Országgyûlési képviselõ
Zátószavazás elõti módosító javaslat!
dr. Gál Zoltán
az Országgyûlés elnökének
HELYBEN
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) bekezdése és 102. § (1) bekezdése alapján
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetérõl szóló T/ 4293/150 számú törvény javaslathoz a
következõ
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A törvény 57. §.- a új (2),(3),(4), (5) bekezdésekkel egészüljön ki:
" (2) Szolgálati idõnek számít a szerzõi jogvédelem alá tartózó személyes
alkotó tevékenység és elõadómûvészi tevékenység ideje, ha a mû, illetõleg az
elõadás felhasználására szerzõdést kötöttek és ennek alapján a szerzõ,
eladómûvész díjazásban részesül, kivéve, ha a díjazás
a) kulturális, tudományos és ismeretterjesztõ mû mûfordítás,
b.) ismeretterjesztõ, kulturális vagy tudományos célú beszéd, ha a díj
kifizetõje költségvetési szerv vagy intézmény, irodalmi, kulturális vagy
tudományos tevékenységet végzõ egyesület, köztestület, alapítvány,
közalapítvány, közhasznú társaság, amelynek közérdekû célja és fõtevékenysége
a szerzõi jogi védelem alá tartozó mûvek és elõadások felhasználása,
c) irodalmi mû, színmû, zenés színmû, táncjáték vagy némajáték, zenemû
szöveggel vagy anélkül,
d) rádió-vagy televíziójáték, filmalkotás,
e) képzõmûvészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok restaurálása
(festészet, szobrászet, érmészet, képgrafika, alkalmazott grafika,
könyvmûvészet, videómûvészet, multimédia, látványtervezés, intermédia és
mûvészeti kommunikáció),
f) iparmûvészeti alkotás vagy azok terve, valamint azok restaurálása (
belsõépítészet és bútortervezés, textilmûvészet, öltözködéskultúra,
bõrmûvészet, kerámia, porcelánmûvészet, üvegmûvészet, ötvösség, fémmûvesség,
színházi és film kosztüm- és díszlettervezés, látványtervezés, ipari
formatervezés, papírmûvészet, animáció, rajzfilm, alkalmazott grafika),
g) fotómûvészeti alkotás
nyilvános megjelenésébõl vagy elõadásából származik.
(3) Az irodalmi, kulturális, tudományos és ismeretterjesztõ mû ( mûfordítás)
akkor tekinthetõ nyilvánosan megjelentnek, ha
a) a felhasználására a szerzõi jogról szóló 1969. évi III. törvény (Szjt.) 26-
28. és a 30. §-a valamint a végrehajtására kiadott 9/1969. (XII.29.) MM
rendelet 21. §-a alapján felhasználási szerzõdést kötöttek és
b) a mû bármilyen hordozón rögzített példánya a felhasználónál rendelkezésre
áll és a Szerzõi Jogvédõ Hivatalnál történt nyilvántartásba vétellel vagy más
módon bizonyítható, hogy a mû a felhasználás megkezdésekor már létezett,
valamint
c) a mû felhasználási szerzõdés szerinti rendes felhasználása ténylegesen
megtörtént és ennek alapján a mûvet legalább 500 példányban kiadták, vagy
legalább 10 példányban közkönyvtárban a mû bárki számára hozzáférhetõvé vált.
(4) Az elõadómûvész elõadása, illetve az ismeretterjesztõ, kulturális vagy
tudományos célú beszéd akkor tekinthetõ nyilvánosan tartottnak, ha
a.) az elõadás megtartása és (vagy) a Szjt 49. §(1)-(2) bekezdése szerinti, az
elõadás megtartását követõ további felhasználására a Szjt 26-28. § megfelelõ
alkalmazásával, beszéd esetén pedig a szerzõi jogi védelem alá tartozó mûvek
és elõadások felhasználását közérdekû célként és fõ tevékenységként végzõ
költségvetési szervvel vagy intézménnyel, irodalmi, kulturális vagy tudományos
tevékenységet végzõ egyesülettel, köztestülettel, alapítvánnyal,
közalapítvánnyal közasznú társasággal írásban felhasználási szerzõdést
kötöttek.
b) az elõadás, illetve beszéd szerzõdés szerinti rendes felhasználása
ténylegesen megtörtént, és ennek alapján az elõadás, illetve a beszéd bárki
számára hozzáférhetõvé vált.
(5) A (2) bekezdés alapján szolgálati idõ szerzésére jogosult részére
kifizetett és adóelõleg alapját képezõ szerzõi díj után a felhasználó 24 %-os
mértékû nyugdíjbiztosítási hozzájárulást fizet és a szerzõtõl levonja a 19.§
(2) bekezdésében meghatározott nyugíjjárulékot, 24. § ( 2) bekezdésének
figyelembevételével."
Indokolás:
A javaslattal kiküszöbölhetõ az AB által kifogásolt T.54.§ (7) a)-g)
pontjaival kapcsolatban megállapított diszkriminációt, hiányosságot. Az AB
határozat szerint az alkotmányellenesség elsõsorban a törvényhozás
eszközeivel, többletnormát tartalmazó rendelkezéssel oldható fel és az AB
határozat erre tekintettel a hatályvesztés idõpontját nem a közzététel napján,
hanem az azt követõ hat hónap elteltével határozta meg.
A módosító javaslat mind az AB határozattal, mind a Szjt felhasználási
szerzõdésekre vonatkozó részeivel összhangban áll.
Budapest, 1997. július 14.
Lendvai Ildikó
országgyûlési képviselõ
MSZP