ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat
Dr.Gál Zoltán úrnak
az Országgy¾lés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveirôl szóló H/2252. számú
országgyûlési határozati javaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztjük elô:
1.)
A határozati javaslat melléklete II. rész 1. fejezet a) pontja a jelenlegi
szöveg végén az alábbi mondattal egészüljön ki:
"Lehetôleg el kell kerülni a vonatkozó kétharmados törvényekben, valamint az
Alkotmánybíróság idevágó döntéseiben már kifejtett tartalom megváltoztatását."
Indokolás
A módosító indítvány az alapjogok területén zajló szerves jogfejlôdést és a
hosszas viták következtében kiformálódott megoldásokat védi az indokolatlan
beavatkozástól. Garanciális és "energiatakarékossági" okok is egyaránt azt
indokolják, hogy hacsak égetõ tartalmi ok miatt nem elengedhetetlen, kerüljük
el a már leülepedett szövegek pusztán jogesztétikai célzatú felforgatását.
2.)
A határozati javaslat melléklete II. rész 1. fejezet f) pontja (1)
bekezdésének fg) alpontja a következôképpen módosuljon:
"fg) a lelkiismereti és vallásszabadság, amely kiterjed a meggyôzôdés szabad
megválasztására, a vallás[i] szertartások, illetve vallásos cselekmények
végzése útján, vagy egyéb módon történô gyakorlásának szabadságára, illetve a
hit tanításához, továbbá a meggyôzôdés kinyilvánításához, vagy
kinyilvánításának mellôzéséhez fûzôdô jogra. A vallásszabadság joga egyénileg
és kollektíven is gyakorolható. Az alkotmánynak továbbra is ki kell
nyilvánítania az állam és az egyház szétválasztásának elvét. Rögzítenie
szükséges továbbá az egyházak egyenjogúságának elvét is.
Indokolás
A módosítás elsô része a lelkiismereti és vallásszabadság tartalmi elemeit
igazítja vissza a hatályos alkotmány és a lelkiismereti és vallásszabadságról,
valamint az egyházakról szóló 199O.évi IV.tv. tartalommeghatározásához, mivel
az új koncepció indokolatlan sz¾kítést tartalmaz: a vallásgyakorlás módozatait
a szertartásokra korlátozná és nem szólna az ún. negatív szabadságról, a
kinyilvánítás mellôzéséhez f¾zôdô jogról sem. (Ez utóbbi jog biztosítja pl.
azt, hogy akarata ellenére ne tartsák nyilván az ember lelkiismereti
meggyôzôdését).
A módosítás második része az egyházak egyenjogúságának alkotmányos
megerôsítését szolgálja. Ezt az elvet már tartalmazza az 199O. évi IV. tv.
15.§ (3) bekezdése és a személyek jogegyenlôségébôl levezetve alkotmányos
elvként alkalmazza az Alkotmánybíróság. (Természetesen ez az elv ugyanúgy nem
jelent tényleges egyenlôsítést, mint a személyek jogegyenlôsége.) A felekezeti
egyenjogúság törvénybe iktatása szerves része a magyar polgári hagyománynak,
amelynek jelentôsebb állomásai ezen a területen az 1848. évi XX.tc, az 1868.
évi LIII.tc, az 1895. évi XLII.tc, az 1947. évi XXXII.tc. és az 199O. évi
IV.tv. Végül az elv alkotmányba emelését számos ún. kisegyház is kéri a
történelem folyamán elszenvedett megaláztatások miatt.
3.)
A határozati javaslat melléklete II. rész 1.) fejezet f) pontja (1)
bekezdésének fi) alpontja ekként módosuljon:
"fi) az oktatás és az iskolaalapítás szabadsága: ehhez kapcsolódóan annak
kimondása, hogy az állam mûködteti az oktatás szakmai és pénzügyi
ellenõrzésének rendszerét [felügyeletet gyakorol az oktatás felett]; továbbá a
tanszabadság, ideértve a szülôk jogát arra, hogy a gyermeküknek adandó
nevelést megválasszák;
Indokolás
A módosítás elsõ része az "állami felügyelet" kérdését kívánja rendbe tenni,
mert a jelenlegi megfogalmazás súlyosan félreértelmezhetõ.
A módosítás második részét az indokolja, hogy az alpont eredeti szövege a
tárgybeli szabadságjogot szû¾kítôen, csak az intézeti oldalról (az iskola és a
pedagógus oldaláról) közelíti. Szükséges továbbá a szülôk jogát a gyermeküknek
adandó nevelés megválasztásához az alanyi jogok között szerepeltetni, hiszen
ennek a jognak az alanyi jellege nem vitatható. Nem megléte, hanem csak a vele
való élés módozatai függhetnek az állam teherbíró képességétôl. Ráadásul az
államnak nincs is olyan kötelezettsége, hogy világnézetileg elkötelezett
iskolákat létesítsen, vagy tartson fenn. Az Alkotmánybíróság már tisztázta ezt
a kérdést a 4/1993. (II.12.) AB.határozatban amikor kimondta: "Az államnak
jogi lehetôséget kell biztosítania arra, hogy egyházi iskolák jöhessenek
létre, az állam maga azonban nem köteles ilyen iskolákat felállítani." (Az AB
döntésben kifejtettek az elvi élük miatt nyilván nemcsak az egyházi, hanem
minden egyéb magániskolára is állnak.)
4.)
A határozati javaslat melléklete II. rész 1.) fejezet f) pontja (1)
bekezdésének fq) alpontja így változzon:
"fq) a közérdek¾ adatok és információk nyilvánosságához való jog [,amelynek
korlátja az államtitok.] Az államtitok tartalmi elemeit maga az alkotmány
határozza meg;
Indokolás
Az információszabadságnak az államtitkon kívül még számos egyéb korlátja is
van a személyes adatok védelmérôl és a közérdek¾ adatok nyilvánosságáról szóló
hatályos kétharmados törvényünk (Avt.) értelmében. Ilyenek a szolgálati titok,
a döntéselôkészítô, vagy az ún. belsô használatú információk, valamint az Avt.
19.§ (3) bekezdésében a)-f) pontig terjedôen megjelölt információk. Célszer¾bb
tehát valamilyen általánosabb korlátozási klauzulát alkalmazni és ennél az
Avt-bôl kiindulni.
5.)
A határozati javaslat melléklete II.rész 1.) fejezet g) pontja (2)
bekezdésének gd) alpontja egészüljön ki:
"gd) a tudomány, a m¾vészet és a kultúra nemzeti értékeinek védelme és
támogatása (ideértve a m¾vészet és a kultúra nemzeti kisebbségi értékeit is);
Indokolás:
A kiegészítés egyenes következménye annak, hogy a nemzeti kisebbségek
államalkotó tényezôként is nevesítésre kerülnek. Természetét illetôen ezt a
jogot is indokolt inkább az állam teherbíró képésségétôl befolyásolt
kötelezettségeként meghatározni.
6.)
A határozati javaslat melléklete II.rész 1.) fejezet g) pontja (2)
bekezdésének gf) pontja így módosuljon:
"gf) a házasság, a család védelme;[ideértve a szülônek a gyermeknevelés
módjának megválasztására irányuló jogát]
Indokolás:
A szülôk tárgybeli jogának nem itt, hanem az alanyi jogok között kell helyet
kapnia. Lásd a 3.) sorszámú módosító indítványban írtakat.
Budapest, 1996. június 4.
dr.Fodor Gábor (SZDSZ)
dr.Mészáros István (SZDSZ)