MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/233.. számú

Törvényjavaslat

a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításáról

Elõadó: dr. Békési László

pénzügyminiszter

Budapest 1994. november

2

1994. évi ..... törvény

a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról

1. §

(1) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló többször módosított 1991. évi XC.

törvény (a továbbiakban: Tv.) 3. §-ának 18., 19. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következõ:/

"18. Társas vállalkozásnak minõsül a gazdasági társaság, a közhasznú társaság,

a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkezõ munkaközössége, az ügyvédi

iroda, valamint a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni

vállalkozó.

19. Árfolyamnyereségnek kell tekinteni az értékpapír, illetve a korlátolt

felelõsségû társaságban lévõ üzletrész elidegenítéséért kapott ellenértéknek

az értékpapír, illetve üzletrész megszerzésére fordított összeget (értéket)

meghaladó részét. Megszerzésre fordított összegnek a kibocsátó (ideértve a

kft-t is saját üzletrészére vonatkozóan), illetõleg az értékpapír forgalmazási

tevékenység végzésére jogosult társaság által igazolt összeget, ennek

hiányában a névértéket kell tekinteni. Az ingyenesen megszerzett értékpapír

elidegenítésekor az árfolyamnyereség számításánál a megszerzésre fordított

összegnek a névértéket kell tekinteni. A 29. § (2) bekezdés b) pontjának

alkalmazásában a 6. § (1) bekezdés e) pontjában említett dolgozói részvény

juttatáskori névértékének a dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett

névérték szerinti összeget kell tekinteni."

(2) A Tv. 3. §-ának 29. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"29. A 7. § (1) bekezdésének 30. pontjában említett ösztöndíjon az oktatási

intézményekben folytatott tanulmányokra, külföldi tanulmányútra, illetve a

kutatásra folyósított összeget kell érteni. A 38. § (1) bekezdés

alkalmazásában ösztöndíjnak azt az összeget kell tekinteni, amelyet a

közoktatási-, illetve felsõoktatási intézmény folyósít a tanulója részére."

(3) A Tv. 3. §-ának 44. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"44. A fegyveres erõk, testületek és a rendvédelmi szervek tagja fogalmába

értendõ a Magyar Honvédség, a Határõrség, a Rendõrség, a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok, a Tûzoltóság, a Polgári védelem, a Vám- és

Pénzügyõrség és a büntetés-végrehajtás tagja."

(4) A Tv. 3. §-ának 47. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"47. Egyháznak minõsül az a vallási közösség, amelyet a lelkiismereti és

vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény* ilyenként

meghatároz."

(5) A Tv. 3. §-a a következõ 49., 50. és 51. ponttal egészül ki:

"49. A 37. § (8) bekezdésében említett kamatjövedelemnek minõsül a

magánszemély által nyújtott (hitel) kölcsön évi 20 százalékos mértéket meg nem

haladó kamata is. Abban az esetben, ha társas vállalkozás magánszemély(ek)tõl

kölcsön vett összeg(ek) után fizet évi 20 százalékos mértéket meg nem haladó

kamatot, akkor az év során általa ily módon kifizetett együttes összegnek csak

azon része minõsül az elõbbi hivatkozás szerinti kamatjövedelemnek, amely nem

haladja meg a jegyzett tõkéjének a 10 százalékát, de legfeljebb a 200 ezer

forintot. Jegyzett tõke alatt a vállalkozónak az adóévet megelõzõ évi éves

beszámolójában, egyszerûsített éves beszámolójában, egyszerûsített mérlegében,

illetve - kezdõ vállalkozás esetén - a nyitó mérlegben kimutatott jegyzett

tõkét kell érteni. Az ily módon kifizetett összeget több magánszemély esetén

megállapodás szerint kell figyelembe venni. Az elõzõekben meghatározott

____________________

* 1990. évi IV. tv.

korlátokat meghaladó összeg a magánszemély 29. § szerinti jövedelme.

50. A magánszemélyek a termõföldrõl szóló törvényben* meghatározott birtok-

összevonási célú önkéntes földcseréje e törvény 22-25. §-ai alkalmazásában nem

minõsül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan

értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg, vagy más vagyoni

érték az azt szerzõ magánszemély 29. § szerinti jövedelmének számít.

51. A lakás bõvítése, illetõleg korszerûsítése alatt az Országos Építésügyi

Szabályzat közzétételérõl szóló rendeletben** foglalt fogalommeghatározást

kell érteni."

2. §

A Tv. 6. §-ának (1) bekezdése a következõ j) és k) pontokkal egészül ki:

/Nem bevétel, ha törvény másként nem rendelkezik:/

"j) az az összeg, amelyet a kárpótlásról szóló törvények* alapján eredeti

jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként megszerzõ) magánszemély vételi

jogának gyakorlása során szerzett termõföld, erdõ mûvelési ágú föld - ide

értve a mezõgazdasági vállalkozási támogatás címén kapott utalvány

felhasználásával vásárolt földet is - átruházásából származó jövedelmébõl az

átruházás évének utolsó napjától számított egy éven belül mezõgazdasági

mûvelésû külterületi termõföld tulajdonának megszerzésére fordított; a

jövedelem kiszámítására - az 1991. évi XXV. törvény vonatkozó rendelkezésétõl

eltérõen - a 22-25. §-okban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a

szerzéskori forgalmi értéknek a vételi jog gyakorlása során vételárként

szereplõ összeget kell tekinteni; az említett határidõt az adóhatóság -

kérelemre - egy évvel meghosszabbíthatja; a termõföld vásárlását a

földhivatalhoz benyújtott szerzõdéssel vagy annak másolatával a határidõ

lejáratát követõ 15 napon belül kell igazolni; amennyiben az újabb termõföld-

vásárlást a magánszemély az adóhatóságnak nem igazolja, az átruházott

termõföld szerzésének idõpontjától függõen, vagy az említett törvény 23. § (3)

bekezdését vagy e törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni;

k) a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben

levont (befizetett) tagdíj összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában

költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is."

3. §

(1) A Tv. 7. § (1) bekezdése 4. pontjának g), p) és r) alpontja a következõk

szerint módosul, ugyanakkor a 4. pont az alábbi t) alponttal egészül ki:

/Mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik/

"4. g) az, amelyet a sportszervezet a versenysport, diáksport érdekében

szervezett edzés és verseny résztvevõjének nem munkaviszony keretében történõ

ellátása során az edzési és versenyfeladathoz tartozó utazás-, szállás- és

étkezési szolgáltatás címén juttat; nem tartozik e körbe a sportolónak 30

napnál hosszabb folyamatos elszállásolása (szállodai elhelyezés, bérlet,

albérlet stb. formában) akkor sem, ha az elszállásolás helye idõközben

megváltozik, kivéve, ha az elszállásolás az olimpiai és világ-, illetõleg

európabajnoki versenyre való közvetlen felkészülést szolgálja;

4. p) a 3. § 44. pontjában megjelölt, tartósan fokozott igénybevételnek

kitett, illetõleg harckészültségi gyakorlaton részt vevõ magánszemélynek a

szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni étkeztetése,

továbbá a sorkatona, a katonai tanintézet felsõfokú végzettséggel nem

rendelkezõ hallgatója kizárólag e jogviszonyával összefüggésben kapott

természetbeni juttatása;

4. r) a munkáltató által pénzben vagy természetben nyújtott étkezési

hozzájárulás értékébõl legfeljebb havi 1200 forint, e rendelkezés

____________________

* 1994. évi LV. törvény

** 2/1986. (II.27.) ÉVM rendelet

*1991. évi XXV. törvény

1992. évi XXIV. törvény

1992. évi XXXII. törvény

alkalmazásában a természetben nyújtott étkeztetéshez kapcsolódó elõzõek

szerinti adómentesség megilleti azt a magánszemélyt is, aki nyugdíjas és a

nyugdíjbavonuláskori munkáltatója T/41.. § (4) bekezdés/, illetve annak

jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást;

4. t) a kormányrendeletben meghatározott közlekedési és postai kedvezmény,

amely után a kifizetõ fogyasztói árkiegészítésben nem részesül;"

(2) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 9., 10. pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"9. a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály* alapján a lakás vásárlásához,

építéséhez, bõvítéséhez, felújításához, korszerûsítéséhez, a lakásbérleti jog

megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendõ helyi önkormányzati támogatás,

lakásépítési kedvezmény, valamint e célokhoz nyújtott hiteltámogatás

jogszabály alapján elengedett része, továbbá a külön jogszabályban ilyenként

meghatározott hiteltörlesztési támogatás, valamint a lakás vásárlásához,

építéséhez, bõvítéséhez, korszerûsítéséhez az alkalmazottnak pénzintézet

útján, annak igazolása alapján adott vissza nem térítendõ munkáltatói

támogatás, a vételár, vagy az építési költség igazolt összegének 30

százalékáig, de legfeljebb 5 évenként egy alkalommal 500 ezer forintig terjedõ

összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról

szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét. A

pénzintézet évi egy alkalommal, január hó 31-éig az elõzõ évi ilyen

támogatásról az adóhatóságnak adatot szolgáltat;

10. az önkormányzat, illetõleg az állam tulajdonában lévõ lakás bérleti

jogáról való lemondásért kapott térítés (ide értve a bérlakásból távozó

bérlõtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog

ellenértékeként fizetett összeget is), továbbá a lakások és helyiségek

bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló

törvény** szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása

helyett az önkormányzat által a bérlõnek fizetett térítés;"

(3) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"14. a fegyveres erõk, testületek és rendvédelmi szervek hivatásos állományú

tagja helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás) díj teljes összege,

továbbá a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai részére a szolgálati

érdekbõl más helyõrségbe történõ áthelyezés miatt jogszabály* alapján

folyósított lakhatási költségtérítés;"

(4) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 21. pontja helyébe a következõ rendelkezés

lép:

"21. a biztosító szolgáltatása - kivéve a jövedelmet helyettesítõ

felelõsségbiztosítási kártérítés összegét -, továbbá az önkéntes kölcsönös

nyugdíjpénztár, egészségpénztár szolgáltatása, valamint az önkéntes kölcsönös

kiegészítõ önsegélyezõ pénztár által a szociálisan rászoruló (3. § 24. pont)

magánszemélynek nyújtott szociális segély;"

(5) A Tv. 7. § (1) bekezdése 30. pontjának c) alpontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"30. c) nem mentes azonban e bekezdés bevezetõjében, valamint az a) és b)

pontokban foglaltak ellenére az az összeg, és az ösztöndíj sem, amelyet

bármilyen jogcímen az alapítványból az alapítvány alapítója vagy a csatlakozó

kap - kivéve a gyógyításával közvetlenül összefüggõ egészségügyi célú

kifizetést -, továbbá az alapítvánnyal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló

egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk szerinti szerzõdéses jogviszonyban álló

magánszemély kap, továbbá amelyet nem közvetlenül az alapítványi célra

fizettek ki;"

(6) A Tv. 7. § (1) bekezdésének 42. pontja helyébe a következõ rendelkezés

____________________

* 106/1988.(XII.26.) MT rendelet

**1993. évi LXXVIII. törvény

* 6/1994. (IV.30.) HM rendelet

lép:

"42. a mezõgazdasági kistermelésbõl származó jövedelemnek T/12.. § (5)-(7)

bekezdés/ az a része, amely évi 1 millió forintot meg nem haladó bevételébõl

származik, feltéve, hogy a magánszemély ezt a tevékenységét a 20. §-ban

foglaltak szerint végzi és nem választja a 38/A. §-ban e tevékenységével

összefüggõ adókedvezményt, valamint a bevételrõl nyilvántartással

rendelkezik;"

4. §

A Tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A 8. §-ban foglaltakat kell alkalmazni minden olyan adóköteles vagyoni

érték esetén, amelyet a magánszemély a nem önálló tevékenysége során - e

jogviszonyára tekintettel - pénzbeli vagy természetbeni munkabérT/3.. § 27. a)

pontja/ formájában rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a magánszemély

munkáltatója T/41.. § (4) bekezdés/ által, a magánszemély javára kötött

biztosítás adóköteles díját, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító

pénztárba történõ munkáltatói befizetést is."

5. §

A Tv. 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A mezõgazdasági kistermelést végzõ magánszemély (20. §), feltéve, hogy

nem választja a 38/A. § szerinti e tevékenységével összefüggõ adókedvezményt,

az e tevékenységbõl (21. §) származó évi 2 millió forintot meg nem haladó

bevételének élõ állatok tenyésztése és állati termékek elõállítása esetén 10

százaléka, minden egyéb esetben 30 százaléka tekintendõ jövedelemnek."

6. §

A Tv. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Ha az egyéni vállalkozó olyan munkanélküli magánszemélyt foglalkoztat

alkalmazottként, aki

a) legalább 6 hónapig regisztrált munkanélküli volt,

b) vagy munkanélküli járadékban, illetve pályakezdõk munkanélküli segélyében

részesült,

c) vagy a munkanélküli járadékra, pályakezdõk munkanélküli segélyére való

jogosultságát már kimerítette, de a munkaügyi központtal továbbra is

együttmûködött,

akkor az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét csökkentheti a korábban

munkanélküli munkavállaló után a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12

hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulékkal, feltéve, hogy az

érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetõleg azt megelõzõ hat hónapon

belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkaválalló munkaviszonyát rendes

felmondással nem szüntette meg."

7. §

A Tv. a 15. § után a következõ 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § Az egyéni vállalkozó a 6. számú mellékletben meghatározottak szerint

az e tevékenységébõl származó jövedelme után választhatja az átalányadó

fizetését. Az átalányadó alapjául szolgáló jövedelem nem része az

összjövedelemnek, kiszámítására, továbbá az e törvényben meghatározott egyéb,

ezzel kapcsolatos kötelezettségekre a 6. számú mellékletben foglaltakat kell

alkalmazni."

8. §

A Tv. 23. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az ingó dolog szerzéskori forgalmi értéke a rendelkezésre álló

dokumentumok (szerzõdés, számla, nyugta, elismervény stb.) szerinti érték.

Külföldrõl behozott ingó dolog esetén forgalmi értéknek a vámkiszabás alapjául

szolgáló értéket, illetve olyan ingó dolog esetében, amikor vámkiszabásra nem

került sor, a számla szerinti, az 1. számú melléklet B/I. 4. pontjában

említett módon forintra átszámított értéket kell szerzéskori forgalmi

értékként figyelembe venni.

(3) Ha az ingó dolognak, az ingatlannak, illetve a vagyoni értékû jognak a

szerzés idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, akkor az

átruházáskori forgalmi érték 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni."

9. §

A Tv. 24. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az ingatlan, továbbá az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kötelezett

vagyoni értékû jog átruházásáról szóló szerzõdést az (1) bekezdésben foglaltak

szerint nem nyújtották be, a szerzést 1982. január 1. napja utáni szerzésnek

kell tekinteni."

10. §

A Tv. 29. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

/Az (1) bekezdés szerinti jövedelemnek minõsül különösen:/

"c) a jövedelmet pótló kártérítés, illetõleg a felelõsségbiztosítás alapján

kapott jövedelmet helyettesítõ kártérítés - figyelemmel a 7. § (2) bekezdésére

is -, továbbá az önkéntes kölcsönös kiegészítõ önsegélyezõ pénztár által nem a

7. § (1) bekezdésének a 21. pontjában megjelölt magánszemélynek kifizetett

összeg, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár jogutód nélküli

megszûnése esetén a tag által a rá jutó vagyonrész címén felvett összeg;"

11. §

A Tv. 29/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,

továbbá a § a következõ (7)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem bevétel a kifizetõ által állami és egyházi ünnephez, továbbá a

családi eseményhez kapcsolódóan a magánszemélynek kifizetõnként legfeljebb évi

három alkalommal adott ajándék értékébõl alkalmanként az 500 Ft-ot meg nem

haladó összeg, valamint annak a terméknek és szolgáltatásnak az értéke,

amelyet a magánszemély a tevékenységének végzésével szoros összefüggésben

üzleti, hivatali, diplomáciai esemény alkalmával reprezentáció címén kap.

(6) Az (1) bekezdésben említett jövedelem után az adó 44 százalék, amelyet a

kifizetõ a juttatás idõpontját követõen az adózás rendjérõl szóló törvénynek*

a kifizetõ által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései

szerint fizet meg.

(7) Természetbeni juttatásnak minõsül a kifizetõ - kivéve az e törvény hatálya

alá tartozó egyéni vállalkozót - tulajdonában álló személygépkocsi (ideértve

az 1,5 tonnát meg nem haladó önsúlyú, egynél több személy szállítására

alkalmas tehergépjármûvet is) e törvény által vélelmezett magáncélú

használatára tekintettel keletkezõ jövedelem.

(8) A (7) bekezdésben említett jövedelem után az éves adó mértékét a 7. számú

melléklet a) táblázatában foglaltak szerint kell meghatározni, amely adótételt

a kifizetõ a forgalomban tartott személygépkocsi után havonta egytizenketted

részben a tárgyhónapot követõen az adózás rendjérõl szóló törvénynek a

____________________

* Az 1990. XCI. törvény

kifizetõ által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései

szerint fizet meg. Minden megkezdett hónap az adókötelezettség szempontjából

egész hónapnak számít.

(9) A kifizetõ írásban megállapodhat a magánszeméllyel, hogy a (8) bekezdésben

említett adót a 7. számú melléklet b) táblázatában foglalt csökkentett

tételben a magánszemély fizeti meg. Ez csak egész hónapra történhet, olymódon,

hogy a magánszemély a vele megállapodást kötõ kifizetõnek az adott hónap

utolsó napjáig befizeti a vonatkozó adótétel egytizenketted részét, amelyet a

kifizetõ a (8) bekezdés szerint továbbít az adóhatóságnak. Amennyiben a

magánszemély e kötelezettségének az említett idõpontig nem tesz eleget - az

ebbõl eredõ jogvitáktól függetlenül -, a kifizetõnek a (8) bekezdés

rendelkezései szerint kell eljárnia.

(10) Ha a kifizetõ az (7) bekezdésben említett személygépkocsit más

kifizetõnek lízingbe-, illetõleg legalább 1 hónap idõtartamra bérbe adta,

készfizetõ kezesség vállalása mellett megállapodhat a lízingbe, illetõleg

bérbe vevõ kifizetõvel a (8)-(9) bekezdés szerinti adókötelezettség

átvállalásáról.

(11) Nem kell a (8)-(9) szerinti adót megfizetni azon személygépkocsi után,

a) amely a költségvetési szervek tevékenységének, gazdálkodásának,

beszámolásának rendszerérõl szóló kormányrendelet* hatálya alá tartozó

költségvetési szervezet tulajdonában van, illetõleg amelyet a költségvetési

szervezet a (10) bekezdés szerint lízingel vagy bérel, feltéve, hogy a

személygépkocsit csak jogszabályban elõírt esetekben használják magáncélra;

b) amelyet a kifizetõ magánszemélynek (kivéve a társasági adó hatálya alá

tartozó egyéni vállalkozót) adott lízingbe vagy bérbe, feltéve, hogy az

éves lízing (bérleti) díj nem kevesebb a 7. számú melléklet a) táblázatában

foglalt adótételnél, és a személygépkocsi üzemeltetésének összes költségét

és közterheit teljes egészében a magánszemély viseli;

c) amelyet a kifizetõ súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres

szállítására igazoltan használ.

(12) A 7. számú melléklet alkalmazásában új beszerzési ár az az összeg,

amelyért a magánszemély a kiskereskedelmi forgalomban az adott típusú és

évjáratú személygépkocsit új állapotban adásvételi szerzõdéssel

megvásárolhatta volna, illetõleg megvásárolhatná. Az új beszerzési árat a

kifizetõ állapítja meg, szükség esetén az adott személygépkocsi-típus

forgalmazását végzõ vállalkozás és az adóhatóság véleményének

alapulvételével."

12. §

(1) A Tv. 29/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A kifizetõ által kamatmentesen vagy évi 20 százaléknál alacsonyabb kamat

mellett nyújtott - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek bármely

okból meg nem felelõ - hitel (kölcsön, munkabérelõleg, pénzintézeti belsõ

hitel) kamatának a 20 százalékos mértékhez viszonyított - a teljes futamidõre

számított - különbözete a magánszemélynek a 29. § szerinti jövedelme. A

kamatkülönbözet kiszámítása során a szerzõdés szerinti törlesztési ütemet

figyelembe véve, annak megfelelõen csökkenõ tõkére kalkulált kamatot kell

alapul venni."

(2) A Tv. 29/B. §-ának (3) bekezdés a következõ c) ponttal egészül ki:

/Nem kell az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni a munkáltató által

adott/

"c) a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján*

folyósított családalapítási elõleg esetén."

13. §

____________________

* 137/1993. (X.12.) Korm.rendelet

* 20/1992.(IX.26.) HM rendelet

(1) A Tv. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A 37. § (1) bekezdése szerinti adót az összjövedelemnek a (3)-(5)

bekezdésben és a 33. §-ban foglaltak figyelembevételével kiszámított összege

(adóalap) után kell megállapítani."

(2) A Tv. 32. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem kell összevonni az adómentes, a

bevételnek nem számító jogcímeken, valamint a takarékbetétbõl és az

értékpapírból (26. §), a kis összegû és egyes más kifizetésekbõl (27. §)

származó, a 29/A. §- és 29/B. §-ban említett jogcímek szerint megszerzett

jövedelmet, továbbá a vállalkozásból kivont adózatlan vagyoni értéketT/6.. §

(1) bekezdés c) 2-5. pont/, az ingyenes értékpapírra vonatkozó rendelkezések

szerint adóköteles vagyoni értéket T/6.. § (1) bekezdés e) pont/, valamint a

15/A. §-ban említett, átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet."

14. §

(1) A Tv. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A kifizetõ által viselt, a magánszemély javára kötött biztosítás

adóköteles díja után - ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba

történõ munkáltatói befizetést is - a magánszemély adókötelezettsége abban az

adóévben keletkezik, amelyben a kifizetõ (munkáltató) a díjat befizette."

(2) A Tv. 33. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni, ha a magánszemély

ingyenes értékpapírja fejében a kibocsátó gazdálkodó szervezet jogutódjánál

vagyoni részesedést (üzletrészt, részvényt stb.) kap mindaddig, amíg a

magánszemély a jogutód szervezetbõl e vagyoni részesedést ki nem vonja, vagy a

(4) bekezdésben felsorolt feltételek bármelyike be nem következik. A (6)

bekezdésben foglaltakra is figyelemmel kivételt képez továbbá az, amikor az

ügyvédi kamara, illetõleg az ügyvédi iroda vagyonának az egyéni ügyvéd

vagyonává történõ átalakulása esetén az ügyvéd, valamint, amikor a

szövetkezetbõl kilépõ tagnak, vagy a jogutód nélkül megszûnõ szövetkezet

tagjának az ingyenes értékpapírja fejében természetben kiadott vagyoni értéket

a tag változatlan formában egyéni vállalkozóként saját vállalkozásába

befekteti, vagy az egyéni ügyvéd az egyéni ügyvéddé való átalakulással

megszerzett vagyonát változatlan formában az ügyvédi irodájába fekteti be.

Mindennek végrehajtása érdekében a magánszemély az ily módon vállalkozásban

lévõ vagyoni értékét elkülönítetten nyilvántartja.

(6) Az adózatlan vagyoni érték vállalkozásból történõ kivonásakor /(4)

bekezdés/, ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén az

(5) bekezdésben említett vagyoni értéket is, az adót a 37. § (3) bekezdésében

foglaltak szerint kell megfizetni."

15. §

(1) A Tv. 37. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A földjáradékból, a társasház közös tulajdonának hasznosításából, a totó-

lottó szelvény árusításból - ide nem értve az egyéni vállalkozás keretében

végzett értékesítést -, az adóköteles nyereménybõl származó jövedelem után az

adó mértéke 20 százalék."

(2) A Tv. 37. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép,

továbbá a § a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A takarékbetétbõl (ideértve a devizabetétet is) és az értékpapírból

származó adóköteles kamatjövedelem - ideértve a hitelviszonyt megtestesítõ

értékpapír árfolyamnyereségét és a befektetési jegy hozamát is -, valamint a

magánszemély tõkeszámláján nyilvántartott igazolt befektetés árfolyamnyeresége

után az adó mértéke 0 százalék.

(9) Az értékpapírból, a kft üzletrészbõl származó, a 29. § (2) bekezdésének b)

pontjában meghatározott jövedelem, továbbá a 33. § (6) bekezdése szerint

adóköteles vagyoni érték után - a (8) bekezdésben említettek kivételével - az

adó mértéke 10 százalék."

16. §

A Tv. 38. § (1) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Nem kell az adót megfizetni a nyugdíj - ideértve a korkedvezményes és a

korengedményes nyugdíjat, az elõnyugdíjat és az 1991. évi XII. törvény 2. §

(2) és (3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a 117/1992.

(VII. 29.) Korm.rendelet 1. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott

nyugellátásokat -, a mezõgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és

munkaképtelenségi járadéka, a mezõgazdasági szövetkezeti tag özvegyének

özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegû öregségi

járadék, a munkaképtelenségi járadék, a gyermekgondozási segély, továbbá a

szakmunkástanuló, a közép-és felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatos

hallgatójának ösztöndíja, pénzbeli szociális támogatása, jövedelem-kiegészítõ

pótléka és jutalma, valamint a nyugdíjas bányász részére jogszabály alapján

folyósított pénzben megváltott szénjárandóság (a továbbiakban együtt:

nyugdíj), a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka után."

17. §

A Tv. a 38. § után a következõ 38/A. §-sal egészül ki:

"38/A. § (1) A 37. § (1) bekezdése szerint megállapított adóból levonhatók a

következõ tételek:

a) a magánszemélytõl a társadalombiztosításról szóló törvény* alapján az

adóévben levont (általa befizetett), a nyugdíjjárulék-alap 6 százalékát meg

nem haladó összegnek és az egészségbiztosítási járulék-alap 4 százalékát meg

nem haladó összegnek a 25 százaléka;

b) a magánszemélytõl az adóévben levont (általa befizetett) munkavállalói

járulék összegének a 25 százaléka;

c) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél havonta 600 forint, ha a fogyatékos

állapot az adott hónapban legalább egy napig fennáll;

d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a magánszemély tag,

illetõleg a magánszemély tag javára a munkáltató által az adóévben

befizetett összegnek kiegészítõ nyugdíjpénztár esetében a 40 százaléka, a

kiegészítõ önsegélyezõ pénztár és egészségpénztár esetében a 25 százaléka,

de együttesen legfeljebb 100 ezer forint;

e) a szellemi tevékenységet folytató magánszemélyT/3.. § 30. és 30.1-30.6

pont/ e tevékenységébõl származó jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb 25

ezer forint;

f) a lakás építésére, illetõleg értékesítés céljára épített (új) lakás

vásárlására, továbbá a saját tulajdonú lakás bõvítésére 1993. december 31-e

után pénzintézettel megkötött lakáscélú hitel-szerzõdésben adósként szereplõ

magánszemély(ek) által az adóévben a tõke és a kamat törlesztésére

fordított, a pénzintézet által igazolt összegnek a 20 százaléka, de

legfeljebb a vonatkozó szerzõdésben adósként szereplõ magánszemélyek által

együttvéve 35 ezer forint;

g) a felsõoktatásról szóló törvényben* felsorolt felsõoktatási intézményben

elsõ alapképzésben részt vevõ hallgató tandíja címén - de legfeljebb a

felsõoktatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet által az

állami felsõoktatási intézmény tandíjaként - egy tanévre megállapított

összegnek a 20 százaléka, a befizetésrõl a felsõoktatási intézmény által a

hallgató nevére kiállított igazolás, valamint a befizetõ nevére kiállított

befizetési bizonylat alapján;

____________________

* 1975. évi II. törvény

* 1993. évi LXXX. törvény

h) a mezõgazdasági kistermelést végzõ magánszemély (20. §) választása

szerint a 7. § (1) bekezdésének 42. pontjában, valamint a 12. § (5)-(7)

bekezdésében meghatározott rendelkezések alkalmazása helyett az e

tevékenységbõl származó jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb 35 ezer

forint;

i) a belföldi székhelyû alapítvány (közalapítvány), továbbá a közérdekû

kötelezettségvállalás céljára (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító

pénztár(ak)ba a nem tag magánszemély támogató pénzbeli adományát is) az

adóévben befizetett összeg - kivéve az egyéni vállalkozó által az 1. számú

melléklet alapján költségként elszámolt összeget - 30 százaléka, az

alapítvány (közalapítvány), illetve a közérdekû kötelezettségvállalást

szervezõ, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár igazolása alapján,

amennyiben az alapítvány, a közérdekû kötelezettségvállalás betegségmegelõzõ

és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, mûemlékvédelmi,

természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási célt, a közrend,

közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetûek, illetõleg a

magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli

magyarsággal kapcsolatos elõbbi célok megvalósítását, menekültek

megsegítését, a törvényhozói munka elõsegítését szolgálja és ha egyidejûleg

az alapítvány mûködési szabályzata, valamint az alapítványi, illetõleg a

közérdekû kötelezettség-vállalási pénzeszközök felhasználása alapján

egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár

valamely szolgáltatással összefüggésben vagyoni elõny megszerzése vagy

nyújtása érdekében adják;

j) a magánszemélyt terhelõ és az adóévben befizetett helyi adó összegének 20

százaléka, kivéve azt a helyi adót, amelyet a magánszemély az 1. számú

melléklet alapján költségei között számolhat el;

k) a szövetkezet tagja által 1995. december 31-éig a saját szövetkezete

üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százaléka, feltéve, hogy a

tag az adóévben a saját szövetkezete üzletrészét részben vagy egészben nem

idegenítette el;

l) a magánszemély által, illetõleg a magánszemély nevére szólóan a

munkáltató által kötött életbiztosítás /kivéve a 7. § (1) bekezdés 41.

pontjában említett biztosítást/, nyugdíjbiztosítás adóévben befizetett

díjának 20 százaléka, de többféle szerzõdés esetén is legfeljebb együttesen

50 ezer forint;

m) befektetési adóhitel címén legfeljebb azon összeg 30 százaléka, amely nem

több a magánszemély adóévben fennálló befektetés-állományának - az elõzõ

évben fennálló befektetési adóhitel-állomány alapját meghaladó -

növekményénél (az 1995. évi növekmény megállapítása szempontjából az elõzõ

évi befektetési adóhitel-állomány alapját nullának kell tekinteni);

n) 7200 forint adójóváírás annál a magánszemélynél, akinek az adóalapjaT/37..

§ (1) bekezdés/ nem haladja meg a 480 ezer forintot.

(2) A 37. § (9) bekezdése szerint megállapított adóból levonható ezen adó

összege, de legfeljebb 10 ezer forint.

(3) A 37. § (1) bekezdése szerint megállapított adót növelik a következõ

tételek:

a) az (1) bekezdés k) pontjában említett jogcímen levont összeg abban az

adóévben, amelyben a magánszemély az említett adókedvezmény alapjául

szolgáló szövetkezeti üzletrészt részben vagy egészében elidegeníti; nem

kell ezt a rendelkezést alkalmazni abban az esetben, ha a magánszemély a

szerzés évének utolsó napját követõ három éven túl idegeníti el az

adókedvezménye alapjául szolgáló szövetkezeti üzletrészét; nem minõsül

elidegenítésnek az az eset, ha a tag szövetkezete a szövetkezetekrõl szóló

törvény* által lehetõvé tett szervezeti változást hajt végre; a szövetkezet

- ideértve az említett szervezeti változás során létrejött új szövetkezetet

vagy gazdasági társaságot is - a tagja üzletrészének elidegenítésérõl az

adóhatóságnak adatot szolgáltat;

____________________

* 1992. évi I. törvény

b) az (1) bekezdés l) pontjában említett jogcímen levont összeg 20

százalékkal növelten abban az adóévben, amelyben a magánszemély a (7)

bekezdés 1-2. pontjában feltételként említett 10 éves idõtartamon belül a

rendelkezési jogát gyakorolja; a rendelkezési jog gyakorlásának minõsül a

szerzõdés megszüntetése, visszavásárlása, értékesítése, valamint az egy

évnél hosszabb lejáratú kötvény-kölcsön felvétele vagy egy évnél rövidebb

lejáratú kötvény-kölcsön egynél többszöri felvétele, továbbá a

járadékszolgáltatást nyújtó nyugdíjbiztosítás esetében a szerzõdéskötéstõl

számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenõ összegben történõ

igénybevétele;

c) a befektetési adóhitel visszafizetése címén legalább azon összeg 30

százaléka, amely megfelel a magánszemély adóévben fennálló befektetés-

állománya - az elõzõ évben fennálló befektetési adóhitel-állomány alapjához

képest bekövetkezett - csökkenésének.

(4) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott levonás az adóévben befizetett

díjnak - legfeljebb azonban az 1994. évben fizetett díj kétszeresének - 20

százaléka, de legfeljebb 50 ezer forint lehet a (7) bekezdés 1. pontjában

említett azon életbiztosítás esetében, amelynek idõtartamából 1995. január

1-jén kevesebb, mint 6 év van hátra.

(5) Az (1) bekezdés e) pontja szerint kell eljárni akkor is, ha a

magánszemély ott említett jövedelme munkaviszonyon kívüli szerzõdés alapján

a munkáltatójától származik; munkaviszonyon kívüli szerzõdésbõl származik az

a jövedelem, amelyet magánszemély a munkáltatójától munkaköri

kötelezettségének körébe nem tartozó feladat ellátásáért, vagy szolgálati

találmány feltalálóját megilletõ díjként kap; e pont szerint kell eljárni a

társas vállalkozás tagja esetében is, ha a jövedelem nem a személyes

közremûködési kötelezettsége körébe tartozó feladat ellátásából, hanem külön

szerzõdés alapján attól a társas vállalkozástól származik, amelynek tagja,

feltéve, hogy a társas vállalkozás, a tagnak a bevétel elérése érdekében

felmerült költségeit nem számolja el.

(6) Az (1) bekezdés g) pontjában említett levonási lehetõség a befizetés

évében a hallgató vagy annak szülõje (ideértve az örökbefogadó, a mostoha és

a nevelõ szülõt is) vagy nagyszülõje vagy házastársa vagy testvére közül azt

illeti meg, aki a tandíjat befizette; a felsõoktatási intézmény az igazolást

- a másolat megõrzésével - a befizetés évét követõ év január 31-éig adja ki

a hallgatónak az átvétel igazolása ellenében.

(7) Az (1) bekezdés l) pontjában említett

1. életbiztosítás: az a 10 éves vagy annál hosszabb idõtartamú egyszeri díjú

vagy folyamatos egyenletes díjfizetésû, vagy elõre meghatározott indexálási

eljárással növelhetõ díjú biztosítási szerzõdés, amelyben a kikötött

biztosítási szolgáltatás egy meghatározott idõpont, vagy életkor elérésekor,

vagy a biztosított halálának bekövetkeztekor válik esedékessé;

2. nyugdíjbiztosítás: az olyan biztosítási szerzõdés, amelynek alapján a

biztosító szolgáltatását a nyugdíjbavonulás, illetõleg a szerzõdéskötés

idõpontjában érvényes jogszabályok szerint a szerzõdésben rögzített

nyugdíjkorhatár elérése váltja ki, azzal, hogy ha a biztosító szolgáltatása

a szerzõdéskötéstõl számított 10 éven belül esedékes, akkor a szerzõdést

olyan tartalmú záradékkal kell ellátni, hogy a nyugdíjbiztosított kizárólag

nyugdíj-kiegészítõ járadék szolgáltatásban részesül, illetõleg az a

biztosítási szerzõdés, amelynek alapján a biztosító szolgáltatását a

nyugdíj-biztosított halála váltja ki.

(8) Az (1) bekezdés m) pontjában említett

1. adóévben fennálló befektetés-állomány: a magánszemély tõkeszámláján vagy

tõkeszámláin nyilvántartott igazolt befektetésnek az adóév (365 nap) egy

napjára jutó összege és a befektetés idõtartama (a nyilvántartásba vétel

kezdete és vége közötti idõszak) szorzataként meghatározott összeg vagy

összegek együttesen;

2. befektetési adóhitel: a befektetés címén az adóból levont összeg;

3. befektetési adóhitel-állomány alapja: az 1. pont szerint számított azon

összeg, amelynek alapján a magánszemélynek befektetési adóhitele van.

(9) A (8) bekezdés 1. pontjában említett

1. tõkeszámla: az a nyilvántartás, amelyet - az adóhatóság betekintési

jogához való hozzájárulás mellett - a magánszemély kérésére az egyes

értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint

az értékpapír tõzsdérõl szóló törvény* szerint értékpapír forgalmazási

tevékenység végzésére jogosult társaság vagy a pénzintézetekrõl és a

pénzintézeti tevékenységrõl szóló törvény** alapján értékpapír

letétkezelésre jogosult pénzintézet (e § alkalmazásában együtt: a tõkeszámla

vezetõje) vezet a magánszemély befektetésérõl azonosításra alkalmas módon,

az egyes befektetések idõtartamának és értékének feltüntetésével;

2. igazolt befektetés: az az összeg, amelyet a magánszemély a tõkeszámla

vezetésére jogosult, értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság

közremûködésével történõ vásárlással, ilyen társaságnál történõ jegyzéssel,

a belföldön bejegyzett részvénytársaság részvénye, befektetési alap

befektetési jegye (a továbbiakban együtt: a befektetés tárgya) vételáraként

annak megvásárlására nyilvános forgalomba hozatal során, illetõleg tõzsdei

ügylet során 1994. december 31-ét követõen készpénzben fordított és errõl a

tõkeszámla vezetõje a magánszemély kérésére (legkésõbb az adóévet követõ év

január 31-éig) a magánszemély adó-azonosító száma, valamint a befektetés

tárgyának azonosító adatai feltüntetésével - a másolatnak az adózás

rendjérõl szóló törvényben meghatározott elévülési idõ végéig tartó

megõrzési kötelezettsége mellett - igazolást ad ki oly módon, hogy abból a

befektetés idõtartama, valamint a befektetés tárgyának egységére fordított

összeg mindenkor megállapítható legyen;

3. a befektetés idõtartama azon napok számával egyezik meg, amelyek a

nyilvántartásba vétel kezdõ napjának beszámításával a nyilvántartás záró

napjának figyelembevétele nélkül az adóévben elteltek;

4. a nyilvántartásba vétel kezdete: az a nap, amikor a magánszemély a

befektetés tárgyát a megszerzésre fordított összegnek a 2. pontban elõírt

módon történõ igazolása mellett a tõkeszámla vezetõjénél letétbe helyezi és

a tõkeszámla nyilvántartásba felveteti, illetõleg 1995. december 31-ét

követõen az elõzõ adóévben már nyilvántartott befektetés esetén az adóév

elsõ napja;

5. a nyilvántartás vége: az a nap, amikor a befektetés tárgya a tõkeszámla

vezetõjének letéti õrzésébõl, illetõleg a nyilvántartásból bármely ok miatt

kikerül, illetõleg az adóévet követõen is a nyilvántartásban hagyott

befektetés esetén az adóév utolsó napja.

(10) A (9) bekezdés 2-5. pontjának rendelkezései szempontjából:

1. a befektetés tárgyának vételáraként kizárólag annak jegyzési, illetõleg

tõzsdei árának megfelelõ ellenérték vehetõ figyelembe, a vásárlással

összefüggõ járulékos költségek (pl. megbízási díj, kezelési költség) nélkül;

2. ha a magánszemély a tõkeszámla vezetõjének közremûködésével, nála történõ

jegyzéssel szerzi meg a befektetés tárgyát, a nyilvántartásba vétel kezdete

az a nap, amikor a tõzsdei ügylet során a tényleges vásárlás megtörtént,

illetõleg jegyzés esetén a letétbe helyezés napja;

3. ha a magánszemély a tõkeszámla vezetõjének megbízást ad arra, hogy a

befektetés tárgyát másik tõkeszámla vezetõjének adja át, a nyilvántartás

vége a megbízás napja, a másik tõkeszámla vezetõjénél pedig a nyilvántartás

kezdete e megbízás napját követõ nap;

4. ha a magánszemély a befektetés tárgyát a tõkeszámla vezetõjétõl kikéri, a

nyilvántartás vége az a nap, amikor a kiadás ténylegesen megtörténik;

5. ha a magánszemély a tõkeszámla vezetõjének megbízást ad a befektetés

tárgyának eladására, akkor a nyilvántartás vége az a nap, amikor az eladás

ténylegesen megtörténik;

____________________

* 1990. évi VI. törvény

** 1991. évi LXIX. törvény

6. ha a befektetés tárgyának kibocsátója jogutód nélkül megszûnik, a

nyilvántartás vége az a nap, amikor a megszûnés ténye hivatalosan

közzétételre kerül."

18. §

A Tv. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"40. § (1) A 38. §, a 38/A. § (1) bekezdése, valamint a 39. § szerinti

levonások együttes összege legfeljebb az összjövedelem után megállapított

adóT/37.. § (1) bekezdés/ mértékéig terjedhet.

(2) A 38/A. § (1) bekezdésének i)-m) pontjában említett levonások együttes

összege legfeljebb az összjövedelem után a 37. § (1) bekezdése szerint

megállapított adó 50 százalékának, valamint a 37. § (9) bekezdése szerint a

38/A. § (2) bekezdésének figyelembevételével megállapított adónak az

együttes összegéig terjedhet."

19. §

(1) A Tv. 41. §-ának (1), (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A magánszemély - ha törvény másként nem rendelkezik - az összjövedelmét,

az adóelõlegét és az adóját megállapítja, bevallja, az adóelõleget, illetve

az adót befizeti, továbbá a 38/A. § (1) bekezdésének m) pontja szerint az

adóévben igénybe vett befektetési adóhitelt, a korábban igénybe vett

befektetési adóhitel visszafizetését, a fennálló befektetési adóhitele

alapjának állományát az adóbevallásában feltünteti (önadózás).

(2) Nem kell bevallani az adómentes, továbbá - a 28. §-ban szabályozott eset

kivételével - a kisösszegû és egyes más kifizetésekbõl (27. §), valamint a

takarékbetétbõl, a kötvénybõl, a kincstárjegybõl, a letéti jegybõl származó

jövedelmet."

(2) A Tv. 41. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Ha a magánszemélynek kizárólag egy munkaviszonyból, gazdasági

társaságban, polgári jogi társaságban fennálló tagsági viszonyból származó -

adómentességet nem élvezõ - jövedelme van, és errõl a munkáltató, a

szövetkezet, a gazdasági társaság, a polgári jogi társaság (a továbbiakban

az adóbevallás szempontjából együtt: munkáltató) részére nyilatkozatot ad,

akkor az adóalapot és az adót - a 6. § (1) bekezdésének e) pontjában,

továbbá a 38., 38/A., és a 39. §-ban foglaltakat is figyelembe véve - a

munkáltató állapítja meg, vonja le és fizeti be, illetve túlfizetés esetén

az adókülönbözetet visszatéríti. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a

magánszemélynek az adóév utolsó napján nincs munkáltatója."

(3) A Tv. 41. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az a magánszemély, aki a 38/A. § (1) bekezdésének m) pontjában említett

befektetési adóhitelt bármikor igénybe vette, mindaddig adóbevallás adására

kötelezett, ameddig azt vissza nem fizeti, akkor is, ha egyébként nem

kellene adóbevallást adnia. A magánszemély elhalálozása esetén az adóhatóság

a fennálló befektetési adóhitelt törli."

20. §

A Tv. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Nem teheti meg a 41. § (4) bekezdésében említett nyilatkozatot az a

magánszemély, aki a 32. § (3) bekezdésében említett jövedelemmel

rendelkezik, a 33. § (4)-(9) bekezdése szerint van adófizetési

kötelezettsége, továbbá, aki a 38/A. § (1) bekezdés m) pontja szerinti

adókedvezményt vesz igénybe, valamint akinek a 38/A. § (3) bekezdése alapján

keletkezik adófizetési kötelezettsége. A 41. § (4) bekezdésének

alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha - a vonatkozó egyéb feltételek

fennállása esetén - a magánszemélynek az adóévben kizárólag a

munkáltatójától van értékpapírbólT/6.. § (1) bekezdése e) pont és 26. §/

származó adóköteles jövedelme."

21. §

A Tv. 43. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az értékpapírból (26. §), a kft üzletrészbõl, valamint a 6. § (1)

bekezdésének e) pontjában meghatározott adóköteles vagyoni érték

elidegenítésébõl - ideértve a 33. §-ban foglalt egyéb feltételek

bekövetkezését is - származó jövedelem után az adót a kifizetõ a kifizetés

(elidegenítés), illetõleg a jóváírás napján állapítja meg és vonja le. Ha az

adó levonása nem lehetséges, valamint a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában

említett esetekben az adót a jövedelmet szerzõ magánszemély állapítja meg az

adóbevallásában és fizeti be.

(3) Abban az esetben, ha a magánszemély által ellenérték fejében szerzett

értékpapír, illetõleg üzletrész névértéke felemelésre kerül, a 11. § alapján

ily módon keletkezõ adófizetési kötelezettséget úgy kell teljesíteni, hogy a

kifizetõ a megemelést közvetlenül követõen a 37. § (9) bekezdése szerint

adóköteles jövedelem kifizetése alkalmával vonja le az emelés utáni adót. Ha

ez nem lehetséges (mert pl. az adott évben nem történik ilyen kifizetés),

akkor a magánszemély az adott évrõl szóló bevallásának benyújtásával

egyidejûleg, a 42. § (4) bekezdésében említett esetben a nyilatkozata

alapján történõ elszámolás keretében fizeti meg ezt az adót. Az elõzõeket

nem kell alkalmazni akkor, ha törvényben szabályozott adómentes eljárás

keretében történik a névérték felemelése (pl. a gazdasági társaságokról

szóló 1988. évi VI. törvény 338. §-ának (2) bekezdése szerinti adó- és

illetékmentes átalakulás esetén)."

22. §

A Tv. 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Adóelõlegként a munkáltatónak (3. § 5. pont) az általa kifizetett,

munkaviszonyból származó rendszeres jövedelembõl az adott havi jövedelem

tizenkétszerese után számított adó egy-tizenketted részét kell a 38/A. § (1)

bekezdésének a)-d) pontja szerinti havi adókedvezmények beszámításával

levonnia. Abban az esetben, ha a munkáltató e § rendelkezései valamelyikét

alkalmazza az adóelõleg levonása során, akkor az elõzõekben említett

adókedvezményeket figyelembe veheti, ha ezáltal az év végén ezen jövedelmek

után elszámolandó adókülönbözet mérsékelhetõ. Egy adott hónapra igénybe

vehetõ adókedvezmény azonban csak egy ízben érvényesíthetõ. "

23. §

A Tv. 48. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A jogszabályban* meghatározott munkanélküli járadék, képzési támogatás,

átmeneti munkanélküli segély, ápolási díj és gyermeknevelési támogatás

folyósítása esetén a kifizetõ a 46. § (1) bekezdésében említett

adókedvezményeket az adóelõleg megállapítása során figyelembe veszi."

24. §

A Tv. 56. §-a a következõ e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza:)

"e) a közlekedési és postai kedvezmények azon körét, amely adómentes

természetbeni juttatásnak minõsül."

25. §

(1) Ez a törvény 1995. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2)

bekezdés kivételével - az ettõl az idõponttól megszerzett jövedelmekre és

____________________

* az 1991. évi IV. törvény és az 1993. évi III.törvény

keletkezõ adókötelezettségekre kell alkalmazni. Egyidejûleg hatályát veszti

a 19/A. §, a 29. § (3)-(6) bekezdése, a 29/A. § (3) bekezdésének b) pontja,

a 32. § (4) bekezdése, a 34., 35. és 36. §, a 37. § (5) bekezdése, a 39. §

(8)-(9) és (11) bekezdése, a 43. § (1) bekezdése, a 45. § (3) bekezdése, az

56/A. § (1) bekezdése, az 1. számú melléklet B/IV./15. pontja, az 5. számú

melléklet, továbbá az 1993. évi XCVI. törvény 74. §-a.

(2) A Tv. 3. §-a 50. pontjának a 6. § (1) bekezdése j) pontjának és a 7. §

(1) bekezdése 10. pontjának rendelkezését 1994. január 1-jétõl kell

alkalmazni.

(3) A Tv. 1-4. számú melléklete a törvény 1-4. számú melléklete szerint

módosul, illetõleg a Tv. az e törvény 5. és 6. számú melléklete szerinti 6.

és 7. számú mellékletekkel egészül ki.

16

1. számú melléklet

az 1994. évi ...... törvényhez

1. A Tv. 1. számú mellékletének A/I./5. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"5. az értékesített befektetett eszközökért és forgóeszközökért (az

immateriális javakért, a tárgyi eszközökért - ideértve a selejtezett tárgyi

eszközöket is - a készletekért stb.) kapott ellenérték, ha annak beszerzési

költségét a magánszemély bármelyik évben költségei között elszámolta; ha az

önálló tevékenységet folytató magánszemély (ide értve az egyéni vállalkozót

is) olyan ingó dolgot, ingatlant vagy vagyoni értékû jogot idegenít el,

amelyet nem kizárólag üzleti célból használt, akkor az ebbõl származó

jövedelem adózására egészében a 22-25. §-okban foglaltakat kell alkalmazni;"

2. A Tv. 1. számú mellékletének B/I./4. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"4. Ha a magánszemély a költséget külföldi pénznemben fizeti ki, ezt az adott

külföldi pénzösszeg vételekor a pénzintézet által alkalmazott árfolyamon kell

forintban elszámolni. Más esetben a 4. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat

kell alkalmazni."

3. A Tv. 1. számú mellékletének B/II./3. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"3. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírására a

társasági adóról szóló törvényben meghatározott - az 1992. január 1-jétõl

aktivált immateriális javakra és tárgyi eszközökre érvényes - értékcsökkenési

leírási rendelkezéseket kell az e törvényben meghatározott eltérésekkel

alkalmazni. Az az egyéni vállalkozó és a nem a 12. § (5)-(7) bekezdése

szerinti jövedelemszámítási szabályokat alkalmazó azon mezõgazdasági

kistermelõ, aki 1991. évben értékcsökkenési leírást számolt el, az adott

tárgyi eszköz értékcsökkenésének teljes leírásáig az 1990. és 1991. években

hatályos vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatja. Az az 1994. év elõtt önálló

tevékenységet folytató magánszemély, aki tárgyi eszköze után 1994. év elõtt

értékcsökkenési leírást számolt el és 1994. évben tevékenységét egyéni

vállalkozóként folytatja, a már korábban megkezdett értékcsökkenési leírás

elszámolását folytathatja. Az elõzõ rendelkezések alkalmazásánál azonban a

személygépkocsi után értékcsökkenési leírást csak az 1994. január 1-jétõl

hatályos szabályok szerint lehet elszámolni, a 4. pontban meghatározottak

szerinti bérbeadás esetén pedig kizárólag 2 százalékos értékcsökkenési leírási

kulcs alkalmazható."

4. A Tv. 1. számú mellékletének B/III. része a következõ 6. és 7. ponttal

egészül ki:

"6. A 4. pontban foglaltaktól eltérõen, az egyéni vállalkozó az

útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el

személygépkocsi üzleti célú használata után a költségek 2. pont szerinti

figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától.

Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetõleg az adóéven

belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes idõtartamára - lehet

alkalmazni.

7. Az 1-6. pontokban foglalt rendelkezések alkalmazásának feltételeként a

magánszemély a saját tulajdonú gépjármû tulajdonjogát e törvény

bizonylatmegõrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a kötelezõ gépjármû

felelõsségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja."

5. A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./7. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

" 7. a jövedelemszerzõ tevékenység folytatásával összefüggésben a bevétel

megszerzése érdekében fizetett adók - ide nem értve a magánszemélyek

jövedelemadóját és a földadót, továbbá figyelemmel az általános forgalmi adó

elszámolásáról szóló V. pontban foglaltakra is - az illeték, vám, valamint a

termeléssel összefüggõ perköltség, kifizetett kötbér, a jogszabályi

kötelezettség alapján munkaadói járulék címén és az útalap javára befizetett

összeg;"

6. A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./16. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"16. A magánszemély önálló tevékenységével kapcsolatos érdekképviseleti

szervek fenntartásához nyújtott tagdíj, hozzájárulás, ideértve a területi

gazdasági kamarai tagdíjat is, továbbá az egyéni vállalkozó által a

kulturális, az oktatási, a szociális, az egészségügyi, a környezetvédelmi, és

a sport célra létrehozott közalapítványnak befizetett hozzájárulás a 38/A. §

(1) bekezdésének i) pontjában említett igazolás alapján és feltételek

teljesülése esetén."

7. A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./17. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"17. az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös

biztosító pénztárba befizetett összeg, valamint a munkavállaló javára kötött

biztosítás díja;"

8. A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./18. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"18. a természetbeni juttatás (3. § 27. pont) költsége, ideértve azt is,

amelyet reprezentáció címén számolnak el, azzal, hogy a társasági adóról szóló

törvényben meghatározott reprezentációs költségként legfeljebb az éves bevétel

0,5 százalékának megfelelõ igazolt kiadás, de az évi 100 ezer forintot meg nem

haladó összeg számolható el akkor is, ha azt magánszemély kapja; a

természetbeni juttatás utáni járulék és személyi jövedelemadó, kivéve a 29/A.

§ (9) bekezdésében említett természetbeni juttatás utáni - magánszemély által

fizetett - adót; a 29/B. § alapján fizetett személyi jövedelemadó;"

9. A Tv. 1. számú mellékletének B/IV./21. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"21. a magánszemély számlák alapján, önálló tevékenységével arányosan

számolhatja el azokat a kiadásait, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerzõ

tevékenységével kapcsolatban merültek fel. Ilyen költségek elszámolásánál az

adott költségnemre jellemzõ felhasználási mértéket (pl. nap, m2, m3, üzemóra

kapacitás) kell alapul venni; "

10. Az 1. számú melléklet B/V. 3. pontja a következõ 3. a) alponttal egészül

ki:

"3. a) Az Áfa tv. 65. §-a alapján általános forgalmi adót fizetõnek az

idegenforgalmi értékesítésébõl származó bevétele az általános forgalmi adót

nem tartalmazhatja. Az e tevékenységhez kapcsolódó beszerzéseket terhelõ, az

Áfa tv. 66. §-ában említett le nem vonható általános forgalmi adó a költségek

között elszámolható."

11. A Tv. 1. számú mellékletének B/VI. 5. pontja helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"5. A magánszemélyek jövedelemadója - kivéve a B/IV. 18. pontban említett

jövedelemadót - és a földadó, továbbá azok a befizetési kötelezettségek,

amelyekkel összefüggésben a magánszemély 38/A. § rendelkezései szerint

adókedvezményt vett igénybe."

2. számú melléklet

az 1994. évi ....... törvényhez

1. A 2. számú melléklet B.1. b) pontjának elsõ mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"b) Bevételi és költségnyilvántartást vezet az az önálló tevékenységet végzõ

magánszemély, aki nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére,

alkalmazottat, segítõ családtagot nem foglalkoztat."

2. A 2. számú melléklet B.1. c) pontjának elsõ mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"c) Pénztárkönyvet vezet az az önálló tevékenységet végzõ magánszemély, aki

általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, aki - ettõl függetlenül -

alkalmazottat, segítõ családtagot foglalkoztat, továbbá az egyéni vállalkozó

akkor is, ha a 36 ezer forintot meghaladóan számol el - e törvény szerint -

költséget."

3. A 2. számú melléklet B.1. c) harmadik mondata helyébe a következõ

rendelkezés lép:

"A bevételeket és kiadásokat naponkénti bontásban, legalább havonként, a

tárgyhónapot követõ hó 5-éig kell a pénztárkönyvbe bejegyezni."

4. A 2. számú melléklet B.2. pontja a következõ r) alponttal egészül ki:

"r) Befektetési adóhitel nyilvántartás

Annak a magánszemélynek, aki a 38/A. § (1) bekezdésének m) pontja alapján az

adóját csökkenti - a pénzügyminiszter által hivatalosan közzétett tartalommal

-, nyilvántartást kell vezetnie az igénybe vett befektetési adóhitel

állományáról, valamint a befektetési adóhitel alapjának változásáról."

3. számú melléklet

az 1994. évi ...... törvényhez

A Tv. 3. számú melléklete a következõ III. résszel egészül ki:

"III. Annak a magánszemélynek, aki 1995. január 1-jét megelõzõen szerzett

összjövedelmét az 1994. december 31-éig hatályos 1991. évi XC. törvény vagy a

1989. évi XLV. törvény 35. §-a alapján csökkentette, az ezzel kapcsolatos

utóbb keletkezõ adókötelezettségére az említett §-ban foglalt 1994. december

31. napjáig hatályos szabályok, valamint e melléklet II./4. pontjában

foglaltak és a 2. sz. melléklet B/2.. e) pontja szerinti nyilvántartási

kötelezettség az irányadók."

4. számú melléklet

az 1994. évi ..... törvényhez

A Tv. 4. számú melléklete helyébe a következõ (4. számú) melléklet lép:

"4. számú melléklet

a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló

az 1991. évi XC. törvényhez

A 7. § (1) bekezdésének 4. h) pontjában adómentesként meghatározott ruházati

termékek a következõk:

1. Egyenruha

ITJ 77-17 Egyenruházati felsõruházat szövött technológiával

készült anyagból

ITJ 77-27 Egyenruházati felsõruházat kötött-hurkolt

technológiával készült anyagból

ITJ 77-37 Egyenruházati felsõruházat bõrbõl és

szõrmésbõrbõl

ITJ 77-47 Egyenruházati felsõruházat egyéb technológiával

készült anyagból

ITJ 78-46 Egyenruházati kesztyû

ITJ 78-69 Egyenruházati kalap és sapka

Az elõzõekben fel nem sorolt - de a 3. § 10. pontja szerinti fogalom

meghatározásnak megfelelõ - egyenruha, illetõleg egyenruha-tartozék (pl.

járõrtáska, derékszíj, vállszíj, málhazsák) szintén adómentes természetbeni

juttatásnak minõsül.

2. Munka- és védõruha

ITJ 67-76 Munkásvédelmi bõrcikk

ITJ 68-11-2 Férfibakancs

ITJ 68-11-7 Férfi munkavédelmi lábbeli bõr- és bõr helyettesítõ

anyagból

ITJ 68-11-8 Férfi azbeszt lábbeli

ITJ 68-12-2 Nõi bakancs

ITJ 68-12-34-24 Nõi száras cipõ gumitalpú, textil felsõrészû

ITJ 68-12-7 Nõi munkavédelmi lábbeli bõr- és bõr helyettesítõ

anyagból

ITJ 68-12-8 Nõi azbeszt lábbeli (különleges ipari cipõk)

ITJ 68-14-2 Fiúbakancs

ITJ 68-15-2 Leánybakancs

ITJ 68-31-11 Férfi munkavédelmi gumi csizma

ITJ 68-31-19 Egyéb férfi gumicsizma

ITJ 68-31-4 Férfi munkavédelmi gumibakancs és cipõ

ITJ 68-31-5 Cipõre húzható férfi munkavédelmi gumilábbeli

ITJ 68-32 11 Nõi munkavédelmi gumi csizma

ITJ 68-32-19 Egyéb nõi gumicsizma

ITJ 68-32-4 Nõi munkavédelmi gumibakancs és cipõ

ITJ 68-32-5 Cipõre húzható nõi munkavédelmi gumilábbeli

ITJ 68-41-12 Férfi munkavédelmi mûanyag csizma

ITJ 68-41-2 Férfi mûanyag bakancs

ITJ 68-42-12 Nõi munkavédelmi mûanyag csizma

ITJ 68-42-2 Nõi mûanyag bakancs

ITJ 68-42-31 Nõi mûanyag száras cipõ

ITJ 75-54 Azbeszt ruházat

ITJ 76-11 Férfi alsóruházat szövött technológiával készült

anyagból

ITJ 76-12 Nõi alsóruházat szövött technológiával készült

anyagból

ITJ 76-17 Alsóruházati védõruha kötött technológiával készült

anyagból

ITJ 76-27 Alsóruházati védõruha kötött-hurkolt

technológiával készült anyagból

ITJ 76-37 Alsóruházati védõruha egyéb technológiával készült

anyagból

ITJ 77-16 Munka- és védõruházat szövött technológiával

készült anyagból

ITJ 77-26 Munkaruha- és védõruházat kötött-hurkolt

technológiával készült anyagból

ITJ 77-36 Munkaruha- és védõruházat bõrbõl

ITJ 77-46 Munka- és védõruházat egyéb technológiával kés

zült anyagból

ITJ 78-45 Munkaruházati és védõkesztyû

ITJ 78-68 Munkaruha- és védõruházati kalap és sapka

ITJ 69-99-26-1 Védõsisak

3. Formaruha a közlekedési és postai szolgáltató munkakörökben

ITJ 67-62-3 Közületi táska

ITJ 68-11-34 Férfi száras cipõ

ITJ 68-11-35 Férfi félcipõ

ITJ 68-11-36 Férfi szandál

ITJ 68-12-34 Nõi száras cipõ

ITJ 68-12-35 Nõi félcipõ

ITJ 68-12-36 Nõi szandál

ITJ 76-11-11 Férfi rövid ujjú ing

ITJ 76-11-12 Férfi hosszú ujjú ing

ITJ 76-11-13 Férfi ingkabát

ITJ 76-21-14 Férfi póló

ITJ 76-21-43 Férfi ujjas ing

ITJ 76-22-14 Nõi póló

ITJ 76-22-43 Nõi ujjas ing

ITJ 77-11-11 Férfi téli kabát (szövött)

ITJ 77-11-13 Férfi átmeneti kabát (szövött)

ITJ 77-11-42 Férfi mellény (szövött)

ITJ 77-11-52 Férfi hosszú nadrág (szövött)

ITJ 77-11-75 Férfi dzseki (szövött)

ITJ 77-12-11 Nõi téli kabát (szövött)

ITJ 77-12-13 Nõi átmeneti kabát (szövött)

ITJ 77-12-42 Nõi mellény (szövött)

ITJ 77-12-45 Nõi blúz (szövött)

ITJ 77-12-52 Nõi pantalló (szövött)

ITJ 77-12-55 Nõi szoknya (szövött)

ITJ 77-12-59-bõl Nõi nadrágszoknya (szövött)

ITJ 77-12-75 Nõi dzseki (szövött)

ITJ 77-16-3 Munkaköpeny (szövött)

ITJ 77-17-3 Egyenruházati zubbony (szövött)

ITJ 77-21-42 Férfi mellény (kötött-hurkolt)

ITJ 77-21-44 Férfi pulóver (kötött-hurkolt)

ITJ 77-22-42 Nõi mellény (kötött-hurkolt)

ITJ 77-22-44 Nõi pulóver (kötött-hurkolt)

ITJ 77-22-45 Nõi rövid és hosszú ujjú blúz (kötött-hurkolt)

ITJ 77-31-12 Férfi bunda szõrmésbõrbõl

ITJ 77-31-91 Férfi kabát szõrmésbõr bélése

ITJ 77-32-12 Nõi bunda szõrmésbõrbõl

ITJ 77-32-91 Nõi kabát szõrmésbõr bélése

ITJ 77-41-14 Férfi esõkabát és viharkabát egyéb technológiával

készült anyagból

ITJ 77-41-19 Férfi pelerin hóvédõ

ITJ 77-41-2-bõl Férfi esõvédõ kétrészes ruha

ITJ 77-42-14 Nõi esõkabát és viharkabát egyéb technológiával

készült anyagból

ITJ 77-42-19 Nõi pelerin hóvédõ

ITJ 77-42-2-bõl Nõi esõvédõ kétrészes ruha

ITJ 78-63 Férfi sapka

ITJ 78-65-bõl Nõi sapka

ITJ 78-69 Egyenruházati kalap és sapka

Az elõzõekben felsorolt termékcsoportokba tartozó munka- és védõruházat

rendeltetésszerû használatához nem nélkülözhetõ tartozékok, valamint baleseti

és egészségvédelmi eszközök (ITJ 69-99-26) akkor is adómentes természetbeni

juttatásnak minõsülnek, ha a felsorolásban nem szerepelnek.

A munkáltató által biztosított tárgyi feltétele a munkavégzésnek - és nem

minõsül adóköteles természetbeni juttatásnak - az a kifejezetten jelmezszerû

öltözet (pl. kosztümös színielõadások jelmezei, szállodai portás, pincér,

sport játékvezetõ közvetlenül e tevékenységhez kapcsolódó öltözete), amely

jellegénél fogva köznapi viseletre nem alkalmas.

E melléklet alkalmazásában a statisztikai besorolási számmal meghatározott

termékek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal ipari termékek

Jegyzékének (ITJ) az 1994. szeptember 15. napján érvényes besorolási rendjét

kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követõ (idõközi)

változtatása az adókötelezettséget nem változtatja meg."

5. számú melléklet

az 1994. évi........ törvényhez

A Tv. a következõ 6. számú melléklettel egészül ki:

"6.számú melléklet

a magánszemélyek jövedelemadójáról

szóló 1991. évi XC. törvényhez

Az átalányadó

1. Az átalányadózás választására az az egyéni vállalkozói igazolvánnyal

rendelkezõ - nem a társasági adó hatálya alá tartozó - magánszemély (a

továbbiakban: egyéni vállalkozó) jogosult, aki a következõ feltételeknek

megfelel.

1.1 Az általányadózás évét megelõzõ évben az egyéni vállalkozói bevétele a 3

millió forintot, abban az esetben pedig, ha az egyéni vállalkozói

tevékenységét kizárólag az e melléklet 2.3 és 2.4 pontjában meghatározott

kiskereskedõként gyakorolja, a 15 millió forintot nem haladta meg. A

tevékenységet az elõzõ évben évközben kezdõ egyéni vállalkozónál a mûködés

egy napjára jutó bevételt kell évesíteni és ennek alapján lehet

megállapítani, hogy az átalányadózás bevételhatárban meghatározott

feltételei fennállnak-e. A tevékenységét kezdõ egyéni vállalkozó is

választhatja a tevékenységének megkezdése évében az átalányadót, ha az e

mellékletben foglalt feltételeknek egyébként megfelel. Az átalányadó

kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható.

1.2 Nem választható az átalányadózás az olyan egyéni vállalkozói

tevékenységre, amelybõl származó jövedelem után - ha nem egyéni vállalkozói

igazolvány birtokában gyakorolná e tevékenységét a magánszemély - a szellemi

tevékenységbõl származó jövedelemre vonatkozó adókedvezményt lehetne igénybe

venni.

1.3 Nem választható az átalányadózás az olyan egyéni vállalkozói

tevékenységre, amelyet 1995. év elõtt a magánszemély már bármely formában

gyakorolt és az abból származó jövedelmének megállapítására a 90 százalékos

vélelmezett jövedelemhányad szerinti elszámolási szabályt B/12.. § (4)

bekezdése/ alkalmazta.

1.4 Az átalányadózásra való jogosultság megszûnik azon a napon, amikor az

egyéni vállalkozó e tevékenységbõl származó a 2.1 pont szerint számított

bevétele az 1.1 pontban foglaltak szerint a tevékenységére vonatkozó határt

túllépte. Az év közben megkezdett vállalkozói tevékenység esetén az 1.1

pontban megjelölt bevételhatárokat idõarányosan kell figyelembe venni.

1.5 Az 1.1 pontban megjelölt bevételhatár túllépése esetén sem szûnik meg az

átalányadózásra való jogosultság, ha a túllépést eredményezõ bevételhez az

év utolsó hónapjában jut az egyéni vállalkozó és a túllépés összege nem

haladja meg az egyéni vállalkozóra vonatkozó bevételhatár 10 százalékát.

Ilyen esetben a következõ évre is választható az átalányadózás.

2. Az átalányadó alapját (vélelmezett adóköteles jövedelmet) az

átalányadózás évében ténylegesen elért egyéni vállalkozói bevétel

alapulvételével a következõk szerint kell kiszámítani:

2.1 A bevételek számbavételére az 1. számú mellékletben foglaltakat kell

alkalmazni. Abban az esetben, ha az átalányt választó egyéni vállalkozó az

általános forgalmi adóról szóló törvény alapján általános forgalmi adó

fizetésére kötelezett, akkor bevételét általános forgalmi adó nélkül kell

figyelembe vennie. Az egyéni vállalkozói bevétel a 15. § (1) és (4)

bekezdésében meghatározott kedvezménnyel nem csökkenthetõ. A 12/A. §-ban

meghatározott támogatás összege nem minõsül bevételnek, feltéve, hogy a

támogatás folyósítását követõ harmadik év végéig a támogatás annak célja

szerint teljes egészében felhasználásra került. A folyósítást követõ

harmadik év végéig fel nem használt támogatás összege /12/A. § (2)

bekezdése/ abban az évben a bevételhez hozzászámítandó. A 12/A. § (5)

bekezdése szerinti elkülönített nyilvántartást az átalányadó alkalmazásának

idõszakában is vezetni kell.

2.2 Az átalányadót választó egyéni vállalkozó (kivéve az 2.3 és 2.4 pontban

megjelölt egyéni vállalkozót) átalányadó alapja az adóévben elért 2.1 pont

szerinti bevételének 20 százaléka.

2.3 A kizárólag az üzletek mûködésérõl szóló jogszabály* alapján a közvetlen

fogyasztók részére kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó

átalányadó alapja az adóévben elért 2.1 pont szerinti bevételének 13

százaléka. E melléklet alkalmazásában nem tartozik e körbe az említett

jogszabály szerinti vendéglátó-ipari, idegenforgalmi, szolgáltatói,

kereskedelmi szálláshelyadási tevékenység, továbbá a pénznyerõ automata

üzemeltetése.

Amennyiben az egyéni vállalkozó az adott évi egyéni vállalkozói tevékenysége

során a kiskereskedelem körébe nem tartozó tevékenységet is folytat, csak a

2.2 pont szerinti 20 százalékos átalányadó-alap alkalmazására jogosult

azzal, hogy az átalányadózásra jogosító bevételhatára ennek megfelelõen évi

3 millió forint.

2.4 A 2.3 pontban megjelölt egyéni vállakozó átalányadó alapja az adóévben

elért 2.1 pont szerinti bevételének 7 százaléka, amennyiben kiskereskedelmi

tevékenysége (külön-külön vagy együttesen) az üzletek mûködésérõl szóló

jogszabályban* foglaltak közül kizárólag a következõk mûködtetésére terjed

ki:

üzletköri jelzõszám

- élelmiszer áruház I. 10.

- élelmiszer szaküzlet I. 11.

- élelmiszer jellegû vegyesüzlet I. 12.

- vegyi áruk üzlete I. 31.

- drogéria és gyógynövény szaküzlet I. 32.

- egyéb szakboltok (I. 6.) közül a termény és takarmánybolt.

Amennyiben az egyéni vállalkozó, az adott évi egyéni vállalkozói

tevékenysége során az elõzõekben felsoroltakon túlmenõen más - de csak a 2.3

pont szerinti - kiskereskedelmi tevékenységet is folytat, akkor a 2.3 pont

szerinti 13 százalékos átalányadó-alap alkalmazására jogosult.

2.5 Abban az esetben, ha az átalányadót választó egyéni vállalkozó

tevékenysége évközben olymódon változik, hogy az eredetileg figyelembe vett

átalányadó-alap alkalmazására már nem jogosult, a változás idõpontjában

köteles áttérni - az év elsõ napjára (illetõleg a tevékenységének kezdési

idõpontjára) visszamenõlegesen - a megfelelõ átalányadó-alap alkalmazására.

Az ily módon keletkezõ átalányadó-elõleg különbözetet a változást követõen

elõször esedékes átalányadó-elõleg fizetésnél kell megfizetni.

3. Az átalányadó alapja után az adó mértéke 25 százalék. Abban az esetben,

ha az egyéni vállalkozó átalányadó alapja az évi 200 ezer Ft-ot nem haladja

meg, az elõzõek szerinti kiszámított adónak csak az 50 százalékát kell

megfizetnie, ha az átalányadó alkalmazásának évében a 37. § (1) bekezdése

szerint adó fizetésére nem kötelezett. Abban az esetben, ha az egyéni

vállalkozó átalányadójának az alapja meghaladja az évi 600 ezer forintot, de

nem több évi 800 ezer forintnál, az átalányadó alapja után az adó mértéke 30

százalék, ha pedig az átalányadó alapja ennél magasabb összegû, akkor az adó

mértéke az átalányadó alapja után 35 százalék.

4. Az átalányadó alapja nem része az átalányadót választó magánszemély

összjövedelmének, az adó alapja és az adó összege - az 3. pontban említett

esetet kivéve - semmilyen kedvezményi vagy más jogcímen nem csökkenthetõ.

5. A negyedévenként fizetendõ átalányadó-elõleg összegét az év elejétõl

(vagy a tevékenység megkezdésétõl) számított 2.1 pont szerinti bevételnek a

tevékenységre vonatkozó átalányadó-alap és ennek megfelelõ átalányadó mérték

figyelembevételével kell megállapítani. Az így megállapított átalányadó-

elõleg összege és az év során már befizetett átalányadó-elõleg

különbözetének megfelelõ összeget kell e címen befizetni. Az adó mértékének

____________________

* 6/1990.(IV.5.) KeM rendelet

évközi változása esetén az ily módon keletkezõ átalányadó-elõleg

különbözetet a változást követõen elõször esedékes átalányadó-elõleg

fizetésnél kell megfizetni.

6. Az átalányadó alkalmazásának az évében a korábbi év(évek) elhatárolt

veszteségének 20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadó

alkalmazásának idõszakára esõ összes felmerült költséget elszámoltnak kell

tekinteni, ezen belül az erre az idõszakra esedékes - az 1. számú melléklet

B/II. 3. pontja szerinti legmagasabb mértékû - értékcsökkenési leírás címén

elszámolható költséget is.

7. Az átalányadó alkalmazása során szükségessé váló évközi bejelentések,

továbbá az átalányadó-elõleg fizetés, adóbevallás és az adófizetés

szabályait az adózás rendjérõl szóló törvény tartalmazza.

8. Az átalányadót választó egyéni vállalkozó az adóhatósága által

hitelesített bevételi nyilvántartást vezet, továbbá a vállalkozásával

kapcsolatban felmerült összes költségének bizonylatait és egyéb

dokumentumait havi elkülönítéssel az e törvényben foglalt általános

szabályok szerint köteles megõrizni. Az átalányadózás nem mentesíti az

egyéni vállalkozót a kifizetõi minõségében, illetõleg más törvények

(jogszabályok) elõírásai szerint reá vonatkozó kötelezettségek, így

különösen nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási,

továbbá a számla-, illetõleg nyugtaadási kötelezettség alól. A bevételi

nyilvántartást az átalányadó választását tartalmazó nyilatkozatot követõ 30

napon belül kell hitelesíttetni.

9. Ha az átalányadózást választó egyéni vállalkozó erre való jogosultsága az

1.4 pontban megjelöltek szerint megszûnik, az év egészére nézve az egyéni

vállalkozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell adóznia. Ennek

érdekében haladéktalanul köteles a 8. pont szerinti bevételi nyilvántartás

vezetésérõl áttérni a pénztárkönyv és az egyébként szükséges részletezõ

nyilvántartások vezetésére, azzal, hogy a bevételhatár túllépését megelõzõ

idõszakra vonatkozó bevételi és költség adatokat elégséges a

pénztárkönyvben, az abban foglalt részletezettség szerint, de tételenként

egyösszegben feltüntetni, majd ezt követõen a 2. számú melléklet vonatkozó

rendelkezéseinek megfelelõen eljárni. Az elõzõek szerinti áttérés esetén a

2.1 pont szerinti módon számított bevétel összeget az áttérés elõtti

idõszakra nem kell módosítani.

10. Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az átalányadó-

alap és átalányadó számítására vonatkozó rendelkezéseket nem az e melléklet

elõírásai szerint alkalmazta, illetõleg nem a tényleges bevételét vette

számításba, de az átalányadózás alkalmazására jogosító - 1.5 pont nélkül

számított - bevételhatárt nem lépte túl, a fizetendõ adót e melléklet

rendelkezései szerint kell megállapítani. Ha az egyéni vállalkozó nem volt

jogosult az átalányadózás választására, vagy az átalányadózás alkalmazására

jogosító bevételhatár túllépésének utólagos megállapítása esetén az egyéni

vállalkozókra vonatkozó általános szabályok szerint kell a fizetendõ adót

megállapítani."

6. számú melléklet

az 1994. évi ...... törvényhez

A Tv. a következõ 7. számú melléklettel egészül ki:

"7. számú melléklet

a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló

1991. évi XC. törvényhez

A 29/A. § (7)-(11) bekezdése szerinti adókötelezettséghez kapcsolódó éves

adótételek:

a) Ha az adót kifizetõ fizeti

A gépkocsi elsõ üzembehelyezése A gépkocsi elsõ üzembehelyezése

A gépkocsi elsõ üzembehelye-zésének évének utolsó napjától számított 3 évének utolsó napjától számított

A gépkocsi új beszerzési ára évében naptári éven keresztül ötödik naptári év elsõ napjától

f o r i n t

0-1 000 000 84 000 60 000 36 000

1-2 000 000 180 000 120 000 72 000

2-3 000 000 264 000 180 000 108 000

3-4 000 000 348 000 240 000 144 000

4 000 000 felett 432 000 300 000 180 000

b) Ha az adót a magánszemély fizeti

A gépkocsi elsõ üzembehelyezése A gépkocsi elsõ üzembehelyezése

A gépkocsi elsõ üzembehelye- évének utolsó napjától számított 3 évének utolsó napjától számított

A gépkocsi új beszerzési ára zésének évében naptári éven keresztül ötödik

naptári év elsõ napjától

f o r i n t

0-1 000 000 60 000 48 000 24 000

1-2 000 000 120 000 84 000 48 000

2-3 000 000 180 000 120 000 72 000

3-4 000 000 240 000 168 000 96 000

4 000 000 felett 300 000 216 000 120 000

Az adótétel számítása szempontjából minden megkezdett hónap egész hónapnak

számít."

27

Általános indokolás

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1995. évi módosítása elsõsorban a

gazdaságpolitika módosult vonalvezetését alátámasztó korrekciókat tartalmaz.

A gazdaságpolitika fõ törekvése a beruházások, a befektetések, a

megtakarítások ösztönzése annak érdekében, hogy az eddiginél több forrást

lehessen a gazdaság modernizálásának és az egyensúly megteremtésének

szolgálatába állítani. Ezt a célt a személyi jövedelemadóban olyan új

rendszerû adókedvezmények segítik, amelyek a korábbinál jobban ösztönöznek a

tartós megtakarításokra, befektetésekre, elsõsorban azáltal, hogy a

korábbiaknak megfelelõ értékû kedvezmény eléréséhez több megtakarítást,

nagyobb befektetést igényelnek a magánszemélytõl.

Az egyensúly javítása 1995-ben megköveteli a fogyasztás közvetlen korlátozását

is. Ebben a személyi jövedelemadó azáltal vállal szerepet, hogy összességében

növekszik az adóterhelés, olymódon azonban, hogy ez a növekvõ terhelés

elsõsorban az átlagosnál magasabb jövedelmûeknél jelentkezik, a közepes

jövedelmûek helyzetét nem változtatja lényegesen, míg a kis jövedelmûek

helyzete valamelyest javul. E törekvés jegyében szûkülnek az adóelkerülési

lehetõségek.

A szigorúbb és következetesebb adóztatás mellett fontos az adózói közérzet

javítása, aminek érdekében több egyszerûsítõ és ésszerûsítõ módosítást

tartalmaz a javaslat.

Több módosító rendelkezés a folyamatosan változó jogszabályi környezethez való

igazodást szolgálja. Ezek sorában különösen kiemelendõ az önkéntes kölcsönös

biztosító pénztárak kedvezményének korszerûsítése, ami érdemben egy

hatékonyabb és az adózók többsége számára érzékelhetõbb mértéket jelent,

valamint összhangot teremt az üzleti biztosításokra vonatkozó

rendelkezésekkel, technikailag pedig átvezeti a törvényben önkéntes kölcsönös

biztosító pénztárakról szóló törvényben használt fogalmakat.

Részletes indokolás

1. §-hoz

A Javaslat a Tv. értelmezõ rendelkezését több ponton módosítja és új

rendelkezésekkel egészíti ki.

A Tv. 3. § 18. pontja a társas vállalkozás fogalmát határozza meg. A Javaslat

a mûvészeti alkotóközösség, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport,

valamint a mezõgazdasági szakcsoport fogalmát kiveszi a társas vállalkozás

fogalmából, mivel ez már nem létezõ szervezeti forma. A felsorolás kiegészül

a közhasznú társasággal.

A Tv. 3. § 19. pontja szerinti árfolyamnyereség fogalmi meghatározásánál a

Javaslat a szerzésre fordított összegre vonatkozóan tartalmaz pontosítást. E

szerint megszerzésre fordított összegnek a kibocsátó, vagy az értékpapír

forgalmazási tevékenységre jogosult társaság által igazolt összeg, ennek

hiányában a névérték tekintendõ.

A Javaslat a Tv. 3. §-ának 29. pontjában meghatározott ösztöndíj fogalmat

kiegészíti oly módon, hogy csak az oktatási intézmény által folyósított

ösztöndíjra vonatkozóan lehet az adókedvezményt igénybe venni. A szûkítés

célja annak megakadályozása, hogy a vállalkozásban a gyermek nevén ösztöndíj

címén köztehermentesen vegyék ki a jövedelmet.

A Tv. 3. §-a 44. pontjának módosítása a fegyveres erõk, testületek és a

rendvédelmi szervek tagja fogalmi meghatározását összhangba hozza a hatályos

intézményi struktúrával.

A Tv. 3. §-a 47. pontjának módosításával a Javaslat az egyház fogalmát

pontosítja oly módon, hogy kimondja, hogy a személyi jövedelemadó törvény

egyházakra (egyházi személyekre) vonatkozó rendelkezései azokat a közösségeket

érintik, amelyeket a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az

egyházakról szóló törvény egyházként meghatároz.

Az új 49. pont a kamat fogalmát kiterjeszti arra a kamatjövedelemre is,

amelyet a magánszemély az általa nyújtott hitel fejében más magánszemélytõl,

illetõleg vállalkozástól - a törvényben meghatározott mértékig és

feltételekkel - kap. A szabályozás célja, hogy a kisebb vállalkozások számára

lehetõvé tegye az átmeneti pénzhiány áthidalását a tulajdonos magánszemélyek

kölcsönnyújtása révén.

Az új 50. pont alapján a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere esetén nem

kell az ingatlanértékesítés szabályait alkalmazni, viszont ha a földcsere

során a földek értékét pénzzel vagy más vagyoni értékkel egyenlítik ki, akkor

ez az érték teljes egészében a magánszemély összevonandó jövedelme.

Az 51. pont hézagpótló meghatározás, a törvény különbözõ rendelkezéseiben

fellelhetõ fogalmak egyértelmûsítését célozza.

2. §-hoz

A Javaslat a Tv. 6. §-ának (1) bekezdését egészíti ki új j) és k) ponttal. A

kárpótlással szerzett termõföldet a tulajdonosaik sok esetben csak kisebb és

több helyre esõ parcellák megvásárlásával (licitjével) tudták megszerezni. A

j) pont módosító rendelkezése lehetõvé teszi, hogy a földterület egységesítése

(meglévõ egyes területek eladása és a megmaradt területekhez közelebb esõ

vásárlása) esetén ezt a törekvést az adó ne terhelje, illetõleg ne korlátozza.

A k) pont a munkavállaló által fizetett érdekképviseleti tagdíj összegét

kiveszi a bevételek közül. E rendelkezés célja, hogy a szakszervezeti

tagdíjra fordított jövedelem ne viseljen adót.

3. §-hoz

A Tv. adómentességeket megállapító 7. §-a több ponton változik. Ezek a

következõk:

- A Javaslat a természetbeni juttatások adómentességére vonatkozó

rendelkezések egy részét átalakítja, illetõleg kiegészíti. Így nem tartozik

az adómentes természetbeni juttatás körébe a sportolók 30 napnál hosszabb

folyamatos elszállásolása, amennyiben az nem az olimpiai-, a világ-,

illetõleg az európabajnoki versenyre való közvetlen felkészülést szolgálja.

- A Javaslat a tartósan fokozott igénybevételnek kitett, illetõleg

harckészültségen résztvevõ magánszemélyek részére értékhatár-korlátozás

nélkül adómentesen természetben adható étkeztetést az egységes kezelés

érdekében kiterjeszti a fegyveres erõkre, testületekre és rendvédelmi

szervekre egyaránt. Ugyanitt található az a rendelkezés is miszerint a

sorkatona, valamint a katonai tanintézetben tanulmányokat folytató személy

az elõzõekben említett jogviszonyára tekintettel kapott természetbeni

juttatása is egészében adómentes.

- A munkáltató által természetben biztosított étkeztetés (havi 1200 forint)

mentességet a Javaslat egyszerûsítési célzattal kiterjeszti a pénzbeli

étkezési hozzájárulásra, valamint a nyugdíjasnak a nyugdíjbavonuláskori

munkáltatója által természetben nyújtott étkeztetésre is.

- A Javaslat a közlekedési és postai dolgozók utazási kedvezményeinek adózási

szabályozására a gyakorlathoz jobban igazítható kormányrendelet megalkotását

tartja indokoltnak. Ezért kimondja, hogy a kormány rendeletében

meghatározott módon nyújtott természetbeni juttatás mentes az adó alól és a

záró rendelkezések között szerepel a Kormány felhatalmazása, valamint a

szóban forgó közlekedési és postai kedvezmények felsorolását tartalmazó 5.

sz. melléklet hatályon kívül helyezése.

- Az adómentesen adható munkáltatói lakástámogatás gyakoriságát és mértékét

korlátozza a Javaslat a Tv. 7. § (1) bekezdése 9. pontjának módosításával.

- A Javaslat az önkormányzat tulajdonában lévõ lakás bérleti jogáról történõ

lemondásért adómentesen kapott térítést kiegészíti az állam tulajdonában

lévõ lakás bérleti jogáról történõ lemondásért, valamint a törvényben

meghatározott kényszerbérlet megszüntetése esetén az önkormányzat által a

bérlõnek másik lakás biztosítása helyett fizetett térítés adómentességével.

- A Javaslat adómentességet biztosít a Magyar Honvédség hivatásos állományú

tagjai részére a szolgálati érdekbõl más helyõrségbe történõ áthelyezésre

tekintettel jogszabály alapján folyósított lakhatási költségtérítésre.

- A Javaslat - igazodva a biztosítási szolgáltatásokra vonatkozó szabályhoz -

kiterjeszti az adómentességet az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárak

szolgáltatásaira is azzal, hogy az önsegélyezõ pénztár által nyújtott

szolgáltatás csak akkor adómentes, ha azt szociálisan rászoruló részére

nyújtják.

- Az alapítványból adómentesen kifizethetõ jogcímeket korlátozó szabály

kiegészül oly módon, hogy az ösztöndíj sem adómentes akkor, ha azt az

alapítvány rendelõje vagy csatlakozója kapja.

- A Javaslat a mezõgazdasági kistermelésbõl származó, a tételes

költségelszámolás választása esetén kiszámított jövedelemre vonatkozó

rendelkezést azzal összefüggésben pontosítja, hogy az összjövedelem-

csökkentõ kedvezmény helyett, lényegében annak megfelelõ adócsökkentõ

kedvezményt vezet be (38/A. §).

4. §-hoz

A Tv. 9. § (1) bekezdését érintõ technikai jellegû korrekció csupán egy

szervezeti elnevezés megváltoztatását tartalmazza, nevezetesen az önkéntes

kölcsönös biztosítópénztár kifejezést használja a korábbi "munkavállalói

nyugdíjalap" kifejezés helyett.

5. §-hoz

Az összjövedelem-csökkentõ tételek adókedvezménnyé való átalakítása miatt, az

ennek megfelelõ hivatkozás (38/A. §) céljából módosítja a Javaslat a Tv. 12.

§-ának (5) bekezdését.

6. §-hoz

A Javaslat a Tv. 15. § (4) bekezdésének módosításával a társasági adóban

meghatározott új feltételekkel összhangban szabályozza - a jelenlegi

kedvezményt bõvíti és a kedvezmény feltételrendszerét pontosítja - az egyéni

vállalkozónak a munkanélküli magánszemély foglalkoztatásához kapcsolódó

kedvezményét.

7. §-hoz

A Javaslat szerint az átalányadót az egyéni vállalkozó a külön errõl szóló

(6. számú) mellékletben foglaltak szerint választhatja. Az átalányadó alapja

(ami egy bevételre vetített vélelmezett jövedelemhányad) nem része a

magánszemély összevonás alá esõ jövedelmének, ebbõl következõen a progresszív

adóterhelés sem érinti. A rendelkezést a Tv. új 15/A. §-a tartalmazza.

8. §-hoz

A Javaslat a Tv. 23. §-ának (2)-(3) bekezdésében hiánypótló rendelkezéseket

tartalmaz. Egyrészt az ingó dolog szerzéskori forgalmi értékére ad teljes

körû meghatározást, másrészt egységesen rendelkezik arról, hogy ha az ingó

dolog, az ingatlan, illetõleg a vagyoni értékû jog szerzéskori forgalmi értéke

nem határozható meg, akkor - valamennyi esetben - az elidegenítéskori forgalmi

érték 25 %-át kell jövedelemnek tekinteni. (Ingatlan esetén 1994. év végéig

ezt a szabályt csak akkor lehetett alkalmazni, ha a szerzés 1992. év elõtti

volt.)

9. §-hoz

A Javaslat a Tv. 24. §-át új (4) bekezdéssel egészíti ki és ebben arról

rendelkezik, hogy ha az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni

értékû jog és az ingatlan vásárlásáról szóló szerzõdést nem nyújtották be az

illetékhivatalhoz, akkor ezeket 1982. január 1-je után megszerzettnek kell

tekinteni, azaz a jellemzõen zsebszerzõdésekkel szerzett ingatlanok esetén

nincs hivatkozási alap arra, hogy a szerzés ideje a jelezett idõpont elõtti

(amihez egyébként adómentesség kapcsolódna).

10. §-hoz

A Tv. 29. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés módosítása az

önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakra vonatkozó szabályozások sorába

illeszkedik. Összhangban azzal, hogy e pénztárak szolgáltatásaira a törvény fõ

szabályként adómentességet mond ki, azonban a Javaslat az adómentes körbõl

kiveszi az önsegélyzõ pénztár szolgáltatásait (ha azokat nem szociálisan

rászorult kapja), továbbá a jogutód nélkül megszûnt pénztár vagyonából a tagra

jutó összeget.

11. §-hoz

A Javaslat a Tv. 29/A. § (5) és (6) bekezdését módosítja, továbbá új

bekezdésekkel egészíti ki.

- Az (5) bekezdés módosításában rendelkezik arról, hogy nem számít a

magánszemély bevételének a reprezentáció címén kapott terméknek vagy

szolgáltatásnak az értéke akkor, ha azt a magánszemély hivatali, üzleti

vagy diplomáciai feladataival összefüggésben kapja.

- Az 5. számú melléklet (a közlekedési és postai dolgozók kedvezményérõl)

hatályon kívül helyezése miatt kerül pontosításra a (6) bekezdés.

- Az új (7)-(12) bekezdés a nem magánszemély tulajdonában lévõ személygépkocsi

vélelmezett magáncélú használata miatt a kifizetõ adókötelezettségérõl

rendelkezik. Amennyiben a magánszemély megfizeti az adót a kifizetõnek, úgy

a mérték alacsonyabb, de az adókötelezettség teljesítéséért ez esetben is a

kifizetõ felel. A rendelkezések egy része az indokolt kivételeket sorolja

fel, valamint rendezi a lízinggel, bérbeadással kapcsolatos kérdéseket.

12. §-hoz

A Javaslat a Tv. 29/B §-ának (1) és (3) bekezdését módosítja. Az (1) bekezdés

szerint a kifizetõ által nyújtott hitel kamata után akkor keletkezik

adókötelezettség, ha a kamat 20 százaléknál alacsonyabb. A Javaslat arról is

rendelkezik, hogy milyen módon számított kamatot kell figyelembe venni az

adókötelezettség megállapítása során. A (3) bekezdés új c) pontjában a Magyar

Honvédség által folyósított ún. családalapítási elõleget is azon kifizetések

közé sorolja, amelyekre a kamatkedvezmény után a kifizetõnek nem kell adót

fizetnie.

13. §-hoz

A Javaslat a kedvezmények átalakításával és az átalányadó bevezetésével

összhangban módosítja a Tv. 32. §-ának (2) és (5) bekezdését.

14. §-hoz

A Javaslat - alapvetõen a kedvezmények átalakításával összhangban - módosítja

a Tv. 33. §-ának (3), (5) és (6) bekezdéseit. Kiemelendõ az (5) bekezdés azon

új rendelkezése, miszerint nem kell adózatlan befektetés vállalkozásból való

kivonása címén adózni akkor, ha az egyéni ügyvéd az egyéni ügyvéddé való

átalakulásakor megszerzett vagyonát ügyvédi irodájába fekteti be.

15. §-hoz

A Javaslat a Tv. 37. §-ának (3) és (8) bekezdését módosítja és egyben új (9)

bekezdéssel egészíti ki. A rendelkezések lényege, hogy az osztalék adója

igazodva a kamat adójának 0 kulcsához, mérséklõdik, egységesen 10 százalékra

változik, amelybõl a 100 ezer forintnál kevesebb osztalék adóját a

magánszemély visszakapja /38/A. § (2) bekezdés/. A szabályok elrendezik a

hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok árfolyamnyereségét (pl. diszkont

kincstárjegy), a befektetési jegy hozamát érintõ vitás kérdéseket, azzal, hogy

ezekre is a kamat 0 kulcsát terjeszti ki.

16. §-hoz

A Javaslat a Tv. 38. §-ának (1) bekezdését úgy módosítja, hogy a 117/1992.

(VII.29.) számú Kormányrendelettel létrehozott Magyar Alkotómûvészeti

Alapítvány által kifizetett nyugellátásokat is a nyugdíj fogalmába sorolja.

17. §-hoz

A Javaslat a 34-36. §-ok hatályon kívül helyezésével új 38/A §-sal egészíti ki

a törvényt azzal összefüggésben, hogy az adóalap-csökkentõ kedvezmények

helyett az adópolitikai szándékot jobban kifejezõ adókedvezményeket vezet be.

Az összjövedelem adójából levonható javasolt mértékek a következõk:

- a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék 25 %-a;

- a munkaválallói járulék 25 %-a;

- 7200 forint adójóváírás annál a magánszemélynél, akinek az évi összes

jövedelme nem több 480 ezer forintnál;

- a súlyosan fogyatékos magánszemélynél havonta 600 Ft;

- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történõ befizetés címén

kiegészítõ nyugdíjpénztár esetében 40 százalék, kiegészítõ segélypénztár és

egészségpénztár esetében 25-25 százalék, de legfeljebb együttesen évi 100

ezer forint;

- a szellemi tevékenység jövedelmének 25 százaléka, de legfeljebb 25 ezer

forint;

- a lakáscélú hitelek törlesztésére fordított összeg 20 százaléka, de

legfeljebb 35 ezer forint;

- a felsõoktatási tandíj 20 százaléka;

- a mezõgazdasági kistermelõi jövedelem 25 százaléka, de legfeljebb 35 ezer

forint;

- változatlanul marad a lakáscélú megtakarítás jelenlegi kedvezménye (a

megtakarítás 20 százaléka, de legfeljebb évi 12 ezer forint).

Az elõzõ kedvezmények az összjövedelem adójának összegéig, míg a következõ

kedvezmények az összjövedelem adójának 50 százalékáig vehetõk igénybe:

- az alapítványi célra befizetett összeg 30 százaléka, azzal, hogy az egyéni

vállalkozó a közalapítványoknak felajánlott pénzadományokat korlátlanul

elszámolhatja a költségei között;

- a helyi adó címén befizetett összeg 20 százaléka, (kivéve a költségként

elszámolható helyi adókat);

- a szövetkezet tagja által 1995. december 31-éig a saját szövetkezete

üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30 százaléka;

- a kedvezményre jogosító biztosítás díjának 20 százaléka, de többféle ilyen

biztosítási szerzõdés esetén is együttesen legfeljebb évi 50 ezer forint;

- a magánszemély értékpapír befektetési állománya növekményének 30 százaléka;

A 38/A. § további rendelkezései értelmezéseket és garanciális szabályokat

tartalmaznak az egyértelmû végrehajtás, az adóelkerülés korlátozása és az

ellenõrizhetõség érdekében. Ezek közül kiemelkedõk az új befektetési

kedvezménnyel összefüggésben bevezetett befektetési adóhitel, illetõleg a

tõkeszámla fogalmak, valamint az ezekhez kapcsolódó adózói és kifizetõi

kötelezettségek és jogosítványok. E szabályozással összefüggésben egészül ki a

törvény 2. sz. mellékletének B. 2. pontja új r) alponttal, amely a

magánszemély befektetési adóhitel nyilvántartási kötelezettségét írja elõ.

18. §-hoz

A Javaslat szerint a magánszemély által igénybe vehetõ összes adókedvezmény

nem lehet több mint az adóévben elért összjövedelme után megállapított adója.

Ezen belül egyes kedvezmények csak az összjövedelem adójának feléig

meghatározott esetben a 10 %-os forrásadóval növelt összegig érvényesíthetõk.

A rendelkezéseket a Tv. 40. §-a tartalmazza.

19. §-hoz

A Javaslat a Tv. 41. § több bekezdésének módosításával az önadózással

kapcsolatos fogalomra, a bevallás alá esõ jövedelmekre - kiemelten a

befektetési adóhitel bevallására - és a munkáltatói adómegállapítás

lehetõségeire ad pontosító rendelkezést.

20. §-hoz

A Javaslat a Tv. 42. § (4) bekezdésében az adóbevallás adására kötelezettek

körét sorolja fel, kiegészítve a befektetési adóhitelt igénybe vevõk bevallási

kötelezettségével.

21. §-hoz

A Javaslat a Tv. 43. §-ának (2) és (3) bekezdését a korábbi ún. forrásadókra

vonatkozó adózási szabályok változása miatt módosítja.

22- 23. §-hoz

A Javaslat az adóelõleg levonás szabályait igazítja a kedvezmények

átalakításához, illetõleg egyes adóköteles ellátások adóelõleglevonásának

hiányzó szabályait fogalmazza meg.

24. §-hoz

A Kormányt érintõ felhatalmazások körét (a Tv. 56. §-át) bõvíti a Javaslat

amiatt, hogy a természetben nyújtott közlekedési és postai kedvezmények

adómentességét a Javaslat szerint kormányrendelet határozza meg.

25. §-hoz

A Javaslat szerinti új rendelkezéseket fõszabály szerint 1995. január 1-jétõl

kell alkalmazni, továbbá egyes rendelkezések ezzel egyidejûleg hatályukat

vesztik.

Egyes könnyítõ rendelkezések visszamenõlegesen, 1994. január 1-jével lépnek

hatályba.

1. sz. melléklethez

A Tv. 1. számú melléklete az önálló tevékenységet végzõ magánszemély bevétel-

és költségelszámolásának részletezõ szabályait tartalmazza. A Javaslat

szerinti korrekciók két alapvetõ célt szolgálnak. Az egyik az összjövedelem

csökkentõ tételek adókedvezménnyé való átalakításával (a Tv. új 38/A §-ával)

függnek össze, a másik pedig a lehetõségek szerinti egyszerûsítés. Ennek

alapján a következõ fõbb (nem csak szövegpontosító jellegû) változásokat

tartalmazza a Javaslat:

- amennyiben nem kizárólag üzleti célra használt ingó dolog, ingatlan és

vagyoni értékû jog értékesítése történik, akkor ezt nem kell arányosítással

az üzleti tevékenység bevételének tekinteni, hanem a Tv. erre vonatkozó

általános szabályai (Tv. 22-25. §-ok) szerinti (az arányosításnál jóval

egyszerûbb) szabályokat kell alkalmazni;

- az épület, építmény bérbeadása esetén 1995. évtõl félreérthetetlenül és

kizárólag a 2 %-os amortizációs kulcsot lehet alkalmazni;

- lehetõség nyílik arra, hogy az egyéni vállalkozó útnyilvántartás vezetése

nélkül havi 500 km futásteljesítménynek megfelelõ személygépkocsi használati

költséget számolhasson el, ezzel összefüggésben a saját vagy házastárs

tulajdonában lévõ gépjármû meglétére vonatkozó dokumentációs kötelezettséget

is elõír a rendelkezés;

- a területi gazdasági kamarai tagdíj, valamint az egyéni vállalkozók esetében

meghatározott célra létrehozott közalapítványoknak nyújtott adomány is

részét képezi az elszámolható költségeknek;

- kimaradnak azok a rendelkezések, amelyek bármilyen formában a minimumadóra

(annak alapjára) hivatkoznak, mivel a minimumadó az 1995. évben keletkezett

jövedelmeket már nem terheli;

- kimaradnak az 1994. évben bevezetett egyes "0.5 százalékos"

költségelszámolási korlátok;

- a befizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék költségkénti

elszámolhatósága megszûnik azzal, hogy az említett befizetésekre egységesen

a Javaslat szerinti adókedvezmény /a Tv. új 38/A. § (1) bekezdésének a)

pontjában meghatározottak szerint/ vehetõ igénybe.

2. számú melléklethez

A Tv. 2. számú melléklete a bevételi és költségnyilvántartás, illetõleg a

pénztárkönyv vezetésére kötelezettek körét pontosítja, az alapnyilvántartások

vezetésére könnyítõ rendelkezéseket tartalmaz. Bevezeti továbbá a befektetési

és adóhitel nyilvántartást, amelynek részletes adattartalmát a

pénzügyminiszter állapítja meg.

3. számú melléklethez

Az átmeneti rendelkezések köre bõvül az 1995. év elõtt igénybe vett ún.

befektetési kedvezmények jövõbeni adójogi alakulására vonatkozó szabállyal.

Ennek lényege az, hogy az említett idõpont elõtti befektetésekre változatlanul

az 1995. év elõtt hatályos rendelkezéseket kell figyelembe venni, azaz 3 évi

benntartás esetén az igénybe vett összjövedelem csökkentés véglegessé válik,

más esetben a kedvezményt vissza kell fizetni.

4. számú melléklethez

A Javaslat 4. számú melléklete a Tv. 4. számú mellékletének pontosítását

tartalmazza, az idõközbeni KSH besorolások változásának megfelelõen.

5. számú melléklethez

A Javaslat a Tv-t egy új 6. számú melléklettel egészíti ki, mely az

átalányadózás részletes szabályait tartalmazza.

Átalányadó választására azon egyéni vállalkozóknak van lehetõsége, akiknek az

átalányadózást megelõzõ évben az egyéni vállalkozói bevételük a 3 millió

forintot, meghatározott kiskereskedelmi tevékenység esetén pedig a 15 millió

forintot nem haladta meg.

Az átalányadó alapja az adóévben elért tényleges bevételnek tevékenységek

szerint differenciált százaléka, amely után az átalányadó mértéke 25

százalék. Ha az átalányadó alapja nem haladja meg a 200 ezer forintot - és az

egyéni vállalkozónak nincs az összjövedelme utáni adófizetési kötelezettsége -

, akkor az egyébként fizetendõ átalányadónak csak a felét kell megfizetnie.

Abban az esetben pedig, ha az átalányadó alapja 600 ezer forintnál több, de

nem haladja meg a 800 ezer forintot, akkor az adó mértéke egységesen 30 %, ha

pedig az átalányadó alapja 800 ezer forintnál magasabb, az adó mértéke

egységesen 35 %.

Az átalányadóval kapcsolatos eljárási rendelkezéseket az adózás rendjérõl

szóló törvény módosításáról szóló javaslat tartalmazza.

6. számú melléklethez

A Javaslat a Tv-t egy új 7. számú melléklettel egészíti ki, amely a hivatali

személygépkocsik vélelmezett magáncélú használatára a személygépkocsi

értékéhez és "életkorához" igazodó adóösszegeket tartalmazza az "A"

táblázatban a kifizetõre, a "B" táblázatban a magánszemélyre vonatkozóan.

Eleje Honlap