MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/232.. számú
Törvényjavaslat
a társasági adóról szóló törvény módosításáról
Elõadó: Dr. Békési László
pénzügyminiszter
Budapest 1994. november
2
1994.évi ....törvény
a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény
módosításáról
1. §
(1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény
(a továbbiakban: törvény) 2. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
T/2.. § (1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyû/
"d) ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkezõ
munkaközössége és az erdõbirtokossági társulat,"
(2) A törvény 2. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a
külföldi vállalkozó a belföldi személytõl, vállalkozási tevékenységért
telephelynek be nem tudható ellenértéket kap, és e jövedelemszerzés helye a
Magyar Köztársaság. "
2. §
(1) A törvény 3. §-ának 14., 18., 20/c) és e) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
T/3.. § E törvény alkalmazásában/
"14. reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított
étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás,
utazás) az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és
társadalmi eseményekhez (például: nõnap, gyermeknap, nyugdíjas dolgozó
búcsúztatása) kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, taggyûlésen, közgyûlésen
felmerült költségek általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül;
18. közhasznú tevékenység bevétele: a 9. számú mellékletben meghatározott
tevékenységbõl származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a
társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelõs szervvel - a helyi
önkormányzattal, a társadalombiztosítási önkormányzattal, vagy a
minisztériummal - folyamatos szolgáltatás teljesítésre megkötött, a
szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának
feltételeit is tartalmazó szerzõdés alapján folytatott tevékenységébõl
származik;"
T/20.. a 14/A .§ (4) bekezdése szerinti külföldi befektetõ:/
"c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi
ügyvédeket foglalkoztat, valamint a társaság vezetõ tisztségviselõinek,
felügyelõ bizottságának és alkalmazottainak többsége külön-külön számítva
belföldi természetes személy, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének
belföldön bejegyzett könyvvizsgáló tesz eleget és
e) sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs belföldi gazdasági
társaságban, szövetkezetben érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem
tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs
belföldi személy;"
3. §
(1) A törvény 4. §-a (2) bekezdésének b), g), l) és n) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(2) Az adózás elõtti eredményt az adóalap számításakor csök-
kenti:/
"b) a számviteli törvény 45.i§-a (14) bekezdésének elõírása szerint az
adóévben egyéb bevételként elszámolt elõzõ évi céltartalék - ide nem értve a
biztosító intézeteknél a biztosítástechnikai tartalék és a pénzintézeteknél
külön jogszabály alapján képzett kockázati céltartalék bevételként elszámolt
összegét -, továbbá az adóévben az e törvény 5.i§-ának (1) és (2) bekezdésében
foglaltak szerint figyelembe vett összeg,
g) a kulturális, az oktatási, a szociális, az egészségügyi, a
környezetvédelmi és a sport célra létrehozott közalapítványnak adott
hozzájárulás teljes összege, továbbá a belföldi székhelyû alapítvány és a
közérdekû kötelezettségvállalás céljára átadott pénzeszköz az - e címen
történt levonás nélküli - adóévi pozitív adóalap 20 százalékának megfelelõ
összegben, az alapítvány, illetve a közérdekû kötelezettségvállalást szervezõ
igazolása alapján, ha
1. az alapítvány, a közérdekû kötelezettségvállalás betegségmegelõzõ és
gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, mûemlékvédelmi,
természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási célt, a közrend,
közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetûek, illetõleg a
magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli
magyarsággal kapcsolatos elõbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését,
a törvényhozói munka elõsegítését szolgálja, továbbá
2. az alapítvány mûködési szabályzata, valamint az alapítványi, illetõleg a
közérdekû kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt
kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely
szolgáltatással összefüggésben, elõre meghatározott vagyoni elõny megszerzése
vagy nyújtása érdekében adják,
l) a kettõs könyvvitelt vezetõ adóalanynál az értékesített, az apportált és
a selejtezett tárgyi eszközök és immateriális javak megszerzésével,
elõállításával, bõvítésével, felújításával megegyezõ érték és az adóalapnál a
beruházási idõszakban és az üzembehelyezés napjától az értékesítés,
apportálás, selejtezés idõpontjáig érvényesített értékcsökkenési leírás
különbözete,
n) az adóalany által a korábban munkanélküli munkavállaló után a
foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett
társadalombiztosítási járulék , ha
1. a jogszabályban* meghatározott munkavállaló megelõzõen legalább 6 hónapig
regisztrált munkanélküli volt, vagy munkanélküli járadékban, illetve
pályakezdõk munkanélküli segélyében részesült, vagy a munkanélküli járadékra,
pályakezdõk munkanélküli segélyére való jogosultságát már kimerítette, de a
munkaügyi központtal továbbra is együttmûködött, és
2. az adóalany az érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetõleg azt
megelõzõ hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló
munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg,"
(2) A törvény 4. §-a (3) bekezdésének b), j), p) és t) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(3) Az adózás elõtti eredményt az adóalap számításakor növeli:/
"b) a számviteli törvény 37., 38. §-ai, és a 46. § (3) bekezdése szerint
költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege,
j) lízing esetén a bérbevevõnél a költségként elszámolt, általános forgalmi
adó nélküli bérleti díjnak - ide értve az egyéb járulékos szolgáltatás
ellenértékét is - a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj és a lízinggel
összefüggõ minden egyéb járulékos szolgáltatás ellenértékének az - 5. § (12)
bekezdése szerint - adóévre arányosított részét meghaladó összege, import
lízing esetén ezenfelül az adóévben költségként elszámolt bérleti díj 20
százalékának megfelelõ összeg,
p) a kettõs könyvvitelt vezetõ adóalanynál a tárgyi eszközök és immateriális
javak értékesítésekor, apportálásakor, ráfordításként elszámolt nyilvántartási
érték, illetve selejtezésekor az értékcsökkenési leírásként érvényesített
összegen felül ráfordításként elszámolt értékcsökkenés,
t) az adóalany jegyzett tõkéjében 25 százalék feletti részesedéssel bíró
tulajdonos(ok)tól - kivéve a pénzintézetet - kapott kölcsön kamatának az 5.i§
(8) bekezdése szerinti saját tõke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó
arányos része,"
4. §
A törvény 5. § (1) és (7) bekezdésének, valamint a korábban hatályon kívül
helyezett (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép, és a
paragrafus egyidejûleg a következõ (12) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A 4. § (2) bekezdés b) pontjának alapján figyelembe vehetõ összeg a
kettõs könyvvitelt vezetõ adóalanynál a fizetési határidõn túli követelések, a
kétes követelések, valamint az elõlegként adott összegek miatt várható
veszteségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelõzõ évben ráfordításként
elszámolt céltartalék pozitív különbözete, de legfeljebb az elõzõekben
felsorolt december 31-ei követelések összegének
a) 90-180 napos késedelem esetén 2 százaléka;
b) 181-360 napos késedelem esetén 5 százaléka;
c) 360 napon túli késedelem esetén 25 százaléka.
(2) A kettõs könyvvitelt vezetõ adóalanynál a bányászatról és a villamos
energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényekben
meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben és az
adóévet megelõzõ évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív
különbözete vehetõ figyelembe a 4. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor.
(7) Az MRP szervezet részére átadott összegbõl a 4. § (2) bekezdés g) és k)
pontjának figyelembe vétele nélkül megállapított adóalap legfeljebb 20
százaléka vehetõ figyelembe.
(12) A 4. § (3) bekezdés j) pont alkalmazásában a töredékhónapot egész
hónapra kell kerekíteni. Ha a töredékhónap a 15 napot nem éri el akkor
figyelmen kívül kell hagyni, ha 15, vagy annál több nap, akkor egy teljes
hónapnak kell számítani. Az adóévre arányosított bérleti díj meghatározásánál
egy hónapra a teljes bérleti díj 3 százalékával, ingatlan esetén 1,1
százalékával kell számolni. "
5. §
A törvény 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9 § (1) Az adó
a) a pozitív adóalap 18 százalékának megfelelõ számított adó és
b) az osztalék, részesedés utáni 25 százalék kiegészítõ adó
együttes összege.
(2) A kiegészítõ adót az adóévben - az osztalék kiegészítésre igénybevett
eredménytartalék nélküli - jóváhagyott (egyszeres könyvvitelt vezetõ
adóalanyoknál a fizetett) osztalék, részesedés, és a bevételként elszámolt
kapott osztalék, részesedés pozitív különbözete, valamint a (3) bekezdés
szerint elkülönítetten nyilvántartott, az adóévben felhasznált
eredménytartalék (tartalék) összege után kell fizetni.
(3) Az 1995. év, illetve az azt követõ évek eredményébõl az
eredménytartalékba (tartalékba) átvezetett mérleg szerinti (pénzügyi)
eredményt elkülönítetten kell nyilvántartani. Az elkülönített eredménytartalék
(tartalék) terhére történõ felhasználás az alapja - a (4) bekezdésben fogalt
kivétellel - a kiegészítõ adónak.
(4) Nem kell a kiegészítõ adót megfizetni az elkülönített eredménytartalék
(tartalék) terhére megvalósított jegyzett tõke növelés összege után.
Amennyiben a jegyzett tõke emelését követõ három naptári éven belül a jegyzett
tõke leszállítására kerül sor a tõke leszállítás összege, de legfeljebb
korábban az elkülönített eredménytartalék (tartalék) terhére megvalósított
tõkeemelés összege után a kiegészítõ adót meg kell fizetni.
(5) Tõkeleszállításnak, illetve az elkülönített eredménytartalék (tartalék)
felhasználásának minõsül a jogutód nélküli megszûnés, a szétválás és az egyéni
vállalkozónál a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá
történõ átjelentkezés is."
6. §
A törvény 10. §-a (1) bekezdésének bevezetõ mondata, valamint a) és d)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"10. § (1) Nem kell a számított adót megfizetnie
a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az
egyháznak, az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely az adományozók
részére adóalapcsökkentésre jogosító igazolást adhat ki, a víziközmû
társulatnak, ha a - gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok elõírása
szerint és a 9. számú mellékletben foglaltakat figyelembevéve nyilvántartott -
vállalkozási tevékenységébõl elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért
összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot;
d) az Állami Vagyonkezelõ Részvénytársaságnak az adóalap olyan része után,
amelyet az általa gyakorolt tulajdonosi jog alapján kapott osztalék és a
vagyon értékesítésébõl származó bevétel képvisel az összes bevételen belül,"
7. §
A törvény 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"11. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a számított adóból -
legfeljebb annak 70 százalékáig - adóvisszatartás formájában adókedvezményt
vehet igénybe az adóalany a 12. § (10) bekezdésében a 13. §-ban foglaltak
szerint, valamint az az adóalany, amely a 12. §, továbbá a Kormány 1995.
január 1-je elõtt meghozott döntése alapján az adóévben 100 vagy 60 százalékos
adókedvezményre jogosult.
(2) Ha az adóalany az 1995. január 1-je elõtt hatályos törvények alapján az
(1) bekezdés szerint az adóévben 60 százalék adókedvezményre jogosult, az e §
szerint visszatartható kedvezmény összege nem haladhatja meg a számított adó
20 százalékát.
(3) A számított adó, illetve annak az engedélyben meghatározott kedvezményes
mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt az az adóalany, amely a 12. § (1)
bekezdésének b) pontja, illetve a Kormány 1995. január 1-je elõtt meghozott
egyedi engedélye alapján az adóévben 70 százaléknál nagyobb mértékû
adókedvezményre jogosult.
(4) A számított és a kiegészítõ adó 85 százalékáig vehet igénybe
adókedvezményt az az adóalany, amely a kedvezményre a 14/A .§ (4) bekezdése
alapján jogosult."
8. §
A törvény 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13. § A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és
kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelõ adókedvezmény vehetõ igénybe a
következõk szerint:
Adókedvezmény a költségként elszámolt
az aktivált
kamat százalékában
a) Az exportfejlesztõ pályázati rendszerben 30 12
jóváhagyott fejlesztéseket finanszírozó
pénzintézeti hitelek, a hitelfeltételek
szerint
b) Az exportképes árualapok bõvítését szolgáló 19 6
beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú
hitelek
c) A víztakarékossági és vízminõ- ségvédelmi, 16 5
környezetvédelmi beruházásokra nyújtott hitel
d) Középlejáratú exportfõvállalkozási céghitel 19 6
export árualap bõvítéssel összefüggõ
hitelrésze
e) Az export követeléseket finanszírozó rövid 19 6
lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárt
külföldi követelések miatt fennálló hitel
kamatával
f) Beruházásokat finanszírozó - elõzõekben fel 19 12"
nem sorolt - pénzintézeti hitelek után
9. §
A törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A fizetendõ adó a számított adó és a kiegészítõ adó együttes összegébõl
- legfeljebb annak mértékéig - az adókedvezmények, a befizetett földadó,
valamint az érvényesített földadókedvezmények, a 15.i§ (2) bekezdése szerint
visszatartott adó levonásával megállapított összeg."
10. §
A törvény 18. §-ának (6) és (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(6) Annál az adóalanynál, amelynek az elõzõ évi fizetendõ adókötelezettsége
a 3 millió forintot nem érte el, a (2) bekezdésben meghatározott összeg 25-25
százaléka az I., II., III. negyedévben, a mezõgazdasági és erdõgazdálkodási
ágazatba sorolt adóalany esetében az I. negyedévben 10, a II. negyedévben 20,
a III. negyedévben 30 százalék a fizetendõ adóelõleg összege.
(10) Nem kell az (1)-(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a 2. § (1)
bekezdés g) és h) pontjában felsorolt adóalanyoknak."
11. §
(1) A törvény 19. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) A 18. § (3) bekezdésének alkalmazásakor az adóhatóságnak 1995. évben
nem kell a fizetési meghagyásban adóelõleget megállapítania, ha az adóalany
1994. évi adókötelezettsége a törvény 1994. évben hatályos 9. §-a (1)
bekezdésének b) pontja alapján keletkezett. "
12. §
(1) A törvény 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint
módosul.
(2) A törvény 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint
módosul.
(3) A törvény 6. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint
módosul.
(4) A törvény 9. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint
módosul.
Záró rendelkezések
13. §
(1) Ez a törvény 1995. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit elsõ ízben
az 1995. évi adóalap megállapítására és az 1995. évi adókötelezettségre kell
alkalmazni.
(2) A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az 1995. évi
adóévre - az 1. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérõen - 1995. február 15-
éig jelentkezhet be a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC.
törvény hatálya alá.
(3) A 3. § (2) bekezdésével módosított törvény 4. § (3) bekezdés j) pont
rendelkezését a folyamatban lévõ szerzõdéseknél is alkalmazni kell azzal, hogy
ezekben az esetekben az egyéb járulékos szolgáltatások ellenértékére az
arányosítást nem kell érvényesíteni.
(4) A 12. § rendelkezéseit az e törvény 7. §-ával módosított törvény 11. §-
ában meghatározott módon és esetekben lehet alkalmazni.
(5) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti a törvény 2. § (1)
bekezdésének e) pontja, a 3. § 19. pontja, a 4. § (2) bekezdés c) pontjából a
"legfeljebb", az e) pontjából a "kivéve a befektetett eszközként
nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az adózás
utáni eredménybõl fizetett kamat," kifejezés, a 4. § (2) bekezdés j) pontja, a
4. § (3) bekezdésének w) pontja , a 13/A. §, a
14/A. § (1), (2), (3), és (5) bekezdése, a 14/B. §, a 16. § (4) bekezdése, a
18 § (2) bekezdésének e) pontja, a 19. § (1), (4), (5), (8), (9), (10) és (13)
bekezdése, az 5. számú melléklete, továbbá az 1994. évi XVI. törvény 54. § (5)
bekezdése.
1. számú melléklet az 1994. évi ..... törvényhez
(1) A törvény 1. számú mellékletének 1., 7., 8., és 14. pontja valamint a
18. pont bevezetõ mondata és 18/a pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. Az adóalapnál (4. § (2) bekezdés c) pontja) érvényesítendõ
értékcsökkenési leírás összegét (továbbiakban: levonás) a 2. számú
mellékletben meghatározott Amortizációs normák jegyzéke alapján, és az e
mellékletben meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. Ha a
melléklet alapján ugyanazon eszközre több szabály is alkalmazható, akkor az
adóalanyt a módszerek között választási lehetõség illeti meg.
7. Az adóalany döntése alapján az adóév végén nyilvántartott beruházás
értékének 50 százaléka után is elszámolható levonás a 2. számú melléklet B
fejezetében megadott normák szerint.
8. Nem számolható el értékcsökkenési leírás - az 5. pontban foglaltak és a
hulladék tárolásra igénybevett földterület, telek és a melioráció kivételével
- a földterület, a telek, a telkesítés, az erdõ, a képzõmûvészeti alkotás
beszerzési ára, elõállítási költsége után.
14. Terven felüli értékcsökkenési leírást - a számviteli törvény alapján
elszámolt összegben - a vagyoni értékû jog esetében akkor lehet elszámolni, ha
a szerzõdés módosulása miatt az csak korlátozottan vagy egyáltalán nem
érvényesíthetõ, illetõleg kísérleti fejlesztés esetén akkor, ha a befejezett
kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy
megszüntetik.
18. Az egyszeres könyvvitelt vezetõ adóalany értékcsökkenési leírásként
számolja el az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a beruházások
a) értékesítése, selejtezése esetén a nyilvántartási (nettó) értéket,"
2. számú melléklet az 1994. évi .....törvényhez
(1) A törvény 2. számú melléklete A fejezeténék II. és III. része a
következõk szerint módosul:
"II. Építmények
Ipari építmények 2,0
Mezõgazdasági építmények 3,0
kivéve:
melioráció 10,0
bekötõ és üzemi út 5,0
Vasúti építmények
-iközforgalmi vasutak és kiegészítõ építményei, ideértve az 4,0
iparvágányokat is
-iegyéb vasúti építmények (elõvárosi vasutak, közúti 7,0
villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.)
Vízi építmények 2,0
Hidak 4,0
Vezetékek
-ielektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat 4,0
vezetékeit is
-ikõolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0
-igõz-, forróvíz- és termálvízvezetékek, földgáz 4,0
távvezetékek
-iközúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0
-iegyéb, minden más vezeték 3,0
Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények 1,0
kivételével)
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0
Hulladéktároló 20,0
Minden egyéb építmény 2,0
kivéve: szemétégetõ 15,0
Hulladéktároló az a földdel szilárd kapcsolatban álló építmény, amely a
fogyasztás, vagy a termelési, szolgáltatási és más tevékenységek során
keletkezõ olyan elhasználódott termékek tárolására alkalmas, amely termékeket
sem a hulladék tulajdonosa, sem a hulladék tároló tulajdonosa nem viszi vissza
a keletkezéséhez vezetõ tevékenységbe és primer anyagként sem értékesíti.
A hulladéktároló létesítése miatt igénybevett földterület a
hulladéktárolással azonos leírási kulccsal amortizálódik.
III. Ültetvények
1.csoport: Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy,
szilva, szõlõ, szõlõanyatelep, mandula, mogyoró 6,0
2. csoport: Õszibarack, kajszibarack, pöszméte, ribiszke
komló, gyümölcsanyatelep 10,0
3. csoport: Spárga, málna, szeder 15,0
4. csoport: dió, gesztenye 4,0
Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s
ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal amortizálódik. Az ültetvény
kerítése viszont önálló tárgyi eszköznek - építménynek - minõsül."
(2) A törvény 2. számú melléklete B fejezetének 1. pontja a következõkre
módosul.
/Az 1992. január 1. után aktivált befektetett eszközök normái százalékban/
"1.Gépek, berendezések, felszerelések 14,5
kivéve: az irányítástechnikai (automatikai)
és általános rendeltetésû számítástechikai
termékek és berendezések (ITJ 48),
a szemétgyûjtõ tartály (ITJ 28-42),
a zajártalmak elleni védõeszköz (ITJ 69-99-2),
az ügyviteltechnikai eszközök, valamint
a környezet védelmét szolgáló gépek,
berendezések és felszerelések (a törvény
4. számú mellékletének 15. pontjában
felsorolt ITJ szám szerint) 33
Jármûvek 20
Hosszú élettartamú szerkezetû épületek 2"
3.számú melléklet az 1994. évi..... törvényhez
(1) A törvény 6. számú melléklete B fejezetének 1. pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"1. A vállalkozási tevékenység bevétele a tevékenységgel
(termékelõállítással, áru- és szolgáltatás értékesítéssel, szellemi
alkotásokhoz fûzõdõ, valamely jog átruházásával, használatának átengedésével,
elõadói, mûvészeti tevékenységgel stb.) összefüggésben kapott készpénz,
jóváírás, és bármilyen vagyoni érték."
(2) A törvény 6. számú mellékletének C fejezetének címe helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A külföldi vállalkozó nyilvántartási kötelezettsége"
(3) A törvény 6. számú melléklete D fejezetének 2. pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/A külföldi szervezet jövedelmének meghatározása
"2. Nem kell jövedelemnek tekinteni a Magyar Állam, a Magyar Nemzeti Bank és
a belföldön bejegyzett pénzintézet által - a 3. pontban foglalt kivétellel -
fizetett kamatot."
(4) A törvény 6. számú melléklete E fejezete a következõ 4/i ponttal egészül
ki:
T/4..A jövedelemszerzés helye/
"i) kötvénynél a kibocsátó székhelye."
(5) A törvény 6. számú melléklete E fejezetének 8. pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"8. Belföldi személy: a törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott adóalany
és a 2. § (2) bekezdésében meghatározott adóalany telephelye, valamint a
belföldi illetõségû magánszemély."
4. számú melléklet 1994. évi..... törvényhez
(1) A törvény 9. számú melléklete A fejezetének bevezetõ mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem - és vagyonszerzésre irányuló vagy
ezt eredményezõ gazdasági tevékenységbõl e törvény alkalmazásában nem
minõsülnek vállalkozási tevékenységnek ."
(2) A törvény 9. számú melléklete A fejezete 3. pontjának bevezetõ mondata
és az itt az SZJ 19161 Színmûvészeti szolgáltatástól az SZJ 194120
Szabadidõsportig felsorolt tevékenységek helyébe a következõ rendelkezés lép:
"3. Az alábbi tevékenységekbõl elért bevétel
"SZJ 19 Szórakoztató kulturális és sport szolgáltatás
kivéve:
SZJ 191500 Hangfelvétel készítés
SZJ 191623 Könnyûzenei hangverseny
SZJ 191629 Egyéb máshová nem sorolt zenei,
táncmûvészeti és vegyes elõadás
SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás
SZJ 195 Egyéb pihenõ - szórakoztató szolgáltatás"
(3) A törvény 9. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"5. Az alapítvány, a társadalmi szervezet cél szerinti tevékenysége
függetlenül attól, hogy a tevékenységet a 3. és 4. pont tartalmazza vagy nem."
(4) A törvény 9. számú melléklete B fejezetében az SZJ 1932 Múzeumi
szolgáltatás, kiállítás és az SZJ 1933 Levéltári szolgáltatás helyébe a
következõ tevékenységek lépnek:
/Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek/
SZJ 01112-bõl Állattenyésztési szolgáltatásból, õshonos
állatfajták tartása, génmegõrzése
"SZJ 011134 Védett természeti területek gondozása
SZJ 012200 Különleges rendeltetésû erdõk és területek
gondozása
SZJ 0442 Nyersanyag visszanyerése hulladékból
SZJ 054200 Megújuló energiahozdozók (nap, szél, vegyi stb.
energiákat hasznosító) járulékos szolgáltatásai
SZJ 111-bõl Saját vagy bérelt ingatlan hasznosításából saját
vagy bérelt mûemléki ingatlan hasznosítása
SZJ 142120 Település és tájtervezés
SZJ 142160 Területfejlesztés- és rendezési tervezés
SZJ 142275 Környezetvédelmi szakmai tervezés, szakértés
SZJ 142312 Környezeti elemek, (föld, levegõ, víz, zaj, rezgés
stb. környezet-és egészségkárosító tényezõk
mérése, vizsgálata, elemzése
SZJ 16 Oktatás, kivéve:
SZJ 1633 Felsõfokú továbbképzés
SZJ 164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás
SZJ 16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás,
vizsgáztatás
SZJ 165220 Pszichológiai tanácsadás
SZJ 165900 Oktatást kiegészítõ egyéb szolgáltatás
SZJ 19 Szórakoztató, kulturális és sport
szolgáltatás, kivéve:
SZJ 191500 Hangfelvétel készítés
SZJ 191623 Könnyûzenei hangverseny
SZJ 191629 Egyéb máshová nem sorolt zenei,
táncmûvészeti és vegyes elõadás
SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás
SZJ 195 Egyéb pihenõ - szórakoztató szolgáltatás"
15
Általános indokolás
A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 1995. évi módosításának
legfõbb jellemzõje a fejlesztés, beruházás, befektetés-ösztönzés. Ez az
adókulcs csökkentésében, az osztalékként kivett (és a fejlesztésre) a
vállalkozásban hagyott jövedelemre érvényesített eltérõ adókulcsban, és a
minimumadó eltörlésében nyilvánul meg. E mellett a munkanélküliség
mérséklésének segítése érdekében a foglalkoztatott munkanélküliek bére után
fizetett társadalombiztosítási járulék teljes összegével csökkenthetõ az
adóalap egy éven át.
A gazdasági recesszióból való kilábalás indokolja, hogy a vállalkozási
körben a beruházási és fejlesztési tevékenység élénküljön.
A javaslat ezt a célt a beruházás ösztönzés általános módszereként ismert
adókulcs csökkentéssel kívánja elérni.
Ez a megoldás a jövedelmezõen gazdálkodó vállalkozások számára bõvíti a
fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat. A radikális adókulcs-csökkentés
adósemleges, minden befektetõ számára azonosan vonzó lehetõséget nyújt.
Ugyanakkor a felvett osztalékra kivetett magasabb adó miatt a jövedelemnek a
vállalkozásban hagyására ösztönöz. Az alacsony adókulcs gyorsítja a
beruházások megtérülését, ami erõteljes beruházási magatartást válthat ki. A
javaslatnak beruházás ösztönzõ hatása mellett jelentõs szerepe lehet a
feketegazdaság visszaszorításában is. Ezzel párhuzamosan az adóztatás
stabilitását is erõsíti a szabályozó alkut kiváltó különbözõ célirányos
preferenciákat tartalmazó adótörvénnyel szemben, így lehetõvé teszi a
biztonságos tervezést.
Az adókulcs jelentõs mértékû csökkentésének ellentételéül szolgál a
különbözõ adókedvezmények megszüntetése, beleértve a külföldi részvételû
társaságok 40 százalékos adókedvezményének eltörlését is. Ennél az
alternatívánál számolni kell azonban azzal, hogy a nemzetközi szerzõdések
(kettõs adózási egyezmények) az osztaléknak a forrásnál való adózását
általában korlátozzák (5-15 százalékos mérték körül), így a külföldi cégeket
megilletõ osztalékrész legfeljebb ilyen mértékû adót viselhet.
A beruházás, fejlesztés elõsegítése és a munkanélküliség mérséklése
érdekében az intézkedések az adóbevételt közel a harmadával csökkentik.
A nagyobb jelentõségû változások mellett sor került a törvény néhány
elõírásának egyszerûsítésére, pontosítására is.
Részletes indokolás
A törvényjavaslat 1. §-ához
A mûvészeti alkotóközösség mint szervezeti forma már nem létezik, ezért nem
indokolt az adóalanyok - (2. § (1) bekezdés d) pont) - között felsorolni.
A törvény jelenleg hatályos szövege nem rendezi azt az esetet, ha a
külföldinek Magyarországon van telephelye, de ettõl függetlenül telephelynek
be nem tudható jövedelme is keletkezik. E hiányosságot pótolja a 2. § (5)
bekezdése.
A törvényjavaslat 2. §-ához
A módosítás a törvény alkalmazásához szükséges fogalmi pontosításokat és egy
új fogalmat tartalmaz.
- A reprezentációs költség fogalom (14. pont) 1994. évtõl része a
törvénynek. A módosítás egyértelmûvé teszi, hogy a reprezentációs költségnek
az áfa, és személyi jövedelemadó nem része. Tartalmi változás, hogy a vissza
nem igényelhetõ áfát sem kell a reprezentáció részének tekinteni.
- A közhasznú tevékenység bevételének (18. pont) javaslat szerinti
megfogalmazása egyértelmûvé teszi, hogy a törvényben meghatározott szervekkel
kötendõ szerzõdés alatt nem egyszeri, illetve alkalmi megállapodást kell
érteni. A közhasznúság egyik feltétele a tevékenység tartós jellege, s ennek
szerzõdéses alátámasztása. Ezzel a módosítással szükségtelenné válik - s
egyben egyszerûsödik a rendelkezés - a Pénzügyminisztérium egyetértésének
kötelezõ elõírása.
- A 20. pontban az off-shore cégekre vonatkozó feltételrendszerek közül a
gyakorlatban sok társaság úgy értelmezte a c) pontban foglaltakat, hogy a
kötelezõ többségi elõírás a három felsorolt jogviszonyban együttesen értendõ.
A pontosítás megerõsíti, hogy a társaság vezetõ tisztségviselõinek, a
felügyelõbizottságának és az alkalmazottainak többsége külön-külön kell, hogy
belföldi személy legyen. Ezen kívül az érdekeltséget a gazdasági társaság
mellett a szövetkezetre is értelmezni szükséges, hiszen a mai törvények
szerint a külföldi ott is tulajdonos lehet.
A törvényjavaslat 3. §-ához
A törvényjavaslat az adóalap meghatározásához pontosító, egyszerûsítõ és új
rendelkezéseket tartalmaz.
- A 4. § (2) bekezdés b) pontjában a számviteli törvény 45. § (5) bekezdése
helyett a hivatkozás 45. § (14) bekezdésre való változtatását az tette
szükségessé, hogy a számviteli törvény módosítását követõen az eredetileg (5)
bekezdés szövege a (14) bekezdésbe került.
- A 4. § (2) bekezdés g) pontból - adminisztráció egyszerûsítési célból -
kimarad az adóhatóság elõzetes hozzájárulására elõírt feltétel arra
vonatkozóan, hogy az alapítvány, illetve a közérdekû kötelezettségvállalást
szervezõ a befizetésrõl levonásra jogosító igazolást adjon. Az egyszerûsítés
azért is indokolt, mivel a gyakorlat szerint, ha az alapítvány, illetve a
közérdekû kötelezettségvállalás kielégítette az elõírt követelményeket, úgy az
adóhatóságnak nem volt indoka megtagadni az igazolás kiadását. Ezen kívüli
változás, hogy az oktatási, szociális, egészségügyi, környezetvédelmi, sport
és kulturális közfeladat ellátására létesített közalapítványhoz adott
hozzájárulás korlátlanul, egyéb alapítványi hozzájárulás, közérdekû
kötelezettségvállalás az adóalap 20 százalékáig vonható le az adóalapból.
- A 4. § (2) bekezdés l) pontjában megfogalmazottaknak az apportálással
való kiegészítése megerõsítése annak az eddigi értelmezésnek, hogy az
apportálást az adótörvény az értékesítéssel azonosan kezeli.
- A 4. § (2) bekezdés n) pontjában a munkanélküliek foglalkoztatását
jelenleg is ösztönzõ preferencia további bõvítésének célja a munkanélküliség
mérséklése, a foglalkoztatás növelésének elõsegítése. Az adóalap csökkentõ
kedvezményt a veszteséges vállalkozások is érvényesíthetik, ugyanis a
munkanélküliek után fizetett társadalombiztosítási járulék adóalapból történõ
levonása az elhatárolt veszteség részét képezi.
A rendelkezés utolsó bekezdésében megfogalmazott adóvisszatartásra vonatkozó
elõírás törlését a minimumadót elõíró rendelkezés hatályon kívül helyezése
indokolja.
- A 4. § (3) bekezdés b) pontja pontosítás, hivatkozás a számviteli törvény
minden olyan rendelkezésére amely az értékcsökkenési leírás elszámolására
vonatkozik.
- A 4. § (3) bekezdés j) pont (és a hozzá tartozó 5. § (12)
bekezdés) rendelkezésével az adóelkerülési lehetõségek szûkítése érdekében
az eddig alkalmazott elszámolás változik oly módon, hogy a bérbevevõnél az
áfa-nélküli bérleti díj adott évre jutó részének a tárgyi eszköz utáni teljes
bérleti díj 36 százalékát meghaladó része helyett havi 3 százalékát meghaladó
része, ingatlan esetén a 13 százalékát meghaladó része helyett havi 1,1
százalékát meghaladó része elismert költség, ami azt jelenti, hogy a
használattal (bérleti idõvel) arányosan ismeri el a lízingdíjat költségként az
adótörvény is.
- A számviteli törvény módosításával a selejtezés miatti terven felüli
értékcsökkenést nem értékcsökkenési leírásként kell elszámolni, hanem
rendkívüli ráfordításként. Miután így a selejtezés és az értékesítés
nyilvántartási értékének a számviteli törvény szerinti elszámolása azonos
módon történik, ezért indokolt, hogy a társasági adótörvény elõírásai (4. §
(3) bekezdés p) pont) összhangban legyenek a számviteli törvény
rendelkezéseivel.
- A 4. § (3) bekezdés t) pontja módosításának elsõdleges célja, hogy az
adóskonszolidáció folyamatát ne gátolja a társasági adótörvény ezen
rendelkezése. A pénzintézet e megkülönböztetett módon való kezelését
indokolja továbbá, hogy esetleges tulajdonosként is a pénzintézet fõ
feladatának a hitelezés tekintendõ.Végül a pénzintézeti törvény elõírásai
megfelelõ garanciát nyújtanak arra vonatkozóan, hogy nem történhet meg a
jövedelmeknek kamatként való kivonása.
A törvényjavaslat 4. §-ához
- Az 5. § (1) bekezdésének a fogalmazásbeli változtatása csak megerõsítése
annak, hogy a várható veszteségekre, a december 31-én határidõn túli
követelésekre, a kétes követelésekre és az elõlegként adott összegre
vonatkozó, adóalapból levonható tartaléknál a korlátot valamennyi - nemcsak a
minõsített - kintlévõségre számítva kell meghatározni.
- Az 5. § (2) bekezdése lehetõséget ad - a bányászatról valamint a
villamosenergiáról szóló törvényben meghatározott - környezetvédelmi
kötelezettségekre képzett céltartalék adóalapnál történõ figyelembevételére.
A számviteli törvény a garanciális kötelezettségek keretén belül - a 27. §
(2) bekezdése és az 55 § (8) bekezdése alapján - lehetõvé teszi céltartalék
képzését a jogszabályban meghatározott környezetvédelmi garanciális
kötelezettségek fedezetére is.
A környezetvédelmi garanciális kötelezettségekrõl a villamosenergiáról szóló
törvény 17. § (2) bekezdés h) pontja, valamint a bányászatról szóló törvény
27. § (2) bekezdése és 36. §-a rendelkezik.
A tartalékképzés adóalapnál történõ elszámolhatósága megkönnyíti a
környezetvédelmi kötelezettségekkel pl. rekultiválási, tájrendezési, veszélyes
hulladék kezelési feladatokkal összefüggõ költségek finanszírozását.
- Az 5. § (7) bekezdésében a hivatkozás pontosítását jelenti a módosított
szöveg.
- Az 5. § (12) bekezdése a lízingdíj adóalapnál való számbavételére
elõírtak alkalmazását segíti.
A törvényjavaslat 5. §-ához
A nemzetközi szakirodalomból ismert beruházás ösztönzõk közül az általános
adókulcs csökkentést fogalmazza meg a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése.
Ez a változás egyben azzal is jár, hogy a társasági adóból ezt követõen csak
a 100 és 60 százalékos adókedvezményre jogosultak és az un. off-shore cégek
vehetnek igénybe adókedvezményt, illetve a beruházási és exportot elõsegítõ
hitel kamatának egy része tartható az adóból vissza. Végül a törvényjavaslat a
fejlesztések ösztönzése végett a kivett osztalékra kiegészítõ adót ír elõ, ami
azt jelenti, hogy osztalékot 34,4 százalék adó megfizetése mellett lehet
fizetni. A módosítással megszûnik az úgynevezett minimumadó kötelezettség
is.
A kiegészítõ adót az 1995. év és az azt követõ évek eredménye terhére
fizetett, a kapott osztalékkal csökkentett osztalékra kell alkalmazni. Nincs
ilyen adókötelezettség, ha az eredménnyel az eredménytartalékot növeli a
vállalkozás. 1995.évtõl azonban a kedvezményes kulccsal adózott
eredménytartalékot elkülönítve nyilván kell tartani, s felhasználáskor meg
kell a kiegészítõ adót fizetni.
Ezzel a megoldással a társaságok közötti osztalék halmozódásra nem jelenik
meg többszörös adó. A fejlesztési források, megtakarítások alacsonyabb adót
viselnek. Pénzeszközátadással azonban nem lehet az osztalékadót kikerülni.
A tõkeemelés kiegészítõ adó alóli mentességének feltétele, hogy az legalább
3 évig a vállalkozásban maradjon. Ennél korábbi tõkeleszállítás, jogutód
nélküli megszûnés vagy szétválás esetén megszûnik az adómentesség.
A törvényjavaslat 6. §-ához
Az adómentességet szabályozó rendelkezések változása a törvény egyéb
elõírásával és más törvények módosításával függ össze.
- Az osztalékként kivett (kivenni szándékozott) és a vállalkozásban hagyott
jövedelem eltérõ adóztatása miatt egyértelmûvé teszi a törvényjavaslat, hogy
a kivett, jóváhagyott osztalékra az adómentesség nem vonatkozik.
- A törvényjavaslat az alapítványi hozzájárulások és a közérdekû
kötelezettség-vállalások adóalapból történõ levonhatóságához nem írja elõ az
adóhatóság elõzetes hozzájárulását. Ezzel összhangban marad ki az a) pontból
az adóhatóságra utaló kitétel, ami nem érinti a törvénynek azt a
rendelkezését, hogy adómentességet csak az az alapítvány élvezhet, amely
jogosult a feltételei alapján adómentes adomány gyûjtésére.
- A privatizációt szabályozó törvény tervezett változtatása miatt célszerû
a d) pontban az adómentességre utaló megfogalmazás módosítása. A
törvényjavaslat szerinti rendelkezés tartalmában nem jelent változást az
eddigi elõíráshoz képest. Fontos hangsúlyozni, hogy az adómentesség az
osztalékra elõírt kiegészítõ adóra nem vonatkozik.
A törvényjavaslat 7. §-ához
Az adókedvezmények a belföldi és a nemzetközi tapasztalat szerint nem mindig
a szándék szerint fejtik ki hatásukat. A legtöbb vizsgálat azt mutatja, hogy a
kedvezmények miatti adóbevétel kiesés meghaladta a befektetési növekedést.
A preferenciát legtöbbször olyan beruházásra is lehet érvényesíteni, amely
beruházást mindenképpen megvalósítottak volna. Ugyanakkor ha az egyéb
körülmények nem kedvezõek - pl. az infrastruktúra - akkor a beruházás az
ösztönzés ellenére sem valósul meg. A preferencia alkalmazása az adórendszer
bonyolultságát növeli, amely többletköltséget jelent az adózónak, az
adóhatóságnak, és lehetõséget ad arra, hogy a meg nem célzott vállalkozások is
élvezzék elõnyét.
A javaslat ezért a beruházás ösztönzés módszereként az általános adókulcs-
csökkentést tartalmazza, az adókedvezmények egyidejû megszüntetése mellett.
Az adókedvezmények közül a jogbiztonság miatt csak azok maradnak (a 100 és
60 százalékos adókedvezményre való jog) meg, amelyet a kulcs radikális
csökkentése nem ellentételez, illetve a hitelkamat-kedvezmény, ami a
kamatteher csökkentésével piaci eszközként hat a beruházások megvalósítására.
A törvényjavaslat 8. §-ához
Az adókulcs radikális csökkentése miatt - ami önmagában fejlesztési forrás
növelõ - az export - és a beruházási hitelkamatkedvezmény mértéke az 1994.
évinek a felére csökken. A törvény azonban a kamatteher ilyen módon való
mérséklésével a beruházások hitelbõl történõ megvalósíthatóságát továbbra is
segíti.
A törvényjavaslat 9. §-ához
A fizetendõ adó újrafogalmazását a minimumadó megszüntetése és a számított
és a kiegészítõ adó megkülönböztetése tette szükségessé. A javaslat szerint a
fizetendõ adó a számított adó és kiegészítõ adó összege, csökkentve az
adókedvezményekkel, továbbá a földadóval és a külföldön megfizetett adóval.
A törvényjavaslat 10. §-ához
A javaslat rendelkezése szerint az újonnan alakuló adóalanyoknál a várható
jövedelem alapján nem kell adóelõleget fizetni. Nincs adóelõlegfizetési
kötelezettsége a közhasznú társaságnak, és az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztárnak sem.
A törvényjavaslat 11. §-ához
Az átmeneti rendelkezések között rendezi a törvényjavaslat, hogy az 1994.
évtõl bevezetett minimumadó az 1995. május 31-i adóbevallás alapján kiadott
fizetési meghagyásnál nem képezi az adóelõleg alapját.
A törvényjavaslat 13. §-ához
A személyi jövedelemadózásban az egyéni vállalkozók számára javasolt
átalányadózás miatt a törvény az egyéni vállalkozók számára 1995. február 15-
éig biztosít átjelentkezési lehetõséget.
A költségként elismert lízingdíj alkalmazásánál úgy rendelkezik a
törvényjavaslat, hogy az új elõírást a folyamatban lévõ ügyeknél is kell
alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha 1994. december 31-ét követõen pl. már csak
három hónapig áll fenn a szerzõdés, akkor gép esetében a teljes díj 9
százaléka fölött kell adóalapot növelni. A lízinghez kapcsolódó valamennyi
szolgáltatás (pl. egyszeri szerzõdéskötési díj) 1995. évtõl része a
lízingdíjnak. A zárórendelkezésekben megfogalmazottak szerint ezt csak az
1994. év után kötött szerzõdéseknél kell alkalmazni.
A módosítások következtében feleslegessé váló törvényi rendelkezéseket a
törvény záró rendelkezései hatályon kívül helyezik.
- Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és a mezõgazdasági
szakcsoport mint szervezeti forma már nem létezik, ezért a törvény 2. §-ából a
javaslat törli a rájuk vonatkozó rendelkezést.
- Az elemi kár definíciója (3. § 19. pont) szoros összefüggésben a
minimumadóval került be az 1994. évi módosításkor a törvénybe. Mivel magára a
minimumadóra vonatkozó rendelkezések is hatályon kívül helyezõdnek, ezért
ezzel összhangban e definíció is szükségtelen.
- A 4. § (2) bekezdésébõl a "legfeljebb" szó érdemi változást jelent az
adóalap megállapításánál. Összefüggésben a törvény 1. számú mellékletének
módosulásával is, 1995. évtõl korlátozódik az adóalany eddig teljesen szabad
lehetõsége, hogy milyen összeget von le amortizáció címen az adóalapból. Míg
1995. évig csak annyi kikötést tartalmazott a törvény, hogy több levonás nem
érvényesíthetõ, annál amit a törvény elõír, a javaslat elfogadása esetén
kevesebb sem lehet a törvényben elõírtnál az e címen megvalósított adóalap
csökkentés.
A változtatás az adókedvezményes idõszak amortizációjának lejárat utáni
idõszakra való átvitelét akadályozza meg. A vállalkozó döntési lehetõsége
megmarad viszont akkor, ha a törvény (az 1. és 2. számú melléklet) egy adott
eszköznél az amortizáció elszámolására több változatot enged meg.
- A 4. § (2) bekezdés e) pontja rendelkezésének részbeni és a j) pontjának
a törlését a számviteli törvény rendelkezésének módosítása indokolja, amely
szerint a kölcsön kamatát minden esetben költségként kell elszámolni, annak
nem lehet az adózás utáni eredmény a forrása. Így a törvénynek ez a
rendelkezése szükségtelenné válik.
- A javaslat a személygépkocsi üzemanyagköltségre elõírt adóalapkorrekciót
törli.
- A javaslat az adókedvezményre vonatkozó rendelkezések közül
hatálytalanítja a kamarai tagdíj, az osztalék újrabefektetése, a Kormány
hatáskörébe utalt egyedi engedély alapján, a kárpótláshoz kapcsolódó
földvásárlási utalványok leadása ellenében, illetve a korábban megszerzett jog
alapján igénybevehetõ kedvezményeket.
- A 16. § (4) bekezdésében található rendelkezés hatályon kívül helyezését
a 4.§ (2). bekezdés n) pontjának tartalmi változása, továbbá az indokolja,
hogy a minimumadóra vonatkozó rendelkezéseket csak 1994-re kell alkalmazni.
- A 18. § (2) bekezdés e) pontjának hatályon kívül helyezésével 1995. évtõl
az újonnan (jogelõd nélkül) alakulóknak és a személyi jövedelemadó hatálya
alól átjelentkezõ egyéni vállalkozóknak nem kell elõleget fizetni a várható
adóbevétel alapján.
- A 19. §-ban olyan rendelkezések kerülnek hatályon kívül, melyeknek vagy
tartalmuk, vagy a bennük foglalt határidõk miatt a törvényben való további
szerepeltetésük szükségtelen.
- A minimumadó megszüntetése miatt a törvény 5. számú mellékletének
fenntartása értelmetlenné válik.
- Az 1994. évi XVI. törvény 54. § (5) bekezdését a javaslat a kamarai
tagdíj adóból való levonhatóságának megszüntetésére tett rendelkezés miatt
helyezi hatályon kívül, a törvények közötti összhang biztosítása végett.
A törvényjavaslat 1. számú mellékletéhez
A melléklet az értékcsökkenési leírás egyes rendelkezéseit módosítja a
gyakorlati tapasztalat alapján, a beruházás ösztönzés érdekében, és a más
törvényekkel való összhang bizosítása végett.
- Az 1. pont - összhangban a 4. § (2) bekezdés c) pontjának módosításával -
arról rendelkezik, hogy az adóalany a törvény 1. és 2. számú melléklete
alapján megállapított amortizáció összegével köteles csökkenteni az adóalapot.
Megmarad az az elõírás is, hogy a levonás nem lehet több, mint ami e
mellékletek alapján maximumként számítható.
- A 7. pont módosítására az 1. pont rendelkezésével összefüggésben kerül
sor. Lényege, hogy a beruházás után megengedett adóalap csökkentési
lehetõséggel nem kötelezõ élni.
- A 8. pont a számviteli törvénnyel való összhangot teremti meg, azzal,
hogy a hulladék tárolásra igénybevett földterület után nem tiltja az
értékcsökkenés elszámolását.
- A 14. pontból kikerült a selejtezés miatti rendkívüli értékcsökkenési
leírás levonhatósága, tekintettel arra, hogy a 4. § rendelkezik ilyen esetben
a nyilvántartási érték elszámolásáról.
- A 18. pont az egyszeres könyvvitelt vezetõk esetében is elõírja (és
nemcsak megengedi) az értékcsökkenési leírás kötelezõ elszámolását.
A törvényjavaslat 2. számú mellékletéhez
A törvényjavaslat a meliorációnál, a bekötõ és üzemi útnál, a
hulladéktárolónál, a szemétégetõnél a megtérülésnek megfelelõ - a korábbinál
magasabb - leírási kulcsot állapít meg, és meghatározza hulladéktároló
fogalmát is. Az ültetvények 1. csoportjának leírását, - a dió és a gesztenye
kivételével - 6 százalékra módosítja.
A törvényjavaslat 3. számú mellékletéhez
A javaslat a külföldi vállalkozók és külföldi szervezetek adóztatásáról
szóló 6. számú mellékletre pontosító jellegû változtatásokat tartalmaz.
- A B. fejezetben a külföldi vállalkozó bevételének meghatározásánál
kikerült a felsorolásból a természetbeni juttatás fogalma, mivel a "kapott
vagyoni érték" fogalmába az is beletartozik.
- A javaslat pontosítja a C fejezet címét, összhangban a fejezet
tartalmával, amely kizárólag a külföldi vállalkozók nyilvántartási
kötelezettségérõl rendelkezik.
- A D. fejezet 2. és 3. pontja a külföldi szervezetek kamatbevételének
adókötelezettségérõl szól. A javaslat a 2. pontban - a szórend felcserélésével
- egyértelmûsíti, hogy a külföldi szervezeteknél a kamatbevétel kizárólag
akkor adóköteles, ha kötvény utáni kamatról van szó, melyet olyan belföldön
bejegyzett pénzintézet fizet ki, amely a kötvény kibocsátó megbízásából csak
lebonyolító tevékenységet végez.
- A javaslat az E fejezet 4/i pontjában rendelkezik a kötvény
árfolyamnyereségének meghatározásához a jövedelemszerzés helyérõl.
- Az E fejezet 8. pontjában pontosítja a javaslat a belföldi személy
fogalmát. Korrektebb megfogalmazással egyértelmûsíti azt az eddig is fennálló
rendelkezést, hogy a külföldi vállalkozó kizárólag a telephelye vonatkozásában
minõsül belföldi személynek.
A törvényjavaslat 4. számú mellékletéhez
A módosítás egyértelmûvé teszi, megerõsíti, hogy az alapítványnál és
tásadalmi szervezetnél az alapfeladat végzése nem keletkeztet
adókötelezettséget. Ez következik a 2. § rendelkezésébõl is, hiszen kizárólag
alapfeladatból elért bevétel esetén nem is lesz adóalany az alapítvány vagy a
társadalmi szervezet.
Egyidejûleg megerõsíti a törvény azt is, hogy a mellékletben felsorolt
tevékenység jövedelme nem adóköteles.
A 3. pontban a vállalkozási tevékenységnek nem minõsülõ tevékenységek között
bõvíti a kulturális tevékenységek körét, és valamennyi sport és szabadidõ
szolgáltatást nevesít.
A közhasznú társaságok által végezhetõ kedvezményezett tevékenységek listája
több kulturális, oktatási és környezetvédelmet szolgáló tevékenységgel bõvül,
melyek ténylegesen közhasznú és a társadalmi közös szükségletet kielégítõ
tevékenységek közé tartoznak.