MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/230.. sz.
TÖRVÉNYJAVASLAT
a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról
Elõadó: Dr. Békesi László pénzügyminiszter
Budapest, 1994. október 28.
1994. évi .......... törvény
a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról
1.§
A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.)5.§-
ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól:)
"f) bejelentésre a mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy
gépjármû,"
2.§
A Gjt. 6.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"6.§ (1) Az adó alapja - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a
gépjármûnek a forgalmi engedélyben feltüntetett saját tömege (önsúlya).
(2) Tehergépjármû esetében az adó alapja a forgalmi engedélyben feltüntetett
megengedett legnagyobb össztömeg (össz-súly)."
3.§
A Gjt. 7.§-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) Az évi adótétel - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6.§-ban
meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 200 Ft."
4.§
A Gjt. 8.§-ának jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik, és a § egyidejûleg
a következõ (2)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
"(2) Ha az adóalany az adóévben tehergépjármûvével - fuvar-okmánnyal igazoltan
- olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél a Magyar Köztársaság
területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 kilométernél
hosszabb volt, a (3) bekezdésben meghatározott adókedvezményre jogosult.
(3) Az adókedvezmény mértéke 20-40 járat teljesítése esetén az ugyanazon
tehergépjármû adóévre járó adójának 20 %-a, 41-60 járat esetén a 35 %-a, 60
járat felett az 50 %-a.
(4) Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti,
fuvarokmánnyal igazolt igényét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a 9.
§-ban meghatározott adóhatósághoz. Az adóhatóság az adókedvezményt az
igénybejelentéstõl számított 30 napon belül írja jóvá."
5.§
A Gjt. 13.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a §
egyidejûleg a következõ (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Mentes az adó alóla kombinált áruszállításra nemzetközi viszonylatban
alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármû, amely az árut a Magyar
Köztársaság területén
a) a határátlépés helyétõl vagy az áru feladási helyétõl az útirány szerinti
legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levõ -
vasúti állomásra vagy belvízi kikötõbe közúton fuvarozza (elõfuvarozás),
illetõleg
b) a vasútállomásról vagy belvízi kikötõbõl az útirány szerinti legközelebbi -
attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levõ -határátlépés
helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás).
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adómentesség nem illeti meg a
tehergépjármûvet
a) elõfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötõbõl
vasúton, illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelybõl közúton belépett,
b) utánfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról, vagy belvízi kikötõbõl
közúton abba az államba lép ki, amelybõl vasúton vagy vízi úton belépett,
c) ha a (3) bekezdésben meghatározot távolságot túllépte.
(5) Mentes az adó alól a katasztrófa következményeinek enyhítését szolgáló,
azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegû (térítés nélküli)
nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármû.
(6) Részben, vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármû, amelynek
adómentességét, vagy kedvezményét - ideértve az adó mértékét is - nemzetközi
egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében a
pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó."
6.§
A Gjt. 14.§-a a következõ (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
"(3) Belföldi természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, egyéb szervezet által bérelt, haszonbérelt,
haszonkölcsönbe vett, lizingelt külföldön nyilvántartott tehergépjármû
adóalapjának megállapításánál - a (4)-(5) bekezdés hatálya alá nem tartozó
esetek-
ben -vélelmezni kell, hogy a 15.§ (3) bekezdése szerint számított út 50%-át
rakott állapotban, másik 50%-át rakomány nélkül tette meg.
(4) Az adót a (3) bekezdésben felsorolt tehergépjármûvek után nemzetközi
szerzõdés vagy viszonosság alapján a belföldi rendszámú tehergépjármûvekre
irányadó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az évi adónak az
egy napra esõ hányadát annyiszor kell számításba venni, ahány megkezdett napot
a gépjármû a Magyar Köztársaság területén eltöltött.
(5) Nemzetközi szerzõdés vagy viszonosság alapján a (4) bekezdésben
foglaltakat kell alkalmazni, ha a belföldi fuvarozó a határon átvett,
külföldön nyilvántartott vontatmányt a belföldi úticéljához belföldi rendszámú
gépjármûjével elvontatja.
(6) Ha a (3) bekezdésben meghatározott tehergépjármû adókötelezettsége elõre
láthatóan meghaladja a 30 napot, az adóhatóság az üzembentartó nyilatkozata
szerinti idõtartamra figyelemmel állapítja meg az adót, amelyet az
adókötelezettség változása esetén hivatalból vagy az adóalany kérelmére
helyesbít. Az így megállapított adónak egy hónapra esõ része
a tárgyhónapot követõ hónap 15. napján,ha ezt az idõpontot a gépjármû
kilépésének ideje megelõzi, akkor a Magyar Köztársaság területérõl való
kilépéskor esedékes."
7.§
A Gjt. 18.§-ának 12. és 13. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek,
és a §egyidejûleg kiegészül az alábbi 20-23. ponttal:
(E törvény alkalmazásában:)
"12. mozgáskorlátozott az a személy, aki a mozgáskorlátozottak közlekedési
támogatásainak rendszerérõl szóló külön jogszabályban meghatározott betegsége
miatt mozgáskorlátozottnak vagy súlyos mozgáskorlátozottnak minõsül és ezt az
állapotát az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja,
13. mozgáskorlátozott személy szállítására szolgál az a gépjármû, amely a
mozgáskorlátozott adóalanynak, vagy a mozgáskorlátozott személyt - írásbeli
nyilatkozata szerint - rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös
háztartásban élõ - a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti - közeli
hozzátartozójának, élettársának, vagy szerzõdés alapján tartásra kötelezett
személynek, mint adóalanynak a tulajdonában áll,"
"20. megengedett legnagyobb össztömeg (a korábbi típusú forgalmi engedélyekben
megengedett együttes tömeg, összsúly): a jármû saját tömege és a raksúly
(terhelhetõség) együttesen számított tömege,
21. kombinált áruszállítás az olyan szállítási forma, amelynek során az üres
vagy rakott közúti tehergépjármû (vontató és/vagy vontatott gépjármû) az
útvonal egy részét vasúton vagy belvízen teszi meg, amelynek során a
tehergépjármû a közutat csak a feladási vagy rendeltetési hely és a
legközelebbi - fel- és lerakodás céljára alkalmas - vasútállomás vagy belvízi
(ro-ro) kikötõ között veszi igénybe,
22. katasztrófa: elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy háborús
esemény,amelynek során és következtében jelentõs számú emberi élet kerül
közvetlen veszélybe,
23. segélyszállítmány: az a szállítmány, amely a 13. § (5) bekezdésében
meghatározott célra szolgál és ezt a körülményt az alábbi szervek valamelyike
igazolja: Magyar Vöröskereszt, Népjóléti Minisztérium, Magyar Máltai
Szeretetszolgálat, illetve ezek külföldi megfelelõje, a szállítmányt küldõ
vagy fogadó államában mûködõ magyar külképviselet, a segélyszállítmányt
küldõvagy azt szervezõ egyház regionális elõljáró
ja vagy annak hivatala, a segélyszállítmányt küldõ természetes vagy jogi
személy lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes külföldi önkormányzat."
Záró és átmeneti rendelkezések
8.§
(1) Ez a törvény 1995. év január 1. napján lép hatályba, egyidejûleg a
nemzetközi kombinált áruszállítást elõsegítõ kedvezményekrõl szóló 94/1992.
(VI.10.) Korm. rendelet és az azt módosító 175/1993. (XII. 17.) Korm. rendelet
hatályát veszti.
(2) 1995. január 31. napjáig minden belföldi forgalmi engedéllyel és
rendszámmal ellátott tehergépjármûrõl az 1995. január 1-jén fennálló
állapotnak megfelelõen adóbevallást kell adni, kivéve a Gjt. 5. §-ának a), e)
és h)-j) pontja szerint adómentes gépjármûvet.
(3) Azoknak az adóalanyoknak, akik az e törvény hatálybalépése elõtt
mozgáskorlátozottságra tekintettel részesültek adómentességben, újabb orvosi
igazolást nem kell beszerezni.
I N D O K O L Á S
a gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt módosító törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A gépjármûadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.)
hatálybalépése óta jelentõs változások történtek a nemzetközi környezetben, a
külkereskedelmi kapcsolatokban, a nemzetközi szállítások irányában és
volumenében, a gépjármûüzemeltetés pénzügyi feltételeiben, valamint olyan új
szállítási módozatok jelentek meg (pl. kombinált fuvarozás) amelyek - a
költségvetési megfontolásokon túl - indokolják a törvény kisebb korrekcióját.
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat)ugyanakkor célul tûzi a belföldi
és a külföldi gépjármûvek adóztatása - jelenleg eltérõ - feltétel- és
követelményrendszerének közelítését.
Az 1. §-hoz
A Javaslat - figyelemmel az idõközben megjelent, a mozgáskorlátozott személyek
közlekedési támogatásainak rendszerérõl szóló 179/1993. (XII. 29.) Korm.
rendeletre és az érdekképviseleti szervek álláspontjára - alanyi jogon
biztosítja a mozgáskorlátozottaknak az adómentességet, mivel a mentességhez
nem kívánja meg a munkába-, iskolába-, vagy az orvosi kezelésre járás
igazolását.
A 2-3.§-hoz
A belföldi és a külföldi tehergépjármûvek jelenleg eltérõ adóalapjának
közelítését egyrészrõl a nemzetközi gyakorlathoz való igazodás, másrészrõl az
Útalap és az önkormányzatok bevételeinek a növelése indokolja. A
tehergépjármûvek célszerûen rakottan közlekednek, és ennek alapján a közutakat
általában saját tömegük kétszeres mértékével veszik igénybe.
Tekintve, hogy aGjt. a közutak terhelésével arányos adózást céloz meg, ezért
indokolt a tehergépjármû adóalapjánál nem a saját tömeget, hanem a megengedett
legnagyobb össztömeget (az ennek megfelelõ megengedett együttes tömeget,
összsúlyt) alapul venni. A többféle megnevezést a hatályos,illetve a
korábban hatályos KRESZ alapján kiadott forgalmi engedélyek eltérõ
szóhasználata indokolja. A tehergépjármûvek adóalapjának módosítása
szükségessé teszi az adó mértékét meghatározó rendelkezés korrekcióját is.
A 4. §-hoz
A kombinált fuvarozás célja a közúti forgalom terheinek csökkentése. Ennek
érdekében a közúti forgalom egy részének vasútra, illetve folyami hajózásra
átterelését célszerû adókedvezményekkel ösztönözni. Magyarországon a kombinált
áruszállítás feltételeinek kialakítására a Gjt. hatálybalépését követõ idõben
került sor, ezért az ilyen szállítást végzõ magyar és külföldi gépjármûvek
adókedvezményi feltételeinek törvényi szabályozását a Gjt. nem tartalmazhatta.
A kombinált áruszállítást végzõ magyar és külföldi gépjármûvek adóztatásának
kedvezményi feltételeit a Javaslat a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen
határozza meg.
A Javaslat - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - biztosítja a belföldi
fuvarozó számára, hogy ha gépjármûvével vasúton, vagy vízi úton meghatározott
számú járatot bonyolít le, jogosult adókedvezmény igénybevételére. A
kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy járatonként 100 km-nél hosszabbnak
kell lennie a belvízen, vasúton megtett útnak. A kedvezmény mértéke
járatszámtól függõen változik, azonban nem haladhatja meg a gépjármû után járó
adó 50 %-át.
A Javaslat az adókedvezmény iránti igény benyújtásának kezdõ napját -
gyakorlati szempontok figyelembevételével - határozza meg. Így lehetõség lesz
arra, amennyiben a kombinált fuvarozást igénybevevõ adóalany az
adókedvezményhez szükséges járatszámot a második félévi adó esedékessége elõtt
eléri, akkor szeptember 15-ig már nem, vagy csökkentett összegben kell adót
fizetnie.
Az5. §-hoz
A Javaslat szabályozza a kombinált áruszállításban résztvevõ külföldi
rendszámú tehergépjármûvek adómentességét. Abban az esetben, ha a
tehergépjármû Magyarországon 70 km-t meg nem haladó távolságot tesz meg
közúton, akkor a kombinált fuvarozás igénybevételének elõsegítése érdekében
indokolt a tehergépjármûveket az egyébként járó adó alól mentesíteni.
Az adómentességet kizárja egyrészrõl a 70 km-es távolság túllépése, másrészt,
ha a külföldi tehergépjármû a vasútállomásról vagy belvízi kikötõbõl vasúton,
illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelybõl vasúton vagy vízi úton be
lépett. Ez utóbbi korlátozás azt célozza, hogy a magyar adómentesség ne
külföldi közutat tehermentesítsen.
A Javaslat humanitárius szempontokra tekintettel adómentességet biztosít a
katasztrófa következményeit enyhítõ nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó
gépjármû részére.
A 6. §-hoz
A Javaslat szabályozza a belföldi természetes vagy jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb szervezet által bérelt,
haszonbérelt, haszonkölcsönbe vett, lizingelt külföldi rendszámú tehergépjármû
és az ún. "vegyes
honosságú" szerelvények adóztatását. Amennyiben nem kerül sor magyar forgalmi
engedély kiállítására, a külföldiekre vonatkozó általános szabályt indokolt
érvényesíteni. Ez alól kivétel csak nemzetközi szerzõdés, vagy viszonosság
alapján lehetséges. Ilyen esetben a külföldi rendszámú gépjármûnek a belföldi
szabályok szerint kell adóznia.
Az adó alapjának megállapítására a Javaslat törvényi vélelmet alapít. A
tehergépjármû tömegénél vélelmezni kell, hogy az út 50 %-át rakott állapotban,
másik 50 %-át rakomány nélkül tette meg, ugyanis nehéz annak megállapítása,
hogy a tehergépjármû belföldön üresen vagy rakottan közlekedik.
Az eljárás egyszerûsítése érdekében a Javaslat lehetõvé teszi, hogy az
adóalany (üzembentartó) a saját nyilatkozata szerint az adót ne csak az egyes
kilépések alkalmával, hanem havonként egy összegben fizethesse meg.
A 7. §-hoz
A törvény módosítása szükségessé teszi az ehhez kapcsolódó értelmezõ
rendelkezések kiegészítését és pontosítását.
A 8. §-hoz
A Javaslat a törvényi szabályozás hatálybalépésével egyidejûleg - a párhuzamos
szabályozás elkerülése érdekében - helyezi hatályon kívül a nemzetközi
kombinált áruszállítást elõsegítõ kedvezményekrõl szóló 94/1992. (VI.10.)
Korm. rendeletet és az azt módosító 175/1993. (XII.17.) Korm. rendeletet. A
törvényi szintû szabályozást nem igénylõ kérdések (pl.: a nemzetközi közúti
árufuvarozási engedélyek) szabályozása új kormányrendelettel oldható meg.