ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Kapcsolódó módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán Úrnak
az Országgyûlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 94. § (1) és (3) bekezdése alapján a Büntetõ Törvénykönyvrõl
szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/4057.. számú törvény
javaslathoz - kapcsolódva a T/4057/54.. sz. módosító javaslathoz - az alábbi
k a p c s o l ó d ó m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elõ:
A törvényjavaslat új 50. §-sal történõ kiegészítést - és ezzel összefüggésben
új 1. §-sal, új 47. §-sal történõ kiegészítését is - javasolom:
1./ A törvényjavaslat új 1 §-sal történõ kiegészítést javasolom (egyidejûleg a
további §-ok számozása értelemszerûen megváltozik) :
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 42. § (2)
bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb
tartamú szabadságvesztést, ha)
b) terrorcselekmény (261. §),
- a légi jármû hatalomba kerítése (262. §),
- emberölés, emberrablás, erõszakos közösülés, szemérem elleni
erõszak, természet elleni erõszakos fajtalanság,
közveszélyokozás, rablás és jármû erõszakos elvétele súlyosabban
minõsülõ esetei [166. § (2) bekezdés, 175/A. § (3)-(4) bekezdés,
197. § (2) bekezdés, 198. § (2) bekezdés, 200. § (2) bekezdés,
259. § (2)-(3) bekezdés, 321. § (3)-(4) bekezdés, 321/A. § (2)-
(3) bekezdés];
(miatt szabták ki.)
2./ A törvényjavaslat új 47. §-sal történõ kiegészítést javasolom (egyidejûleg
a további §-ok számozása értelemszerûen megváltozik) :
A Btk. a következõ 321/A §-sal és az azt megelõzõ alcímmel egészül ki:
"Jármû erõszakos elvétele
321/A. § (1) Aki idegen jármûvet jogtalan használat céljából úgy vesz
el mástól, hogy evégbõl valaki ellen erõszakot avagy élet vagy testi
épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetõleg valakit
öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bûntettet
követ el, és két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztéssel
büntetendõ.
(2) A büntetés öt évtõl tíz évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
jármû erõszakos elvételét
a) fegyveresen,
b) jelentõs értékre,
c) bûnszövetségben vagy csoportosan
követik el.
(3) A büntetés öt évtõl tizenöt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a
jármû erõszakos elvételét
a) különösen nagy értékre,
b) jelentõs értékre fegyveresen, bûnszövetségben vagy
csoportosan
követik el."
3./ A törvényjavaslat új 50. §-sal történõ kiegészítést javasolom (egyidejûleg
a további §-ok számozása értelemszerûen megváltozik) :
A Btk. 327. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
327. § (1) Aki idegen jármûvet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul
használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen jármûvet
használja jogtalanul, jármû önkényes elvételét követi el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedõ szabadságvesztés,
közérdekû munka vagy pénzbüntetés, ha a jármû önkényes elvételét
kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett jármû
önkényes elvételét
a) bûnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre
megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése
nélkül bemenve,
követik el.
(3) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a jármû önkényes elvételét nagyobb értékre,
c) a kisebb értékre elkövetett jármû önkényes elvételét a (2)
bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon,
követik el.
(4) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a jármû önkényes elvételét jelentõs értékre,
b) a nagyobb értékre elkövetett jármû önkényes elvételét a (2)
bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
követik el.
(5) A büntetés két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés, ha
a) a jármû önkényes elvételét különösen nagy értékre,
b) a jelentõs értékre elkövetett jármû önkényes elvételét a (2)
bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon
követik el.
4./ A törvényjavaslat új 50. §-sal történõ kiegészítést javasolom (egyidejûleg
a további §-ok számozása értelemszerûen megváltozik) :
A szabálysértésekrõl szóló 1968. évi I. tv. 107/A § (1) bekezdése helyébe
a következõ rendelkezés lép:
107/A. § (1) Aki idegen jármûvet mástól azért vesz el, hogy
jogtalanul használja,
tízezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható.
5./ A törvényjavaslat új 50. §-sal történõ kiegészítést javasolom (egyidejûleg
a további §-ok számozása értelemszerûen megváltozik) :
A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és
végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet 28. § (1)
bekezdés j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(Nem bûncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)
j) a jármû önkényes elvételét (327. §) ötvenezer forintot meg
nem haladó értékre,
(követik el.)
INDOKOLÁS
A Büntetõ Törvénykönyv Kormány által benyújtott módosítása eredetileg nem
tartalmazott javaslatot a Btk. 327. §-nak módosítására. Ily módon - mint meg
nem nyitott javaslathoz - módosító indítványt sem lehetett ahhoz benyújtani. A
jármû önkényes elvételének idejétmúlt tényállása azonban a Fidesz-Magyar
Polgári Párt szerint alapos megreformálásra szorul, ezért indokoltnak
tartottam volna, ha a T/4057.. számú elõterjesztés erre a tényállásra is
vonatkozik. Ennek hiányában azonban nem módosító indítványt, hanem képviselõi
önálló indítványt terjesztettem a Parlament elé e tényállás módosítása
tárgyában.
Tekintettel azonban arra, hogy kormánypárti képviselõk hasonló tárgyú
indítványáról érdemben tárgyalt az Országgyûlés, illetve annak illetékes
bizottsága, ezért - eredeti szándékomnak megfelelõen - a Btk. 327. §-ra
vonatkozó javaslatomat, a T/4057.. számú Kormány elõterjesztés kapcsolódó
módosító indítványaként nyújtom be az alábbi indokok alapján.
A magyar polgárok az elmúlt években kénytelenek voltak hozzászokni hogy
jelentõs mértékben romlik a közbiztonság. Ennek egyik eleme a
bûncselekmények számának növekedése, ezen belül is a vagyon elleni
bûncselekményeké. A vagyon elleni bûncselekmények közül különösen kiemelkedik
egy nagyon súlyos bûncselekményfajta az autólopás, amely egyre jobban
bosszantja, és egyre jobban zavarja polgárokat.
Az autólopás jelenleg mást jelent a köznyelvben és megint mást jelent a
büntetõjogban. A hatályos Btk. a lopás tényállása mellett - mely természetesen
magában foglalja a gépjármû lopást is -, 1978. óta ismeri a jármû önkényes
elvételének tényállását is. Ez utóbbi esetben nincs szó a jármû végleges
eltulajdonításáról, csak a tulajdonos használati jogának elvonásáról.
Az állampolgárok persze koránt sem tesznek különbséget e két bûncselekmény
között. Annak a számára aki reggelre kelve csak hûlt helyét találja
jármûvének, annak közömbös, hogy az elkövetõ a lopás vagy a jármû önkényes
elvétele bûncselekményt valósította e meg. Számára egy a tény: jármûve nincs
meg.
Az autólopások növekvõ száma azért is bosszantja a társadalmat, mert ez végsõ
soron minden autótulajdonost érint. Nem csak a potenciális sértetti helyzete,
az állandó fenyegetettsége miatt, hanem azért is mert az autólopások okozta
társadalmi kárt ugyanez az autós társadalom fizeti meg, pl. a lopások miatt
évre-évre növekedõ biztosítások összegében is.
A Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésre álló adatai szerint 1996-ban a
lopások száma 17,9 százalékkal növekedett, és a lopásokon, a lopás
kategóriáján belül 33,6 százalékkal nõtt az autólopások száma. Ez rohamos
emelkedést jelent.
A statisztikai adatok szerint a személygépkocsi-lopások száma az elmúlt
esztendõben 16508, ezen kívül a jármû önkényes elvételével kapcsolatos
bûncselekmények száma 6937 volt. Ez is 29,3 százalékkal, tehát majdnem
egyharmadával több, mint az elõzõ esztendõben.
Köztudomású, hogy jelenleg az autótolvajok jelentõs része éppen a jármû
önkényes elvételének tényállását kihasználva bújik ki a szigorúbb
felelõsségre vonás alól, azzal érvelve, hogy igazából a gépjármûvet csak
használni akarta és nem eltulajdonítani. A felderítés, de különösen a
bizonyítás ez esetben rendkívül körülményes, nehéz.
A módosító javaslat komplex szabályozás útján kívánja ezt a kérdést rendezni.
A megoldási javaslatok között - egy korábbi szabályozáshoz hasonlóan - szóba
jött, hogy a jármû önkényes elvételének tényállása szûnjön meg, és ezáltal
minden ilyen cselekmény lopásnak minõsüljön. Ezzel a javaslattal az a gond,
hogy amennyiben az eltulajdonítási szándék nem bizonyítható, úgy a cselekmény
teljesen büntetlen marad.
Ugyanakkor a fenti okok miatt a jelenlegi helyzet sem tartható, mert hova
tovább az elkövetõk ezt a tényállást a lopás egyik privilegizált módjának
fogják fel.
A jármû önkényes elvételének tényállását tehát meg kell tartani, de csak új
megközelítése, új alapokra helyezése után. Ezzel együtt szükséges a büntetési
tételeket is megszigorítani.
A használati lopás - merthogy, a jármû önkényes elvétele ezt jelenti - nem új
keletû fogalom. Ismert a római jogból mint a "furtum usus" intézménye. Eredete
a tulajdonjog hármas egységének - rendelkezés, birtoklás, használat - ahhoz a
részéhez kötõdik, amely szerint a használat jogának elvonása olyan mértékben
érinti a tulajdonjog lényegét, hogy nem elégséges a polgári jogi reparáció
lehetõsége, de büntetõjogi védelemben is kell részesíteni.
Az idegen dolog jogtalan használata már korábban is kihágásnak minõsült, sõt
átmenetileg az 1955. évi 17. tvr. folytán bûntetté is minõsült.
A jármû önkényes elvételének tényállásához hasonló elsõ szabályozás pedig
elõször 1961-ben jelent meg a Btk.-ban, jogtalan használat címmel, de ez 1971-
ben mint önálló tényállás megszûnt és a Btk ezt a magatartást is a lopás
fogalomkörébe vonta.
A jármû önkényes elvételének jelenlegi tényállása a hatályos Btk 1978-as
elfogadásakor került a jelenlegi formájában szabályozásra és megalkotása óta
alapvetõ tartalmában nem is változott, bár két alaklommal módosult.
A tényállás mindkét módosítása a büntetési nemeket érintette. Az 1987. évi
III. törvény vagylagosan a javító nevelõ munkát is az alapeseti tényállás
büntetési nemei közé sorolta, majd ezt a büntetési nemet az 1993. évi
módosítás közérdekû munkára változtatta.
Ha a törvényi tényállás nem is, az érintett társadalmi viszonyok nagy
mértékben változtak. A bûncselekmény jogi tárgyában - a vagyoni viszonyok
fennálló rendjében - ugyanis alapvetõ módosulások történtek.
Ezért a társadalmi közös tulajdonon alapuló gazdaságot felváltó,
magántulajdonon alapuló piacgazdaságban a vagyoni viszonyok védelmének e
tekintetben is nagyobb súlyt kellene kapnia, különös tekintettel arra, hogy a
technikai fejlõdéssel együtt végbemenõ robbanásszerû motorizáció miatt az
elmúlt húsz évben többszörösére nõtt a gépjármûvek száma. A társadalmi
változás egyszerûen túlnõtt a régi szabályozáson és ezért annak új
megközelítése szükséges.
Ennek alapja az, hogy a jármû önkényes elvétele továbbra is megõrzendõ a Btk.
jelenlegi rendszerében, de megváltozott tartalommal. A jármû önkényes
elvételének tényállását a lopás tényállásához kell igazítani, oly módon,
hogy mind az alapesetnél, mind a minõsítõ körülményeknél a jármû értéke,
illetve az elkövetési magatartás kapjon hangsúlyt.
Ez a fajta megközelítés szükségessé teszi, hogy a jármû önkényes elvételének
erõszakos változata, ne minõsítõ körülményt jelentsen, hanem a rabláshoz
hasonló új tényállásként kerüljön szabályozásra.
A módosító javaslat éppen ezért szigorítani kíván a jármû önkényes elvételének
tényállásán oly módon, hogy ennél a tényállásnál is függõvé kívánja tenni a
büntetés nagyságát a jármû értékétõl, és az értéknek megfelelõen a büntetési
tételeket is a lopás megfelelõ büntetési tételéhez igazítja. Ez jelentõs
mértékben csökkentheti az ezzel az enyhébb tényállással visszaélõk számát,
hiszen az enyhébb büntetés reményében már nem lesz érdemes erre a tényállásra
hivatkozni, hiszen a lopás tényállásához hasonló e tényállás fenyegetettsége
is. A változás érinti továbbá a szabálysértési és bûncselekményi elhatárolást
a jármû önkényes elvétele esetében.
A módosító javaslat - összefüggésben a Btk. 327. §-nak módosulásával - új
tényállásként fogalmazza meg a jármû erõszakkal történõ elvételét, jármû
erõszakos elvétele címen. Ennek megfelelõen indokolt, hogy a jármû erõszakos
elvételének minõsített eseteiben - a rabláshoz hasonlóan - a
szabadságvesztés végrehajtási fokozata is meghatározásra kerüljön.
A módosító javaslat alapvetõen megváltoztatja a jármû önkényes elvételének
törvényi tényállását. Egyrészt megváltozik a bûncselekmény elkövetési tárgya.
Az idegen gépi meghajtású jármû helyett a jövõben az idegen jármû lenne az
elkövetési tárgy. Vitathatatlan tény ugyanis, hogy pl. egy vitorlás hajó-
melyek nem gépi meghajtású - olyan értéket képvisel, amelyek jogtalan
használatával szemben a szabálysértési szankció nem elégséges. Másrészt a
jármû önkényes elvételének tényállásban az elkövetési magatartások és az
elkövetési értékek kapnak jelentõséget, a lopáshoz hasonlóan. Tekintettel
arra, hogy a jármû önkényes elvétele a használati lopás egy speciális esete,
ezért nem az okozott kárhoz, hanem az elkövetési értékhez igazodik a
büntetés. Ez utóbbi azért is indokolt, mert az okozott kár - amennyiben a
használt joga sérül - egyébként is minimális lenne.
A módosító javaslat ugyancsak új alapokra helyezi a szabálysértési alakzatát
is a jármû önkényes elvételének. Míg a jelenleg hatályos szabályozás szerint
az elhatárolás alapja az, hogy gépi (bûncselekmény) vagy nem gépi
(szabálysértés) meghajtású jármûrõl van szó, addig a jövõben az elhatárolás
alapja a jármû értéke lesz. A módosítás e tekintetben is összefügg a Btk. 327.
§-nak módosításával.
Budapest, 1997. június 10.
dr. Szájer József
Fidesz-Magyar Polgári Párt