Magyar Köztársaság Kormánya
T/1543.. számú
Törvényjavaslat
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról
Elõadó:
Dr. Bokros Lajos
pénzügyminiszter
Budapest, 1995. október hó
Törvényjavaslat
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó
egyes törvényi rendelkezések módosításáról
Az Országgyûlés az államháztartás tartalmának, mûködési- és eljárási rendjének
korszerûsítése, az állami kötelezettségek vállalásának újraszabályozása, a
kincstári rendszer kialakítása, a kincstári vagyon átfogó szabályozása
érdekében az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi
XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Áht.) az alábbiak szerint módosítja.
I. FEJEZET
Az ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL SZÓLÓ
TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT 1992. ÉVI XXXVIII. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA
1 . §
Az Áht. 4. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"4. § Az elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: alap) az állam egyes
feladatait többségében államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó
olyan alap, amely mûködésének jellege az államháztartáson belül elkülönített
finanszírozást tesz szükségessé. ".
2 . §
Az Áht. 5. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5. § A helyi önkormányzat költségvetése és a helyi kisebbségi önkormányzatok
költségvetése az államháztartás helyi szintje.".
3 . §
(1) Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az alrendszerek költségvetése olyan pénzügyi terv, illetve pénzügyi alap,
amely az érvényességi idõtartam alatt a feladat ellátásához teljesíthetõ
jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendõ várható bevételeket (költségvetési
kiadásokat és költségvetési bevételeket) elõirányzatként, illetve
elõirányzat-teljesítésként tartalmazza. Az alrendszerek tulajdonát képezõ,
illetve rendelkezésére álló pénzeszköz év végi záróállománya, illetve annak
forrásként történõ igénybe vétele a következõ év költségvetésében folyó évi
költségvetési bevételként nem irányozható elõ, a folyó évi költségvetési
kiadások forrásául azonban - jogszabályban meghatározott módon -
megjelölhetõ és elszámolható.. A pénzeszközök év végiévvégi záróállományának
felhasználására, az áthúzódó kiadások teljesítésére vonatkozó részletes
szabályokat a társadalombiztosítási alrendszer és az alapok esetében törvény,
a helyi önkormányzatok esetében törvény, kormányrendelet és önkormányzati
rendelet, egyébként kormányrendelet állapítja meg.".
(2) Az Áht. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A költségvetési év megegyezik a naptári évvel.".
4. §
Az Áht. 8. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"8. § (1) A költségvetési év költségvetési bevételeinek és költségvetési
kiadásainak különbsége a tervezett, illetve tényleges költségvetési többlet
vagy hiány.
(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket,
illetve bevételként azok visszzatérülését.".
5. §
Az Áht. a következõ 8/A. §-sal egészül ki:
"8/A. § (1) A költségvetés megállapításakor, illetve a költségvetés
végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor)
rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, illetve jóvá kell
hagyni a költségvetési hiány finanszírozási módját.
(2) A költségvetési többlet évközi hasznosítása, illetve a költségvetési hiány
fedezése - e törvény elõírásainak és a költségvetés megállapításakor adott
felhatalmazás keretei között - finanszírozási célú pénzügyi mûveletek útján,
illetve aktív és passzív pénzügyi mûveletek egyenlegének figyelembe vételével
történik.
(3) A finanszírozási célú pénzügyi mûveletek értékpapírok kibocsátásával és
visszavásárlásával, hitelek felvételével és törlesztésével, szabad
pénzeszközök - törvényben szabályozott - betétként való elhelyezésével és
visszavonásával kapcsolatos, költségvetési elõirányzatként, illetve annak
teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthetõ finanszírozási
bevételek és finanszírozási kiadások teljesítésével járnak együtt és a
pénzeszközök változását eredményezik.
(4) Az aktív és passzív pénzügyi mûveletek a következõk: a letéti, a függõ, az
átfutó, a kiegyenlítõ és a helyesbítõ kiadások és bevételek.
(5) A költségvetésben nem lehet az (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti
pénzügyi mûveleteket a költségvetési hiányt, illetve a költségvetési
többletet módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként
elszámolni.".
6. §
(1) Az Áht. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Fizetési kötelezettséget elõírni, a fizetésre kötelezettek körét, a
fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és
mértékét, továbbá elõlegfizetési kötelezettséget megállapítani - a díj, a
bírság és a nemzetközi szerzõdésekben nem rögzített vámtételek kivételével -
csak törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati
rendeletben lehet.
(2) Az Áht. 10. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A díjat, - ha törvény másként nem rendelkezik - a Kormány, illetve
felhatalmazás alapján a miniszter rendelettel állapítja meg.".
(3) Az Áht. 10. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerzõdésekben nem szabályozott
vámtételek kialakítását, módosítását, átmeneti idõre történõ csökkentését - a
törvényben szabályozott feltételek alapján és nemzetközi kötelezettségeinkkel
összhangban - az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter
együttes rendeletben szabályozza.".
(4) Az Áht. 10. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A bírságfizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét,
valamint a mentességeket törvény, a bírság mértékét törvény vagy annak
felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.".
7. §
Az Áht. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"11. § (1) A fizetési kötelezettséget elõíró jogszabály rendelkezik arról,
hogy a bevétel az államháztartás mely alrendszere, illetve mely szervezete
javára számolható el, illetve mely alrendszert illeti meg.".
8. §
Az Áht. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"12. § (1) Az államháztartás alrendszereiben minden pénzmozgásról el kell
számolni. Az államháztartás alrendszereinek minden költségvetési bevétele és
költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi.
(2) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési gazdálkodás - törvény
eltérõ rendelkezése hiányában - a bevételi elõirányzatok teljesítésének
kötelezettségét és a kiadási elõirányzatok felhasználásának jogosultságát
foglalja magában. A kiadási elõirányzat nem jár felhasználási
kötelezettséggel.
(3) A bevételi elõirányzatok elõirányzat-módosítás nélkül is túlteljesíthetõk,
ha a bevételekre vonatkozó jogszabályi elõírások év közben nem változnak.
Ellenkezõ esetben az elõirányzatokat az arra jogosultnak módosítania kell. A
bevételek tervezettõl való elmaradása esetén e törvényben foglaltak szerint
kell eljárni.
(4) Az éves költségvetés jóváhagyásakor meghatározott egyes kiadási
elõirányzatok elõirányzat-módosítás nélkül is túlléphetõk. Ezek csak olyan
elõirányzatok lehetnek, amelyek esetében törvényben, kormányrendeletben
megállapított támogatásra, ellátásra vonatkozó jogosultság eredményezhet
elõirányzatot meghaladó kiadást. A jogosultság jogszabályi feltételeinek
megváltoztatása elõirányzat-módosítási kötelezettséggel jár.
(5) Az eredeti, illetve módosított (a továbbiakban: jóváhagyott)
elõirányzatokon felül képzõdõ többletbevételek felhasználásának és az
elõirányzatok módosításának szabályait törvény tartalmazza.
(6) A bevételi elõirányzatok elmaradása esetén, illetve más kiadási
elõirányzatok növelésének forrásaként a kiadási elõirányzatok jogszabályi
elõírások alapján csökkenthetõk, zárolhatók, illetve törölhetõk.
(7) A csökkentés az elõirányzat összegének mérséklése az adott költségvetési
évre vonatkozóan.
(8) A zárolás az elõirányzat egy része vagy egésze adott költségvetési évi
felhasználásának idõleges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése.
(9) A törlés az elõirányzat felhasználásáról történõ végleges lemondás az
adott költségvetési évre vonatkozóan.".
9. §
Az Áht. a következõ 12/A. §-sal egészül ki:
"12/A. § (1) A költségvetés végrehajtása során az államháztartás
alrendszereiben tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási
elõirányzatok mértékéig vállalható, és kifizetések - kivéve a jogszabályon,
bírósági, illetve államigazgatási jogerõs döntésen alapuló kötelezettségeket
és járandóságokat, továbbá a 12. § (4) bekezdésben meghatározott kiadásokat -
is ezen összeghatárig rendelhetõk el (utalványozás).
(2) Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség -
kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerõs döntésen
alapuló kötelezettségeket és az e törvényben foglalt kezességvállalást -
csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás idõpontjában
ismert feltételek mellett az esedékesség idõpontjában, a rendeltetésszerû
mûködés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.
Megjegyzés: Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek elfogadásához az
önkormányzati alrendszer tekintetében az Országgyûlés jelenlévõ képviselõi
kétharmadának szavazata szükséges, az Alkotmány 44/C. és 68. § (5)
bekezdésében foglaltakra tekintettel. Azt az alkotmányos követelményt az
Alkotmánybíróság 5/1995. (IX.5.) AB határozata is kimondta
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat figyelmen kívül kell hagyni a függõ,
átfutó, kiegyenlítõ bevételek és kiadások valamint a helyesbítõ tételek
esetében.
(4) A központi költségvetés, a központi költségvetési szervek, a helyi
önkormányzatok számára külön jogszabályban rögzített esetekben, a
költségvetési szervek tevékenységi körén kívül esõ, nem az állami illetve
önkormányzati feladatellátást finanszírozó pénzeszközök átmenetileg vagy
megbízás alapján bonyolított forgalma letéti kezelésben történik. A letéti
számla forgalma nem számolható el költségvetési bevételként, illetve
költségvetési kiadásként.".
10. §
Az Áht. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13. § A költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a
költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú
pénzügyi mûveleteket, valamint az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat
pénzforgalmi szemléletben - a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek
megkülönböztetésével, de azok egyenértékû kezelésével - részletesen, teljes
összegükben - az adó, vám, illeték és más bevételek esetében a törvény által
biztosított kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt kell számbavenni.".
11. §
Az Áht. a következõ 13/A §-sal egészül ki:
"13/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott adományok,
segélyek elkülöníitett elszámolás mellett és kizárólag arra a célra
használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta.
(2) Az államháztartás alrendszereibõl finanszírozott, vagy támogatott
szervezetek illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettség írható elõ
a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek
rendeltetésszerû felhasználásáról. E számadási kötelezettség teljesítéséig a
további finanszírozás, illetve támogatás felfüggeszthetõ. A finanszírozó
ellenõrizni jogosult a felhasználást és a számadást.
(3) Az államháztartás alrendszereibõl finanszírozott, illetve támogatott
feladatok ellátása során az elõirányzatok tervezett céltól eltérõ
felhasználását az elõirányzat-átcsoportosítás e törvényben foglalt szabályai
szerint lehet kezdeményezni.".
12. §
Az Áht. a következõ 13/B §-sal egészül ki:
"13/B. § Az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek kötelesek az
árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatás-megrendelési célra juttatott
támogatások felhasználását a közbeszerzési törvény szabályainak alkalmazásához
kötni. ".
13. §
Az Áht. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"14. § (1) Az államháztartás alrendszerei hiányának államadósságot növelõ
rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendõ
támogatást vissza nem térítendõ támogatássá átalakítani, illetve bármely más
módon államadósságot növelõ újabb kötelezettséget vállalni kizárólag a
költségvetésük útján, elõirányzattal megtervezve lehet.
(2) A központi költségvetés adóssága kizárólag a központi költségvetés
hiányának finanszírozási szükséglete miatt növekedhet, kivéve a kincstári
egységes számla elõzõ év december 31-éhez képest bekövetkezõ
állományváltozásából adódó adósságnövekedést, a Magyar Nemzeti Banknál lévõ
nettó devizatartozás árfolyamveszteségére a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott
lejárat nélküli kamatmentes hitellel összefüggõ államadósság változását és a
központi költségvetés devizában fennálló adósságának árfolyamveszteségét,
illetve árfolyamnyereségét.
(3) A költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások, valamint az (1)
bekezdésben foglalt mûveletek egyenlege az adósságváltozást eredményezõ hiány
vagy többlet.".
14. §
(1) Az Áht. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A rendes bevételekhez és kiadásokhoz az államháztartásban évenként, vagy
meghatározott gyakorisággal rendszeresen elõforduló, jellemzõen a folyamatos
mûködéssel összefüggõ bevételek és kiadások tartoznak.".
(2) Az Áht. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A rendkívüli bevételek és kiadások nem állandó jellegûek, általában
egyetlen évben merülnek fel, de esetleg több éven át tartó vagy elõre látható
gyakorisággal történõ felmerülésük ellenére sem képezik az államháztartás
rendes, hosszú távú vitelének részét. A felhalmozási kiadások és az állam
által vállalt kezességek érvényesítésével kapcsolatos kiadások rendkívüli
kiadásnak minõsülnek.".
15. §
Az Áht. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"17. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetés teljesítésével
kapcsolatos adatok; valamint a költségvetési és zárszámadási tervezetek, az
államháztartás mérlegei, továbbá az ezeket megalapozó információk az
Országgyûlés, illetõleg a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi
önkormányzatokk képviselõ-testületei elé történõ beterjesztés után
nyilvánosak.
(2) A nyilvánosság nem vonatkozik az állam-, a szolgálati-, a bank- és
adótitkot képezõ adatokra.".
16. §
Az Áht. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"18. § A költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott
költségvetéssel összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes
szervezeti, besorolási rendnek megfelelõen kell elkészíteni.".
17. §
Az Áht. a következõ címmel és 18/A. §-sal egészül ki:
"A Magyar Államkincstár és feladatai
18/A. § (1) Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának
pénzügyi lebonyolítása e törvényben meghatározott feladatait a Magyar
Államkincstára (a továbbiakban: Kincstár) látja el.
(2) A Kincstár a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési
felügyelete alatt álló önálló jogi személyiséggel rendelkezõ, e törvényben
meghatározott pénzügyi szolgáltatásokat ellátó, önállóan gazdálkodó központi
költségvetési szerv.
(3) A Kincstár alkalmazottai tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény elõírásait kell alkalmazni.
(4) A Kincstár vezetõjét a pénzügyminiszter nevezi ki és menti fel. A Kincstár
vezetõje tekintetében a munkáltatói jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja.".
18. §
Az Áht. a következõ 18/B. §-sal egészül ki:
"18/B. § (1) A Kincstár a Magyar Állam nevében eljárva, a költségvetések
végrehajtásának - a bevételek fogadásával, a kiadások teljesítésével, a
pénzforgalmi mûveletek és az átvezetések elõkészítésével, lebonyolításával,
valamint a zárszámadás elõkészítésével kapcsolatos - ügyviteli,
nyilvántartási, információgyûjtési és információszolgáltatási, valamint
elõirányzati fedezet-vizsgálati és alaki-formai ellenõrzési feladatokat lát
el.
(2) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon kívül a
Magyar Állam nevében gondoskodik a finanszírozási mûveletek, a készpénz-
gazdálkodás, az államadósság kezelése és az azzal való gazdálkodás, az
államadósság törlesztése és megújítása, az állam által vállalt kezességek és
nyújtott hitelek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, illetve a
követelések érvényesítése jogszabályban meghatározott feladatainak
ellátásáról. A Kincstár a központi költségvetés nevében a központi
költségvetés terhére, annak forrásaiból - a költségvetési törvényben
meghatározott mértékben, célra és feltétellel - megelõlegezési, likviditási
hitelt nyújthat az Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
az elkülönített állami pénzalapoknak, valamint a helyi önkormányzatoknak.
(3) A Kincstár a (1)-(2) bekezdésben szereplõ feladatai ellátása során
jogosult - törvényben meghatározott körben, mértékben és célra -
pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a
készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is (bankszámlaügylet). A
pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló 1991. évi LXIX.
törvény (a továbbiakban: Pit.) rendelkezéseit a Kincstárra nem kell
alkalmazni.
(4) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és
szolgáltatási felelõsségébe tartozó szervezetek (a továbbiakban: kincstári
kör) számára kötelezõen igénybe veendõ térítésmentes szolgáltatásként
teljesíti.
(5) A kincstári körbe tartoznak a központi költségvetés, a központi
költségvetési szervek és a rendelkezésükbe utalt elõirányzatok, valamint az
alapok.".
19. §
Az Áht. a következõ 18/C. §-sal egészül ki:
"18/C. § (1) A kincstári kör szervezeteinek egymás közötti fizetéseit
(kiadásait és bevételeit) átvezetéssel kell elszámolni.
(2) Pénzforgalmi tételként kell teljesíteni és elszámolni az (1) bekezdésben
foglaltakon kívüli kiadásokat és bevételeket.
(3) A 18/B. § (2) és (3) bekezdésben foglaltak ellátásával kapcsolatos
pénzforgalom lebonyolítására a Kincstár a Magyar Nemzeti Banknál pénzforgalmi
számlával rendelkezik.
(4) A (3) bekezdésben szereplõ, a Magyar Nemzeti Bank által a Kincstár részére
vezetett pénzforgalmi számla, kincstári egységes számlaként, a kincstári kör
szervezetei és feladatai (2) bekezdés szerinti pénzforgalmának lebonyolítását
is szolgálja.
(5) A kincstári egységes számlán kell elhelyezni és folyamatosan tartani 18/B.
§ (5) bekezdésében meghatározott kincstári körbe tartozók pénzeszközeit.
(6) A Kincstár a számlatulajdonosok rendelkezési jogának biztosítása mellett
a 18/B. § (3) bekezdésében foglalt bankszámla-vezetési tevékenységét -
megbízás, illetve megállapodás alapján - a Nyugdíjbiztosítási Alap, az
Egészségbiztosítási Alap és mindezen alapokat kezelõ költségvetési szervek, a
Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági társasági
formában mûködtetett szervei, a Munkaerõpiaci Alap, valamint a 12/A. § (4)
bekezdésben foglalt letéti kezeléssel és a központi költségvetés, illetve a
központi költségvetési szervek számára pénzben érkezett külföldi segélyek és
adományok elkülönített kezelésével és felhasználásával összefüggésbõen
térítésmentes szolgáltatásként végezheti.
(7) A Kincstár (6) bekezdésben megjelölt bankszámla-vezetési tevékenységével
összefüggõ pénzforgalom a kincstári egységes számlán bonyolódik.
(8) Az államháztartás alrendszerei pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi
számlával csak e törvényben foglaltak szerint rendelkezhetnek.
(9) A kincstári körbe tartozók és a (6) bekezdésben megjelölt
számlatulajdonosok devizaszámláit a Magyar Nemzeti Bank vezeti.".
20. §
Az Áht. a következõ 18/D. §-sal egészül ki:
"18/D. (1) A Magyar Nemzeti Bank a kincstári egységes számla mindenkori
egyenlege után a jegybanki alapkamattal megegyezõ mértékû kamatot fizet.
(2) A Kincstár - a pénzügyminiszter átruházott hatáskörében - jogosult a
kincstári egységes számla mindenkori egyenlegét a Magyar Nemzeti Banknál
betétként elhelyezni. A kamatokat a központi költségvetés javára kell
elszámolni.".
21. §
Az Áht. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"19. (1) § A központi költségvetés fejezetekre tagozódik. A költségvetési
törvényben szereplõ - a törvényi elõírások figyelembe vételével meghatározott
- fejezetek költségvetési fejezetrendet képeznek. A költségvetési fejezet a
költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan
felügyelt, irányított szervek és elõirányzatok összessége.
(2) A központi költségvetés önálló fejezetként tartalmazza a Magyar Tudományos
Akadémia mint köztestület által - nem gazdasági társaságként - mûködtetett
szervezetek költségvetését.".
22. §
Az Áht. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"20. § (1) A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre (a
továbbiakban együtt: költségvetési cím) tagozódnak. A költségvetési cím
szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett
elõirányzatok összessége.
(2) Költségvetési címet alkotnak a központi költségvetési szervek. A
területileg széttagoltan mûködõ, de azonos tevékenységet végzõ költségvetési
szervek közül több is képezhet egy címet.
(3) A költségvetési fejezet saját kezelésû, nem a központi költségvetési
szervekhez rendelt elõirányzatai egy költségvetési címet (a továbbiakban:
fejezeti kezelésû elõirányzatok cím) alkotnak.
(4) A központi költségvetésben alcímként jelennek meg az országos kisebbségi
önkormányzatok.
(5) A (2)-(3) bekezdéshez nem tartozó kiadásokat és bevételeket címekre kell
bontani.
(6) A költségvetési törvényben szereplõ címek - ide nem értve az alcímeket -
címrendet képeznek. A címrend év közben a Kormány által kiegészíthetõ, illetve
módosítható, kivéve azokat a címeket, amelyek elõirányzatainak megváltoztatása
az Országgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Kormány a címrend
változásáról a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat
indokolásában részletesen beszámol.".
23. §
Az Áht. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"21. § A központi költségvetés bevételeit képezik - a 10. §-ban foglaltaknak
a központi költségvetést illetõ részén túl - a privatizációból származó, a
költségvetési törvényben meghatározott bevételek; - törvény eltérõ
rendelkezése hiányában - a koncessziós szerzõdésekbõl származó bevételek; a
központi költségvetési szervek tevékenységébõl származó bevételek; a
nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból a központi költségvetési alrendszerbe
tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására
belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekbõl és adományokból, továbbá
egyéb forrásokból származó bevételek. A privatizációból származó bevételeknek
a központi költségvetést megilletõ összegén felüli részének felhasználásáról a
költségvetési törvényben kell rendelkezni.".
24. §
Az Áht. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"22. § A központi költségvetésben kiadás irányozható elõ a központi
költségvetési szervek feladatai, az állam nemzetközi, jogszabályi és
szerzõdéses kötelezettségei ellátására, az államháztartás más alrendszerei,
továbbá a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet,
természetes személy részére.".
25. §
Az Áht. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"23. § (1) A központi költségvetésben tételesen kell elõirányozni a kiemelt
jelentõségû beruházások és felújítások elõkészítésére és megvalósítására
szolgáló összegeket.
(2) Kiemelt jelentõségû az az állami feladatok ellátását szolgáló beruházás,
felújítás és beruházási célprogram, amelynek tervezett összes költsége a
jóváhagyás évében meghaladja a központi költségvetés kiadási fõösszegének
0,5%-át, illetõleg amelyet az Országgyûlés vagy a Kormány annak minõsít.
(3) A fejezeti kezelésû elõirányzatok, illetve a központi költségvetési
szervek kiemelt jelentõségû beruházásait, felújításait és a beruházási
célprogramokat az adott költségvetési címen belül kell elkülönítetten
elõirányozni.
(4) A (3) bekezdésben nem említett felhalmozási kiadások (beruházások,
felújítások és egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások) költségvetési
címenként külön elõirányzatot alkotnak.".
26. §
Az Áht. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"24. § (1) A központi költségvetésben 20. § (2) bekezdésében meghatározott
címeken belül el kell különíteni a mûködési, a felhalmozási és az egyéb
speciális célú elõirányzatokat, valamint be kell mutatni a költségvetési
létszámkeretet (a választott tisztségviselõket és a foglalkoztatottakat külön-
külön). A költségvetési törvény törvényi kiemelt elõirányzatként állapítja meg
a mûködési költségvetésen belül a személyi kiadások, a munkaadókat terhelõ
járulékok, az ellátottak pénzbeli juttatásai, a dologi kiadások
elõirányzatait és a speciális elõirányzatokat, továbbá a felhalmozási
kiadásokon belül a beruházások, a felújítások és egyéb felhalmozási célú
támogatások, kiadások, valamint a bevételek elõirányzatait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elõirányzatok az adott költségvetési cím
a) mûködési célú elõirányzatain belül - a törvényi kiemelt elõirányzatok
között - év közben, összesen - az Országgyûlés által megállapított
elõirányzati összeghez képest - éves hatását tekintve - ha a költségvetési
törvény másként nem rendelkezik - legfeljebb 10 %-ot kitevõ mértékben;
b) a felhalmozási célú elõirányzatain belül - a törvényi elõirányzatok között
- év közben, korlátozás nélkül
csoportosíthatók át a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében. A
mûködési és a felhalmozási célú elõirányzatok között átcsoportosítást a
Kormány engedélyezhet.
(3) A fejezeti kezelésû elõirányzatok bevételeit és kiadásait, - a
költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel - felhasználását,
kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat a fejezet felügyeletét
ellátó szerv vezetõje a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
(4) A (3) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az elõirányzat-maradványok
jóváhagyásának és következõ évi felhasználásának, az éven túli
kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök)
folyósításának és visszatérítésének, az elõlegek folyósításának és
elszámolásának, a behajthatatlan követelésekrõl történõ lemondásnak a
részletes szabályaira.
(5) A fejezeti kezelésû elõirányzatok címen belül az alcímek között
átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet
sor.
(6) A fejezeti kezelésû elõirányzatok az (1) bekezdésben foglalt címekhez az
elõirányzat céljának, rendeltetésének megfelelõen - a törvényi kiemelt
elõirányzatokra is kiterjedõ - a Kormány rendeletében meghatározott módon,
elõirányzat-módosítással a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében
csoportosíthatók át.
(7) Költségvetési szervek megszüntetésével, illetve ezzel összefüggésben más
szervezeti formák alapításával kapcsolatos - a törvényi kiemelt
elõirányzatokra is kiterjedõ, a (2) bekezdésben foglaltakon túli -
elõirányzat-módosítások a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében, a
Kormány rendeletében meghatározott módon hajthatók végre.".
27. §
Az Áht. 25. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"25. § (1) A központi költségvetésben általános tartalékot kell képezni az
elõre nem valószínûsíthetõ, nem tervezhetõ kiadásokra, illetve az
elõirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására.
(2) A bevételek elmaradása esetén az általános tartalék egy része vagy egésze
zárolható, illetve törölhetõ.".
28. §
Az Áht. 26. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"26. § (1) Az általános tartalék elõirányzata nem lehet több, mint a központi
költségvetés kiadási fõösszegének 2 %-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5
%-a.
(2) Az általános tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak
legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az elsõ félévben. Ennél
nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyûlés jóváhagyása szükséges.
(3) Az általános tartalék terhére a tárgyidõszakot megelõzõen kötelezettség
nem vállalható.".
29. §
Az Áht. 27. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"27. § A költségvetési, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló
zárszámadási törvény rendelkezik a tervezett (létrejött) bevételi többlet
felhasználásáról, illetve a tervezett (létrejött) hiány finanszírozásáról.".
30. §
Az Áht. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az Országgyûlés a központi költségvetésrõl és annak végrehajtásáról
törvényt alkot.
(2) A költségvetés, illetve zárszámadás elfogadásával egyidejûleg kell dönteni
a költségvetési többlet rendeltetésérõl, illetve jóváhagyni a költségvetési
hiány finanszírozásának módját. ".
31. §
Az Áht. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"30. § (1) Az Országgyûlés a költségvetési törvényben a bevételek és kiadások
kiemelt elõirányzatait költségvetési fejezetenként és azon belül költségvetési
címenként állapítja meg.
(2) Az Országgyûlés a költségvetési törvényben költségvetési fejezetenként és
címenként meghatározza azon kiadásokat és bevételeket, amelyek elõirányzatának
megváltoztatása kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik.
(3) A költségvetési fejezetek között az elõirányzatok célját, rendeltetését
megváltoztató átcsoportosítást - ide nem értve az általános tartalék
felhasználását - az Országgyûlés hajthat végre.".
32. §
Az Áht. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"31. § Az Országgyûlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi
önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekbõl származó
részesedését, a normatív központi költségvetési hozzájárulások címeit és
összegét, a helyi önkormányzatoknak juttatandó egyéb támogatásokat, valamint
megállapítja a helyi önkormányzatokat megilletõ - az államháztartás
alrendszereit megilletõ kötelezettségek beszámításával (nettó módon)
finanszírozott - támogatások elosztási és folyósítási rendjét.".
33. §
Az Áht. a következõ 31/A. §-sal egészül ki:
"31/A. § Az Országgyûlés a költségvetési törvényben az alapok költségvetését
alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként, illetve - amennyiben az
alap mûködésérõl szóló törvény a jogcímek megválasztását az alappal rendelkezõ
hatáskörébe utalja - összevont jogcímenként állapítja meg.".
34. §
Az Áht. 33. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"33. § (1) Az Országgyûlés a költségvetési törvényben felhatalmazza a
Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére a költségvetési törvényben
meghatározott mértéken belül, meghatározott célokra, egyedi esetben
kezességet vállaljon.
(2) Az Országgyûlés a törvényen alapuló és az (1) bekezdés szerint vállalt
kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerzõdésbõl
eredõ fizetési igények beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben
elõirányzatot hagy jóvá.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás sortartó kezesség. A Kormány
csak kivételesen indokolt esetben vállalhat készfizetõ kezességet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés
által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni
tartozásává válik és azt adók módjára kell behajtani.".
35. §
Az Áht. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"35. § A Kormány felelõs a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és az
e törvényben meghatározott határidõn belül az Országgyûlés elé
terjesztéséért.".
36. §
Az Áht. 36. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor
a) elõterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt
elõirányzatok megalapozásához szükségesek;
b) tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek késõbbi
évekre vonatkozó hatásairól;
c) 1997. évi költségvetési évtõl kezdõdõen teljes körûen bemutatja - a b)
pontban foglaltakat is beleértve - a költségvetési évet követõ 2 év várható
elõirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a
tervezett feladat-ellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági
elõrejelzések szerint állapítottak meg;
d) bemutatja a költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági
hatásait;
e) értékeli a költségvetési évet megelõzõ idõszak gazdasági- költségvetési
folyamatait.".
37. §
Az Áht. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"38. § (1) A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal és - ha a
költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a céltartalékokkal.".
(2) A céltartalék olyan, a központi költségvetésben meghatározott elõirányzat,
amely évközi központi (kormányzati) intézkedés fedezetéül szolgál, s amelynek
célját és rendeltetését egyidejûleg meghatározták, azonban az elõirányzat
fejezet, cím, alcím szerinti felhasználásának megoszlása a költségvetési
törvényjavaslat elõkészítésekor még nem ismert.".
38. §
Az Áht. a következõ 38/A. §-sal egészül ki:
"38/A. § A Kormány a költségvetési egyenleg tervezettõl tartósan és jelentõs
mértékben eltérõ, kedvezõtlen évközi alakulása esetén elõirányzatokat
zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon elõirányzatok kivételével,
amelyeknek évközi megváltoztatási jogát az Országgyûlés magának tartotta
fenn.".
39. §
Az Áht. 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"39. § (1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek elõirányzatainak
célját, rendeltetését nem érintõ, fejezetek közötti elõirányzat-
átcsoportosításra a Kormány jogosult.
(2) A fejezeten belül a címek - ide nem értve az alcímeket - között, a
személyi juttatások, a munkaadói járulékok, a dologi kiadások, az ellátotti
pénzbeli juttatások fejezetre összesített elõirányzatait is érintõ
átcsoportosítást a Kormány engedélyezhet, kivéve azokat a címeket, amelyek
módosítására vonatkozó jogot az Országgyûlés a költségvetési törvényben
magának fenntartja.
(3) A Kormány az (1)-(2) bekezdés szerinti átcsoportosítás jogát -
rendeletében szabályozott módon - átengedheti a fejezet felügyeletét ellátó
szerv vezetõjének.
(4) A Kormány a 38. §-ban, a 38/A. §-ban, és az (1)-(2) bekezdésekben
meghatározott elõirányzat-módosításokról nyilvános határozatban dönt.".
40. §
Az Áht. 41. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"41. § (1) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az
Országgyûlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények oly módon változnak
meg, hogy ezek a központi költségvetés tervezett egyenlegét - a 38/A. §
alapján végrehajtott intézkedések ellenére is - tartósan és jelentõsen
veszélyeztetik.
(2) A Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyûlés elé
terjeszteni, akkor is, ha a költségvetésben elõirányzott általános tartalékot
felhasználták és a költségvetési törvényben megállapított források nem
elégségesek a kiadási elõirányzatok fedezésére.
(3) A pótköltségvetési törvényjavaslat a költségvetési törvénynek az
elõirányzatok meghatározására vonatkozó rendelkezéseit javasolja újból
megállapítani.
(4) A költségvetési törvény módosítását nem az (1)-(2) bekezdésekben említett
okok miatt kezdeményezõ és formailag nem a (3) bekezdésben foglaltak szerinti
törvényjavaslat nem minõsül pótköltségvetési törvényjavaslatnak , illetve
hatályba lépés esetén pótköltségvetési törvénynek.".
41. §
Az Áht. 42. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"42. § (1) A Kormány a költségvetési törvényben meghatározott célokra, illetve
mértékben történõ kezességvállalásról nyilvános határozatban dönt. Ebben
rögzíti a kezességvállalás indokát, annak mértékét vagy összegét, feltételeit,
a hitelfelvevõt, a fizetésre kötelezettet, illetve a kezesség típusát, a típus
megválasztásának indokát.
(2) A Kormány a kezességvállalásról szóló határozatában a kezesség
körülményeinek figyelembe vételével, beváltásának valószínûségére tekintettel
rendelkezik arról, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközökbõl végrehajtott
beszerzésekre a közbeszerzésekrõl szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni.
(3) A központi költségvetés terhére vállalt egyedi kezességekre vonatkozó
megállapodásokat a Kormány nevében a pénzügyminiszter írja alá és azokat
havonta megküldi az Állami Számvevõszéknek.
(44) A Kormány az (1) bekezdés szerinti kezességvállalásai alapján várhatóan
esedékessé váló fizetési kötelezettségeit összesítve, az esedékessé válás
valószínûsége szerint is bemutatva köteles a költségvetési törvényjavaslat
indokolásában tájékoztatásul elõterjeszteni.
(5) A Kormány a zárszámadási törvényjavaslatban köteles beszámolni az
Országgyûlésnek az (1) bekezdés szerinti kezességvállalásairól és a kezességi
helytállás alapján teljesített kifizetésekrõl.
(6) Ahol korábbi jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy
állami helytállást említ, azon 1993. június 30-át követõen az e törvényben,
illetve az e törvény alapján szabályozott állami kezességvállalást kell
érteni.
(74) Az e törvény hatálybalépése elõtt jogszabály által biztosított, illetve
jogszabályi felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre (garanciára,
helytállásra) - a kezességvállalás érintetlenül hagyásával - e törvény
rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.".
42. §
Az Áht. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A Kormány az Országgyûléssel egyidejûleg tájékoztatja a helyi
önkormányzatokat a következõ évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló
költségvetési politika fõ irányairól, a pénzügyi szabályozás elõzetes
elgondolásairól.".
43. §
Az Áht. a következõ 43/A. §-sal egészül ki.
"43/A. § A Kormány az Országgyûléssel egyidejûleg tájékoztatja a
Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot, az Egészségbiztosítási Önkormányzatot, a
köztestületeket, valamint az országos kisebbségi önkormányzatokat a következõ
évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fõ
irányairól, a pénzügyi szabályozás elõzetes elgondolásairól.".
44. §
Az Áht. 48. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"48. § A pénzügyminiszter
a) az államháztartással kapcsolatban a Kormány hatáskörébe tartozó kérdésekben
döntés-elõkészítõ, koordináló feladatot lát el, elõkészíti a költségvetési és
a zárszámadási törvény tervezeteit;
b) gondoskodik a központi költségvetés végrehajtásáról, az elõirányzatoknak a
tervezettõl jelentõsen eltérõ teljesülése esetén a Kormánynál intézkedést
kezdeményez;
c) gondoskodik a központi költségvetés adósságainak és adósságterheinek
nyilvántartásáról, az adósságok törlesztésérõl;
d) javaslatot tesz az általános tartalék és a céltartalék felhasználására;
e) az állami feladatok ellátását szolgáló, e törvényben meghatározott
kincstári vagyon tekintetében gyakorolja a tulajdonosi jogokat;
f) mûködteti a Kincstárat, ellátja annak szakmai, törvényességi és
költségvetési felügyeletét;
g) gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának
pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, figyelemmel kíséri a
költségvetési elõirányzatok és a költségvetési létszámkeret teljesülésének
alakulását, a tervezettõl jelentõsen eltérés esetén a Kormánynál
intézkedéseket kezdeményez;
h) nyilvántartást vezet az államháztartás körébe tartozó szervezetekrõl és az
elõirányzattal önállóan rendelkezõ nem jogi személyiségû szervezetekrõl,
valamint a központi költségvetés, központi költségvetési szervek, alapok által
támogatásban részesített államháztartáson kívüli szervezetekrõl;
i) nyilvántartást vezet a központi költségvetés terhére vállalt
kezességekrõl; a többéves kihatással járó pénzügyi
kötelezettségvállalásokról; az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásairól; az
állam követeléseirõl; a központi költségvetés bevételeit érintõ
kedvezményekrõl, kedvezményjellegû mentességekrõl és bevétel-átengedésekrõl;
j) nyilvántartást vezet a központi költségvetés részletes elõirányzatairól,
tájékoztatja az Állami Számvevõszéket és a Kincstárt az elõirányzat-
módosításokról;
k) nyilvántartást vezet a kincstári vagyonról;
l) szabályozza az államháztartás bevétel-elõírási és kötelezettség-vállalási
rendjét; a költségvetési tervezés, az elõirányzat-módosítás, az
adatszolgáltatás és a beszámolás eljárási rendjét;
m) meghatározza - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben -
az államháztartás információs rendszerének tartalmát, szabályozza az
információszolgáltatás rendjét,
n) felelõs az államháztartás pénzügyi információs rendszerének mûködtetéséért,
az azt szolgáló informatikai infrastruktúra koordinált fejlesztési
programjának elkészítéséért és megvalósításának irányításáért;
o) szabályozza - az Állami Számvevõszék véleményének kikérésével - az
államháztartás körébe tartozó szervezetek, az elõirányzattal rendelkezõ nem
jogi személyiségû költségvetési egységek költségvetési gazdálkodásának
számviteli rendjét, az államháztartás alrendszereibõl támogatásban részesülõ
államháztartáson kívüli szervezetek esetében a támogatás elszámolásának
számviteli rendjét, valamint a Kincstár számviteli rendjét;
p) szabályozza az elõirányzat-felhasználás és a felhasználás ütemezésének, a
bevételek fogadásának és a kiadások teljesítésének, valamint a
készpénzellátmányok felvételének és elszámolásának kincstári rendjét.".
45. §
Az Áht. 49. §-át megelõzõ cím és a 49. §-a helyébe a következõ cím és
rendelkezés lép:
"A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének feladatai
49. § A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, - ha törvény másként nem
rendelkezik -
a) közremûködik a következõ évre vonatkozó költségvetési tervezés fõ kereteit
meghatározó költségvetési irányelvek elkészítésében, és irányítja a
felügyelete alá tartozó fejezet és alap tervezését, zárszámadását;
b) a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek
tevékenységében érvényesíti az állami feladatok ellátására szóló
elõirányzatokkal, létszámokkal és a vagyonnal való szabályszerû és hatékony
gazdálkodás követelményeit;
c) rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtásában a
felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szerve ezzel kapcsolatos
tevékenységét, a jóváhagyott költségvetési elõirányzatok, illetve az azokból
ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén a hatáskörébe
tartozó elõirányzatoknál megteszi a szükséges intézkedéseket, illetve
kormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben a Kormánynál intézkedést kezdeményez;
d) megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt azon költségvetési
szervek költségvetését és a központi költségvetés azon kiemelt kiadási és
bevételi elõirányzatait, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyûlés, a
Kormány és törvényi rendelkezés alapján más személy, szerv, testület
hatáskörébe, jóváhagyja a központi költségvetési szervek és alapok részletes
(elemi) költségvetését;
e) a d) pontban foglalt elõirányzatok tekintetében módosítási, zárolási,
illetve törlési jogot gyakorol;
f) a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt
elõirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket,
ideértve a költségvetési címen belüli alcímek közötti - kiemelt elõirányzatok
adott címre összesített elõirányzatát nem érintõ - átcsoportosítást, a 24. §
(2)-(5) bekezdésében foglalt belsõ átcsoportosítást, a fejezeti tartalék
felhasználását is;
g) engedélyezi - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó rendeletben
foglaltak szerint - a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek
jóváhagyott bevételi elõirányzatain felüli többletbevétel és a felülvizsgálat
után jóváhagyott elõirányzat-maradvány felhasználását és az elõirányzatok
ezzel kapcsolatos módosítását;
h) jóváhagyja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt szervek létszámát,
átcsoportosítási jogot gyakorol a fejezeten belüli, illetve címen belüli
létszámkeretek tekintetében; elõkészíti, koordinálja a fejezetbe tartozó
mindazon költségvetési szervek, költségvetési elõirányzatok és létszámkeretek
tekintetében a megállapítással, módosítással kapcsolatos döntéseket,
amelyeknél törvény rendelkezése alapján nem a fejezet felügyeletét ellátó
szerv vezetõje gyakorolja ezen jogköröket;
i) gondoskodik a hatáskörébe utalt alapok mûködésérõl, az elõirányzatok
módosításáról, - ha törvény másként nem rendelkezik - dönt azok
felhasználásáról;
j) a d)-h) pontokban foglalt elõirányzat, illetve létszámkeret
megállapításáról, módosításáról a pénzügyminisztert - jogszabályban
meghatározott módon - folyamatosan tájékoztatja;
k) elkészíti a pénzügyminiszter irányelvei alapján a felügyelete alá tartozó
fejezet és a hatáskörébe utalt alap költségvetésének végrehajtásáról szóló
zárszámadást;
l) a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárig, fejezetén belül a
címek között átcsoportosítást végez, kezdeményezheti a Kormány hatáskörébe
tartozó címek közötti átcsoportosítást;
m) - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, ha az nem miniszter -
kezdeményezheti, hogy a pénzügyminiszter - a fejezet vezetõjével
egyetértésben - rendeletben állapítson meg díjfizetési kötelezettséget a
fejezethez tartozó költségvetési szervek szakmai és hatósági feladatainak
ellátásáért, szolgáltatásaiért;
n) törvényben meghatározott esetekben és módon közremûködik a kincstári vagyon
vagyonkezelése feltételeinek kialakításában;
o) a pénzügyminiszterrel egyetértésben - évente január 15-éig - szabályozza
a fejezeti kezelésû elõirányzatok bevételeit és kiadásait, - a költségvetési
törvényben meghatározott célra tekintettel - felhasználását, kezelési
költségeit, az elõirányzat-maradványok jóváhagyását és következõ évi
felhasználását, az éven túli kötelezettségvállalást; a visszterhesen nyújtható
támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az elõlegek
folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekrõl történõ
lemondásnak a rendjét.".
46. §
Az Áht. 50. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"50. § (1) A pénzügyminiszter május 30-ig elkészíti és a Kormány elé terjeszti
a következõ évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló
költségvetési politika fõ irányait és a költségvetési tervezés fõ kereteit
meghatározó költségvetési irányelveket.
(2) A Kormány június 30-áig jelentésben tájékoztatja az Országgyûlést a
következõ évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika
fõ irányairól.".
47. §
Az Áht. 51. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"51. § (1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje a felügyelete alá
tartozó fejezet és a hatáskörébe tartozó alap költségvetésének részletes
tervezetét a költségvetési irányelvek szerint július 31-éig állítja össze.
(2) A pénzügyminiszter augusztus 31-ig terjeszti a Kormány elé költségvetési
törvényjavaslat tervezetét.".
48. §
Az Áht. 52. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"52. § (1) A Kormány szeptember 30-ig benyújtja az Országgyûlésnek a következõ
évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot, és ehhez tájékoztatási céllal
az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket
mellékel.
(2) Az Országgyûlés megtárgyalja a központi költségvetés bevételeit és
kiadásait fejezetenként és összességében. A tárgyalás során november 30-ig az
Országgyûlés határozatában összegszerûen meghatározza a fejezetek bevételi és
kiadási fõösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét.
(3) A november 30-ig meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési
törvény vitájában a benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány
mértékét, és a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott fejezeti
bevételi és kiadási fõösszegeket nem változtathatják.
(4) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, illetve a külön
jogszabályban arra feljogosított szerv a költségvetési törvény elfogadását
követõ 10 napon belül megállapítja a felügyelete alá tartozó fejezetbe sorolt
központi költségvetési szervek és feladatok kiemelt költségvetési
elõirányzatait, a költségvetési törvény kihirdetését követõ 20 napon belül
pedig a részletes elõirányzatokat (elemi költségvetést).
(5) Amennyiben az Országgyûlés a költségvetési törvényt olyan idõpontban
fogadja el, hogy a (4) bekezdésben foglaltak a költségvetési év elsõ
munkanapjáig nem teljesíthetõk, a pénzügyminiszter ebben az átmeneti
idõszakban teljesíthetõ kiadásokat a Kormány által benyújtott költségvetési
törvényjavaslatban foglalt elõirányzatok alapján állapítja meg.".
49. §
Az Áht. 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az
alap rendeltetését, bevételi forrásait, a teljesíthetõ kiadások körét,
valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelõs
minisztert.
(2) Az alap létrehozásának feltétele, hogy a meghatározott feladatok állami
ellátásához legalább felerészben célzott adójellegû befizetések,
hozzájárulások, járulékok, illetve bírságok címén államháztartáson kívülrõl
származó források legyenek közvetlenül hozzárendelhetõk.".
50. §
Az Áht. a következõ 54/A. §-sal egészül ki:
"54/A. § A miniszter az alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevétel-
elõírási, szerzõdéskötési, utalványozási, ellenõrzési, államháztartási
információszolgáltatási és beszámolási feladatainaok ellátásával kizárólag
központi költségvetési szervet bízhat meg. Az alap mûüködtetésének kiadásait
az alap finanszírozhatja.".
51. §
Az Áht. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"55. § (1) Az alap Országgyûlés által megállapított kiadási elõirányzatai
akkor módosíthatóak, ha a bevételi elõirányzatok túlteljesítése, illetve -
amennyiben törvény az alap maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról
másként nem rendelkezik - a felülvizsgált és jóváhagyott elõzõ évi
maradványok erre fedezetet biztosítanak. Bevétel-elmaradás esetén az
elõirányzatokat csökkenteni kell.
(2) A miniszter elõirányzat-módosítást köteles végrehajtani az (1)
bekezdésben, illetve az alap mûködésérõl szóló törvényben meghatározott
esetekben.".
52. §
Az Áht. 56. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"56. § Az Országgyûlés az alap mûködésének indokoltságát a zárszámadásról
szóló törvényjavaslat tárgyalása során felülvizsgálja és dönt az alap további
mûködésérõl. A gazdasággal összefüggõ rendeltetésû alap esetében az
Országgyûlést tájékoztatni kell az érintett gazdasági kamarának az alap
indokoltságára és további mûködésére vonatkozó véleményérõl.".
53. §
Az Áht. 57. §-a helyébe következõ rendelkezés lép:
"57. § (1) Az alap - bevételeit és kiadásait az alap mûködésérõl szóló
törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként
bemutatott - költségvetését és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási
törvényjavaslat részeként az Országgyûlés hagyja jóvá.
(2) A Kormány az alap bevételeinek és kiadásainak tervezett (tényleges)
összegét és rendeltetését, ideértve a 36. § c) pontjában foglaltakat is, és a
kötelezettségvállalások és az elõírt tartozások tervezett (tényleges)
alakulásának bemutatását is köteles tájékoztatásul a költségvetési
törvényjavaslat indokolásában az Országgyûlés elé terjeszteni.
(3) Az alap gazdálkodásáról az alappal rendelkezõ miniszter éves költségvetési
beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval
hitelesíttetni kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az
Állami Számvevõszéknek.
(4) A könyvvizsgálatok eredményérõl a Kormány a zárszámadás keretében
tájékoztatja az Országgyûlést.
(5) A könyvvizsgálót - az Állami Számvevõszék elnökének javaslata ismeretében
- az alappal rendelkezõ miniszter bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az
alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni.".
54. §
Az Áht. 59. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"59. § (1) Az alap terhére - ha törvény másként nem rendelkezik -
alapítvány, egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, közalapítvány,
közhasznú társaság, köztestület, gazdasági társaság - kivéve az alap
pénzeszközeibõl finanszírozott központi költségvetési szervek átalakítását
ezen szervezeti formák valamelyikévé - nem alapítható, illetve gazdasági
társaságban érdekeltség nem szerezhetõ.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek számára eseti, egyedi
támogatás kizárólag az alap rendeltetése szerinti konkrét feladat
megvalósítására adható.
(3) Az alap követelése fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget
megtestesítõ részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat
elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben
a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.
(4) Ha a követelés csak gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítõ
részvény vagy üzletrész, továbbá egyéb vagyontárgyak megszerzésével
elégíthetõk ki, azokat a lehetõ legrövidebb idõn belül a kincstári vagyon
kezeléséért felelõs szervezet részére - kizárólag készpénzes értékesítésre
vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni.
(5) A követelés fejében történõ értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-
átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a kincstári vagyon
kezeléséért felelõs szervezet egyetértésével jön létre.
(6) A (4) bekezdésben szereplõ vagyon értékesítésébõl, hasznosításából
származó bevétel - a költségvetési támogatás arányában a központi
költségvetést megilletõ hányad kivételével - az alapot illeti meg.".
55. §
Az Áht. 63. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"63. § (1) A normatív állami hozzájárulás összegét, a normatív állami
hozzájárulások jogcímeit és mértékeit, továbbá az egyéb támogatások jogcímeit
és feltételrendszerét a költségvetési törvény állapítja meg.
(2) A központi költségvetésbõl a helyi önkormányzatok részére átengedett
személyi jövedelemadó, valamint a normatív állami hozzájárulás összegét a
helyi önkormányzati költségvetési szervek által utalványozott, a személyi
juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelõ levonások és járulékok
beszámítását követõen (nettó módon) 13 részletben kell folyósítani.
(3) A (2) bekezdés szerinti finanszírozás biztosításához szükséges
információkat a központosított illetményszámfejtésbõl rendelkezésre álló
adatok, illetve a központosított számfejtést nem igénylõ önkormányzatok
adatszolgáltatása alapján a Területi Államháztartási és Közigazgatási
Információs Szolgálat és a Fõvárosi Államháztartási és Közigazgatási
Információs Szolgálat szolgáltatja a Kincstár részére, külön jogszabályban
meghatározott módon.
(4) A (2) bekezdésben szereplõ adatszolgáltatás, illetve az annak alapját
képezõ, utalványozásnak minõsülõ intézményi bérszámfejtési adatok a személyi
jövedelemadó, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelõ járulékok
szempontjából megfizetési rendelkezésnek minõsül. Az adatszolgáltatás
elmulasztása esetén a Kincstár a (2) bekezdés szerinti folyósítást az
adatszolgáltatás pótlásáig - felfüggeszti.
(5) Amennyiben a beszámítás során a Kincstár beszedésre, inkasszálásra
kényszerül, az ehhez szükséges fedezet biztosítása - az elõirányzat
felhasználási ütemterve alapján - a helyi önkormányzat feladata.".
56. §
Az Áht. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) A helyi önkormányzat a költségvetési törvényben meghatározott mértékû
kamatot fizet a központi költségvetés részére, ha az általa igénybevett
normatív állami hozzájárulás és egyéb állami támogatások legalább 5
százalékkal meghaladják az õt ténylegesen megilletõ összeget, valamint ha a
címzett és a céltámogatást és az egyéb támogatásokat nem a törvényben
megjelölt feladatra használja. A jogtalanul igénybevett összeget teljes
egészében vissza kell fizetni.".
57. §
Az Áht. 65. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi
szövege (1) bekezdésre változik:
"(2) A helyi önkormányzat költségvetése elkülönítetten tartalmazza a helyi
kisebbségi önkormányzatok költségvetését is.".
58. §
Az Áht. 66. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"66. § A helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának
végrehajtó szerve a költségvetési szervként mûködõ megyei önkormányzati
hivatal, (fõ)polgármesteri hivatal, körjegyzõség, illetõleg a közös képviselõ-
testület hivatala.".
59. §
Az Áht. 68. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet
megállapítása során a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok
együttmûködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet - külön
kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével - a helyi önkormányzat
képviselõ-testülete állapítja meg.".
60. §
Az Áht. a következõ 68/A §-sal egészül ki:
"68/A. § A helyi önkormányzatok költségvetési rendelete az egységes
költségvetésen belül a mûködési és felhalmozási célú bevételi és kiadási
elõirányzatokat tájékoztató jelleggel egymástól elkülönítetten tartalmazza.".
61. §
Az Áht. 69. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"69. § A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell
legalább: a mûködési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen
belül költségvetési szervenként, valamint helyi önkormányzatra és helyi
kisebbségi önkormányzatokra is elkülönítetten a személyi jellegû kiadásokat, a
munkaadókat terhelõ járulékokat, a dologi jellegû kiadásokat, az ellátottak
pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési
létszámkeretet, illetve a helyi (kisebbségi) önkormányzat által kijelölt
felhalmozások (beruházások, felújítások, és az egyéb felhalmozási célú
kiadások, támogatások) elõirányzatait.".
62. §
Az Áht. 71. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A költségvetési rendelet-tervezetben az 1997. évtõl kezdõdõen
teljeskörûen be kell mutatni a (2) bekezdésben foglaltakat, beleértve a
költségvetési évet követõ 2 év várható elõirányzatait, amelyeket a
költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, valamint a gazdasági
elõrejelzések szerint állapítottak meg.".
63. §
Az Áht. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"72. § A helyi önkormányzat az elfogadott költségvetésérõl, a költségvetési
törvény kihirdetését követõ két hónapon belül, az államháztartási információs-
és mérlegrendszernek megfelelõen tájékoztatja a Kormányt.".
64. §
Az Áht. 74. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"74. § (1) A képviselõ-testület által jóváhagyott elõirányzatok között
átcsoportosítást - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a
képviselõ-testület engedélyezhet.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke a helyi önkormányzati képviselõ-
testület által jóváhagyott elõirányzatok közötti átcsoportosítást a helyi
önkormányzat képviselõ-testületénél kezdeményezhet.
(3) Az átcsoportosítás jogát a képviselõ-testület, az általa meghatározott
keretek között, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat képviselõ-
testületére és a polgármesterre átruházhatja.".
65. §
Az Áht. az alábbi 74/A. §-sal egészül ki:
"74/A. (1) A helyi kisebbségi önkormányzatok helyi önkormányzati költségvetési
rendeletben jóváhagyott elõirányzatai terhére kizárólag a kisebbségi
önkormányzat elnöke, vagy az általa meghatalmazott helyi kisebbségi
önkormányzati képviselõ vállalhat kötelezettséget, illetve jogosult
utalványozásra.
(2) A kötelezettség-vállalás, valamint az utalvány ellenjegyzésére a helyi
kisebbségi önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szervének vezetõje - külön
kormányrendelet szerinti eljárási rendben - jogosult.
(3) A pénzgazdálkodásra vonatkozóan az (1)-(2) bekezdésekben foglalt
eltéréssel e törvény szabályai az irányadóak.".
66. §
Az Áht. 79. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"79. § (1) A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának elsõ félévi
helyzetérõl augusztus 15-ig, míg háromnegyedéves helyzetérõl a költségvetési
rendelet-tervezetéhez kapcsolódóan köteles beszámoló jelleggel tájékoztatni a
képviselõ-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat -
beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatok - költségvetési elõirányzatainak
idõarányos alakulását, a tartalék-felhasználást, a hiány (többlet) összegének
alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének
alakulását.
(2) A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke az (1) bekezdésben elõírt
beszámolási kötelezettség teljesítéséhez szükséges idõben köteles az
információ-szolgáltatásra.".
67. §
Az Áht. 81. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"81. § A polgármester pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a
képviselõ-testület elé, ha évközben a körülmények oly módon változnak meg,
hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentõsen
veszélyeztetik.".
68. §
Az Áht. 82. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a 82. §
jelölése 82. § (1) bekezdésre változik:
"(2) A zárszámadási rendelet-tervezet összeállítása és a zárszámadási rendelet
megalkotása során a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzatok
együttmûködésére vonatkozó szabályokat és eljárási rendet - külön
kormányrendelet figyelembe vételével - a helyi önkormányzat képviselõ-
testülete állapítja meg.".
69. §
Az Áht. 87. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"87. § (1) A költségvetési szerv az államháztartás részét képezõ olyan jogi
személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló,
jogszabályban, határozatban, alapító okiratban (a továbbiakban: alapító
okirat) meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, nem
haszonszerzés céljából, az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és
gazdasági felügyelete mellett, az alapító okiratban rögzített illetékességi-,
és mûködési körben, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel végzi.
(2) Költségvetési szervek:
a) a központi költségvetési szerv (ideértve a Munkaerõpiaci Alapból
finanszírozott munkaerõpiaci szervezetet is);
b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati
költségvetési szerv;
c) a társadalombiztosítási költségvetési szerv;
d) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv;
e) a köztestületi költségvetési szerv.".
70. §
Az Áht. 88. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"88.§ (1) Költségvetési szervet alapíthat az Országgyûlés, a Kormány, a
fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje, a 66. §-ban foglalt szervezetek
kivételével a helyi önkormányzat, ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatot
is; az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, az országos
kisebbségi önkormányzat, a köztestület. Költségvetési szervet több helyi
önkormányzat, illetve helyi kisebbségi önkormányzat együttesen is alapíthat.
(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje - a honvédelmi miniszter
kivételével - vagy köztestület kíván költségvetési szervet alapítani, illetve
megszüntetni, ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.".
71. §
Az Áht. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"89.§ (2) A költségvetési szerv saját döntésével az alapító által
meghatározott feladat-, illetékességi-, és mûködési körét nem változtathatja
meg.".
72. §
Az Áht. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A költségvetési szerv megszüntetése esetén - az alapító szerv vagy
jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a vagyoni jogok és kötelezettségek
tekintetében a megszüntetett szerv jogutódja az alapító szerv. Az Országgyûlés
vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv megszüntetése esetén a
megszüntetett szerv jogutódja a pénzügyminiszter, kivéve, ha törvény vagy a
91/A. § (3) bekezdésben foglalt esetekben törvény vagy kormányrendelet
eltérõen rendelkezik.".
73. §
Az Áht. a következõ 91/A. §-sal egészül ki:
"91/A. § (1) A Kormány, a miniszter (továbbiakban együtt: alapító) által
alapított központi költségvetési szerv esetén, ha feladatának ellátása más
szervezetben hatékonyabban oldható meg, az alapító általi megszüntetés esetén
a 87-91. §-ok rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésben szabályozott eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2) Az alapító a költségvetési szerv megszüntetésével egyidejûleg köteles
megalapítani az új szervezetet azzal, hogy a költségvetési szervnek a 88. §
(4) bekezdésben jelzett nyilvántartásból való törlésének napja megegyezik az
új szervezet alapításának napjával.
(3) Az alapító a költségvetési szerv megszüntetését megelõzõen kezdeményezi
vagy kiadja azt a jogszabályt, amely tartalmazza a jogutódlással kapcsolatos
rendelkezéseket, továbbá amely biztosítja, hogy a megszüntetett szerv hatósági
feladatai zökkenõmentesen és folyamatosan elláthatóak legyenek.".
74. §
Az Áht. 92. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"92. § A költségvetési szerv éves költségvetés alapján e törvényben, a helyi
önkormányzatokról szóló törvényben és más jogszabályokban meghatározott
feltételek mellett - különös tekintettel a 12. § (2) bekezdésében foglaltakra
- gazdálkodik. és készíti el feladatai ellátásával is összefüggésben
beszámolóját.".
75. §
Az Áht. 93. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"93. § (1) A költségvetési szerv a jóváhagyott elõirányzatokon belül köteles
gazdálkodni. Fel nem használt kiadási elõirányzatát a költségvetési szerv
felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.
(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi elõirányzatain felüli
többletbevételét és a külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után
jóváhagyott elõzõ évi elõirányzati maradványát kizárólag a költségvetési szerv
felügyeletét ellátó szerv elõirányzat-módosítása után használhatja fel.
(3) Az elõzõ évi elõirányzat-maradvány jóváhagyását követõen a elõirányzat-
maradvány személyi juttatásokra fordítható részének az ugyanezen elõirányzatok
megtakarításából származó összeget kell tekinteni.".
76. §
Az Áht. 94. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"94. § (1) A költségvetési szerv társadalmi szervezetet, alapítványt - a
(2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a Kormány, helyi, helyi
kisebbségi, az Egészségbiztosítási, a Nyugdíjbiztosítási, az országos
kisebbségi önkormányzat, valamint a köztestület engedélyével hozhat létre.
Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezethez, alapítványhoz való
csatlakozásra, hozzájárulásra, azok támogatására is.
(2) A központi költségvetési szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és
munkavállalói érdekképviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai,
ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sport tevékenységét segítõ
szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.
(3) Központi költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem járulhat
hozzá, de évi 5 millió forint értékhatárig alapítvány által ellátott
feladattal összefüggõ kifizetésre - ha az a központi költségvetési szerv
állami feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll -
kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával
elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett - átengedheti.
(4) A központi költségvetési szerv a fejezet felügyeletét ellátó szervnek a
pénzügyminiszter egyetértésével kiadott engedélyével, míg a helyi
önkormányzati költségvetési szerv a helyi önkormányzat engedélyével alapíthat
gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, illetõleg szerezhet gazdasági
társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget. A költségvetési szerv csak
olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelõssége nem haladja meg
vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(5) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi
költségvetési szerveknél megtervezett fejezeti kezelésû speciális
támogatásokra és a fejezeti kezelésû elõirányzatokra, ha azok rendeltetése
államháztartáson kívüli szervezetek közvetlenül szervezetre címzett
támogatása, illetve közfeladat ellátása e szervezetek közremûködése útján.".
77. §
(1) Az Áht. 96. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A vállalkozásokból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenységek
kiadásait az alaptevékenységektõl elkülönítetten kell megtervezni és
elszámolni.".
(2) Az Áht. 96. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Vállalkozásnak minõsül az alapító okiratban rögzített vállalkozási
tevékenységi körbõl bevétel és ennek révén eredmény (nyereség) elérése,
illetõleg haszonszerzés céljából üzletszerûen, piaci alapon végzett termelés,
szolgáltatás, értékesítés.".
78. §
Az Áht. 97. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"97. § A költségvetési szerv vezetõje felelõs a feladatai ellátásához a
költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon
rendeltetésszerû igénybevételéért, az alapító okiratban elõírt tevékenységek
jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelõ ellátásáért, a
költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság
követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási,
információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és
hitelességéért, a gazdálkodási lehetõségek és a kötelezettségek
összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a belsõ ellenõrzés
megszervezéséért és mûködéséért.".
79. §
Az Áht. 98. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"98. § (1) A költségvetési szerv feladatainak ellátását (végrehajtását)
szolgáló, a kiadási elõirányzatokat terhelõ fizetési, vagy más teljesítési
kötelezettség vállalása (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) vagy ilyen
követelés (bevételi elõirányzat teljesítése érdekében történõ) elõírása -
törvényben meghatározott kivétellel - a költségvetési szerv vezetõjének vagy
az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik.
(2) A kötelezettségvállalás - a törvényben meghatározott kivétellel - a
gazdasági vezetõnek vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után
és csak írásban történhet. A kötelezettségvállalásnak elõirányzat-
felhasználási terven kell alapulnia.
(3) A kötelezettségvállalás elõtt meg kell gyõzõdni arról, hogy a jóváhagyott
(módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási
elõirányzata biztosítja-e a fedezetet.
(4) A költségvetési szerv vezetõje az általános szabályok érvényesítése
mellett határozza meg a kiadások, a bevételek kincstári bonyolításához,
elõzetes ellenõrzéséhez (szakmai igazolás, érvényesítés) kapcsolódó intézményi
munkarendet, az elõirányzatok terhére, illetve javára történõ utalványozásra,
és ellenõrzésre felhatalmazott személyeket.".
80. §
Az Áht. 99. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"99. § (1) A költségvetési szerv pénzeszközökkel a külön jogszabály szerint,
idõszakonként, elszámolási kötelezettséggel kiutalt készpénzelõlegek, és a
külön szabály szerint házipénztárba bevételezhetõ, és ott tarható összegeken,
illetve külföldi támogatás, segély fogadására nyitott elkülönített - központi
költségvetési szerv esetén az MNB-nél vezetett - devizaszámlán, a
jogszabályban meghatározott pénzintézetnél vezetett lakásépítés munkáltatói
támogatása számlán és pénzforgalmi betétkönyvön kívül nem rendelkezhet.
(2) A helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési
szerv pénzeszközeit az önkormányzat által meghatározott belföldi banknál
nyitott bankszámlán kezeli, más banknál bankszámlát nem nyithat.".
81. §
Az Áht. 100. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"100. § (1) A költségvetési szerv - a 66. §-ban foglalt költségvetési szervek
és a Kincstár kivételével -, valamint törvény eltérõ rendelkezése hiányában
az alap
a) hitelt nem vehet fel, kivéve a világbanki program megvalósításában történõ
részvétellel kapcsolatos hitelfelvételt,
b) kezességet nem vállalhat,
c) értékpapírt - kivéve a 94. § (3) bekezdése szerinti gazdasági társasági
részesedést megtestesítõ értékpapírt - nem vásárolhat,
d) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el.".
82. §
(1) Az Áht. VIII. FEJEZET címe helyébe "PENZELLATAS, ELIIRANYZAT-FELHASZNALAS"
cím lép.
(2) Az Áht. 101. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"101. § (1) A központi költségvetésbõl finanszírozott, társadalombiztosítás
által folyósított ellátási kiadások és az egyéb hozzájárulások, térítések
költségvetési törvényben jóváhagyott fedezetét havi bontásban, finanszírozási
terv alapján kell folyósítani.
(2) Az alapok részére jóváhagyott kiadási elõirányzat felhasználása az alappal
való rendelkezésre jogosult miniszter által benyújtott és a pénzügyminiszter
által jóváhagyott - a bevételek várható beérkezését is ütemezõ - elõirányzat-
felhasználási terv alapján a kiadások tényleges felmerülésének idõpontjához
igazodóan történik.
(3) A központi költségvetésbõl a helyi önkormányzatok és helyi kisebbségi
önkormányzatok részére a költségvetési törvényben megállapított egyes
támogatásokat - a 63. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével - , továbbá a
címzett és céltámogatásokat teljesítmény-arányosan kell folyósítani.
(4) Az államháztartásból folyósított támogatások igénybevételének részletes
szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(5) A központi költségvetésbõl a költségvetési törvényben a helyi
önkormányzatok részére jóváhagyott normatív állami hozzájárulást, valamint az
adóbevételekbõl átengedett összeget, továbbá a költségvetési gazdálkodási rend
szerint mûködõ egészségügyi intézményeket illetõen az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatást - a személyi
juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelõ, illetve azokkal
összefüggésben felmerülõ és az államháztartást megilletõ kötelezettségek
(SZJA-elõleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék,
társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási
járulék) beszámításával - csökkentett összegben havi részletekben, a Kormány
által rendeletben meghatározott idõpontban kell folyósítani.
(6) Az (5) bekezdésben szereplõ közterheknek - az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár által folyósított támogatásokat érintõek
kivételével - az (5) bekezdésben megjelölt központi források terhére történõ
levonását és a jogosult szervezetek számára történõ teljesítését a Kincstár
végzi.".
83. §
Az Áht. 102. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"102.§ (1) A kincstári körbe tartozók kiadásainak utólagos teljesítése - a
jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi elõirányzat
várható teljesülésére figyelemmel megállapított - havi elõirányzat-
felhasználási keret alapján történik. Elõlegek kizárólag jogszabályban
meghatározott esetekben és elszámolási kötelezettséggel folyósíthatóak.
(2) Az elõirányzat-felhasználási keret megállapításánál a megelõzõ idõszakban
ténylegesen teljesített saját bevételek összegét jogszabályban meghatározott
módon kell számításba venni.
(3) Amennyiben a ténylegesen teljesített bevételek elmaradnak a jóváhagyott
elõirányzattól, a kiadási elõirányzatokat is csökkenteni kell az elmaradás
mértékével.
(4) A kincstári körbe tartozók jóváhagyott elõirányzatai terhére - azok
mértékéig - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti keret összegére is, a
teljesítés után, utalványozott számla, vagy azt helyettesítõ más bizonylat
alapján kiállított fizetési megbízás alapján, annak esedékességekor, a
kincstári körbe tartozó szerv külön rendelkezésére a Kincstár teljesít
kifizetést. E tevékenysége tekintetében a Kincstár nem áll jogviszonyban a
számla kedvezményezettjével.
(5) A Kincstár elõirányzati fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.
(6) A Kincstár a mûködésének rendjét szabályozó rendeletben meghatározott
határnapig beérkezõ fizetési megbízást teljesíti az esedékességi idõpontban. A
fizetési megbízásnak a határnapon túli beérkezésébõl fakadó késedelmes
teljesítésének esetleges pénzügyi terhei (kötbér, késedelmi pótlék stb.) a
megbízót terhelik. Abban az esetben, ha a fizetési megbízás a határnapig a
Kincstárba beérkezik és a Kincstár az esedékesség idõpontját követõen
késedelmesen teljesíti a kifizetést, az esetleges pénzügyi terhek nem a
megbízót terhelik.".
84. §
Az Áht. 103. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"103. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a Kincstár és a költségvetés
végrehajtásáért felelõs szerv köteles a költségvetés végrehajtása során a
költségvetési címek, illetõleg költségvetési szervek, alapok jóváhagyott
elõirányzatainak és azok teljesülésének alakulását folyamatosan
nyilvántartani.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartási kötelezettség rendeletben
szabályozott módon 1997-tõl kiterjed a kiadási elõirányzatokat terhelõ
kötelezettségvállalások és a bevételi elõirányzatok teljesítését elõrejelzõ -
a teljesülés várható idõpontja szerint rögzített - bevételi elõírások
folyamatos nyilvántartására.".
85. §
(1) Az Áht. IX. FEJEZET címe helyébe "GAZDALKODAS A VAGYONNAL, A KINCSTARI
VAGYON" cím lép.
(2) Az Áht. 104. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"104. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon rendeltetése a
közérdek szolgálata. A vagyonról az Országgyûlés törvények útján rendelkezik.
(2) Az államháztartás körébe tartozik a kincstári vagyon, az a vagyon,
amelynek tulajdonjogát törvény köztestületre ruházta; a helyi önkormányzatok,
a helyi kisebbségi önkormányzatok és a társadalombiztosítás vagyona.
(3) A vagyonnal felelõs módon, rendeltetésszerûen kell gazdálkodni. E
gazdálkodást az Országgyûlés - az Állami Számvevõszék útján - ellenõrzi.".
86. §
(1) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"108. § (1) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó - a költségvetési
törvényben, illetõleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat
rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában
meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, a használat, illetve
hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános, -
indokolt esetben zártkörû - versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevõ
részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló
dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra. ".
(2) Az Áht. 108. §-a (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történõ
felhíváson kívül - a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el
nem érõ kisösszegû követelést behajtásra elõírni nem kell.".
87. §
Az Áht. 109. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"109. § Ha vagyonról az államháztartás alrendszereinek javára lemondtak, ezt a
lemondásban megnevezett állami szervezet, vagyonkezelõ elfogadhatja, feltéve,
hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. A költségvetési
törvényben, illetve költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár felett
az elfogadáshoz szükség van a tulajdonosi jogok jogosultjának (gyakorlójának)
jóváhagyására, ha a megnevezett csak használója a vagyonnak. Elfogadás
hiányában, illetve, ha a lemondó nyilatkozat nem tartalmazza az elfogadó
megnevezését az a települési önkormányzat jogosult az elfogadásra, amelynek
területén a vagyon található.".
88. §
Az Áht. a következõ címmel és a 109/A. §-sal egészül ki:
" A kincstári vagyon
109/A. § (1) Kincstári vagyon az állami feladat ellátását szolgáló vagyon,
amely a társadalom mûködését, a nemzetgazdaság céljai megvalósítását segíti
elõ.
(2) Kincstári vagyonnak kell tekinteni mindazon állami tulajdonban lévõ
társasági részesedést, az ahhoz kapcsolódó joggal együtt, amely a központi
költségvetésbõl vagy elkülönített állami pénzalapból származó pénzeszközök
felhasználásával került, vagy kerül állami tulajdonba.
(3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (a továbbiakban:
értékesítés) származó bevétel - figyelemmel a 109/F. § és a 109/I. §
rendelkezéseire - a központi költségvetés központosított bevételét képezi,
kivéve, ha a költségvetési törvény a bevételbõl a központi költségvetési
szervnél bevételi és kiadási elõirányzat képzését engedélyezi.".
89. §
Az Áht. a következõ 109/B. §-sal egészül ki:
"109/B. § A kincstári vagyonba tartozik:
a) az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minõsít;
b) az a vagyon és vagyoni értékû jog, amelynek hasznosítására vonatkozóan
külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerzõdést lehet kötni;
c) az állam közhatalmi, központi költségvetési szervei, illetve közhasznú
szervezetei közérdekû továbbá egyes gazdasági célú feladatai ellátásához
szükséges ingatlanok, berendezések, felszerelések jármûvek és egyéb anyagi és
immateriális javak és követelések, illetõleg állami tulajdonban lévõ,
közcélokat szolgáló vagy nemzeti kincsnek minõsülõ létesítmény, alkotás,
védett természeti érték, amely törvény alapján nem került a helyi és szakmai
önkormányzatok, a köztestületek, az egyházak és felekezetek, a pártok, a
társadalmi szervezetek tulajdonába, továbbá a védelmi és egyéb céllal
létesített állami tartalékok;
d) kincstári vagyon továbbá az állami tulajdonban levõ
1. mûemlékingatlan,
2. természetvédelmi terület,
3. termõföld, ha törvény másként nem rendelkezik,
4. erdõ,
5. a be nem hajtható állami követelések (pl. adó, vám) ellenében elfogadott
vagyon;
e) az állam tulajdonába egyéb jogcímen került vagyon.".
90. §
Az Áht. a következõ 109/C. §-sal egészül ki:
"109/C. § (1) A pénzügyminiszter a kincstári vagyon felett a Magyar Állam
nevében õt megilletõ tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni
Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) útján látja el, ebben az esetben a .
kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyban az államot a KVI
képviseli.
(2) A vagyon kezelõjének kijelölése és a vagyon elidegenítése esetén az
érintett szerv felügyeletét ellátó szerv vezetõjének egyetértésével történhet.
(3) A kincstári vagyonról a KVI nyilvántartást vezet.".
91. §
Az Áht. a következõ 109/D. §-sal egészül ki:
"109/D. § (1) A KVI a pénzügyminiszter felügyelete alatt álló központi
költségvetési szerv.
(2) A KVI dolgozóinak munkajogi jogviszonyaira a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a
Kormány hagyja jóvá.".
92. §
Az Áht. a következõ 109/E. §-sal egészül ki:
"109/E. § (1) A 109/B. § a) és b) pontját illetõen a koncessziós szerzõdés
megkötésére a koncessziós törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó ágazati
törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A koncesszióba adáshoz, illetõleg a koncessziós szerzõdés megkötéséhez a
pénzügyminiszter elõzetes egyetértése szükséges.
(3) A koncessziós díj - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - a központi
költségvetést illeti meg. ".
93. §
Az Áht. a következõ 109/F. §-sal egészül ki:
"109/F. § (1) Az e törvény hatályba lépésekor a központi költségvetési szervek
által kezelt - a feladat ellátáshoz e törvényben meghatározott - kincstári
vagyonra vonatkozó jogot az e törvény által meghatározott vagyonkezelõi jognak
kell tekinteni.
(2) A kincstári vagyon tárgyai felett vagyonkezelõi jogot gyakorolhat:
a) az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az a központi
költségvetési szerv, amelyet a KVI - az érintett szerv felügyeletét ellátó
szerv vezetõjének egyetértésével - kijelöl és a vagyonkezelésre vonatkozóan
vele megállapodást köt (a továbbiakban: kijelölés), továbbá
b) bármely természetes és - az (1) bekezdésben jelölt szervezeteken kívül -
jogi és jogi személyiség nélküli szervezet, amellyel a vagyonkezelésre -
központi költségvetési szerv megszûnése esetén a jogutódként létrejövõ
szervezet alapítója egyetértésével - a KVI szerzõdésben megállapodik (a
továbbiakban: vagyonkezelési szerzõdés).
(3) A 91/A. § alapján létrehozott új szervezet esetén a vagyonkezelõi jog
gyakorlóját a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének javaslata alapján
a KVI jelöli ki.
(4) A vagyonkezelõi jogot - az (1) bekezdésben foglaltakat és a kijelölés
esetét kivéve - kizárólag ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni.
A kincstári vagyon kezelésbe adása általános forgalmi adó- és illetékmentes.
(5) Vagyonkezelési szerzõdés nem köthetõ azzal, aki ellen csõd- és
felszámolási eljárás van folyamatban, illetve akinek adó-, vám- vagy
társadalombiztosítási járulék tartozása van.
(64) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelõi jogot, illetve a kijelölést a KVI
- a pénzügyminiszter és az érintett szervezet felügyeletét ellátó szerv
vezetõje egyetértésével - visszavonhatja.".
94. §
Az Áht. a következõ 109/G. §-sal egészül ki:
"109/G. § (1) A vagyonkezelõi jog jogosultját - ha jogszabály másként nem
rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos
kötelezettségei - ideértve a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény
szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal,
hogy a vagyont át nem ruházhatja, illetve arra zálogjogot, , illetve
haszonélvezeteti jogot nem alapíthat. A vagyonkezelõ a vagyonkezelõi jogát
írásbeli megállapodás alapján és a KVI-vel kötött megállapodásban foglalt
feltételek szerint, ellenérték fejében - központi költségvetési szervek
egymásközti ügylete esetén ingyenesen is - átruházhatja - a vagyonhoz
kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt - a vagyon kezelésére
jogosult más szervre, a KVI egyidejû értesítése mellett. A kincstári vagyon
kezelésére vonatkozó szakmai feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) Ingatlanra vonatkozóan a vagyonkezelõi jog megszerzéséhez az ingatlan-
nyilvántartásba történõ bejegyzés is szükséges. A 109/F. § (1) bekezdésének
hatálya alá tartozó szervek bejegyzett kezelõi jogát az ingatlan-
nyilvántartási bejegyzés módosítása nélkül bejegyzett vagyonkezelõi jognak
kell tekinteni.
(3) A kincstári vagyont kezelõ központi költségvetési szerv jogszabályokban
elõírt feltételekkel jogosult a kezelésében lévõ kincstári vagyonnal
vállalkozási tevékenységet folytatni oly módon, hogy az az állami feladat
ellátását nem veszélyeztetheti. A vállalkozási tevékenységbõl származó
jövedelmét az alaptevékenységétõl elkülönítve kell elszámolnia és csak a
jogszabályokban meghatározott célokra használhatja fel.
(4) A központi költségvetési szervek vállalkozási és a költségvetési
törvényben jelölt egyéb bevételének a mindenkori éves költségvetési törvényben
meghatározott hányada - kincstári vagyon utáni részesedés címén - a központi
költségvetés központosított bevételét képezi.
(5) A kincstári vagyon kezelésének bármely jogosultja - ide nem értve a (3)
bekezdésben jelölt központi költségvetési szerveket - a kezelésében lévõ
kincstári vagyonnal vállalkozási tevékenységet, a rá, mint szervezetre
egyébként irányadó jogszabályok szerint végezhet. E vállalkozási
tevékenységbõl származó bevételt elkülönítetten kell nyilvántartania.".
95. §
Az Áht. a következõ 109/H. §-sal egészül ki:
"109/H. § (1) Kincstári vagyont elidegeníteni, arra zálogjogot, illetve
haszonélvezeti jogot alapítani - ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem
rendelkezik - kizárólag a KVI jogosult.
(2) Ha a pénzügyminiszter vagy a KVI kezdeményezi a kincstári vagyon
jelzáloggal vagy haszonélvezettel való megterhelését, akkor a megterhelés a
tevékenység tárgya szerint illetékes miniszter egyetértésével történhet.".
96. §
Az Áht. a következõ 109/I. §-sal egészül ki:
"109/I. § (1) Az állami tulajdonban lévõ nemzeti parkok és természetvédelmi
területek, erdõk, mûemlékingatlanok, mûkincsek tulajdonjogának átruházására
csak törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak elidegenítéséhez a
védettség jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges.
(3) A vagyonkezelõ személyének megváltozásához az (1) bekezdésben
meghatározott vagyontárgyak tekintetében a pénzügyminiszter és a védettség
jellege szerint illetékes miniszter egyetértése szükséges.".
97. §
Az Áht. a következõ 109/J. §-sal egészül ki:
"109/J. § (1) A KVI a kincstári vagyont - törvény eltérõ rendelkezése
hiányában - saját maga, vagy az általa megbízott szervezet útján
értékesítheti. Az államot megilletõ követelések fejében az állam tulajdonába
kerülõ - a 109/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem minõsülõ, értékesítésre
szánt - társasági részesedések értékesítésére és annak megtörténtéig a vagyon
kezelésére a KVI az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársasággal
(a továbbiakban: ÁPV Rt.) köt megállapodást azzal, hogy ez a vagyon az ÁPV
Rt.-hez rendelt vagyonnak minõsül.
(2) Az értékesítési eljárásban - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - az
értékesítést végzõ szervezet - szervezeti formájától függetlenül - az
államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon értékesítésére irányadó
szabályok szerint köteles eljárni.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt kincstári vagyon értékesítésébõl származó
bevétel a központi költségvetés bevételét képezi, ha törvény vagy
kormányrendelet másként nem rendelkezik.".
98. §
Az Áht. a következõ 109/K. §-sal egészül ki:
"109/K. § (1) Kincstári vagyon értékesítésére - kivéve a 109/I. § (1)
bekezdésben meghatározott vagyonkört - kizárólag akkor van lehetõség, ha annak
a kincstári vagyonkörbõl történõ kikerülését a KVI javaslata alapján a
pénzügyminiszter jóváhagyja. Törvény vagy kormányrendelet ettõl eltérõen
rendelkezhet.
(2) A kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével
kötött szerzõdés semmis.".
99. §
Az Áht. 111. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"111. § Az államháztartás alrendszerei az õket terhelõ adósságból eredõ
kötelezettségek nyilvántartásáért, kezeléséért és teljesítéséért önállóan
felelõsek.".
100. §
Az Áht. a következõ 113/A. §-sal egészül ki:
"113/A. § (1) A pénzügyminiszter a Kincstár útján
a) az éves költségvetési törvény alapján gondoskodik a központi költségvetés
fizetõképességének fenntartásáról;
b) gondoskodik a központi költségvetést terhelõ adósság és hiány
finanszírozásáról, az államadósság kezelésérõl és az azzal való
gazdálkodásról;
c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelõ államadósságot, a központi
költségvetés terhére vállalt kezességeket, a többéves kihatással járó pénzügyi
kötelezettségvállalásokat, az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásait, az
állam követeléseit.
(2) E feladatkörében a Kincstár
a) elkészíti és folyamatosan aktualizálja a központi költségvetés napi szintre
lebontott, éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság
finanszírozási stratégiáját, gondoskodik a kincstári egységes számla napi
likviditásáról;
b) a költségvetési törvény keretében szervezi az állampapír-kibocsátásokat és
hitelfelvételeket;
c) gondoskodik az államadósság törlesztésérõl;
d) szervezi a belföldi másodlagos állampapírpiacot;
e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-mûveleteket végez, állampapírokat
ad el és vásárol;
f) elemzi az állami adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait;
g) tájékoztat az államadósság alakulásáról és az állampapírpiac
folyamatairól.".
101. §
Az Áht. 114. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"114. § (1) Az államháztartás információs rendszerét - a nemzetgazdasági
pénzügyi információrendszer részeként - úgy kell kialakítani, hogy segítse az
államháztartási pénzügyi folyamatok megtervezését, a költségvetési
elõirányzatok kialakítását és a teljesülés elemzésére, értékelésére,
ellenõrzésére alkalmas legyen.
(2) Az államháztartási információs rendszer mérlegbeszámolóit, költségvetési
beszámolóit össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati
pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti
számlák rendszerével.
(3) Az alrendszerek költségvetésének tervezése, végrehajtása, valamint a
zárszámadás során a bevételeket, a kiadásokat és a finanszírozási mûveleteket
a költségvetési gazdálkodásra feljogosított, elõirányzattal rendelkezõk
szerinti adminisztratív, valamint funkcionális és közgazdasági osztályozási
rendszerben kell nyilvántartani, illetve bemutatni.
(4) Az államháztartás és az egyes alrendszerek bevételeinek és kiadásainak
zárt rendszerû és megfelelõ csoportosításban történõ bemutatásához mérlegeket
kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek
szempontjaira és elõírásaira.".
102. §
Az Áht. 116. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az Országgyûlés részére a központi költségvetés tárgyalásakor, illetve a
zárszámadáskor tájékoztatásul a következõ mérlegeket kell bemutatni:
1. a központi költségvetés mérlegeit;
2. a költségvetési hiány finanszírozásának mérlegeit, amelyekben ki kell
mutatni
a) a költségvetési hiány finanszírozásának és a többlet felhasználásának
mérlegét hitelezõk, illetve adósok szerinti bontásban (csak zárszámadáskor);
b) a költségvetési hiány finanszírozásának, illetve a többlet felhasználásának
mérlegét az eszközök szerinti bontásban;
c) az állami pénzeszközök alakulását;
3. az államháztartás mérlegeit, amelyek az államháztartás valamennyi
alrendszerének összes bevételét, illetõleg az azokból teljesített minden
kiadását, finanszírozását és pénzeszközének változását alrendszerenként és
összevontan tartalmazzák;
4. az államadósságot és az állam által nyújtott hitelek állományát, amelyben
ki kell mutatni
a) az államadósságot és a hitelállományt lejárat szerinti bontásban;
b) az államadósságot és a hitelállományt hitelezõk szerinti bontásban (csak
zárszámadáskor);
c) az államadósságot és a hitelállományt eszközök szerinti bontásban;
5. az alapok mérlegeit;
6. a helyi önkormányzatok összevont mérlegeit, a tervezéskor elõzetes adatok,
a zárszámadáskor a tényleges adatok alapján;
7. a társadalombiztosítás mérlegeit;
8. az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatását (csak zárszámadáskor);
9. a többéves kihatással járó döntések számszerûsítését évenkénti bontásban,
valamint összesítve;
10. a közvetett támogatásokat, (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket)
tartalmazó kimutatást.".
103. §
Az Áht. 119. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"119. § (1) Az államháztartás számvitelének célja, hogy az államháztartás
gazdálkodásának irányítását, értékelését, ellenõrzését, hatékony mûködését és
vagyonának védelmét egységes számviteli renddel segítse elõ.
(2) Az államháztartás számvitelének feladata, hogy
a) a gazdasági folyamatokat pénzértékben számba vegye;
b) a vagyoni állapotra, az eszközöknek és az eszközök forrásainak változására
vonatkozó adatokat folyamatosan feljegyezze, rendszerezze, feldolgozza,
értékelje és kimutassa a vagyoni állapotot;
c) tájékoztatást, adatokat adjon a gazdasági-pénzügyi döntések meghozatalának
elõsegítésére, azok alátámasztására;
d) lehetõvé tegye a gazdálkodás ellenõrzését, az összefoglaló gazdasági
számítások készítését.
(3) Az államháztartás számvitele kiterjed
a) a központi költségvetésnek az államháztartás más alrendszereivel való
elszámolásait, illetve államháztartáson kívüli kapcsolatait megjelenítõ
nemzetgazdasági elszámolásokra;
b) a központi költségvetési szervekre;
c) a helyi önkormányzatokra, a helyi kisebbségi önkormányzatokra és
költségvetési szerveikre;
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira és kezelõikre;
e) az alapokra;
f) az országos kisebbségi önkormányzatokra;
h) az a)-f) foglaltak kincstári rendszerbe bevont körének könyvvezetési és
beszámoló-készítési kötelezettségére;
g) az államháztartásból támogatásban részesülõ államháztartáson kívüli
szervezetek (vállalkozások, pénzintézetek, közalapítványok, köztestületek,
alapítványok, egyházak, társadalmi, érdekképviseleti, nemzeti és etnikai
kisebbségi szervezetek) esetében a támogatás elszámolásának és
felhasználásának részletes szabályaira és beszámolási kötelezettségére.
(4) A nemzetgazdasági pénzügyi elszámolásokat magyar nyelven és a Magyar
Köztársaság pénznemében kell vezetni. A külföldi kötelezettségeket és
követeléseket külföldi pénznemben is nyilván kell tartani.".
104. §
(1) Az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) Külön törvény rendelkezéseinek megfelelõen a helyi önkormányzatok a helyi
kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok
ellenõrzését az Állami Számvevõszék végzi, különös tekintettel a normatív
állami hozzájárulás, a cél-, címzett és egyéb, az államháztartás más
alrendszerétõl kapott támogatás igénybevételére és elszámolására.".
(2) Az Áht. 121. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) A fejezet felügyeletéért felelõs szerv költségvetési ellenõrzést végez a
fejezet költségvetésének végrehajtása tekintetében, a felügyelete alá tartozó
költségvetési szerveknél és az alapoknál, továbbá végezhet az alap által
nyújtott támogatás rendeltetésszerû felhasználása, valamint e szerveknél egyéb
szervek, magánszemélyek részére nyújtott támogatás felhasználásának
rendeltetés- és szabályszerûségének tekintetében.".
(3) Az Áht. 121. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A költségvetési ellenõrzésért felelõs állami szerv hatásköre az állami
kezesség beváltása jogosságának ellenõrzésére is kiterjed. Ennek keretében a
központi költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és
jogosultjánál is ellenõrizheti a kezességi szerzõdés feltételeinek
betartását.".
105. §
Az Áht. 122. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben szereplõ ellenõrzés kiterjed különösen a bejelentésre,
a bevallásra, az adó-megállapításra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a
nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség
teljesítésére, a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának
ellenõrzésére.".
106. §
Az Áht. a következõ 123/A. §-sal egészül ki:
"123/A. § (1) Az Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság (a továbbiakban:
ÁFI Rt.) 1996. január 1-én megszûnik.
(2) Az ÁFI Rt. általános jogutódja a Magyar Állam, követelései a központi
költségvetést illetik meg, kötelezettségeiért a központi költségvetés áll
helyt.
(3) Az ÁFI Rt. azon alkalmazottai tekintetében, akiknek - kinevezés folytán -
a pénzügyminiszter által alapított költségvetési szerv, a Kincstár a
munkáltatója, a közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított -
1992. évi XXXIII. törvényt a (4)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel
kell alkalmazni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyeknek az ÁFI Rt.-vel fennálló
munkaviszonya e törvény hatályba lépésével egyidejûleg közalkalmazotti
jogviszonnyá alakul át és az ÁFI Rt.-vel, valamint jogelõdjeivel fennállt
munkaviszonyát a Kincstárnál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idõként
kell figyelembe venni.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott személyek alapilletménye az ÁFI Rt.-vel
fennállt munkaviszony alapján járó személyi alapbérnél kevesebb nem lehet.
(6) A (3) bekezdés alapján közalkalmazotti jogviszonyba került személyeket e
törvény hatályba lépésétõl számított 15 napon belül be kell sorolni.".
107. §
(1) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdésének d) és e) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép, s egyidejûleg a bekezdés f)-m) pontokkal egészül ki:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
"d) a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a fegyveres erõk, a
nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek, valamint a külképviseleti
hálózatok - költségvetése tervezésének, pénzellátásának, elõirányzat-
felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és nyilvántartásának - e törvény
elõírásaival összehangolt - sajátosságainak megfelelõ szervezeti és eljárási
rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérõ
részletes szabályait;
e) az állam által - jogszabályban vagy szerzõdésben - vállalt kezesség
(garancia, helytállás) elõkészítésének és a kezesség beváltásának eljárás-
rendjét, sortartó kezesség esetén a kezessel szembeni jogérvényesítés
feltételeit;
f) a kincstári gazdálkodás és az elõirányzat-gazdálkodás részletes
szabályait;
g) a készpénzkímélõ fizetési eszközök bevezetésének és alkalmazásának a
kincstári körre vonatkozó szabályait;
h) az államháztartási könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettség
részletes szabályait;
i) a költségvetési szervek alapításának, típusai és jogállása
megválasztásának, átalakításának, megszüntetésének részletes szabályait és
eljárásrendjét, ideértve a 91/A §-ban szabályozott eljárást is;
j) az államháztartás alrendszerei vonatkozásában a vagyon nyilvántartás
részletes szabályait;
k) az államháztartás alrendszereibõl nyújtott támogatásokkal összefüggõ
számadási kötelezettség részletes szabályait;
l) az államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és
adományok és ezek felhasználásának információs rendszerét;
m) a kincstári vagyonra vonatkozóan a 104-109/L. §-okban foglaltak
végrehajtásának részletes szabályait, ideértve a vagyon nyilvántartásának,
értékesítésének, hasznosításának szabályait is;
n) a központi költségvetési szervek a közbeszerzésekrõl szóló 1995. évi XL.
törvényben meghatározott értékhatár alatti és központosított eljárás alá nem
vont beszerzéseinek részletes szabályait.".
(2) Az Áht. 124. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy
a) a kincstár mûködésének, a kincstári gazdálkodásnak a részletes szabályait;
az elõirányzat-gazdálkodás, az elõirányzat-felhasználás és a felhasználás
ütemezésének, a bevételek fogadásának és a kiadások teljesítésének, valamint a
készpénzellátmányok felvételének és elszámolásának kincstári rendjét;
b) az államháztartás bevétel-elõírási és kötelezettségvállalási rendjét,
pénzellátási- és bankszámlarendjét, a munkabér- és egyéb járandóságok
számfejtési és folyósítási rendjét, a költségvetési tervezés, az elõirányzat-
módosítás, az adatszolgáltatás és a beszámolás rendjét;
c) - az Állami Számvevõszék véleményének kikérésével - az államháztartás
körébe tartozó szervezetek, az elõirányzattal rendelkezõ nem jogi személyiségû
költségvetési egységek költségvetési gazdálkodásának számviteli rendjét, az
államháztartás alrendszereibõl támogatásban támogatásban részesülõ
államháztartáson kívüli szervezetek esetében a támogatás elszámolásának
számviteli rendjét, valamint a Kincstár számviteli rendjét;
d) az 1995. évi pénzmaradvány és eredmény rendezését a kincstári rendszerbe
tartozó kör esetében;
e) az államháztartás osztályozási rendjének és a 116. §-ban említett mérlegek
összeállításának részletes szabályait;
f) a készpénzkezelésnek, a házipénztárak mûködésének, az elõlegek
elfogadásának és nyújtásának, a beszedési megbízások alkalmazásának a
részletes szabályait
rendeletben szabályozza.".
(3) Az Áht. 124. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Felhatalmazást kap az ipari és kereskedelmi miniszter és, a
pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozza a törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerzõdésekben nem szabályozott vámtételek
kialakítását, módosítását, átmeneti idõre történõ csökkentését a törvényben
szabályozott feltételek alapján és a nemzetközi kötelezettségeinkkel
összhangban.".
II.FEJEZET
EGYES TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK MÓDOSÍTÁSA
108. §
(1) A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.)
21. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A vagyonkezelõnél a mérlegben eszközként kell kimutatni a kezelésbe vett,
a kincstári vagyon részét képezõ - az (1) bekezdés szerinti - eszközöket is a
hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben.".
(2) A Szvtv. 22. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket (földterület,
telek, telkesítés, erdõ, ültetvény, épület, egyéb építmény, mûszaki
berendezés, gép, jármû, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés) kell
kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a
vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre
kerültek-e vagy sem (ideértve a koncessziós szerzõdés alapján beszerzett,
megvalósított eszközöket is).".
109. §
(1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló - többször módosított - 1991. évi LX.
törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 18. §-ának helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"18. § (1) Az MNB vezeti a kincstári egységes számlát, továbbá a
pénzügyminiszter által kijelölt egyéb állami számlákat.
(2) Az MNB vezeti az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság
pénzforgalmi számláját, amelynek mindenkori egyenlegét folyamatosan be kell
számítani a kincstári egységes számla egyenlegébe.".
(2) Az MNBtv. 25. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
"25. § Az MNB vezetheti a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási
Alap pénzforgalmi számláját.".
110. §
Az illetékekrõl szóló - többször módosított - 1990. évi XCIII. törvény 26.
§-a (1) bekezdésének e) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:
/Mentes a visszterhes vagyonszerzési illeték alól/
"e) a kincstári vagyon vagyonkezelõi jogának megszerzése;".
111. §
Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról,
valamint az értékpapírtõzsdérõl szóló - többször módosított - 1990. évi VI.
törvény (a továbbiakban: Épt.) a következõ címmel és 93/A. §-sal egészül ki:
"A kincstárra vonatkozó eltérõ szabályok
93/A. § A Magyar Államkincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítõ értékpapírok tekintetében az e törvény szerinti értékpapír
forgalomba hozatali és értékpapír-kereskedelmi tevékenységet végezhet. A
kincstár esetében az e törvény 10. § (1) bekezdését, 11-12-13. §-át, 39. §-át
nem kell alkalmazni.".
112. §
Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi
XXXIX. törvény a következõ 24/A. §-sal egészül ki:
"24/A. § (1) Az ÁPV Rt. valamennyi pénzeszközét - kivéve a munkáltatói
lakásépítési kölcsönök visszafizetésébõl származó pénzeszközöket - a Magyar
Nemzeti Banknál vezetett számlán köteles tartani, betétet nem helyezhet el,
és értékpapírokat is kizárólag a privatizációval és a vagyonkezeléssel
összefüggésben vásárolhat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége nem érinti az ÁPV Rt-nek azt a
lehetõségét, hogy az egyes privatizációs tranzakciók esetében a biztosítékok,
óvadékok elhelyezésére kereskedelmi banknál - az adott tranzakció
lebonyolításáig - számlát vezessen.".
113. §
Az államtitkárok jogállásának átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi XXXIII.
törvény 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket - a közigazgatási
államtitkárok és a helyettes államtitkárok vonatkozásában - az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság igazgatósági tagjaira, a Magyar
Nemzeti Bank felügyelõ bizottsági tagjaira nem kell alkalmazni.".
114. §
(1) Ez a törvény 1996. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezései közül
a) az Áht - e törvény 4. §-ával megállapított - 8. §-a (2) bekezdésében
foglaltak 1996. évben nem vonatkoznak a kincstári egységes számlához
kapcsolódó megelõlegezési számlákról a Nyugdíjbiztosítási Alap és az
Egészségbiztosítási Alap által igénybevett hitelre és annak visszatérülésére,
valamint a kincstári egységes számla állományának változására;
b) az Áht. - e törvény 18. §-ával megállapított - 18/B. §-a (5) bekezdésében
foglaltakat a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület által nem gazdasági
társaság formájában mûködtetett szervei és - egyedi megállapodás alapján -
a külön törvénnyel létrehozott Munkaerõpiaci Alap esetében 1997 január 1-
jétõl;
c) az Áht. - e törvény 24. §-ával megállapított - 21. §-ban a külföldi
segélyekre és adományokra, az Áht. - e törvény 26. §-ával megállapított -
24. §-a (1) bekezdésében és az Áht. - e törvény 61. §-ával megállapított -
69. §-ában szereplõ költségvetési létszámkeretre vonatkozó rendelkezéseket,
az Áht. - e törvény 26. §-ával megállapított - 24. §-a (2)-(3) bekezdésében
elõírt szabályozást az 1996-tól megszûnt elkülönített állami pénzalapok
feladatainak és elõirányzatainak a fejezeti kezelésû elõirányzatok közé átvett
elõirányzatai tekintetében, valamint az Áht. e törvény 28. §-ával
megállapított 26. §-a (1) bekezdésében, az Áht. e törvény 36. §-ával
megállapított 36. § c) pontjában, az Áht. e törvény 62. §-ával
megállapított 71. §-a (3) bekezdésében és az Áht. e törvény 84. §-ával
megállapított 103. §-a (2) bekezdésében foglaltakat elsõ ízben az 1997.
költségvetési törvényjavaslat, illetve költségvetési rendelet-tervezet
kidolgozásánál
kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatályba lépésekor az állam tulajdonában lévõ - a
gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásról szóló 1989. évi
XIII. törvény alapján állami vállalatból gazdasági társasággá átalakult -
gazdasági társaságokra az Áht. kincstári vagyonnal kapcsolatos, - az e
törvény 85-98. §-aival megállapított - 104-109/K. §-aiban foglalt
rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(3) Az Áht. - e törvény 95. §-ával megállapított - 109/H. §-a (1)
bekezdésében foglaltak nem vonatkoznak azon ügyletekre, amelyek esetében a
vagyonkezelõ az általa kezelt vagyon elidegenítésére e törvény hatályba
lépésekor Kormány által kiadott engedéllyel rendelkezik.
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) az Áht. 15. §-a, 32. §-a (2) bekezdése, 47. §-a, 61. §-a , 106. §-a (2)
bekezdése és 107. §-a.;
b) a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 82-87. §-ai;
c) az állami pénzügyekrõl szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról
rendelkezõ 23/1979. (VI. 28.) Mt. rendelet 68. §-a (1) és (2) bekezdése és a
69. §-a.
115. §
(1) E törvény hatályba lépésétõl számított egy éven belül a központi
költségvetési szervek tekintetében gondoskodni kell arról, hogy a 88. § (3)
bekezdésben elõírt alapító okiratok rendelkezésre álljanak. és azok az elõírt
nyilvántartásokban - e törvényben elõírt követelményeknek megfelelõen -
szerepeljenek.
(2) Az 1995. december 31-éig keletkezett, 5000 forintot meg nem haladó
kisösszegû követelését a költségvetési szerv és az alap törölheti, ha az annak
behajtására tett intézkedése nem vezetett eredményre.
(3) A költségvetési szerv és az alap az 1995. december 31-én fennálló, de
behajthatatlan olyan követelését, amelynek behajtására tett elsõ intézkedés
több mint tíz éve történt, törölni kell.
116. §
(1) Ahol korábbi jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy
állami helytállást említ, azon az e törvény alapján szabályozott állami
kezességvállalást kell érteni.
(2) Ahol jogszabály kezelõi jogról rendelkezik, azon a továbbiakban
vagyonkezelõi jogot kell érteni.
* * *
F ü g g e l é k
a T/1543.. számú törvényjavaslat indokolásához
A kincstári finanszírozási rendszer pénzügyi hatásai
A kincstári finanszírozási rendszer - közvetlen és közvetett - hatásait a
kincstári gondolat felmerülésétõl, azaz 1994-tõl kezdõdõen érdemes
számbavenni.
A viszonyítási alap az 1993-as év, amikor is még egy teljesen más filozófián
alapuló finanszírozási rend volt érvényben. Az 1994-ben kezdõdõ változások már
mind a kincstári gondolat jegyében születtek.
Ebbõl a szempontból két szakasz különböztethetõ meg. Az elsõ szakaszt
lényegében 1993 végétõl a már megtörtént - és a kincstári rendszer irányába
mutató - események jelentik, a másodikat pedig a pénzügyi reform jövõbeni
változásai. (A pénzügyi hatások közé itt nem soroljuk be az olyan esetleges
késõbbi megtakarításokat, amelyek pl. a központosított bérfinanszírozás
létszámcsökkenést eredményezõ hatásából adódhatnak.)
Az 1994. évi változások és hatásai
Az 1994. évi hatások lényegében mind az állami költségvetés forgóalap
számításának változásaihoz köthetõk.
Elsõ lépésként a központi költségvetés fejezeti és intézményi számláinak
egyenlegei lettek visszacsatolva, akkor - 1994 októberében - még csak 60%-os
mértékben. Az ebbõl származó megtakarítás nagyságrendjét mutatja, hogy mekkora
forgóalapot nem kell tovább állampapírokkal finanszírozni.
A visszacsatolt számlák (költségvetési fejezetek, költségvetési intézmények,
társadalombiztosítási alapok, elkülönített állami pénzalapok MNB-nél vezetett
része, nemzetgazdasági elszámolások) átlagos havi egyenlegei és a forgóalapba,
illetve ennek finanszírozásába beszámított összegei a következõk:
Milliárd forintban! 1994. XI. hó 1994. XII. hó
Az összevezetett számlák egyenlegei 103,0 91,5
(100%)
A finanszírozásba bevont összegek 61,8 54,9
(60%)
A tényleges megtakarítás 1994-ben a két utolsó hónap 60%-os állományi adatának
kamat-megtakarítása, azaz ekkora forgóalap részt nem kellett állampapírokkal
finanszírozni.
Az 1995. évi változások és hatásai
A forgóalapba beszámított számlák 60%-os hányada áprilistól 80%-ra növekedett,
a következõ táblázat már ezt veszi figyelembe:
Milliárd forintban!
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX.
100% 77,2 72,6 82,4 84,8 87,5 79,4 89,7 107,6 115,7
60%;80% 46,3 43,5 49,4 67,8 70,0 63,5 71,7 86,1 92,5
Ebben az idõszakban - 30%-os átlagkamatlábbal számolva -, éves szinten, a
közvetlen megtakarítást mintegy 20 milliárd forint.
Az eddigi számítások természetesen nem tartalmazzák azokat az összegeket,
amelyek a továbbiakban lesznek a forgóalapba beszámítva! Mindezek tehát a
kincstári gazdálkodás üzemszerû mûködésébõl származó megtakarítások.
További várható, számszerûsíthetõ hatások
1996-tól:
- a forgólap számításának további bõvítése a korábban felsorolt számlák
teljes körû és 100%-os mértékû beszámításával, illetve a kincstári
finanszírozási rendszer bevezetése. Az említett számlák egyenlegeinek
még be nem számított, 20%-os része az eddigieken felül mintegy 5
milliárd forint többlet-megtakarítást jelent (az 1995. évi adatokkal
számolva).
- az önkormányzati szférában a nettó finanszírozás megvalósítása. A
központi költségvetésbõl több mint 300 milliárd forint áramlik a helyi
önkormányzatok számlavezetõ bankjaihoz. Ebbõl áramlik visszafelé a TB-
járulék, az SzJA, stb. A felesleges pénzutaztatás - 5 nap késést
feltételezve és az elkülönített állami pénzalapok utalásait is
beszámítva -, a forgóalapot közel 10 milliárd forinttal terheli, ennek
kamatvonzata mintegy 3 milliárd forint, amit a pénzutaztatás
megszüntetésével meg lehet takarítani.
1997-tõl:
- a kincstári finanszírozási rendszernek - az érintett intézményekre
vonatkozó vizsgálatoktól és döntésektõl függõ - kiterjesztése a központi
költségvetés alrendszerében mûködõ köztestületekre és a tb.
önkormányzatokra. Ennek hatása azonban csak akkor számszerûsíthetõ, ha
az intézmény rendszer átalakulása már körvonalazódik.
1998-tól:
- a kincstári finanszírozási rendszer - további vizsgálatok és elemzések
alapján történõ - kiterjesztése valamennyi köztestületre és az
önkormányzatokra, azaz az államháztartás egészére. Az önkormányzatokat
tekintve (szintén 1995. évi számokkal) összességében mintegy 70 milliárd
forint számlaegyenleg valószínûsíthetõ. Ebbõl azonban mintegy 30
milliárd forint a már felvett önkormányzati hitelek fedezetéül szolgál,
tehát a forgóalapba csak mintegy 40 milliárd forint számítható be. Azaz
ezt nem kell állampapírokkal finanszírozni, s az eddigiek szerinti
számításokkal, ez mintegy 12 milliárd forintos megtakarítást jelent.
Nem számszerûsíthetõ hatások
A likviditás gazdálkodás szempontjából igen fontos és jelentõs mértékû
tartalékokat jelentenek a kincstári gazdálkodás logikájából következõ további
lépések: a beszedési rendszerek egységesítése, a bevételek és kiadások
elõrejelzésére szolgáló rendszerek átalakítása, továbbá az idõszakos
finanszírozási rendszer fokozatos felváltása a napi finanszírozási renddel.
Eddig pusztán a finanszírozási rend megváltozásának számszerûsíthetõ hatásait
vettük számba. A közvetett elõnyök - a tervezési és információs rendszer
korszerûsítése következtében - kiterjednek a döntés-elõkészítõ és döntéshozó
munka hatékonyságának növelésére is. Az államháztartás további szakmai
reformjaiból eredõ megtakarítások nem tartoznak a kincstári rendszer elõnyei
közé, bár azok egyik feltétele a kincstári finanszírozás és gazdálkodás
megvalósítása.
*
A kincstár kiépítésével és mûködtetésével kapcsolatos ráfordításokat tekintve,
a kincstárról szóló 2189/1995 (VII.4.) kormányhatározat indokolásában szereplõ
számítások a következõk:
"A megtakarításokkal szemben természetesen többletköltségek is
felmerülnek. Ennek természete, nagyságrendje nagyrészt attól függ, hogy
a Kormány elfogadja-e az intézményrendszer kialakításának javasolt
módját, hiszen akkor létszámban, épületben, felszerelés-berendezésben
jelentõs többlet-ráfordítások nem merülnek fel. Nagy súllyal
jelentkezik viszont az informatikai infrastruktúra megteremtésének és
üzemeltetésének, valamint a számítástechnikai programok elkészítésének,
bevezetésének és oktatásának költsége. Mindezek nagyságrendjére
vonatkozó, részletes szakértõi számítások még nem készültek, hiszen az
állapotfelmérés folyamatban van, de a 3-4 év alatt felmerülõ
költségigény 4-5 milliárd forintra tehetõ (ebbõl a kincstár területi
hálózatának fejlesztése 1-2 milliárd, a kincstári központ és kincstári
információs rendszer fejlesztése 1 milliárd, az intézmények
felkészítése és az oktatás 2 milliárd forint).
Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy az államháztartási
információs rendszer jelenlegi állapota miatt - a kincstári rendszerre
való áttéréstõl függetlenül is - gyökeres átalakításra, sürgõs
technikai-tartalmi megújításra szorul, ezeket a ráfordításokat a
kincstári rendszer nélkül is végre kellene hajtani. A kincstári
rendszer bevezetése ennek költségeit úgy tudja mérsékelni, hogy meglévõ
- gazdaságosan fejleszthetõ és megbízhatóan mûködtethetõ - rendszerek
kompatibilissé tételét, ugyanazon programok általános és kizárólagos
használatát készíti elõ, megtakarítva ezzel a költségvetési egységek
folyamatban lévõ vagy tervezett, egymástól független, informatikai-
számítástechnikai fejlesztéseit."
»