1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/289.. számú
T Ö R V É N Y J A V A S L A T
a szociális igazgatásról és szociális ellásokról szóló
1993. évi III. törvény módosításáról
Elõadó:
Dr. Kovács Pál
népjóléti miniszter
Budapest, 1994. november
T/289.. számú
törvényjavaslat
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény módosításáról
1. §
(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször
módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 17. §-a a következõ
(2)-(3) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5)
bekezdésre módosul:
"(2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, aki részére a
gyermeknevelési támogatás, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az
ápolási díj és a legalább három hónapig folyósított átmeneti segély
biztosításának idõtartama alatt visszamenõlegesen rendszeres pénzellátást
állapítottak meg feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális
ellátásra együtt nem lett volna jogosult, vagy a szociális ellátás
igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetni.
(3) A folyamatosan nyújtott szociális ellátás megtérítését legfeljebb a
visszamenõlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéig, a
megtérítést elrendelõ határozat hozatalát megelõzõ két évre visszamenõlegesen
lehet elrendelni."
(2) Az Szt. 17. §-ának az (1) bekezdéssel megállapított (4) bekezdése a
következõ mondatokkal egészül ki:
"Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemû
igénybevétele és az errõl való tudomásszerzés közötti idõtartamra számítható
fel. A (2) bekezdésben szabályozott esetben kamat nem számítható fel."
(3) Az Szt. 17. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a helyi önkormányzat képviselõ testülete a hatáskörébe tartozó
szociális ellátás megtérítését rendeli el,
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és
b) a kamat összegét
méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti."
2. §
Az Szt. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A települési önkormányzat - a szociális alapellátás keretében - az
e törvényben, valamint a rendeletében meghatározott feltételek szerint a
jogosult részére munkanélküliek jövedelempótló támogatását, lakásfenntartási
támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt, temetési segélyt (a továbbiakban:
szociális rászorultságtól függõ pénzbeli ellátások) állapít meg szociális
rászorultság esetén."
3. §
(1) Az Szt. 27. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"Gyermeknevelési támogatásra jogosult az az anya - illetve külön
kormányrendeletben meghatározott esetben az a személy -, aki saját
háztartásában otthon három, vagy több kiskorút nevel feltéve, hogy a
legfiatalabb gyermek a harmadik életévét betöltötte, de a nyolcadik életévét
még nem haladta meg."
(2) Az Szt. 27. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Ha a gyermeknevelési támogatásban részesülõ az általa nevelt gyermek
halála miatt nem felel meg a támogatásra való jogosultság feltételeinek, a
támogatást a halálesetet követõ hónaptól számított 3 hónap után kell
megszüntetni."
4. §
Az Szt. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"31. § A népjóléti miniszter méltányosságból legfeljebb további két évvel
meghosszabbíthatja a gyermeknevelési támogatásra való jogosultságát annak a
személynek, aki a 27. § (1) bekezdésében foglalt valamely feltételnek már nem
felel meg feltéve, hogy a 27. § (3) bekezdés a)-e) pontjaiban szabályozott
kizáró ok nem áll fent."
5. §
(1) Az Szt. 34. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[Nem állapítható meg jövedelempótló támogatás annak a munkanélkülinek,
aki]
"c) fegyveres vagy fegyver nélküli katonai, illetõleg polgári szolgálatot
teljesít."
(2) Az Szt. 34. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minõsül keresõ
tevékenységnek az a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység, amelynek
havi ellenértéke nem éri el a 36. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeg 50
%-át."
6. §
Az Szt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minõsül a munkanélküli saját
jövedelmének a várandóssági pótlék, valamint a 34. § (3) bekezdése szerinti
nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység ellenértéke."
7. §
Az Szt. 37. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(5) A fõjegyzõ által folyósított jövedelempótló támogatás összegét a
Szolidaritási Alap a Fõvárosi Önkormányzat részére megtéríti."
8. §
Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Elsõsorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben
részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem
tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkezõ többletkiadások, különösen
betegség, elemi kár, valamint általános, közép- és szakiskolába történõ
beiskolázás miatt anyagi segítségre szorulnak."
9. §
Az Szt. 58. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"58. § (1) A helyi önkormányzatok, valamint az önkormányzatokkal
szerzõdéses jogviszony alapján önkormányzati feladatokat ellátó természetes és
jogi személyek, a személyes gondoskodást az e törvényben, valamint a külön
jogszabályban a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre
meghatározott feltételek szerint biztosítják.
(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik az (1) bekezdésben foglaltak az
irányadók a személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást
igénybe vevõ nem állami szervekre is."
10. §
Az Szt. 94. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (2)-
(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre módosul:
"(2) A személyes gondoskodást nyújtó, normatív állami hozzájárulást
igénybe vevõ nem állami szervek az (1) bekezdésben, valamint a 93. § (2)
bekezdésében foglaltakat nem kötelesek alkalmazni. Ha a személyes gondoskodást
nyújtó szociális ellátás igénybevételét nem beutaló határozat alapozza meg, az
ellátás igénybevételérõl, valamint az intézményi jogviszony megszüntetésének
módjáról a kérelmezõ és a nem állami szerv megállapodást köt."
11. §
Az Szt. 109. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a
jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell
gondozni."
12. §
Az Szt. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési
díját (a továbbiakban: intézményi térítési díj) az intézményt fenntartó szerv
- a gyermekétkeztetés intézményi térítési díját a nevelési év, illetve a tanév
kezdetéig - állapítja meg."
13. §
(1) Az Szt. 115/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) Gyermekétkeztetés esetén
a) a diákotthonban, kollégiumban (a továbbiakban: kollégium) ideértve a
gyógypedagógiai nevelési- oktatási intézményeket is - elhelyezett
aa) gyermek,
ab) alapfokú mûvészetoktatási intézményben tanuló,
ac) általános iskolai tanuló
után az intézményi térítési díj 50 %-át;
b) a kollégiumban - ideértve a gyógypedagógiai nevelési-oktatási
intézményeket is - elhelyezett és externátusi ellátásban részesülõ
ba) szakmunkásképzõ iskolai és szakiskolai tanuló,
bb) gimnáziumi, szakközépiskolai tanuló
után az intézményi térítési díj 30 %-át;
c) a három és többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi
térítési díj 50 %-át;
d) a fogyatékos gyermek és tanuló után - feltéve, hogy az a) és b) pont
szerint kedvezményben nem részesül - az intézményi térítési díj 30 %-át
kedvezményként (az a)-d) pont alattiak a továbbiakban: normatív kedvezmény)
kell biztosítani."
(2) Az Szt. 115/A. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A (4) bekezdés szerinti normatív kedvezmény összegét a kedvezményre
jogosult gyermek, tanuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat a gyermek
nevelését, oktatását végzõ közoktatási intézmény, valamint a gyermekek
napközbeni ellátását biztosító intézmény részére - az intézmény
igénybejelentése alapján - havonta átutalja."
14. §
(1) Az Szt. 117. §-ának (3) bekezdésében a "Ha a személyi térítési díjat"
szövegrész helyébe a "Ha az intézményi térítési díjat" szövegrész lép.
(2) Az Szt. 117. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(4) Az a készpénz, vagy ingatlan-vagyon tekinthetõ jelentõsnek, amelynek
összege, illetve forgalmi értéke az intézményi térítési díj egy évi összegét a
jogosult elhelyezésekor, illetve a lekötött készpénzvagyon és a jelzálogjog
értékének módosításakor meghaladja."
15. §
Az Szt. 117/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A bentlakásos intézményekben a jövedelemmel nem rendelkezõ 16 év
fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény
költõpénzt biztosít. Költõpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki
helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és
képes személy fizeti, illetve a térítési díjat készpénz, vagy ingatlan-vagyona
terhére állapították meg. Ha készpénz, vagy ingatlan- vagyonnal rendelkezõ
ellátottnak költõpénzt állapítanak meg, a költõpénz terhelését a térítési
díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költõpénz havi összege
nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb
összegének 20 %-ánál. Legalább a költõpénz összegére kell kiegészíteni az
ellátottaknak ezt az összeget el nem érõ jövedelmét."
16. §
Az Szt. 118. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az ingatlan-vagyon terhére megállapított térítési díjat jelzálogjog
biztosítja."
17. §
(1) Az Szt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(1) Az állami költségvetés terhére kell biztosítani a gyermeknevelési
támogatás, az 50. § (1) és (3) bekezdése alapján kiállított közgyógyellátási
igazolvány, valamint az 54-55. § alapján kiállított - a társadalombiztosítás
egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére jogosító - igazolvány után
fizetendõ térítést."
(2) Az Szt. 123. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A helyi önkormányzatok részére átengedett személyi jövedelemadónak
az éves költségvetési törvényben meghatározott része járul hozzá a
munkanélküliek jövedelempótló támogatása jogcímen jelentkezõ kötelezettségek
teljesítéséhez."
18. §
Az Szt. 124. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"124. § (1) A jegyzõ által megállapított és folyósított gyermeknevelési
támogatás teljes összegét a központi költségvetés, a munkanélküli
hajléktalanok jövedelempótló támogatásának teljes összegét, a munkanélküliek
jövedelempótló támogatásának a 36. § szerinti összeg 50 %-át a Szolidaritási
Alap megtéríti."
(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatására jogosult személy
közhasznú munkavégzés keretében történõ foglalkoztatása esetén a 36. §
szerinti összeg 50 %-át a Szolidaritási Alap megtéríti."
19. §
Az Szt. 132. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
[ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa]
"f) a személyes gondoskodást nyújtó nem állami intézmények
engedélyezésének és mûködésének szabályait;"
20. §
(1) Ez a törvény 1995. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatálybalépésével egyidejûleg a 32. § (1) bekezdésébõl és
az 51. § (1) bekezdésébõl az "állandó" szó; a 36/A-36/D §; a 118. § (2)
bekezdésébõl az " önkormányzat" szó; a 130. § és a 132. § (3) bekezdése,
valamint az 1994. évi VI. törvény 32. §-ával megállapított 1991. IV. törvény
44/C §-a hatályát veszti.
21. §
(1) A törvény 1.§-ának (2)-(3) bekezdését, 5-6. §-át, 10. §-át a
folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Ha e törvény hatálybalépésekor a munkanélkülinek jövedelempótló
támogatást azért nem folyósítanak, mert a közösségi munkavégzés lehetõségét
nem fogadta el, vagy az alól kivonta magát, a jövedelempótló támogatást e
törvény hatálybalépésétõl részére tovább kell folyósítani feltéve, hogy a
támogatásra való jogosultság feltételeinek egyébként megfelel.
(3) A 18. §-ban meghatározott, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása
megtérítésére vonatkozó szabályokat a törvény hatálybalépését követõ
visszatérítésnél már alkalmazni kell.
I N D O K O L Á S
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény módosításáról szóló törvénytervezethez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény (a továbbiakban: Szt.) elfogadásával az elmúlt két évben megindult a
szociálpolitikai intézményrendszer átfogó reformfolyamata. Az Szt.
kialakította az állami és önkormányzati szociális ellátórendszer alapvonásait,
meghatározva az állami és önkormányzati szervek feladat- és hatáskörét. A
törvény hatálybalépését követõen a napi jogalkalmazói munka során több
probléma merült fel, amely indokolttá teszi az Szt. módosítását. Emellett a
kormányprogram szociálpolitikai fejezete is meghatároz néhány olyan Szt-t
érintõ kérdést, amelyek megoldása csak a törvény módosításával lehetséges. A
kormányprogram célként tûzi ki az anyasági és gyermekellátások körében a
családszemléletû megközelítést, a családi támogatások célzottabbá tételét. E
munka több jogszabály - így az Szt. -, módosítását is szükségessé teszi.
Annak az elvnek az érvényesülése, hogy a szülõi jövedelmet kiegészítõ
ellátások (pl. gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj) összhangba
kerüljenek, megszûnjön az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeiben ma
még meglévõ diszkriminatív elem, a javaslat jelentõs módon megváltoztatja a
gyermeknevelési támogatás normatív feltételeit.
A kormányprogram ugyancsak célul tûzi ki a tartós munkanélküliek fokozott
védelmének és támogatásának szükségességét. E körben a szociális
ellátórendszert ugyancsak át kell alakítani, amely munka hosszabb távon
valósítható meg. Az ellátórendszer átalakításáig szükséges azonban az Szt.
egyes rendelkezéseinek módosítása, így különösen a közösségi munka hatályon
kívül helyezése, illetve olyan rendelkezések beépítése a törvénybe, amelyek a
tartós munkanélküliek munkába állását is elõsegítik.
A Javaslat szerinti módosítások a gyermeknevelési támogatás kivételével
többletforrást nem igényelnek. A gyermeknevelési támogatást jelenleg 30.000 fõ
veszi igénybe. Az ellátás 1994. évi költségvetési elõirányzata 3,540 milliárd
forint. Az elõzetes számítások szerint a 180 napos biztosítási idõ
eltörlésével közel 15.000 új igénylõ belépése várható. A költségvetési kihatás
1,770 milliárd forint. Ennek fedezete a családtámogatásokra fordítható
elõirányzatok belsõ átcsoportosításából biztosítható. Összességében e
támogatás feltételeinek módosítása megnyitja a nehéz helyzetben lévõ
többgyermekes családok igen jelentõs rétege számára a támogatás
igénybevételének lehetõségét.
A munkanélküliek jövedelempótló támogatásával összefüggõ módosításoknak -
így a közösségi munkavégzésre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül
helyezésének is - költségvetési kihatása nincs.
A temetési segély és a gyermekétkeztetés térítési díjkedvezménye nem új
ellátások, e támogatásokat az Szt. korábban is tartalmazta. A módosítás csak a
szabályozás pontosítását célozza, amelynek külön forrásigénye nincs. Mindkét
ellátás finanszírozásához az elõzõ évekhez hasonlóan, 1995-ben is a szociális
normatíva keretében nyújtott állami támogatás szolgál.
A szociális intézményrendszert érintõ módosítások ugyancsak nem
igényelnek többletforrást, mivel a Javaslatban foglaltak a hatályos
normaszöveg pontosítását, a jogalkalmazói munka során tapasztalt hiányosságok,
hibák megszüntetését jelentik.
A Javaslat szerinti módosítások társadalmi fogadtatása várhatóan kedvezõ
lesz, mivel a gyermeknevelési támogatás vonatkozásában jogkiterjesztés
fogalmazódik meg, a jövedelempótló támogatás esetén megszûnik az
alkotmányossági szempontból is kifogásolható közösségi munka és a támogatás
folyósítása mellett szûk körben lehetõség nyílik munkavégzésre is. A szociális
intézményeket érintõ módosítások elsõsorban az önkormányzati jogalkalmazás és
helyi rendeletalkotás szempontjából jelentõsek, mivel a jelzett hibák,
hiányosságok megszüntetésével egyszerûsödik az önkormányzati munka.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A Javaslat a jogosulatlanul és rosszhiszemûen igénybe vett szociális
ellátás megtérítésére vonatkozó elõírásokat részben pontosítja, részben
kiegészíti. Meghatározásra kerül, hogy a rendszeres pénzellátás
visszamenõleges folyósítása, valamint a szociális ellátás egyidejû
folyósítása esetén a jogosult köteles a visszamenõlegesen, egyösszegben
kifizetett rendszeres pénzellátásból a szociális ellátást megtéríteni
függetlenül attól, hogy rosszhiszemû volt-e. E rendelkezés indoka annak az
elvnek a maradéktalan érvényesülése, hogy párhuzamos szociális ellátásban
senki ne részesüljön. A Javaslat szerinti szigorú szabály mellett az is
meghatározásra kerül, hogy az így folyósított párhuzamos ellátások esetén a
megtérítés elrendelésekor kamat nem számítható fel, illetve a megtérítés
összege nem lehet több, mint az egyösszegben visszamenõlegesen kifizetett
rendszeres pénzellátás. A gyakorlatban ugyanis elõfordulhat, hogy a rendszeres
pénzellátás összege alacsonyabb, mint az Szt. szerint folyósított valamely
ellátás. Az állampolgárt védi az a szabály is, hogy a folyamatosan nyújtott
szociális támogatás megtérítését legfeljebb két évre visszamenõlegesen lehet
elrendelni.
A Javaslat pontosítja továbbá a kamatszámítás szabályait amikor kimondja,
hogy az, az ellátás jogosulatlan és rosszhiszemû igénybevételérõl való
tudomásszerzés, valamint a jogosulatlan igénybevétel közötti idõtartamban
számítható fel. E szabály garanciát nyújt arra, hogy a hatóság késlekedése a
megtérítésrõl szóló határozat meghozatalakor ne hozza hátrányos helyzetbe az
állampolgárt.
Az Szt. hatályos szövege nem teszi lehetõvé, hogy a megtérítésre
kötelezettnek a megtérítés összegét - illetve pénzegyenértékét -, valamint a
kamat összegét az eljáró hatóság csökkentse vagy a visszafizetési
kötelezettség alól mentesítést adjon. A Javaslat szerint az önkormányzati
hatáskörbe tartozó ellátások esetén az önkormányzat - saját költségvetésének
terhére - élhet a fenti lehetõségekkel. Errõl az önkormányzat - az ügyféli
kérelem hiányában is - hivatalból intézkedhet.
2. §-hoz
Az Szt. 25. §-ának (3) bekezdése határozza meg a szociális alapellátás
körébe tartozó pénzbeli ellátásokat. A hatályos normaszöveg - a jogalkotói
szándék ellenére - nem említi a szociális alapellátás részeként a temetési
segélyt. Az egységes joggyakorlat érdekében a felsorolás kiegészül a temetési
segéllyel, amelyet az Szt. 46. §-a eddig is részletesen szabályozott.
3-4. §-hoz
A Javaslat a kormányprogramban foglaltakkal összhangban jelentõsen
megváltoztatja a gyermeknevelési támogatás megállapítására vonatkozó
jogosultsági feltételeket. Az Szt. hatályos rendelkezése alapján a
gyermeknevelési támogatásra csak az a személy jogosult, aki a gyermek
születését megelõzõen 180 nap biztosítási idõt szerzett. Ez a feltétel
elsõsorban azokat a legrászorultabb rétegeket zárja ki, akik vagy munkahely
hiányában vagy éppen a gyermekek miatt munkát sohasem vállalhattak, és
szociális helyzetüknél fogva a biztosítási idõt a társadalombiztosítási
szervvel történõ megállapodás keretében sem tudták megszerezni.
Ugyancsak törlésre kerül az a szabály is, mely szerint, ha a
gyermeknevelési támogatás idõtartama alatt a jogosultnak újabb gyermeke
születik, a támogatást változatlan feltételekkel tovább kell folyósítani. Ezt
indokolja a családtámogatások rendszerének átalakítása, amely keretében 1995-
tõl jelentõsen módosulni fognak a GYES-re és GYED-re vonatkozó szabályok is. A
gyermekgondozási segély alanyi jogúvá tételével egyidejûleg indokolatlan
fenntartani azt, hogy az egyébként GYES-re jogosult személy gyermeknevelési
támogatásban is részesülhessen. Mindezekhez az is szükséges, hogy a GYES-re és
a gyermeknevelési támogatásra való jogosultság feltételei - a gyermekszám
kivételével - közel azonosak legyenek. Új eleme a Javaslatnak, hogy a
támogatás igénybevételét nem csak a gyermeket nevelõ szülõknek (vérszerinti,
örökbefogadó, stb.) teszi lehetõvé, hanem mindazon személyeknek, akik
gyermekek nevelésérõl gondoskodnak.
Pontosítja a Javaslat az Szt. 27. § (4) bekezdését is, amikor
általánosságban mondja ki, hogy a jogosult által nevelt gyermek halála esetén
a támogatást még három hónapig folyósítani kell akkor is, ha a jogosultság
feltételei (pl. nincs 3-8 év közötti gyermek, a nevelt gyermekek száma 3 alatt
van, a családban az egy fõre jutó jövedelem meghaladja a törvény szerinti
értékhatárt) egyébként már nem állnak fenn.
A gyermeknevelési támogatás feltételeinek átalakítása igényli a
miniszteri méltányossági jogkör korrekcióját is. A tapasztalatok azt
mutatják, hogy a támogatás megállapítását méltányosságból elsõsorban azok a
személyek kérték, akik 180 napos biztosítási idõvel nem rendelkeztek. A
Javaslat szerint a jövõben a miniszter új jogosultságot nem állapíthat meg,
csupán az ellátás idõtartamát hosszabbíthatja meg további két évvel.
Az 5-7. §-hoz
A Javaslat a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülõk
közösségi foglalkoztatásának hatályon kívül helyezése mellett, pontosítja a
jövedelempótló támogatás jogosultsági feltételeit is. A hatályos normaszöveg
szerint minden keresõ tevékenység - függetlenül annak ellenértékétõl,
valamint attól, hogy azt milyen jogviszony keretében folytatták - kizárja a
támogatás folyósíthatóságát. E rendelkezés arra ösztönözte a támogatásban
részesülõket, hogy ha tartós jogviszony keretében foglalkoztatásuk nem
megoldható, "feketemunkát" végezzenek, vagy a támogatás megvonásának
lehetõsége miatt még alkalmi munkavégzést se vállaljanak. A Javaslat szerint a
jövedelempótló támogatásban részesülõ a jövõben, ha alkalmi munkát végez és
annak havi ellenértéke nem haladja meg a Javaslat szerinti mértéket, a
támogatásra változatlanul jogosult. E rendelkezés lehetõvé teszi tehát a
csekély ellenérték fejében végzendõ alkalmi munkát, ösztönözve ezzel is a
munkanélkülit, hogy önmaga és családja eltartásához maga is hozzájáruljon.
Ezzel összhangban fogalmazza meg a Javaslat azt is, hogy az alkalmi
munkavégzés ellenértéke nem minõsül - a várandóssági pótlékhoz hasonlóan - a
munkanélküli saját jövedelmének.
A Javaslat 18. §-a a jövedelempótló támogatás finanszírozási
rendszerében változtatást tartalmaz, ezzel összhangban az Szt. 37. § (5)
bekezdését is módosítani szükséges.
A 8. §-hoz
A Javaslat az átmeneti segély intézménye keretei között - figyelemmel a
családok beiskolázással kapcsolatos anyagi megterhelésére - konkrétan említi a
beiskolázási nehézségeket enyhítõ támogatás lehetõségét. Ennek alapján az
önkormányzatok az általános, a közép- és szakiskolai tanulmányok megkezdéséhez
rászorultságtól függõen nyújthatnak anyagi segítséget.
A 9-10. §-hoz
A hatályos jogszabályok értelmében a személyes gondoskodást nyújtó
szociális ellátásokat az állam és az önkormányzatok biztosítják. Lehetõség van
arra is, hogy ilyen tevékenységet non-profit szervezetek és szociális
vállalkozások (a továbbiakban: nem állami szervek) is végezhessenek. Az Szt.
alapján a nem állami szervek a személyes gondoskodás biztosításakor - feltéve,
hogy normatív állami támogatásban részesülnek - kötelesek valamennyi, az
állami és önkormányzati intézményekre meghatározott szabályt betartani. Ez a
gyakorlatban nem vált be, mivel az Szt. rendelkezései szerint a bentlakásos
intézményekben alapvetõen a települési önkormányzatok beutaló határozata
alapján kerülhetnek be a jogosultak. A nem állami szervek által fenntartott
intézmények e szabályt figyelmen kívül hagyva, gyakran maguk döntöttek az
intézményi jogviszony létesítésérõl - illetve megszüntetésérõl -, mivel az
általuk fenntartott intézmények többségében csak meghatározott személyi kör
gondozását biztosítják.
A települési önkormányzatok beutalási jogkörének fenntartása azért sem
indokolt, mivel a nem állami szervek által fenntartott intézmények konkrétan
meghatározható ellátási területtel nem rendelkeznek, az önkormányzatok gyakran
nincsenek annak az információnak a birtokába, hogy az országban milyen jellegû
intézmények mûködnek és azoknak milyen a férõhely kihasználtsága. Mindezek
miatt a Javaslat a nem állami szervek által biztosított, személyes
gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének, valamint az
intézményi jogviszony megszüntetésének jogkörét a nem állami szerv által
fenntartott intézmények vonatkozásában úgy határozza meg, hogy ha arról nem
az önkormányzat dönt, a nem állami szerv és a kérelmezõ megállapodása az
irányadó.
A 11. §-hoz
Az Szt. és a végrehajtására kiadott jogszabályok lehetõséget
biztosítanak arra, hogy egy intézményen belül különbözõ szakosított ellátási
formák mûködhessenek. Nem került azonban eddig szabályozásra az, ha a beutalt
egy intézményen belül más ellátási formára lesz jogosult, milyen eljárás
keretében kell ezt számára lehetõvé tenni. Ezért a Javaslat kimondja; ilyen
esetekben a jogosultat át kell helyezni, ami azt jelenti, hogy új beutaló
határozatban kell errõl a kérdésrõl rendelkezni. Ennek indoka az, hogy az
egyes szakosított ellátási formákra eltérõ szabályok vonatkoznak, így
vizsgálni kell a jogosultság feltételeinek meglétét, ismételten meg kell
állapítani a térítési díjat, szükség esetén a költõpénz összegét stb.
Mindezek a kérdések olyan új jog és kötelezettség megállapítását jelentik,
amelyek a beutalt jogát, jogos érdekét érintik. Erre figyelemmel az új beutaló
határozat meghozatala egyúttal azt is jelenti, hogy a beutaltnak áthelyezés
esetén biztosítani kell mindazokat a jogokat, amelyek az államigazgatási
eljárás keretében az ügyfeleket megilletik.
A 12-13. §-hoz
A gyermekétkeztetésért fizetendõ térítési díjakra vonatkozó szabályokat
az 1994. évi VI. törvény építette be az Szt. rendelkezései közé. A kérdés
szabályozásakor elkerülte a jogalkotó figyelemét, hogy a szociális
intézményekre meghatározott általános szabályok nem mindegyike alkalmazható a
gyermekintézmények esetében. A jogalkalmazás során felszínre kerülõ problémák
szükségessé teszik tehát a gyermekétkeztetés térítési díjának pontosítását.
A Javaslat a gyermekintézményekben fizetendõ térítési díj
megállapításának határidejeként a nevelési év, illetve tanév kezdetét
határozza meg, kizárva ezzel, hogy a tanév, illetõleg az oktatási év alatt a
fizetendõ térítési díj emelkedhessen.
Ugyancsak pontosításra került a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének
a rendszere. Továbbra is fõ szabály marad, hogy a diákotthonban, illetve a
kollégiumban lakó általános iskolai és középiskolai tanulók, valamint a három
és többgyermekes családok gyermekei normatív kedvezményben részesüljenek.
Emellett általános szabályként fogalmazódik meg a javaslatban, hogy a
fogyatékos gyermekek és tanulók részére - függetlenül, hogy a közoktatás mely
területén részesülnek képzésben, illetve hogy diákotthonban vagy
kollégiumban laknak-e - is normatív kedvezményt kell biztosítani. Az Szt-ben
szabályozott normatív kedvezmények mellett lehetõségük van az
önkormányzatoknak arra, hogy a szociálisan rászorult családok gyermekeit
további kedvezményben részesítsék, akár a térítési díj csökkentésével, akár
annak elengedésével.
A Javaslat az Szt. 115/A §-át kiegészítve rendezi azt a problémát is,
hogy a normatív kedvezményt kinek - melyik önkormányzatnak - kell biztosítani
akkor, ha a kedvezményre jogosult, nem a saját lakóhelye szerint illetékes
önkormányzat intézményében került elhelyezésre, illetve folytatja
tanulmányait. A Javaslat szerint ilyen esetben a normatív kedvezmény összegét
a gyermek lakóhelye szerint illetékes önkormányzat biztosítja.
A 14. §-hoz
A Javaslat az Szt. 117/A. §-a (1) bekezdésének módosításával összhangban
pontosítja a térítési díj szempontjából figyelembe vehetõ készpénz, valamint
ingatlanvagyon fogalmát. A pontosítás indoka az, hogy a jövõben az intézmény
által fizetett költõpénzzel terhelhetõ a beutalt készpénz, illetve
ingatlanvagyona, ezért az Szt. 117. §-ának (4) bekezdésében az ezzel
összefüggõ szabályokat is módosítani kell.
A 15-16. §-hoz
Az Szt-nek a költõpénzre vonatkozó rendelkezései nem határozzák meg, hogy
a rendszeres jövedelemmel nem, de ingatlan és készpénzvagyonnal rendelkezõ
gondozottak esetén a költõpénz milyen feltételek szerint adható. A Javaslat
szerint a jelentõs készpénz, illetve ingatlanvagyonnal rendelkezõ gondozottak
költõpénzének megállapítására a térítési díjra vonatkozó szabályokat kell
megfelelõen alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kifizetett költõpénz összegével
terhelni kell az ingatlan, illetve a készpénzvagyont.
A 17-18. §-hoz
A Javaslat 17-18. §-a a szociális ellátások tervezésére vonatkozó
szabályokat részben pontosítja, részben kiegészíti. Új elem az, hogy a
munkanélküliek jövedelempótló támogatásának 50 %-át a jövõben a központi
költségvetés helyett a Szolidaritási Alap, másik 50 %-át pedig a személyi
jövedelemadónak az éves költségvetési törvényben az önkormányzatok részére
átengedett hányada biztosítja.
A 19-20. §-hoz
A Javaslat 20. §-a a törvény hatálybalépését 1995. január 1-jével
határozza meg.
Fõszabály szerint az új szabályokat a hatálybalépést követõen keletkezett
ügyekben kell alkalmazni. Kivétel ez alól a rendszeres pénzellátás és az Szt.
szerinti szociális ellátás egyidejû folyósítása esetén a megtérítés
elrendelése, a gyermeknevelési támogatás méltányosságból történõ
megállapítása, valamint a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának
megállapítása. Ezekben a kérdésekben a folyamatban lévõ ügyeknél is a Javaslat
szerinti módosított rendelkezéseket kell alkalmazni.
A 21. § a törvény hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket
tartalmaz.