Magyar Köztársaság Kormánya

T/1543.. számú

Törvényjavaslat

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról

Elõadó:

Dr. Bokros Lajos

pénzügyminiszter

Budapest, 1995. október hó

Törvényjavaslat

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó

egyes törvényi rendelkezések módosításáról

Az Országgyûlés az államháztartás tartalmának, mûködési- és eljárási rendjének

korszerûsítése, az állami kötelezettségek vállalásának újraszabályozása, a

kincstári rendszer kialakítása, a kincstári vagyon átfogó szabályozása

érdekében az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi

XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Áht.) az alábbiak szerint módosítja.

I. FEJEZET

Az ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ

TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 1992. ÉVI XXXVIII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

1 . §

Az Áht. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. § Az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: alap) az állam egyes

feladatait többségében államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó

olyan alap, amely mûködésének jellege az államháztartáson belül elkülönített

finanszírozást tesz szükségessé. ".

2 . §

Az Áht. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. § A helyi önkormányzat költségvetése és a helyi kisebbségi önkormányzatok

költségvetése az államháztartás helyi szintje.".

3 . §

(1) Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap,

amely az érvényességi idõtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthetõ

jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendõ várható bevételeket (költségvetési

kiadásokat és költségvetési bevételeket) elõirányzatként, illetve

elõirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képezõ,

illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya, illetve annak

forrásként történõ igénybe vétele a következõ év költségvetésében folyó évi

költségvetési bevételként nem irányozható elõ, a folyó évi költségvetési

kiadások forrásául azonban - jogszabályban meghatározott módon -

megjelölhetõ és elszámolható.. A pénzeszközök év végiévvégi záróállományának

felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes

szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében törvény,

a helyi önkormányzatok esetében törvény, kormányrendelet és önkormányzati

rendelet, egyébként kormányrendelet állapítja meg.".

(2) Az Áht. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.".

4. §

Az Áht. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8. § (1) A költségvetési év költségvetési bevételeinek és költségvetési

kiadásainak különbsége a tervezett, illetve tényleges költségvetési többlet

vagy hiány.

(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket,

illetve bevételként azok visszzatérülését.".

5. §

Az Áht. a következõ 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés

végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor)

rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, illetve jóvá kell

hagyni a költségvetési hiány finanszírozási módját.

(2) A költségvetési többlet évközi hasznosítása, illetve a költségvetési hiány

fedezése - e törvény elõírásainak és a költségvetés megállapításakor adott

felhatalmazás keretei között - finanszírozási célú pénzügyi mûveletek útján,

illetve aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlegének figyelembe vételével

történik.

(3) A finanszírozási célú pénzügyi mûveletek értékpapírok kibocsátásával és

visszavásárlásával, hitelek felvételével és törlesztésével, szabad

pénzeszközök - törvényben szabályozott - betétként való elhelyezésével és

visszavonásával kapcsolatos, költségvetési elõirányzatként, illetve annak

teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthetõ finanszírozási

bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt és a

pénzeszközök változását eredményezik.

(4) Az aktív és passzív pénzügyi mûveletek a következõk: a letéti, a függõ, az

átfutó, a kiegyenlítõ és a helyesbítõ kiadások és bevételek.

(5) A költségvetésben nem lehet az (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti

pénzügyi mûveleteket a költségvetési hiányt, illetve a költségvetési

többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként

elszámolni.".

6. §

(1) Az Áht. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Fizetési kötelezettséget elõírni, a fizetésre kötelezettek körét, a

fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és

mértékét, továbbá elõlegfizetési kötelezettséget megállapítani - a díj, a

bírság és a nemzetközi szerzõdésekben nem rögzített vámtételek kivételével -

csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati

rendeletben lehet.

(2) Az Áht. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A díjat, - ha törvény másként nem rendelkezik - a Kormány, illetve

felhatalmazás alapján a miniszter rendelettel állapítja meg.".

(3) Az Áht. 10. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerzõdésekben nem szabályozott

vámtételek kialakítását, módosítását, átmeneti idõre történõ csökkentését - a

törvényben szabályozott feltételek alapján és nemzetközi kötelezettségeinkkel

összhangban - az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter

együttes rendeletben szabályozza.".

(4) Az Áht. 10. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A bírságfizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét,

valamint a mentességeket törvény, a bírság mértékét törvény vagy annak

felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.".

7. §

Az Áht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"11. § (1) A fizetési kötelezettséget elõíró jogszabály rendelkezik arról,

hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszere, illetve mely szervezete

javára számolható el, illetve mely alrendszert illeti meg.".

8. §

Az Áht. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"12. § (1) Az államháztartás alrendszereiben minden pénzmozgásról el kell

számolni. Az államháztartás alrendszereinek minden költségvetési bevétele és

költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi.

(2) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési gazdálkodás - törvény

eltérõ rendelkezése hiányában - a bevételi elõirányzatok teljesítésének

kötelezettségét és a kiadási elõirányzatok felhasználásának jogosultságát

foglalja magában. A kiadási elõirányzat nem jár felhasználási

kötelezettséggel.

(3) A bevételi elõirányzatok elõirányzat-módosítás nélkül is túlteljesíthetõk,

ha a bevételekre vonatkozó jogszabályi elõírások év közben nem változnak.

Ellenkezõ esetben az elõirányzatokat az arra jogosultnak módosítania kell. A

bevételek tervezettõl való elmaradása esetén e törvényben foglaltak szerint

kell eljárni.

(4) Az éves költségvetés jóváhagyásakor meghatározott egyes kiadási

elõirányzatok elõirányzat-módosítás nélkül is túlléphetõk. Ezek csak olyan

elõirányzatok lehetnek, amelyek esetében törvényben, kormányrendeletben

megállapított támogatásra, ellátásra vonatkozó jogosultság eredményezhet

elõirányzatot meghaladó kiadást. A jogosultság jogszabályi feltételeinek

megváltoztatása elõirányzat-módosítási kötelezettséggel jár.

(5) Az eredeti, illetve módosított (a továbbiakban: jóváhagyott)

elõirányzatokon felül képzõdõ többletbevételek felhasználásának és az

elõirányzatok módosításának szabályait törvény tartalmazza.

(6) A bevételi elõirányzatok elmaradása esetén, illetve más kiadási

elõirányzatok növelésének forrásaként a kiadási elõirányzatok jogszabályi

elõírások alapján csökkenthetõk, zárolhatók, illetve törölhetõk.

(7) A csökkentés az elõirányzat összegének mérséklése az adott költségvetési

évre vonatkozóan.

(8) A zárolás az elõirányzat egy része vagy egésze adott költségvetési évi

felhasználásának idõleges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése.

(9) A törlés az elõirányzat felhasználásáról történõ végleges lemondás az

adott költségvetési évre vonatkozóan.".

9. §

Az Áht. a következõ 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) A költségvetés végrehajtása során az államháztartás

alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási

elõirányzatok mértékéig vállalható, és kifizetések - kivéve a jogszabályon,

bírósági, illetve államigazgatási jogerõs döntésen alapuló kötelezettségeket

és járandóságokat, továbbá a 12. § (4) bekezdésben meghatározott kiadásokat -

is ezen összeghatárig rendelhetõk el (utalványozás).

(2) Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség -

kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerõs döntésen

alapuló kötelezettségeket és az e törvényben foglalt kezességvállalást -

csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás idõpontjában

ismert feltételek mellett az esedékesség idõpontjában, a rendeltetésszerû

mûködés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

Megjegyzés: Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek elfogadásához az

önkormányzati alrendszer tekintetében az Országgyûlés jelenlévõ képviselõi

kétharmadának szavazata szükséges, az Alkotmány 44/C. és 68. § (5)

bekezdésében foglaltakra tekintettel. Azt az alkotmányos követelményt az

Alkotmánybíróság 5/1995. (IX.5.) AB határozata is kimondta

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni a függõ,

átfutó, kiegyenlítõ bevételek és kiadások valamint a helyesbítõ tételek

esetében.

(4) A központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a helyi

önkormányzatok számára külön jogszabályban rögzített esetekben, a

költségvetési szervek tevékenységi körén kívül esõ, nem az állami illetve

önkormányzati feladatellátást finanszírozó pénzeszközök átmenetileg vagy

megbízás alapján bonyolított forgalma letéti kezelésben történik. A letéti

számla forgalma nem számolható el költségvetési bevételként, illetve

költségvetési kiadásként.".

10. §

Az Áht. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13. § A költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a

költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú

pénzügyi mûveleteket, valamint az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat

pénzforgalmi szemléletben - a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek

megkülönböztetésével, de azok egyenértékû kezelésével - részletesen, teljes

összegükben - az adó, vám, illeték és más bevételek esetében a törvény által

biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt kell számbavenni.".

11. §

Az Áht. a következõ 13/A §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott adományok,

segélyek elkülöníitett elszámolás mellett és kizárólag arra a célra

használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta.

(2) Az államháztartás alrendszereibõl finanszírozott, vagy támogatott

szervezetek illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettség írható elõ

a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek

rendeltetésszerû felhasználásáról. E számadási kötelezettség teljesítéséig a

további finanszírozás, illetve támogatás felfüggeszthetõ. A finanszírozó

ellenõrizni jogosult a felhasználást és a számadást.

(3) Az államháztartás alrendszereibõl finanszírozott, illetve támogatott

feladatok ellátása során az elõirányzatok tervezett céltól eltérõ

felhasználását az elõirányzat-átcsoportosítás e törvényben foglalt szabályai

szerint lehet kezdeményezni.".

12. §

Az Áht. a következõ 13/B §-sal egészül ki:

"13/B. § Az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az

árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatás-megrendelési célra juttatott

támogatások felhasználását a közbeszerzési törvény szabályainak alkalmazásához

kötni. ".

13. §

Az Áht. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"14. § (1) Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelõ

rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendõ

támogatást vissza nem térítendõ támogatássá átalakítani, illetve bármely más

módon államadósságot növelõ újabb kötelezettséget vállalni kizárólag a

költségvetésük útján, elõirányzattal megtervezve lehet.

(2) A központi költségvetés adóssága kizárólag a központi költségvetés

hiányának finanszírozási szükséglete miatt növekedhet, kivéve a kincstári

egységes számla elõzõ év december 31-éhez képest bekövetkezõ

állományváltozásából adódó adósságnövekedést, a Magyar Nemzeti Banknál lévõ

nettó devizatartozás árfolyamveszteségére a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott

lejárat nélküli kamatmentes hitellel összefüggõ államadósság változását és a

központi költségvetés devizában fennálló adósságának árfolyamveszteségét,

illetve árfolyamnyereségét.

(3) A költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások, valamint az (1)

bekezdésben foglalt mûveletek egyenlege az adósságváltozást eredményezõ hiány

vagy többlet.".

14. §

(1) Az Áht. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A rendes bevételekhez és kiadásokhoz az államháztartásban évenként, vagy

meghatározott gyakorisággal rendszeresen elõforduló, jellemzõen a folyamatos

mûködéssel összefüggõ bevételek és kiadások tartoznak.".

(2) Az Áht. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A rendkívüli bevételek és kiadások nem állandó jellegûek, általában

egyetlen évben merülnek fel, de esetleg több éven át tartó vagy elõre látható

gyakorisággal történõ felmerülésük ellenére sem képezik az államháztartás

rendes, hosszú távú vitelének részét. A felhalmozási kiadások és az állam

által vállalt kezességek érvényesítésével kapcsolatos kiadások rendkívüli

kiadásnak minõsülnek.".

15. §

Az Áht. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"17. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével

kapcsolatos adatok; valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az

államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az

Országgyûlés, illetõleg a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi

önkormányzatokk képviselõ-testületei elé történõ beterjesztés után

nyilvánosak.

(2) A nyilvánosság nem vonatkozik az állam-, a szolgálati-, a bank- és

adótitkot képezõ adatokra.".

16. §

Az Áht. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"18. § A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott

költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes

szervezeti, besorolási rendnek megfelelõen kell elkészíteni.".

17. §

Az Áht. a következõ címmel és 18/A. §-sal egészül ki:

"A Magyar Államkincstár és feladatai

18/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának

pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait a Magyar

Államkincstára (a továbbiakban: Kincstár) látja el.

(2) A Kincstár a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési

felügyelete alatt álló önálló jogi személyiséggel rendelkezõ, e törvényben

meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat ellátó, önállóan gazdálkodó központi

költségvetési szerv.

(3) A Kincstár alkalmazottai tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról

szóló 1992. évi XXXIII. törvény elõírásait kell alkalmazni.

(4) A Kincstár vezetõjét a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel. A Kincstár

vezetõje tekintetében a munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.".

18. §

Az Áht. a következõ 18/B. §-sal egészül ki:

"18/B. § (1) A Kincstár a Magyar Állam nevében eljárva, a költségvetések

végrehajtásának - a bevételek fogadásával, a kiadások teljesítésével, a

pénzforgalmi mûveletek és az átvezetések elõkészítésével, lebonyolításával,

valamint a zárszámadás elõkészítésével kapcsolatos - ügyviteli,

nyilvántartási, információgyûjtési és információszolgáltatási, valamint

elõirányzati fedezet-vizsgálati és alaki-formai ellenõrzési feladatokat lát

el.

(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a

Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozási mûveletek, a készpénz-

gazdálkodás, az államadósság kezelése és az azzal való gazdálkodás, az

államadósság törlesztése és megújítása, az állam által vállalt kezességek és

nyújtott hitelek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, illetve a

követelések érvényesítése jogszabályban meghatározott feladatainak

ellátásáról. A Kincstár a központi költségvetés nevében a központi

költségvetés terhére, annak forrásaiból - a költségvetési törvényben

meghatározott mértékben, célra és feltétellel - megelõlegezési, likviditási

hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,

az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak.

(3) A Kincstár a (1)-(2) bekezdésben szereplõ feladatai ellátása során

jogosult - törvényben meghatározott körben, mértékben és célra -

pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a

készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is (bankszámlaügylet). A

pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló 1991. évi LXIX.

törvény (a továbbiakban: Pit.) rendelkezéseit a Kincstárra nem kell

alkalmazni.

(4) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és

szolgáltatási felelõsségébe tartozó szervezetek (a továbbiakban: kincstári

kör) számára kötelezõen igénybe veendõ térítésmentes szolgáltatásként

teljesíti.

(5) A kincstári körbe tartoznak a központi költségvetés, a központi

költségvetési szervek és a rendelkezésükbe utalt elõirányzatok, valamint az

alapok.".

19. §

Az Áht. a következõ 18/C. §-sal egészül ki:

"18/C. § (1) A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit

(kiadásait és bevételeit) átvezetéssel kell elszámolni.

(2) Pénzforgalmi tételként kell teljesíteni és elszámolni az (1) bekezdésben

foglaltakon kívüli kiadásokat és bevételeket.

(3) A 18/B. § (2) és (3) bekezdésben foglaltak ellátásával kapcsolatos

pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi

számlával rendelkezik.

(4) A (3) bekezdésben szereplõ, a Magyar Nemzeti Bank által a Kincstár részére

vezetett pénzforgalmi számla, kincstári egységes számlaként, a kincstári kör

szervezetei és feladatai (2) bekezdés szerinti pénzforgalmának lebonyolítását

is szolgálja.

(5) A kincstári egységes számlán kell elhelyezni és folyamatosan tartani 18/B.

§ (5) bekezdésében meghatározott kincstári körbe tartozók pénzeszközeit.

(6) A Kincstár a számlatulajdonosok rendelkezési jogának biztosítása mellett

a 18/B. § (3) bekezdésében foglalt bankszámla-vezetési tevékenységét -

megbízás, illetve megállapodás alapján - a Nyugdíjbiztosítási Alap, az

Egészségbiztosítási Alap és mindezen alapokat kezelõ költségvetési szervek, a

Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági társasági

formában mûködtetett szervei, a Munkaerõpiaci Alap, valamint a 12/A. § (4)

bekezdésben foglalt letéti kezeléssel és a központi költségvetés, illetve a

központi költségvetési szervek számára pénzben érkezett külföldi segélyek és

adományok elkülönített kezelésével és felhasználásával összefüggésbõen

térítésmentes szolgáltatásként végezheti.

(7) A Kincstár (6) bekezdésben megjelölt bankszámla-vezetési tevékenységével

összefüggõ pénzforgalom a kincstári egységes számlán bonyolódik.

(8) Az államháztartás alrendszerei pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi

számlával csak e törvényben foglaltak szerint rendelkezhetnek.

(9) A kincstári körbe tartozók és a (6) bekezdésben megjelölt

számlatulajdonosok devizaszámláit a Magyar Nemzeti Bank vezeti.".

20. §

Az Áht. a következõ 18/D. §-sal egészül ki:

"18/D. (1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori

egyenlege után a jegybanki alapkamattal megegyezõ mértékû kamatot fizet.

(2) A Kincstár - a pénzügyminiszter átruházott hatáskörében - jogosult a

kincstári egységes számla mindenkori egyenlegét a Magyar Nemzeti Banknál

betétként elhelyezni. A kamatokat a központi költségvetés javára kell

elszámolni.".

21. §

Az Áht. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"19. (1) § A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A költségvetési

törvényben szereplõ - a törvényi elõírások figyelembe vételével meghatározott

- fejezetek költségvetési fejezetrendet képeznek. A költségvetési fejezet a

költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan

felügyelt, irányított szervek és elõirányzatok összessége.

(2) A központi költségvetés önálló fejezetként tartalmazza a Magyar Tudományos

Akadémia mint köztestület által - nem gazdasági társaságként - mûködtetett

szervezetek költségvetését.".

22. §

Az Áht. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"20. § (1) A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre (a

továbbiakban együtt: költségvetési cím) tagozódnak. A költségvetési cím

szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett

elõirányzatok összessége.

(2) Költségvetési címet alkotnak a központi költségvetési szervek. A

területileg széttagoltan mûködõ, de azonos tevékenységet végzõ költségvetési

szervek közül több is képezhet egy címet.

(3) A költségvetési fejezet saját kezelésû, nem a központi költségvetési

szervekhez rendelt elõirányzatai egy költségvetési címet (a továbbiakban:

fejezeti kezelésû elõirányzatok cím) alkotnak.

(4) A központi költségvetésben alcímként jelennek meg az országos kisebbségi

önkormányzatok.

(5) A (2)-(3) bekezdéshez nem tartozó kiadásokat és bevételeket címekre kell

bontani.

(6) A költségvetési törvényben szereplõ címek - ide nem értve az alcímeket -

címrendet képeznek. A címrend év közben a Kormány által kiegészíthetõ, illetve

módosítható, kivéve azokat a címeket, amelyek elõirányzatainak megváltoztatása

az Országgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Kormány a címrend

változásáról a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat

indokolásában részletesen beszámol.".

23. §

Az Áht. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"21. § A központi költségvetés bevételeit képezik - a 10. §-ban foglaltaknak

a központi költségvetést illetõ részén túl - a privatizációból származó, a

költségvetési törvényben meghatározott bevételek; - törvény eltérõ

rendelkezése hiányában - a koncessziós szerzõdésekbõl származó bevételek; a

központi költségvetési szervek tevékenységébõl származó bevételek; a

nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból a központi költségvetési alrendszerbe

tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására

belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekbõl és adományokból, továbbá

egyéb forrásokból származó bevételek. A privatizációból származó bevételeknek

a központi költségvetést megilletõ összegén felüli részének felhasználásáról a

költségvetési törvényben kell rendelkezni.".

24. §

Az Áht. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"22. § A központi költségvetésben kiadás irányozható elõ a központi

költségvetési szervek feladatai, az állam nemzetközi, jogszabályi és

szerzõdéses kötelezettségei ellátására, az államháztartás más alrendszerei,

továbbá a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet,

természetes személy részére.".

25. §

Az Áht. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"23. § (1) A központi költségvetésben tételesen kell elõirányozni a kiemelt

jelentõségû beruházások és felújítások elõkészítésére és megvalósítására

szolgáló összegeket.

(2) Kiemelt jelentõségû az az állami feladatok ellátását szolgáló beruházás,

felújítás és beruházási célprogram, amelynek tervezett összes költsége a

jóváhagyás évében meghaladja a központi költségvetés kiadási fõösszegének

0,5%-át, illetõleg amelyet az Országgyûlés vagy a Kormány annak minõsít.

(3) A fejezeti kezelésû elõirányzatok, illetve a központi költségvetési

szervek kiemelt jelentõségû beruházásait, felújításait és a beruházási

célprogramokat az adott költségvetési címen belül kell elkülönítetten

elõirányozni.

(4) A (3) bekezdésben nem említett felhalmozási kiadások (beruházások,

felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások) költségvetési

címenként külön elõirányzatot alkotnak.".

26. §

Az Áht. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"24. § (1) A központi költségvetésben 20. § (2) bekezdésében meghatározott

címeken belül el kell különíteni a mûködési, a felhalmozási és az egyéb

speciális célú elõirányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetési

létszámkeretet (a választott tisztségviselõket és a foglalkoztatottakat külön-

külön). A költségvetési törvény törvényi kiemelt elõirányzatként állapítja meg

a mûködési költségvetésen belül a személyi kiadások, a munkaadókat terhelõ

járulékok, az ellátottak pénzbeli juttatásai, a dologi kiadások

elõirányzatait és a speciális elõirányzatokat, továbbá a felhalmozási

kiadásokon belül a beruházások, a felújítások és egyéb felhalmozási célú

támogatások, kiadások, valamint a bevételek elõirányzatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elõirányzatok az adott költségvetési cím

a) mûködési célú elõirányzatain belül - a törvényi kiemelt elõirányzatok

között - év közben, összesen - az Országgyûlés által megállapított

elõirányzati összeghez képest - éves hatását tekintve - ha a költségvetési

törvény másként nem rendelkezik - legfeljebb 10 %-ot kitevõ mértékben;

b) a felhalmozási célú elõirányzatain belül - a törvényi elõirányzatok között

- év közben, korlátozás nélkül

csoportosíthatók át a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében. A

mûködési és a felhalmozási célú elõirányzatok között átcsoportosítást a

Kormány engedélyezhet.

(3) A fejezeti kezelésû elõirányzatok bevételeit és kiadásait, - a

költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel - felhasználását,

kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat a fejezet felügyeletét

ellátó szerv vezetõje a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.

(4) A (3) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az elõirányzat-maradványok

jóváhagyásának és következõ évi felhasználásának, az éven túli

kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök)

folyósításának és visszatérítésének, az elõlegek folyósításának és

elszámolásának, a behajthatatlan követelésekrõl történõ lemondásnak a

részletes szabályaira.

(5) A fejezeti kezelésû elõirányzatok címen belül az alcímek között

átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet

sor.

(6) A fejezeti kezelésû elõirányzatok az (1) bekezdésben foglalt címekhez az

elõirányzat céljának, rendeltetésének megfelelõen - a törvényi kiemelt

elõirányzatokra is kiterjedõ - a Kormány rendeletében meghatározott módon,

elõirányzat-módosítással a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében

csoportosíthatók át.

(7) Költségvetési szervek megszüntetésével, illetve ezzel összefüggésben más

szervezeti formák alapításával kapcsolatos - a törvényi kiemelt

elõirányzatokra is kiterjedõ, a (2) bekezdésben foglaltakon túli -

elõirányzat-módosítások a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében, a

Kormány rendeletében meghatározott módon hajthatók végre.".

27. §

Az Áht. 25. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"25. § (1) A központi költségvetésben általános tartalékot kell képezni az

elõre nem valószínûsíthetõ, nem tervezhetõ kiadásokra, illetve az

elõirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására.

(2) A bevételek elmaradása esetén az általános tartalék egy része vagy egésze

zárolható, illetve törölhetõ.".

28. §

Az Áht. 26. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"26. § (1) Az általános tartalék elõirányzata nem lehet több, mint a központi

költségvetés kiadási fõösszegének 2 %-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5

%-a.

(2) Az általános tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak

legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az elsõ félévben. Ennél

nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyûlés jóváhagyása szükséges.

(3) Az általános tartalék terhére a tárgyidõszakot megelõzõen kötelezettség

nem vállalható.".

29. §

Az Áht. 27. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"27. § A költségvetési, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló

zárszámadási törvény rendelkezik a tervezett (létrejött) bevételi többlet

felhasználásáról, illetve a tervezett (létrejött) hiány finanszírozásáról.".

30. §

Az Áht. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyûlés a központi költségvetésrõl és annak végrehajtásáról

törvényt alkot.

(2) A költségvetés, illetve zárszámadás elfogadásával egyidejûleg kell dönteni

a költségvetési többlet rendeltetésérõl, illetve jóváhagyni a költségvetési

hiány finanszírozásának módját. ".

31. §

Az Áht. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"30. § (1) Az Országgyûlés a költségvetési törvényben a bevételek és kiadások

kiemelt elõirányzatait költségvetési fejezetenként és azon belül költségvetési

címenként állapítja meg.

(2) Az Országgyûlés a költségvetési törvényben költségvetési fejezetenként és

címenként meghatározza azon kiadásokat és bevételeket, amelyek elõirányzatának

megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik.

(3) A költségvetési fejezetek között az elõirányzatok célját, rendeltetését

megváltoztató átcsoportosítást - ide nem értve az általános tartalék

felhasználását - az Országgyûlés hajthat végre.".

32. §

Az Áht. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"31. § Az Országgyûlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi

önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekbõl származó

részesedését, a normatív központi költségvetési hozzájárulások címeit és

összegét, a helyi önkormányzatoknak juttatandó egyéb támogatásokat, valamint

megállapítja a helyi önkormányzatokat megilletõ - az államháztartás

alrendszereit megilletõ kötelezettségek beszámításával (nettó módon)

finanszírozott - támogatások elosztási és folyósítási rendjét.".

33. §

Az Áht. a következõ 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § Az Országgyûlés a költségvetési törvényben az alapok költségvetését

alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként, illetve - amennyiben az

alap mûködésérõl szóló törvény a jogcímek megválasztását az alappal rendelkezõ

hatáskörébe utalja - összevont jogcímenként állapítja meg.".

34. §

Az Áht. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"33. § (1) Az Országgyûlés a költségvetési törvényben felhatalmazza a

Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére a költségvetési törvényben

meghatározott mértéken belül, meghatározott célokra, egyedi esetben

kezességet vállaljon.

(2) Az Országgyûlés a törvényen alapuló és az (1) bekezdés szerint vállalt

kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerzõdésbõl

eredõ fizetési igények beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben

elõirányzatot hagy jóvá.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás sortartó kezesség. A Kormány

csak kivételesen indokolt esetben vállalhat készfizetõ kezességet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés

által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni

tartozásává válik és azt adók módjára kell behajtani.".

35. §

Az Áht. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"35. § A Kormány felelõs a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és az

e törvényben meghatározott határidõn belül az Országgyûlés elé

terjesztéséért.".

36. §

Az Áht. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor

a) elõterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt

elõirányzatok megalapozásához szükségesek;

b) tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek késõbbi

évekre vonatkozó hatásairól;

c) 1997. évi költségvetési évtõl kezdõdõen teljes körûen bemutatja - a b)

pontban foglaltakat is beleértve - a költségvetési évet követõ 2 év várható

elõirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a

tervezett feladat-ellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági

elõrejelzések szerint állapítottak meg;

d) bemutatja a költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági

hatásait;

e) értékeli a költségvetési évet megelõzõ idõszak gazdasági- költségvetési

folyamatait.".

37. §

Az Áht. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"38. § (1) A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal és - ha a

költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a céltartalékokkal.".

(2) A céltartalék olyan, a központi költségvetésben meghatározott elõirányzat,

amely évközi központi (kormányzati) intézkedés fedezetéül szolgál, s amelynek

célját és rendeltetését egyidejûleg meghatározták, azonban az elõirányzat

fejezet, cím, alcím szerinti felhasználásának megoszlása a költségvetési

törvényjavaslat elõkészítésekor még nem ismert.".

38. §

Az Áht. a következõ 38/A. §-sal egészül ki:

"38/A. § A Kormány a költségvetési egyenleg tervezettõl tartósan és jelentõs

mértékben eltérõ, kedvezõtlen évközi alakulása esetén elõirányzatokat

zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon elõirányzatok kivételével,

amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyûlés magának tartotta

fenn.".

39. §

Az Áht. 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"39. § (1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek elõirányzatainak

célját, rendeltetését nem érintõ, fejezetek közötti elõirányzat-

átcsoportosításra a Kormány jogosult.

(2) A fejezeten belül a címek - ide nem értve az alcímeket - között, a

személyi juttatások, a munkaadói járulékok, a dologi kiadások, az ellátotti

pénzbeli juttatások fejezetre összesített elõirányzatait is érintõ

átcsoportosítást a Kormány engedélyezhet, kivéve azokat a címeket, amelyek

módosítására vonatkozó jogot az Országgyûlés a költségvetési törvényben

magának fenntartja.

(3) A Kormány az (1)-(2) bekezdés szerinti átcsoportosítás jogát -

rendeletében szabályozott módon - átengedheti a fejezet felügyeletét ellátó

szerv vezetõjének.

(4) A Kormány a 38. §-ban, a 38/A. §-ban, és az (1)-(2) bekezdésekben

meghatározott elõirányzat-módosításokról nyilvános határozatban dönt.".

40. §

Az Áht. 41. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"41. § (1) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az

Országgyûlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények oly módon változnak

meg, hogy ezek a központi költségvetés tervezett egyenlegét - a 38/A. §

alapján végrehajtott intézkedések ellenére is - tartósan és jelentõsen

veszélyeztetik.

(2) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyûlés elé

terjeszteni, akkor is, ha a költségvetésben elõirányzott általános tartalékot

felhasználták és a költségvetési törvényben megállapított források nem

elégségesek a kiadási elõirányzatok fedezésére.

(3) A pótköltségvetési törvényjavaslat a költségvetési törvénynek az

elõirányzatok meghatározására vonatkozó rendelkezéseit javasolja újból

megállapítani.

(4) A költségvetési törvény módosítását nem az (1)-(2) bekezdésekben említett

okok miatt kezdeményezõ és formailag nem a (3) bekezdésben foglaltak szerinti

törvényjavaslat nem minõsül pótköltségvetési törvényjavaslatnak , illetve

hatályba lépés esetén pótköltségvetési törvénynek.".

41. §

Az Áht. 42. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"42. § (1) A Kormány a költségvetési törvényben meghatározott célokra, illetve

mértékben történõ kezességvállalásról nyilvános határozatban dönt. Ebben

rögzíti a kezességvállalás indokát, annak mértékét vagy összegét, feltételeit,

a hitelfelvevõt, a fizetésre kötelezettet, illetve a kezesség típusát, a típus

megválasztásának indokát.

(2) A Kormány a kezességvállalásról szóló határozatában a kezesség

körülményeinek figyelembe vételével, beváltásának valószínûségére tekintettel

rendelkezik arról, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközökbõl végrehajtott

beszerzésekre a közbeszerzésekrõl szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni.

(3) A központi költségvetés terhére vállalt egyedi kezességekre vonatkozó

megállapodásokat a Kormány nevében a pénzügyminiszter írja alá és azokat

havonta megküldi az Állami Számvevõszéknek.

(44) A Kormány az (1) bekezdés szerinti kezességvállalásai alapján várhatóan

esedékessé váló fizetési kötelezettségeit összesítve, az esedékessé válás

valószínûsége szerint is bemutatva köteles a költségvetési törvényjavaslat

indokolásában tájékoztatásul elõterjeszteni.

(5) A Kormány a zárszámadási törvényjavaslatban köteles beszámolni az

Országgyûlésnek az (1) bekezdés szerinti kezességvállalásairól és a kezességi

helytállás alapján teljesített kifizetésekrõl.

(6) Ahol korábbi jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy

állami helytállást említ, azon 1993. június 30-át követõen az e törvényben,

illetve az e törvény alapján szabályozott állami kezességvállalást kell

érteni.

(74) Az e törvény hatálybalépése elõtt jogszabály által biztosított, illetve

jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre (garanciára,

helytállásra) - a kezességvállalás érintetlenül hagyásával - e törvény

rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.".

42. §

Az Áht. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Kormány az Országgyûléssel egyidejûleg tájékoztatja a helyi

önkormányzatokat a következõ évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló

költségvetési politika fõ irányairól, a pénzügyi szabályozás elõzetes

elgondolásairól.".

43. §

Az Áht. a következõ 43/A. §-sal egészül ki.

"43/A. § A Kormány az Országgyûléssel egyidejûleg tájékoztatja a

Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot, az Egészségbiztosítási Önkormányzatot, a

köztestületeket, valamint az országos kisebbségi önkormányzatokat a következõ

évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fõ

irányairól, a pénzügyi szabályozás elõzetes elgondolásairól.".

44. §

Az Áht. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"48. § A pénzügyminiszter

a) az államháztartással kapcsolatban a Kormány hatáskörébe tartozó kérdésekben

döntés-elõkészítõ, koordináló feladatot lát el, elõkészíti a költségvetési és

a zárszámadási törvény tervezeteit;

b) gondoskodik a központi költségvetés végrehajtásáról, az elõirányzatoknak a

tervezettõl jelentõsen eltérõ teljesülése esetén a Kormánynál intézkedést

kezdeményez;

c) gondoskodik a központi költségvetés adósságainak és adósságterheinek

nyilvántartásáról, az adósságok törlesztésérõl;

d) javaslatot tesz az általános tartalék és a céltartalék felhasználására;

e) az állami feladatok ellátását szolgáló, e törvényben meghatározott

kincstári vagyon tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat;

f) mûködteti a Kincstárat, ellátja annak szakmai, törvényességi és

költségvetési felügyeletét;

g) gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának

pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, figyelemmel kíséri a

költségvetési elõirányzatok és a költségvetési létszámkeret teljesülésének

alakulását, a tervezettõl jelentõsen eltérés esetén a Kormánynál

intézkedéseket kezdeményez;

h) nyilvántartást vezet az államháztartás körébe tartozó szervezetekrõl és az

elõirányzattal önállóan rendelkezõ nem jogi személyiségû szervezetekrõl,

valamint a központi költségvetés, központi költségvetési szervek, alapok által

támogatásban részesített államháztartáson kívüli szervezetekrõl;

i) nyilvántartást vezet a központi költségvetés terhére vállalt

kezességekrõl; a többéves kihatással járó pénzügyi

kötelezettségvállalásokról; az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásairól; az

állam követeléseirõl; a központi költségvetés bevételeit érintõ

kedvezményekrõl, kedvezményjellegû mentességekrõl és bevétel-átengedésekrõl;

j) nyilvántartást vezet a központi költségvetés részletes elõirányzatairól,

tájékoztatja az Állami Számvevõszéket és a Kincstárt az elõirányzat-

módosításokról;

k) nyilvántartást vezet a kincstári vagyonról;

l) szabályozza az államháztartás bevétel-elõírási és kötelezettség-vállalási

rendjét; a költségvetési tervezés, az elõirányzat-módosítás, az

adatszolgáltatás és a beszámolás eljárási rendjét;

m) meghatározza - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben -

az államháztartás információs rendszerének tartalmát, szabályozza az

információszolgáltatás rendjét,

n) felelõs az államháztartás pénzügyi információs rendszerének mûködtetéséért,

az azt szolgáló informatikai infrastruktúra koordinált fejlesztési

programjának elkészítéséért és megvalósításának irányításáért;

o) szabályozza - az Állami Számvevõszék véleményének kikérésével - az

államháztartás körébe tartozó szervezetek, az elõirányzattal rendelkezõ nem

jogi személyiségû költségvetési egységek költségvetési gazdálkodásának

számviteli rendjét, az államháztartás alrendszereibõl támogatásban részesülõ

államháztartáson kívüli szervezetek esetében a támogatás elszámolásának

számviteli rendjét, valamint a Kincstár számviteli rendjét;

p) szabályozza az elõirányzat-felhasználás és a felhasználás ütemezésének, a

bevételek fogadásának és a kiadások teljesítésének, valamint a

készpénzellátmányok felvételének és elszámolásának kincstári rendjét.".

45. §

Az Áht. 49. §-át megelõzõ cím és a 49. §-a helyébe a következõ cím és

rendelkezés lép:

"A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének feladatai

49. § A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, - ha törvény másként nem

rendelkezik -

a) közremûködik a következõ évre vonatkozó költségvetési tervezés fõ kereteit

meghatározó költségvetési irányelvek elkészítésében, és irányítja a

felügyelete alá tartozó fejezet és alap tervezését, zárszámadását;

b) a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek

tevékenységében érvényesíti az állami feladatok ellátására szóló

elõirányzatokkal, létszámokkal és a vagyonnal való szabályszerû és hatékony

gazdálkodás követelményeit;

c) rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásában a

felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szerve ezzel kapcsolatos

tevékenységét, a jóváhagyott költségvetési elõirányzatok, illetve az azokból

ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén a hatáskörébe

tartozó elõirányzatoknál megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve

kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a Kormánynál intézkedést kezdeményez;

d) megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt azon költségvetési

szervek költségvetését és a központi költségvetés azon kiemelt kiadási és

bevételi elõirányzatait, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyûlés, a

Kormány és törvényi rendelkezés alapján más személy, szerv, testület

hatáskörébe, jóváhagyja a központi költségvetési szervek és alapok részletes

(elemi) költségvetését;

e) a d) pontban foglalt elõirányzatok tekintetében módosítási, zárolási,

illetve törlési jogot gyakorol;

f) a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt

elõirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket,

ideértve a költségvetési címen belüli alcímek közötti - kiemelt elõirányzatok

adott címre összesített elõirányzatát nem érintõ - átcsoportosítást, a 24. §

(2)-(5) bekezdésében foglalt belsõ átcsoportosítást, a fejezeti tartalék

felhasználását is;

g) engedélyezi - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó rendeletben

foglaltak szerint - a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek

jóváhagyott bevételi elõirányzatain felüli többletbevétel és a felülvizsgálat

után jóváhagyott elõirányzat-maradvány felhasználását és az elõirányzatok

ezzel kapcsolatos módosítását;

h) jóváhagyja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek létszámát,

átcsoportosítási jogot gyakorol a fejezeten belüli, illetve címen belüli

létszámkeretek tekintetében; elõkészíti, koordinálja a fejezetbe tartozó

mindazon költségvetési szervek, költségvetési elõirányzatok és létszámkeretek

tekintetében a megállapítással, módosítással kapcsolatos döntéseket,

amelyeknél törvény rendelkezése alapján nem a fejezet felügyeletét ellátó

szerv vezetõje gyakorolja ezen jogköröket;

i) gondoskodik a hatáskörébe utalt alapok mûködésérõl, az elõirányzatok

módosításáról, - ha törvény másként nem rendelkezik - dönt azok

felhasználásáról;

j) a d)-h) pontokban foglalt elõirányzat, illetve létszámkeret

megállapításáról, módosításáról a pénzügyminisztert - jogszabályban

meghatározott módon - folyamatosan tájékoztatja;

k) elkészíti a pénzügyminiszter irányelvei alapján a felügyelete alá tartozó

fejezet és a hatáskörébe utalt alap költségvetésének végrehajtásáról szóló

zárszámadást;

l) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig, fejezetén belül a

címek között átcsoportosítást végez, kezdeményezheti a Kormány hatáskörébe

tartozó címek közötti átcsoportosítást;

m) - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, ha az nem miniszter -

kezdeményezheti, hogy a pénzügyminiszter - a fejezet vezetõjével

egyetértésben - rendeletben állapítson meg díjfizetési kötelezettséget a

fejezethez tartozó költségvetési szervek szakmai és hatósági feladatainak

ellátásáért, szolgáltatásaiért;

n) törvényben meghatározott esetekben és módon közremûködik a kincstári vagyon

vagyonkezelése feltételeinek kialakításában;

o) a pénzügyminiszterrel egyetértésben - évente január 15-éig - szabályozza

a fejezeti kezelésû elõirányzatok bevételeit és kiadásait, - a költségvetési

törvényben meghatározott célra tekintettel - felhasználását, kezelési

költségeit, az elõirányzat-maradványok jóváhagyását és következõ évi

felhasználását, az éven túli kötelezettségvállalást; a visszterhesen nyújtható

támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az elõlegek

folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekrõl történõ

lemondásnak a rendjét.".

46. §

Az Áht. 50. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"50. § (1) A pénzügyminiszter május 30-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti

a következõ évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló

költségvetési politika fõ irányait és a költségvetési tervezés fõ kereteit

meghatározó költségvetési irányelveket.

(2) A Kormány június 30-áig jelentésben tájékoztatja az Országgyûlést a

következõ évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika

fõ irányairól.".

47. §

Az Áht. 51. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"51. § (1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a felügyelete alá

tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének részletes

tervezetét a költségvetési irányelvek szerint július 31-éig állítja össze.

(2) A pénzügyminiszter augusztus 31-ig terjeszti a Kormány elé költségvetési

törvényjavaslat tervezetét.".

48. §

Az Áht. 52. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"52. § (1) A Kormány szeptember 30-ig benyújtja az Országgyûlésnek a következõ

évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot, és ehhez tájékoztatási céllal

az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket

mellékel.

(2) Az Országgyûlés megtárgyalja a központi költségvetés bevételeit és

kiadásait fejezetenként és összességében. A tárgyalás során november 30-ig az

Országgyûlés határozatában összegszerûen meghatározza a fejezetek bevételi és

kiadási fõösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét.

(3) A november 30-ig meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési

törvény vitájában a benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány

mértékét, és a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott fejezeti

bevételi és kiadási fõösszegeket nem változtathatják.

(4) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, illetve a külön

jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását

követõ 10 napon belül megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt

központi költségvetési szervek és feladatok kiemelt költségvetési

elõirányzatait, a költségvetési törvény kihirdetését követõ 20 napon belül

pedig a részletes elõirányzatokat (elemi költségvetést).

(5) Amennyiben az Országgyûlés a költségvetési törvényt olyan idõpontban

fogadja el, hogy a (4) bekezdésben foglaltak a költségvetési év elsõ

munkanapjáig nem teljesíthetõk, a pénzügyminiszter ebben az átmeneti

idõszakban teljesíthetõ kiadásokat a Kormány által benyújtott költségvetési

törvényjavaslatban foglalt elõirányzatok alapján állapítja meg.".

49. §

Az Áht. 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az

alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthetõ kiadások körét,

valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelõs

minisztert.

(2) Az alap létrehozásának feltétele, hogy a meghatározott feladatok állami

ellátásához legalább felerészben célzott adójellegû befizetések,

hozzájárulások, járulékok, illetve bírságok címén államháztartáson kívülrõl

származó források legyenek közvetlenül hozzárendelhetõk.".

50. §

Az Áht. a következõ 54/A. §-sal egészül ki:

"54/A. § A miniszter az alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevétel-

elõírási, szerzõdéskötési, utalványozási, ellenõrzési, államháztartási

információszolgáltatási és beszámolási feladatainaok ellátásával kizárólag

központi költségvetési szervet bízhat meg. Az alap mûüködtetésének kiadásait

az alap finanszírozhatja.".

51. §

Az Áht. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"55. § (1) Az alap Országgyûlés által megállapított kiadási elõirányzatai

akkor módosíthatóak, ha a bevételi elõirányzatok túlteljesítése, illetve -

amennyiben törvény az alap maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról

másként nem rendelkezik - a felülvizsgált és jóváhagyott elõzõ évi

maradványok erre fedezetet biztosítanak. Bevétel-elmaradás esetén az

elõirányzatokat csökkenteni kell.

(2) A miniszter elõirányzat-módosítást köteles végrehajtani az (1)

bekezdésben, illetve az alap mûködésérõl szóló törvényben meghatározott

esetekben.".

52. §

Az Áht. 56. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"56. § Az Országgyûlés az alap mûködésének indokoltságát a zárszámadásról

szóló törvényjavaslat tárgyalása során felülvizsgálja és dönt az alap további

mûködésérõl. A gazdasággal összefüggõ rendeltetésû alap esetében az

Országgyûlést tájékoztatni kell az érintett gazdasági kamarának az alap

indokoltságára és további mûködésére vonatkozó véleményérõl.".

53. §

Az Áht. 57. §-a helyébe következõ rendelkezés lép:

"57. § (1) Az alap - bevételeit és kiadásait az alap mûködésérõl szóló

törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként

bemutatott - költségvetését és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási

törvényjavaslat részeként az Országgyûlés hagyja jóvá.

(2) A Kormány az alap bevételeinek és kiadásainak tervezett (tényleges)

összegét és rendeltetését, ideértve a 36. § c) pontjában foglaltakat is, és a

kötelezettségvállalások és az elõírt tartozások tervezett (tényleges)

alakulásának bemutatását is köteles tájékoztatásul a költségvetési

törvényjavaslat indokolásában az Országgyûlés elé terjeszteni.

(3) Az alap gazdálkodásáról az alappal rendelkezõ miniszter éves költségvetési

beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval

hitelesíttetni kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az

Állami Számvevõszéknek.

(4) A könyvvizsgálatok eredményérõl a Kormány a zárszámadás keretében

tájékoztatja az Országgyûlést.

(5) A könyvvizsgálót - az Állami Számvevõszék elnökének javaslata ismeretében

- az alappal rendelkezõ miniszter bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az

alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni.".

54. §

Az Áht. 59. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"59. § (1) Az alap terhére - ha törvény másként nem rendelkezik -

alapítvány, egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, közalapítvány,

közhasznú társaság, köztestület, gazdasági társaság - kivéve az alap

pénzeszközeibõl finanszírozott központi költségvetési szervek átalakítását

ezen szervezeti formák valamelyikévé - nem alapítható, illetve gazdasági

társaságban érdekeltség nem szerezhetõ.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek számára eseti, egyedi

támogatás kizárólag az alap rendeltetése szerinti konkrét feladat

megvalósítására adható.

(3) Az alap követelése fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget

megtestesítõ részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat

elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben

a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.

(4) Ha a követelés csak gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítõ

részvény vagy üzletrész, továbbá egyéb vagyontárgyak megszerzésével

elégíthetõk ki, azokat a lehetõ legrövidebb idõn belül a kincstári vagyon

kezeléséért felelõs szervezet részére - kizárólag készpénzes értékesítésre

vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni.

(5) A követelés fejében történõ értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-

átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a kincstári vagyon

kezeléséért felelõs szervezet egyetértésével jön létre.

(6) A (4) bekezdésben szereplõ vagyon értékesítésébõl, hasznosításából

származó bevétel - a költségvetési támogatás arányában a központi

költségvetést megilletõ hányad kivételével - az alapot illeti meg.".

55. §

Az Áht. 63. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"63. § (1) A normatív állami hozzájárulás összegét, a normatív állami

hozzájárulások jogcímeit és mértékeit, továbbá az egyéb támogatások jogcímeit

és feltételrendszerét a költségvetési törvény állapítja meg.

(2) A központi költségvetésbõl a helyi önkormányzatok részére átengedett

személyi jövedelemadó, valamint a normatív állami hozzájárulás összegét a

helyi önkormányzati költségvetési szervek által utalványozott, a személyi

juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelõ levonások és járulékok

beszámítását követõen (nettó módon) 13 részletben kell folyósítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges

információkat a központosított illetményszámfejtésbõl rendelkezésre álló

adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylõ önkormányzatok

adatszolgáltatása alapján a Területi Államháztartási és Közigazgatási

Információs Szolgálat és a Fõvárosi Államháztartási és Közigazgatási

Információs Szolgálat szolgáltatja a Kincstár részére, külön jogszabályban

meghatározott módon.

(4) A (2) bekezdésben szereplõ adatszolgáltatás, illetve az annak alapját

képezõ, utalványozásnak minõsülõ intézményi bérszámfejtési adatok a személyi

jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelõ járulékok

szempontjából megfizetési rendelkezésnek minõsül. Az adatszolgáltatás

elmulasztása esetén a Kincstár a (2) bekezdés szerinti folyósítást az

adatszolgáltatás pótlásáig - felfüggeszti.

(5) Amennyiben a beszámítás során a Kincstár beszedésre, inkasszálásra

kényszerül, az ehhez szükséges fedezet biztosítása - az elõirányzat

felhasználási ütemterve alapján - a helyi önkormányzat feladata.".

56. §

Az Áht. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A helyi önkormányzat a költségvetési törvényben meghatározott mértékû

kamatot fizet a központi költségvetés részére, ha az általa igénybevett

normatív állami hozzájárulás és egyéb állami támogatások legalább 5

százalékkal meghaladják az õt ténylegesen megilletõ összeget, valamint ha a

címzett és a céltámogatást és az egyéb támogatásokat nem a törvényben

megjelölt feladatra használja. A jogtalanul igénybevett összeget teljes

egészében vissza kell fizetni.".

57. §

Az Áht. 65. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi

szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A helyi önkormányzat költségvetése elkülönítetten tartalmazza a helyi

kisebbségi önkormányzatok költségvetését is.".

58. §

Az Áht. 66. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"66. § A helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának

végrehajtó szerve a költségvetési szervként mûködõ megyei önkormányzati

hivatal, (fõ)polgármesteri hivatal, körjegyzõség, illetõleg a közös képviselõ-

testület hivatala.".

59. §

Az Áht. 68. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet

megállapítása során a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok

együttmûködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet - külön

kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével - a helyi önkormányzat

képviselõ-testülete állapítja meg.".

60. §

Az Áht. a következõ 68/A §-sal egészül ki:

"68/A. § A helyi önkormányzatok költségvetési rendelete az egységes

költségvetésen belül a mûködési és felhalmozási célú bevételi és kiadási

elõirányzatokat tájékoztató jelleggel egymástól elkülönítetten tartalmazza.".

61. §

Az Áht. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"69. § A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell

legalább: a mûködési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen

belül költségvetési szervenként, valamint helyi önkormányzatra és helyi

kisebbségi önkormányzatokra is elkülönítetten a személyi jellegû kiadásokat, a

munkaadókat terhelõ járulékokat, a dologi jellegû kiadásokat, az ellátottak

pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési

létszámkeretet, illetve a helyi (kisebbségi) önkormányzat által kijelölt

felhalmozások (beruházások, felújítások, és az egyéb felhalmozási célú

kiadások, támogatások) elõirányzatait.".

62. §

Az Áht. 71. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A költségvetési rendelet-tervezetben az 1997. évtõl kezdõdõen

teljeskörûen be kell mutatni a (2) bekezdésben foglaltakat, beleértve a

költségvetési évet követõ 2 év várható elõirányzatait, amelyeket a

költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági

elõrejelzések szerint állapítottak meg.".

63. §

Az Áht. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"72. § A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetésérõl, a költségvetési

törvény kihirdetését követõ két hónapon belül, az államháztartási információs-

és mérlegrendszernek megfelelõen tájékoztatja a Kormányt.".

64. §

Az Áht. 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"74. § (1) A képviselõ-testület által jóváhagyott elõirányzatok között

átcsoportosítást - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a

képviselõ-testület engedélyezhet.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke a helyi önkormányzati képviselõ-

testület által jóváhagyott elõirányzatok közötti átcsoportosítást a helyi

önkormányzat képviselõ-testületénél kezdeményezhet.

(3) Az átcsoportosítás jogát a képviselõ-testület, az általa meghatározott

keretek között, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-

testületére és a polgármesterre átruházhatja.".

65. §

Az Áht. az alábbi 74/A. §-sal egészül ki:

"74/A. (1) A helyi kisebbségi önkormányzatok helyi önkormányzati költségvetési

rendeletben jóváhagyott elõirányzatai terhére kizárólag a kisebbségi

önkormányzat elnöke, vagy az általa meghatalmazott helyi kisebbségi

önkormányzati képviselõ vállalhat kötelezettséget, illetve jogosult

utalványozásra.

(2) A kötelezettség-vállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a helyi

kisebbségi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szervének vezetõje - külön

kormányrendelet szerinti eljárási rendben - jogosult.

(3) A pénzgazdálkodásra vonatkozóan az (1)-(2) bekezdésekben foglalt

eltéréssel e törvény szabályai az irányadóak.".

66. §

Az Áht. 79. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"79. § (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának elsõ félévi

helyzetérõl augusztus 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetérõl a költségvetési

rendelet-tervezetéhez kapcsolódóan köteles beszámoló jelleggel tájékoztatni a

képviselõ-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat -

beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatok - költségvetési elõirányzatainak

idõarányos alakulását, a tartalék-felhasználást, a hiány (többlet) összegének

alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének

alakulását.

(2) A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke az (1) bekezdésben elõírt

beszámolási kötelezettség teljesítéséhez szükséges idõben köteles az

információ-szolgáltatásra.".

67. §

Az Áht. 81. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"81. § A polgármester pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a

képviselõ-testület elé, ha évközben a körülmények oly módon változnak meg,

hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentõsen

veszélyeztetik.".

68. §

Az Áht. 82. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a 82. §

jelölése 82. § (1) bekezdésre változik:

"(2) A zárszámadási rendelet-tervezet összeállítása és a zárszámadási rendelet

megalkotása során a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok

együttmûködésére vonatkozó szabályokat és eljárási rendet - külön

kormányrendelet figyelembe vételével - a helyi önkormányzat képviselõ-

testülete állapítja meg.".

69. §

Az Áht. 87. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"87. § (1) A költségvetési szerv az államháztartás részét képezõ olyan jogi

személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló,

jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban: alapító

okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem

haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és

gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi-,

és mûködési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi.

(2) Költségvetési szervek:

a) a központi költségvetési szerv (ideértve a Munkaerõpiaci Alapból

finanszírozott munkaerõpiaci szervezetet is);

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati

költségvetési szerv;

c) a társadalombiztosítási költségvetési szerv;

d) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;

e) a köztestületi költségvetési szerv.".

70. §

Az Áht. 88. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"88.§ (1) Költségvetési szervet alapíthat az Országgyûlés, a Kormány, a

fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, a 66. §-ban foglalt szervezetek

kivételével a helyi önkormányzat, ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatot

is; az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, az országos

kisebbségi önkormányzat, a köztestület. Költségvetési szervet több helyi

önkormányzat, illetve helyi kisebbségi önkormányzat együttesen is alapíthat.

(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje - a honvédelmi miniszter

kivételével - vagy köztestület kíván költségvetési szervet alapítani, illetve

megszüntetni, ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.".

71. §

Az Áht. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"89.§ (2) A költségvetési szerv saját döntésével az alapító által

meghatározott feladat-, illetékességi-, és mûködési körét nem változtathatja

meg.".

72. §

Az Áht. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A költségvetési szerv megszüntetése esetén - az alapító szerv vagy

jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a vagyoni jogok és kötelezettségek

tekintetében a megszüntetett szerv jogutódja az alapító szerv. Az Országgyûlés

vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv megszüntetése esetén a

megszüntetett szerv jogutódja a pénzügyminiszter, kivéve, ha törvény vagy a

91/A. § (3) bekezdésben foglalt esetekben törvény vagy kormányrendelet

eltérõen rendelkezik.".

73. §

Az Áht. a következõ 91/A. §-sal egészül ki:

"91/A. § (1) A Kormány, a miniszter (továbbiakban együtt: alapító) által

alapított központi költségvetési szerv esetén, ha feladatának ellátása más

szervezetben hatékonyabban oldható meg, az alapító általi megszüntetés esetén

a 87-91. §-ok rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésben szabályozott eltérésekkel

kell alkalmazni.

(2) Az alapító a költségvetési szerv megszüntetésével egyidejûleg köteles

megalapítani az új szervezetet azzal, hogy a költségvetési szervnek a 88. §

(4) bekezdésben jelzett nyilvántartásból való törlésének napja megegyezik az

új szervezet alapításának napjával.

(3) Az alapító a költségvetési szerv megszüntetését megelõzõen kezdeményezi

vagy kiadja azt a jogszabályt, amely tartalmazza a jogutódlással kapcsolatos

rendelkezéseket, továbbá amely biztosítja, hogy a megszüntetett szerv hatósági

feladatai zökkenõmentesen és folyamatosan elláthatóak legyenek.".

74. §

Az Áht. 92. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"92. § A költségvetési szerv éves költségvetés alapján e törvényben, a helyi

önkormányzatokról szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott

feltételek mellett - különös tekintettel a 12. § (2) bekezdésében foglaltakra

- gazdálkodik. és készíti el feladatai ellátásával is összefüggésben

beszámolóját.".

75. §

Az Áht. 93. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"93. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott elõirányzatokon belül köteles

gazdálkodni. Fel nem használt kiadási elõirányzatát a költségvetési szerv

felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.

(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi elõirányzatain felüli

többletbevételét és a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után

jóváhagyott elõzõ évi elõirányzati maradványát kizárólag a költségvetési szerv

felügyeletét ellátó szerv elõirányzat-módosítása után használhatja fel.

(3) Az elõzõ évi elõirányzat-maradvány jóváhagyását követõen a elõirányzat-

maradvány személyi juttatásokra fordítható részének az ugyanezen elõirányzatok

megtakarításából származó összeget kell tekinteni.".

76. §

Az Áht. 94. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"94. § (1) A költségvetési szerv társadalmi szervezetet, alapítványt - a

(2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a Kormány, helyi, helyi

kisebbségi, az Egészségbiztosítási, a Nyugdíjbiztosítási, az országos

kisebbségi önkormányzat, valamint a köztestület engedélyével hozhat létre.

Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezethez, alapítványhoz való

csatlakozásra, hozzájárulásra, azok támogatására is.

(2) A központi költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és

munkavállalói érdekképviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai,

ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sport tevékenységét segítõ

szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.

(3) Központi költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat

hozzá, de évi 5 millió forint értékhatárig alapítvány által ellátott

feladattal összefüggõ kifizetésre - ha az a központi költségvetési szerv

állami feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll -

kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával

elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett - átengedheti.

(4) A központi költségvetési szerv a fejezet felügyeletét ellátó szervnek a

pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével, míg a helyi

önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat engedélyével alapíthat

gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetõleg szerezhet gazdasági

társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget. A költségvetési szerv csak

olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelõssége nem haladja meg

vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi

költségvetési szerveknél megtervezett fejezeti kezelésû speciális

támogatásokra és a fejezeti kezelésû elõirányzatokra, ha azok rendeltetése

államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett

támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közremûködése útján.".

77. §

(1) Az Áht. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A vállalkozásokból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenységek

kiadásait az alaptevékenységektõl elkülönítetten kell megtervezni és

elszámolni.".

(2) Az Áht. 96. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Vállalkozásnak minõsül az alapító okiratban rögzített vállalkozási

tevékenységi körbõl bevétel és ennek révén eredmény (nyereség) elérése,

illetõleg haszonszerzés céljából üzletszerûen, piaci alapon végzett termelés,

szolgáltatás, értékesítés.".

78. §

Az Áht. 97. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"97. § A költségvetési szerv vezetõje felelõs a feladatai ellátásához a

költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon

rendeltetésszerû igénybevételéért, az alapító okiratban elõírt tevékenységek

jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelõ ellátásáért, a

költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság

követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási,

információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és

hitelességéért, a gazdálkodási lehetõségek és a kötelezettségek

összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a belsõ ellenõrzés

megszervezéséért és mûködéséért.".

79. §

Az Áht. 98. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"98. § (1) A költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását)

szolgáló, a kiadási elõirányzatokat terhelõ fizetési, vagy más teljesítési

kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen

követelés (bevételi elõirányzat teljesítése érdekében történõ) elõírása -

törvényben meghatározott kivétellel - a költségvetési szerv vezetõjének vagy

az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik.

(2) A kötelezettségvállalás - a törvényben meghatározott kivétellel - a

gazdasági vezetõnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után

és csak írásban történhet. A kötelezettségvállalásnak elõirányzat-

felhasználási terven kell alapulnia.

(3) A kötelezettségvállalás elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy a jóváhagyott

(módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási

elõirányzata biztosítja-e a fedezetet.

(4) A költségvetési szerv vezetõje az általános szabályok érvényesítése

mellett határozza meg a kiadások, a bevételek kincstári bonyolításához,

elõzetes ellenõrzéséhez (szakmai igazolás, érvényesítés) kapcsolódó intézményi

munkarendet, az elõirányzatok terhére, illetve javára történõ utalványozásra,

és ellenõrzésre felhatalmazott személyeket.".

80. §

Az Áht. 99. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"99. § (1) A költségvetési szerv pénzeszközökkel a külön jogszabály szerint,

idõszakonként, elszámolási kötelezettséggel kiutalt készpénzelõlegek, és a

külön szabály szerint házipénztárba bevételezhetõ, és ott tarható összegeken,

illetve külföldi támogatás, segély fogadására nyitott elkülönített - központi

költségvetési szerv esetén az MNB-nél vezetett - devizaszámlán, a

jogszabályban meghatározott pénzintézetnél vezetett lakásépítés munkáltatói

támogatása számlán és pénzforgalmi betétkönyvön kívül nem rendelkezhet.

(2) A helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési

szerv pénzeszközeit az önkormányzat által meghatározott belföldi banknál

nyitott bankszámlán kezeli, más banknál bankszámlát nem nyithat.".

81. §

Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"100. § (1) A költségvetési szerv - a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek

és a Kincstár kivételével -, valamint törvény eltérõ rendelkezése hiányában

az alap

a) hitelt nem vehet fel, kivéve a világbanki program megvalósításában történõ

részvétellel kapcsolatos hitelfelvételt,

b) kezességet nem vállalhat,

c) értékpapírt - kivéve a 94. § (3) bekezdése szerinti gazdasági társasági

részesedést megtestesítõ értékpapírt - nem vásárolhat,

d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el.".

82. §

(1) Az Áht. VIII. FEJEZET címe helyébe "PENZELLATAS, ELIIRANYZAT-FELHASZNALAS"

cím lép.

(2) Az Áht. 101. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"101. § (1) A központi költségvetésbõl finanszírozott, társadalombiztosítás

által folyósított ellátási kiadások és az egyéb hozzájárulások, térítések

költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét havi bontásban, finanszírozási

terv alapján kell folyósítani.

(2) Az alapok részére jóváhagyott kiadási elõirányzat felhasználása az alappal

való rendelkezésre jogosult miniszter által benyújtott és a pénzügyminiszter

által jóváhagyott - a bevételek várható beérkezését is ütemezõ - elõirányzat-

felhasználási terv alapján a kiadások tényleges felmerülésének idõpontjához

igazodóan történik.

(3) A központi költségvetésbõl a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi

önkormányzatok részére a költségvetési törvényben megállapított egyes

támogatásokat - a 63. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével - , továbbá a

címzett és céltámogatásokat teljesítmény-arányosan kell folyósítani.

(4) Az államháztartásból folyósított támogatások igénybevételének részletes

szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(5) A központi költségvetésbõl a költségvetési törvényben a helyi

önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, valamint az

adóbevételekbõl átengedett összeget, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend

szerint mûködõ egészségügyi intézményeket illetõen az Országos

Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást - a személyi

juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelõ, illetve azokkal

összefüggésben felmerülõ és az államháztartást megilletõ kötelezettségek

(SZJA-elõleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék,

társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási

járulék) beszámításával - csökkentett összegben havi részletekben, a Kormány

által rendeletben meghatározott idõpontban kell folyósítani.

(6) Az (5) bekezdésben szereplõ közterheknek - az Országos

Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatásokat érintõek

kivételével - az (5) bekezdésben megjelölt központi források terhére történõ

levonását és a jogosult szervezetek számára történõ teljesítését a Kincstár

végzi.".

83. §

Az Áht. 102. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"102.§ (1) A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése - a

jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi elõirányzat

várható teljesülésére figyelemmel megállapított - havi elõirányzat-

felhasználási keret alapján történik. Elõlegek kizárólag jogszabályban

meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel folyósíthatóak.

(2) Az elõirányzat-felhasználási keret megállapításánál a megelõzõ idõszakban

ténylegesen teljesített saját bevételek összegét jogszabályban meghatározott

módon kell számításba venni.

(3) Amennyiben a ténylegesen teljesített bevételek elmaradnak a jóváhagyott

elõirányzattól, a kiadási elõirányzatokat is csökkenteni kell az elmaradás

mértékével.

(4) A kincstári körbe tartozók jóváhagyott elõirányzatai terhére - azok

mértékéig - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti keret összegére is, a

teljesítés után, utalványozott számla, vagy azt helyettesítõ más bizonylat

alapján kiállított fizetési megbízás alapján, annak esedékességekor, a

kincstári körbe tartozó szerv külön rendelkezésére a Kincstár teljesít

kifizetést. E tevékenysége tekintetében a Kincstár nem áll jogviszonyban a

számla kedvezményezettjével.

(5) A Kincstár elõirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.

(6) A Kincstár a mûködésének rendjét szabályozó rendeletben meghatározott

határnapig beérkezõ fizetési megbízást teljesíti az esedékességi idõpontban. A

fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezésébõl fakadó késedelmes

teljesítésének esetleges pénzügyi terhei (kötbér, késedelmi pótlék stb.) a

megbízót terhelik. Abban az esetben, ha a fizetési megbízás a határnapig a

Kincstárba beérkezik és a Kincstár az esedékesség idõpontját követõen

késedelmesen teljesíti a kifizetést, az esetleges pénzügyi terhek nem a

megbízót terhelik.".

84. §

Az Áht. 103. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"103. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a Kincstár és a költségvetés

végrehajtásáért felelõs szerv köteles a költségvetés végrehajtása során a

költségvetési címek, illetõleg költségvetési szervek, alapok jóváhagyott

elõirányzatainak és azok teljesülésének alakulását folyamatosan

nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartási kötelezettség rendeletben

szabályozott módon 1997-tõl kiterjed a kiadási elõirányzatokat terhelõ

kötelezettségvállalások és a bevételi elõirányzatok teljesítését elõrejelzõ -

a teljesülés várható idõpontja szerint rögzített - bevételi elõírások

folyamatos nyilvántartására.".

85. §

(1) Az Áht. IX. FEJEZET címe helyébe "GAZDALKODAS A VAGYONNAL, A KINCSTARI

VAGYON" cím lép.

(2) Az Áht. 104. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"104. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon rendeltetése a

közérdek szolgálata. A vagyonról az Országgyûlés törvények útján rendelkezik.

(2) Az államháztartás körébe tartozik a kincstári vagyon, az a vagyon,

amelynek tulajdonjogát törvény köztestületre ruházta; a helyi önkormányzatok,

a helyi kisebbségi önkormányzatok és a társadalombiztosítás vagyona.

(3) A vagyonnal felelõs módon, rendeltetésszerûen kell gazdálkodni. E

gazdálkodást az Országgyûlés - az Állami Számvevõszék útján - ellenõrzi.".

86. §

(1) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"108. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó - a költségvetési

törvényben, illetõleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat

rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában

meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, a használat, illetve

hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános, -

indokolt esetben zártkörû - versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevõ

részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló

dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra. ".

(2) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történõ

felhíváson kívül - a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el

nem érõ kisösszegû követelést behajtásra elõírni nem kell.".

87. §

Az Áht. 109. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"109. § Ha vagyonról az államháztartás alrendszereinek javára lemondtak, ezt a

lemondásban megnevezett állami szervezet, vagyonkezelõ elfogadhatja, feltéve,

hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. A költségvetési

törvényben, illetve költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár felett

az elfogadáshoz szükség van a tulajdonosi jogok jogosultjának (gyakorlójának)

jóváhagyására, ha a megnevezett csak használója a vagyonnak. Elfogadás

hiányában, illetve, ha a lemondó nyilatkozat nem tartalmazza az elfogadó

megnevezését az a települési önkormányzat jogosult az elfogadásra, amelynek

területén a vagyon található.".

88. §

Az Áht. a következõ címmel és a 109/A. §-sal egészül ki:

" A kincstári vagyon

109/A. § (1) Kincstári vagyon az állami feladat ellátását szolgáló vagyon,

amely a társadalom mûködését, a nemzetgazdaság céljai megvalósítását segíti

elõ.

(2) Kincstári vagyonnak kell tekinteni mindazon állami tulajdonban lévõ

társasági részesedést, az ahhoz kapcsolódó joggal együtt, amely a központi

költségvetésbõl vagy elkülönített állami pénzalapból származó pénzeszközök

felhasználásával került, vagy kerül állami tulajdonba.

(3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (a továbbiakban:

értékesítés) származó bevétel - figyelemmel a 109/F. § és a 109/I. §

rendelkezéseire - a központi költségvetés központosított bevételét képezi,

kivéve, ha a költségvetési törvény a bevételbõl a központi költségvetési

szervnél bevételi és kiadási elõirányzat képzését engedélyezi.".

89. §

Az Áht. a következõ 109/B. §-sal egészül ki:

"109/B. § A kincstári vagyonba tartozik:

a) az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minõsít;

b) az a vagyon és vagyoni értékû jog, amelynek hasznosítására vonatkozóan

külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerzõdést lehet kötni;

c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú

szervezetei közérdekû továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához

szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések jármûvek és egyéb anyagi és

immateriális javak és követelések, illetõleg állami tulajdonban lévõ,

közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minõsülõ létesítmény, alkotás,

védett természeti érték, amely törvény alapján nem került a helyi és szakmai

önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a

társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal

létesített állami tartalékok;

d) kincstári vagyon továbbá az állami tulajdonban levõ

1. mûemlékingatlan,

2. természetvédelmi terület,

3. termõföld, ha törvény másként nem rendelkezik,

4. erdõ,

5. a be nem hajtható állami követelések (pl. adó, vám) ellenében elfogadott

vagyon;

e) az állam tulajdonába egyéb jogcímen került vagyon.".

90. §

Az Áht. a következõ 109/C. §-sal egészül ki:

"109/C. § (1) A pénzügyminiszter a kincstári vagyon felett a Magyar Állam

nevében õt megilletõ tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni

Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) útján látja el, ebben az esetben a .

kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyban az államot a KVI

képviseli.

(2) A vagyon kezelõjének kijelölése és a vagyon elidegenítése esetén az

érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetõjének egyetértésével történhet.

(3) A kincstári vagyonról a KVI nyilvántartást vezet.".

91. §

Az Áht. a következõ 109/D. §-sal egészül ki:

"109/D. § (1) A KVI a pénzügyminiszter felügyelete alatt álló központi

költségvetési szerv.

(2) A KVI dolgozóinak munkajogi jogviszonyaira a közalkalmazottak

jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a

Kormány hagyja jóvá.".

92. §

Az Áht. a következõ 109/E. §-sal egészül ki:

"109/E. § (1) A 109/B. § a) és b) pontját illetõen a koncessziós szerzõdés

megkötésére a koncessziós törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó ágazati

törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A koncesszióba adáshoz, illetõleg a koncessziós szerzõdés megkötéséhez a

pénzügyminiszter elõzetes egyetértése szükséges.

(3) A koncessziós díj - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - a központi

költségvetést illeti meg. ".

93. §

Az Áht. a következõ 109/F. §-sal egészül ki:

"109/F. § (1) Az e törvény hatályba lépésekor a központi költségvetési szervek

által kezelt - a feladat ellátáshoz e törvényben meghatározott - kincstári

vagyonra vonatkozó jogot az e törvény által meghatározott vagyonkezelõi jognak

kell tekinteni.

(2) A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelõi jogot gyakorolhat:

a) az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az a központi

költségvetési szerv, amelyet a KVI - az érintett szerv felügyeletét ellátó

szerv vezetõjének egyetértésével - kijelöl és a vagyonkezelésre vonatkozóan

vele megállapodást köt (a továbbiakban: kijelölés), továbbá

b) bármely természetes és - az (1) bekezdésben jelölt szervezeteken kívül -

jogi és jogi személyiség nélküli szervezet, amellyel a vagyonkezelésre -

központi költségvetési szerv megszûnése esetén a jogutódként létrejövõ

szervezet alapítója egyetértésével - a KVI szerzõdésben megállapodik (a

továbbiakban: vagyonkezelési szerzõdés).

(3) A 91/A. § alapján létrehozott új szervezet esetén a vagyonkezelõi jog

gyakorlóját a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének javaslata alapján

a KVI jelöli ki.

(4) A vagyonkezelõi jogot - az (1) bekezdésben foglaltakat és a kijelölés

esetét kivéve - kizárólag ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.

A kincstári vagyon kezelésbe adása általános forgalmi adó- és illetékmentes.

(5) Vagyonkezelési szerzõdés nem köthetõ azzal, aki ellen csõd- és

felszámolási eljárás van folyamatban, illetve akinek adó-, vám- vagy

társadalombiztosítási járulék tartozása van.

(64) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelõi jogot, illetve a kijelölést a KVI

- a pénzügyminiszter és az érintett szervezet felügyeletét ellátó szerv

vezetõje egyetértésével - visszavonhatja.".

94. §

Az Áht. a következõ 109/G. §-sal egészül ki:

"109/G. § (1) A vagyonkezelõi jog jogosultját - ha jogszabály másként nem

rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos

kötelezettségei - ideértve a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény

szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal,

hogy a vagyont át nem ruházhatja, illetve arra zálogjogot, , illetve

haszonélvezeteti jogot nem alapíthat. A vagyonkezelõ a vagyonkezelõi jogát

írásbeli megállapodás alapján és a KVI-vel kötött megállapodásban foglalt

feltételek szerint, ellenérték fejében - központi költségvetési szervek

egymásközti ügylete esetén ingyenesen is - átruházhatja - a vagyonhoz

kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt - a vagyon kezelésére

jogosult más szervre, a KVI egyidejû értesítése mellett. A kincstári vagyon

kezelésére vonatkozó szakmai feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) Ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelõi jog megszerzéséhez az ingatlan-

nyilvántartásba történõ bejegyzés is szükséges. A 109/F. § (1) bekezdésének

hatálya alá tartozó szervek bejegyzett kezelõi jogát az ingatlan-

nyilvántartási bejegyzés módosítása nélkül bejegyzett vagyonkezelõi jognak

kell tekinteni.

(3) A kincstári vagyont kezelõ központi költségvetési szerv jogszabályokban

elõírt feltételekkel jogosult a kezelésében lévõ kincstári vagyonnal

vállalkozási tevékenységet folytatni oly módon, hogy az az állami feladat

ellátását nem veszélyeztetheti. A vállalkozási tevékenységbõl származó

jövedelmét az alaptevékenységétõl elkülönítve kell elszámolnia és csak a

jogszabályokban meghatározott célokra használhatja fel.

(4) A központi költségvetési szervek vállalkozási és a költségvetési

törvényben jelölt egyéb bevételének a mindenkori éves költségvetési törvényben

meghatározott hányada - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi

költségvetés központosított bevételét képezi.

(5) A kincstári vagyon kezelésének bármely jogosultja - ide nem értve a (3)

bekezdésben jelölt központi költségvetési szerveket - a kezelésében lévõ

kincstári vagyonnal vállalkozási tevékenységet, a rá, mint szervezetre

egyébként irányadó jogszabályok szerint végezhet. E vállalkozási

tevékenységbõl származó bevételt elkülönítetten kell nyilvántartania.".

95. §

Az Áht. a következõ 109/H. §-sal egészül ki:

"109/H. § (1) Kincstári vagyont elidegeníteni, arra zálogjogot, illetve

haszonélvezeti jogot alapítani - ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem

rendelkezik - kizárólag a KVI jogosult.

(2) Ha a pénzügyminiszter vagy a KVI kezdeményezi a kincstári vagyon

jelzáloggal vagy haszonélvezettel való megterhelését, akkor a megterhelés a

tevékenység tárgya szerint illetékes miniszter egyetértésével történhet.".

96. §

Az Áht. a következõ 109/I. §-sal egészül ki:

"109/I. § (1) Az állami tulajdonban lévõ nemzeti parkok és természetvédelmi

területek, erdõk, mûemlékingatlanok, mûkincsek tulajdonjogának átruházására

csak törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak elidegenítéséhez a

védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges.

(3) A vagyonkezelõ személyének megváltozásához az (1) bekezdésben

meghatározott vagyontárgyak tekintetében a pénzügyminiszter és a védettség

jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges.".

97. §

Az Áht. a következõ 109/J. §-sal egészül ki:

"109/J. § (1) A KVI a kincstári vagyont - törvény eltérõ rendelkezése

hiányában - saját maga, vagy az általa megbízott szervezet útján

értékesítheti. Az államot megilletõ követelések fejében az állam tulajdonába

kerülõ - a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minõsülõ, értékesítésre

szánt - társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon

kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársasággal

(a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást azzal, hogy ez a vagyon az ÁPV

Rt.-hez rendelt vagyonnak minõsül.

(2) Az értékesítési eljárásban - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - az

értékesítést végzõ szervezet - szervezeti formájától függetlenül - az

államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon értékesítésére irányadó

szabályok szerint köteles eljárni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt kincstári vagyon értékesítésébõl származó

bevétel a központi költségvetés bevételét képezi, ha törvény vagy

kormányrendelet másként nem rendelkezik.".

98. §

Az Áht. a következõ 109/K. §-sal egészül ki:

"109/K. § (1) Kincstári vagyon értékesítésére - kivéve a 109/I. § (1)

bekezdésben meghatározott vagyonkört - kizárólag akkor van lehetõség, ha annak

a kincstári vagyonkörbõl történõ kikerülését a KVI javaslata alapján a

pénzügyminiszter jóváhagyja. Törvény vagy kormányrendelet ettõl eltérõen

rendelkezhet.

(2) A kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével

kötött szerzõdés semmis.".

99. §

Az Áht. 111. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"111. § Az államháztartás alrendszerei az õket terhelõ adósságból eredõ

kötelezettségek nyilvántartásáért, kezeléséért és teljesítéséért önállóan

felelõsek.".

100. §

Az Áht. a következõ 113/A. §-sal egészül ki:

"113/A. § (1) A pénzügyminiszter a Kincstár útján

a) az éves költségvetési törvény alapján gondoskodik a központi költségvetés

fizetõképességének fenntartásáról;

b) gondoskodik a központi költségvetést terhelõ adósság és hiány

finanszírozásáról, az államadósság kezelésérõl és az azzal való

gazdálkodásról;

c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelõ államadósságot, a központi

költségvetés terhére vállalt kezességeket, a többéves kihatással járó pénzügyi

kötelezettségvállalásokat, az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásait, az

állam követeléseit.

(2) E feladatkörében a Kincstár

a) elkészíti és folyamatosan aktualizálja a központi költségvetés napi szintre

lebontott, éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság

finanszírozási stratégiáját, gondoskodik a kincstári egységes számla napi

likviditásáról;

b) a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-kibocsátásokat és

hitelfelvételeket;

c) gondoskodik az államadósság törlesztésérõl;

d) szervezi a belföldi másodlagos állampapírpiacot;

e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-mûveleteket végez, állampapírokat

ad el és vásárol;

f) elemzi az állami adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait;

g) tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac

folyamatairól.".

101. §

Az Áht. 114. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"114. § (1) Az államháztartás információs rendszerét - a nemzetgazdasági

pénzügyi információrendszer részeként - úgy kell kialakítani, hogy segítse az

államháztartási pénzügyi folyamatok megtervezését, a költségvetési

elõirányzatok kialakítását és a teljesülés elemzésére, értékelésére,

ellenõrzésére alkalmas legyen.

(2) Az államháztartási információs rendszer mérlegbeszámolóit, költségvetési

beszámolóit össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati

pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti

számlák rendszerével.

(3) Az alrendszerek költségvetésének tervezése, végrehajtása, valamint a

zárszámadás során a bevételeket, a kiadásokat és a finanszírozási mûveleteket

a költségvetési gazdálkodásra feljogosított, elõirányzattal rendelkezõk

szerinti adminisztratív, valamint funkcionális és közgazdasági osztályozási

rendszerben kell nyilvántartani, illetve bemutatni.

(4) Az államháztartás és az egyes alrendszerek bevételeinek és kiadásainak

zárt rendszerû és megfelelõ csoportosításban történõ bemutatásához mérlegeket

kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek

szempontjaira és elõírásaira.".

102. §

Az Áht. 116. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyûlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a

zárszámadáskor tájékoztatásul a következõ mérlegeket kell bemutatni:

1. a központi költségvetés mérlegeit;

2. a költségvetési hiány finanszírozásának mérlegeit, amelyekben ki kell

mutatni

a) a költségvetési hiány finanszírozásának és a többlet felhasználásának

mérlegét hitelezõk, illetve adósok szerinti bontásban (csak zárszámadáskor);

b) a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának

mérlegét az eszközök szerinti bontásban;

c) az állami pénzeszközök alakulását;

3. az államháztartás mérlegeit, amelyek az államháztartás valamennyi

alrendszerének összes bevételét, illetõleg az azokból teljesített minden

kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását alrendszerenként és

összevontan tartalmazzák;

4. az államadósságot és az állam által nyújtott hitelek állományát, amelyben

ki kell mutatni

a) az államadósságot és a hitelállományt lejárat szerinti bontásban;

b) az államadósságot és a hitelállományt hitelezõk szerinti bontásban (csak

zárszámadáskor);

c) az államadósságot és a hitelállományt eszközök szerinti bontásban;

5. az alapok mérlegeit;

6. a helyi önkormányzatok összevont mérlegeit, a tervezéskor elõzetes adatok,

a zárszámadáskor a tényleges adatok alapján;

7. a társadalombiztosítás mérlegeit;

8. az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatását (csak zárszámadáskor);

9. a többéves kihatással járó döntések számszerûsítését évenkénti bontásban,

valamint összesítve;

10. a közvetett támogatásokat, (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket)

tartalmazó kimutatást.".

103. §

Az Áht. 119. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"119. § (1) Az államháztartás számvitelének célja, hogy az államháztartás

gazdálkodásának irányítását, értékelését, ellenõrzését, hatékony mûködését és

vagyonának védelmét egységes számviteli renddel segítse elõ.

(2) Az államháztartás számvitelének feladata, hogy

a) a gazdasági folyamatokat pénzértékben számba vegye;

b) a vagyoni állapotra, az eszközöknek és az eszközök forrásainak változására

vonatkozó adatokat folyamatosan feljegyezze, rendszerezze, feldolgozza,

értékelje és kimutassa a vagyoni állapotot;

c) tájékoztatást, adatokat adjon a gazdasági-pénzügyi döntések meghozatalának

elõsegítésére, azok alátámasztására;

d) lehetõvé tegye a gazdálkodás ellenõrzését, az összefoglaló gazdasági

számítások készítését.

(3) Az államháztartás számvitele kiterjed

a) a központi költségvetésnek az államháztartás más alrendszereivel való

elszámolásait, illetve államháztartáson kívüli kapcsolatait megjelenítõ

nemzetgazdasági elszámolásokra;

b) a központi költségvetési szervekre;

c) a helyi önkormányzatokra, a helyi kisebbségi önkormányzatokra és

költségvetési szerveikre;

d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira és kezelõikre;

e) az alapokra;

f) az országos kisebbségi önkormányzatokra;

h) az a)-f) foglaltak kincstári rendszerbe bevont körének könyvvezetési és

beszámoló-készítési kötelezettségére;

g) az államháztartásból támogatásban részesülõ államháztartáson kívüli

szervezetek (vállalkozások, pénzintézetek, közalapítványok, köztestületek,

alapítványok, egyházak, társadalmi, érdekképviseleti, nemzeti és etnikai

kisebbségi szervezetek) esetében a támogatás elszámolásának és

felhasználásának részletes szabályaira és beszámolási kötelezettségére.

(4) A nemzetgazdasági pénzügyi elszámolásokat magyar nyelven és a Magyar

Köztársaság pénznemében kell vezetni. A külföldi kötelezettségeket és

követeléseket külföldi pénznemben is nyilván kell tartani.".

104. §

(1) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Külön törvény rendelkezéseinek megfelelõen a helyi önkormányzatok a helyi

kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok

ellenõrzését az Állami Számvevõszék végzi, különös tekintettel a normatív

állami hozzájárulás, a cél-, címzett és egyéb, az államháztartás más

alrendszerétõl kapott támogatás igénybevételére és elszámolására.".

(2) Az Áht. 121. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A fejezet felügyeletéért felelõs szerv költségvetési ellenõrzést végez a

fejezet költségvetésének végrehajtása tekintetében, a felügyelete alá tartozó

költségvetési szerveknél és az alapoknál, továbbá végezhet az alap által

nyújtott támogatás rendeltetésszerû felhasználása, valamint e szerveknél egyéb

szervek, magánszemélyek részére nyújtott támogatás felhasználásának

rendeltetés- és szabályszerûségének tekintetében.".

(3) Az Áht. 121. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A költségvetési ellenõrzésért felelõs állami szerv hatásköre az állami

kezesség beváltása jogosságának ellenõrzésére is kiterjed. Ennek keretében a

központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és

jogosultjánál is ellenõrizheti a kezességi szerzõdés feltételeinek

betartását.".

105. §

Az Áht. 122. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben szereplõ ellenõrzés kiterjed különösen a bejelentésre,

a bevallásra, az adó-megállapításra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a

nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség

teljesítésére, a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának

ellenõrzésére.".

106. §

Az Áht. a következõ 123/A. §-sal egészül ki:

"123/A. § (1) Az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság (a továbbiakban:

ÁFI Rt.) 1996. január 1-én megszûnik.

(2) Az ÁFI Rt. általános jogutódja a Magyar Állam, követelései a központi

költségvetést illetik meg, kötelezettségeiért a központi költségvetés áll

helyt.

(3) Az ÁFI Rt. azon alkalmazottai tekintetében, akiknek - kinevezés folytán -

a pénzügyminiszter által alapított költségvetési szerv, a Kincstár a

munkáltatója, a közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított -

1992. évi XXXIII. törvényt a (4)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel

kell alkalmazni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyeknek az ÁFI Rt.-vel fennálló

munkaviszonya e törvény hatályba lépésével egyidejûleg közalkalmazotti

jogviszonnyá alakul át és az ÁFI Rt.-vel, valamint jogelõdjeivel fennállt

munkaviszonyát a Kincstárnál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idõként

kell figyelembe venni.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott személyek alapilletménye az ÁFI Rt.-vel

fennállt munkaviszony alapján járó személyi alapbérnél kevesebb nem lehet.

(6) A (3) bekezdés alapján közalkalmazotti jogviszonyba került személyeket e

törvény hatályba lépésétõl számított 15 napon belül be kell sorolni.".

107. §

(1) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés f)-m) pontokkal egészül ki:

/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/

"d) a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a fegyveres erõk, a

nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek, valamint a külképviseleti

hálózatok - költségvetése tervezésének, pénzellátásának, elõirányzat-

felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának - e törvény

elõírásaival összehangolt - sajátosságainak megfelelõ szervezeti és eljárási

rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérõ

részletes szabályait;

e) az állam által - jogszabályban vagy szerzõdésben - vállalt kezesség

(garancia, helytállás) elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárás-

rendjét, sortartó kezesség esetén a kezessel szembeni jogérvényesítés

feltételeit;

f) a kincstári gazdálkodás és az elõirányzat-gazdálkodás részletes

szabályait;

g) a készpénzkímélõ fizetési eszközök bevezetésének és alkalmazásának a

kincstári körre vonatkozó szabályait;

h) az államháztartási könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettség

részletes szabályait;

i) a költségvetési szervek alapításának, típusai és jogállása

megválasztásának, átalakításának, megszüntetésének részletes szabályait és

eljárásrendjét, ideértve a 91/A §-ban szabályozott eljárást is;

j) az államháztartás alrendszerei vonatkozásában a vagyon nyilvántartás

részletes szabályait;

k) az államháztartás alrendszereibõl nyújtott támogatásokkal összefüggõ

számadási kötelezettség részletes szabályait;

l) az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és

adományok és ezek felhasználásának információs rendszerét;

m) a kincstári vagyonra vonatkozóan a 104-109/L. §-okban foglaltak

végrehajtásának részletes szabályait, ideértve a vagyon nyilvántartásának,

értékesítésének, hasznosításának szabályait is;

n) a központi költségvetési szervek a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL.

törvényben meghatározott értékhatár alatti és központosított eljárás alá nem

vont beszerzéseinek részletes szabályait.".

(2) Az Áht. 124. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy

a) a kincstár mûködésének, a kincstári gazdálkodásnak a részletes szabályait;

az elõirányzat-gazdálkodás, az elõirányzat-felhasználás és a felhasználás

ütemezésének, a bevételek fogadásának és a kiadások teljesítésének, valamint a

készpénzellátmányok felvételének és elszámolásának kincstári rendjét;

b) az államháztartás bevétel-elõírási és kötelezettségvállalási rendjét,

pénzellátási- és bankszámlarendjét, a munkabér- és egyéb járandóságok

számfejtési és folyósítási rendjét, a költségvetési tervezés, az elõirányzat-

módosítás, az adatszolgáltatás és a beszámolás rendjét;

c) - az Állami Számvevõszék véleményének kikérésével - az államháztartás

körébe tartozó szervezetek, az elõirányzattal rendelkezõ nem jogi személyiségû

költségvetési egységek költségvetési gazdálkodásának számviteli rendjét, az

államháztartás alrendszereibõl támogatásban támogatásban részesülõ

államháztartáson kívüli szervezetek esetében a támogatás elszámolásának

számviteli rendjét, valamint a Kincstár számviteli rendjét;

d) az 1995. évi pénzmaradvány és eredmény rendezését a kincstári rendszerbe

tartozó kör esetében;

e) az államháztartás osztályozási rendjének és a 116. §-ban említett mérlegek

összeállításának részletes szabályait;

f) a készpénzkezelésnek, a házipénztárak mûködésének, az elõlegek

elfogadásának és nyújtásának, a beszedési megbízások alkalmazásának a

részletes szabályait

rendeletben szabályozza.".

(3) Az Áht. 124. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter és, a

pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozza a törvénnyel

kihirdetett nemzetközi szerzõdésekben nem szabályozott vámtételek

kialakítását, módosítását, átmeneti idõre történõ csökkentését a törvényben

szabályozott feltételek alapján és a nemzetközi kötelezettségeinkkel

összhangban.".

II.FEJEZET

EGYES TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK MÓDOSÍTÁSA

108. §

(1) A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.)

21. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vagyonkezelõnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a kezelésbe vett,

a kincstári vagyon részét képezõ - az (1) bekezdés szerinti - eszközöket is a

hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben.".

(2) A Szvtv. 22. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket (földterület,

telek, telkesítés, erdõ, ültetvény, épület, egyéb építmény, mûszaki

berendezés, gép, jármû, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés) kell

kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a

vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre

kerültek-e vagy sem (ideértve a koncessziós szerzõdés alapján beszerzett,

megvalósított eszközöket is).".

109. §

(1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - többször módosított - 1991. évi LX.

törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 18. §-ának helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"18. § (1) Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, továbbá a

pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat.

(2) Az MNB vezeti az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság

pénzforgalmi számláját, amelynek mindenkori egyenlegét folyamatosan be kell

számítani a kincstári egységes számla egyenlegébe.".

(2) Az MNBtv. 25. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"25. § Az MNB vezetheti a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási

Alap pénzforgalmi számláját.".

110. §

Az illetékekrõl szóló - többször módosított - 1990. évi XCIII. törvény 26.

§-a (1) bekezdésének e) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól/

"e) a kincstári vagyon vagyonkezelõi jogának megszerzése;".

111. §

Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról,

valamint az értékpapírtõzsdérõl szóló - többször módosított - 1990. évi VI.

törvény (a továbbiakban: Épt.) a következõ címmel és 93/A. §-sal egészül ki:

"A kincstárra vonatkozó eltérõ szabályok

93/A. § A Magyar Államkincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt

megtestesítõ értékpapírok tekintetében az e törvény szerinti értékpapír

forgalomba hozatali és értékpapír-kereskedelmi tevékenységet végezhet. A

kincstár esetében az e törvény 10. § (1) bekezdését, 11-12-13. §-át, 39. §-át

nem kell alkalmazni.".

112. §

Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi

XXXIX. törvény a következõ 24/A. §-sal egészül ki:

"24/A. § (1) Az ÁPV Rt. valamennyi pénzeszközét - kivéve a munkáltatói

lakásépítési kölcsönök visszafizetésébõl származó pénzeszközöket - a Magyar

Nemzeti Banknál vezetett számlán köteles tartani, betétet nem helyezhet el,

és értékpapírokat is kizárólag a privatizációval és a vagyonkezeléssel

összefüggésben vásárolhat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége nem érinti az ÁPV Rt-nek azt a

lehetõségét, hogy az egyes privatizációs tranzakciók esetében a biztosítékok,

óvadékok elhelyezésére kereskedelmi banknál - az adott tranzakció

lebonyolításáig - számlát vezessen.".

113. §

Az államtitkárok jogállásának átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi XXXIII.

törvény 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket - a közigazgatási

államtitkárok és a helyettes államtitkárok vonatkozásában - az Állami

Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság igazgatósági tagjaira, a Magyar

Nemzeti Bank felügyelõ bizottsági tagjaira nem kell alkalmazni.".

114. §

(1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezései közül

a) az Áht - e törvény 4. §-ával megállapított - 8. §-a (2) bekezdésében

foglaltak 1996. évben nem vonatkoznak a kincstári egységes számlához

kapcsolódó megelõlegezési számlákról a Nyugdíjbiztosítási Alap és az

Egészségbiztosítási Alap által igénybevett hitelre és annak visszatérülésére,

valamint a kincstári egységes számla állományának változására;

b) az Áht. - e törvény 18. §-ával megállapított - 18/B. §-a (5) bekezdésében

foglaltakat a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági

társaság formájában mûködtetett szervei és - egyedi megállapodás alapján -

a külön törvénnyel létrehozott Munkaerõpiaci Alap esetében 1997 január 1-

jétõl;

c) az Áht. - e törvény 24. §-ával megállapított - 21. §-ban a külföldi

segélyekre és adományokra, az Áht. - e törvény 26. §-ával megállapított -

24. §-a (1) bekezdésében és az Áht. - e törvény 61. §-ával megállapított -

69. §-ában szereplõ költségvetési létszámkeretre vonatkozó rendelkezéseket,

az Áht. - e törvény 26. §-ával megállapított - 24. §-a (2)-(3) bekezdésében

elõírt szabályozást az 1996-tól megszûnt elkülönített állami pénzalapok

feladatainak és elõirányzatainak a fejezeti kezelésû elõirányzatok közé átvett

elõirányzatai tekintetében, valamint az Áht. e törvény 28. §-ával

megállapított 26. §-a (1) bekezdésében, az Áht. e törvény 36. §-ával

megállapított 36. § c) pontjában, az Áht. e törvény 62. §-ával

megállapított 71. §-a (3) bekezdésében és az Áht. e törvény 84. §-ával

megállapított 103. §-a (2) bekezdésében foglaltakat elsõ ízben az 1997.

költségvetési törvényjavaslat, illetve költségvetési rendelet-tervezet

kidolgozásánál

kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatályba lépésekor az állam tulajdonában lévõ - a

gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásról szóló 1989. évi

XIII. törvény alapján állami vállalatból gazdasági társasággá átalakult -

gazdasági társaságokra az Áht. kincstári vagyonnal kapcsolatos, - az e

törvény 85-98. §-aival megállapított - 104-109/K. §-aiban foglalt

rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(3) Az Áht. - e törvény 95. §-ával megállapított - 109/H. §-a (1)

bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak azon ügyletekre, amelyek esetében a

vagyonkezelõ az általa kezelt vagyon elidegenítésére e törvény hatályba

lépésekor Kormány által kiadott engedéllyel rendelkezik.

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti

a) az Áht. 15. §-a, 32. §-a (2) bekezdése, 47. §-a, 61. §-a , 106. §-a (2)

bekezdése és 107. §-a.;

b) a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 82-87. §-ai;

c) az állami pénzügyekrõl szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról

rendelkezõ 23/1979. (VI. 28.) Mt. rendelet 68. §-a (1) és (2) bekezdése és a

69. §-a.

115. §

(1) E törvény hatályba lépésétõl számított egy éven belül a központi

költségvetési szervek tekintetében gondoskodni kell arról, hogy a 88. § (3)

bekezdésben elõírt alapító okiratok rendelkezésre álljanak. és azok az elõírt

nyilvántartásokban - e törvényben elõírt követelményeknek megfelelõen -

szerepeljenek.

(2) Az 1995. december 31-éig keletkezett, 5000 forintot meg nem haladó

kisösszegû követelését a költségvetési szerv és az alap törölheti, ha az annak

behajtására tett intézkedése nem vezetett eredményre.

(3) A költségvetési szerv és az alap az 1995. december 31-én fennálló, de

behajthatatlan olyan követelését, amelynek behajtására tett elsõ intézkedés

több mint tíz éve történt, törölni kell.

116. §

(1) Ahol korábbi jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy

állami helytállást említ, azon az e törvény alapján szabályozott állami

kezességvállalást kell érteni.

(2) Ahol jogszabály kezelõi jogról rendelkezik, azon a továbbiakban

vagyonkezelõi jogot kell érteni.

* * *

F ü g g e l é k

a T/1543.. számú törvényjavaslat indokolásához

A kincstári finanszírozási rendszer pénzügyi hatásai

A kincstári finanszírozási rendszer - közvetlen és közvetett - hatásait a

kincstári gondolat felmerülésétõl, azaz 1994-tõl kezdõdõen érdemes

számbavenni.

A viszonyítási alap az 1993-as év, amikor is még egy teljesen más filozófián

alapuló finanszírozási rend volt érvényben. Az 1994-ben kezdõdõ változások már

mind a kincstári gondolat jegyében születtek.

Ebbõl a szempontból két szakasz különböztethetõ meg. Az elsõ szakaszt

lényegében 1993 végétõl a már megtörtént - és a kincstári rendszer irányába

mutató - események jelentik, a másodikat pedig a pénzügyi reform jövõbeni

változásai. (A pénzügyi hatások közé itt nem soroljuk be az olyan esetleges

késõbbi megtakarításokat, amelyek pl. a központosított bérfinanszírozás

létszámcsökkenést eredményezõ hatásából adódhatnak.)

Az 1994. évi változások és hatásai

Az 1994. évi hatások lényegében mind az állami költségvetés forgóalap

számításának változásaihoz köthetõk.

Elsõ lépésként a központi költségvetés fejezeti és intézményi számláinak

egyenlegei lettek visszacsatolva, akkor - 1994 októberében - még csak 60%-os

mértékben. Az ebbõl származó megtakarítás nagyságrendjét mutatja, hogy mekkora

forgóalapot nem kell tovább állampapírokkal finanszírozni.

A visszacsatolt számlák (költségvetési fejezetek, költségvetési intézmények,

társadalombiztosítási alapok, elkülönített állami pénzalapok MNB-nél vezetett

része, nemzetgazdasági elszámolások) átlagos havi egyenlegei és a forgóalapba,

illetve ennek finanszírozásába beszámított összegei a következõk:

Milliárd forintban! 1994. XI. hó 1994. XII. hó

Az összevezetett számlák egyenlegei 103,0 91,5

(100%)

A finanszírozásba bevont összegek 61,8 54,9

(60%)

A tényleges megtakarítás 1994-ben a két utolsó hónap 60%-os állományi adatának

kamat-megtakarítása, azaz ekkora forgóalap részt nem kellett állampapírokkal

finanszírozni.

Az 1995. évi változások és hatásai

A forgóalapba beszámított számlák 60%-os hányada áprilistól 80%-ra növekedett,

a következõ táblázat már ezt veszi figyelembe:

Milliárd forintban!

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.

100% 77,2 72,6 82,4 84,8 87,5 79,4 89,7 107,6 115,7

60%;80% 46,3 43,5 49,4 67,8 70,0 63,5 71,7 86,1 92,5

Ebben az idõszakban - 30%-os átlagkamatlábbal számolva -, éves szinten, a

közvetlen megtakarítást mintegy 20 milliárd forint.

Az eddigi számítások természetesen nem tartalmazzák azokat az összegeket,

amelyek a továbbiakban lesznek a forgóalapba beszámítva! Mindezek tehát a

kincstári gazdálkodás üzemszerû mûködésébõl származó megtakarítások.

További várható, számszerûsíthetõ hatások

1996-tól:

- a forgólap számításának további bõvítése a korábban felsorolt számlák

teljes körû és 100%-os mértékû beszámításával, illetve a kincstári

finanszírozási rendszer bevezetése. Az említett számlák egyenlegeinek

még be nem számított, 20%-os része az eddigieken felül mintegy 5

milliárd forint többlet-megtakarítást jelent (az 1995. évi adatokkal

számolva).

- az önkormányzati szférában a nettó finanszírozás megvalósítása. A

központi költségvetésbõl több mint 300 milliárd forint áramlik a helyi

önkormányzatok számlavezetõ bankjaihoz. Ebbõl áramlik visszafelé a TB-

járulék, az SzJA, stb. A felesleges pénzutaztatás - 5 nap késést

feltételezve és az elkülönített állami pénzalapok utalásait is

beszámítva -, a forgóalapot közel 10 milliárd forinttal terheli, ennek

kamatvonzata mintegy 3 milliárd forint, amit a pénzutaztatás

megszüntetésével meg lehet takarítani.

1997-tõl:

- a kincstári finanszírozási rendszernek - az érintett intézményekre

vonatkozó vizsgálatoktól és döntésektõl függõ - kiterjesztése a központi

költségvetés alrendszerében mûködõ köztestületekre és a tb.

önkormányzatokra. Ennek hatása azonban csak akkor számszerûsíthetõ, ha

az intézmény rendszer átalakulása már körvonalazódik.

1998-tól:

- a kincstári finanszírozási rendszer - további vizsgálatok és elemzések

alapján történõ - kiterjesztése valamennyi köztestületre és az

önkormányzatokra, azaz az államháztartás egészére. Az önkormányzatokat

tekintve (szintén 1995. évi számokkal) összességében mintegy 70 milliárd

forint számlaegyenleg valószínûsíthetõ. Ebbõl azonban mintegy 30

milliárd forint a már felvett önkormányzati hitelek fedezetéül szolgál,

tehát a forgóalapba csak mintegy 40 milliárd forint számítható be. Azaz

ezt nem kell állampapírokkal finanszírozni, s az eddigiek szerinti

számításokkal, ez mintegy 12 milliárd forintos megtakarítást jelent.

Nem számszerûsíthetõ hatások

A likviditás gazdálkodás szempontjából igen fontos és jelentõs mértékû

tartalékokat jelentenek a kincstári gazdálkodás logikájából következõ további

lépések: a beszedési rendszerek egységesítése, a bevételek és kiadások

elõrejelzésére szolgáló rendszerek átalakítása, továbbá az idõszakos

finanszírozási rendszer fokozatos felváltása a napi finanszírozási renddel.

Eddig pusztán a finanszírozási rend megváltozásának számszerûsíthetõ hatásait

vettük számba. A közvetett elõnyök - a tervezési és információs rendszer

korszerûsítése következtében - kiterjednek a döntés-elõkészítõ és döntéshozó

munka hatékonyságának növelésére is. Az államháztartás további szakmai

reformjaiból eredõ megtakarítások nem tartoznak a kincstári rendszer elõnyei

közé, bár azok egyik feltétele a kincstári finanszírozás és gazdálkodás

megvalósítása.

*

A kincstár kiépítésével és mûködtetésével kapcsolatos ráfordításokat tekintve,

a kincstárról szóló 2189/1995 (VII.4.) kormányhatározat indokolásában szereplõ

számítások a következõk:

"A megtakarításokkal szemben természetesen többletköltségek is

felmerülnek. Ennek természete, nagyságrendje nagyrészt attól függ, hogy

a Kormány elfogadja-e az intézményrendszer kialakításának javasolt

módját, hiszen akkor létszámban, épületben, felszerelés-berendezésben

jelentõs többlet-ráfordítások nem merülnek fel. Nagy súllyal

jelentkezik viszont az informatikai infrastruktúra megteremtésének és

üzemeltetésének, valamint a számítástechnikai programok elkészítésének,

bevezetésének és oktatásának költsége. Mindezek nagyságrendjére

vonatkozó, részletes szakértõi számítások még nem készültek, hiszen az

állapotfelmérés folyamatban van, de a 3-4 év alatt felmerülõ

költségigény 4-5 milliárd forintra tehetõ (ebbõl a kincstár területi

hálózatának fejlesztése 1-2 milliárd, a kincstári központ és kincstári

információs rendszer fejlesztése 1 milliárd, az intézmények

felkészítése és az oktatás 2 milliárd forint).

Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az államháztartási

információs rendszer jelenlegi állapota miatt - a kincstári rendszerre

való áttéréstõl függetlenül is - gyökeres átalakításra, sürgõs

technikai-tartalmi megújításra szorul, ezeket a ráfordításokat a

kincstári rendszer nélkül is végre kellene hajtani. A kincstári

rendszer bevezetése ennek költségeit úgy tudja mérsékelni, hogy meglévõ

- gazdaságosan fejleszthetõ és megbízhatóan mûködtethetõ - rendszerek

kompatibilissé tételét, ugyanazon programok általános és kizárólagos

használatát készíti elõ, megtakarítva ezzel a költségvetési egységek

folyamatban lévõ vagy tervezett, egymástól független, informatikai-

számítástechnikai fejlesztéseit."

»

Eleje Honlap