ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

I/458..

INTERPELLÁCIÓ

KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA

miniszterasszony

részére

Tisztelt Miniszter Asszony!

Az elmúlt napokban, hetekben azok az önkormányzatok, amelyek közhasznú

foglalkoztatást folytatnak a településen, szinte tragikusnak is nevezhetõ

levelet kaptak a Megyei Munkaügyi Központtól B-A-Z megyében.

A levél teljes szövegét mellékeltem az interpellációhoz.

Úgy gondolom B-A-Z megye válságos helyzetét nem kell Miniszterasszony elõtt

bizonyítanom.

A megye munkanélkülisége az országos átlag duplája, de negyon sok településen

szinte elviselhetetlen már a szegénység. A közhasznú munka, mint egyedüli

megélhetési forma az ott élõ emberek egy csoportjának, és legalább dolgoznak ,

és munkájukért kapnak minimális fizetést.

Ezen levél lényege, - amely a Megyei Munkaügyi Központtól érkezett az

önkormányzatok felé - az, hogy közel 1/3-ára csökkenti a foglalkoztatható

közhasznú munkást, és ezzel összefüggésben a pénzügyi keretet is.

A már mûködõ közhasznú foglalkoztatást látva, amelyek jó célt szolgálnak,

egyes önkormányzetok pályázatot is nyertek, az Országos Foglalkoztatási

Alapítványtól "munkaszervezõ menedzser" foglalkoztatására, aki a közhasznú

foglalkoztatottak irányítója.

A pályázat feltétele az volt, hogy a közhasznú foglalkoztatottak létszámát

1995. március 1-ig növelni kellett volna bizonyos létszámmal, és akkor 1 évre

1 fõ menedzser 12 havi alkalmazásának költségeihez 30.000-Ft/hó céltámogatást

biztosít az Alapítvány.

A Megyei Munkaügyi Hivatal közhasznú munkát végzõ létszámot csökkent

hivatkozva, hogy nincs meg az anyagi feltétel, az Országos Foglalkoztatási

Alapítvány pályázatot ír ki "munkaszervezõi menedzser" foglalkoztatására, ha

növelik a közhasznú foglalkoztatottak számát.

Nem igazán értem. Úgy tûnik nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal kéz.

Vagy ez így szakszerû?

Remélem a probléma ismert a MIniszterasszony elõtt is, ebben a furcsa

kettõsségben.

Kérdezem terveznek-e valamit annak érdekében, hogy a válság sújtotta megyék

közhasznú foglalkoztatottai számát, és pénzügyi feltételeit ne csökkentség, és

ezzel összefüggésben a már elnyert pályázatok érvényben maradjanak?

Egyáltalán mi tette indokoltá ezen súlyos gondokkal, problámákkal küzdõ

térségek foglalkoztatás politikájának ilyen irányú, radikális

megválatoztatását, illetve a közhasznú munkát végzõk létszámának csökkentését,

különösen azon területeken, ahol 30-40 %-os a munkanélküliség?

Várom Miniszterasszony válaszát!

Budapest, 1995. január 24.

Rusznák Miklós

KDNP

Eleje Honlap