1
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
BELÜGYMINISZTÉRIUMA
T/1876/145..szám
E G Y S É G E S J A V A S L A T
A személyazonosító jel helyébe lépô azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló törvényjavaslat
zárószavazásához
Ellenjegyezte:
Kuncze Gábor
Budapest, 1996. március " "
T ö r v é n y j a v a s l a t
a személyazonosító jel helyébe lépô azonosítási módokról és az azonosító
kódok használatáról
Az Országgyûlés, kiindulva a személyes adatok védelméhez fûzôdô alkotmányos
alapjogból, és szem elôtt tartva azt a követelményt, hogy a személyes adatok
felhasználásának átláthatóságát biztosítani kell, az információs
önrendelkezési jog arányos korlátozásával a személyazonosító jel helyébe lépô
azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról a következô törvényt
alkotja:
A törvény célja és hatálya
1. § E törvény célja, hogy rendelkezzen a személyazonosító jel helyébe lépô
azonosítási módokról, megállapítsa az azonosító kódok képzésének, kezelésének
és továbbításának szabályait, továbbá rögzítse az adatkezelôknek és az
azonosító kódokkal érintett természetes személyeknek (a továbbiakban: polgár)
az azonosító kódok használatával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.
2.§ (1) A törvény hatálya az e törvényben meghatározott azonosító kódokra, az
azonosító kódok használatára feljogosított adatkezelôkre és adatkezelésekre,
valamint a velük érintettként kapcsolatba kerülô polgárokra terjed ki.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a más törvényben meghatározott
személyazonosítási módokra, valamint a kizárólag belsô azonosításra szolgáló
technikai kódokra.
I. Fejezet
Értelmezô rendelkezések
3. § E törvény alkalmazása során:
a) azonosítási mód: a személyes adatokat is tartalmazó nyilvántartásokban
a polgár azonosítására alkalmazott olyan módszer, amely természetes
azonosító adatok (pl. név, születési idõ), illetõleg mesterségesen
képzett kódok alkalmazásával valósulhat meg;
b) adózással kapcsolatos nyilvántartás: az adózás rendjérôl szóló 1990.
évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. § (1) bekezdésében felsorolt
adóhatóságoknak az adó megállapításával, beszedésével, végrehajtásával
kapcsolatos nyilvántartásai;
c) archív nyilvántartás: a személyazonosító jel használatára 1996.
december 31-éig feljogosított szerv nyilvántartásaiban az érintett polgár
1997. január 1-je elõtt rögzített adatai.
d) kapcsolati kód: a különbözô célú adatkezelések közötti törvényes
kapcsolat elôsegítésére, megvalósítására képzett ideiglenes számjegysor;
e) társadalombiztosítási szerv: a társadalombiztosítás önkormányzati
igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény
16-17. §-aiban meghatározott szerv;
f) egészségügyi ellátóhálózat szerve: az egészségügyi szolgáltatást nyújtó
szerv vagy polgár, függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen szervezeti
vagy tulajdoni formában végzi;
g) szociális igazgatás szerve: a települési és a megyei (fôvárosi)
önkormányzat képviselô testülete, a jegyzô és fõjegyzõ, a fõvárosi és a
megyei közigazgatási hivatal vezetõje, a szociális intézmény vezetõje, a
népjóléti miniszter, valamint a Népjóléti Minisztérium;
h) munkaügyi igazgatás szerve: a megyei (fôvárosi) munkaügyi központ, az
Országos Munkaügyi Központ, valamint a Munkaügyi Minisztérium.
II. fejezet
Általános rendelkezések
4. § (1) A polgárt természetes személyazonosító adataival, vagy az azokból
kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és megfelelô mértékû
adattal kell azonosítani.
(2) Az adatkezelô az (1) bekezdésben meghatározott azonosítási mód
kiegészítésére vagy helyettesítésére a polgár azonosítására azonosító kódot is
használhat.
Az azonosító kód
5. § (1) Az azonosító kód olyan, matematikai módszerrel képzett, különleges
adatra nem utaló számjegysor, amely a polgárt az adatkezelés során
egyértelmûen azonosítja.
(2) Az azonosító kód személyes adat, ezért azt kezelni és továbbítani csak
törvényben meghatározott szabályok szerint lehet.
6. § (1) Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja az
adóazonosító jel, melynek képzési szabályait a törvény 1. sz. melléklete
tartalmazza.
(2) Az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási igazgatással
kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja a Társadalombiztosítási Azonosító
Jel (a továbbiakban: TAJ szám), melynek képzési szabályait a törvény 2. sz.
melléklete tartalmazza.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja a személyi
azonosító, melynek képzési szabályait a törvény 3. sz. melléklete
tartalmazza.
7. § (1) Az adatkezelõ az érintettel, illetve más adatkezelôvel való,
meghatározott célú kapcsolattartása során csak azt az azonosító kódot
használhatja, amelyre a feladatot meghatározó törvény ôt felhatalmazza.
(2) Az az adatkezelõ, akit e törvény az azonosító kód használatára nem
hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár elõzetes,
írásbeli hozzájárulása alapján használhatja.
(3) A polgárt a hozzájárulás megadása, megtagadása, illetve visszavonása miatt
hátrány nem érheti, a hozzájárulás megadásáért bármilyen elôny kilátásba
helyezése tilos.
(4) Az az adatkezelô, aki törvényi felhatalmazás alapján egynél több azonosító
kód használatára jogosult, a különbözô azonosító kódokat tartalmazó
nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
Az azonosító kód kiadása
8. § (1) Az azonosító kód igazolására az érintett polgárnak hatósági
igazolványt kell kiadni.
(2) A 6. § (1) - (3) bekezdésében meghatározott azonosító kódok mindegyikérôl
külön hatósági igazolványt kell kiadni. A hatósági igazolvány csak egy
azonosító kódot tartalmazhat.
9. § (1) Az azonosító kód képzése és a hatósági igazolványnak a polgár részére
elsô alkalommal történô kiadása díjmentes.
(2) Díjmentesen kell kiadni a hatósági igazolványt akkor is, ha a korábban
kiadott igazolványban szereplõ adat megváltozott, téves, illetve a
megváltozott adat beírására szolgáló rovat betelt.
10. § A hatósági igazolvány kiadásáért az általános tételû eljárási illetéknek
megfelelô összegû igazgatási szolgáltatási díjat fizet a polgár, ha az új
hatósági igazolvány kiadása a birtokából való kikerülés (lopás, elvesztés,
megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt válik szükségessé.
III. fejezet
Az adóazonosító jel
11. § (1) Az adóazonosító jelet az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (a
továbbiakban: állami adóhatóság) képezi.
(2) Ahol más jogszabály adószámot említ, azon 1997. január 1-jétôl a
vállalkozási tevékenységet, illetôleg általános forgalmi adó-köteles
tevékenységet folytató magánszemély adóazonosító jelét is érteni kell.
12. § (1) Az adóazonosító jelrôl kiadott hatósági igazolvány az adóigazolvány.
(2) Az adóigazolvány tartalma:
a) családi és utónév,
b) anyja neve,
c) születési hely, idô,
d) adóazonosító jel,
e) a kiállítás kelte.
13. § (1) Az állami adóhatóság az adóigazolványt hivatalból állítja ki és
legkésõbb 1996. szeptember 30-áig megküldi annak az adózó polgárnak, aki a
nyilvántartásában szerepel.
(2) Az az adózó polgár, aki az adóigazolványát az (1) bekezdésben megjelölt
idôpontig nem kapta meg, illetôleg aki elsô ízben 1996. évben szerez
adóköteles jövedelmet, az adóigazolványt a természetes személyazonosító
adatait és lakcímét tartalmazó kérelemmel igényelheti az állami adóhatóságtól.
14. § Az állami adóhatóság az 1996. szeptember 30-áig megküldendô
adóigazolványt a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének a
nyilvántartásából átvett adatok (családi és utónév, anyja neve, születési hely
és idô) alapján állítja ki.
15. § Az adóigazolványt a polgár köteles megõrizni, és annak adatait
felhívásra - személyazonosságának hitelt érdemlõ igazolása mellett -
megismerhetõvé tenni az adóhatóság, valamint az adózással kapcsolatban
adatszolgáltatásra kötelezett szerv számára.
16. § Ha a polgár birtokából az adóigazolvány kikerül, e tényt haladéktalanul
be kell jelenteni az állami adóhatóságnak.
17. § Az állami adóhatóság az adóigazolványt bevonja, ha
a) a polgár elhalálozott,
b) az országot véglegesen elhagyni szándékozó polgár az adójának soron
kívüli megállapítását kéri,
c) az adózó által felhasznált adóigazolvány hamis vagy hamisított, illetve
az adóigazolványba bejegyzett adatok tévesek, vagy hamisítottak,
d) az abban lévô adat megváltozott.
Az adóazonosító jel használata
18. § (1) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelet az Art.-ben meghatározott
feladatkörében eljárva, az adótitokra vonatkozó rendelkezések figyelembe
vételével használja.
(2) Az adóazonosító jel használatára az adózással kapcsolatos nyilvántartás
vezetéséhez más adóhatóság (Art. 6. § (1) bek. b/-d/ pontok) is jogosult.
(3) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelrôl a (2) bekezdés szerinti
szervet megkeresésre tájékoztatja.
19. § Az állami adóhatóság részére törvény alapján adatszolgáltatásra
kötelezett szerv az adóazonosító jelet e feladata teljesítésével
összefüggésben használhatja.
20. § (1) Az adóazonosító jel megismerésére törvényben meghatározott
feladatkörében eljárva jogosult:
a) az Állami Számvevõszék, ellenõrzési tevékenységének a végzéséhez;
b) a pénzügyminiszter, az adóztatás ellenõrzésével, felügyeletével
összefüggésben.
(2) Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében
eljárva jogosult:
a) az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az
elkülönített állami pénzalap kezelõje, az általa kezelt alap javára
teljesítendõ kötelezõ befizetéssel összefüggésben;
b) az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ,
annak megállapítása érdekében, hogy a polgárnak a munkanélküli ellátás
mellett van-e keresõ tevékenységbõl származó jövedelme; illetõleg annak
ellenõrzése céljából, hogy a polgár eleget tett-e munkavállalói járulék
befizetési kötelezettségének;
c) a bíróság, igazságszolgáltatási feladatának ellátásával, valamint az
adózással kapcsolatos közigazgatási határozat törvényességi
felülvizsgálatával összefüggésben;
d) a nyomozóhatóság, az ügyész által jóváhagyott megkeresés alapján, ha az
adóazonosító jel megismerése a büntetõeljárás megindítása vagy
lefolytatása érdekében szükséges;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben
meghatározott feladataik ellátásához.
IV. Fejezet
A TAJ szám és annak használata
21. § (1) A TAJ számot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a
továbbiakban: OEP) képezi.
(2) A 8. § (1) bekezdés szerinti hatósági igazolvány tartalma:
a) családi és utónév,
b) születési idô,
c) TAJ szám, valamint
d) a kiállító szerv bélyegzõlenyomata és a kiállító személy aláírása.
(3) A TAJ számról szóló hatósági igazolványt az érintettnek az OEP juttatja
el.
(4) A (3) bekezdés szerinti hatósági igazolvánnyal egy tekintet alá esik a TAJ
szám igazolására e törvény hatályba lépése elõtt kiadott hatósági
bizonyítvány. Az OEP a TAJ szám igazolására az e törvény hatályba lépése elõtt
rendszeresített hatósági bizonyítványt 1996. december
31-éig adhatja ki.
(5) A (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalma:
a) családi és utónév,
b) leánykori családi és utónév,
c) születési hely, idõ,
d) anyja neve,
e) TAJ szám,
f) a hatósági bizonyítvány kiállításának idõpontja.
(6) E törvény 8. § (1) bekezdése szerinti hatósági igazolvánnyal esik egy
tekintet alá a külön törvény szerint kiállított, az egészségügyi
szolgáltatásra való jogosultságot is igazoló okirat.
22. § Azt a polgárt, aki nem rendelkezik TAJ számmal, de jogosulttá válik
egészségügyi szolgáltatásra, munkanélküli vagy szociális ellátásra, külön
kérelemre külön törvény alapján, az OEP TAJ számmal látja el.
23. § A TAJ számot a következô szervek az alábbiakban meghatározott célból
kezelhetik:
a) a társadalombiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetôhellyel
rendelkezô munkáltató, illetve a társadalombiztosításról szóló 1975. évi
II. törvényben (a továbbiakban: Tbtv.) elõírt adatszolgáltatásra
kötelezett szerv
(munkáltató, polgár vagy intézmény) a Tbtv.-ben meghatározott járulék
bevallásával, befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek
által folyósított pénzbeni ellátásokra való jogosultsággal, azok
kifizetésével, illetve ellenôrzésével kapcsolatban;
b) a társadalombiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatás
teljesítésének és igénybevételének ellenôrzése céljából;
c) az egészségügyi ellátóhálózat szerve az alap- és szakellátással, a
gondozóhálózati ellátással, a vérellátással és a mentéssel kapcsolatban,
továbbá a közegészségügyi-járványügyi érdekbôl végzett feladatával
összefüggésben, valamint a szociális intézmény a szakellátással
kapcsolatos feladatának ellátása céljából;
d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban:
ÁNTSZ) megyei (fôvárosi), városi (fôvárosi kerületi) intézete (a
továbbiakban: ÁNTSZ intézete), közegészségügyi-járványügyi, valamint
jogszabályban meghatározott szociális feladata ellátása érdekében;
e) a szociális igazgatás szerve, a szociális intézmény vezetõje, a
szociális ellátás megállapításával és folyósításával összefüggésben;
f) a munkaügyi igazgatás szerve, a munkanélküli ellátással, a
foglalkoztatást elõsegítõ támogatással és munkaerõ-piaci szolgáltatással
kapcsolatos tevékenysége, valamint ellenõrzési eljárása során, továbbá a
munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató e tevékenysége körében;
g) a fogvatartó szerv, a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra
jogosultsága keletkezésével, megszûnésével összefüggô adatszolgáltatás,
illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben
való ellátása érdekében.
24. § A TAJ szám továbbítására jogosultak:
a) a társadalombiztosítási szervek egymás között, valamint a
társadalombiztosítási kifizetôhellyel rendelkezô munkáltató, illetve a
Tbtv. alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv (munkáltató, polgár és
intézmény) a társadalombiztosítási szerv részére a
Tbtv.-ben meghatározott járulék bevallásával és egyéb követelések
befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által
folyósított pénzbeli ellátásra való jogosultsággal, annak kifizetésével,
illetve ellenôrzésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából;
b) az egészségügyi ellátóhálózat szerve, a társadalombiztosítási szervnek
az egészségügyi szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ellenôrzése
céljából;
c) az egészségügyi ellátóhálózat szervei egymás között, az alap- és
szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, valamint a
mentésüggyel kapcsolatban, továbbá közegészségügyi-járványügyi
feladataikkal összefüggésben;
d) az ÁNTSZ intézetei egymás között, közegészségügyi-járványügyi
feladataikkal összefüggésben;
e) az egészségügyi ellátóhálózat szerve, az ÁNTSZ intézete részére a
közegészségügyi-járványügyi feladatokkal összefüggésben;
f) az egészségügyi ellátóhálózat szerve a 23. § e) pontja szerinti
szerveknek a szociális ellátás megállapításával összefüggésben;
g) a 23. § e) pontja szerinti szervek egymás között, továbbá a megyei
(fôvárosi) munkaügyi központ, a 23. § e) pontja szerinti szervek részére a
szociális ellátás megállapításával és folyósításával összefüggésben;
h) a munkaügyi igazgatás szerve, a munkanélküli ellátással, a
foglalkoztatást elõsegítõ támogatással és munkaerõ-piaci szolgáltatással
kapcsolatos tevékenysége, valamint ellenõrzési eljárása során, továbbá a
munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató, e tevékenységével
összefüggésben;
i) a fogvatartó szervek egymás között, továbbá az egészségügyi ellátó
hálózat szervének a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra
jogosultságának keletkezésével, megszûnésével összefüggô adatszolgáltatása,
illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben
való ellátása érdekében.
25. § A 23.-24. §-okban meghatározott szerv kérésére a polgár
- személyazonosságának hitelt érdemlõ igazolása mellett - TAJ számát köteles
megismerhetôvé tenni.
26. § (1) Az OEP kapcsolati kódot képezhet az ugyanazon polgárra vonatkozó,
rendszeresen ismétlôdô adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az
adatszolgáltatást kérô nyilvántartásának karbantartása céljából. Ugyanazon
polgárra adatkérônként más-más kapcsolati kódot kell képezni.
(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az OEP határozza meg. A
kapcsolati kód nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a TAJ számmal és a
személyazonosító jellel, továbbá nem származtatható azokból.
(3) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra
használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind az OEP, mind az
adatkérô nyilvántartásából törölni kell. A kapcsolati kódot csak az OEP,
valamint az adatszolgáltatást kérô kezelheti és továbbíthatja.
27. § A társadalombiztosítási szerv az általa folyósított ellátások
azonosítására, valamint a polgár járulék-befizetésének és egyéb követelések
nyilvántartása céljából - a TAJ szám helyett - törvény felhatalmazása alapján
más azonosítót is használhat.
V. Fejezet
A személyi azonosító és annak használata
A személyi azonosító
28. § A személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
(a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó polgárok azonosítására a
személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve képezi.
29. § (1) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány tartalma:
a) családi és utónév,
b) leánykori név,
c) születési hely, idõ,
d) anyja neve,
e) személyi azonosító.
(2) Az Nytv. hatálya alá tartozó, külföldön élõ magyar állampolgár hatósági
igazolványa az (1) bekezdésben szereplõ adatokon túl az érintett magyarországi
tartózkodási helyét és annak érvényességi idejét is tartalmazza.
(3) A Magyar Köztársaság területén élõ 14 éven aluli magyar állampolgár,
valamint a 14 éven aluli bevándorolt vagy menekültként elismert, továbbá korra
való tekintet nélkül az Nytv. hatálya alá tartozó, a cselekvõképességet kizáró
vagy korlátozó gondnokság alatt álló polgár hatósági igazolványa az (1)
bekezdésben szereplõ adatokon túl az érintett lakóhelyét, valamint
tartózkodási helyét, és az utóbbi érvényességi idejét is tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti hatósági igazolvánnyal egy tekintet alá esik a
személyazonosító jelrõl kiállított hatósági bizonyítvány, illetôleg a
személyazonosító jelet tartalmazó más hatósági igazolvány.
A személyi adat- és lakcímnyilvántartás kapcsolatrendszere
30. § A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve a polgárról személyi
azonosítóval vagy annak alapján csak törvény felhatalmazása esetén vagy a
polgár írásos hozzájárulásával szolgáltathat adatot.
31. § A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyi azonosítót
csak a kezelésére jogosultnak - jogosultsága keretein belül - továbbíthatja.
A személyi azonosító kezelésére jogosultak
32. § A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével -
jogosult:
a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve, a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás vezetéséhez;
b) az Nytv. alapján a személyi adat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez
adatszolgáltatásra kötelezett szerv vagy polgár, adatszolgáltatási
feladatai teljesítéséhez;
c) az anyakönyvvezetõ, a Nytv.-ben meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettsége teljesítéséhez, valamint a személyi azonosító anyakönyvbe
történô bejegyzéséhez;
d) a külképviseleti hatóság, olyan ügy intézéséhez, amelyben a személyi
azonosító kezelésére az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkezõ
hazai hatóság jogosult;
e) az állami ingatlan-nyilvántartás szerve, belsõ azonosítóként, a külön
törvényben meghatározottak szerint, az ingatlan-tulajdonosok, illetve az
ingatlannal kapcsolatos bármely joggal vagy kötelezettséggel
összefüggésben, a nyilvántartásba bejegyzett polgár azonosításához;
f) a hadkiegészítô parancsnokság, a katonai szolgálat teljesítésének
idôtartama alatt az állományilletékes katonai szervezet, valamint a Honvéd
Vezérkar illetékes adatfeldolgozó szerve, a honvédelemrôl szóló 1993. évi
CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 73. §-a szerinti katonai nyilvántartás
vezetéséhez, valamint a háborús veszteség-nyilvántartással kapcsolatban
nemzetközi megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítéséhez;
g) a választási szerv és a választási munkacsoport, az országgyûlési
képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és kisebbségi önkormányzati
képviselõk, a polgármesterek, a társadalombiztosítási képviselõk
választásáról, valamint a népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló
törvényekben elõírt feladatai ellátásához;
h) a választójoggal nem rendelkezõ polgárok nyilvántartását vezetõ,
valamint a neki adatot szolgáltató szerv, a választójoggal nem rendelkezõk
nyilvántartásának vezetéséhez;
i) a polgármester, (fõpolgármester), a népiülnök-választási eljárásban a
választójogosultság ellenõrzéséhez;
j) az idegenrendészeti szerv a törvényben meghatározott feladatai
ellátásához,
k) a rendõrség a polgári kézi lõfegyverekkel, lõszerekkel, gáz- és
riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal,
pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és
pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási
eljáráshoz,
l) az Országgyûlés elnöke, a népszavazásról, népi kezdeményezésrõl szóló
törvény alapján a részére átadott aláírásgyûjtõ ívek átvétele
tekintetében;
m) a helyi népi kezdeményezésrõl és a helyi népszavazás-kezdeményezésrõl
szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati szerv, az
összegyûjtött aláírások átvétele és azok hitelesítése tekintetében;
n) a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó
törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;
o) a nyomozóhatóságok a bûnüldözési célú feladataik ellátásához.
33. § A polgár a személyi azonosítóját - személyazonosságának hitelt érdemlõ
igazolása mellett - a 32. § a/-k/ és n/-o/ pontjaiban felsorolt szerveknek az
ott megjelölt feladataik ellátásához köteles megismerhetõvé tenni.
34. § (1) A polgár személyi azonosítóját
a) a népi kezdeményezést, népszavazást kezdeményezõ szervnek és polgárnak
átadhatja, illetôleg;
b) a választási eljárásban a jelöltajánlást gyûjtõ szervnek és polgárnak
jelöltállítási jogának gyakorlásakor köteles átadni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv és polgár az aláírások gyûjtése során
jogosult a személyi azonosító kezelésére.
35. § A személyi azonosítót a polgár elõzetes írásbeli hozzájárulásának
tartalma szerint jogosult kezelni az az adatkezelõ, akit az érintett erre
feljogosít.
A személyi azonosító továbbítása
36. § A személyi azonosító továbbítására jogosult:
a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve akkor, ha az
adatszolgáltatást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérô
részére teljesíti;
b) a 32. § b) pontja szerint adatot szolgáltató szerv vagy polgár, a
személyi adat- és lakcímnyilvántartás illetékes szervének;
c) az adatkezelõ, ha törvény alapján a személyi azonosító alkalmazásával a
személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatás igénylésére
jogosult, a személyi adat- és lakcímnyilvántartástól történõ
adatszolgáltatás igényléséhez;
d) a népi kezdeményezést, népszavazást kezdeményezõ szervezõ, az
összegyûjtött aláírásoknak az Országgyûlés elnökének, illetve a
polgármesternek (fôpolgármesternek) történõ átadásakor;
e) a választójoggal nem rendelkezõ polgárok nyilvántartásának vezetéséhez
adatszolgáltatásra kötelezett szerv, e kötelezettsége teljesítésekor;
f) a választójoggal nem rendelkezõk nyilvántartását vezetõ szerv, a népi
kezdeményezést, a népszavazás-kezdeményezést aláírók adatai
hitelesítéséhez, a választások lebonyolításához a választási szervnek, a
munkacsoportnak és a bíróságnak teljesített adatszolgáltatáskor;
g) a polgármester, (fõpolgármester) a népiülnök-választási eljárásban, a
választójoggal nem rendelkezõk nyilvántartását vezetõ szervtõl történõ
adatszolgáltatás igényléséhez;
h) a választójoggal nem rendelkezõk nyilvántartását vezetõ szerv a
népiülnök-választási eljáráshoz a polgármesternek, (fõpolgármesternek)
teljesített adatszolgáltatáskor;
i) az idegenrendészeti szervek, a törvényben meghatározott feladataik
ellátásához egymás között, valamint a nyomozóhatóság részére;
j) a polgári kézi lõfegyverekkel, lõszerekkel, gáz- és
riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal,
pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és
pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási
eljárást lefolytató rendôrségi szervek egymás között, valamint a
nyomozóhatóság részére;
k) a 32. § f) pontjában felsorolt szervek egymás között, a Hvt.-ben
meghatározott feladataik ellátásához;
l) a külképviseleti hatóság, a hatáskörébe utalt ügyek intézése keretében
a hatáskörrel rendelkezõ hazai hatóságnak;
m) az Országgyûlés elnöke, a részére átadott aláírásoknak az Országos
Választási Bizottsághoz történõ megküldésekor;
n) a helyi népi kezdeményezés, népszavazás-kezdeményezés összegyûjtött
aláírásainak átvételére önkormányzati rendeletben feljogosított személy,
az aláírások hitelesítésre történõ megküldésekor;
o) a jelöltajánlást gyûjtõ szerv és személy, az ajánlásoknak vagy
aláírásgyûjtõ íveknek a választási szervhez történõ továbbításakor;
p) a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó
törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;
r) a nyomozóhatóságok a bûnüldözési célú feladataik ellátásához;
s) az érintett elõzetes, írásbeli hozzájárulása szerint a továbbításra
feljogosított adatkezelõ;
t) feladatai ellátásához a választási szerv és a választási munkacsoport
egymás között, illetve a bíróságnak, a választási eljárással összefüggõ
kifogások elbírálásához.
Rendszeres adatátadás a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból
37. § (1) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód
alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:
a) az állami adóhatóságnak, az adóalanyok nyilvántartásában szereplô
polgár családi és utónevének (nôk esetében beleértve a leánykori családi
és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és idôpontjának,
lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön
tartózkodásának tényérôl vagy az onnan való visszatérésérôl, továbbá az
érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról;
b) az OEP-nek, az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplô polgár
családi és utónevének (nôk esetében beleértve a leánykori családi és
utónevet is), anyja nevének, születési helyének és idôpontjának, családi
állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról,
ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényérôl vagy az onnan való
visszatérésérôl, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges
elhagyásáról, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek
nyilvántartásában szereplô adatairól;
c) az Országos Nyugdíjbiztosítási Fôigazgatóságnak, a nyugdíjbiztosítási
nyilvántartásában szereplô polgár családi és utónevének (nôk esetében
beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési
helyének és idôpontjának, családi állapotának, lakóhelyének - ennek
hiányában tartózkodási helyének - változásáról, ideiglenesen külföldön
tartózkodásának tényérôl vagy az onnan való visszatérésérôl, továbbá az
érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról.
(2) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító
alkalmazásával - rendszeres adatszolgáltatást teljesít:
a) a honvédelmi igazgatás szervének, a katonai nyilvántartásban szereplõ
polgár családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és
idôpontjának, személyi azonosítójának, családi állapotának, lakóhelyének,
tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának
tényérôl vagy az onnan való visszatérésérôl, továbbá az érintett
elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról, továbbá a honvédelmi
kötelezettség alá esõ polgárok elsõ alkalommal történõ nyilvántartásba
vételéhez a polgár természetes személyazonosító adatairól, személyi
azonosítójáról, családi állapotáról és lakcímérõl,
b) az idegenrendészeti szervnek, a bevándorolt polgár családi és
utónevének (nôk esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is),
anyja nevének, születési helyének és idôpontjának, családi állapotának,
lakóhelyének - ennek hiányában tartózkodási helyének - változásáról,
ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényérôl vagy az onnan való
visszatérésérôl, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges
elhagyásáról.
(3) Az adatszolgáltatást az (1) és (2) bekezdés alapján igénybevevô szervek az
adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha törvényben elôírt feladataik
ellátása érdekében az általuk kezelt adatok idôszerûségét biztosítani kell, és
csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az
idôszerûséget biztosítani kell.
VII. fejezet
A személyazonosító jel kezelésére, továbbítására
vonatkozó átmeneti rendelkezések
38. § (1) A Nytv. 37. § (2)-(3) bekezdésében a személyazonosító jel
használatára feljogosított szerv, a rá vonatkozó határidô után
a) a személyazonosító jelet csak archív nyilvántartásában, az archív
nyilvántartás adatainak törvényben meghatározott selejtezési idõpontjáig
kezelheti;
b) a személyazonosító jelet adatigénylés céljából a személyi adat- és
lakcímnyilvántartás szervének, illetve törvényben elõírt adattovábbítási
kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jel kezelésére
feljogosított adatkezelõnek továbbíthatja;
c) a személyazonosító jel alkalmazásával csak archív nyilvántartásának a
természetes személyazonosító adatokkal és lakcímmel történõ kiegészítése
céljából igényelhet adatot a személyi adat- és lakcímnyilvántartás
szervétõl. Ennek érdekében a személyazonosító jelet a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás szerve számára továbbítja.
(2) A Nytv. 37. § (4) bekezdésében említett adatkezelõ, 1996. december 31.
után a személyazonosító jelet csak archív nyilvántartásában, az archív
nyilvántartás adatainak törvényben meghatározott selejtezési idõpontjáig
kezelheti.
39. § (1) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve 1996. december 31.
után - a 38. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt adatigénylésre adott válasz
kivételével - személyazonosító jelet nem továbbíthat.
(2) Az adóhatóság a személyazonosító jelet az elévülési idõn belül
adatszolgáltatás igényléséhez a személyi adat- és lakcímnyilvántartás
szervének, illetve - 1996. december 31-éig - törvényes adatszolgáltatási
kötelezettsége teljesítéséhez annak a szervnek továbbíthatja, amely a
személyazonosító jel kezelésére jogosult.
(3) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve - a személyazonosító jelet
is tartalmazó adatszolgáltatási igényre adott válasz kivételével - az
adóhatóságnak a személyazonosító jelet 1996. december 31-e után nem
továbbíthatja.
(4) A munkáltató és kifizetõ a személyazonosító jelet az Art.-ben
meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében kezelheti és az állami
adóhatóságnak továbbíthatja.
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. § (1) A Kormány a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyi azonosító
használatára feljogosított adatkezelôkre, az adatkezelésekre és az
adattovábbításokra vonatkozó részletes szabályozást tartalmazó
törvényjavaslatot - a vonatkozó ágazati törvények módosításával - 1996.
április 30-áig terjessze az Országgyûlés elé, azzal, hogy e törvény hatályba
lépésének idôpontja 1996. szeptember 1-je legyen.
(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a személyes adatok védelmérôl
és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, továbbá
az adatkezelôre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a
közigazgatási adatkezelésekre vonatkozó államigazgatási felügyeleti
tevékenységet, valamint az ezzel kapcsolatos feladat- és hatásköröket.
Módosuló rendelkezések
41.§. (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
- többször módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 18. §-a
az alábbi h) ponttal egészül ki:
" h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).".
(2) Az Sztv. 20. § a) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
"a) a 18. § a)-h) pontjaiban meghatározott adatokat;".
42. § Az illetékekrôl szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésének
29. pontja az alábbiak szerint módosul:
"«\ref \ref \szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 12»29. a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásával összefüggõ eljárás, ide nem
értve a nyilvántartásból történõ - külön jogszabály alapján igazgatási
szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá esõ - adatszolgáltatást,
valamint a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolvány újbóli
kiadását, ha arra a korábban kiadott hatósági igazolvány megsemmisülése,
megrongálódása, elvesztése, ellopása miatt került sor.«\kjhiv \ref
\szimbÓlum SYMBOL \f "Symbol" \s 12»".
43. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) az alábbiak szerint módosul:
a/ az Nytv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következô rendelkezés lép:
"(5) A nyilvántartás szervei statisztikai célra - a népszámlálással
kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú
adatkezelése kivételével - csak olyan módon szolgáltathatnak adatot,
amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre."
b/ az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"b) magyar vagy nem magyar állampolgárságát (a továbbiakban:
állampolgárság), valamint menekült vagy bevándorolt státusát;".
c/ az Nytv. 13. §-a új (6)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
"(6) A személyazonosító jelet a polgár elôzetes írásbeli hozzájárulásának
tartalma szerint jogosult kezelni az a szerv vagy polgár is, akit az
érintett erre feljogosított.
(7) személyazonosító jelrõl szóló hatósági bizonyítvány tartalmazza a
polgár
a) családi és utónevét,
b) leánykori nevét,
c) születési helyét, idejét,
d) anyja nevét,
e) személyazonosító jelét.
(8) Az Nytv. hatálya alá tartozó külföldön élõ magyar állampolgár hatósági
bizonyítványa a (7) bekezdésben szereplõ adatokon túl az érintett
magyarországi tartózkodási helyét és annak érvényességi idejét is
tartalmazza.
(9) A Magyar Köztársaság területén élõ, 14 éven aluli magyar állampolgár,
valamint a 14 éven aluli bevándorolt vagy menekültként elismert, továbbá
korra való tekintet nélkül az Nytv. hatálya alá tartozó, a
cselekvõképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt álló polgár
hatósági bizonyítványa a (7) bekezdésben szereplõ adatokon túl az érintett
lakóhelyét, valamint tartózkodási helyét és az utóbbi érvényességi idejét
is tartalmazza."
d/ az Nytv. 14. §-a i) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép és a 14.
§-a a következô új m) ponttal egészül ki:
"i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar
állampolgárság megszûnésérõl;
m) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott idõpontig a rendõrségnek a
doktori cím személyazonosító igazolványba történõ bejegyzésérõl szóló
értesítése."
e/ az Nytv. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés
lép.
"b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely,
születési idõ, családi állapot, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés
oka {11. § (4) bekezdés és a 12. §}, helye és ideje;"
f/ az Nytv. 17. §-a a következô új (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A személyazonosító igazolvány száma alapján bármely polgár, jogi
személy és jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet írásba foglalt
kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén a
személyazonosító igazolvány érvényességének, elvesztésének, ellopásának,
megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényérôl adatok
szolgáltathatók."
g/ az Nytv. 21. §-a az alábbi h) ponttal egészül ki:
"h) a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI
törvényben meghatározott feladatai ellátásához."
h/ az Nytv. 22. § b) pontja helyébe a következô rendelkezés lép:
"b) a honvédelmi igazgatás szerve a honvédelmi kötelezettség alá tartozó
polgárok nyilvántartásának vezetéséhez, illetve a háborús veszteség-
nyilvántartással kapcsolatos kötelezettsége teljesítéséhez;".
i/ az Nytv. 23. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"23. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja
szerinti adatok igénylésére jogosultak:
a) a választási szerv és a választási munkacsoport az országgyûlési, a
helyi önkormányzati képviselõk, a kisebbségi önkormányzati képviselõk, a
polgármesterek, a társadalombiztosítási képviselõk választásáról, a
népszavazásról és a népi kezdeményezésrõl szóló törvényekben és
önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben
elõírt feladatok ellátásához;
b) a választójoggal nem rendelkezõ polgárok nyilvántartását vezetõ szerv a
nyilvántartás vezetéséhez;
c) a választójoggal nem rendelkezõ polgárok nyilvántartását vezetõ szerv
részére adatszolgáltatásra kötelezett szerv, adatszolgáltatási feladatai
teljesítéséhez."
j/ az Nytv. 24. § (1) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása
érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és
feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozóhatóságok bûnüldözési
tevékenységük ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a
nyilvántartásba felvett adatok teljes körének (17. § (2) bekezdés d) pont)
igénylésére jogosultak".
k/ az Nytv. a következô új 24/A §-sal egészül ki:
"24/A § (1) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve kizárólag az
ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlõdõ csoportos
adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást
kérõ nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot
képezhet.
(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérõ nem
határozhatja meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle
adatszolgáltatásoknál adatkérônként eltérô tartalmú kapcsolati kódot kell
képezni.
(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel
és a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem
lehet azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító
jellel, illetôleg nem származtatható azokból.
(4) A kapcsolati kódot csak a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve,
valamint az adatszolgáltatást kérõ kezelheti, azt továbbítani csak az
adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.
(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra
használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyi
adat- és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérõ nyilvántartásából
törölni kell."
l/ az Nytv. 27. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(3) A tartózkodási helyet - annak bejelentésétõl számított két éven belül
- a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzõnél ismét be kell jelenteni.
Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény
erejénél fogva megszûnik.".
m/ az Nytv. 29. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"f) lakcímét, illetve tartózkodási helyének érvényességi idejét;"
44. § (1) Az Nytv. 9. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következô rendelkezés
lép:
"b) a helyi szervek, az anyakönyvvezetõ, valamint a külképviseleti szervek
útján gondoskodik a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról és
visszavonásáról,".
(2) Az Nytv. 13. §-a elôtt lévô cím a következô címre változik: "A személyi
azonosító", valamint az Nytv. 13. §-a helyébe a következô rendelkezés lép:
"13. § Az érintettet személyi azonosítójáról - az újszülött kivételével -
a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.".
45 §. Ahol más jogszabály személyazonosító jelet említ, azon - az Nytv. 5. §
(6) bekezdés, 37. § (1), (3), (5) és (6) bekezdése, valamint az Nytv.
melléklete kivételével - személyi azonosítót kell érteni.
Hatálybalépés
46. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével -
1996. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az
Nytv. 39. §-ának (2) bekezdése.
(2) E törvény 6. § (3) bekezdése, 28-37. §-ai, és a 44-45. §-ai 1997. január
1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti az Nytv. 25.
§-ának (2) és (3) bekezdése.
(3) E törvény 40. § (1) és (3) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba.
1. számú melléklet az 1996. évi ..törvényhez
Az adózó polgár adóazonosító jelének képzési szabályai
1. Az adóazonosító jel tíz jegyû szám.
2. Az adóazonosító számot az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy konstans 8-as szám, mely az adóalany magánszemély voltára
utal,
b) a 2-6. számjegyek a személy születési idõpontja és 1867. január 1. között
eltelt napok száma,
c) a 7-9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló
véletlenszerûen képzett sorszám,
d) a 10. számjegy az 1-9 számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel
képzett ellenõrzõ szám.
3. Az adóazonosító jel 10. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a-c pontok
szerint képzett 9 számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal,
ahányadik helyet foglalja el az azonosítón belül. (Elsô számjegy szorozva
eggyel, második számjegy szorozva kettôvel és így tovább.)
Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás
maradéka a 10. számjeggyel lesz egyenlõ. A 2/c. pont szerinti születési
sorszám nem adható ki, ha a 11-gyel való osztás maradéka egyenlô
10-zel.
2. számú melléklet az 1996. évi ......törvényhez
A Társadalombiztosítási Azonosító Jel képzési szabálya
A TAJ szám egy kilenc számjegybôl álló szám, amelyben az elsô nyolc számjegy
egy folyamatosan kiadott egyszerû sorszám, amely mindig az elôzô utoljára
kiadott sorszámból egy hozzáadásával keletkezik. A kilencedik számjegy
ellenôrzô un. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi:
A TAJ szám elsô nyolc számjegyébôl a páratlan helyen állókat hárommal, a páros
helyen állókat héttel szorozzuk és a szorzatokat összeadjuk. Az összeget
tízzel elosztva a maradékot tekintjük a kilencedik, azaz a CDV kódnak.
3. számú melléklet az 1996. évi ......törvényhez
I.
Az 1997. január 1. elõtt született polgár személyi azonosítójának
képzési szabályai
1. A személyi azonosító tizenegy jegyû szám.
2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy a polgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét
jelöli a következõk szerint:
Születési idõ és nem
Állampolgárság 1900. január 1. után 1900. január 1. elõtt
született
férfi nõ férfi nõ
magyar 1 2 3 4
nem magyar 5 6 7 8
b) a 2-7 számjegyek a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a
születés hónapját és napját tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;
d) a 11. számjegy az 1.-10. számjegyek felhasználásával, matematikai
módszerekkel képzett ellenõrzõ szám.
3. A személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2.
a)-c) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a
sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyi azonosítón belül. (Elsõ
számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettõvel és így tovább.) Az
így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az
osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlõ. A 2. c) pont szerinti
születési sorszám nem osztható ki, ha tizeneggyel való osztás maradéka egyenlõ
tízzel.
4. Az 1996. december 31-e után képzett személyi azonosító az állampolgárságra
utaló adatot nem tartalmaz, azaz a jelzett idõpont után képzett személyi
azonosító 1. számjegye csak 1, 2, 3 vagy 4 lehet a 2000 elõtt született
polgárok esetében.
5. A hontalan polgárt - a hontalan Magyarországon született gyermeke
kivételével - a nem magyar állampolgárságnak megfelelõ személyi azonosítóval
kell ellátni.
II.
Az 1996. december 31-e után született polgár személyi azonosítójának képzési
szabályai
1. A személyi azonosító tizenegy jegyû szám.
2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy az állampolgár születésének évszázadát és nemét jelöli a
következõk szerint:
Születési idõ és nem
1997. január 1. és 1999. december 31-e között 1999. december 31-e után
született
férfi nõ férfi nõ
1 2 3 4
b) a 2-7 számjegyek a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a
születés hónapját és napját tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;
d) a 11. számjegy az 1.-10. számjegyek felhasználásával matematikai módszerrel
képzett ellenõrzõ szám.
3. A személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2.
a)-c) pontok szerint képzett számjegy mindegyikét meg kell szorozni egy
számmal, mégpedig: a 10. helyen állót eggyel, a 9. helyen állót kettôvel és
így tovább. A szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel
elosztani. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem osztható ki, ha a
tizeneggyel való osztás maradéka egyenlô tízzel.