1
ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Módosító javaslat!
Dr. Gál Zoltán úrnak
az Országgyûlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
- A Házszabály 94. § (1) bekezdése alapján a T/ 1678. számú
törvényjavaslathoz az alábbi
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o k a t
terjesztem elõ:
A 159.§. új (2) bekezdéssel egészül ki:
(1) A Ttv. 19.§.(1) A távközlés hatósági feladatait a Nemzeti Hírközlési és
Informatikai Tanács irányítása és felügyelete alatt mûködõ egységes szervezet
látja el, amelynek központi szerve a Hírközlési Fõfelügyelet, helyi szervei a
területi hírközlési felügyeletek (a továbbiakban: hatóság)
(2) A hatóság szervezetére, hatás- és feladatkörére vonatkozó szabályokat a
Kormány állapítja meg."
A továbbiakban a Tv. 159. §-ának (2), (3), (4) bekezdései (3), (4), (5)
bekezdésre változnak.
2. A törvényjavaslat 160. § (2) bekezdés helyett:
"160.§ (2) Az Ftv. 5.§-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"5. § (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban:
Tanács)
- a kormány véleményezõ, koordináló - javaslattevõ szerve, valamint
- a hírközlés és a polgári frekvenciagazdálkodás állami, hatósági valamint
szakhatósági feladatait ellátó szervezet irányítója.
(2) A Tanács három tagját a mindenkori kormány delegálja. A delegált tagok
visszahívhatók.
(3) A további hét tagot és a Tanács elnökét hét éves idõtartamra a hírközlés
és informatika területén legalább öt éves szakmai tapasztalattal rendelkezõk
körébõl a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök ellenjegyzésével. Az
elnök személyére a delegált és kinevezett tagok kétharmados egyetértésével a
kormány tesz javaslatot.
(4) A kinevezett tagok közül
a) három tagot az Országos Rádió és Televízió Testület,
b) egy tagot a Távközlési Érdekegyeztetõ Fórum,
c) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia illetékes tudományos osztályai,
d) egy tagot a METESZ, HTE
e) egy tagot az Informatikai Vállalkozók Szövetsége jelöl ki.
(5) A Tanács tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve és tevékenységük
körében nem utasíthatók.
(6) A Tanács és az által irányított szervezet gazdálkodását az Állami
Számvevõszék ellenõrzi. A Tanács feladati teljesítésérõl évente beszámol az
Országgyûlésnek.
(7) A kijelölt tagokra, illetve a Tanácsra a rádiózásról és a televíziózásról
szóló törvény 25. és 28. §-ában, továbbá a 31. §-ának (1) bekezdésében
foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell, az alábbi eltérésekkel:
a) a Tanács tagja lehet államtitkár és köztisztviselõ,
b) a megüresedett helyet az erre jogosult szerv harminc napon belül köteles
betölteni,
c) az összeférhetetlenségrõl, felmentésrõl vagy kizárásról szóló ismételt
döntéshez a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.
(6) A Tanács elnöke és a Ptk. 685.§ szerinti hozzátartozója
a) nem lehet hírközlési tevékenységet folytató szervezetnél vezetõ
tisztségviselõ, igazgatósági vagy felügyelõbizottsági tag, ügyvezetõ, továbbá
könyvvizsgáló, illetõleg ilyen szervnél nem állhat munkavégzésre irányuló
jogviszonyban,
b) nem lehet hírközlési tevékenységet folytató szervezet tulajdonosa (tag,
részvényese), illetve ilyen szervezettel más, a gazdálkodás eredményébõl
részesedõ, vagy arra kihatással levõ szerzõdésese viszonyban."
Az Ftv. törvényjavaslat szerinti (6)-(7) bekezdése változatlan szöveggel, (8)-
(10) bekezdésként következik.
3. A törvényjavaslat 160. § (3) bekezdés helyébe a következõ szöveg kerül:
"160.§ (3) Az Ftv. a következõ 5/A §-sal egészül ki:
"5/A § (1) A Tanács - a (2) bekezdés a) pontjában és a 7. §-ban szereplõ
feladatain túlmenõen - a kormány véleményezõ, koordináló - javaslattevõ
szerve.
(2) A Tanács
a) ellátja
- a hírközlés és informatika állami feladatainak az összehangolása,
- a hírközlési piacon mûködõk esélyegyenlõségének az elõsegítése,
- a kormányzati és polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának a biztosítása,
- a hírközlés és a polgári frekvenciagazdálkodás állami hatósági, valamint
szakhatósági feladatai
körében felmerülõ feladatokat.
b) a 4.§(1) bekezdése szerint illetékes miniszterek elõterjesztése útján
javaslatot tesz a kormánynak
- a hírközlési piaci szabályozásának kialakítására,
- a távközlési hálózat mûszaki és forgalmi egységét célzó szabályozás elveire,
- a frekvencia-felhasználás általános elveire,
- a rádiófrekvenciás tartomány polgári és kormányzati célú megosztására
- az igazgatási rádió világ- és körzeti értekezleteken képviselendõ magyar
álláspontra
c) véleményezi
- a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatát,
- a két illetékes miniszter között - a frekvenciagazdálkodás körében felmerült
vitás kérdéseket.
Az Ftv. törvényjavaslat szerinti 5/A §-(3) - (6) bekezdése változatlan.
4. A 160.§ új (4) bekezdéssel egészül ki:
160.§ (4) Az Ftv. 7 §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"7.§ (1) A Tanács a frekvenciagazdás polgári célú hatósági feladatait a
Hírközlési Fõfelügyelet, annak helyi szervei és területi hírközlési
felügyeleti (a továbbiakban: hatóság) útján látja el.
(2) A Hírközlési Fõfelügyelet (HIF) részvénytársaság formában mûködõ jogi
személy. A HIF igazgatótanácsa a mindenkori Tanács tagjaiból áll.
(3) A HIF cégnevét a cégjegyzékben nem kell bejegyezni. A részvénytársaság
elnevezést a HIF cégnevében nem kell feltüntetni.
(4) A HIF részvényei az állam tulajdonában vannak. Az államot, mint
részvénytulajdonost a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi miniszter képviseli.
(5) A HIF hatósági hatás- és feladatkörét a törvény határozza meg. Szervezeti
és Mûködési Szabályzatát maga alkotja meg, a kormány jóváhagyásával.
A törvényjavaslat 160.§ (4)-(6) bekezdése változatlan szöveggel, (5)-(7)
bekezdésként szerepel.
5. Új 161.§-sal egészül ki a törvényjavaslat (a többi § számozása változik)
161.§ (1) A Hírközlési Alapról szóló 1995. évi LIV. törvény (a továbbiakban:
HAtv.) (2)-(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:
"(2) A HA felhasználására és az azzal való rendelkezésre a Hírközlési
Fõfelügyelet (HIF) jogosult. A felhasználásra készített terv véglegesítéséhez
a HIF elõzetesen a Távközlési Mérnöki Minõsítõ Bizottság és a Távközlési
Érdekegyeztetõ Fórum véleményét is kikéri. A terv véglegesítéséhez a
közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert (a továbbiakban: miniszter)
egyetértése szükséges.
(3) A HA kezelõje a HIF,
(4) A HA költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát, pénzeszközeinek
kezelését a HIF által a miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben
kiválasztott és megbízott bank végzi."
(Megjegyzés: ahol a törvény miniszter ír, ott aHIF szerepel. (Részletesen
kidolgozandó)
Indokolás
Az európai szabályozó hatóságok helyzetének vizsgálata azt mutatja, hogy
korábban, megközelítõleg a nyolcvanas évekig, általánosan jellemzõ volt, hogy
a szolgáltató és szabályozó tevékenység szervezetileg nem különült el
egymástól, illetve a távközlési piacot szilárd állami monopólium uralta.
A 80-as éves közepére a távközlési aktusok jellemzõen nemzetközivé válásával
legalább három körülmény sürgette az Európai Közösség távközléssel kapcsolatos
új törvényi szabályozását:
- az európai távközlési hálózatok és szolgáltatások fragmentációja, valamint a
távközlési szektor gazdasági jelentõségének hirtelen megnövekedése,
- a tagországokban létezõ törvényi szabályozás alkalmatlansága a technikai
fejlõdés hatásainak és az új piaci lehetõségeknek a kezelésére,
- az Egyesült Államok 1984. évi távközlési deregulációjának hatása.
Az ezen változások hatására 1987-ben elfogadott Zöld Könyv (Green Paper on the
Development of the Common Market for Telecommunications Services and
Equipment, /COM(87)290/) volt az Unió elsõ lépése a távközlési szektor verseny
elõtt történõ megnyitásának irányában. A Zöld Könyv erre a nyitásra határozott
meg kereteket amelyek lehetõvé teszik
- a nemzeti monopóliumok felszámolását,
- a szektor mûködésének az állami felügyelet alól történõ fokozatos kivonását.
A szabályozó szervezet szolgáltatóktól való függetlenségének és politikai
befolyástól való mentességének szükségességét fogalmazzák meg a Zöld Könyv óta
keletkezett fontosabb uniós dokumentumok, így pl. az 1994. júniusi korfui
európai csúcsértekezleten elfogadott "Európa és a globális információs
társadalom" (Bangemann jelentés) vagy a Közép és Kelet-európai társult
országoknak az Európai Unió belsõ piacába történõ integrálódására való
felkészülésrõl az Európai bizottság által 1995 május 3-án elfogadott Fehér
Könyv is.
Mindezek alapján az Európai Unióhoz való csatlakozásunk elõkészítésének
szerves része olyan feltételek biztosítása, amelyek az EU irányelveivel,
szabályzataival és határozataival összhangban lehetõvé teszik a hírközlés
szabályozók szolgáltatóktól és politikai befolyástól független mûködését.
Ezt a célt szolgálja a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT)
létrehozása.
A NHIT az 1993. évi LXII. tv. 5. §-ában létrehozott Nemzeti Frekvencia Tanács
(NFT) jogállásának és jogosítványainak megváltoztatásával jönne létre és a
hazai hírközlés csúcsszerve lenne, a Hírközlési Fõfelügyelet (HIF) pedig az
NHIT által létrehozott, valamint annak felügyelete és irányítása alatt mûködõ
központi államigazgatási szervként mûködne. A megoldás elõnye, hogy a
hírközlés ezáltal közvetlenül az Országgyûlés felügyelete alatt állna, nincs
az állami távközlési szerveknek alárendelve, politikai pártoktól független és
függetlenül finanszírozott.
Mindenekelõtt szükséges rögzíteni, hogy a politikai függetlenség
alapkövetelmény, nélküle általában lehetetlen hatékony szabályozást
kialakítani.
Mit jelent a függetlenség a világ távközlésében?
A távközlés szabályozója politikai függetlenségének szervezeti formái
változatosak. Számos elrendezésre találunk példát. A távközlési szabályozó
szervezeti alárendeltségi viszonyban lehet a kormányhoz vagy a parlamenthez
képest amelyek felügyeleti jogaikat személyeken vagy bizottságokon keresztül
gyakorolhatják. Az Egyesült Államokban a federális szabályozó FCC a parlament
egyik házának van közvetlenül alárendelve, munkáját nagy mélységekben elemzi a
Távközlési Albizottság. Ugyanilyen típusú elrendezés létezik Kanadában. Az USA
egyes államaiban a szabályozó a kormány felügyelete alatt mûködik.
Számos helyen létezik a felügyeleti funkciók bizonyos fajtájú megosztása. A
személyes kinevezések és a funkciók ellenõrzésének a megosztása elég gyakori.
Az FCC elnökét például a kormány (pontosabban az Elnök) javasolja a
kinevezésre. Általában elkerülik azt, hogy a távközlés szabályozóját a
távközlésért felelõs miniszter felügyelje. Az USÁ-ban nincs távközlési
miniszter, Kanadában azonban van, de nem felügyeli a szabályoz CRTC-t. Új-
Zélandban létezik távközlési miniszter, a szabályozást azonban a Kereskedelmi
Minisztérium alá tartozó bizottság végzi, mégpedig olyan módon, hogy az nem
specifikus a távközlésre.
A szervezeti alárendeltség dacára léteznek a felügyeleti jogoknak bizonyos
különleges korlátai, azaz a kormány vagy a parlament a szabályozói döntéseket
szabadon nem, hanem csak különleges körülmények fennállása esetén
változtathatják meg. Ezek a korlátok a szabályozó politikai függetlenségének a
hordozói.
Fontos annak hangsúlyozása, hogy a szabályozó politikai függetlensége nem
jelenti annak kormány távközlés-politikától való függetlenségét.
A javasolt megoldást meghatározza, egyrészt a létezõ és várható magyar
intézményrendszer, másrészt az Európai Uniónak részben már deklarált részben
még kidolgozás alatt álló elvei, módszerei és direktívái. A jogharmonizáció
fontos része az a feladat, hogy Magyarországon azonnal, vagy legalábbis a
közeljövõben - tehát jóval az Unióhoz való csatlakozás elõtt - megvalósítjuk a
távközlés szabályozójának azt a fajta politikai függetlenségét, amelyet az
Európai Unió tagállamaitól megkövetel, vagy megvalósításra javasol.
Miért kell most létrehoznunk a hírközlés független irányító szervezetét?
Mindenek elõtt azért, mert csak egy ténylegesen kiépült független magyar
szabályozó szervezet lesz képes "zöld folyosóként" funkcionálni az EU
jogharmonizációja számára. Politikailag függõ szervezettõl nem várható el
politikailag független megoldás következetes megalósítása. Emellett minõségi
követelmények és mennyiségi meggondolások is vannak. A magyar távközlésnek -
és ezen belül a szabályozási rendszernek is - olyan tényezõnek kell lennie,
amely elõsegíti az EU-hoz való csatlakozást, amely bizonyítani képes, hogy
Magyarország "érett" a csatlakozásra. A megoldásnak tehát mûködnie kell. a
minõségi munkához szükség van az EU tagállamok nemzeti megoldásainak kiterjedt
tanulmányozására és a nálunk eredményesen alkalmazható vonások gondos
átvételére. Erre csak egy már kialakult szabályozó szervezet képes, amely
szervezetileg és eljárásilag felkészült a potenciálisan hasznos példáknak
nemcsak a tanulmányozására, hanem a szervezeti párhuzamokon keresztül a
tényleges megoldások közvetlen átvételére is.
Budapest, 1995. december 6.
Tisztelettel
Kósa Lajos
Fidesz-Magyar Polgári Párt