ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. GÁL ZOLTÁN házelnök Úrnak
Tisztelt Elnök Úr !
A Polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény
módosításáról szóló T/674.. számú törvényjavaslathoz az alábbi módosító
indítványokat terjesztem elõ:
1./ A 31. §. módosítását javaslom.
" A Pp 313. §.- ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(2) Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthetõ a pénz
fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege az ötszázezer forintot
nem haladja meg, feltéve, ha van olyan bíróság, amely a fizetési meghagyás
kibocsátására illetékes."
Indokolás:
A jelen vagyoni viszonyok között indokolatlanul alacsony összegben határozta
meg a javaslat a fizetési meghagyásban érvényesítendõ követelés összeghatárát.
Figyelemmel az inflációs hatásokra is, a félmilliós limit megfelelõ
nagyságúnak tünik a kívánt célok elérésére.
2./ A 33. §. /2/ bekezdésének elhagyását javaslom.
" [(2) A Pp a következõ 354. §- sal, és azt megelõzõen az alábbi címmel
egészül ki:
"Az elnök elõtti egyeztetés
354. § (1) Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselõik
útján megjelentek, a tárgyalás - a Munka Törvénykönyvének 109.§-a alapján
alkalmazott jogkövetkezmény tekintetében vagy a fegyelmi felelõsség alapján
indult per kivételével a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdõdik.
Evégett az elnök a jogvita egészét a felekkel az összes körülmény szabad
mérlegelésével megvitatja. Ha az egyeztetés eredménytelenül végzõdött, a
bíróság a tárgyalást nyomban megtartja.
(2) Az egyeztetés eredményét jegyzõkönyvbe kell foglalni.]"
Indokolás:
A bíróság a felek jogvitáiban jár el, dönt a kereseti kérelem felõl. Semmi sem
indokolja, hogy egy u.n. egyeztetõ eljárást tartson a bíróság a munkaügyi
vitákban; ez az eljárás felesleges elhúzódását jelentené, s nyilvánvalóan
semmiféle eredménnyel nem járna.
3./ A 34. §. /1/ bekezdésének módosítását javaslom.
"(1) A Pp 13. §-ának (2) bekezdésében az "és a jegyes"
szövegrész [helyébe] az "[és] illetve az élettárs" szövegrészszel [lép]
egészül ki.
Indokolás:
A bírák kizárása esetén indokolatlan mellõzni a kizáró okok közül a jegyest,
mely jogintézménynek õsi hagyományai vannak a magyar jogban. A jegyesség
legalább olyan érzelmi kapcsolatot jelent, az elfogultság tekintetében, mint
az élettársi viszony. Indokolt az élettárs kizárásának kodifikálása, de ez nem
járhat együtt a jegyes törlésével.
4./ A 38. §. /5/ bekezdésének elhagyását indítványozom.
"[(5) Az életüktõl és szabadságuktól politikai okból jogtalanul
megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14. §-a a
következõ d) ponttal egészül ki:
(E törvény alapján benyújtott kárpótlási kérelmek elbírálására az 1991.
évi XXV. törvény 10-12. §-ában foglaltak az irányadók a következõ
eltérésekkel:)
"d) az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elsõfokú
határozatának felülvizsgálata iránti perre a kárpótlásra jogosult lakóhelye
szerinti megyei bíróság az illetékes. Ha a kárpótlásra jogosultnak belföldi
lakóhelye nincs, a Fõvárosi Bíróság jár el.]"
Indokolás:
A kárpótlási igények elbírálása 1992. július 2.- óta folyik. Igen nagy
feladatot jelentett a Fõvárosi Bíróság számára az egységes joggyakorlat
kialakítása. Közel három évvel a törvény hatálybalépése után a jogosultak
jelentõs érdeksérelmével járna, valamint nagyon megnövelné a jogorvoslati
kérelmek számát, ha az országban az eddig müködõ egy bíróság helyett 20
bíróság járna el a meglehetõségen bonyolult ügyekben. A Fõvárosi Bíróság
munkaterhe nem indokolja a jelenlegi rendszer megváltoztatását.
5./ A 38. §. /6/ bekezdésének kiegészítését javaslom.
"(6) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló
1960. évi 11. számú törvényerejü rendelet a következõ, 36/A. §-sal egészül ki:
"36/A. § Az ügyész keresetet indíthat a semmis szerzõdéssel
a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerzõdés
semmisségének megállapítása iránt. A meghozott határozat nem sértheti mások
jóhiszemüen szerzett és gyakorolt jogait. "
Indokolás:
Az ügyész keresetindítási joga helyénvaló a közérdek sérelme esetén. Azonban
ebben az esetben is indokolt korlátozni a bíróság által alkalmazott
jogkövetkezményeket, nevezetesen oly módon, hogy az mások jóhiszemüen
megszerzett és gyakorolt jogait ne sértse.
Budapest, 1995. április 19.
Dr. Balsai István
MDF