A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának létesítése és megszüntetése
1.§ (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselõ-testület, a
fõvárosi, megyei, megyei jogú városi közgyûlés (a továbbiakban együtt:
képviselõ-testület) és a polgármester, a fõpolgármester, a megyei közgyûlés
elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) között - a (2) bekezdés b) pontja
kivételével - választással létrejövõ, sajátos közszolgálati jogviszony.
(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya
a) a megválasztásával jön létre a háromezer vagy annál több lakosú helyi
önkormányzatnál, továbbá a háromezernél kevesebb lakosú községi
önkormányzatnál, ha fõállású polgármesterként választották meg;
b) a szervezeti és mûködési szabályzat módosításával jön létre a háromezernél
kevesebb lakosú községben, ha a képviselõ-testület a társadalmi megbízatást -
a polgármesterrel egyetértésben - fõállásúra változtatja.
(3) Az alpolgármester, a fõpolgármester-helyettes, a megyei közgyûlési alelnök
(a továbbiakban együtt: alpolgármester) foglalkoztatási jogviszonya a
háromezernél több lakosú helyi önkormányzat képviselõ-testületének a tisztség
fõállásban történõ betöltésérõl szóló döntését követõen, az alpolgármester
megválasztásával jön létre.
(4) A polgármestert kérésére - foglalkoztatási jogviszonyának idõtartamára - a
megválasztásakor fennálló munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya szerinti
munkáltatója - közalkalmazottak esetében az intézményvezetõi megbízás egyidejû
visszavonásával - köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. E
rendelkezést a szövetkezet és tagja között létrejött munkaviszony jellegû
jogviszonyra is alkalmazni kell.
(5) Ha a polgármester megválasztása elõtt ügyész, köztisztviselõ, a fegyveres
erõk, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja volt, a polgármesteri
tisztség megszünésétõl számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére
õt közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati viszonyába vissza kell
helyezni.
(6) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött idõtartam
közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idõnek,
illetõleg nyugdíjra jogosító szolgálati idõnek számít.
2.§ (1) A polgármester e tisztsége megszûnik:
a) a helyi önkormányzati képviselõ-testület megbízatásának lejártát követõen
az új polgármester megválasztásával;
b) új község alakulása esetén az új polgármester megválasztásával, ha a
településen idõközi választást kell tartani;
c) az Országgyûlésnek a helyi önkormányzat képviselõ-testülete feloszlatását
kimondó határozatával;
d) a képviselõ-testület feloszlásának kimondását követõen az új polgármester
megválasztásával;
e) a polgármester halálával;
f) a tisztségrõl történõ lemondással;
g) az összeférhetetlenség kimondásával;
h) a polgármester - sorozatosan törvénysértõ tevékenysége, mulasztása miatti -
jogi felelõsségének jogerõs bírósági ítéletben történõ megállapításával;
i) választójoga elvesztésével;
j) a polgármesternek e tisztségével összefüggõ bûncselekménye miatt, a
büntetõjogi felelõsség jogerõs megállapításával.
(2) A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megszûnik:
a) tisztségének megszûnésével, a tisztség megszûnése napján;
b) közös megegyezéssel, a megegyezés szerinti napon.
(3) A polgármestert három havi illetményének megfelelõ összeg illeti meg, ha
foglalkoztatási jogviszonya az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint szûnik
meg, kivéve, ha országgyûlési képviselõ, vagy újraválasztását követõen
polgármesteri, alpolgármesteri foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A
képviselõ-testület a polgármesternek további három havi illetményének
megfelelõ összeget adhat.
Díjazás
3.§ (1) A képviselõ-testület a polgármester illetményérõl alakuló ülésén,
illetõleg a polgármester megválasztását követõ elsõ ülésen dönt.
(2) A képviselõ-testület a polgármester illetményét a vezetõi pótlék nélkül
számított miniszteri illetmény (továbbiakban: miniszteri illetmény) következõ
keretei között összegszerûen állapítja meg:
a 3000-nél kevesebb lakosú településen 35-50 %-a,
a 3000- 10000 lakosú településen 40-60 %-a,
a 10000- 50000 lakosú településen 50-70 %-a,
a 50000-100000 lakosú településen 60-80 %-a,
a 100000-nél több lakosú településen 70-90 %-a;
a megyei közgyûlés elnökének 70-90 %-a,
a fõváros fõpolgármesterének 90-100 %-a
között.
(3) Ha a polgármester országgyûlési képviselõ, az országgyûlési képviselõi
megbízatásának idõtartama alatt a megállapított polgármesteri illetményének 50
%-a illeti meg.
(4) A polgármester illetményének emelését - a szervezeti és mûködési
szabályzatban meghatározott bizottság javaslatára - a képviselõ-testület
állapítja meg.
(5) A foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester illetményét és
illetményének emelését a képviselõ-testület úgy állapítja meg, hogy az ne érje
el a polgármester illetményét.
(6) A polgármester illetményéhez kapcsolódó - a munkáltatót terhelõ -
járulékfizetési kötelezettség a képviselõtestületet terheli.
4.§ (1) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját - miniszteri
illetmény 10-35 %-a közötti összegben - az alakuló, illetõleg a megválasztását
követõ elsõ ülésen a képviselõ-testület összegszerûn állapítja meg.
(2) A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjáról és emelésérõl a
képviselõ-testület dönt úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású
polgármester tiszteletdíját.
Pihenõidõ
5.§ A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester évi 25 munkanap
alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult.
Fegyelmi és kártérítési felelõsség
6.§ (1) Fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségébõl, illetõleg
foglalkoztatási jogviszonyából eredõ kötelezettségét vétkesen megszegi.
(2) A polgármesterrel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a) megrovás,
b) meghatározott kedvezmények és juttatások csökkentése, illetõleg megvonása,
c) illetményének, tiszteletdíjának legfeljebb 20 %kal történõ csökkentése.
(3) A kedvezmények és juttatások csökkentése, illetõleg megvonása, valamint az
illetménynek és tiszteletdíjnak a csökkentése egy évnél hosszabb idõszakra nem
vonatkozhat.
7.§ (1) A polgármester ellen a fegyelmi eljárást a képviselõ-testület rendeli
el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselõ-testület tagja, bizottsága
és a fõvárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetõje jogosult. A fõvárosi,
megyei közigazgatási hivatal vezetõjének kezdeményezésére a képviselõ-testület
a fegyelmi eljárást köteles megindítani.
(2) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására
a képviselõ-testület tagjai közül háromtagú vizsgáló bizottságot kell
megbízni.
8.§ (1) A polgármester a tisztségébõl eredõ kötelezettségének vétkes
megszegésével okozott kárért anyagi felelõsséggel tartozik.
(2) Szándékos károkozás esetén a polgármester a teljes kárt köteles
megtéríteni.
(3) Gondatlan károkozás esetén a polgármester egyhavi illetménye, illetõleg
tiszteletdíja erejéig felel. Háromhavi illetménye, illetve tiszteletdíja
erejéig felelõs a polgármester, amennyiben
a) a gazdálkodásra vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
b) az ellenõrzési kötelezettség elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,
c) hatósági intézkedés során a jogszabályok megsértésével okozott kárt, vagy
d) a kár olyan jogszabályba ütközõ utasítása teljesítésébõl keletkezett,
amelynek következményeire az utasított elõzõleg felhívta a figyelmét.
A polgármesterre vonatkozó egyéb rendelkezések és a közszolgálati szabályok
9.§ A társadalmi megbízatású polgármester hivatali munkarendjét - figyelemmel
a polgármester más foglalkoztatási jogviszonyára - a képviselõ-testület
határozza meg.
10.§ E törvénynek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit - eltérõ
rendelkezés hiányában - az alpolgármesterre is alkalmazni kell.
11.§ A képviselõ-testület a polgármester foglalkoztatási jogviszonyával,
díjazásának, tiszteletdíjának meghatározásával, fegyelmi és kártérítési
felelõsségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét nem ruházhatja át.
12.§ A jegyzõ, körjegyzõ, fõjegyzõ kezeli a polgármester személyi anyagát,
továbbá ellátja foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos ügyviteli
feladatokat.
13.§ (1) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelõen alkalmazni
kell a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992.évi XXIII. törvény (Ktv.)
következõ rendelkezéseit: 37.§-át; 39. (1), (2), (4) bekezdését; 40.§ (1),
(2), (4) bekezdését; 47.§ (1), (2), (4) bekezdését; 48-49.§át; 51.§ (1), (4)-
(8) bekezdését; 52.§-át (az 51-52.§ alkalmazásánál a vizsgálóbiztos helyett a
vizsgáló bizottság jár el); 54-55.§-át (az 54.§ alkalmazásánál a fegyelmi
tanácson a képviselõ-testület értendõ), 56.§ (1) bekezdését, 58-59.§át és a
71.§ (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII.
törvénynek a bekezdésben felsorolt következõ rendelkezéseit: 85.§-át, 90-91.§-
át, 105-106.§-át, 110-114.§-át, 140.§-át, 167-168. §-át.
(2) A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármesterre megfelelõen alkalmazni
kell a polgármesteri hivatal köztisztviselõinek jubileumi jutalmára és
napidíjára vonatkozó szabályokat, továbbá alkalmazható - ha az így rendelkezik
az önkormányzatnak a köztisztviselõkre vonatkozó rendelete (Ktv. 4.§).
(3) Ahol jogszabály munkaviszonyt említ, ott - eltérõ rendelkezés hiányában -
a foglalkoztatási jogviszonyt is érteni kell.
A helyi önkormányzati képviselõk tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése
14.§ (1) A képviselõ-testület az önkormányzati képviselõ (a továbbiakban:
képviselõ), a bizottság elnöke, tagja és a tanácsnok részére -
megválasztásának idõpontjától megbízatása megszûnéséig - tiszteletdíjat és
természetbeni juttatást állapíthat meg.
(2) A képviselõ részére, ha két képviselõ-testületnek is tagja, mindkét
testület megállapíthat tiszteletdíjat, természetbeni juttatást.
(3) A polgármester képviselõként tiszteletdíjat nem kaphat.
15.§ (1) A képviselõ havi tiszteletdíja nem haladhatja meg a polgármester
részére megállapított illetmény, illetõleg tiszteletdíj 25 %-át (továbbiakban:
alapdíj).
(2) Ha a képviselõ bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül -
több bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 50 %-ával növelhetõ.
(3) A bizottság nem képviselõ tagja az alapdíj 50 %-át meg nem haladó
tiszteletdíjban részesíthetõ.
(4) A bizottság elnökének, a tanácsnoknak tiszteletdíja az alapdíjon felül -
több tisztség, bizottsági tagság esetén is - legfeljebb az alapdíj 100 %-ával
növelhetõ.
16.§ (1) A képviselõ-testület a képviselõt és a bizottság nem
képviselõtestületi tagját a következõ természetbeni juttatásban részesítheti:
a) az önkormányzat közigazgatási területén a tömegközlekedési eszközök
igénybevételére jogosító utazási bérlet, amely a képviselõ választása szerint
pénzben is kifizethetõ,
b) önkormányzati intézmény által nyújtott szolgáltatás kedvezményes vagy
térítésmentes igénybevétele, a közüzemi szolgáltatások kivételével,
c) a képviselõi tevékenységet segítõ közlöny, kiadvány, szakfolyóirat
elõfizetése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti természetbeni juttatás mentes a személyi
jövedelemadó fizetés alól.
17.§ (1) A képviselõ-testület a tiszteletdíj mértékét, a természetbeni
juttatást rendeletben szabályozhatja.
(2) A képviselõ-testület a tiszteletdíjat és a természetbeni juttatást a
rendeletében meghatározott esetekben mérsékelheti és megvonhatja.
18.§ A képviselõnek a képviselõi tevékenységgel összefüggõ, általa
elõlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A
költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
19.§ (1) E törvény a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek 1994.
évi általános választásának napján lép hatályba. Rendelkezéseit az 1994. évi
önkormányzati általános választásokon és azt követõ választásokon
megválasztottakra kell alkalmazni.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti
a) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl szóló 1990. évi
LXVII. törvény (Ptv.);
b) a Ptv. módosításáról szóló 1990. évi LXIX. törvény;
c) a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 79.§-a;
d) a Ptv. módosításáról szóló 1994. évi LVII. törvény.
I N D O K O L Á S
a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati
képviselõk tiszteletdíjáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A polgármester az önkormányzati rendszer kiemelkedõ szereplõje. A
megválasztásával, jogállásával kapcsolatos alapvetõ szabályokat az Alkotmány,
a helyi önkormányzati képviselõk, polgármesterek választásáról és a helyi
önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza.
A polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos szabályozási tárgyak
mindegyikét azonban e törvények 1990-ben nem rendezték. Emiatt szükséges volt
egyes kérdések külön törvényben, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes
kérdéseirõl szóló 1990. évi LXVII. törvényben (Ptv.) történõ szabályozása. E
törvény a választott funkcióval összefüggõ sajátos munkajogi kérdéseket
rendezte. Az eltérõ szabályozást nem igénylõ kérdésekben az államigazgatási
dolgozókra vonatkozó munkajogi rendelkezések alkalmazását rendelte el.
Az államigazgatási dolgozókra vonatkozó munkajogi szabályok az elmúlt években
alapvetõen megváltoztak. Az Országgyûlés megalkotta az 1992. évi XXII.
törvényt a Munka Törvénykönyvérõl (Mt.), valamint a köztisztviselõk
jogállásáról szóló 1992.évi XXIII. törvényt (Ktv.). Az új munkajogi
szabályozás mellett a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.)
módosítása a Ptv. egyes szabályai korszerûsítését igényli. Garanciális okokból
a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi eseteit a helyi
önkormányzatokról szóló törvényben indokolt szabályozni.
Az önkormányzatok mûködésének 4 éves tapasztalatai felvetettek megoldásra
váró, törvényi szabályozást igénylõ kérdéseket. Mindezek következtében a
polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl új törvény alkotása
indokolt. A Javaslat megtartja a korábbi törvény bevált elemeit.
A Javaslat a polgármester foglalkoztatási jogviszonyára, annak keletkezésére,
megszûnésére, a tisztség megszûnésére, a díjazásra, a pihenõidõre, a fegyelmi
és kártérítési felelõsségre vonatkozó szabályokat, valamint a társadalmi
megbízatású polgármesterekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket tartalmazza.
A polgármesterre vonatkozó szabályok mellett a Javaslat a képviselõ-testület
tagjaira is tartalmaz rendelkezéseket. A helyi önkormányzati képviselõk
tisztségükbõl eredõ feladataikat társadalmi megbízatásban végzik.
Tevékenységük alapvetõ feltételeit, garanciáit a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV.tv. szabályozza.
Az Ötv. módosításának javasolt 20. § (2) bekezdése lehetõvé teszi, hogy a
képviselõ-testület a települési képviselõnek, bizottsági elnöknek és bizottság
tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között -rendeletében meghatározott
tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapítson meg.
Az ország különbözõ területei között tapasztalható nagymértékû eltérések, a
helyi szabályozások ellentmondásossága és eseti túlméretezettsége szükségessé
teszik, hogy törvény határozza meg - keret jelleggel - a tiszteletdíj és
juttatás alapvetõ szabályait és mértékét.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.§-hoz
A törvény személyi hatálya a települési önkormányzat képviselõ-testületét
vezetõ polgármesteren túl kiterjed a fõvárosi fõpolgármesterre, a megyei
közgyûlés elnökére, az alpolgármesterre, a fõpolgármester helyettesére és a
közgyûlés alelnökére.
A hatályos törvény munkaviszonyként határozza meg a polgármester fõállását. Az
új Munka Törvénykönyve a munkaviszonyt túlnyomórészt a gazdasági versenyszféra
területén lévõ munkavégzésként jelöli, így a polgármesterek vonatkozásában a
"munkaviszony" ma már nem a foglalkoztatás lényegét kifejezõ kategória.
A polgármester a köz szolgálatában álló, de nem köztisztviselõnek minõsülõ
személy. A polgármesteri tisztség speciális jellegébõl, választott politikai
funkciójából adódóan sajátos szabályozásra van szükség, amely azonban nem
zárja ki a köztisztviselõkre vonatkozó - eltérést nem igénylõ szabályok -
alkalmazását.
A Javaslat a polgármester munkavégzésére irányuló jogviszonyát polgármesteri
foglalkoztatási jogviszonyként határozza meg, amely a testület és a
megválasztott polgármester között létrejövõ, határozott idõre szóló sajátos
közszolgálati jogviszony.
A helyi önkormányzatok jelentõs részénél a törvény alapján, a törvény erejénél
fogva a választás egyidejûleg létrehozza a polgármester foglalkoztatási
jogviszonyát. Az Ötv. lehetõséget ad arra is, hogy a képviselõ-testület a
társadalmi megbízatású tisztségre választott polgármester megbízatását késõbb,
a megbízatás további idõtartamára - a polgármester rel egyetértésben -
fõállásúra változtassa. Ilyen esetben a polgármesteri foglalkoztatási
jogviszony a szervezeti és mûködési szabályzat e rendelkezése
hatálybalépésének idõpontjával keletkezik.
A feladatok jellemzõen a 3000-nél több lakosú településen olyan mennyiségûek,
amelyek indokolhatják, hogy az alpolgármester fõállású legyen. Ezért az Ötv.
lehetõséget biztosít a képviselõ-testületnek, hogy a 3000-nél több lakosú
településen a helyi viszonyok ismeretében a tisztség fõállásban történõ
betöltésérõl döntsön az alpolgármester megválasztását megelõzõen. A képviselõ-
testület e döntése után megválasztott alpolgármester a megválasztásától a
képviselõ-testülettel foglalkoztatási jogviszonyba kerül.
A Javaslat - megerõsítve az 1990. évi szabályokat - a fõállásúként
megválasztott polgármestereknek lehetõvé kívánja tenni eredeti
munkaviszonyukhoz, közszolgálati, hivatásos szolgálati jogviszonyukhoz való
visszatérésüket. Ezért kötelezi a munkáltatókat a polgármesteri megbízatás
idõtartamára a polgármesteri tisztséget ellátó munkavállaló állományban
tartására, illetõleg a közszolgálati, hivatásos szolgálati jogviszonyba
visszahelyezésükre.
2. §-hoz
A polgármesteri tisztség megszûnési eseteinek többsége nem változik. Két
irányban szükséges azonban a kiegészítés, amelyet elsõsorban az Ötv.
módosítása indokol. Az Ötv. lehetõvé teszi egyrészt a képvisòlõ-testület
feloszlásának kimondását, másrészt a polgármester jogi felelõsségének bírói
megállapítását. Mindkét esetben a polgármester tisztsége is megszûnik, így a
Javaslat ezeket a megszûnési eseteket is magába foglalja.
A polgármesteri tisztség megszûnésével egyidejûleg a polgármester
foglalkoztatási jogviszonya is megszûnik. A gyakorlati tapasztalatok
bizonyítják azt, hogy a polgármesteri tisztség megszûnése nélkül is indokolt
lehet a foglalkoztatási jogviszony megszüntetése. A polgármesteri megbízatás
idõtartamán belül változathatnak úgy a körülmények, amelyek miatt a tisztséget
a megbízatás további részében társadalmi megbízatásban indokolt betölteni.
Ezért a Javaslat lehetõséget biztosít - az általános közszolgálati
szabályokkal összhangban - a foglalkoztatási jogviszony közös megegyezéssel
történõ megszüntetésére is.
A polgármester megbízatása határozott idõre szól. A hatályos Ptv. szerint, ha
a polgármester munkaviszonya az önkormányzati képviselõ-testület
megbízatásának lejártát követõen az új polgármester megválasztásával szûnik
meg, hat havi munkabérének megfelelõ összegre jogosult. Ez a rendelkezés
rendkívüli módon megterheli fõleg a kis önkormányzatok költségvetését, mivel a
"végkielégítés" fizetése mellett az új polgármester illetményét is fizetni
kell. A Javaslat a jövõben három havi illetmény kifizetését továbbra is
kötelezõvé teszi a polgármester részére, ha újraválasztására nem kerül sor, s
lehetõvé teszi a képviselõ-testületnek, hogy anyagi helyzetétõl függõen
további legfeljebb három havi illetményt fizessen ki. A kötelezõ három havi
"végkielégítés" méltányos és lehetõséget teremt a polgármesternek helyzete
átmeneti rendezésére. A magasabb összegû végkielégítés azért sem indokolt,
mert a törvény meghatározott körben az eredeti munkaviszonyhoz, közszolgálati,
szolgálati jogviszonyhoz való visszatérést biztosítja.
Ha a polgármester a megbízatása lejártakor országgyûlési képviselõ, illetõleg
újra választják fõállású polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztségre,
foglalkoztatási helyzete folyamatos, így a "végkielégítés" részére nem
indokolt. Az 1990-ben megválasztott polgármesterek - ha nem választják újra
1994-ben - még a korábbi törvény rendelkezései szerint a hat havi illetményre
jogosultak.
3-5. §-hoz
A megoldandó polgármesteri feladatok nagysága, összetettsége alapvetõen
összefügg a település lakosságszámával, emiatt a képviselõ-testület által
megállapítható polgármesteri illetmény kereteit a Javaslat a lakosságszámhoz
igazodó településkategóriák szerint a vezetõi pótlék nélkül számított
miniszteri illetmény (a korábbi 30-80 %-os keretet megemelve) 35-100 %-a
között állapíthatja meg.
A Javaslat a képviselõ-testületnek az önkormányzat sajátosságai és lehetõségei
függvényében mérlegelési lehetõséget ad, ugyanakkor garanciát kíván
biztosítani a polgármestereknek azzal, hogy emelkedõ mértékben határozza meg
az illetmény minimumát.
Ha a fõállású polgármester országgyûlési képviselõ, e feladatának is
maradéktalanul meg kell felelnie. Ezért az országgyûlési képviselõi
tiszteletdíj teljes összegben megilleti. A polgármesteri feladatoknak azonban
ez esetben csak részben tud eleget tenni. Ez indokolja, hogy e kettõs
feladatellátás esetén a polgármesteri illetmény 50 %-át kapja meg.
A Javaslat az alpolgármester illetményének, valamint a társadalmi megbízatású
polgármester tiszteletdíjának megállapítására a korábbi szabályokat átveszi.
6-8. §-hoz
Az Ötv. módosítása több rendelkezéssel növelte a polgármester feladat- és
hatáskörét, a megnövekedett önkormányzati önállóság megnövekedett
felelõsséggel jár, amely szükségessé teszi a felelõsségre vonás szabályozását
is.
A polgármesteri feladatokban, hatáskörökben a törvény nem tesz különbséget
attól függõen, hogy a polgármester fõállású vagy társadalmi megbízatású. Az
azonos feladat-hatáskör azonos felelõsséget is jelent. A Javaslat ezért
lehetõvé teszi a polgármesterek fegyelmi felelõsségre vonását, függetlenül
attól, hogy a tisztséget fõállásban vagy társadalmi megbízatásban látják el.
A kártérítési felelõsség megállapításánál a Javaslat a köztisztviselõkre
vonatkozó szabályokat veszi át.
9-13. §-hoz
A polgármester foglalkoztatási jogviszonya sajátos közszolgálati jogviszony. A
választott funkcióval összefüggõ sajátos kérdések külön törvényi rendezése
után a köztisztviselõi jogviszony szabályozási logikáját követve a Javaslat
meghatározza a polgármesterre is vonatkozó Ktv., valamint Mt. szabályok körét.
Eddig szabályozatlan volt az, hogy a társadalmi megbízatású polgármester,
alpolgármester feladatai ellátása érdekében milyen idõtartamot, milyen
gyakorisággal tölt (köteles tölteni) az önkormányzatnál. Országosan ez
egységesen nem rendezhetõ, ezért szükséges, hogy a képviselõ-testület
határozza meg a munkarendet. Ezzel arányban állóan állapítható meg a
polgármester tiszteletdíja is.
14-19. §-hoz
A Javaslat a tiszteletdíj felsõ határának a meghatározásánál a polgármester
illetményét, illetõleg tiszteletdíját veszi alapul, ezzel összhangot kíván
teremteni az adott önkormányzatoknál jelentkezõ önkormányzati teendõk anyagi
elismerésénél.
A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a képviselõ-testület a munkateher nagyságának
ismeretében, valamint anyagi lehetõségei szerint állapítsa meg a
tiszteletdíjakat.
A felsõ határ meghatározását az teszi szükségessé, hogy az ne legyen túlzott
mértékû, (a közvélemény által is okkal kifogásolhatóan indokolatlanul magas)
és ne legyen irreális eltérés az ország különbözõ területein.
A szabályozás nem kíván arra ösztönözni, hogy a képviselõtestületek mindenütt
állapítsanak meg tiszteletdíjat, juttatást. Erre csak akkor kerüljön sor, ha a
képviselõ munkaterhe, tényleges tevékenysége indokolja a tiszteletdíjban is
megnyilvánuló elismerést és az önkormányzat anyagi ereje lehetõvé teszi annak
megállapítását.
Ha a képviselõ bizottságban tagként vagy elnökként is tevékenykedik, indokolt,
hogy tiszteletdíja magasabb összegû legyen.
A Javaslat biztosítja, hogy a képviselõ-testület a nem képviselõ-testületi
bizottsági tagoknak is adjon tiszteletdíjat, de csak a tényleges munkájuk
elismeréseként.
A képviselõ-testület e törvény keretei között rendeletében állapíthatja meg a
tiszteletdíj mértékét és a természetbeni juttatásokat. A Javaslat lehetõséget
biztosít a képviselõtestületnek, hogy rendeletében meghatározott esetekben
(pl. ha a képviselõ üléseket mulaszt el távolmaradásával, nem vesz részt a
döntéshozatalban, nem vesz részt a bizottsági munkában, vagy más feladatát nem
látja el) a képviselõi tiszteletdíjat, illetve a természetbeni juttatást
megvonja vagy összegét (értékét) mérsékelje.
A képviselõknek a képviselõi tevékenységgel összefüggõ ténylegesen felmerült
kiadásokat számla alapján meg kell téríteni. A költségtérítés kifizetése a
polgármester engedélyével történhet.
A polgármester és alpolgármester - a tisztsége betöltése módjától függõen -
illetményt, illetõleg tiszteletdíjat kap, emiatt külön képviselõi
tiszteletdíjra nem jogosult.