I/1345..

T.

Dr. Gál Zoltán Úr

az Országgyûlés Elnöke

részére

HELYBEN

Tisztelt Elnök Úr!

A mellékelt "A privatizációs törvények megsértésével zárták-e ki a 6

SUMÉR Kft-t a bonyhádi és a villánykövesdi téglagyárra vonatkozó elõvásárlási

jogának érvényesítésébõl, vagy sem?" címû

interpellációt

kívánom intézni dr. Suchman Tamás privatizációs és tárca nélküli miniszter

úrhoz.

Kérem, hogy az interpelláció beütemezése iránt szíveskedjék intézkedni.

Budapest, 1995. szeptember 6.

Tisztelettel:

Izsó Mihály

FKGP

országgyûlési képviselõ

T. Tárgy: Interpelláció

Dr. Suchman Tamás Privatizációs és "A privatizációs törvények megsértésével

Tárca nélküli Miniszter Úr zárták-e ki a 6 SUMÉR Kft-t a bonyhádi és

részére a villánykövesdi téglagyárra vonatkozó

elõvásárlási jogának érvényesítésébõl,

HELYBEN vagy sem?"

Tisztelt Miniszter Úr!

A pécsi székhelyû 6 SUMÉR Kft. bérelte 1993-ban a Baranya-Tolna Megyei

Tégla és Cserépipari Vállalat kezelésében mûködõ bonyhádi, valamint

villánykövesdi téglagyárat.

Az 1993. évi bérleti szerzõdés szerint a bérlõ 6 SUMÉR Kft. elõvásárlási

jogot biztosított magának az általa bérelt téglagyárak megvásárlására a

privatizáció keretében.

A bérbe adó vállalat még ugyanazon évben - a VALOR Kft. útján -

meghirdette a két téglagyárra vonatkozó privatizációs pályázatot, melyet

eredményesnek minõsített. A bonyhádi téglagyár nyertese a Téglacenter Kft.

lett 13 millió forintért, a villánykövesdi téglagyáré szintén a Téglacenter

Kft. 5 millió forintért.

Az eladó állami vállalat felhívására az elõvételi joggal rendelkezõ 6

SUMÉR Kft. közölte, hogy elõvásárlási jogával élni kíván, egyben a bánatpénzt

(900 ezer forintot), a bonyolító VALOR Kft. számlájára határidõn belül

befizette. Egyidejûleg felhívta az eladó állami vállalatot, hogy a téglagyárak

ingatlanaira, valamint állóeszközeire vonatkozó leltárát, és ezek figyelembe

vételével a szerzõdés-tervezetet küldje meg.

Ezt követõen az állami vállalat a korábbi iratokban és szerzõdésektõl

eltérõen közölte, hogy

a.) az eladási értékre (13+5 millió forintra) még 25% ÁFA-t is kell fizetni,

továbbá

b.) a bonyhádi téglagyár tulajdoni lapján szereplõ ingatlanokat

megosztották, így a 6.6259 térmértékû ingatlan helyett csak 6.2782 m2-es

ingatlan képezi az értékesítés tárgyát.

Ezt a változtatást a 6 SUMÉR Kft. értelemszerûen nem fogadta el. Ezt

követõen a 6 SUMÉR Kft. vezetõje és jogi képviselõje a szerzõdés megkötése

céljából felkereste az Állami Vállalat vezetõjét. Õ közölte, hogy a szerzõdést

nem hajlandó megkötni, mert a 6 SUMÉR Kft. nem tudott garanciát adni arra,

hogy a vásárláshoz szükséges 18 millió forinttal rendelkezik, annak ellenére,

hogy bemutatták az OTP 11.250 Eft-ra vonatkozó hitel-jóváhagyását, valamint a

számláján fennálló (július 27-i) 4.350 Eft. követelését, valamint egy 4.750

Eft-ról szóló pénzügyi támogatásról szóló dokumentumot.

Az eladó Állami Vállalat vezetõjének meg kellett volna kötnie a

szerzõdést, annál is inkább, mert 900 Eft. bánatpénzt vesztett volna a vevõ 6

SUMÉR Kft., ha nem tudta volna meghatározott rövid határidõn belül megfizetni

a téglagyárak vételárát! Tehát nyilvánvalóan más oka volt a szerzõdés

megtagadásának.

Az például, hogy árat emelhetett, az ÁFA-t visszaigényelhette, az eladott

vagyont csökkenthette, és az Állami Vállalat vezetõi és részt vehettek Kft-

jükkel a vásárlásban!

A 6 SUMÉR Kft-t hatalmas kár érte, mert nem térült meg a vételárban az

1.1 millió forintos bérleti díja, 750 Eft. perköltséget fizetett, és még a

900 Eft. bánatpénzt sem kapta vissza, és pereskedni kényszerült. Mindezek

miatt a csõd szélére jutott.

A privatizáció nem történhet úgy, hogy egy vétlen vásárolni szándékozót

még csõdbe is juttasson.

Kérdezem tehát miniszter urat:

1. Hajlandó-e a Pénzügyminisztérium, valamint az ÁPV Rt. és a 6 SUMÉR Kft.

képviselõinek bevonásával mindenre kiterjedõen megvizsgálni azt, hogy az

eladó Állami Vállalat minden tekintetben törvényesen járt-e el akkor, amikor

az eredeti privatizációs feltételeket megváltoztatta, és ezzel a bérlõt az

elõvásárlási jogának érvényesítésébõl kizárta?

2. A Baranya Megyei Állami Téglagyárak eladásából mennyi összeg folyt be az

államkasszába és a költségvetés mely sorába, mert nem található?

Budapest, 1995. szeptember 6.

Tisztelettel:

Izsó Mihály

FKGP

országgyûlési képviselõ

Háttérinformációk

1. Tárgyalás volt ez ügyben a Pénzügyminisztériumban, de érdemben nem

vizsgálták meg, hogy az ÁLLAMI Vállalat, mint eladó, minden részletkérdésben

jogszerûen járt-e el, vagy sem. Ugyanis, ha jogszerûtlenül járt el, akkor az

eredeti jogi helyzetet kell visszaállítani, tehát bzotsítani kellene az

elõvételi jogot. Ez nyilván nem lehetséges, mert már mások a tulajdonosok.

2. Meg kell nézni. lehet-e más téglagáyr megvételét biztosítani.

3. A tárgyaláson részt veszek, közölhetõ a 6 SUMÉR Kft-vel.

Eleje Honlap