilvántartási számát,

b/ annak a büntetlen elõéletû személynek a nevét és lakcímét, aki a

sajtó jogi, valamint az e törvény szerinti felelõsséget viseli a

mûsorelosztó tevékenységért,

c/ a mûsorelosztó vállalkozás társasági szerzõdését, illetve alapító

okiratát, esetleges módosításával együtt,

d/ a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú közvetlen vagy

közvetett tulajdonosi részesedése van magyar napilapot vagy hetilapot

kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ,

illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági

társaságban,

e/ a tervezett mûsorelosztás vételkörzetét,

f/ az elosztani kívánt mûsorszolgáltatások állandó megnevezését,

g/ külföldi mûsorszolgáltatás esetében az annak azonosítását lehetõvé

tevõ egyéb adatokat,

h/ azokat az adatokat, amelyek igazolják, hogy a szerzõi jogok és a

szerzõi joggal szomszédos jogok védelmére szükséges lépéseket a

mûsorelosztó megtette,

i/ a kiegészítõ mûsorszolgáltatás végzésére vonatkozó igényt,

j/ a mûsorszolgáltatóval kötött szerzõdést.

k/ az egyes mûsorszolgáltatásoknak a mûsorelosztó rendszeren belüli

elhelyezését.

(2) Egy vezetékes rendszeren megvalósuló több vezetékes mûsorszolgáltatás

együttesen is bejelenthetõ.

(3) Az üzembentartó köteles minden új mûsorelosztást az elosztás tervezett

megkezdése elõtt legalább kilencven nappal a Testületnek bejelenteni.

(4) Az üzembentartó minden évben a tárgyévet követõ év február 1-jéig közli a

Testülettel az általa mûsorszolgáltatások elosztása révén ellátott

háztartások számát.

117. §

(1) Ha a bejelentés tudomásulvételét a Testület kilencven napon belül nem

tagadta meg, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.

(2) A Testület a nyilvántartásba vételt akkor tagadja meg, ha

a/ a mûsorszolgáltatás tervezett elosztása e törvénybe, vagy a Magyar

Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásába ütközik,

b/ a 116. § (1) bekezdése szerint szükséges adatok nem állnak

rendelkezésre.

(3) Törölni kell a nyilvántartásból az üzembentartót, ha

a/ a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye,

b/ elmulasztotta a hozzájárulás megfizetését,

c/ bejelentés nélkül osztott el mûsorszolgáltatást,

d/ maga végzett jogosultság nélkül mûsorszolgáltatást,

e/ nem jogosított mûsort osztott el,

f/ nem tett eleget a 119. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek,

g/ bejelentette a mûsorszolgáltatás elosztásának megszüntetését,

h/ tevékenységét tizenkét hónapon át nem folytatta, vagy tizenkét

hónapon belül legfeljebb összesen hatvan napon át folytatta,

i/ nem tett eleget a Testület mûsorszolgáltatás elosztásának

szüneteltetésére vonatkozó, nemzetközi szerzõdésen alapuló felszólításának.

(4) A Testület a nyilvántartott adatokról - kivéve azt a mûsorszolgáltatót,

akinek mûsorát az üzembentartó elosztja - harmadik személynek a személyes

adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi

LXIII. törvényben foglaltak szerint adhat tájékoztatást. A Testület a

nyilvántartás alapján statisztikai célra a mûsorszolgáltató és a

mûsorelosztó hálózatot üzemben tartó személyének azonosítására alkalmatlan

módon szolgáltathat adatot.

118. §

(1) Nem tekinthetõ mûsorszolgáltatónak az üzembentartó, ha a

mûsorszolgáltatás elosztását egyidejûleg, a mûsor változtatása nélkül

végzi, feltéve, hogy a Testülethez címzett bejelentése alapján vezetékes

mûsorelosztóként vették nyilvántartásba.

(2) Nem tekinthetõ mûsorszolgáltatónak, aki külföldi mûsorszolgáltatótól

mûsor egyidejû, változtatás nélküli elosztása során az átvett mûsor

reklámcélú felhasználásra szolgáló idõrészében - e törvény reklám-elõírása

megtartása mellett - saját reklámot szolgáltat.

119. §

(1) Az üzembentartó köteles rendszere révén elosztani a közszolgálati

mûsorszolgáltató valamennyi országos mûsorát, amennyiben ezek vételkörzete

kiterjed az adott fejállomásra. Ezeket a mûsorokat alapszolgáltatásként

kell elosztani.

(2) Az elosztás a közszolgálati mûsorszolgáltató számára díjmentes, és a

közszolgálati mûsorszolgáltató sem követelhet mûsorai elosztásáért az

üzembentartótól ellenszolgáltatást.

(3) Az üzembentartó és a mûsorszolgáltató között létrejött szerzõdés nem

tartalmazhat olyan kikötést, amely kizárja azt, hogy az üzembentartó más

mûsorszolgáltatóval szerzõdést kössön.

(4) A mûsorelosztót - szabad kapacitása terhére - magyarországi, magyar

nyelvû mûsorszolgáltató szerzõdéses ajánlatára szerzõdési kötelezettség

terheli. Amennyiben a szerzõdés az ajánlattételtõl számított harminc napon

belül nem jön létre, a mûsorszolgáltató jogosult a Testülethez fordulni a

szerzõdés létrehozása érdekében. A Testület a szerzõdés díjra vonatkozó

részét a piaci feltételeknek megfelelõen határozza meg. A szerzõdéskötési

kötelezettség alapján létrejött szerzõdés hatályát veszti, ha a

mûsorelosztó a szerzõdésben megjelölt csatornán más mûsorszolgáltatóval

szerzõdést köt.

120. §

(1) A bejelentõ a nyilvántartásba vételért, illetve nyilvántartásban

tartásért mûsorelosztási hozzájárulást fizet az Alapba. A hozzájárulás

mértéke a mûsorelosztó rendszer elõfizetõi díjaiból vagy ezt helyettesítõ,

más jogcímen a vevõkészülék üzembentartójától származó, az általános

forgalmi adó nélkül számított árbevétel fél százaléka. A hozzájárulást

negyedévenként, a negyedévet követõ hónap 20-áig kell befizetni.

(2) A mûsorelosztási hozzájárulásról a tárgyévet követõen május 31-éig

bevallást kell adni a Testület részére.

(3) A mûsorelosztási hozzájárulásként fizetendõ összeget a befizetõ

ráfordításként (költségként) számolhatja el.

(4) A mûsorelosztási hozzájárulás megállapítására, bevallására,

megfizetésére, beszedésére és ellenõrzésére - e törvényben meghatározott

eltérésekkel - az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvényt kell

alkalmazni.

121. §

(1) A korlátozott - nemzeti frekvenciagazdálkodás hatálya alá esõ -

mûsorelosztó rendszernek minõsülõ rádió távközlõ mûsorelosztásra a

mûsorszolgáltatási szerzõdésre vonatkozó rendelkezések irányadók.

(2) A nem korlátozott, rádió távközlõ mûsorelosztó rendszeren mûködõ

mûsorszolgáltatásra a vezetékes mûsorelosztó rendszereken végzett

mûsorszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eredeti

célját tekintve mûsorszétosztásra szolgáló, de közvetlen vétel útján

mûsorelosztást is megvalósító rendszerre e törvény szempontjából a

vezetékes mûsorelosztó rendszerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A vezetékes mûsorelosztók tevékenységérôl egyebekben külön jogszabályt

kell alkotni.

VIII. FEJEZETA TULAJDONRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

122. §

(1) Országos mûsorszolgáltatásra jogosult részvénytársaságban a magyar

állampolgárságú, magyarországi lakóhelyû természetes személyeknek összesen

legalább a szavazati jogok huszonhat százalékával kell rendelkezniük.

(2) Az országos hálózatba kapcsolódás nélküli földfelszíni terjesztésû

televíziós mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaságban egy vállalkozás

legfeljebb a szavazati jogok negyvenkilenc százalékával rendelkezhet.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a közvetlen és közvetett tulajdoni

részesedéseket össze kell adni.

(4) Országos mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaság igazgatóságában,

illetve ilyen közalapítvány kuratóriumában a tagok, közhasznú társaság

esetében az ügyvezetõk többségének magyar állampolgárságú, magyarországi

lakóhelyû személynek kell lennie.

(5) Országos és körzeti mûsorszolgáltatást végzõ részvénytársaság szavazati

jogot biztosító részvénye alapítvány tulajdonában nem lehet.

123. §

(1) Az országos mûsorszolgáltatásra jogosult és az abban közvetlen vagy

közvetett tulajdonnal rendelkezõ nem szerezhet befolyásoló részesedést más

mûsorszolgáltatást, vagy mûsorelosztást végzõ vállalkozásban.

(2) Ugyanaz a vállalkozás mûsorszolgáltatásra jogosult szervezetben a 86. §

(5) bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.

124. §

(1) A körzeti és helyi mûsorszolgáltató a mûsorszolgáltatásának

vételkörzetébe esõ más körzeti vagy helyi mûsorszolgáltatást végzõ

vállalkozásban - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - közvetlen vagy

közvetett tulajdonjogot nem szerezhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha

a/ a két mûsorszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi

át egymást, vagy

b/ a pályázat elbírálása után kihasználatlan adásidõ marad, és új

pályázat kiírása mellett a szabadon maradt adásidõre szerzõdést kötnek az

(1) bekezdésben megjelölt mûsorszolgáltatóval, feltéve hogy az általa így

megszerzett adásidõ a már meglevõ adásidejétõl nyolcvan százalékban eltér,

és egyik adásidõ sem haladja meg a négy órát.

(3) Vezetékes mûsorelosztó hálózat útján végzett körzeti vagy helyi

mûsorszolgáltatás esetén egy mûsorszolgáltató több mûsorszolgáltatásra is

jogosult. Az általa használt rendszerben legfeljebb a magyarországi

mûsorszolgáltatások elosztására szolgáló csatornái egyharmadának megfelelõ

számú csatornát, de legalább egyet vehet saját mûsorszolgáltatásra igénybe.

125. §

(1) Egy vállalkozás egynél több körzeti vagy helyi mûsorszolgáltatóban

közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezhet, ha az ezek

vételkörzetében élõ lakosságszám eléri az ötmilliót.

(2) Ha vállalkozás közvetlen vagy közvetett tulajdonjoga alapján a 86. § (5)

bekezdésében megjelölt korlátozás mértékét meghaladó számú

mûsorszolgáltatásban érdekelt, a felsõ határt meghaladó

mûsorszolgáltatóban, illetve a 115. § (4) bekezdés második mondata szerinti

mûsorelosztóban befolyásoló részesedést nem szerezhet.

126. §

(1) Aki országos terjesztésû napilapban befolyásoló részesedéssel, kiadói,

illetve alapítói joggal rendelkezik, országos - hálózatba kapcsolódás

nélküli - mûsorszórással terjesztett mûsorszolgáltatóban, illetve a 115. §

(4) bekezdés második mondata szerinti mûsorelosztóban nem szerezhet

befolyásoló részesedést, és viszont.

(2) Aki országos terjesztésû hetilapban - a mûsorközlõ hetilap kivételével -

befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal rendelkezik,

országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - mûsorszórással terjesztett

mûsorszolgáltatóban nem szerezhet többségi tulajdont, és viszont.

(3) Aki befolyásoló részesedéssel, kiadói, illetve alapítói joggal

rendelkezik olyan nem országos terjesztésû napilapban, amelynek eladott

napi példányszáma a tízezer példányt eléri, nem szerezhet többségi

tulajdont olyan mûsorszolgáltatóban, illetve a 115. § (4) bekezdés második

mondata szerinti mûsorelosztóban, amelynek vételkörzete átfedi a lap

terjesztési körzetének nyolcvan százalékát, és viszont.

(4) A többségi tulajdonnál kisebb mértékû tulajdont a (3) bekezdésben

meghatározott tulajdonos, kiadó vagy alapító akkor szerezhet, ha az adott

vételkörzet legalább hetven százalékára kiterjedõen már mûködik másik helyi

vagy körzeti mûsorszolgáltató, illetve mûsorelosztó.

127. §

(1) A 115. § (4) bekezdés második mondata szerinti mûsorelosztó

vállalkozásban közvetett, vagy közvetlen tulajdonnal rendelkezõ nem

szerezhet befolyásoló részesedést más mûsorelosztóban.

(2) Mûsorelosztó vállalkozás más mûsorelosztó vállalkozásban közvetlen vagy

közvetett tulajdonjogot nem szerezhet.

(3) Aki lapterjesztõ vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezik,

mûsorszolgáltató vagy mûsorelosztó vállalkozásban nem szerezhet befolyásoló

részesedést és viszont.

128. §

(1) Nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató a 127. § (1) bekezdésének korlátai

között más mûsorszolgáltatási jogosultságot is csak nem nyereségérdekelt

mûsorszolgáltatóként szerezhet.

(2) Az üzembentartó, aki saját mûsort szolgáltat, nem rendelkezhet

befolyásoló részesedéssel más mûsorszolgáltatást végzõ vállalkozásban,

illetve mûsorszolgáltatási jogosultságot saját rendszerén kívül nem

szerezhet.

(3) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti

szervezeti egyesülés és meghatározó befolyásszerzés nem engedélyezhetõ, ha

az e törvényben foglaltak sérelmével jár.

IX. FEJEZET

EGYES ORSZÁGOS MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA

129. §

(1) A törvény hatálybalépésekor MTV2, illetve Danubius Rádió néven megjelölt,

továbbá a harmadik országos földfelszíni terjesztésû televíziós

mûsorszolgáltatási jog pályáztatása során a 52. § (2) és (6) bekezdése nem

alkalmazhatóak, egyebekben a VI. fejezetben foglaltakat a 130-132. §-ok

szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Kormány haladéktalanul megkezdi

a/ a harmadik országos földi terjesztésû televíziós mûsorszolgáltatás

céljára igénybe vehetõ frekvenciakészlet biztosítását annak érdekében, hogy

a törvény hatálybalépésétõl számított hatvan napon belül a

frekvenciakészlet - a továbbiakban megvalósuló beruházásokkal együtt -

alkalmas legyen az összlakosság legalább hetven százalékára kiterjedõ

vételkörzet kialakítására a törvény hatálybalépését követõ tizenegyedik

hónapban. A vételkörzetnek a lakosság legalább nyolcvanöt százalékára

történõ kiterjesztését a mûsorszolgáltatás megkezdését követõ egy éven

belül biztosítani kell;

b/ a Magyar Rádió számára két országos mûsorszolgáltatás céljára 87,5 -

108,0 MHz frekvenciasávban igénybe vehetõ lehetõségeket az a/ pont szerinti

ütemezésben kell biztosítani úgy, hogy az egyik mûsorszolgáltatás esetében

a lakosság legalább nyolcvan százalékára, a másik mûsorszolgáltatás

esetében a lakosság legalább ötven százalékára terjedjen ki a vételkörzet.

130. §

(1) A Testület köteles a törvény hatálybalépését követõ kilencven napon belül

pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése elõtt MTV2 mûsorként

megjelölt, továbbá a harmadik országos földi terjesztésû televíziós

mûsorszolgáltatás jogosultságára úgy, hogy a mûsorszolgáltatást a Magyar

Televízió mûholdas mûsorszolgáltatásának megindulását követõen legkésõbb

egy hónap elteltével meg kell kezdeni.

(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell

benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati határidõ lejártát követõ

hatvan napon belül bírálja el a 98-102. §-ok megfelelõ alkalmazásával.

Hiánypótlás esetén az elbírálási határidõ tizenöt nappal meghosszabbodik.

(3) A pályázati felhívásban a Testület meghatározza, hogy a 97. § (1) - (3)

bekezdésében elõírtakon kívül milyen feltételeknek kell a pályázónak

megfelelnie.

(4) A törvény hatálybalépése elõtt MTV2 mûsorként megjelölt televíziós

mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati felhívásának tartalmaznia kell,

hogy:

a/ a mûsorszolgáltató napi mûsoridejének legalább húsz százalékában

köteles közszolgálati mûsorszámokat szolgáltatni. A közszolgálati

mûsorszámokat a fõmûsoridõben úgy kell elhelyezni, hogy heti átlagban

számolva arányuk elérje a húsz százalékot,

b/ a mûsorszolgáltató reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedõk és

játékok nélkül számított évi mûsoridejének legalább harmincöt százalékát

magyarországi gyártású s ezzel együtt legalább ötvenöt százalékát európai

gyártású mûsorszámokból szerkeszti meg,

c/ a mûsorszolgáltató reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedõk és

játékok nélkül számított teljes mûsoridejének - egy naptári hónap átlagában

- legalább harminc százalékát magyarországi gyártású, és ezzel együtt

legalább ötvenegy százalékát európai gyártású mûsorszámokból szerkeszti

meg,

d/ a mûsorszolgáltató a filmalkotásokból megszerkesztett évi

mûsoridejének legalább tíz százalékát, 1999. január 1-jétõl legalább

tizenöt százalékát magyarországi gyártású filmalkotásokból szerkeszti meg,

és ennek legalább húsz százaléka új, nem a Magyar Televízió, illetve a

Duna Televízió saját gyártású filmalkotása,

e/ a mûsorszolgáltató - reklám és sportközvetítés nélkül számított -

évi mûsoridejének legalább kilenc százalékát, 1999. január 1-jétõl legalább

tizenegy százalékát nem saját, de magyarországi gyártású mûsorokkal tölti

ki.

f/ A b/-e/ pontokban meghatározott arányoknak a fõmûsoridõben is

érvényesülnie kell.

(5) A harmadik országos földfelszíni terjesztésû televíziós

mûsorszolgáltatási jogosultság (4) bekezdés szerinti kötelezettségei

mértékét a Testület a pályázatban állapítja meg. A kötelezettségek mértékét

a (4) bekezdésben foglaltakhoz képest enyhébben kell megállapítani.

131. §

(1) A Testület köteles a törvény hatálybalépését követõ kilencven napon belül

pályázatot hirdetni a törvény hatálybalépése elõtt Danubius Rádió néven

megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultság, továbbá lehetõség szerint egyéb,

a 87,5 - 108,0 MHz frekvenciasávban sugározható országos rádió

mûsorszolgáltatásra. A meghirdetett országos rádió mûsorszolgáltatás

frekvenciakészletét a Testület a pályázati kiírásban határozza meg, úgy,

hogy a Danubius Rádió sávján mûsorszolgáltatást csak akkor lehet

elkezdeni, ha a Magyar Rádió legalább egy országos mûsorszolgáltatást

kezdett el a 87,5 - 108,0 MHz frekvenciasáv igénybevételével.

(2) A pályázatokat a kiírástól számított kilencven napon belül kell

benyújtani. A Testület a pályázatokat a pályázati határidõ lejártát követõ

hatvan napon belül bírálja el a 99-102. §-ok megfelelõ alkalmazásával.

Hiánypótlás esetén az elbírálási határidõ tizenöt nappal meghosszabbodik.

132. §

(1) Az e fejezet szerint elnyert mûsorszolgáltatási jogosultságért a pályázat

eredményeként kialakult mûsorszolgáltatási díjnak két részbõl kell állnia:

a teljes összeg legalább harminc százalékát elérõ egyösszegû díjból,

valamint a negyedik évtõl kezdõdõen évente fizetendõ részletekbõl.

(2) Az MTV2 utáni díj hetven százaléka a Magyar Televízió Közalapítványt,

harminc százaléka a Hungária Televízió Közalapítványt illeti meg. A

Danubius néven jelölt jogosultság mûsorszolgáltatási díját a Magyar Rádió

Közalapítvány kapja.

(3) A harmadik földi terjesztésû országos televíziós mûsorszolgáltatási

jogosultságért fizetendõ díj a Mûsorszolgáltatási Alapot illeti meg, úgy,

hogy az ebbõl származó bevételt a mûsorszórás, valamint a

mûsorszolgáltatások elosztására szolgáló kábelhálózatok fejlesztésére kell

fordítani. Ez az összeg más célra nem használható fel.

133. §

(1) A Magyar Rádió a pályázat után a törvényben meghatározott feladatainak

ellátásához három országos mûsort szolgáltat, amelyek közül egy az 526,5-

1606,5 kHz frekvenciasávban, kettõ pedig a 87,5 - 108,0 MHz

frekvenciasávban sugározható.

(2) Az országos és körzeti rádiómûsor-szolgáltatási lehetõségeket a

Testületnek úgy kell kialakítania, hogy a Magyar Rádió és más

mûsorszolgáltatók azonos eséllyel juthassanak mûsorsugárzási lehetõséghez a

sugárzási normák figyelembevételével.

(3) A Magyar Televízió a pályázat után egy országos földfelszíni terjesztésû

- amelynek frekvenciahasználati feltételei megegyeznek a törvény

hatálybalépése elõtt az MTV 1 mûsorként megjelölt mûsorszolgáltatás

feltételeivel - és egy országos mûholdas terjesztésû mûsort szolgáltat.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott mûsorszolgáltatás mûszaki, gazdasági és

jogi feltételeinek vizsgálata után a megvalósítás módjáról a Testület dönt,

a kuratórium véleményének figyelembevételével, úgy hogy a

mûsorszolgáltatást a törvény hatálybalépését követõ tizenegy hónapon belül

meg kell kezdeni.

(5) A Duna Televízió egy mûholdas rendszerrel közszolgálati mûsort

szolgáltat.

134. §

(1) A közszolgálati mûsorszolgáltatók e törvény szerinti jogosultsága rádió

mûsorszolgáltatásnál hét év, televízió mûsorszolgáltatásnál tíz év

idõtartamra szól. Az érvényességi idõ lejártakor a jogosultság ugyanennyi

idõre többször változtatás nélkül meghosszabbítható, ha az adott

mûsorszórási lehetõségekre vonatkozó nemzetközi korlátozások, a Frekvencia-

sávok Nemzeti Felosztási Táblázatának elõírásai vagy az ellátottsági

kötelezettségek nem változtak meg. A meg nem hosszabbítható jogosultság

helyett a közszolgálati mûsorszolgáltató ellátási kötelezettségének

teljesítéséhez megfelelõ más mûsorsugárzási lehetõségre vonatkozó

jogosultságot kell biztosítani.

(2) Az országos földi terjesztésû televízió és rádió mûsorszolgáltatási

jogosultságok tekintetében a jogosultság megszûnését követõen a Testület -

a kuratóriumok véleményének figyelembevételével - felülvizsgálja az

országos mûsorszolgáltatások rendszerét, és dönt arról, hogy a

közszolgálati mûsorszolgáltatók számára fenntartja-e addigi

jogosultságaikat vagy megváltoztatja azokat.

(3) A közszolgálati mûsorszolgáltatók mûsorszolgáltatási kötelezettségeinek

teljesítéséhez szükséges - frekvencia és sugárzási jellemzõkkel

meghatározott - mûsorszórási lehetõségeket elõzetes egyeztetés után a

Testület a döntéseinek meghozatalára irányadó szavazási és nyilvánossági

szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4) A Testület a (2) és (3) bekezdésben említett elõzetes egyeztetést a

Hírközlési Fõfelügyelet, a közszolgálati mûsorszolgáltató, valamint a

mûsorok szórását végzõ távközlési szolgáltató képviselõivel folytatja le.

(5) A (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik a közszolgálati mûsorszolgáltató

külföldre irányuló rádió mûsorszolgáltatásainak mûsorszórási lehetõségeire.

Ilyen mûsorszolgáltatás céljára a Hírközlési Fõfelügyelet a

frekvenciahasználatra vonatkozó jogosultságot a nemzetközi eljárás keretei

között biztosítja.

135. §

(1) A közszolgálati mûsorszolgáltató a törvény alapján õt megilletõ

mûsorszórással megvalósuló lehetõségen túl további mûsorszórási lehetõségre

a VI. fejezetben foglaltak szerinti eljárásban 2000. január 1-je elõtt csak

akkor pályázhat, ha a 23. § (4) bekezdésének c/ pontjában foglalt feladatát

másként nem képes teljesíteni.

(2) A közszolgálati mûsorszolgáltatóra a 122. § (1)-(3) és (5) bekezdésében

foglaltak nem vonatkoznak, a 123. § (1) bekezdés szerinti korlátozás pedig

akkor irányadó, ha a közszolgálati mûsorszolgáltató pályázati úton is

szerez mûsorszolgáltatási jogosultságot.

(3) A közszolgálati mûsorszolgáltató körzeti mûsorszolgáltatást nyújthat.

X. FEJEZETEGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Cím

Bírság

136. §

Jogosulatlanul végzett mûsorszolgáltatás, illetve bejelentés nélkül vagy attól

eltérõ módon végzett mûsorelosztás esetén a felelõssel szemben a Testület a

jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelõ, vagy ha ez nem

állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedõ bírságot szabhat