1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/1584.. számú
törvényjavaslat
a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával
összefüggõ egyes kérdésekrõl
Elõadó: dr.Lakos László
Budapest, 1995. október hó
1995 évi ......... törvény
a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával
összefüggõ egyes kérdésekrõl
Annak érdekében, hogy az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott
károk részleges kárpótlásának a vagyoni kárpótlási eljárásokat érintõ egyes
részei mielõbb lezáruljanak, a kárpótlás végrehajtásával a mezõgazdasági
üzemeknél elõállt vagyonvesztések csökkenjenek, az Országgyûlés a következõ
törvényt alkotja:
Elintézési határidõk
1.§
(1) A kárpótlás iránti kérelmek benyújtásának határidejérõl és az
állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges
kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV.törvény módosításáról szóló 1994. évi II.
törvény alapján benyújtott kérelmek ügyében a megyei (fõvárosi) kárrendezési
hivatal 1995. december 31-ig köteles határozatot hozni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen benyújtott fellebbezést az
Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (a továbbiakban: OKKH) a
benyújtástól számított 6 hónapon belül elbírálja.
(3) Ha a bíróság az eljárt hivatalt új eljárásra utasította, a hivatal 60
napon belül köteles az ügyben új határozatot hozni.
A termõföld árveréssel összefüggõ
feladatok
2. §
(1) Az állampolgárok tulajdonában az állam által igazságtalanul okozott
károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban:
Kpt. I.) 19. §-a szerint kijelölt állami tulajdonú föld (a továbbiakban: II.
földalap) árverésen nem értékesített része tekintetében az állam tulajdonosi
jogait a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter gyakorolja.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott föld szövetkezet ingyenes és
határidõ nélküli használatában áll, az - a védett természeti terület
kivételével - a föld fekvése szerinti települési önkormányzat kérelmére - a
gazdálkodás okszerû követelményeire figyelemmel, meghatározott idõpontban -
infrastrukturális és más közösségi célra ingyenesen a tulajdonába adható. A
kérelemhez csatolni kell a terület felhasználására, illetõleg a beruházás
elhelyezésére vonatkozó dokumentációt.
3. §
A II. földalap árverésein a mezõgazdasági vállakozási támogatás
összegérõl kiadott utalvány nem használható fel.
4. §
(1) A II. földalap árverésén értékesített földek által határolt utakat -
a közutak kivételével - a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter
ingyenesen a települési önkormányzat tulajdonába adja.
(2) A szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésérõl és az
átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 16.§-a alapján, valamint az
(1) bekezdés szerint a települési önkormányzat tulajdonába került utakat
terhelõ beruházási költséget az érintett gazdálkodó szervezet ráfordításként
számolhatja el.
5. §
(1) E törvény 2.§-ában meghatározott földalap árverési meghirdetésére
1996. március 31-ét követõen nem kerülhet sor.
(2) A Kpt. I. 7.§ (4) bekezdése szerinti életjáradékra váltás 1996.
december 31-ig kérhetõ. Ha eddig az idõpontig a kárpótlási eljárás jogerõsen
nem fejezõdött be, vagy ennek megtörténtétõl számítva egy hónapnál kevesebb
idõ van hátra, a jogosult a jogerõs határozat kézhezvételétõl számított egy
hónapon belül akkor is kérheti az életjáradékra váltást, ha az e bekezdésben
meghatározott határidõ eltelt.
6.§
(1) Az OKKH gondoskodik a nála, valamint a megyei (fõvárosi) hivatalainál
keletkezett információk védelmérõl, megõrzésérõl és további feldolgozásra
alkalmassá tételérõl.
(2) A keletkezett iratanyaggal kapcsolatos további teendõkért - a
levéltári törvényben meghatározottakkal összhangban - az OKKH, valamint
megyei (fõvárosi) hivatalainak megszûnését követõen a kormány által kijelölt
szervezet a felelõs.
7. §
Az OKKH és a megyei (fõvárosi) kárrendezési hivatalok a kárpótlási és más
törvényekben foglalt feladatok teljesítésével a Kormány által rendeletben
meghatározott módon megszûnnek.
Záró rendelkezések
8. §
(1) Ez a törvény a kihirdetése napját követõ 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg:
a/ A Kpt. I. 27.§ -a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg
a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(3) A 19.§ alapján árverésre kijelölt állami tulajdonú termõföldeket a
(2) bekezdésben meghatározott kárpótlásra jogosultak között kell árverésre
bocsátani, ha annak nagysága a településen a 20 hektárt nem éri el."
b/ A Kpt. I. 5.§ (1) bekezdésének második mondata hatályát veszti.
c/ A kárpótlási jegy termõföldtulajdon megszerzésére történõ
felhasználásának egyes kérdéseirõl szóló 1992. évi IL. törvény 8.§-a helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"(1) Ha a földrészlet árverésre bocsátott AK értéke és a tényleges AK
érték az árverést követõ megosztás során eltér, az árverésen tulajdonul
megszerzett földrészlet kataszteri tiszta jövedelmét a természetbeni állapot
szerinti tényleges AK értéken kell megállapítani.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeként az árverési
vevõk által megszerzett földrészlet (földrészletek) AK értékét arányosan
csökkenteni kell és annak mértéke legalább 10 %-ot meghalad, a tulajdonos a
csökkentés mértékének megfelelõ kárpótlási jegy visszatérítését kérheti a
birtokbaadástól számított 60 napon belül. A visszatérítésrõl a megyei
(fõvárosi) kárrendezési hivatal igazolása alapján az OKKH gondoskodik."
d/ A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI.
törvény módosításáról készült 1995. évi XIV. törvény 5.§-ának (4) bekezdésében
megjelölt határidõ 1996. december 31-re módosul.
INDOKOLÁS
A vagyoni kárpótlás 1991-ben indult folyamata a benyújtott igények
elbírálásával elsõ fokon befejezõdött, az 1994. évi II. törvény hatálya alá
tartozó ügyek 98,6 %-át a kárrendezési hivatalok elbírálták. Úgy politikai,
mint gazdasági és nem utolsósorban az érintett állampolgárok egyéni érdeke
szempontjából is igen fontos, hogy a kárpótlás folyamata mielõbb lezáruljon.
Ennek a folyamatnak az elõsegítése érdekében célszerûnek látszik a hatályos
joganyag egyes rendelkezéseit úgy módosítani, vagy szükség szerint
kiegészíteni, hogy ezekkel a módosításokkal vagy kiegészítésekkel a
továbbiakban elkerülhetõ legyen a hatályos joganyag egyes rendelkezéseinek
többféle értelmezési lehetõsége és ugyanakkor lehetõség nyílik a joghézagok
megszüntetésére is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz Az 1991. évi XXV. törvény 12. §-ának (5) bekezdésében
meghatározott határidõ az 1994. évi II. törvény hatálya alá tartozó ügyek
elbírálásánál nem tartható. A még elbírálásra váró kérelmek intézésére a
kárpótlási hivataloknak ésszerû határidõt kell meghatározni, lehetõség szerint
elkerülendõ azt, hogy a kérelmek jelentõs számánál törvénysértés következzen
be. Ugyanilyen okból a másodfokú és a bíróság által új eljárásra utasított
ügyek elbírálására is ésszerû, teljesíthetõ határidõt kell megállapítani.
A 2. §-hoz A Kpt. I. 19. §-a alapján kijelölt állami tulajdonú föld
árverésen nem értékesített része tekintetében - amely változatlanul állami
tulajdonban marad - a privatizációért felelõs tárca nélküli minisztert jelöli
meg, aki az állam tulajdonosi jogait gyakorolja. A (2) bekezdésben az
önkormányzatok infrastrukturális és közösségi célú állami feladatokat
átvállaló tevékenysége érdekében lehetõséget kell teremteni arra, hogy a
feladatok megoldásához megfelelõ földterületekhez jussanak.
A 3. §-hoz E paragrafus a Kpt. I. 27. §-a (3) bekezdése hatályos
szövegének megfelelõen "pozitív" szabályozással tiltja a mezõgazdasági
vállalkozási támogatás felhasználását a II. földalap árverésein.
A 4. §-hoz Az (1) bekezdés szerint a privatizációért felelõs tárca
nélküli miniszter a földekkel határolt utakat - a közutak kivételével - az
önkormányzat tulajdonába adja. A (2) bekezdés lehetõséget teremt a gazdálkodó
szervezetek számára, hogy vagyonmérlegüket a beruházási költségeknek
ráfordításként való elszámolásával szabályszerûen korrigálják.
Az 5. §-hoz A kárpótlási jegy felhasználási határidejének megállapítása a
II. földalap árverésein, valamint az életjáradékra váltás eseteiben alapvetõen
szükséges azért, hogy az értékpapír tulajdonosai és az azt befogadó állam a
felhasználást, illetõleg a bevonást tervezhessék. A javasolt határidõk
alkalmasak arra, hogy az összes érdekelt a megjelölt idõpontokig saját
érdekkörükben a szükséges intézkedéseket megtehesse.
A 6. §-hoz A kárpótlási folyamat során több mint 10 ezer polcfolyóméter
iratanyag és a sok milliárd forint értékû adatvagyon archiválása, megõrzése és
további felhasználásra alkalmassá tétele szükségessé teszi, hogy a törvény
felhívja a kormányt, hogy az OKKH és hivatalai megszûnésének idõpontjában
kijelölje az ez ügyben tovább eljáró szervezetet. A kárpótlás folyamán
keletkezett adatok történeti, gazdasági értéke, azok megõrzése jogszabályi és
egyéb szempontok miatt is kiemelten fontos feladat.
A 7. §-hoz Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt és a megyei
(fõvárosi) kárrendezési hivatalokat a kormány egy meghatározott feladat
teljesítésére hozta létre. A törvényben meghatározott feladatok teljesítésével
a hivatalokat a létrehozó kormány jogosult megszüntetni.
A 8. §-hoz A paragrafus a hatályba lépésen és a II. földalap árveréseinek
a földárverésekre vonatkozó eddigi szabályozásán túl további szabályokat
állapít meg.
A (2) bekezdés a) pontja szerint az I. földalap korlátozott voltára
tekintettel a helybenlakókra és a helyben tulajdoni sérelmet szenvedettekre
tekintettel állapít meg kedvezõ feltételeket. Gyakorlati szempontok miatt sem
célszerû kisebb településeken néhány AK erejéig a bárhol élõ saját jogú
kárpótlási jegy tulajdonosok vételi lehetõségét deklaratív módon biztosítani.
E paragrafus (2) bekezdése b) pontjának elsõ fordulatában foglaltakat az
indokolja, hogy a kiállított kárpótlási jegyek sorozatjelére vonatkozó eddigi
szabályozáson technikai és gazdasági okokból célszerû változtatni.
A c) ponthoz: az 1992. évi IL. törvény 8. §-ának általános megfogalmazása
szükségessé teszi az AK eltérés konkrét szabályozását, míg e pont (2)
bekezdésében foglalt rendelkezések az eltérés mértékének meghatározott értékén
felül - a tartozatlan fizetés miatt - a tulajdont szerzett árverési vevõk
jogait védik.
A d) ponthoz: e törvény 5.§-ának (2) bekezdése rögzíti a kárpótlási jegyek
életjáradékra váltásának végsõ határidejét. Ugyanakkor a kárpótlási jegyek
életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosításáról szóló
1995. évi XIV. törvény 5.§-ának (4) bekezdése lehetõséget biztosít arra, hogy
azon személyek, akik a kárpótlási határozat kézhezvételét követõ
90 napon belül a jegyek életjáradékra váltásáról valamilyen oknál fogva nem
nyilatkoztak, azt 1995. december 31-ig megtehetik. Arra való tekintettel, hogy
ez a két határidõ összhangba kerüljön, vált szükségessé a már idézett
jogszabályi rendelkezés 1996. december 31-re való módosítása.