1
T/4230/60.. számú
E G Y S É G E S J A V A S L A T
a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról és felelõsségérõl
dr. Vastagh Pál
igazságügyminiszter
Budapest, 1997. június 26.
1
1997. évi ... törvény
a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról és felelõsségérõl
Az Országgyûlés az Alkotmány 39.§-a (2) bekezdésének végrehajtására
a következõ törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A törvény hatálya
1. §
A törvény hatálya kiterjed a miniszterelnökre, a miniszterekre, a
politikai és a közigazgatási államtitkárokra, valamint a helyettes
államtitkárokra (a továbbiakban együtt: állami vezetõk).
A választhatóság és a kinevezés feltételei
2. §
Miniszterelnökké megválasztható, illetõleg egyéb állami vezetõvé
kinevezhetõ minden büntetlen elõéletû, választójoggal rendelkezõ magyar
állampolgár. A közigazgatási államtitkári, valamint a helyettes államtitkári
kinevezés feltétele még a felsõfokú iskolai végzettség, valamint - ha e
törvény eltérõen nem rendelkezik - a közigazgatási szakvizsga, vagy azzal
egyenértékû képesítés.
Az összeférhetetlenség
3. §
(1) Az állami vezetõ
a)az Alkotmány vagy törvény eltérõ rendelkezése hiányában további
munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ide értve a felügyelõ bizottsági
tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezetõ tisztségét,
valamint alapítvány kezelõszervezetének tagságát is) nem létesíthet, kivéve,
ha az tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi
oltalom alá esõ szellemi tevékenységre irányul;
b)a munkaköri feladatainak ellátásából eredõ nyilvános szerepléséért
díjazásban nem részesülhet.
(2) Az állami vezetõ nem folytathat olyan tevékenységet, amely
hivatalához méltatlan, továbbá a közigazgatási és a helyettes államtitkár
olyan tevékenységet sem, amely a pártatlan, befolyástól mentes mûködését
veszélyeztetné.
(3) A Kormány tagja és a politikai államtitkár nem lehet
érdekképviseleti szervezet tisztségviselõje.
(4) A közigazgatási és a helyettes államtitkár pártban,
szakszervezetben és helyi, kisebbségi, valamint társadalombiztosítási
önkormányzatban tisztséget nem viselhet, a felsorolt szervezetek nevében vagy
érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat.
(5) Ha a közigazgatási, illetve a helyettes államtitkár
országgyûlési, helyi vagy kisebbségi önkormányzati képviselõi, illetõleg
társadalombiztosítási önkormányzati, szakszervezeti, továbbá polgármesteri
választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát a választáson
jelöltként való indulásának az illetékes választási szervnél történõ
bejelentését követõ munkanapon a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni.
A bejelentéstõl a választás hivatalos eredményének közzétételéig, illetõleg
megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a közigazgatási, illetve a he-
lyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya szünetel.
(6) A közigazgatási, illetve a helyettes államtitkár közszolgálati
jogviszonya az országgyûlési, helyi, kisebbségi, valamint
társadalombiztosítási önkormányzati képviselõvé, polgármesterré, illetõleg
szakszervezeti tisztségviselõvé történõ megválasztásával megszûnik.
4. §
(1) Az állami vezetõ a megválasztásától, illetõleg kinevezésétõl
számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló
összeférhetetlenségi okot megszüntetni.
(2) Ha az állami vezetõ az (1) bekezdésben írt kötelezettségének az
elõírt ideig nem tesz eleget, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben
összeférhetetlenségi ok merül fel
a)a miniszterelnök esetében bármely országgyûlési képviselõ írásbeli
indítványára - az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága
véleményének kikérése után - az Országgyûlés;
b)a miniszter, a politikai és a közigazgatási államtitkár esetében a
miniszterelnök írásbeli indítványára a köztársasági elnök;
c)a helyettes államtitkár esetében a közigazgatási államtitkár írásbeli
indítványára a miniszter
az indítvány kézhezvételétõl számított harminc napon belül dönt az
összeférhetetlenség kérdésében.
(3) Ha az eljárás ideje alatt az állami vezetõ a vele szemben
fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség
megállapítását mellõzni lehet.
A jogviszony keletkezése
5. §
(1) Az állami vezetõ e jogviszonya a megválasztásáról szóló,
illetõleg a kinevezési okmányban rögzített napon kezdõdik.
(2) Az állami vezetõ a megválasztása, illetõleg a kinevezése után
esküt tesz.
(3) A miniszterelnök és a miniszter (a továbbiakban együtt: a
Kormány tagja) az Országgyûlés elõtt (Alkotmány 33.§ (5) bekezdés), a
politikai és a közigazgatási államtitkár a köztársasági elnök elõtt, a
helyettes államtitkár a miniszter elõtt tesz esküt.
(4) Az állami vezetõ az eskütételt követõen kezdheti meg mûködését.
(5) A politikai, a közigazgatási és a helyettes államtitkár által
teendõ eskü szövegét a törvény melléklete tartalmazza.
II. Fejezet
A politikai vezetõk
A miniszterelnök
6. §
A miniszterelnök megbízatásának megszûnése egybeesik a Kormány
megbízatásának megszûnésével (Alkotmány 33/A.§).
7. §
A miniszterelnök, illetõleg a Kormány a köztársasági elnök útján az
Országgyûlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozatával - harminc napos
lemondási idõ megjelölésével - lemondhat megbízatásáról. A köztársasági elnök
legkésõbb a nyilatkozat kézhezvételétõl számított harmadik napon köteles
továbbítani a lemondó nyilatkozatot. Az Országgyûlés elnöke legkésõbb a
nyilatkozat kézhezvételét követõ ülésnapon tájékoztatja az Országgyûlést. A
lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
8. §
Ha a miniszterelnök megbízatásának megszûnésére az Alkotmány 33/A.§-
ának b)-d) pontja alapján kerül sor, ennek tényét az Országgyûlés elnöke
jelenti be az Országgyûlésnek.
9. §
A miniszterelnök megbízatásának megszûnése esetén
- kivéve, ha az Országgyûlés a miniszterelnöktõl a bizalmat megvonta és új
miniszterelnököt választott (Alkotmány 39/A.§ (1) bekezdés) - a köztársasági
elnök harminc napon belül javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére.
A miniszter
10. §
(1) A miniszter a jogszabályban elõírt feladat- és hatáskörében
önállóan jár el és ezért felelõsséggel tartozik.
(2) A miniszter tekintetében törvény eltérõ rendelkezése hiányában a
munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja.
11. §
A miniszter készíti elõ és ellenjegyzi a köztársasági elnöknek azt
az Alkotmány szerint ellenjegyzést igénylõ intézkedését, amely jogszabály vagy
a Kormány döntése alapján a feladat-, illetve hatáskörébe tartozik.
12. §
A minisztert akadályoztatása esetén
a)az Országgyûlés ülésén a politikai államtitkár - akadályoztatása esetén a
miniszterelnök által kijelölt másik miniszter - helyettesíti; a tárca
nélküli minisztert a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter helyette-
síti;
b)a Kormány ülésén a politikai államtitkár, tárca nélküli miniszter esetében a
miniszterelnök által kijelölt másik miniszter helyettesíti; a politikai
államtitkár akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár tanácskozási
joggal részt vehet a Kormány ülésén;
c)az Országgyûlés bizottsága ülésén a politikai államtitkár, akadályoztatása
esetén a miniszter által kijelölt állami vezetõ, vagy állásfoglalásra
jogosult köztisztviselõ, illetve a fegyveres szervek hivatásos állományú
tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42.§-a (2)
bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén a hivatásos állomány tagja,
továbbá tárca nélküli miniszter esetén az irányítási jogköre alá tartozó
személyes megbízottja képviselheti;
d)a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének
ellenjegyzésében a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter
helyettesíti;
e)a jogszabály kiadásában a helyettesített miniszter politikai államtitkára,
tárca nélküli miniszter esetében pedig a Miniszterelnöki Hivatal e
feladattal megbízott politikai államtitkára helyettesíti.
13. §
A miniszter a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett
írásbeli nyilatkozatával - legfeljebb harminc nap lemondási idõ megjelölésével
- bármikor lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó
nyilatkozat nem szükséges.
14. §
A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a
miniszter felmentésére.
15. §
(1) A miniszter a tisztségébõl eredõ kötelezettség vétkes
megszegésével okozott kárért anyagi felelõséggel tartozik. A kártérítési
felelõsségre a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) kártérítési felelõsségre irányadó rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni az a)-e) pontban foglalt eltérésekkel:
a)gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a miniszter két havi
illetményének összegét nem haladhatja meg;
b)a Ktv. 57.§-ának (2) bekezdése a)-c) pontjában felsorolt esetekben gondatlan
elkövetés esetén a miniszter hat havi illetménye erejéig felel;
c)a miniszter tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlójának a
miniszterelnököt kell tekinteni;
d)a kijelölt vizsgálóbiztos legalább politikai államtitkári megbízatást
betöltõ állami vezetõ;
e) az eljáró tanács tagjai a miniszterelnök által felkért miniszterek.
(2) A miniszternek a megbízatásával összefüggésben okozott kárért a
minisztérium a Ktv. 71.§-a (2) bekezdésének rendelkezései szerint tartozik
felelõsséggel.
16. §
(1) Ha a miniszter megbízatása a Kormány megbízatásának megszûnése
miatt szûnik meg (Alkotmány 33/B.§ a) pont), az új miniszter kinevezéséig
gyakorolja hatáskörét.
(2) A miniszteri megbízatás megszûnésének egyéb eseteiben (Alkotmány
33/B.§ b)-f) pont) a miniszterelnök a Kormány tagjai közül jelöli ki azt a
helyettest, aki az új miniszter kinevezéséig gyakorolja a miniszter
hatáskörét.
(3) Ha a miniszter megbízatása az Alkotmány 33/B.§-ának b),
illetõleg d)-e) pontja alapján szûnik meg, ennek tényét a köztársasági elnök
állapítja meg.
17. §
A miniszter megbízatásának megszûnése esetén - kivéve, ha a Kormány
megbízatása is megszûnik (Alkotmány 33/A.§) - a miniszterelnök harminc napon
belül javaslatot tesz az új miniszter személyére, illetõleg feladatának
ellátásával más minisztert bíz meg.
A politikai államtitkár
18. §
(1) A politikai államtitkár feladata a miniszter országgyûlési
képviseletének elõsegítése, az Országgyûlésben képviselettel rendelkezõ pártok
képviselõcsoportjaival, illetve a pártokhoz nem tartozó képviselõkkel való
kapcsolattartás, a társadalmi, gazdasági érdekképviseletekkel való
együttmûködés koordinálása, valamint - amennyiben törvény, a Kormány, a
miniszterelnök vagy a miniszter eltérõen nem rendelkezik - a miniszter
helyettesítése, továbbá a miniszterelnök vagy a miniszter által hatáskörébe
utalt ügyek ellátása.
(2) Politikai államtitkár meghatározott feladat elvégzésére is
kinevezhetõ.
(3) A politikai államtitkár tekintetében - törvény eltérõ
rendelkezése hiányában - a munkáltatói jogokat a miniszterelnök, illetve a
miniszter gyakorolja.
(4) A politikai államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a
miniszternek, illetõleg a miniszterelnöknek felelõsséggel tartozik.
(5) A politikai államtitkárt akadályoztatása esetén a munkáltatói
jogkör gyakorlója által kijelölt állami vezetõ helyettesíti.
19. §
A politikai államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági
elnök nevezi ki. A miniszterelnök a javaslatának megtétele elõtt kikéri a
miniszter véleményét.
20. §
A politikai államtitkár kártérítési felelõsségére, illetve a
politikai államtitkárnak okozott kár megtérítésére a 15.§ rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni azzal, hogy a vizsgálóbiztos és az eljáró bizottság
tagja a miniszterelnök által felkért, legalább politikai államtitkári
megbízatást betöltõ állami vezetõ.
21. §
(1) A politikai államtitkár megbízatása a Kormány megbízatásának a
megszûnéséig tart, azonban a politikai államtitkár az új Kormány
megalakulásáig hivatalban marad.
(2) A politikai államtitkár megbízatása az (1) bekezdésben
foglaltakon túlmenõen megszûnik:
a) lemondásával;
b) felmentésével;
c) halálával;
d) választójogának elvesztésével;
e) összeférhetetlenségének megállapításával.
22. §
A politikai államtitkár a miniszter, valamint a miniszterelnök útján
a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával - tizenöt és harminc
nap közötti lemondási idõ megjelölésével - bármikor lemondhat megbízatásáról.
A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
23. §
A politikai államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági
elnök menti fel. A miniszterelnök a javaslatának megtétele elõtt kikéri a
miniszter véleményét.
24. §
Ha a politikai államtitkár megbízatása a 21.§ (2) bekezdése a)
pontja alapján, valamint c)-d) pontja alapján szûnik meg, ennek tényét a
köztársasági elnök állapítja meg.
III. fejezet
A szakmai vezetõk
A közigazgatási államtitkár
25. §
(1) A közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt, a
jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelõen vezeti a
minisztérium hivatali szervezetét. A közigazgatási államtitkárnak a politikai
államtitkár csak a minisztert helyettesítõ jogkörében adhat utasítást.
(2) A közigazgatási államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat -
ha e törvény eltérõen nem rendelkezik - a miniszter gyakorolja.
26. §
A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a
köztársasági elnök határozatlan idõre nevezi ki. A miniszterelnök
elõterjesztését a miniszter javaslata alapján teszi meg.
27. §
(1) A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21.§ (2)
bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt okok alapján, illetõleg hivatalvesztés
fegyelmi büntetéssel, továbbá a 3.§ (6) bekezdésében foglalt esetben szûnik
meg.
(2) Ha a közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21.§
(2) bekezdésének a), illetve c)-d) pontjai, valamint a 3.§ (6) bekezdése
alapján szûnik meg, ennek tényét a köztársasági elnök állapítja meg.
(3) A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonyának
megszûnése esetén az új közigazgatási államtitkár személyére a javaslatot a
miniszterelnök harminc napon belül teszi meg.
28. §
(1) A közigazgatási államtitkár - a miniszter, valamint a
miniszterelnök útján - a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli
nyilatkozatával bármikor, harminc napos lemondási idõ megjelölésével lemondhat
a közszolgálati jogviszonyáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatko-
zat nem szükséges.
(2) A közigazgatási államtitkár lemondása esetén három hónapon
keresztül havi illetményének megfelelõ összegû juttatásra jogosult.
(3) Ha a közigazgatási államtitkár a (2) bekezdés szerinti idõtartam
alatt újabb állami vezetõi megbízást kap, a juttatás csak arra az idõre illeti
meg, amíg állami vezetõi megbízatást nem töltött be.
(4) A közigazgatási államtitkár írásbeli kérelmére a juttatást,
illetve annak még fennmaradt részét egy összegben kell kifizetni, a kérelem
kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül.
29. §
(1) A közigazgatási államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a
köztársasági elnök menti fel. A miniszterelnök elõterjesztését a miniszter
javaslata alapján teszi meg. A felmentést - kivéve, ha arra nyugállományba
helyezés miatt kerül sor - nem kell megindokolni.
(2) A közigazgatási államtitkár számára felmentését megelõzõen -
kivéve ha arra nyugállományba helyezése miatt kerül sor - képzettségének,
végzettségének megfelelõ vezetõ beosztást kell felajánlani valamely központi
közigazgatási szervnél.
(3) Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott vezetõ beosztást
elfogadja, az új kinevezésétõl (megbízatásától) számított hat hónapon át
megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha
az elõbbi magasabb volt.
(4) Ha a közigazgatási államtitkár a felajánlott állást nem fogadja
el, hat hónapi felmentési idõ illeti meg, amelynek idõtartama alatt a
munkavégzési kötelezettség alól mentesül.
(5) A közigazgatási államtitkárt felmentése esetén - kivéve, ha a
felmentésre nyugállományba helyezése miatt kerül sor - a felmentési idõre járó
illetményén túl végkielégítés illeti meg.
(6) Végkielégítés címén a Ktv. 19.§-a szerinti összegre, továbbá
ezen túlmenõen, ha a közigazgatási vagy helyettes államtitkárként eltöltött
ideje együttesen
a) a három évet nem haladja meg, hat havi;
b) a három évet meghaladja, tizenkét havi
illetményének megfelelõ összegre jogosult.
(7) Ha a közigazgatási államtitkár felmentésére nyugállományba
helyezése miatt kerül sor, a (4) bekezdés szerinti feltételekkel hat hónapi
felmentési idõ illeti meg.
30. §
(1) A fegyelmi vétséget elkövetõ közigazgatási államtitkárral
szemben kiszabható fegyelmi büntetések:
a)megrovás;
b)a megemelt alapilletménynek az illetményrendszer szerinti illetményre
történõ csökkentése;
c)személyi illetmény visszavonása;
d)a Ktv-ben meghatározott külön juttatás csökkentése, megvonása;
e)hivatalvesztés.
(2) A közigazgatási államtitkár fegyelmi ügyében érdemi határozatot
hozó három tagú fegyelmi tanács elnöke a miniszter, tagjai pedig - a miniszter
javaslata alapján, a miniszterelnök által felkért - az eljárás alá vonttal
azonos megbízatású köztisztviselõk.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a hivatalvesztést a
fegyelmi tanácsnak a miniszterelnök útján elõterjesztett javaslatára a
köztársasági elnök mondja ki.
(4) A fegyelmi tanács hivatalvesztés büntetés kiszabására irányuló
javaslatát - amely együtt jár a közigazgatási államtitkár állásából való
felfüggesztéssel - a közigazgatási államtitkár részére kézbesíteni kell. A
közigazgatási államtitkár a javaslattal szemben a Ktv. szabályai szerint
munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság jogerõs döntéséig a javaslat nem
terjeszthetõ a miniszterelnök elé.
31. §
A Ktv. kizáró rendelkezése hiányában a közigazgatási államtitkár
köztisztviselõi jogviszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
Ktv-t kell alkalmazni.
A helyettes államtitkár
32. §
(1) A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai
követelményeknek megfelelõen irányítja a minisztérium - miniszter által
feladatkörébe utalt - szervezeti egységeinek munkáját és dönt a hatáskörébe
utalt ügyekben. A helyettes államtitkár tevékenységét a közigazgatási ál-
lamtitkár irányítása alapján végzi.
(2) A miniszter által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti a
közigazgatási államtitkárt, ha az akadályoztatva van feladata ellátásában, a
minisztert azonban nem helyettesítheti.
(3) A helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén a közigazgatási
államtitkár által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti.
33. §
(1) A helyettes államtitkárt a közigazgatási államtitkár javaslatára
a miniszter nevezi ki határozatlan idõre.
(2) A minisztérium feladataihoz igazodóan a helyettes államtitkárok
számát minisztériumonként a Kormány állapítja meg.
(3) A helyettes államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat - ha
e törvény eltérõen nem rendelkezik - a közigazgatási államtitkár gyakorolja.
34. §
(1) A helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21.§ (2)
bekezdésének a)-e) pontjában felsorolt okok alapján, valamint hivatalvesztés
fegyelmi büntetéssel, továbbá a 3.§ (6) bekezdésében foglalt esetben szûnik
meg.
(2) Ha a helyettes államtitkár közszolgálati jogviszonya a 21.§ (2)
bekezdésének a), illetõleg c)-d) pontja, valamint a 3.§ (6) bekezdése alapján
szûnik meg, ennek tényét a miniszter állapítja meg.
35. §
A helyettes államtitkár - a közigazgatási államtitkár útján - a
miniszterhez intézett írásbeli nyilatkozatával
- harminc napos lemondási idõ megjelölésével - bármikor lemondhat
közszolgálati jogviszonyáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat
nem szükséges. A lemondásra egyebekben a 28.§-ban foglaltakat kell megfelelõen
alkalmazni.
36. §
A helyettes államtitkárt a közigazgatási államtitkár javaslatára a
miniszter menti fel. A helyettes államtitkár felmentésére egyebekben a 29.§-
ban foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
37. §
A fegyelmi vétséget elkövetõ helyettes államtitkárral szemben a 30.§
(1) bekezdésében meghatározott fegyelmi büntetések szabhatók ki. A 30.§ (1)
bekezdésének e) pontja szerinti hivatalvesztést a fegyelmi tanács javaslatára
a miniszter mondja ki.
38. §
(1) A Ktv. kizáró rendelkezése hiányában a helyettes államtitkár
köztisztviselõi jogviszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
Ktv-t kell alkalmazni.
(2) A tárca nélküli miniszter hivatalának vezetõjére a helyettes
államtitkárra irányadó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.
A Miniszterelnöki Hivatal vezetõi
39. §
(1) A Miniszterelnöki Hivatal élén - a miniszterelnök
elõterjesztésének megfelelõen - miniszter vagy közigazgatási államtitkár áll.
A Miniszterelnöki Hivatalban abban az esetben is, ha a Hivatalt miniszter
vezeti, közigazgatási államtitkár, politikai és helyettes államtitkárok
mûködnek.
(2) A politikai államtitkárra egyebekben a 18-24.§-t, a
közigazgatási államtitkárra a 25-31.§-t, a helyettes államtitkárra pedig a 32-
38.§-t kell megfelelõen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha a Hivatal élén
közigazgatási államtitkár áll, a minisztert egyébként megilletõ jogköröket a
miniszterelnök gyakorolja.
IV. fejezet
Az állami vezetõket megilletõ juttatások
40. §
(1) A Kormány tagja és a politikai államtitkár (a továbbiakban:
politikai tisztséget betöltõ vezetõ) társadalombiztosítási jogállására a
közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy
illetménye társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, továbbá
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(2) A politikai tisztséget betöltõ vezetõ megbízatásának idõtartama
- ideértve a 43.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátás idõtartamát is -
közszolgálati jogviszonyban töltött idõnek, illetõleg nyugdíjra jogosító
szolgálati idõnek számít.
41. §
A politikai tisztséget betöltõ vezetõ minden naptári évben külön
juttatásként legalább egy havi illetményére, jubileumi jutalomra, továbbá
idegennyelv-tudási pótlékra a köztisztviselõkre vonatkozó szabályok szerint
jogosult.
42. §
(1) A politikai tisztséget betöltõ vezetõt minden naptári évben
negyven munkanap szabadság illeti meg.
(2) A szabadság igénybevételét a Miniszterelnöki Hivatalnál
elõzetesen be kell jelenteni.
43. §
(1) A politikai tisztséget betöltõ vezetõ, ha e tisztségét legalább
három évig betöltötte és megbízatása a Kormány megbízatásának megszûnésével,
felmentésével vagy halálával szûnik meg, további hat hónapon - lemondása ese-
tén pedig további három hónapon - keresztül a havi illetményének megfelelõ
összegû juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi
hozzájárulás - valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - egészség-
biztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem.
(2) A politikai tisztséget betöltõ vezetõ halála esetén a juttatás
az özvegyet (örököst) illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és
nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás
megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehetõ
figyelembe.
(3) Amennyiben a politikai tisztséget betöltõ vezetõ megbízatása az
(1) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szûnt meg, de legalább
egy évig tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás
50%-ára jogosult.
(4) Ha a politikai tisztséget betöltõ vezetõ megbízatásának
megszûnését követõen újabb állami vezetõi megbízatást kap, a juttatás csak
arra az idõre illeti meg, amíg állami vezetõi megbízatást nem töltött be.
(5) A politikai tisztséget betöltõ vezetõ írásbeli kérelmére,
illetve halála esetén a juttatást, illetve annak még fennmaradt részét a
kérelem kézhezvételétõl, illetve a halál tényérõl való hivatalos
tudomásszerzéstõl számított tizenöt napon belül egy összegben kell kifizetni.
44. §
(1) Öregségi nyugdíjra jogosult az a politikai tisztséget betöltõ
vezetõ, aki e tisztségét legalább három évig betöltötte és akinek megbízatása
a Kormány megbízatásának megszûnésével vagy felmentése miatt szûnt meg,
feltéve, hogy a vezetõ a megbízatásának megszûnését követõ harmadik naptári év
végéig az öregségi nyugdíjra egyébként jogosító korhatárt betölti. Az öregségi
nyugdíjra jogosultság megnyílásáig a vezetõ nyugdíjának megfelelõ összeget a
központi költségvetés - a Miniszterelnöki Hivatal útján - a Nyugdíjbiztosítási
Alap számára megtéríti. A megtérítés módjáról, illetõleg az átutalási
idõközökrõl a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Nyugdíjbiztosítási
Fõigazgatóság megállapodást köt.
(2) Ha a politikai tisztséget betöltõ vezetõ az öregségi nyugdíjra
jogosító korhatár betöltése elõtt újabb állami vezetõi megbízatást kap, e
megbízatás ideje alatt a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Minden ilyen
esetben a Miniszterelnöki Hivatal a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot értesíti.
45. §
A miniszterelnök miniszterelnöki rezidencia használatára jogosult,
amelyet köteles igénybe venni. A rezidencia fenntartásának költségeit a
központi költségvetés fedezi.
46. §
(1) A miniszterelnököt megbízatásának megszûnését követõen -
kérelmére -, ha tisztségét legalább két éven át betöltötte és megbízatása nem
az Alkotmány 33/A.§ d)-e) pontjai alapján szûnt meg, megfelelõ lakáshasználati
jog illeti meg. E jogosultság a volt miniszterelnök halála esetén az özvegyet
is megilleti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt megfelelõ lakást a Miniszterelnöki
Hivatal biztosítja.
47. §
(1) A miniszterelnök a megbízatása megszûnésétõl számított további
egy évig személyes gépkocsihasználatra jogosult, ha megbízatása nem az
Alkotmány 33/A.§-ának d)-e) pontjai alapján szûnt meg.
(2) A miniszterelnököt megbízatása megszûnését követõen - ha
tisztségét legalább két éven át betöltötte és megbízatása nem az Alkotmány
33/A.§ d)-e) pontjai alapján szûnt meg - az (1) bekezdés szerinti idõtartam
elteltét követõen évi 30000 km keretig személyes gépkocsihasználat illeti meg,
feltéve, hogy a megbízatásának megszûnését követõ harmadik naptári év végéig
az öregségi nyugdíjra egyébként jogosító korhatárt betölti.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a
jogosultság a volt miniszterelnök özvegyét is megilleti évi 15000 km keretig.
(4) A személyes gépkocsihasználathoz a megfelelõ színvonalú
személygépkocsit és a gépjármûvezetõt a rendõrség biztosítja.
48. §
(1) A miniszterelnököt megbízatása megszûnését követõen két évig két
fõs titkárság alkalmazása illeti meg, ha megbízatása nem az Alkotmány 33/A.§
d)-e) pontjai alapján szûnt meg.
(2) A titkárság alkalmazásának személyi és dologi feltételeit a
Miniszterelnöki Hivatal biztosítja.
49. §
(1) A Kormány tagja részére a köztársasági elnök, a politikai, a
közigazgatási, valamint a helyettes államtitkár részére a miniszterelnök
igazolványt állít ki.
(2) Az állami vezetõk személyi anyagának nyilvántartását a
Miniszterelnöki Hivatal vezeti. A nyilvántartásra egyebekben a Ktv. VI.
fejezetében foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.
50. §
(1) Az állami vezetõ köteles a részére járó juttatások
igénybevételéhez szükséges adatokat - ide értve az adatok megváltozását is -
haladéktalanul közölni az érintett szervvel.
(2) Az állami vezetõ a jogalap nélkül felvett juttatást az erre
irányuló felhívás kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül köteles
visszafizetni.
51. §
(1) Ha az állami vezetõ megbízatása (közszolgálati jogviszonya)
nyugdíjazása miatt szûnik meg, a megbízatására (közszolgálati jogviszonyára)
utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti.
(2) Ha a Kormány tagjának megbízatása nem az (1) bekezdés szerinti
okból szûnik meg, jogosult a "v. miniszterelnök", illetõleg a "v. miniszter"
megnevezést használni, feltéve, hogy a miniszterelnök megbízatása nem az
Alkotmány 33/A.§-ának d)-e) pontja alapján, a többi kormánytag megbízatása
pedig nem az Alkotmány 33/B.§ e)-f) pontja alapján szûnt meg.
52. §
(1) Az állami vezetõ
a)hivatali lakással való ellátásra, illetõleg lakásfenntartási térítésre;
b)személyes biztosításra;
c)napidíjra és ellátmányra;
d)személygépkocsi használatára;
e)a Kormányváró helyiségek használatára;
f)közigazgatási ("K") távbeszélõ-hálózat használatára;
g)egészségügyi ellátásra;
h)a Kormány központi üdülõjének használatára
kormányrendeletben meghatározottak szerint jogosult.
(2) A Kormány az államigazgatási szervnél kormányzati feladatot
ellátó személynek államtitkári, a miniszterelnök pedig helyettes államtitkári
illetményt, illetõleg juttatásokat biztosíthat.
V. fejezet
Záró rendelkezések
53. §
(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Magyar Népköztársaság
Minisztertanácsa tagjainak és az államtitkároknak jogállásáról és
felelõsségérõl szóló 1973. évi III. törvény, az ezt módosító 1989. évi IX.
törvény, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 8.§-ának (2) bekezdése,
9.§-a és az azt megelõzõ "Államtitkári rendelkezés" alcím, valamint a 49.§ (3)
bekezdése, az államtitkárok jogállásának átmeneti szabályozásáról szóló 1990.
évi XXXIII. törvény és az azt módosító, az állam tulajdonában lévõ vállalkozói
vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény 75.§-a, a gazdasági
stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII.
törvény 157.§-a, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az
ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi
CV. törvény 114.§-a, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás
tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 41.§-a,
továbbá a miniszterhelyettesekrõl szóló 1951. évi 6. törvényerejû rendelet
hatályát veszti.
(3) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 13.§-a
helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13.§ Az Alkotmánybíróság elnöke a miniszterelnökkel, az Alkotmánybíróság
többi tagja - köztük a helyettes elnök - a miniszterrel azonos illetményben,
illetõleg juttatásokban részesül."
(4) Az Állami Számvevõszékrõl szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: ÁSZ tv.) 14.§ (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Egyebekben az Állami Számvevõszék elnöke a minisztert, elnökhelyettesei a
közigazgatási államtitkárt megilletõ juttatásokra jogosultak."
(5) Az ÁSZ tv. 14.§-ának (5) bekezdése a következõ mondattal egészül
ki:
"A számvevõ igazgató a helyettes államtitkárt megilletõ juttatásokra
jogosult."
(6) Az országgyûlési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl
és kedvezményeirõl szóló 1990. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1.§ (5)
bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"Az Országgyûlés elnöke az e törvényben meghatározottakon kívül egyebekben a
miniszterelnököt megilletõ juttatásokra jogosult."
(7) A Tv. 1.§-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi
(6) bekezdés számozása pedig (7) bekezdésre változik:
"(6) Az Országgyûlés alelnökei az e törvényben meghatározottakon kívül a
minisztereket megilletõ juttatásokra jogosultak."
(8) A Ktv. 1.§-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg
a jelenlegi (3) bekezdés megjelölése (4) bekezdésre változik:
"(3) A köztársasági elnök hivatalának, illetõleg az Alkotmánybíróság
Hivatalának vezetõje, valamint az Országgyûlés Hivatalának vezetõi az
államtitkárokkal, az országgyûlési biztos hivatalának vezetõje, továbbá a
hivatalvezetõk helyettesei, illetve a hivatalvezetõ helyettesi besorolású
vezetõk a helyettes államtitkárral azonos illetményben, illetõleg juttatásban
részesülnek."
(9) A Ktv. 2.§-ának a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki)
"a) az illetményrendszer kivételével, illetõleg a jogállásukról szóló
törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a
politikai államtitkárra,"
(10) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 4.§-ának (2)
bekezdése a következõ mondattal egészül ki:
"A KSH elnöke a közigazgatási államtitkárt, a KSH elnökhelyettesei pedig a
helyettes államtitkárt megilletõ illetményre és juttatásokra jogosultak."
(11) A Tpvt. 42.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"42.§ A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit a
közigazgatási államtitkárnak a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi illetményével azonos
díjazás, illetve azonos juttatások, a Versenytanács tagjait pedig a helyettes
államtitkárnak a hivatkozott törvény szerint megállapított havi illetményével
azonos díjazás illeti meg."
54. §
(1) E törvény hatálybalépésekor közigazgatási államtitkári, vagy
helyettes államtitkári tisztséget betöltõ személy az e kinevezésekhez a 2.§
szerint szükséges közigazgatási szakvizsgát, vagy az azzal egyenértékû
képesítést e törvény hatálybalépésétõl számított három éven belül köteles
letenni, illetõleg megszerezni.
(2) E törvény hatályba lépését követõen közigazgatási államtitkárrá
és helyettes államtitkárrá kinevezhetõ az is, aki a 2.§ szerinti képesítési
követelményekkel nem rendelkezik. Az így kinevezett közigazgatási, illetõleg
helyettes államtitkár köteles a kinevezését követõ egy éven belül a szükséges
képesítést megszerezni.
(3) Az állami vezetõk kötelesek részt venni a miniszterelnök által
meghatározott továbbképzésben.
(4) A 3.§ (1) bekezdésének a) pontjában foglalt összeférhetetlenségi
okokat - a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok
vonatkozásában - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság
igazgatósági tagjaira, a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának, illetve
felügyelõ bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni.
(5) Ahol jogszabály államtitkárt, minisztériumi államtitkárt említ,
ezen értelemszerûen a politikai, illetõleg a közigazgatási államtitkárt kell
érteni.
(6) E törvény hatályba lépésekor címzetes államtitkári tisztséget
betöltõ személy megbízatását és címhasználatát e törvény nem érinti.
(7) A politikai tisztség betöltése idõtartamának számításánál az e
törvény szerinti politikai tisztségeket egybe kell számítani.
Melléklet a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról és felelõsségérõl szóló
1997. évi ... törvényhez
Az eskü szövege a következõ:
"Én ..................... esküszöm, hogy hazámhoz: a Magyar Köztársasághoz,
annak népéhez hû leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat
megtartom; az állami és szolgálati titkot megõrzöm; megbízatásomhoz híven,
lelkiismeretesen járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar
Köztársaság fejlõdését elõmozdítsam.
(Az eskütevõ meggyõzõdése szerint:)
Isten engem úgy segéljen!"