1

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

KORMÁNYA

T/1048.. számú

TÖRVÉNYJAVASLAT

AZ ÁLLAMTITOKRÓL ÉS A SZOLGÁLATI TITOKRÓL

Elõadó: Kuncze Gábor

Budapest, 1995. május hó

Az Országgyûlés az állami és a közfeladatok zavartalan ellátásának biztosítása

érdekében az adatok nyilvánosságának a legszükségesebb mértékû korlátozására

tekintettel az államtitokról és a szolgálati titokról a következõ törvényt

alkotja.

I. FEJEZET

ÁLTALANOS RENDELKEZESEK

A törvény célja

1. §. E törvény célja, hogy meghatározza az államtitokká minõsíthetõ

adatfajtákat, az államtitok, a szolgálati titok fogalmát, a minõsítésre

jogosultak körét, a minõsítési eljárás rendjét, a minõsített adatok

megismerésének, felhasználásának és védelmének szabályait.

Értelmezõ rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazása során

1. minõsítés: az a döntés, melynek meghozatala során az e törvény szerint

felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat a tartalmánál fogva a

nyilvánosságát korlátozó államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozik;

2. minõsített adat:

a) államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó, a köziratokról, a

közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló törvényben

meghatározott minõsített közirat (a továbbiakban: minõsített irat),

b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képezõ információ,

c) államtitkot vagy szolgálati titkot képezõ információt hordozó objektum,

technikai eszköz,

d) nem tárgyiasult formában megjelenõ államtitkot vagy szolgálati titkot

képezõ információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag;

3. minõsített adat továbbítása: a minõsítõ rendelkezése alapján a minõsített

adatnak állami vagy közfeladat ellátása érdekében más szerv vagy személy

részére történõ hozzáférhetõvé tétele;

4. minõsített adattal rendelkezés:

a) a betekintés,

b) a birtokban tartás,

c) a minõsített adat alapján további minõsített adat készítése, azon az

eredeti minõsítés feltüntetése,

d) a minõsített adat másolása, sokszorosítása,

e) a betekintés engedélyezése,

f) a feldolgozás és felhasználás,

g) a minõsítés felülvizsgálata,

h) a minõsítés felülbírálata,

i) a nyilvánosságra hozatal,

j) a minõsített adatnak külföldi személy vagy külföldi szerv részére

hozzáférhetõvé tétele,

k) a minõsített adat külföldre vitele vagy külföldrõl való behozatala,

l) a titoktartási kötelezettség alóli felmentés,

m) a megismerési engedély kiadása;

5. illetéktelen személy: aki minõsített adat megismerésére nem jogosult;

6. nyilvánosságra hozatal: minõsített adatnak a titokbirtokos hatáskörébõl

kikerülõ, meghatározhatatlan körben, mindenki részére biztosított

megismerhetõvé, hozzáférhetõvé tétele;

7. megismerési engedély: a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok

nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 20. §-

ának (1) bekezdése alapján a minõsítõ által adat megismerésére, a jogosult

személyazonosító adatainak feltüntetésével írásban adott felhatalmazás;

8. betekintési engedély: az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a

minõsítõ által a minõsített adattal való korlátozott rendelkezésre, a jogosult

nevének, a minõsített adattal kapcsolatos egyes jogosítványainak a 4. pont

szerinti meghatározásával írásban adott felhatalmazás;

9. érvényességi idõ: az év, hó, nap szerint feltüntetett idõpont, amelynek

eléréséig a minõsítési jelöléssel ellátott adat megismerését e törvény

korlátozza;

10. titokvédelmi felügyelõ: a titokbirtokos szerv vezetõje által a

titokvédelmi feladatok ellátásával megbízott személy;

11. rendvédelmi szerv: a rendõrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a

büntetésvégrehajtási testület, a vám- és pénzügyõrség, a polgári védelmi

szervek, valamint a hivatásos állami és önkormányzati tûzoltóság;

12. titokbirtokos: a minõsítõ, valamint az, akinek a minõsített adatot a 3.

pont szerint továbbították.

(2) Az adatra vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Avt.

rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a minõsített iratra a köziratokról,

a közlevéltárakról és a magán levéltári anyag védelmérõl szóló törvény

köziratra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

II. FEJEZET

TITOKFAJTAK

Államtitok

3. § (1) Államtitok az az adat, amely e törvény mellékletében (a

továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a

minõsítési eljárás alapján a minõsítõ kétséget kizáróan megállapította, hogy

az érvényességi idõ lejárta elõtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan

megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása,

továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy

veszélyezteti a Magyar Köztársaság honvédelmi, nemzetbiztonsági, bûnüldözési

vagy bûnmegelõzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, külügyi vagy

nemzetközi kapcsolataival összefüggõ, valamint igazságszolgáltatási érdekeit.

(2) Az államtitok érvényességi idejét, amely 90 évnél hosszabb nem lehet,

titokfajtánként az államtitokköri jegyzék határozza meg. A 2. § (1)

bekezdésének 2. pontjának c) alpontjában meghatározott minõsített adat

esetében az érvényességi idõ egy ízben annak lejártakor meghosszabbítható.

Szolgálati titok

4. § (1) Szolgálati titok az e törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint

minõsítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a

továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idõ

lejárta elõtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és

felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetõvé tétele sérti az

állami vagy közfeladatot ellátó szerv mûködésének rendjét, akadályozza a

feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását.

(2) Nem lehet szolgálati titokká minõsíteni az Avt. 19. §-ának (2)

bekezdésében meghatározott típusú adatfajták körébe tartozó adatot.

(3) A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minõsítésétõl számított

legfeljebb 20 év lehet.

(4) A szolgálati titokkört közleményként a Magyar Közlönyben kell közzétenni.

A szolgálati titokkörrõl szóló közleményt az ügyészségek esetén a legfõbb

ügyész, a külképviseletek esetén a külügyminiszter, a 6. § (1) bekezdésének s)

pontjában felhatalmazottak esetén a honvédelmi miniszter készíti el, és teszi

közzé.

Külföldi minõsített adat

5. §. Más állam vagy nemzetközi szervezet által átadott minõsített adatot, ha

nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik, az átadó fél által meghatározott

érvényességi idõ lejártáig a minõsített iratok kezelésérõl szóló rendelkezések

szerint kell kezelni.

III. FEJEZET

A MINISITESRE JOGOSULTAK ES A MINISITESI ELJARAS

A minõsítésre jogosultak

6. § (1) Feladat- és hatáskörében minõsítésre jogosult

a) a Magyar Köztársaság elnöke,

b) a Köztársasági Elnök Hivatalának, illetve Katonai Irodájának vezetõje,

c) az Országgyûlés elnöke,

d) az országgyûlési bizottság elnöke,

e) az Alkotmánybíróság elnöke,

f) a Legfelsõbb Bíróság elnöke,

g) a bíróság elnöke,

h) a legfõbb ügyész,

i) az ügyészség vezetõje,

j) az Állami Számvevõszék elnöke,

k) a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

l) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke,

m) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,

n) a Kormány tagja,

o) a Kormány által irányított országos hatáskörû szerv vezetõje,

p) a Miniszterelnöki Hivatal vezetõje, politikai államtitkára, a Kormány

ügyrendje szerint mûködõ testület vezetõje,

q) a határõrség, a rendvédelmi szerv központi szervének vezetõje,

r) a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetõje,

s) a honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 66. §-ának (1) bekezdése

szerint a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak

ellátásában részt vevõ szervek vezetõi,

t) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatója,

u) az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság fõigazgatója,

v) a törvény által minõsítésre feljogosított személy.

(2) Államtitok esetén az (1) bekezdés szerint minõsítésre jogosult e jogkörét

belsõ szabályzatban átruházhatja helyettesére, ideértve az államtitkárt és a

helyettes államtitkárt is.

(3) Szolgálati titok esetén a minõsítõ e jogkörét írásban a szervezet

kiadmányozási joggal rendelkezõ munkatársára is átruházhatja.

(4) A honvédelmi miniszter, valamint az (1) bekezdés q) pontjában

meghatározott vezetõ a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, továbbá a bûnüldözési

feladatok körében minõsítési jogkörét belsõ szabályzatban az alárendeltségébe

tartozó más személyre írásban átruházhatja. A bûnüldözési feladatok körében ez

a jogosítvány a legfõbb ügyészt és az ügyészség vezetõjét is megilleti.

Minõsítés

7. § (1) Az államtitkot, illetve a szolgálati titkot képezõ adatot minõsíteni

kell.

(2) Az államtitokkörbe, valamint a szolgálati titokkörbe tartozó adat

minõsítését az kezdeményezi, akinél a feladata végrehajtása során az adat

keletkezik.

(3) A kezdeményezõ indokolással ellátott minõsítési javaslatot készít,

amelyet vezetõje útján - ennek hiányában közvetlenül - terjeszt fel a

minõsítésre jogosulthoz.

(4) A javaslatban meg kell jelölni a minõsítés alapjául szolgáló

államtitokkört és a minõsítés érvényességi idejét. A javaslat indokolásának

tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minõsítést

szükségessé teszik.

(5) A minõsítésre javasolt adatot a döntésig, de legfeljebb 30 napig a

javasolt minõsítésre elõírt szabályok szerint kell kezelni, e határidõ egy

ízben 30 nappal meghosszabbítható. Ha a határidõn belül a minõsítésre nem

került sor, az adatot a köziratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(6) A szolgálati titokká minõsítéshez az adatot a szolgálati titokkör

minõsítést megalapozó pontja és az érvényességi idõ megjelölésével kell

felterjeszteni külön indokolás nélkül.

8. §. A minõsítési eljárás rendjét a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében

annak vezetõje, fegyveres erõ, valamint rendvédelmi szerv esetében az

irányításra jogosult miniszter a 7. §-ban foglaltaktól eltérõen is

megállapíthatja.

9. § (1) A minõsítés alkalmával az államtitkot képezõ iraton a "Szigorúan

titkos!", a szolgálati titkot képezõ iraton a "Titkos!" jelölést, az

érvényességi idõt, a minõsítõ nevét és beosztását fel kell tüntetni.

(2) Ha a minõsítési jelölés feltüntetésére a minõsített adat sajátos jellege

miatt nincs mód, a minõsítés tényét külön iratba kell foglalni az (1)

bekezdésben elõírtak feltüntetésével.

A minõsítés felülvizsgálata

10. § (1) A minõsítõ, illetve jogutódja köteles rendszeresen, de legalább 3

évente felülvizsgálni valamennyi minõsített adata minõsítésének indokoltságát.

A vizsgálat eredményeként a minõsítést fenntartja, megszünteti, vagy módosítja

a minõsítés érvényességi idejét. A módosításról vagy megszüntetésrõl

értesíteni kell azt, akinek nyilvántartás szerint a minõsített adatot

továbbították.

(2) Minõsítési joggal rendelkezõ által vezetett szervezet jogutód nélküli

megszûnése esetén az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a megszûnés elõtt,

a 3 éves határidõtõl függetlenül le kell folytatni.

(3) Meg kell szüntetni a minõsítést, ha törvényi feltételei már nem állnak

fenn.

(4) A minõsítés kezdeményezésére, a minõsítésre, a felülvizsgálatra

kötelezettek a mulasztásért felelõsséggel tartoznak.

(5) A legfõbb ügyész, a Kormány tagja, a 6. § (1) bekezdésének q) pontjában

meghatározott vezetõ az irányítása alatt álló szerv adatának minõsítését, az

erre vonatkozó rendelkezését felülbírálhatja és megváltoztathatja, vagy a

minõsítést megszüntetheti.

(6) A Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület belsõ

döntéselõkészítése, ülésének szervezése és a testület mûködése során keletkezõ

adat minõsítése az érvényességi idõtartam alatt nem vizsgálható felül.

IV. FEJEZET

A MINISITETT ADAT MEGISMERESE

A megismerés és engedélyezése

11. § (1) A minõsítésre jogosult, a titokbirtokos, továbbá a titokvédelmi

felügyelõ a feladat- és hatáskörében engedély nélkül hozzáférhet a minõsített

adathoz.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más személy, ide értve az

érintettet is (Avt. 16. §), kizárólag a 2. § (1) bekezdésének 7. vagy 8.

pontjában meghatározott engedély alapján jogosult minõsített adat

megismerésére.

(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, az érintett korlátozás nélkül

megismerheti a szolgálati titokká minõsített adatot.

12. § (1) Ha állami szerv a feladatának végrehajtásához más közremûködését

veszi igénybe, és ehhez a közremûködõnek a minõsített adatba való betekintése

szükséges, erre a minõsítõ ad engedélyt.

(2) Az engedély megadása elõtt a minõsítõ köteles meggyõzõdni arról, hogy a

közremûködõnél megteremtették-e a minõsített adat védelméhez szükséges

jogszabályban elõírt feltételeket. Ezek hiánya esetén a minõsített adat nem

továbbítható.

13. §. A 11. és 12. § rendelkezései nem vonatkoznak arra, aki minõsített

adatot törvényi felhatalmazás alapján, az ott meghatározottak szerint

ismerhet meg.

A megismerési kérelem elintézése

14. § (1) A minõsített adat megismerésére a minõsítõ kérelemre ad engedélyt.

(2) A kérelemben meg kell határozni azt az adatot, amelyre a kérelem irányul.

A kérelem teljesítésével kapcsolatos eljárásra az Avt. 20. §-ában foglaltak az

irányadók.

(3) A megismerési kérelem megtagadása esetén a kérelmezõ bírósághoz

fordulhat. A bíróság eljárására az Avt. 21. §-ában foglaltakat kell

alkalmazni. Ha a megtagadó nem azonos a minõsítõvel, törvény eltérõ

rendelkezése hiányában a minõsítõnek is perben kell állnia.

(4) Ha a kérelem az érintett saját adatának a megismerésére irányul, a

kérelem megtagadása esetén indult bírósági eljárásra az Avt. 17. §-ában

foglaltakat kell alkalmazni.

V. FEJEZET

A MINISITETT ADAT VEDELME

Általános szabályok

15. § (1) Aki minõsített adat megismerésére törvény vagy engedély alapján

jogosult:

a) köteles a minõsített adat védelmére vonatkozó rendelkezéseket, különösen

a betekintéssel együtt járó, e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott

elõírásokat megismerni, és errõl írásban nyilatkozni, azokat alkalmazni;

b) a tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot az érvényességi idõn

belül illetéktelen személynek nem adhatja át, illetve az adat tartalmát nem

hozhatja illetéktelen tudomására vagy nyilvánosságra (titoktartási

kötelezettség);

c) a megismerési jog megszûnésekor köteles a minõsített adatot a minõsítõnek

vagy a minõsített adattal rendelkezni jogosultnak haladéktalanul átadni.

(2) Államtitok esetén a nemzetbiztonsági törvényben meghatározott

titokbirtokos személy köteles magát biztonsági ellenõrzésnek alávetni.

16. § (1) Ha a büntetõ, polgári vagy államigazgatási eljárásban a

titoktartásra kötelezettnek államtitkot képezõ adatról kell nyilatkoznia, a

titoktartási kötelezettség alóli felmentésre a 6. § (1) és (2) bekezdése

szerint hatáskörrel rendelkezõ minõsítõ jogosult.

(2) Szolgálati titkot képezõ adat esetén a felmentésre a 6. § (3) és (4)

bekezdése szerinti minõsítõ is jogosult.

17. § (1) Aki a 2. § (1) bekezdése 2. pontjának a), c) és d) alpontja

szerinti minõsített adat birtokába nem e törvény szabályai szerint jutott,

köteles azt a minõsítõnek, ha ez számára ismeretlen vagy nem megállapítható, a

legközelebbi rendõri szervnek haladéktalanul átadni. Az átvételrõl

jegyzõkönyvet kell készíteni.

(2) Államtitkot nyilvánosságra hozni, továbbá külföldi szervnek vagy

személynek átadni, külföldre továbbítani kizárólag az adatot minõsítõ írásbeli

engedélyével lehet; a honvédség jogosultja által, továbbá a külügyi érdekbõl

minõsített adat esetén a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy, a

rendvédelmi szerv esetében a központi szerv vezetõje adhat engedélyt.

(3) Államtitkot képezõ adatot külföldre vagy külföldrõl diplomáciai, illetve

konzuli futár, valamint a nemzetközi jog alapján velük azonos kiváltságokat és

mentességeket élvezõ személy továbbíthat.

A titokbirtokos szerv vezetõjének feladata és hatásköre

18. § (1) A titokbirtokos szerv vezetõje:

a) gondoskodik a minõsített adat védelmére vonatkozó jogszabályok

végrehajtásáról, a hatáskörében keletkezett, valamint más szervek által

átadott minõsített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi

biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenõrzési és felügyeleti

elemeken nyugvó kiépítésérõl és mûködtetésérõl;

b) az irányítása alá tartozó szervekre nézve különös védelmi szabályokat

állapíthat meg;

c) felelõs azért, hogy akinek a feladata ellátásához ez szükséges,

betekintési engedéllyel rendelkezzen, és a titok védelmére vonatkozó

szabályokat megismerje;

d) a minõsített iratkezelés ellátására titkos ügyiratkezelõt jelöl ki;

e) ahol a minõsített iratok mennyisége indokolja, a minõsített iratkezelési

feladatok irányítására vezetõt is kijelölhet;

f) biztosítja, hogy a minõsített adat útja hitelesen követhetõ, titoksértés

esetén a felelõsség megállapítható legyen;

g) államtitkot képezõ minõsített adat elvesztésérõl, illetéktelen személy

által történõ megismerésérõl haladéktalanul tájékoztatja a minõsítõt, aki

errõl értesíti a belügyminisztert;

h) államtitok esetén kezdeményezi a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló

törvényben elõírt biztonsági ellenõrzés lefolytatásának végrehajtását.

(2) Azoknál a titokbirtokos szerveknél, ahol a titokvédelmi feladatok, így

különösen a minõsített iratok mennyisége indokolja, a szerv vezetõje a

titokvédelmi feladatainak ellátását átruházhatja a titokvédelmi felügyelõre.

19. § (1) A titokbirtokos szerv vezetõjét minõsített adata esetén a 2. § (1)

bekezdésének 4. pontjában foglalt rendelkezési jogok teljes körûen megilletik.

(2) A titokbirtokos szerv vezetõje más személy által minõsített adat esetén

a 2. § (1) bekezdése 4. pontjának a)-f) alpontjában meghatározott intézkedést

teheti meg.

Betekintõ

20. § (1) A betekintési engedéllyel rendelkezõ (a továbbiakban: betekintõ) az

engedélyben, valamint e törvényben meghatározottak szerint köteles

jogosítványát gyakorolni.

(2) A betekintési engedély visszavonásig érvényes.

Titokvédelmi felügyelõ

21. §. A titokvédelmi felügyelõ:

a) a titokbirtokos szerv vezetõjének megbízása szerint irányítja és

ellenõrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását;

b) gondoskodik a betekintõk névjegyzékének összeállításáról, naprakész

állapotban tartásáról;

c) évente jegyzõkönyv felvétele mellett gondoskodik a titokvédelmi

rendelkezések megtartásának ellenõrzésérõl;

d) évente tájékoztatja a szerv vezetõjét a lefolytatott ellenõrzés

eredményérõl.

A titkos ügykezelés vezetõje, a titkos ügykezelõ

22. §. A titkos ügykezelés vezetõjének feladata a minõsített iratok

kezelésével megbízottak (titkos ügykezelõk) munkájának szakmai irányítása.

23. § (1) A titkos ügykezelõ ellátja a minõsített iratok kezelésére e

törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat.

(2) Titkos ügykezelõ az lehet, aki legalább középfokú végzettségû, és a

minõsített adat védelmére vonatkozó rendelkezések, így különösen e törvény és

a végrehajtására kiadott jogszabályok ismeretébõl, gyakorlati alkalmazásából

az elõírt vizsgát letette.

VI. FEJEZET

A TITOKVEDELEM FELÜGYELETE

A belügyminiszter felügyeleti jogköre

24. § (1) A minõsített adatok védelmének szakmai felügyeletét a

belügyminiszter látja el, a honvédségnél, valamint a polgári nemzetbiztonsági

szolgálatoknál e jogkörét az irányító miniszterrel együttesen gyakorolja.

(2) A belügyminiszter a szakmai felügyelet gyakorlása során bármely

titokbirtokosnál jogosult ellenõrizni a 18. § (1) bekezdésében foglaltak

megtartását.

(3) A belügyminiszter eljárására az államigazgatási eljárás általános

szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény hatósági ellenõrzésrõl szóló

fejezetének rendelkezései az irányadók.

(4) A honvédséget, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintõ

ellenõrzés során az ellenõrzést végzõk nem tekinthetnek be az állampolgári

jogok országgyûlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletében

felsorolt iratokba, dokumentumokba.

(5) A belügyminiszter az ellenõrzése során feltárt szabálytalanság esetén a

jogosulatlan hozzáférés megelõzése, megakadályozása, a minõsített irat

megfelelõ védelem alá helyezése érdekében a titokbirtokos szerv vezetõjét a

minõsített adat védelméhez szükséges intézkedés megtételére felhívja; ha ez

eredménytelen, felelõsségrevonást kezdeményez.

Tájékoztatási és intézkedési kötelezettség

25. § (1) Ha a minõsített adat védelmére kötelezett személynek tudomására

jut, hogy e törvényt vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon

sértették meg, hogy a minõsített adat ezáltal illetéktelen személy részére

hozzáférhetõvé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, a minõsítõt

haladéktalanul tájékoztatja, államtitok esetén a minõsítõ a belügyminisztert

soron kívül tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a minõsített adat védelmére

kötelezettnek intézkednie kell a jogszerû állapot helyreállítására.

(3) A belügyminiszter a tájékoztatás alapján ellenõrzést folytat, melynek

során megvizsgálja a titoksértés körülményeit, és a 24. § (5) bekezdése

szerint jár el.

VII. FEJEZET

ZARO RENDELKEZESEK

Hatálybalépés

26. § (1) E törvény 1995. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg az államtitokra és a szolgálati

titokra vonatkozó titoktartás kötelezettsége alóli felmentésrõl szóló 81/1987.

(XII. 24.) MT rendelet a hatályát veszti.

(3) A 4. § (1) bekezdése szerinti szolgálati titokkört e törvény

hatálybalépését követõen 3 hónapon belül kell közzétenni, és gondoskodni kell

naprakész állapotban tartásáról.

(4) A titokbirtokos szervek vezetõi 1995. december 31-ig intézkednek a

minõsített iratok kezelésére vonatkozó belsõ szabályzataiknak e törvénnyel és

a végrehajtására kiadott jogszabályokkal összhangban történõ módosításáról.

Átmeneti rendelkezések

27. § (1) E törvény hatálybalépése elõtt keletkezett és már irattárba

helyezett "Szigorúan titkos", "Különösen fontos", "Titkos", "TÜK iratként

kezelendõ", "Szigorúan bizalmas", "Bizalmas", "Szolgálati használatra"

jelöléssel ellátott iratokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az

irattárat mûködtetõ köteles 1999. december 31-ig számba venni, jegyzékbe

foglalni és felülvizsgálni.

(2) Az 1980 elõtt keletkezett, minõsített iratok minõsítésének

felülvizsgálatát e törvény hatálybalépésétõl számított 1 éven belül be kell

fejezni, e határidõ elteltével minõsítésük megszûnik.

(3) Az elõzõ bekezdésekben meghatározott és már levéltárba helyezett iratokat

az õrzõ levéltár az ott megjelölt határidõkig köteles számba venni,

felülvizsgálatra alkalmassá tenni, felülvizsgálni és a felülvizsgálatra

jogosultat értesíteni.

28. § (1) A 27. §-ban meghatározott felülvizsgálat során az irattárat

mûködtetõ a következõk szerint jár el:

a) ha az irat minõsítése óta 50 év már eltelt, és minõsítésre jogosult, a

minõsítést törli, különösen indokolt esetben e törvény figyelembevételével új

minõsítési eljárást folytat le;

b) ha az irat minõsítése e törvény hatálybalépését megelõzõ 50 éven belül

történt, és minõsítésre jogosult, továbbá a minõsítés tõle vagy jogelõdjétõl

származik, a minõsítést fenntarthatja, amennyiben az adat e törvény szerint

minõsíthetõ;

c) ha a minõsítést fenntartja, de a korábbi minõsítés érvényességi ideje nem

felel meg e törvény rendelkezéseinek, az érvényességi idõt e törvény szabályai

szerint meghatározza;

d) ha minõsítésre nem jogosult, megkeresi az adat tárgya szerint hatáskörrel

rendelkezõ minõsítõt, aki az a)-c) pontban meghatározottak szerint jár el.

(2) Ha az irat tárgya szerint hatáskörrel rendelkezõ minõsítõ nem állapítható

meg, vagy más okból - különösen a jogutód nélküli megszûnés miatt - a

felülvizsgálatra kötelezett sem állapítható meg, az eljárást a

Belügyminisztérium végzi el.

(3) A levéltárakban õrzött "Titkos", "TÜK iratként kezelendõ", "Bizalmas",

"Szolgálati használatra" jelöléssel ellátott iratok felülvizsgálatát, illetve

a minõsítési jelölések megszüntetését a levéltár vezetõje végzi el, ha

a) kétséget kizáróan megállapítható, hogy az irat a tartalma alapján nem

tartozik e törvény hatálya alá, vagy

b) e törvény hatálya alá tartozik, de az irat keletkezésének idõpontjától

legalább 20 év eltelt.

(4) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálat során nem állapítható

meg egyértelmûen a titoktartalom, az (1) bekezdés d) pontja vagy a (2)

bekezdés szerint kell eljárni.

Felhatalmazás

29. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg a

minõsített iratok kezelésének rendjét, ennek részeként a más államoktól,

nemzetközi szervezetektõl kapott minõsített adatok védelmének szabályait,

továbbá a 27. §-ban meghatározott felülvizsgálat részletes szabályait.

(2) A Kormány - az érintett állami szervek vezetõivel egyetértésben - a

minõsített adatot kezelõ információs rendszerek létesítésének és mûködésének

rendjét 1995. december 31-ig határozza meg.

Kiegészítõ rendelkezés

30. §. Az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény

9. §-a a következõ (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (2)

bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(2) Az Országgyûlés által létrehozott vizsgálóbizottság tagja külön engedély

nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról

szóló országgyûlési határozat az államtitokkör megfelelõ pontjának

meghatározásával a felhatalmazást megadta.

(3) A képviselõ a meghatározott közfeladata ellátása érdekében

elengedhetetlenül szükséges államtitok megismerését indokolással ellátott

indítványban igényelheti a minõsítõtõl, a fegyveres erõ vagy rendvédelmi szerv

esetén az irányításért felelõs minisztertõl, aki errõl 8 napon belül köteles

döntést hozni. A teljesítést csak akkor tagadhatja meg, ha az az állampolgári

jogok országgyûlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény mellékletében

meghatározott adatra vonatkozik, vagy az adat megismerése a közfeladat

ellátásához nem szükséges."

10

I N D O K O L Á S

az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslathoz

Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S

1. A demokratikus államberendezkedés egyik meghatározó ismertetõ jegye a

közigazgatás nyitottsága, az állampolgár részérõl történõ átláthatósága. E

nélkül a demokratizmus legfontosabb jellemzõjének a részvételnek, a

képviseletnek és az ellenõrzésnek a megvalósulása pusztán formalitás. Ezért

alapvetõ jelentõséggel bírnak azok a törvények, amelyek megteremtik az

állampolgárok számára a közigazgatás, különösen a kormányzati igazgatás

átláthatóságát, azaz garantálják a közérdekû adatok nyilvánosságát.

Köztudomású tény, hogy az információ, a tájékozottság hatalom. Ott, ahol a

hatalmat már évtizedek óta a köz gyakorolja, és kialakult az

információszabadság szinte teljes feltételrendszere, a gyakorlat még ott sem

tekinthetõ kiforrottnak és véglegesnek. Napjainkban az információáramlás

határok nélkülivé válása, a számítástechnika fejlõdése újra és újra

kényszerítõ körülményként hat a rendszer folyamatos alakítására,

korszerûsítésére.

Az információszabadság azonban - még az elõbbiek tükrében - sem lehet

korlátlan. A személyekre, szervezetekre vonatkozó adatok teljes nyilvánossága

ugyanis egyet jelenthet a teljes kiszolgáltatottsággal, a magán vagy az állami

életbe való illetéktelen beavatkozás állandó veszélyével, a jogok

csorbításával. Ezért minden jogállam szigorúan védi a személyes adatokat,

melyekrõl az állampolgár csak maga rendelkezhet, illetve annak felhasználását

mások részére csak törvény engedi meg.

Az eddigiekkel összhangban az önrendelkezés joga nemcsak a természetes

személyeket, hanem azok közösségeit is megilleti, függetlenül attól, hogy az

egyesülés, a közös tulajdonlás, a közös gazdálkodás vagy a demokratikus

önkormányzat joga alapján mûködnek. Ennél fogva megilleti az adatokkal való

önrendelkezési jog az emberek legszélesebb társadalmi közösségét az államot

is. Az állam biztonsága, a nemzeti szuverenitás, az államapparátus zavartalan,

illetéktelen befolyástól mentes mûködése legszélesebb egyéni érdekeket

megtestesítõ közérdek, ezért az ezzel összfüggõ információk egy behatárolt

részét a személyes adatokhoz hasonlóan védelem illeti meg.

A közérdekû adatok nyilvánossága és az információszabadság fõ szabálya mellett

a védelem pontosan körülhatárolt kivételek útján valósulhat meg, szigorú

törvényi elõírások mellett. Ezek hiányában ugyanis könnyen kialakulhat olyan

állami információs monopólium, amely az állampolgárt elzárja az alapvetõ jogai

gyakorlásához szükséges ismeretektõl. Ennek következtében a részvétel, az

ellenõrzés és a képviselet jogának gyakorlása ellehetetlenül, így a kontroll

nélküli állam könnyen a diktatórikus berendezkedés útjára téved.

Ezért tulajdonít a Javaslat, a nemzetközi egyezményekkel és ajánlásokkal

együtt, különös jelentõséget az információszabadság fõ szabályként történõ

érvényesülésének.

2. Az információszabadság, adatbiztonság felé az elsõ lépést a személyes

adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi LXIII.

törvény (a továbbiakban: Avt.) tette meg, amely csak törvény alapján

államtitokká vagy szolgálati titokká minõsített adatok tekintetében engedi meg

a nyilvánosság korlátozását. A korlátozásra nézve azonban eddig törvény nem

született.

Az államtitok és a szolgálati titok védelmére hivatott 1987. évi 5. tvr.

(továbbiakban: Ttvr.) fõbb rendelkezései az Avt. hatályba léptével annak

legtöbb rendelkezésével összeütközésbe kerültek, számos jogintézménye

kiüresedett.

Az elmúlt 40 év "társadalmi tulajdon szemlélete" átsugárzott a közigazgatásba

is. A "mindenki tulajdonában" lévõ információhordozó, a közirat elvesztette

presztízsét. A védelem rendszere fellazult. Ugyanakkor a társadalmi

szervezetek saját információi szigorú védelmére külön titkosítási,

ügyiratkezelési rendszert vezettek be, saját titkosítási jelölésekkel

(szigorúan bizalmas, bizalmas). Ezáltal mintegy kivonták magukat a

rendelkezések alól.

A hatályos szabályozás komoly hiányossága, hogy középpontjában a hagyományos

adathordozó, az irat áll, védelmi elõírásai ezért nem alkalmazhatók az

informatikai rendszerekre.

Elsõsorban amiatt, mert a titkos adatot kezelõ információs rendszerek

biztonságos létesítésének és mûködésének rendjére vonatkozóan nem ad kellõ

eligazítást.

Ezeknél a minõsítõ személye sem egyértelmû abban az esetben, amikor a

rendszerbe bekerülõ külön-külön még titkot nem tartalmazó adatok a

feldolgozással együttesen válnak a védelem szempontjából jelentõssé, azaz

titokká. Ugyanakkor az információs rendszerben is az adat titoktartalma

határozza meg az információszabadság korlátait, ezért kétséget kizáróan kell

megjelölni a minõsítésért felelõs személyt. További paradox helyzetet

eredményezett, hogy egy információs rendszerben több adatból álló, ún.

adatbázis képzõdhet, amelyekre nézve szintén eltérhetnek a minõsítõk

személyei. A hatályos szabályozás nem ad választ arra, hogy miként kell

tekinteni az ilyen adatbázisokat.

Komoly gondot jelentett az is, hogy a hatályos Ttvr. szinte légüres térben

kívánta érvényesíteni azt a jogelvet, hogy a mindenkori titokbirtokosnak, a

titokkal rendelkezõ szerv vezetõjének kötelessége a titokvédelem. A helyesen

elõírt, elsõként a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésére vonatkozó

rendelkezések ezért nem hatályosultak maradéktalanul. Ennek legfõbb okaként a

titkosítási döntésre jogosult vezetõk erõsen eltérõ jogalkalmazási gyakorlata

említhetõ. Bebizonyosodott, hogy e tevékenység jogszerû gyakorlása rendkívül

komoly szakmai felkészültséget, a szerv feladatkörébe tartozó állami érdekeket

hordozó információk vonatkozásában teljes körû áttekintést, naprakészséget

igényel. Még a hierarchia csúcsain mûködõ állami, illetve közfeladatot ellátó

szervek vezetõi sem ismerték fel teljes körûen a titokvédelem sajátos

jellegét, ezzel alapot szolgáltatva az indokolatlan titkosításról szóló

vádakhoz.

A szakszerûtlen és egyben jogellenes titkosítás az állami érdekek sérelmével

is járt. A titoktartalmat nélkülözõ információk - presztizsszempontok, hibák

elfedése miatti - államtitokká, szolgálati titokká minõsítése lejáratta a

titokvédelmet, és természetesen irritálta mindazokat, akiket a hatóságok az

állampolgári alapjogaikban ily módon korlátoztak. Különösen az keltett jogos

ellenérzést, hogy a titoktartási ügyekben hiányzott mind a bírósági, mind a

civil kontroll.

3. A Ttvr. említett problémakörén túl az Alkotmánybíróság behatóan

foglalkozott a részletszabályok alkotmányosságának kérdésével. A

34/1994.(VI.24.) AB határozatában egyértelmûen kimondja, a Ttvr.

alkotmánysértõ, és ezért 1995. június 30-ával hatályon kívül helyezte a

végrehajtásról szóló rendelkezésekkel együtt. Döntését a következõk szerint

indokolta:

a) A közérdekû adatok megismeréséhez való alkotmányos jog nem korlátozhatatlan

alapjog, de a szabad véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlásának egyik

feltételeként és annak részeként kitüntetett alkotmányos védelemben részesül.

Ez azt jelenti, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket is

megszorítóan kell értelmezni, mert az információszabadság, a közhatalom

gyakorlásának nyilvánossága, a végrehajtó hatalom tevékenységének

átláthatósága, ellenõrizhetõsége feltétele a bírálat jogának, a kritika

szabadságának, a szabad véleménynyilvánításnak. A közérdekû adatok

megismerésének joga tehát - az alkotmányos korlátok megítélésével

összefüggésben - legalább annyi alkotmányos védelmet élvez, mint az "anyajog",

a véleménynyilvánítás szabadságjoga. A nyílt és ellenõrizhetõ közhatalmi

tevékenység, a végrehajtó hatalom nyilvánosság elõtti mûködése a demokratizmus

egyik alapköve, a jogállami berendezkedés garanciája.

b) Az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése szerint az alapvetõ jogokra és

kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, de alapvetõ jog

lényeges tartalmát nem korlátozhatja. A Ttvr. 3. § (1) bekezdésének a) pontja

a törvény mellett "más jogszabály"-t is feljogosít arra, hogy

államtitokköröket állapítson meg. Ez a felhatalmazás a formai

alkotmányellenességen túl tartalmilag is alkotmányellenes, mert az Alkotmány

hivatkozott rendelkezésével kifejezetten szembeállva lehetõvé teszi, hogy

törvénynél alacsonyabb szintû jogszabály is megállapítson alapjogi

korlátozást. Valamely adatkörnek államtitokkörré nyilvánítása minden esetben

közvetlenül érinti a közérdekû adatok megismeréséhez való alkotmányos jogot, a

szoros és intenzív összefüggés folytán az ilyen korlátozás kizárólag törvényi

szinten történhet. Ezt mondja ki az Európai Emberi Jogi Egyezmény (a

továbbiakban: Egyezmény) 10. Cikk 2. pontja is, miszerint az

információszabadság csak törvényben meghatározott alakszerûségeknek,

feltételeknek és korlátozásoknak vethetõ alá.

c) A Ttvr. 3. § (1) bekezdés b) pontja az adatok államtitokká nyilvánítására

jogosultak személyi körét azokra is kiterjeszti, akik közhatalmi jogkörrel nem

rendelkeznek. Ez a szabály a jogállam alapvetõ elvét, a joguralmi elvet sérti,

így az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével összeegyeztethetetlen. A nem állami

közérdekû adat, illetõleg a nem állami szervek által titkosított közérdekû

adat fogalmilag sem minõsülhet államtitoknak. Az államtitoknak a közhatalomtól

való elválasztása sérti a jogbiztonságot, és azon túl is különleges veszélyt

jelent az információszabadságra.

d) A Ttvr. 3. § (2) bekezdése - az államtitokkörök példálózó felsorolásával

szinte teljes körû mérlegelési lehetõséget biztosít arra, hogy közérdekû

adatokat titkosítsanak. Közérdekû adatoknak a nyilvánosság elõli

elzárhatósága, a titkosítás diszkrecionális jogkörbe utalása - ahogy erre az

Alkotmánybíróság a 32/1992.(V.29.) AB határozatában is rámutatott - önmagában

alkotmányellenes, mert az a közérdekû adatok megismerésének jogát alkotmányos

garanciák nélkül korlátozza. Az Egyezmény 10. Cikk 2. pontjában meghatározott

"necessary in a democratic society" zsinórmértékét szabja az

információszabadság korlátjaként (pl. Weber v. Switzerland, 1990), de a

szükséges korlátozások a titokvédelem körében csak az európai országok

elismert titokköreihez - így a honvédelemhez, a nemzetbiztonsághoz, a külügyi

kapcsolatokhoz, a közbiztonsághoz, a bûnmegelõzéshez, bizalmas pénzügyi-

államháztartási adatokhoz, bírósági eljárásokhoz - kapcsolódnak.

e) A Ttvr. 4. § (1) bekezdése megengedhetetlenül széles körben határozza meg

az ún. szolgálati titokká minõsítésre jogosultak alanyi körét, ugyanakkor

tárgyi kört egyáltalában nem állapít meg, ezzel a titkosítást az alanyok

teljes diszkréciójába utalja. Az alapjogi korlátozás alkotmányossága

minimálisan feltételezi a korlátozó norma tartalmi megállapíthatóságát. A

szolgálati titok meghatározatlan minõsége, teljes fogalmi tisztázatlansága

önmagában is alkotmányellenes, mert az nem felel meg a jogállamiság lényegét

adó jogbiztonság (Alkotmány 2. § (1) bekezdése) követelményének, egyúttal

kifejezetten sérti az Alkotmány 8. § (1) bekezdése és 61. § (1) bekezdése

által meghatározott alapjog védelmi kötelezettséget. A felhívott alkotmányi

rendelkezés szerint az alapvetõ jogok tiszteletben tartása és védelme az állam

elsõrendû kötelessége.

f) A Ttvr. 7. § (1) bekezdése értelmében a titokkörbe tartozó adatot

minõsíteni kell, a (2) bekezdés alapján pedig fel kell tüntetni a minõsítés

érvényességi idejét. Ez történhet "visszavonásig" meghatározással is, azaz

akár az idõk végezetéig. Így a szabályozás lehetõvé teszi, hogy az információ

megismerése elõl elvont adat korlátlan ideig megõrizze "titkos" minõségét. Ez

a szabályozási konstrukció az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított

alapjog lényegi tartalmát érinti, mert a közérdekû információt végérvényesen

elzárja a megismerhetõség elõl, márpedig alkotmányos alapjog lényeges

tartalmát az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján törvény sem korlátozhatja.

4. Az Alkotmány és az azt értelmezõ AB határozatok, továbbá az Avt. konkrétan

meghatározzák az új titokvédelmi törvény lehetséges célját, a szabályozás

tárgyát, vagyis az információszabadság korlátjaként szóba jöhetõ kivételeket.

Egyértelmû a szabályozási feladat abban a tekintetben is, hogy megengedett

kivételt csak meghatározott adatfajtára és adatkezelõre együttesen lehet

megállapítani.

Az Avt. 19. §-ában akként rendelkezik a közérdekû adatok nyilvánosságáról,

hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervek kötelesek

lehetõvé tenni, hogy a kezelésükben lévõ közérdekû adatot bárki megismerhesse.

A nyilvánosság korlátozása csak akkor lehetséges, ha az adatot törvény alapján

az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította.

A titokvédelemhez szorosan kapcsolódó jogszabályi környezetre részben az

elavult szabályozás (pl. levéltári szakterület, tudományos kutatás) vagy a

halaszthatatlan kodifikációs szükséglet (pl. informatika) a jellemzõ.

Az államtitok, illetve a szolgálati titok védelmének újraszabályozásán túl a

különbözõ titkokkal, titoksértésekkel kapcsolatos más jogszabályok

felülvizsgálatának és a különbözõ titokfajták közötti összhang megteremtésének

igénye is felmerült.

Jogrendszerünkre a heterogén titokfajták és a titoktárgykör többsíkú, szinte

valamennyi jogágban elõforduló szabályozása a jellemzõ. Jelentõs a különbözõ

szintû jogforrások száma (törvény, tvr., MT rendelet, miniszteri rendelet),

amelyekben az államtitkon vagy szolgálati titkon kívül valamilyen más

titokfajtára (üzemi, üzleti, magántitok, levéltitok stb.) vonatkozó

rendelkezés, vagy csak önmagában a titoktartási kötelezettség elõfordul.

Néhány nemzetközi szerzõdésben is találunk utalást a titokbantartás

mikéntjére, pl: "ugyanúgy kell titokban tartani, mint az állam belsõ

jogszabályai szerinti titkos információkat".

Az általános titoktartási kötelezettség bizonytalan jogi kategóriájával

találkozunk például a kettõs adóztatás elkerülésére, a jövedelem- és

vagyonadók, mûszaki-tudományos, távközlés vagy más témában való együttmûködés

tárgyában kötött két- vagy többoldalú nemzetközi szerzõdések kihirdetésérõl

szóló jogszabályokban.

Több jogszabály foglalkozik egyes titokfogalmak szabályozási kérdéseivel. A

Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 81. §-a szerint személyhez

fûzõdõ jogot sért, aki a levéltitkot, magántitkot, üzemi titkot, üzleti titkot

megsérti.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 7. § (2) bekezdése az

államtitok, a szolgálati titok, az üzleti titok megõrzése érdekében

rendelkezik.

A tisztességtelen piaci magatartásról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény az

üzleti titokkal való visszaélést tiltja, és megadja a fogalommeghatározást.

A pénzintézetekrõl és a pénzintézeti tevékenységrõl szóló 1991. évi LXIX.

törvény 18/A §-a szintén meghatározza az üzleti titkot, de megjeleníti a

szakmai titkot is, mint az üzleti titok egy lehetséges formáját.

A postáról szóló 1992. évi XLV. törvény - a levéltitok és a magántitok mellett

- üzleti és üzemi titkot is ismer.

Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény

29. §-a a Pp.-vel megegyezõen említi a hivatásbeli titkot.

A Munka Törvénykönyve 103. §-ának (3) bekezdése is rendelkezik az üzemi

(üzleti) titokról és ennek védelmérõl.

Valójában itt olyan titokról van szó, amelyeket termelõ, szolgáltató vagy

pénzintézeti tevékenységet végzõ gazdasági szervezetek határoznak meg a saját

tevékenységük körében annak érdekében, hogy versenytársaik e titkok

megismerése révén ne jussanak elõnyhöz. Az üzleti titok védelmének két oldala

van. Az egyik a munkaadó és a munkavállaló közötti viszonyban rendezi a

védelmet. A másik az egymással gazdasági kapcsolatba kerülõ üzleti partnerek

között érvényesül, és polgári jogi kategória.

A banktitok fogalmát a köznyelv két értelemben is használja. Sokan tévesen e

fogalom alatt a pénzintézetek üzleti titkait (források, üzleti módozatok,

kialakítás alatt lévõ új üzleti konstrukciók stb.) értik. Valójában a

banktitok a bank (pénzintézet) és az ügyfél közötti kapcsolatban jelenik meg,

és az a tartalma, hogy az ügyfél vagyoni helyzete illetéktelenek számára ne

legyen megismerhetõ. Ezért a banktitok álláspontunk szerint a személyes adatok

védelmének intézményrendszerébe sorolható magántitok.

Az orvosi titok, az ügyvédi titok, a gyónási titok - itt most fel nem sorolt

társaikkal együtt - azon titokfajták körébe tartozik, amelyet a

büntetõeljárásról és a polgári perrendtartásról szóló törvények a tanúvallomás

megtagadása körében a foglalkozási titok (foglalkozásánál fogva titoktartásra

kötelezett személy) körében említ meg. Ezek a titokfajták ugyancsak

magántitkok, hiszen a természetes személy valamilyen életviszonyával

(egészségi állapotával, családi vagy vagyoni viszonyaival, legbensõbb

gondolataival stb.) függenek össze.

A szabályozásra vonatkozó javaslatok kialakításánál nem lehetett feladat az

említett, titkok körébe tartozó különféle titokfajták mélyreható további

elemzése. Az államtitok, szolgálati titok törvényi szabályozása körében nem

vállalható fel a védelmi intézményrendszerük kialakítására vonatkozó

javaslattétel. Ezt a kérdéskört az állami szervek, mint adatkezelõk és a jogi,

valamint természetes személyek közötti viszonyban, továbbá az utóbbi személyek

egymás közötti viszonyában részben az Avt. rendezi. A magántitok megsértését

polgári jogi (a jogsértés megállapítása, eltiltás a további jogsértéstõl, adat

helyesbítése, törlése, tájékoztatás megadása, kártérítés stb.) és büntetõjogi

(szabálysértési) úton lehet szankcionálni.

A törvényjavaslat azzal, hogy az államtitok és a szolgálati titok fogalmát

pontosan meghatározza, lehetõséget nyújt az egyéb, fõleg a magánszférában

jelentkezõ titokfajtáktól való elhatároláshoz.

5. A Javaslat mindezekre tekintettel a szabályozás rendszerének felépítésénél

két egyenrangú célt kíván megvalósítani: a titkosítási tevékenység

alkotmányosságát és a jogbiztonságot.

A közérdekû adatok megismeréséhez fûzõdõ alapjog érvényesítésével

összefüggésben alapvetõ fontosságúnak tartja, hogy:

- a korlátozó norma tartalma alkotmányosan értelmezhetõ és egyértelmûen

megállapítható legyen,

- a törvénybõl világosan kitûnjön a titkosításra felhatalmazottak köre, annak

tartalma, terjedelme, idõbeli korlátja, eljárási rendje,

- a minõsítés csak alkotmányos okból védelmet igénylõ adatokra vonatkozhat,

ezért nem a megismerhetõség kategorikus kizárása, hanem az alkotmányos indok

fennállása miatti megóvás lehet a feladata,

- a korlátozásnak az elérendõ céllal arányban kell állnia.

A Javaslat úgy kíván eleget tenni az Avt.-ben megfogalmazott kötelezettségnek,

hogy a kivételek útján határozza meg a közérdekû adat megismerésének

korlátozását. A Javaslat csak az alkotmányos korlátokat kijelölõ, valamint a

titokvédelmi kötelezettségrõl rendelkezõ szabályokat állapít meg. A Javaslat

melléklete tartalmazza az általánosan, illetve adatkezelõnként meghatározott

olyan adatfajtákat, amelyek körébe tartozó adat a törvényi feltételek

fennállása esetén államtitokká minõsíthetõ.

A minõsített adatok védelmének és kezelésének az alapjogi korlátozásra

közvetlen hatással nem bíró eljárás részletes szabályait a törvény

felhatalmazása alapján kormányrendelet határozza meg, amelyik egyúttal

tartalmazza a minõsített adatok védelméhez szükséges technikai jellegû

elõírásokat is.

Az elõkészítés során felvetõdött, hogy indokolt-e külön jogszabályban

meghatározni a minõsített adatok védelmével kapcsolatos adminisztratív

rendelkezéseket akkor, amikor a különbözõ szervezetek iratkezelési feladatait

a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló

törvénytervezet önálló tárgykörrel kívánja megoldani.

A Javaslat szerint a minõsített adatok adminisztratív védelmének egyik

legfontosabb része a kezelés rendjének az általános iratokénál szigorúbb

meghatározása, amely attól függetlenül irányadó, hogy a minõsített adat állami

szerv, közfeladatot ellátó szerv, gazdálkodó szervezet vagy más szervezet

birtokában van. Kizárólag így adható garancia arra, hogy a megfelelõ

jogosítvánnyal felruházott szervek által, valamint más állam vagy nemzetközi

szervezet részérõl titokká minõsített és átadott adatok védhetõk legyenek.

Természetesen ezzel a megoldással egy adott szervezetnél kettõs iratkezelési

rendszer alakul ki. Ezzel reálisan számolhatunk, azonban valódi intézményes

védelem az európai országokban már bevezetett minimális követelmények nélkül

nem lehetséges. Fontos ugyanis, hogy a minõsített adathordozók kezelése az

egyéb adatoknál, iratoknál szigorúbb eljárási rendben történjen, és azoktól

fizikailag is elkülönüljön. Ez csak mindenkire egyaránt vonatkozó, egységes

rendszerben képzelhetõ el.

R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

Az 1. §-hoz

A Javaslat a törvény céljának meghatározásánál a lehetõ legegyszerûbb

megoldásra törekszik.A preambulummal összhangban azt kívánja kifejezni, hogy a

közérdekû adatoknak csak a legszükségesebb mértékû korlátozását vállalja fel,

és ebben a körben mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szabályokat kíván életbe

léptetni. Jelzi azt is, hogy csak az államtitok körében határoz meg a

minõsítésnél szóba jöhetõ adatfajtákat, valamint azt is, hogy az Avt.-ben

nevesített államtitok és szolgálati titok körén túl nem kíván meghatározást

adni más titokfajtákra.

Értelmezõ rendelkezések

A 2. §-hoz

1. A Javaslat viszonylag részletesen foglalkozik az értelmezõ rendelkezések

körében egyes fogalmak meghatározásával. Ez két ok miatt fontos. Egyrészrõl

azért, mert a titokvédelem is adatokra vonatkozik, azonban sajátos adatkörre,

emiatt jelentõs mértékben el kell térni az Avt. fogalom-meghatározásától.

Másrészrõl a fogalmak pontosítása lényegesen egyszerûsíti a szabályozás

rendszerét, jól szolgálja a közérthetõséget, segíti a "rokon" jogterületekhez

való illeszkedést.

2. A Javaslatnak a minõsítési eljárásra adott meghatározása amellett, hogy

utal annak eljárási jellegére, ki akarja hangsúlyozni annak lényegét. Eszerint

az adat egyértelmûen a tartalmánál fogva eshet minõsítési eljárás alá, és csak

akkor, ha egyben valamelyik titokköri kategóriában nevesített adatfajtába

tartozik. Ezért az eljárás fõ célja az adat hovatartozásának megállapítása, és

ezt követi a döntés, mely alapján a minõsítési jelölést feltünteti.

A Javaslat nem kívánja alkalmazni azt a külföldön több helyen ismert

megoldást, miszerint a nyílt iratot is jelöléssel kell ellátni (pl. "Nem

titkos", "Nyílt irat"). Abból a meggondolásból indul ki, hogy amelyik iraton a

minõsítési jelölés nincs feltüntetve, e törvény szerint korlátozás alá nem

esik.

3. A minõsített adat értelmezésénél a Javaslat változtatni kíván az eddigi

felfogáson. A hatályos szabályozás az iratalapú adathordozó bázisán épült

fel, rendelkezései is iratszemléletet tükröznek. A fogalom meghatározásánál a

Javaslat abból a gyakorlati tapasztalatból indul ki, hogy iraton kívül más

dolog is hordozhat védendõ információt, pl. magának egy objektumnak a léte,

annak földrajzi helye vagy rendeltetése. Figyelembe kell venni azt is, hogy a

korszerûsödõ közigazgatásban a bizalmi elv érvényesülése a szóbeli

rendelkezések bõvülésével jár együtt, így a szóban adott információban is

megjelenhetnek a védendõ adatok. A fogalommeghatározás egyben igyekszik

feloldani a taxációt, kiterjesztve azt a titkot hordozó eljárási módra vagy

bármilyen más ismeretanyagra. Mindennek célja az is, hogy a törvény

idõállóságát biztosítsa.

Tekintettel kell lenni arra is, hogy bizonyos védett információkat hordozó

objektumokon - sajátosságuknál fogva - a minõsítési jelölés nem tüntethetõ

fel, így a megkülönböztetés arra is lehetõséget nyújt, hogy a minõsítési

eljárás során ezekre nézve eltérõ szabály érvényesüljön.

4. A minõsített adat továbbítása és a minõsített adattal való rendelkezés

esetén a Javaslat egyrészrõl az Avt. fogalommeghatározásától való eltérés

miatt ad definíciót. Lényeges különbség van ugyanis az Avt. adattovábbításról

szóló meghatározása és a Javaslatban adott között. Ez utóbbinál ugyanis ki

kellett hangsúlyozni, hogy a továbbítás milyen, a minõsítõ engedélyén alapuló

magatartást takar.

A minõsített adattal való rendelkezés a titokvédelem területén olyan eljárás,

amelynek részcselekményeihez jelentõs jogok, kötelezettségek tapadnak.

Ugyanakkor a minõsített adattal való rendelkezés joga lehet bõvebb vagy

szûkebb attól függõen, hogy a minõsítõ vagy más rendelkezésre jogosult, mely

jogosítványait adhatja vagy adja át. Ennek világosan nyomonkövethetõ volta

különösen akkor fontos, ha felmerül a felelõsség kérdése. Az egyértelmûség

okából a Javaslat abból indul ki, hogy a rendelkezés részcselekményeinek

kizárólagos felsorolása adja a legegyértelmûbb megoldást. Ezzel nyílik

megfelelõ mód arra is, hogy a rendelkezési jog átadására jogosult a

felhatalmazásban pontosan meg tudja határozni, milyen részmûveletek

elvégzésére szól a felhatalmazás.

5. Az értelmezõ rendelkezések között külön foglalkozik a Javaslat a

rendvédelmi szerv fogalmával. Erre azért van szükség, mert számos törvényünk

használja ezt a fogalmat, azonban ezen más-más szervezeteket ért (pl. a

rendõrségi törvény). A Javaslatban az eltérést az indokolja, hogy a katonai

nemzetbiztonsági szolgálatok a honvédség keretében mûködnek, és így rájuk a

honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény 10. §-ának k) pontja alapján eltérõ

szabályok vonatkozhatnak.

A Javaslat ugyanakkor fel kívánja oldani az értelmezésbõl adódó

összeütközéseket azáltal, hogy az itt nem szabályozott kérdésekre részben az

Avt., részben a köziratokra vonatkozó szabályokat terjeszti ki.

II. fejezet

TITOKFAJTÁK

Államtitok

A 3. §-hoz

1. A Javaslat egyik súlyponti része a titokfajták meghatározásáról szóló

fejezet. Itt egyrészrõl figyelembe kell venni, hogy az államtitok fogalma

megfeleljen az Avt. rendelkezéseinek, az Alkotmánybíróság határozatában adott

iránymutatásnak, másrészrõl ne kerüljön ellentétbe a hatályos törvények,

különösen a Btk. rendelkezéseivel. Mindenképpen biztosítsa, hogy egy

meghatározott körbe (államtitokkör) tartozó adat csak akkor képezhessen

államtitkot, ha nyilvánossága az Avt.-ben is meghatározott, jelentõs állami

érdekeket sérthet vagy veszélyeztethet és a nemzetközi gyakorlatnak, továbbá

az általunk parafált egyezményeknek is megfelel. Az államtitok meghatározása

tehát feltételezi egy zárt államtitokköri jegyzék létét, amely a törvény

elválaszthatatlan mellékletét képezi.

A Javaslat rendezi az államtitokká nyilváníthatóság leghosszabb érvényességi

idejét is. Ezt 90 évben állapítja meg, míg az államtitokköri jegyzék az egyes

adatfajtákra nézve adatkezelõnként határozza meg a speciális maximumot, amely

csak bizonyos minõsített objektumok létezése, fekvése, minõsített adatai

tekintetében lenne egy ízben meghosszabbítható, figyelemmel azok 90 évnél is

hosszabb létezésére.

2. A Javaslat szakít a hatályos szabályozás államtitok fogalmával, amely csak

akkor ismerte el egy adat államtitokká való minõsítését, ha illetéktelen

személy tudomására jutása bizonyos állami érdekek veszélyeztetésével

járhatott, és azt az arra jogosult vagy jogszabály, az államtitoknak

tekintendõ adatok körébe utalta. Az államtitoknak tekinthetõ adatok körét

példálózó jelleggel adja meg. Ez a megoldás bár látszólag a kivétel elvén

mûködött, ám a titokká minõsíthetõ adatok körét parttalanná tette.

A Javaslat az államtitok meghatározásánál egyrészrõl megköveteli annak

megállapítását, hogy a védendõ adat nyilvánosságra hozatala, megszerzése vagy

felhasználása valóban jelent-e sérelmet vagy veszélyt, vagyis az adat tartalma

valóban érdemes-e a védelemre. Ezáltal igyekszik elejét venni a pusztán formai

okokból történõ minõsítésnek. Nem elegendõ tehát a titokkörbe tartozás puszta

ténye, vizsgálni kell az esetleges nyilvánosságra kerülés által kialakuló

sérelem vagy veszélyeztetettség fokát. Másrészrõl új elemként építi be a

Javaslat a Btk.-val való összhang érdekében a titoksértés tényállási elemeit.

3. A Javaslat a mellékletét képezõ ún. államtitokköri jegyzék összeállításánál

arra törekszik, hogy az Avt. 1. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak

megfelelõen adatkezelõre és az általa kezelt adatfajtákra együttesen és

kizárólagosan sorolja fel a titokköröket. Bõvítésük vagy szûkítésük így csak

törvény által lehetséges. Az együttes meghatározás egyben azt is jelenti, hogy

egy-egy adatkezelõ kizárólag a "saját" titokkörében jogosult minõsítésre. Ez

azért fontos, mert megfelelõ biztonsággal az adatkezelõ csak saját területéhez

tartozó adatok tekintetében tud megalapozott döntést hozni. Ha olyan adatfajta

keletkezik nála, amely más adatkezelõ titokkörébe tartozik, úgy az arra

jogosultnál kezdeményezheti a minõsítést.

A titokköri jegyzékre vonatkozó indítványokat az érintett adatkezelõk tették

meg a kodifikációs eljárás során. Azok megfelelnek a nemzetközi

egyezségokmányokban és ajánlásokban megfogalmazott azon kivételi körnek,

miszerint honvédelmi és nemzetbiztonsági, külügyi és nemzetközi, pénzügyi és

költségvetési, közbiztonsági és bûnmegelõzési, igazságszolgáltatási adatok

körében elismerik a közérdekû adatok nyilvánosságának meghatározott rend

szerinti korlátozását.

Szolgálati titok

A 4. §-hoz

A Javaslat az eddigi gyakorlatnak megfelelõen az államtitok mellett fenntartja

a szolgálati titok intézményét, de a szolgálati titok meghatározásánál is

eltér a hatályos szabályozás megoldásától.

A hatályos szabályozás által meghatározott szolgálati titok fogalom egyik

lényeges eleme az állami, társadalmi szervezet érdekeinek sérelme, mint

titokfajtát keletkeztetõ elem. Az érdeksérelem azonban olyan tág fogalom,

amely alkalmas arra, hogy a szolgálati titokká való minõsítést, és így a

nyilvánosság korlátozását beláthatatlanul széles közérdekû adatkörre terjessze

ki.

A Javaslat a hatályos rendelkezésektõl eltérõ megoldás kialakításánál abból

indul ki, hogy az államtitok megfelelõ védelmet nyújt az államtitokköri

jegyzékben meghatározott adatfajták körébe tartozó közérdekû adat védelmére. A

szolgálati titok kategóriával történõ nyilvánosságkorlátozás célja kizárólag

az állami szerv eljárása zavartalanságának, illetéktelen befolyástól mentes

gyakorlásának biztosítását szolgálja. Természetesen nem azt jelenti, hogy a

közigazgatási eljárás átláthatóságát elzárná az ügyfél vagy az érintett elõl.

Az ügyfél jogait az eljárásjog (betekintés joga) garantálja, az Avt. pedig

széles körben biztosítja az érintett jogait. A szolgálati titok esetében arról

van szó, hogy egyrészrõl éppen az elõbb említettek jogait is védi az

illetéktelenek által történõ megismeréstõl, másrészrõl a közigazgatási döntés-

elõkészítõ eljárás dokumentumaiban foglaltak nyilvánosságra kerülése ellen ad

védelmet a döntés pártatlansága, jogszerûsége és illetéktelen befolyásmentes

meghozatala érdekében.

A szolgálati titokfajta meghatározásánál a Javaslat eltér az államtitoknál

alkalmazott megoldástól. Itt ugyanis a szervezetek mûködésének sokféleségére

való tekintettel nem lehet egyetlen törvény által alkalmazni rendelt

szolgálati titokköri jegyzéket összeállítani. Az eltérés további indoka az,

hogy szervezetenként más és más olyan érdekkör merült fel, melynek

nyilvánossága akadályozná az illetéktelenek befolyástól mentes mûködését vagy

a döntések pártatlanságát.

A szolgálati titokká minõsítésnek a legindokoltabb körre történõ korlátozása

céljából a Javaslat az államtitokhoz hasonlóan kizárólag törvény által

meghatározott állami szervek részére engedi meg a szolgálati titokká

minõsítést, az általuk összeállított nyilvános szolgálati titokköri jegyzék

alapján. A jegyzéket az említett szerveknek a záró rendelkezések között

megállapított határidõig a Magyar Közlönyben közlemény formájában, a

jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. 57. §-a szerint nyilvánosságra kell

hozniuk.

A szolgálati titok esetében a Javaslat kevésbé kívánja korlátozni a

nyilvánosságot, ezért a szolgálati titoknál az államtitokhoz képest jelentõsen

alacsonyabb a generális maximumként meghatározott védelmi idõ és szélesebb

körû a betekintési lehetõség is. A Javaslat megtiltja bizonyos adatfajták

szolgálati titokká minõsítését. Ezeket az adatokat az Avt. 19. § (2) bekezdése

egyértelmûen meghatározza.

Külföldi minõsített adat

Az 5. §-hoz

A Javaslat a nem hazai eredetû minõsített adatok védelmérõl is szól. Ebben a

körben a gondot leginkább az jelentheti, hogy más államok vagy nemzetközi

szervezetek a Javaslatban említettnél több vagy más titokkategóriát ismernek

(pl. szolgálati használatra, bizalmas, titkos, szigorúan titkos stb.) Ezek

megfeleltetése a törvény keretei között a hatályos és a tervezett

titokfajtákkal szükségtelen, mert az ilyen tárgyú kötelezettségvállalásunknak

a magyar jogrendszerben hagyományosan kialakult titokkategóriákkal is eleget

tehetünk.

A Javaslat abból indul ki, hogy államtitok, szolgálati titok közérdekû

adatként csak a Magyar Köztársaság közhatalommal felruházott szervénél

keletkezhet. A hatályos rendelkezés, amely lehet, hogy jól megfelelt a korábbi

függõségi viszonyok követelményeinek, ma már tarthatatlan. Más kérdés az, hogy

a nemzetközi partner által történt minõsítést elismerjük, a minõsített adatot

nemzetközi kötelezettség alapján védjük. Ezért a megfeleltetést, a védelem

módját a Javaslat nemzetközi szerzõdésre bízza azzal, ha nemzetközi szerzõdés

vagy megállapodás másképpen nem rendelkezik, úgy a végrehajtási

rendelkezésekben meghatározott védelmi szabályokat kell alkalmazni a külföldi

eredetû minõsített adatra.

III. FEJEZET

A MINÕSÍTÉSRE JOGOSULTAK ÉS A MINÕSÍTÉSI ELJÁRÁS

A minõsítésre jogosultak

A 6. §-hoz

1. A Javaslat úgy kíván eleget tenni az Avt. és az Alkotmánybíróság

határozatában megjelenített alkotmányos elvnek, hogy csak a közhatalmi

jogosítványokkal felruházott közjogi és közigazgatási szervezetek vezetõi

számára ad minõsítési jogkört a törvényekben és jogszabályokban meghatározott

feladat- és hatáskörök gyakorlása körében. Ezzel a megoldással gyökeresen

szakít a hatályos szabályozás alapján kialakult helyzettel. A Ttvr. széles

körû lehetõséget adott a különbözõ szervezetek vezetõi számára a minõsítésre,

így minõsíthettek önkormányzatok, társadalmi szervezetek is. Ez a megoldás

azon túl, hogy alkotmányellenes, azzal a veszéllyel is járt, hogy a választás

útján létrejött különbözõ közfeladatot ellátó szervezetek saját választóik,

tagjaik elõl is elrejthettek információkat. A minõsítésbõl való kizárásuk nem

jelenti azt, hogy a közfeladatot ellátó szervezetek, az önkormányzatok nem

kaphatnak az állami feladataik végrehajtásához minõsített adatot. Az

államtitkon és szolgálati titkon kívüli titkaik kívül esnek a Javaslat

szerinti szabályozás körén, védelmüket a különbözõ, más törvényekben,

jogszabályokban meghatározott adatvédelmi rendszerek kielégítik.

A Javaslat azonban egy ponton áttöri az állami szervek kizárólagos minõsítési

jogosultságának elvét. A honvédelmi érdekek védelmében - a honvédelemrõl szóló

1993. évi CX. törvény 66. §-ának keretei között - a honvédelmi felkészülési és

az országmozgósítási feladatokkal felruházott szervek vezetõi részére megadja

a minõsítési jogot.

2. A minõsítési jogkörök átruházását a hatályos rendelkezésekhez hasonlóan a

Javaslat is lehetõvé teszi. Az államtitokkal kapcsolatban azonban ezt a

lehetõséget csak a lehetõ legszûkebb vezetõi körre, a helyettesek körére

terjeszti ki, amire a gyorsabb ügymenet, a zökkenõmentes ügyintézés miatt

elengedhetetlenül szükség van.

A szolgálati titokká történõ minõsítés esetén a Javaslat az ügydöntõ

hatáskörrel rendelkezõ munkatársak minõsítési joggal való felruházását is

megengedi. Míg az államtitok esetén a vezetõi felelõsség fenntartása egyben

korlátja is a minõsítés parttalanná válásának, addig a szolgálati titokká

minõsítésnél a centralizáció nem szolgálná a kívánt cél elérését. Az ügydöntõ

jogkörrel bíró köztisztviselõ ugyanis közvetlenül fel tudja mérni a minõsítés

indokoltságát, az illetéktelen beavatkozás veszélyének felismerése és

elhárítása az õ feladatkörében jelentkezik.

Mivel a szolgálati titok ugyanakkor korántsem jelent olyan hozzáférési

korlátot mint az államtitok, így a hatáskör átadás szélesebb körre való

kiterjesztése itt kevésbé veszélyezteti a közérdekû adatok nyilvánosságát. A

Javaslat csak a minõsítõ részére adja meg az átruházás jogát. Annak

továbbadására (szubdelegáció) nem ad lehetõséget.

3. Az általános szabály alól a Javaslat meghatározott igazgatási területeken

kivételt tesz. Vannak ugyanis az állam mûködésének olyan területei, ahol az

ügyek természete eleve megkívánja az adatokhoz való hozzáférés legszûkebb

körre való korlátozását, és így a teljesen zártkörû kezelést. Ezekben az

ügyekben az információk általában az üggyel közvetlenül foglalkozóknál

keletkeznek. A minõsítés elmaradása vagy késedelme pedig azzal a veszéllyel

jár, hogy az adat, ha átmenetileg is, de védtelen marad. Ilyen területei az

állam mûködésének a honvédelem, a nemzetbiztonság és a bûnüldözés, vagyis azok

a területek, ahol törvényi felhatalmazás alapján gyakorlat a titkos

információszerzés, az idegen titkos információszerzés elhárítása, és ahol az

intézkedés gyorsasága, az intézkedés leplezett szervezése a siker egyértelmû

feltétele. Ezért a Javaslat igen szûk körben, de lehetõséget ad az általános

szabályoktól való eltérésre, meghatározva azt is, milyen feladatok körében

kerülhet sor, az eltérõ szabályok alkalmazására, és milyen módon történhet a

jogkör átruházása.

Minõsítés

A 7-9. §-okhoz

1. A Javaslat a minõsítési eljárás tekintetében szakít a hatályos szabályozás

gyakorlatával. A Ttvr. meglehetõsen szûkszavú rendelkezései mindössze a

minõsítésnek az iraton való feltüntetését és az érvényességi idõ jelölését

írták elõ. A minõsítõ személye így ismeretlen maradt. A minõsítés érvényességi

idejére vonatkozó elõírás hiányában gyakorlattá válhatott a "visszavonásig", a

"nyilvánosságra hozatalig" stb. idõtartam meghatározás, ami végsõ soron

idõtlenné tette a tilalmat.

A Javaslat az eljárási rend kialakításával - amely egyszerû - mintegy

kényszeríti a minõsítés követelményeinek megfelelni látszó adattal találkozót

arra, hogy a minõsítés szükségességét, törvényességét átgondolja. Az

indokolási kötelezettség teljesítése pedig szembesítheti a kezdeményezés

indokolatlan voltával. A minõsítési eljárás során keletkezett ügyiratok ezzel

a megoldással bármikor visszakereshetõen igazolják az eljárás

megalapozottságát, ami különösen azért fontos, mert a késõbbi jogvitában az

indokolás bizonyító erõvel is bírhat.

A minõsítési kezdeményezés elbírálására a Javaslat az államigazgatási eljárás

általános szabályainak megfelelõ határidõt határoz meg annak érdekében, hogy

az eljárás idõtlenné válása ne vezethessen visszaélésekhez. A 30 napos

határidõ, egyszeri ugyanilyen tartamú meghosszabbítása után az adat

nyilvánossá válik, ezzel mintegy kizárja, hogy a döntéshozó mulasztásával

indokolatlan titkosítási elõnyhöz jusson, erõsítve ezzel az adatok

közérdekûsége elvének érvényesülését.

A szolgálati titokká minõsítési eljárást a Javaslat egyszerûsíteni kívánja. A

külön indokolást nem teszi kötelezõvé.

A Javaslat a minõsítés formai követelményeiben a hatályos szabályozáshoz

képest jelentõs módosítást vezet be. A tervezett megoldás szerint a titok

fokozatának jelölése, az érvényességi idõ feltüntetése mellett a minõsítési

jelölésnek tartalmaznia kell a minõsítõ nevét és beosztását. Ezzel megszûnik

az eddigi gyakorlatban kialakult névtelenség, egyértelmûen megállapítható a

minõsítés eredete. A minõsítõ személyének ismerete a jogviták kezdeményezését,

a hatáskör és illetékesség megállapítását is megkönnyíti.

2. A Javaslat szerint a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében annak vezetõje, a

fegyveres erõ, a rendvédelmi szerv esetében az irányításra jogosult miniszter

eltérõen is megállapíthatja a minõsítési eljárás rendjét. Ezt az eltérést az

teszi indokolttá, hogy a Kormány, illetve az ügyrendje alapján mûködõ

testületek (kabinetek, kormánybizottságok) üléseinek a Miniszterelnöki

Hivatalban történõ elõkészítésével kapcsolatos adatok, az üléseken

elhangzottakat, történteket rögzítõ dokumentumok nyilvánosságát indokolt

korlátozni. Ez természetesen nem jelentheti az ülések elé kerülõ napirendi

anyagok, elõterjesztések automatikus minõsítését. Azokat tartalmuknál fogva az

elõterjesztõ minõsíti. Fontos államérdek, hogy e testületek elõkészítésével

kapcsolatos munkálatokat a nyilvánosság befolyásától mentesen végezzék. A

testület tagjai felkészülését szolgáló munkadokumentumok, feljegyzések és

javaslatok tartalma csak a címzettnek szól. Nem szabad a felkészítést végzõ

szakértõket arra kötelezni, hogy ezt a felelõsségteljes munkájukat a

nyilvánosság elõtt végezzék.

Ugyancsak nem tartozik a nyilvánosság elé az üléseken elhangzott véleményeket,

ellenvéleményeket és érveket tartalmazó dokumentum, hiszen számos esetben az

érveket és ellenérveket minõsített adatokkal, vagy egyéb titokfajták körébe

tartozó tényekkel, körülményekkel kell alátámasztani. Ezért célszerû lehetõvé

tenni, hogy a minõsítési eljárás során a kivétel érvényesüljön, és

egyszerûsített eljárással, például indokolás készítése nélkül az említett

adatok minõsíthetõk legyenek.

A fegyveres erõ, a rendvédelmi szerv minõsítési eljárására nézve az eltérést e

szervezetek sajátos feladatköre és szigorú hierarchikus mûködési rendje

indokolja, ugyanúgy mint a minõsítõi jogköröknél meghatározott kivétel

esetében (lásd a 6. §-hoz fûzött indokolás 2. pontját). Nem teszi lehetõvé a

Javaslat azt, hogy az irányító miniszter a minõsítési jelöléstõl eltérjen,

csak az eljárás gyorsítása érdekében állapíthat meg eltérõ szabályokat.

A minõsítés felülvizsgálata

A 10. §-hoz

1. A Javaslat a közérdekû adatok nyilvánosságának legszükségesebb korlátozása

elvének megfelelõen elõírja a minõsített adatok rendszeres felülvizsgálatát.

Ennek során a felülvizsgálatot végzõ fenntarthatja, törölheti és szükség

esetén módosítja a minõsítést. Ez azért is indokolt, mivel a minõsítés után

bekövetkezhetnek olyan tények, körülmények, amelyek okafogyottá tehetik az

eredeti döntést, így a minõsítés megszüntethetõ, érvényességi ideje

csökkenthetõ.

2. Az egyes szervezetek jogutód nélküli megszûnésének esetére is szabályt ad a

Javaslat. Ilyenkor valamennyi minõsített iratot felül kell vizsgálni,

függetlenül a korábbi felülvizsgálattól eltelt idõtartamtól. Erre azért van

szükség, hogy a jogutód nélkül megszûnt szervezetek iratanyagának megfelelõ

elhelyezésérõl szabályszerûen gondoskodjanak, és valóban csak az indokolt

esetekben maradjon fenn a minõsítés.

3. A Javaslat a minõsítések saját hatáskörben történõ felülvizsgálata mellett

lehetõvé teszi, hogy a legfõbb ügyész, a kormány tagja, a határõrség

parancsnoka, a rendvédelmi szerv vezetõje felülbírálhassa az irányítása alatt

álló szervezet felhatalmazottjának minõsítését. Erre különösen azokban az

esetekben van szükség, ahol a minõsítés az általános szabályoktól eltérõen

alacsonyabb szintre is leadható (6. § (4) bekezdés). Ez egyrészrõl visszatartó

erõvel bír a minõsítési túlkapások ellen, másrészrõl lehetõvé teszi a

jogsérelem irányítói jogkörben történõ orvoslását.

4. A Javaslat azonban kivételt tesz a felülvizsgálati kötelezettség alól a

Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület mûködése esetében. A

titokköri jegyzék alapján az említett szervezetek mûködésével kapcsolatos

munkadokumentumok az államtitok körébe tartoznak adattartalmuktól függetlenül

azon oknál fogva, hogy ez a testület informális beavatkozástól mentes

mûködése, tevékenysége eredményességének garanciája. A nemzetközi ajánlások és

a kialakult gyakorlat is védelemben részesíti a testület tevékenységével

kapcsolatos adatokat. Ez a védelem viszont csak abban az esetben mûködik, ha a

védelem megfelelõ idõhatára is biztosított, és különbözõ megfontolások alapján

sem nyílik mód az adatok indokolatlan nyilvánosságra hozatalára. Ezért ebben

az adatfajta körben a felülvizsgálatot az érvényesség idõtartama alatt

kifejezetten megtiltja a Javaslat.

IV. FEJEZET

A MINÕSÍTETT ADAT MEGISMERÉSE

A megismerés és engedélyezése

A 11-13. §-okhoz

1. A Javaslat a minõsített adat megismerésére alanyi jogon hatalmazza fel a

minõsítõt, a titokbirtokost, a titokvédelmi felügyelõt. Természetesen nem

zárja ki, hogy megismerhesse a minõsített adatot az, aki erre törvényi

felhatalmazást kapott. Mindenki más csak engedéllyel ismerheti meg a

minõsített adatot, akkor is, ha az adattal érintett. Ez a korlátozás az Avt.

16. §-ában adott felhatalmazás alapján épült be a Javaslatba azzal, hogy a

szolgálati titok tekintetében ezt a korlátozási lehetõséget nem kívánja

érvényesíteni, hanem más törvényre bízza a tilalom megállapítását. Ennek oka,

hogy a szolgálati titok csak olyan adatokra terjed ki, amelyek a szerv

zavartalan mûködése érdekében bírnak jelentõséggel. Az érintett által történõ

megismerés itt veszélyt általában nem hordoz. Azt viszont lehetõvé kell tenni,

hogy törvény pl. nemzetbiztonsági okokból az érintettet a megismerési jogában

korlátozza, erre utal a Javaslatban szereplõ kivétel.

2. A Javaslat külön rendelkezést tartalmaz az állami feladat végrehajtásába

bevont közremûködõ nem állami szervekre nézve. A gyakorlatban rendszerint

elõfordul, hogy állami feladat végrehajtásába bevonnak gazdálkodó

szervezeteket, társadalmi szervezeteket, magánszemélyeket. A közremûködõkre is

vonatkozik az általános szabály, miszerint csak engedély alapján juthatnak a

minõsített adat birtokába. Az adat tényleges megismeréséhez azonban a Javaslat

külön feltételt támaszt. A minõsített adat csak akkor adható át a

közremûködõnek, ha megteremtette a védelemhez szükséges jogszabályban elõírt

személyi, szervezeti, technikai feltételeket. Ezek meglétét nemcsak átadáskor,

hanem folyamatosan indokolt ellenõrizni. E jogkör gyakorlására nézve a felek

között a feladat végrehajtása érdekében kötött szerzõdésben is meg lehet

állapodni.

A megismerési kérelem elintézése

A 14. §-hoz

A megismerési kérelem elbírálására a Javaslat szerint csak a minõsítõ

jogosult, hiszen õ rendelkezik a minõsítés indokoltságát megalapozó

információkkal. A kérelemre nézve nincs formakényszer, elegendõ a kért adat

megjelölése. A Javaslat nem kíván az eljárással részletesebben foglalkozni,

mivel célszerû elkerülni a párhuzamos megoldásokat. Ezért az Avt. eljárási

szabályait rendeli alkalmazni, csupán a bírósági eljárás tekintetében ad

kiegészítõ szabályt. Az eltérésre azért van szükség, mert adott esetben

elõfordulhat, hogy a megtagadó nem azonos a minõsítõvel, illetve a szolgálati

titokká történõ minõsítés államtitokká minõsített adaton alapul.

V. FEJEZET

A MINÕSÍTETT ADAT VÉDELME

Általános szabályok

A 15-17. §-okhoz

1. A Javaslat a minõsített adat megismerésére jogosultak részére egyértelmûen

meghatározza a kötelezettségeket függetlenül attól, hogy a megismerésre

törvényadta joga van, vagy engedély alapozta meg e jogát. A titok megtartása

ugyanis mindenkire kötelezõ, arra is, aki véletlenül jutott titok birtokába

(pl. minõsített iratot talál). Aki viszont tisztségénél, hivatásánál,

beosztásánál fogva rendszeresen államtitkot ismer vagy ismerhet meg, és az

errõl szóló törvény nemzetbiztonsági okokból azt fontosnak tartja, köteles

alávetni magát a törvényben elõírt biztonsági ellenõrzésnek.

Köztudomású, hogy a minõsített adatok kiszivárgása, illetéktelenek birtokába

jutása veszélyhelyzetet idézhet elõ. A minõsített adat nem csak szándékosan

hozható illetéktelenek tudomására, ez megtörténhet gondatlanságból is. Az

ellenõrzés egyik célja például a gondatlanságra való hajlam kiszûrése,

valamint esetleg olyan, a megismerésre jogosult személyiségében rejlõ okoknak,

biztonsági kockázati tényezõknek a felkutatása, amelyek eleve veszélyeztetik a

titok megtartását.

2. A Javaslat törvényi szinten kívánja szabályozni a titoktartási

kötelezettség alóli felmentést, amelyet eddig külön kormányrendelet

szabályozott, és általában a legmagasabb (miniszteri) szintre emelte az

engedélyezési hatáskört. A Javaslat abból indul ki, hogy a minõsítõ képes

eldönteni azt, hogy a kérdéses minõsített adatról engedélyezi-e a

nyilatkozattételt. Ez a legegyszerûbb és leggyorsabb megoldás, mivel a

minõsítési jelölésbõl a minõsítõ személye ismert.

3. A Javaslat rendezni kívánja a jogellenesen vagy illetéktelenül megismert,

birtokba vett minõsített adattal kapcsolatos kötelezettségeket, a

nyilvánosságrahozatal rendjét és a külföldre való továbbítás módját.

Ha valakinek minõsített adat jut a birtokába, de annak birtoklására,

megismerésére nem jogosult (találás), úgy az adatot a minõsítõhöz kell

eljuttatnia. Ez feltételezi a minõsítési jelölés ismeretét. Ha erre nincs mód,

pl. az irat zárt borítékban van elhelyezve, akkor a legközelebbi rendõri

szervnek kell átadnia, mert ennek további õrzése itt biztosított, és megfelelõ

eljárás során a rendõrség tudja kideríteni, ki a minõsítõ, és így hozzá

eljuttatni.

4. A Javaslat biztonsági okokból a megismerés engedélyezéséhez képest

szigorúbb szabályokat állapít meg az államtitok nyilvánosságra hozatalára,

külföldi részére történõ átadásra, a külföldre vitelre, a honvédelmi és

külügyi érdekbõl minõsített adatok tekintetében. Ezeknél az adatoknál csak a

miniszter, illetve a rendvédelmi szerv vezetõje adhat ki engedélyt,

függetlenül attól, hogy ki minõsítette. Az államtitkot képezõ adatot külföldre

csak megfelelõ mentességet élvezõ személy továbbíthat. Ellenkezõ esetben pl. a

határ- és vámvizsgálatnál az adatot illetéktelenek is megismerhetnék.

A titokbirtokos szerv vezetõjének feladat- és hatásköre

A 18. és 19. §-hoz

1. A Javaslat a titokbirtokos szerv vezetõjének feladatát a hatályos

rendelkezésekhez hasonlóan határozza meg. A titokbirtokos - mint arra az

értelmezõ rendelkezések is utalnak - a minõsítõ, illetve az, akinek a

minõsített adatot jogszerûen továbbították. A minõsítõ, valamint a minõsítési

jogkörrel nem rendelkezõ titokbirtokos titokvédelemmel kapcsolatos

legfontosabb feladatait a Javaslat azonosan állapítja meg. Aki viszont úgy

válik titokbirtokossá, hogy részére az adatot továbbították, de nem minõsítõ,

nem rendelkezhet minõsítõ részére megállapított jogokkal.

2. A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a titokbirtokos az irányítása alatt álló

szervezeten belül titokvédelmi felügyelõt jelöljön ki, akire átruházhatja a

titokvédelemmel kapcsolatos jogosítványait. Természetesen a titokvédelmi

felügyelõ kinevezése nem kötelezõ, kisebb létszámú vagy alacsony minõsített

iratforgalommal rendelkezõ szervezeteknél a vezetõ maga is elláthatja a

titokvédelmi feladatokat. A Javaslat külön kiemeli, hogy amennyiben a

titokbirtokos szerv vezetõje minõsítõ is, úgy a saját minõsített adata

tekintetében teljes körûen megilletik a rendelkezési jogok. Ha a titokbirtokos

szervhez más személy által minõsített adat kerül, az intézkedési jogok csak

korlátozottan illetik meg, bizonyos intézkedéseket önállóan is megtehet,

bizonyos intézkedéseket csak abban a körben amire vonatkozóan a minõsítõ arra

felhatalmazást adott. Az intézkedési jogosítványok szétválasztása azért

fontos, mert a titkosított adat "ura" a minõsítõ, így bizonyos jogköröket - ha

a törvény kivételt nem tesz - csak õ ruházhat át titokbirtokosra.

Betekintõ

A 20. §-hoz

A Javaslat külön meghatározza a betekintõ jogkörét. Betekintõnek azt tekinti,

aki a megismerésen kívül a minõsített adattal, ha korlátozottan is, de

rendelkezhet. A betekintési engedély mindig visszavonásig érvényes, mert ez a

jog általában meghatározott beosztásokhoz, munkakörökhöz tapad. A betekintõ

azonban ezt a jogát másra nem ruházhatja át, az személyesen illeti meg, és az

eddig kialakult gyakorlat szerint a betekintési jogot a kinevezéssel, illetve

a megbízással egyidejûleg kapja meg. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a

munkavégzéssel összefüggõ jogviszony keletkezésétõl idõben elváljon. A

jogviszony megszûnésével viszont e jogosítvány is visszavonásra kerül.

Titokvédelmi felügyelõ

A 21. §-hoz

A titokvédelmi felügyelõ a titokbirtokos szerv vezetõjének megbízása alapján

jár el. A Javaslat azonban fontosnak tartja, hogy meghatározott jogosítványait

kiemelje, amelyek átruházásától az õt megbízó személy nem tekinthet el.

Ellenkezõ esetben a feladatát nem tudná megfelelõen ellátni. Természetesen

nincs akadálya annak, hogy a törvényben meghatározott jogkörökön túl a

titokbirtokos más jogkörét átruházhassa, azonban, ha a titokbirtokos egyben

minõsítõ is, a minõsítés jogát nem ruházhatja át.

A titkos ügykezelés vezetõje, a titkos ügykezelõ

A 22. és 23. §-hoz

A Javaslat a minõsített adatok kezelése körében nevesített feladatot állapít

meg bizonyos ügyekezelési feladatokat ellátó személy részére is. A minõsített

iratok útjának nyomonkövetése szükségessé teszi, hogy azok elkülönítetten,

külön ügykezelési rendszerben mozoghassanak, és az általános ügykezelés

szabályainál szigorúbb rendben kerüljenek továbbításra, nyilvántartásra,

tárolásra. A biztonság érdekében a Javaslat megfelelõ szakismereteket követel

meg az ügykezelõktõl, és a középfokú végzettségen túl külön, a titkos

ügykezelés szabályai ismeretébõl vizsga letételét írja elõ.

VI. FEJEZET

A TITOKVÉDELEM FELÜGYELETE

A belügyminiszter felügyeleti jogköre

A 24. §-hoz

A Javaslat a minõsített adatok védelmének szakmai felügyeletét a hatályos

szabályozáshoz hasonlóan a belügyminiszterre bízza. E jogkörénél fogva a

belügyminiszter jogosult és köteles ellenõrizni a titokbirtokosnál a

titokvédelem adminisztratív szabályainak megtartását. Eljárására az

államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit

kell alkalmazni azzal, hogy a feltárt szabálytalanság esetén csak a

Javaslatban meghatározott intézkedéseket teheti meg. A Javaslat a szakmai

felügyelet gyakorlásánál fontosnak tartja, hogy bizonyos területeken csak az

irányító miniszterrel együttesen lehet gyakorolni ezt a jogkört. A honvédelmi

és a nemzetbiztonsági érdekek különös védelme indokolja, hogy a szakmai

felügyelet gyakorlásában az irányító miniszter is részt vehessen. Ez azért is

fontos, mivel az említett igazgatási területeken az irányító miniszter eltérõ

szabályozást érvényesíthet.

Tájékoztatási és intézkedési kötelezettség

A 25. §-hoz

A Javaslat fontosnak tartja, hogy általános kötelezettséget állapítson meg

mindazok tekintetében, akik a törvény erejénél fogva tisztségük vagy

megbízatásuk alapján minõsített adat védelmére kötelezettek. Ezek a személyek

kötelesek intézkedni, ha tudomásuk szerint a titok védelme bármely okból

veszélybe került vagy ilyen veszélyhelyzet áll fenn. A minõsítõn kívül a

belügyminisztert is tájékoztatni rendeli annak érdekében, hogy az adat védelem

alá helyezésén túl a titoksértés körülményei egy kívülálló, de szakmai

felügyeletet ellátó szerv által megállapíthatók legyenek.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

A 26. §-hoz

A Javaslat a hatályba lépés napjául 1995. július 1-jét határozza meg, ugyanis

ettõl a naptól válna szabályozatlanná az Alkotmánybíróság döntése

következtében a titokvédelem. Ennek megfelelõen a Javaslat csak az

államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó titoktartás kötelezettsége

alóli felmentésrõl szóló 81/1987.(XII.24.) MT rendelet hatályon kívül

helyezését rendeli el, mivel errõl az Alkotmánybíróság határozatában

rendelkezés nem történt.

A hatálybalépés napjától számítva 3 hónap határidõt ad a szolgálati titokkörök

összeállítására és közzétételére, jelezve, hogy annak naprakész állapotban

tartásáról is gondoskodni kell. Egyúttal a hatálybalépés évének végéig adott

határidõvel kötelezi az érintett szervezeteket a minõsített iratok kezelésére

vonatkozó szabályzataik módosítására.

Átmeneti rendelkezések

A 27. és 28. §-hoz

A Javaslat viszonylag részletesen határozza meg az új szabályozás

hatálybalépését követõ idõszakban végrehajtandó azon feladatokat, amelyek a

hatályos szabályozásról a Javaslatban foglalt megoldásra való áttérés

következtében jelentkeznek. A hatályos szabályozás alkotmánysértõ

rendelkezéseibõl adódóan feltehetõ, hogy a korábbi években minõsített adatok

közül számos irat minõsítése már nem felel meg az alkotmányos

követelményeknek. Ezért a korábban szokásos minõsítési jelzéssel ellátott

valamennyi irat felülvizsgálatát elrendeli, melyet 1999. december 31-ig kell

végrehajtani. Kivételt képeznek ezen általános szabály alól az 1980 elõtt

keletkezett minõsített iratok, melyek tekintetében lényegesen rövidebb, 1 éves

határidõ kitûzését tartja indokoltnak a Javaslat, mely határidõ eredménytelen

eltelte esetén a minõsítésük e törvény erejénél fogva megszûnne.

Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálat során különbözõ problémák merülnek

fel, a Javaslat részletesen meghatározza az eljárás rendjét, az 50 évvel

korábban minõsített iratok esetében a jogosultat felhatalmazza a minõsítés

törlésére és csak különösen indokolt esetben teszi lehetõvé a további

titkosítást, viszont ehhez új, már a Javaslat szerinti minõsítési eljárást

kell lefolytatni. Ha az irat minõsítése 50 éven belül történt, úgy a minõsítés

fenntartható, amennyiben az adat a Javaslat szerint is minõsíthetõ lenne. A

minõsítés fenntartása esetén azonban a minõsítésnek már meg kell felelni a a

Javaslatban meghatározott rendelkezéseknek.

A Javaslat rendezni kívánja azt a joghézagot, ami azáltal keletkezik, hogy az

eredeti minõsítõ vagy annak jogutódja nem állapítható meg. Erre az esetre a

Belügyminisztérium kivételes hatáskörét állapítja meg.

A felülvizsgálat egyszerûbb lefolytatása érdekében a Javaslat megadja a

felülvizsgálat és a minõsítés jelölése megszüntetésének jogát a levéltárak

vezetõinek is abban az esetben, ha a minõsítés nem államtitokra vonatkozik.

Felhatalmazás

A 29. §-hoz

A Javaslat a titokvédelemnek csak a legfontosabb kérdéseit rendezi. A

titokvédelem adminisztratív- és technikai szabályait a hatályos

rendelkezésekhez hasonlóan kormányrendelet állapítaná meg. A közigazgatás

fejlesztésével, különösen a számítógépes rendszerek mûködésének terjedésével

számítani lehet arra, hogy a védelem adminisztratív szabályait az új

igényeknek megfelelõen folyamatosan karban kell tartani. Erre kormányszintû

szabályozás alkalmasabb, és ez felel meg annak az igénynek is, amely a

kormányzati rendeletalkotás bõvítését tartja indokoltnak.

Kiegészítõ rendelkezések

A 30. §-hoz

A Javaslat nem kívánja módosítani azokat a törvényeket, amelyek meghatározott

személyeket felhatalmaznak a minõsített adatok megismerésére. Az országgyûlési

képviselõk jogállásáról szóló törvény rendelkezései azonban kiegészítésre

szorulnak. A hatályos szabály szerint az országgyûlési képviselõk részére

mindenki köteles a szükséges felvilágosítást megadni, hogy közfeladataikat

elláthassák. A hatályos törvényszöveg nem differenciál nyílt közérdekû

információ, illetve minõsített közérdekû adat átadása között. A Javaslat ezt a

hiányt igyekszik pótolni azzal, hogy konkrétan meghatározza az országgyûlési

képviselõk minõsített adat megismerésével kapcsolatos jogosítványait. Ennek

megfelelõen kiegészíti az említett törvényt. Az Országgyûlés által létrehozott

bizottság tagjait teljes körûen felhatalmazza az államtitok megismerésére, az

országgyûlési határozatban megjelölt államtitokkörök esetében.

Ha a képviselõ bizottságon kívül jár el, úgy számára is csak engedély alapján

nyílik meg a megismerés lehetõsége, azonban az errõl szóló kérelem

elbírálására soron kívüliséget nyújtó 8 napos határidõt ír elõ.

***

41

Melléklet az államtitokról és a szolgálati

titokról szóló törvényjavaslathoz

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény 6. §-ában

meghatározottak hatáskörében keletkezõ, államtitokként védendõ általános és

különös adatfajták

(ÁLLAMTITOKKÖR)

ÁLTALÁNOS ADATFAJTÁK

1. Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének g/, h/, i/ és j/ pontjában

meghatározott,a hadiállapot kinyilvánításával, rendkívüli állapot vagy

szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban az Országgyûlés ülésén vagy a

bizottságok munkája során, továbbá a fegyveres erõk külföldi vagy országon

belüli alkalmazásáról hozott országgyûlési döntés meghozatala során

keletkezett adat, az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott

feladatok végrehajtásával kapcsolatos intézkedések.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

2. A hadiállapot kinyilvánításával, rendkívüli állapot vagy szükségállapot

kihirdetésével kapcsolatban keletkezett adatok, továbbá a fegyveres erõk és

polgári védelem külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, külföldi vagy

nemzetközi fegyveres erõk magyarországi tartózkodásáról vagy az ország

területének igénybevételérõl hozott országgyûlési döntés meghozatala elõtt

keletkezett adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

3. A háborús jogszabályok elõkészítésével kapcsolatos adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

4. A Magyar Köztársaság fegyveres erõinek és rendvédelmi szerveinek

mozgósításával, az ország honvédelmi felkészítésével és irányításával, a

fegyveres erõk és a hadiipar fejlesztésével összefüggõ kormányzati tervek,

dokumentumok, határozatok és az ezek végrehajtásával kapcsolatos, az

érintett közigazgatási szervek által készített dokumentumok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

5. Az Alkotmányban rögzített minõsített idõszakokra kidolgozott rendkívüli

intézkedés-tervezetek.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

6. A honvédelmi felkészüléssel és az országmozgósítással kapcsolatos

minisztériumi tervezési és felkészülési tevékenységgel összefüggõ, az egyes

minõsített idõszakokra vonatkozó ágazati szintû összesített termelési,

ellátási és szolgáltatási kötelezettségek, továbbá védõlétesítmények

országos számítógépes nyilvántartási adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

7. A gazdaságmozgósításra, valamint a különbözõ állami készletekre és

tartalékokra, így különösen a Gazdaságbiztonsági Tartalékra, Állami

Egészségügyi Tartalékra vonatkozó összesített tervek, adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

8. A rendkívüli állapotban érvényesítendõ irányításhoz szükséges vezetési

pontok rendszere és a velük kapcsolatos iratok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

9. A Magyar Köztársaság védelmével, a nemzetbiztonsággal összefüggésben a

minõsített helyzetekben érvényesítendõ kormányzati tervek, intézkedések.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

10. A honvédelmi, nemzetbiztonsági, hadiipari tevékenység irányításával

kapcsolatos adatok, az ország védelmével, biztonságával összefüggõ vezetés

és mûködés, béke és háborús irányelveinek okmányai, a vezetési pontok

rendszere, adatai és az ezekkel kapcsolatos iratok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

11. A nemzetközi együttmûködés során külföldi szervekkel, szervezetekkel

folytatott tárgyalások és megállapodások elõkészítõ adatai, továbbá az

érintett felek által titoknak nyilvánított megállapodás, a nemzetközi

kapcsolatokat érintõ intézkedéstervezetek, valamint külföldi szervek és

szervezetek által titkossá nyilvánított és az illetékes kormányzati vagy más

közfeladatot ellátó szerv rendelkezésére bocsátott adat a felek által

megállapított titkosítási idõig, de

az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

12. A nemzetközi szervezetekben képviselendõ magyar álláspont, ezzel

kapcsolatos kormányszintû jóváhagyást vagy országgyûlési megerõsítést

igénylõ elõterjesztések, határozatok, valamint a nemzetközi szervezetekben

képviselt magyar érdekek védelmével kapcsolatos adatok és információk.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

13. A nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, illetõleg honvédelmi szempontból

kiemelkedõ jelentõségû kutatási-fejlesztési eredmények, találmányok,

számítástechnikai fejlesztési tervek adatai, így különösen a mûszaki

leírások, tervdokumentációk a vonatkozó munkák megbízója által meghatározott

ideig, illetve a jogszerû publikálás vagy szabadalmazás elõtt.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

14. A fegyelmi, büntetõ és egyéb hatósági ügyek azon iratai, amelyek

államtitok megsértésével kapcsolatban keletkeztek.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

15. Államtitkot képezõ adatok feldolgozását szolgáló számítástechnikai,

informatikai rendszerek, applikációk és dokumentációk, továbbá nem

minõsített adatok feldolgozásával létrejövõ minõsített adatállomány

védelmére rendszeresített eljárások.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

16. Az államtitok, szolgálati titok védelmére szolgáló rejtjeltevékenységgel

összefüggõ adatok és eszközök.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

17. Az államtitok- és szolgálati titokkörbe rendelt anyagi vagy szellemi

értékek védelmére szolgáló technikai rendszer adatai, dokumentációi.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

18. A személyi igazolvány és más, hatóságok által kiállított és kiadott,

személyazonosításra is használt vagy használható, továbbá általános és

széles körû jogosultságot biztosító igazolványok, így különösen az útlevél,

jogosítvány, minisztériumok, rendvédelmi szervek szolgálati igazolványai

hamisítás elleni védelmét lehetõvé tevõ biztonsági elemek és eljárások

leírása.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

19. Az állam mûködése szempontjából kiemelten fontos létesítmények

rendeltetésével, elhelyezésével, védelmi berendezésével és mûködésével

kapcsolatos adatok és dokumentációk.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

20. A fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek ellenõrzéseirõl készített

jelentések,amennyiben azok a titkos információgyûjtés körébe tartozó

eszközök, erõk és módszerek alkalmazására, valamint az államtitok körébe

tartozó adatokra, témákra (is) vonatkoznak.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

21. A fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek terrorelhárítás, valamint a

szervezett bûnözés felderítése érdekében megvalósuló együttmûködésében

keletkezett olyan adatok, amelyek nyilvánossága az együttmûködés

eredményességét negatívan érintené.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

22. Védett tudományos, gazdasági vagy szolgáltató jellegû objektumok, így

különösen nukleáris létesítmények (Paksi Erõmû, Százhalombatta, kísérleti

kutató reaktorok) biztosításával, védelmi rendszerével kapcsolatos iratok,

nukleáris üzemanyagok szállításával, engedélyezésével, õrzés-védelmével

kapcsolatos információk és minden olyan nukleáris vagy sugárzó anyagra

vonatkozó információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a rendvédelmi szervek

erre irányuló tevékenységének hatékonyságát és eredményességét hátrányosan

befolyásolhatja.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

23. A fegyver- vagy kábítószerkereskedelmet érintõ, pénzmosás gyanújára utaló

adatok, a pénzmosás bûncselekmények felderítését eredményezõ minden

információ, ami nem tartozik a büntetõ eljárás keretébe.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

24. A közgyûjtemények biztonsági berendezéseire, a felbecsülhetetlen értékû

mûkincsek, történelmi emlékek (különösen a koronázási jelvények) õrzésére,

befogadási helyeire vonatkozólag a rendõrség által készített õrzésvédelmi

jegyzõkönyvek, konkrét õrzési tervek, õrhelyvázlatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

KÜLÖNÖS ADATFAJTÁK

LEGFELSÕBB BÍRÓSÁG,

MEGYEI (FÕVÁROSI) BÍRÓSÁG, HELYI BÍRÓSÁG

25. A különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésével

kapcsolatos adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

26. Büntetõ, polgári és gazdasági peres ügyben keletkezett, az államtitok

körébe esõ adatot tartalmazó irat.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG

27. A Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése szerinti

eljárásban az együttmûködõ gyanúsítottra vonatkozó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

28. Az ügyészi szervezetben államtitokkörbe tartoznak:

a) az ügyész hivatali tevékenysége során a külsõ szerv államtitkot is

tartalmazó iratainak vizsgálatából származó adatok,

b) az ügykörében eljáró ügyész - államtitkot tartalmazó iratokba történõ -

betekintési jogosultságából származó adatok,

c) az ügyész bíróság elõtti tevékenysége során keletkezett - államtitkot

tartalmazó - iratokból származó adatok,

d) az államtitkot képezõ adatokra vonatkozó vagy ilyen adatok

felhasználásával készült szakértõi vizsgálatok, vélemények, elemzések,

e) az államtitkot érintõ jogszabályokkal kapcsolatos javaslatok vagy más,

hivatalból tett kezdeményezések, más szervektõl és állampolgároktól érkezõ

- államtitkot is tartalmazó - beadványok,

f) azok az összefoglaló jelentések, amelyek államtitoknak minõsített

statisztikai vagy egyéb adatokat tartalmaznak,

g) az ügyészség fegyelmi ügyeinek olyan iratai, amelyek államtitok

megsértésével kapcsolatosak, és államtitkot tartalmaznak,

h) államtitkot tartalmazó számítástechnikai adathordozók, valamint ezek

feldolgozását szolgáló informatikai rendszerek, programok és dokumentációk,

i) az Alkotmányban szabályozott minõsített idõszakra vonatkozó és

államtitkot tartalmazó jogszabályok, tervezetek és ezzel kapcsolatos iratok,

j) a védelmi felkészítés és országmozgósítás Legfõbb Ügyészség által

elkészített, az ügyészségre vonatkozó belsõ normái.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

MAGYAR NEMZETI BANK

29. A bankjegypapírban, illetve a bankjegynyomtatás során alkalmazott, a

hamisítás elleni védelmet lehetõvé tevõ biztonsági elemek leírása.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

30. A jegybank védelmi célú tartalékainak elhelyezésére, valamint õrzésére

vonatkozó tervek, adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

31. A jelentõsebb árfolyam-politikai döntés érvényesülésének napja és

mértéke.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: az erre vonatkozó

kormánydöntésig.

BELÜGYMINISZTÉRIUM

HATÁRÕRSÉG

32. A felderítõ szervek által végzett titkos információgyûjtés eszközeinek,

erõk és módszerek alkalmazásának belsõ szabályai, valamint a

nyilvántartásukra vonatkozó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

33. A titkos információgyûjtéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló

kiadványok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

34. A felderítõ szerveknél a konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos

információgyûjtõ tevékenység során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden

konkrét adat a büntetõeljárásban történõ esetleges felhasználásig, valamint

a nyilvántartásaik tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

35. A bûncselekmények operatív felderítése során keletkezett információk,

amelyek nem tartoznak a büntetõeljárás keretébe.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

36. A Határõrség által õrzött objektumok biztosítási, õrzési és védelmi

tervei, amennyiben az együttmûködõ felek az államtitokkénti minõsítésében

megegyeztek.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.

37. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a Határõrséggel történõ

együttmûködésébõl származó olyan adatok, amelyekbõl a titkosszolgálati

jelenlét megállapítható.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

38. A határforgalom-ellenõrzés keretében alkalmazott személyekre vonatkozó

nyilvántartások és egyedi adatok, amennyiben az adatok személyek konkrét

azonosítására alkalmasak.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.

39. Az államhatáron történõ erõszakos cselekmények elhárításával kapcsolatos

dokumentumok és tervek.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

40. A felderítõ, mozgósítási, határforgalmi, informatikai szervek

ellenõrzésérõl készített jelentések, amennyiben azok az államtitokkörbe

tartozó adatokra, témákra is vonatkoznak.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

41. A Magyar Köztársaság védelmi koncepciójából adódó "Alkalmazási Tervek".

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

42. Az Alkotmány 19. §-a (3) bekezdésének i) pontjából adódó

konfliktuskezelési tervek és a velük kapcsolatos anyagok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

43. A Határõrség rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idõszakában

történõ alkalmazására vonatkozó elgondolások, tervek.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

44. A Határõrség készültségi, harckészültségi, riasztási rendszerével

kapcsolatos okmányok, tervek, jelentések.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

45. A Határõrség híradásával és frekvencia gazdálkodásával kapcsolatos

megállapodások, amennyiben azokat a felek államtitoknak minõsítették.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.

RENDÕRSÉG

46. Háború, rendkívüli, illetve szükségállapot esetén a rendõri csapaterõ

irányítására létrehozott Országos Törzs és a Terrorelhárítási Koordinációs

Bizottság mûködésével kapcsolatos valamennyi információ.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

47. A titkos információgyûjtés eszközeinek, az erõk és módszerek

alkalmazásának eljárási szabályai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

48. A Rendõrség szolgálatának konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos

információgyûjtõ tevékenysége során keletkezett és ehhez kapcsolódó minden

konkrét adat a büntetõeljárásban történõ felhasználásig, valamint a

nyilvántartásaik, tekintet nélkül az adathordozóra, fajtájára.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

49. A Be. 127. §-ának (3) bekezdése és 139. §-ának (3) bekezdése alapján

ügyészi jóváhagyással megtagadott, illetve megszüntetett nyomozás során

keletkezett elõterjesztések, javaslatok és jelentések, melyek az

együttmûködõ gyanúsítottra vonatkoznak.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

50. A rendõrségrõl szóló törvény 65. §-a alapján létrehozott

fedõvállalkozások jellegével összefüggõ, valamint a pénzügyi eszközeik

forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

51. A rendõrség titkos információgyûjtésével kapcsolatos oktatási célú

kiadványok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

52. A védett személyek és objektumok biztosítási, õrzési és védelmi tervei, a

hírközlõ és biztonsági berendezések mûködésére, elhelyezésére vonatkozó

adatok, dokumentációk.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

53. A köztársasági elnöki, valamint a miniszterelnöki rezidenciákra, a

kormány vendégházakra vonatkozó építészeti tervdokumentációk, az

épületátalakítási, felújítási tervek, a biztonsági rendszer mûködésével

kapcsolatos adatok, dokumentációk.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

54. Az Állami Futárszolgálat feladataival kapcsolatos végrehajtási tervek, a

szolgálat rendkívüli idõszakra való felkészülésével kapcsolatos

tervokmányok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

55. Az Állami Futárszolgálat országos rendszerébe bekapcsolt szervek

részletes útvonal adatait tartalmazó összesített (országos és regionális)

kimutatások.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

56. A kormányzati védett és titkosított zártláncú hálózat és berendezései, a

mûködésére, valamint elhelyezésére vonatkozó összesített adatok,

dokumentációk.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

57. Az Adatfeldolgozó Hivatal által üzemeltetett, a BM és az ORFK által

közösen létrehozott és használt országos számítógépes távadatfeldolgozó

hálózati rendszer igénybevételét biztosító jogosultsági rendszerben és a

jogszerû igénybevétel ellenõrzését szolgáló naplózási rendszerben kezelt

azonosító és jelszó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

POLGÁRI VÉDELEM

58. Az országmozgósítás komplex állami terveihez szükséges prognózis

tanulmányok, koncepciók, javaslatok, elõterjesztések.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

59. Az állami vezetés háborús vezetési pontjain mûködõ polgári védelmi

munkacsoportok konkrét tervei, a vezetési pontok híradásával, álcázásával

összefüggõ adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

60. A kitelepítésre tervezett intézmények és szervek megjelölése, a

kitelepítés és befogadás tervei, a háborús kitelepítés-befogadás összesített

tervezésével, rendszerével és irányításának rendjével kapcsolatos adatok, a

kitelepítés útvonalai, állomáshelyei, a végrehajtás idõnormái.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

61. A polgári védelmi együttmûködés tárgyában kötött nemzetközi szerzõdések,

megállapodások, valamint a közös határ mentén levõ települések élet- és

vagyonvédelmének komplex tervei, a szerzõdés, illetve megállapodás kötésekor

a felek által kölcsönösen államtitoknak minõsített adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

FÖLDMÛVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

62. Az ingatlanok különleges célra történõ igénybevételének elõzetes tervei

és az ilyen célból elrendelt kitermelések adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

63. Az állatok járványos megbetegedésének megelõzésével és leküzdésével

összefüggõ jelentések és egyéb intézkedések.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

64. A Magyar Köztársaság védelmét szolgáló, honvédelmi szempontból kiemelkedõ

fontosságú találmányra, gyártmányra, védelmi beruházásra, valamint védelmi

képesség fejlesztésére vonatkozó olyan adat, amelybõl azok lényege

megismerhetõ.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

65. A Magyar Honvédség hadrendje és létszámos hadrendje, hadrendi kivonata

seregtest szintig bezárólag, valamint a hadászati anyagi készletek

megalakítására, fenntartására és széttelepítésére vonatkozó összesített

adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

66. Az állami és katonai felsõ vezetés háborús vezetési pontjainak helyére,

béke és háborús mûködésére, az álcázásukkal összefüggõ feladatokra, az egyes

vezetési pontok védelmi képességére, készenlétbe helyezésére vonatkozó

adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

67. A védelmi felkészítés és országmozgósítás kormányzati szintû

irányítására-vezetésére vonatkozó összesített tervek, okmányok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

68. A kormányzati célú frekvencia-felhasználók frekvenciagazdálkodással

kapcsolatos konkrét adatait összesítõ kimutatások, nyilvántartások adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

69. A Magyar Honvédség vezetési és fegyverirányítási rendszerei frekvencia

felhasználásának összesített részletes adatai (frekvencia, sugárzási

paraméterek, telephely, berendezés típusa, rendeltetése).

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

70. A Magyar Honvédség harckészültségi, riasztási és értesítési rendszerével

kapcsolatos okmányok, tervek, elgondolások, javaslatok, jelentések, valamint

a mozgósítási készségrõl, a hadrafoghatóság szintjérõl szóló összesített

értékelések, jelentések seregtest szintig bezárólag, továbbá a katonai

kerületek, a velük azonos vagy magasabb szintû katonai szervezetek teljes

készenlétbe helyezésének tervei és az ehhez kapcsolódó, az egész szervezetre

vonatkozó okmányok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

71. A katonai repülõgépfelismerõ rendszerek belsõ kódjai, mûködési

paraméterei, továbbá az ezekre vonatkozó kulcs- és egyéb dokumentációk.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

72. A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség híradása megszervezésének

összesített terve, a rendszeresített információvédelmi eszközök, ezek

kulcsdokumentációi, minõsített tartozékai és alkatrészei, a

számítástechnikai eszközök, amennyiben rejtjelzõ programot mûködtetnek, más

rendeltetésû eszközök rejtjelzést megvalósító részegységei, valamint a

rejtjelbiztonsággal összefüggõ dokumentációk.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

73. Más országok védelmi minisztériumaival és hadseregeivel kötött olyan

együttmûködési megállapodások és szerzõdések, ezek tervei, valamint az azok

alapján továbbított minõsített adatok, illetve haditechnikai eszközök azon

adatai, amelyeket a felek kölcsönösen államtitoknak minõsítettek.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

74. A nem diplomáciai érintkezés során szerzett, a külállamok politikai,

gazdasági, katonai, pénzügyi, kulturális helyzetére, valamint kormányközi és

más nemzetközi szervezetekre vonatkozó, hivatalos módon hozzá nem férhetõ

adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

75. A Magyar Honvédség más rendvédelmi szervekkel történõ együttmûködési

tervei.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

76. Az ország hadszíntér elõkészítésével kapcsolatos központi tervek.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

77. A katasztrófaelhárítás tervei.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

78. A Magyar Honvédség hadrafoghatóságának összesített adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

79. Minõsített idõszakra vonatkozó tárcaszintû költségvetési számítások.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

80. Háborús jogszabályok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

81. A légvédelmi és repülõ készültségi erõk alkalmazását szabályozó központi

rendelkezések és a készültségi erõk alkalmazásának tervei.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

Igazságügyi Szakértõi Intézetek Hivatala és a Szakértõi Intézetek

Büntetés-végrehajtás teljes szervezete

82. A minisztérium és a Bv. testület honvédelmi felkészítésére vonatkozó

tervek, dokumentumok, határozatok, valamint a büntetés-végrehajtás magasabb

készenlétbe helyezésére készült okmányokban rögzített adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

83. A Bv. testület költségvetésében megjelenõ nem nyilvános adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

84. A titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésével kapcsolatos

adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

IPARI ÉS KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM

85. A külkereskedelmi fizetési mérleg alakulásáról készített elõzetes

prognózisok, számítások, elemzések, megállapítások (kivéve a növekedési

ütemeket), a fizetési mérleg javítására hozott korlátozó vagy tiltó

intézkedések, a pénzügyi likviditás összefoglaló adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

86. A hadiipari gyártással kapcsolatos termelési, értékesítési, beruházási

összesítõ adatok, a hadiipari termelõképességre és az ezzel kapcsolatos

beruházásokra, a hadiipari export-import összetételére és irányultságára, a

hadiipari termékek hazai elosztására vonatkozó részadatok halmaza.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

87. Az ipar és kereskedelem honvédelmi felkészítésével kapcsolatos tervek és

dokumentumok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

88. A haditechnikai termékek külkereskedelmi forgalmazására vonatkozó,

illetve az eszközök mennyiségét feltüntetõ adatok, az engedélyezéssel

összefüggõ irányelvek és határozatok, továbbá az exportellenõrzési

tevékenységgel összefüggõ adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

89. A külképviseletek (nemzetközi szervezetek) épületével kapcsolatosan az

építésügyi hatósági engedélyezési feladatokat ellátó hatóságok

rendelkezésére bocsátott tervdokumentációk és egyéb mûszaki adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

90. Háború esetén a ballisztikát befolyásoló hõmérséklet, szélsebesség,

szélirány és légnyomás adatai, radar-információk, rádiószondás mérések

adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.

KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

91. A vasúti hadimenetrend.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

92. A polgári repülés (légijármûvek, repülõterek, berendezések) elleni

jogellenes cselekmények megelõzésére, megakadályozására és elhárítására

vonatkozó tervek, intézkedési tervek, ellenõrzési jegyzõkönyvek, jelentések,

valamint az említett célból a társszervekkel kötött együttmûködési

megállapodások.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

93. A "K" távbeszélõ központok és a hozzájuk csatlakozó állomások

összesített mûszaki adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

94. A távközlési hálózatban a minõsített helyzetekre vonatkozó távközlési

rendszer aktivizálási és üzemeltetési intézkedési terve, meglévõ és a

fejlesztések, beruházások során keletkezõ rendszertechnikai és összesített

mûszaki leírásainak dokumentációja, kizárólagos céljára létesített kábelek

nyomvonalas nyilvántartása és törzskönyve, védett objektumaira, azok

rendeltetésére, berendezéseire és mûködésére vonatkozó dokumentáció.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

95. A mûsorszóró és rádiótávközlési adóállomásoknak a minõsített

helyzetekben való mûködtetésével kapcsolatban elõkészített rendszertechnikai

és aktivizálási intézkedési tervei.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

96. A Magyar Köztársaság és valamely külállam közötti diplomáciai, konzuli

kapcsolatok felvételére, szintemelésére, szüneteltetésére vagy

megszüntetésére vonatkozó olyan adatok és információk, amelyeket a felek

kölcsönösen titokká nyilvánítottak.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

97. A Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetekbe történõ belépésére,

ilyenekbõl való kilépésére vagy a tagság szüneteltetésére vonatkozó egyes

adatok, javaslatok, irányelvek.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

98. A diplomáciai érintkezés és a külügyi munka során szerzett, illetve

keletkezett, egyéb módon nem megszerezhetõ vagy hozzáférhetõ politikai,

katonai, gazdasági, pénzügyi, kulturális és egyéb jellegû nemzetközi

szervezetekre vonatkozó, információk (adatok, vélemények, álláspontok és

értékelések), melyek a tartalmuk miatt vagy a forrás védelme szempontjából

minõsülnek államtitoknak.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 70 év.

99. A Külügyminisztérium és a külképviseletek biztonságával, az állam- és

szolgálati titok védelmének hírközlési és egyéb eszközeivel és módszereivel

összefüggõ minden adat és információ, továbbá minden rejtjelezetten

továbbított szöveg.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

MÛVELÕDÉSI ÉS KÖZOKTATÁSI MINISZTÉRIUM

100. A külföldön mûködõ magyar intézetekkel összefüggõ rendkívüli

minisztériumi állásfoglalások és intézkedések.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

101. A határon túli magyarokat, a magyarországi kisebbségeket, a magyarországi

menekülteket érintõ rendkívüli intézkedések, adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK

102. A Hivatalok szervezetére és mûködésére, a tevékenység irányaira, a

konkrét információs igényekre vonatkozó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

103. A Hivatalok és szervezeti egységeik szervezeti és mûködési rendjét,

tevékenységét szabályozó belsõ rendelkezések.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje:50 év.

104. A nemzetbiztonsági információk, azok értékelése, elemzése, feldolgozása

és a Hivatalok tájékoztató tevékenysége.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

105. A Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos

érdekének érvényre juttatása érdekében a kormányzati tevékenységhez

szükséges információk megszerzésére, elemzésére, feldolgozására,

hasznosítására, valamint a Magyar Köztársaság érdekeinek érvényesítésére

szolgáló tevékenység szervezésére és végrehajtására vonatkozó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

106. A Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy

más fontos érdekét sértõ vagy veszélyeztetõ külföldi titkosszolgálati

tevékenységre, valamint ennek felderítésére és elhárítására vonatkozó

adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

107. Az állam elleni bûncselekmények megelõzésére, felderítésére,

megakadályozására vonatkozó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

108. A nemzetbiztonságot veszélyeztetõ szervezett bûnözésrõl, a

terrorszervezetekrõl, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemrõl, a

tömegpusztító fegyverek és alkotó elemeik, illetve az elõállításukhoz

szükséges anyagok és eszközök jogellenes forgalmáról beszerzett információk

és a felderítésükkel kapcsolatos adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

109. A nemzetközileg ellenõrzött termékek és technológiák illegális

forgalmának megelõzésére, felderítésére és megakadályozására vonatkozó

adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

110. A fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyek törvényben meghatározott

körének nemzetbiztonsági védelme és ellenõrzése során keletkezõ adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

111. A kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek és létesítmények

nemzetbiztonsági védelmének feladataival összefüggõ információk, az ehhez

kapcsolódó tevékenység és a biztonsági berendezésekre vonatkozó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

112. A Hivatalok mûveleti tevékenységére, annak szervezésére vonatkozó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

113. A Hivatalokkal együttmûködõ természetes és jogi személyek kilétére,

nemzetbiztonsági jellegû tevékenységére vonatkozó információk és az ezzel

összefüggõ valamennyi adat.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

114. A titkosszolgálati eszközökre, módszerekre, eljárásokra és ezek

alkalmazására vonatkozó minden adat, illetve az ilyen úton keletkezett

minden információ.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

115. A Hivatalok feladatainak ellátásához szükséges technikai rendszerek és

eszközök, valamint az azok kutatására, fejlesztésére vonatkozó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

116. A Hivataloknál üzemeltetett számítástechnikai rendszerek, berendezések

védelmi rendszere, a mûködésük ellenõrzésére alkalmazott speciális

eljárások, módszerek, berendezések, az ezekkel kapcsolatos kísérleti,

fejlesztési munkák, az ellenõrzési tervek és jegyzõkönyvek, az ellenõrzés

tapasztalatait értékelõ összesítõ jelentések, a számítástechnikai rendszerek

biztonságával kapcsolatos értékelések.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

117. A Hivatalok tevékenységét érintõ adatfeldolgozást végzõ számítástechnikai

rendszereknél, számítógép-hálózatoknál alkalmazott, illetve alkalmazásra

tervezett szoftver útján történõ titkosítással, rejtjelzéssel kapcsolatos

valamennyi adat, a kidolgozás és az alkalmazás valamennyi fázisában,

valamint a bejelentkezési és jelszó ellenõrzési eljárások.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

118. A Hivatalok konkrét viszonyaira kidolgozott, a számítástechnikai eszközök

és információk védelmét szolgáló valamennyi eljárásra és berendezésre

vonatkozó adat.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

119. A Hivatalok feladatainak ellátásához szükséges adatkezelés, a

nyilvántartások rendszerei, eszközei és módszerei, valamint a bennük tárolt

és az általuk szolgáltatott adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

120. A Hivatalok adatkérése, adatbetekintése, az adatkezelési rendszerekben

jelzések elhelyezésének ténye, illetve az adatnak a Hivatalok által történõ

birtoklása.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

121. A nemzetbiztonsági szolgálatok egymás közötti, az állami szervekkel, az

önkormányzatok képviselõ-testületeinek hivatalaival és intézményeivel,

gazdálkodó és más szervezetekkel történõ együttmûködése során keletkezõ, a

konkrét nemzetbiztonsági célt feltáró valamennyi adat.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

122. A Hivatalok nemzetközi együttmûködésére vonatkozó, valamint az abból

származó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

123. A Hivatalok személyi állományára, a nemzetbiztonsági jellegû

köztisztviselõi, közalkalmazotti, szolgálati és munkaviszony létesítésére

vonatkozó adatok, valamint az állomány biztonsági védelmére kötött

megállapodások.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

124. A Hivatalok oktatási anyagai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

125. A Hivatalok állományával és objektumaival kapcsolatos biztonsági adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

126. A Hivatalok szervezeti egységeinek részletes évi költségvetési tervei,

felterjesztési anyagai, részletes költségvetése, valamint a költségvetés

végrehajtásával kapcsolatosan keletkezett iratok, elszámolások és egyéb

adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

127. A nemzetbiztonsági szolgálatok által létrehozott fedõintézményekkel

összefüggõ nem nyilvános (a nemzetbiztonsági jellegre utaló), valamint a

pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

128. A Hivatalok és szerveik értesítésével, riasztásával, a berendelésekkel,

valamint a minõsített idõszakkal kapcsolatos adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

129. A Hivatalok alaptevékenységéhez kötõdõ beszerzésekkel kapcsolatos

valamennyi adat.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM

130. Az atomenergia békés célú hasznosítása során a fegyveres erõk, valamint

polgári intézmények és szervezetek közötti együttmûködés keretében

megszerzett minden olyan adat és információ, amelybõl az elõbbiek

szervezetére, elhelyezkedésére, létszámára, felszereltségére és

felkészültségére vonatkozó következtetést lehet levonni.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

131. Minden olyan nukleáris anyagra vagy sugárzó anyagra vonatkozó információ,

amelynek nyilvánosságra hozatala a bûnüldözõ szervek tevékenységének

hatékonyságát és eredményességét hátrányosan befolyásolhatja.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

132. A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról

szóló l992. évi LXIII. törvény V. fejezetében foglaltak alapján a

tárcakutatási témapályázatok adatlapja, a beszámoló jelentések adatlapja.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

133. Az egészségügyi felkészülés szervezésére és mûködésére, a rendkívüli

idõszaki együttmûködés módjára, tárgyára, idejére vonatkozó következõ

adatok:

a) az egészségügyi felkészüléssel kapcsolatos olyan adat (beszámoló, mérleg,

kimutatás stb.), amely az állami egészségügyi tartalékkészletek

mennyiségére és minõségére, a készletek tárolására és a telepítendõ

intézetekre vonatkozik,

b) a felkészülési tervek rendszerével kapcsolatos irányelvek, utasítások,

c) az egészségügyi rendszergyakorlatok anyagai,

d) a hazai és nemzetközi honvédelmi, egészségügyi jellegû kutatások

terveivel és témáival kapcsolatos adatok,

e) az egészségügyi felkészüléssel kapcsolatos állásfoglalások, irányelvek.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

134. A népjóléti miniszter által egyedileg meghatározott, kiemelkedõ

jelentõségû tudományos kutatásra és eredményére vonatkozó adat.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

135. A tervezett hatósági árváltozásokkal, adókkal, illetékekkel, vámtétel

változásokkal, a költségvetéssel és a költségvetési beszámolóval kapcsolatos

elképzelések, javaslatok, elõterjesztések.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

136. A Kormány gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó javaslatok,

tervezetek, háttérszámítások.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

137. Az állami forgóalap likviditási helyzetére vonatkozó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év.

138. A szelektív ellenõrzés stratégiájával kapcsolatos információk és

dokumentációk.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.

139. A vám- és pénzügyõrség által használt okmányok és azonosító jelek, így

különösen a zárjegy védelmével kapcsolatban alkalmazott módszerek adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.

140. A vám- és pénzügyõrség információs rendszerével, zárt híradásával,

adatátvitelével és frekvenciakijelölésével kapcsolatban létrejött

megállapodások, rendszertervek, összesített adatok, valamint ezek védelmi

rendszerének eszközei és adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.

141. A kábítószercsempészet ellen tett belsõ intézkedések, az erre vonatkozó

javaslatok, felderítési eszközök, módszerek adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év

142. Az államháztartás távadatfeldolgozó rendszereinek igénybevételét

biztosító jogosultsági rendszer, az ellenõrzési, naplózási funkciók

szervezése, illetõleg dokumentációja.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

HATÁRON TÚLI MAGYAROK HIVATALA

143. A határon túli magyarokkal kapcsolatos elemzések, koncepciók, fejlesztési

tervek és irányok, amennyiben azok olyan adatokat, tényeket tartalmaznak,

amelyek nyilvánosságra kerülése hátrányosan érintheti a Kormány

külpolitikáját vagy a határon túli magyarság érdekeit.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 75 év.

144. A határon túli magyarok anyagi és egyéb - a költségvetési törvényben nem

említett - támogatásának olyan kérdései, amelyek nyilvánosságra kerülése

hátrányosan érintheti a Kormány külpolitikáját vagy a határon túli magyarság

érdekeit.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 75 év.

145. A határon túli magyar szervezetek és személyek mindazon adatai, amelyek

nyilvánosságra kerülése hátrányos következményekkel járhat számukra.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 75 év.

146. A külföldön élõ kárpótoltak kárpótlási jegyeinek hasznosításával a

Hivatallal együttmûködésben készített tervezetek és adatsorok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 20 év.

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL

147. A honvédelemmel, a polgári védelemmel és a haditechnikai eszközökkel

kapcsolatos, a védelmi képesség mértékét tükrözõ fontosabb adatok,

tervezetek, levelezések és jelentések.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

148. A különleges hírközlõ, információvédelmi eszközökre és riasztási

berendezésekre vonatkozó adatok, az ezekkel kapcsolatos statisztikai

adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év.

MAGYAR TÁVIRATI IRODA

149. Az MTI minõsített idõszakra szóló riasztási, berendelési és készültségbe

helyezési terve, az ehhez kapcsolódó részlettervek, továbbá a mûszaki

ügyelet szolgálati utasítása, a riasztással és berendeléssel kapcsolatos

dokumentumok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

150. Az MTI hírrendszere, a védett vezetési pontokkal és a védelmi

bizottságokkal szervezett hírrendszerére vonatkozó tervei és okmányai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 90 év.

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

151. A nemzetgazdasági, illetve a belbiztonsági és honvédelmi szempontból

kiemelkedõ jelentõségû fejlesztési tervek, kutatási, fejlesztési eredmények,

találmányok, nagyjelentõségû újítások adatai (mûszaki leírások,

tervdokumentációk stb.) a szabadalmaztatás, illetve a jogszerû publikálás

elõtt, amennyiben a vonatkozó munkák megbízója, illetve koordinátora az

államtitokként történõ kezelés szükségszerûségére felhívja a figyelmet,

illetve a saját hatáskörû titkosítás, melynek szükségessége az akadémiai

tevékenység során merült fel.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

MINISZTERELNÖKI HIVATAL

152. A Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testületek ülésének belsõ

döntéselõkészítése, ülésének szervezése és a testület mûködése során

keletkezõ adat.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 80 év.

ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL

Országos Atomenergia Bizottság

153. A nukleáris üzemanyagok õrzésére, védelmére, szállítására vonatkozó

adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

154. A nemzetközi és hazai nukleáris terrorizmus elleni védelem elõkészületi

adatai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

155. A nukleáris export-import engedélykérelmek nemzetbiztonsági vagy

külpolitikai értékelésének hivatali iratai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

156. Az atomenergia békés célú hasznosítása során a fegyveres erõk, valamint a

polgári intézmények és szervezetek közötti együttmûködés keretében

megszerzett minden olyan adat és információ, amelyekbõl az elõbbiek

szervezetére, elhelyezkedésére, számára, felszereltségére és

felkészültségére következtetést lehet levonni.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

157. A honvédelmi szempontból kiemelkedõ jelentõségû sugárvédelmi kutatásokra,

találmányokra és készítményekre vonatkozó adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

158. Minden olyan nukleáris vagy sugárzó anyaggal kapcsolatos információ,

amelynek nyilvánosságra hozatala a bûnüldözõ szervek tevékenységének

hatékonyságát és eredményességét hátrányosan befolyásolhatja.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

159. A nukleáris vagy más sugárveszélyes létesítményekkel kapcsolatos

kölcsönös tájékoztatásról kötött két- és többoldalú nemzetközi egyezmények

keretében kapott minden olyan információ, amelyre vonatkozóan a felek

kikötötték, hogy csak az információt nyújtó fél elõzetes hozzájárulása

esetén adható tovább az egyezményben nem részes más államoknak vagy az

egyezményben részt vevõ felek erre fel nem jogosított szerveinek.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

160. A társadalombiztosítással, illetõleg annak pénzügyi alapjaival, ellátási

és folyósítási rendszereivel, fejlesztésével összefüggõ kormányzati

döntéshez készített elõterjesztések, tanulmányok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 30 év.

161. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindenkori adatgyûjtési,

feldolgozási, nyilvántartási és szolgáltatási rendszerének teljes

dokumentációja.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

162. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár távadatfeldolgozó hálózati

rendszerének igénybevételét biztosító jogosultsági rendszer, az ellenõrzési-

naplózási funkciók szervezése, illetõleg dokumentációja.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

163. A járulékbefizetés fegyelmének kikényszerítését, az ellátások jogszerû

igénybevételének felderítését szolgáló koncepciók és operatív tervek

dokumentumai.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év.

ORSZÁGOS MÛSZAKI FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

164. Az OMFB felügyelete alá tartozó tudományos és technológiai attaséi

rendszer diplomáciai feladataiból adódó lehetõség- és eszköztár olyan

információi és forrásai, amelyek a magyar pozíció erõsítését, taktikai

lépéseinek kialakítását, illetõleg a kormányzati döntések meghozatalát

segítik.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 4 év.

ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FÕIGAZGATÓSÁG

165. A társadalombiztosítással (nyugdíjbiztosítással), illetõleg annak

pénzügyi alapjaival (Nyugdíjbiztosítási Alappal), ellátási és folyósítási

rendszereivel, fejlesztésével összefüggõ kormányzati döntéshez készített

elõterjesztések, tanulmányok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év.

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL

166. A honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekbõl államtitkot képezõ szabadalmi

és használati mintaoltalmi iratok és adatok.

Az államtitokká minõsítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év.

******

Eleje Honlap