A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/154.. számú
t ö r v é n y j a v a s l a t
a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról
T ö r v é n y j a v a s l a t
a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról
Az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló
egyezményével való összhang biztosítása érdekében az Országgyûlés a következõ
törvényt alkotja:
1. §
(1) A fegyveres erõknél hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítõ,
rendfokozat nélküli és tisztes rendfokozatú katonával szemben huszonegy napig
terjedõ fogságfenyítés szabható ki.
(2) A fogságfenyítés végrehajtása felfüggeszthetõ.
(3) A fogságfenyítés kiszabásának feltételeit és a fegyelmi eljárás rendjét
külön jogszabály állapítja meg.
2. §
(1) A megfenyített kérelmére a bíróság a fogságfenyítést kiszabó parancsot
érdemben felülvizsgálja.
(2) Bírósági felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a megfenyített a
panaszjogát kimerítette.
(3) A kérelem elbírálásáig a fogságfenyítés nem hajtható végre.
3. §
(1) A kérelmet a panasz elutasításának közlésétõl számított három napon belül
a fenyítést kiszabó parancsnoknál kell elõterjeszteni, aki azt az ügy
irataival együtt huszonnégy órán belül megküldi a területileg illetékes megyei
bíróság katonai tanácsának.
(2) A kérelem a tárgyalás megkezdéséig visszavonható.
4. §
(1) A bíróság
a) a kérelmet három napon belül bírálja el,
b) egyesbíróként jár el,
c) a kérelmet tárgyaláson, a megfenyített meghallgatása és az iratok alapján
bírálja el; szükség esetén további bizonyítást vesz fel.
(2) A tárgyalás idõpontjáról értesíteni kell a fenyítést kiszabó parancsnokot
és a katonai ügyészt.
(3) A tárgyaláson a parancsnok és az ügyész felszólalhat. Ha írásban kívánnak
nyilatkozni, a nyilatkozatot a tárgyalás megkezdése elõtt kell a bíróságnak
megküldeni.
5. §
A bíróság a kérelmet végzéssel bírálja el. A végzés ellen nincs helye
fellebbezésnek.
6. §
(1) A bíróság a kérelmet elutasítja, ha az elkésett, vagy nem jogosulttól
származik.
(2) A kérelem elutasításának a tárgyalás kitûzése elõtt is helye van.
7. §
(1) A bíróság
a) a parancsot helybenhagyja, ha a kérelem alaptalan,
b) a törvénysértõen súlyos fogságfenyítés mértékét csökkenti vagy enyhébb
fenyítést alkalmaz,
c) a fogságfenyítést kiszabó parancsot megsemmisíti és a fegyelmi eljárást
megszünteti, ha fegyelmi eljárásnak, illetõleg fenyítésnek a jogszabályban
meghatározott feltételek szerint nem volt helye.
8. §
Az eljárás költségét - a meghatalmazott védõ készkiadása és díja kivételével -
az állam viseli.
9. §
Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a büntetõeljárásról szóló 1973.
évi I. törvény rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
10. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ második hónap tizenötödik napján lép
hatályba, ezzel egyidejûleg az 1971. évi 10. törvényerejû rendelet 35.§-ának
(2) bekezdésében a "fogság" szövegrész, valamint a 36.§-ának (1) bekezdésében
"A fogság" szövegrész és a 38.§-ának (1) bekezdése hatályát veszti.
(2) E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Az e törvény hatályba lépésekor még le nem töltött fogságfenyítés
végrehajthatósága a törvény hatályba lépésével egyidejûleg megszûnik.
I N D O K O L Á S
a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslathoz
Az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló európai egyezmény és
az ahhoz tartozó nyolc kiegészítõ jegyzõkönyv (a továbbiakban: Egyezmény)
1992. november 5-én a Magyar Köztársaságra nézve hatályba lépett.
Az Egyezmény megerõsítése azt a kötelezettséget rója a Magyar Köztársaság
törvényhozására és jogalkalmazó szerveire, hogy gondoskodjanak a magyar jog és
az Európai Emberi Jogi Bizottságnak és Bíróságnak az Egyezmény rendelkezéseit
alkalmazó és értelmezõ gyakorlatának összhangjáról.
A fegyveres erõknél hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítõ,
rendfokozat nélküli és tisztes rendfokozatú katonával szemben alkalmazható
fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatának bevezetését az Egyezmény 5. és 6.
cikkében foglaltak indokolják. A fegyelmi eljárás ugyanis - figyelemmel a
szabadságelvonást tartalmazó szankcióra - a strasbourgi gyakorlat szerint
olyan eljárásnak minõsül, amelynek következtében "büntetõjogi vádak
megalapozottságáról" döntenek. Az ilyen eljárás pedig legalábbis bírósági
felülvizsgálatot kíván.
A megfenyített kérelme alapján a bíróság tárgyaláson érdemben bírálja el az
ügyet. A kérelem a fenyítés végrehajtására halasztó hatályú.
A Javaslat az eljárási határidõket az Egyezmény 6. cikkére is figyelemmel, a
lehetõ legrövidebb tartamban határozza meg. A bíróság a fenyítést kiszabó
parancsot érdemben meg is változtathatja, de a jogkövetkezményt nem
súlyosíthatja.
A Javaslat egyúttal hatályon kívül helyezi az 1971. évi 10. számú törvényerejû
rendeletnek a fogságfenyítésre vonatkozó szabályait. Ezzel megszünteti a
hivatásos állománnyal szemben a fogságfenyítés kiszabásának lehetõségét.