Módosító javaslat
T.
Dr. Gál Zoltán Úrnak,
az Országgyûlás Elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr !
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló T/1.o48. sz. törvényjavaslathoz
az alábbi módosító indítványokat nyújtom be:
1.
A 2.§ (1) bekezdésének 2/a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
2. minõsített adat:
a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl
szóló törvényben meghatározott köziratban szereplõ, államtitkot, vagy
szolgálati titkot tartalmazó adat,
[állmatitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó, a köziratokról, a
közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló törvényben
meghatározott minõsített közirat (a továbbiakban: minõsített irat) ]
Indokolás
A definíció eredeti szövege összekeveri az adat (maga a titkot képezõ adat) és
az adathordozó (irat) fogalmát. Ebbõl a jogalkalamazás folyamán félreértések
származhatnak. De ellentétes ez a felfogás az Avt. adatközpontú szabályaival
is.
2.
A 2.§ (3) bekezdés az alábbiak szerint módosul:
Ha e törvény és az Avt másként nem rendelkezik, a minõsített [iratra] adatot
tartalmazó irat kezelésére a köziratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelmérõl szóló törvény köziratra vonatkozó szabályait
kell alkalmazni.
Indokolás
A módosítás egyrészrõl félreérthetetlenné teszi, hogy a mögöttes jogszabály
elsõdlegesen az Avt. és csak ennek hiányában a köziratokról szóló törvény. Az
Avt. ugyanis - mint az adatvédelemrõl és az információszabadságról szóló
alaptörvény - a köziratokról szóló törvénnyel szemben is elsõdlegességgel bír.
A jogalkalmazás zavarait elkerülendõ, pontos fogalmazásal elejét kell venni
annak, hogy a Titoktörvény mögöttes szabályai egymásal versengõ pozícióba
kerüljenek.
A módosítás másrészt azt szolgálja, hogy ne keveredjen össze az adat és az
adathordozó (irat) fogalma.
3.
A 3.§ (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
(2) Az államtitok érvényességi idejét [, amely 9O évnél hosszabb nem lehet,
titokfajtánként az államtitokköri jegyzék határozza meg.] legfeljebb az e
törvény mellékletét képezõ államtitokköri jegyzékben titokfajtánként
megállapított idõtartamig a minõsítõ állapítja meg. A 2.§ (1) bekezdése[ének]
2. pontjának c) alpontjában meghatározott minõsített adat esetében az
érvényességi idõ egy ízben annak lejártakor meghosszabbítható. Az államtitok
érvényességi ideje 9O évnél hosszabb nem lehet.
Indokolás
A módosítás egyértelmüvé teszi, hogy a védelmi idõ tartamának megállapításakor
a minõsítõ szabadon mozoghat a jegyzékben szereplõ idõtartamon belül. Nem
köteles tehát az ott szereplõ maximumot megállapítani. Ez a szabály módot ad a
rugalmasságra, hiszen egyazon adatkategóriában is lehet különbség az adatok
"érzékenysége" között.
4.
A 4.§ (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
A szolgálati titokkör megállapítása során ki kell kérni az adatvédelmi biztos
véleményét. A szolgálati titokkört [közleményként] a Magyar Közlönyben közzé
kell tenni. A szolgálati [titokkörrõl szóló közleményt] titokköri jegyzéket az
ügyészségek esetén a legfõbb ügyész, a külképviseletek esetén a
külügyminiszter, a 6.§ (1) bekezdésének s) pontjában felhatalmazottak esetén a
honvédelmi miniszter készíti el, és teszi közzé.
Indokolás
A szolgálati titokkörök részletezését a szervezetek müködésének sokféleségére
tekintettel a törvény nehezen tudná az államtitokkörökhöz hasonlóan egy
mellékletben elvégezni. A törvényjavaslat - helyesen - elõírja azt, hogy a
szolgálati titokköröket is nyilvánosságra kell hozni. Ez azonban önmagában még
nem jelent elegendõ garanciát a jegyzék túlságosan kiterjesztõ
összeállításával szemben. Az adatvédelmi biztos véleményezési joga (noha
véleményét a jegyzék összeállítója akár figyelmen kívül is hagyhatja)
garancális nyomásgyakorló eszközként szolgálhat ezen a területen.
A módosítás másik része a titokgazda döntésére bízza, hogy milyen formában
tesz eleget a Magyar Közlönyben való közzétételi kötelezettségnek. Garanciális
okok miatt nem célszerü elzárni azt a lehetõséget, hogy a jogalkotásra
jogosult titokgazdák a közleménynél magasabb szintü forrásban hozzák
nzilvánosságra a szolgálati titokkört.
5.
A 1O.§ (6) bekezdése maradjon el.
[A Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület belsõ
döntéselõkészítése, ülésének szervezése és a testület müködése során keletkezõ
adat minõsítése az érvényességi idõtartam alatt nem vizsgálható felül.]
Indokolás
Ennek a rendelkezésnek az alkotmányossága két okból is megkérdõjelezhetõ:
1.) Kérdéses, hogy alátámasztható-e alkotmányos indokokkal, hogy a kormány
tevékenységével kapcsolatos információk miért élveznek kiemelt védelmet a
többi államhatalmi ág tevékenysége során keletkezõ adatokhoz képest. Az
Alkotmánybíróság többször rámutatott arra, hogy azonos rangú alanyok közül
bármelyik kiemelése csak akkor lehetséges a megkülönböztetés tilalmának
sérelme nélkül, ha az eltérõ szabályozásnak "kellõ súlyú alkotmányos indoka
van".
2.) Másrészt amennyiben a Nyugaton is ismeretes, un. "executive privilege"
elve alapján lenne is "kellõ súlyú alkotmányos indok", a korlátozás akkor is
aránytalan lenne, hiszen ennek alapján akár 8O évig is (ld. a titokköri
jegyzék 152.) pontját) ki lenne zárva a minõsítés felülvizsgálata, amelyre
egyébként a Tvj. 1O.§ (1) bekezdése értelmében minden titokgazda 3 évente
köteles sort keríteni.
Ezen kívül a tárgybeli rendelkezés mind az Avt., mind pedig a jelen
törvényjavaslat logikájának ellentmond, mivel a védelmet nem az adatok
tartalma, hanem az adatok kezelõje (a Kormány) alapján határozná meg.
De célszerütlen is a rendelkezés, hiszen a kívánt cél (védelem bizalmas
informácók politikai indíttatású kiszivárogtatása, vagy kiteregetése ellen a
kormányváltások esetén) elérésére alkalmatlan. A politikai indítékú
visszaminõsítéssel szemben nincs törvényi garancia. A Titoktörvény ugyanis
"feles" törvény, bármelyik újonnan hivatalba lépõ kormány pillanatok alatt
elérheti a "garancia" eltörlését.
Álláspontom szerint a védelemnek az információ tartalmától kell függenie. Az
ún. döntéselõkészítõ és a kizárólag belsõ használatra szolgáló adatok
egyébként a köziratokról szóló törvény, és az Avt. hozzá kapcsolódó módosítása
alapján attól függetlenül is védelmet, ráadásul automatikus védelmet élveznek
majd, hogy esetlegesen nem is állam-, vagy szolgálati titkok.
6.
A törvényjavaslat IV. fejezete egészüljön ki az alábbi 14.§-sal, a jelenlegi
14-3O.§ értelemszerü átszámozása mellett:
14.§ A minõsített adatot tartalmazó irat egyéb adatainak, illetve önállóan
kezelhetõ iratrészeinek megismerése nem korlátozható, amennyiben az ilyen
adatok, illetve iratrészek a minõsített adattól a minõsített adat
felismerésének veszélye nélkül, arányos munkaráfordítással technikailag
elkülöníthetõk.
Indokolás
A rendelkezés garanciát tartalmaz arra nézve, hogy ne lehessen egy teljes
iratot elzárni a megismerés elõl, ha annak pl. csak egy sora hordoz titkos
információkat.
7.
A VII. fejezetben a 3O.§ elõtt álló "Kiegészítõ rendelkezés" elnevezésü alcím
kerüljön többesszámba (Kiegészítõ rendelkezések) és egészüljön ki az alábbi
31.§-sal:
31.§
(1) A személyes adatok védelmérõl és a közérdekü adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény 25.§ (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
"Az adatvédelmi biztos figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének és a
közérdekü adatok nyilvánosága érvényesülésének feltételeit. Javaslatot tesz az
adatkezelést és a közérdekü adatok nyilvánosságát érintõ jogszabályok
megalkotására, illetve módosítására, véleményezi az ilyen jogszabályok
tervezetét. Kezdeményezheti az államtitokkörben, valamint a szolgálati
titokkörben meghatározott adatfajták szükítését, vagy bõvítését."
Indokolás
A titokköri jegyzékek olyan lényegesen befolyásolják az információszabadságot,
hogy az adatvédelmi biztost szükséges felruházni ezen a területen is
jogosítvánnyal. A szolgálati titokkör közzététele nem fog minden esetben
jogszabályi formát ölteni (számos titokgazda pl. jogalkotási kompetencia
hiányában csak közlemény formájában tud eleget tenni a közzétételi
kötelezettségnek). A jelenlegi törvény szerint azonban az adatvédelmi biztost
csak a jogszabályok tervezetével szemben illeti meg véleményezési jog.
Budapest, 1995. június 7.
dr. Mészáros István László
(SZDSZ)