1995. évi . törvény
az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl *
A magántulajdonra épülõ gazdasági viszonyok erõsítése, az állami
tulajdon csökkentésének ésszerü gyorsítása, az állami tulajdonban lévõ
vállalkozói vagyon piaci alapokon magántulajdonba juttatása, az állam
gazdasági szerepvállalásának csökkentése érdekében az Országgyülés a
következõ törvényt alkotja:
I. fejezet
BEVEZETÖ RENDELKEZÉSEK
Az állam értékesítési kötelezettsége
1.§
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon - a 7-8 §-ban foglalt
kivételekkel - csak idõlegesen tartozik az állam tulajdonába. Az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Rt.)
elsõdleges feladata e körben az állam tulajdonában álló részvények és
üzletrészek (továbbiakban: társasági részesedések), illetve egyéb vagyon
(továbbiakban együtt: vagyon) mielõbbi értékesítése magántulajdonosok részére
(privatizáció).
(2) A privatizáció megtörténtéig az ÁPV Rt. gondoskodik a vagyon
hasznosításáról. Ennek keretében megteszi a privatizáció elõkészítéséhez
szükséges intézkedéseket és a vagyonnal rendeltetésszerüen gazdálkodik.
(3) Az ÁPV Rt. privatizációs tevékenysége illetve a vagyon hasznosítása
körében - törvényben meghatározott kivételekkel - gyakorolja az állam
tulajdonosi jogait.
* A törvényt az Országgyülés az 1995. május 9-i ülésnapján fogadta el.
(4) E törvény alkalmazása szempontjából magántulajdonosnak minõsül a
természetes személy, az egyéni vállalkozó (1990. évi V. törvény), a polgári
jogi társaság, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a közhasznú társaság, a
befektetési alap, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (1993. évi XCVI.
törvény) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP), a
vízgazdálkodási és erdõbirtokossági társulat, továbbá az egyesület. Alapítvány
csak akkor tekinthetõ e törvény szempontjából magántulajdonosnak, ha alapítói
kizárólag az elõzõekben meghatározott magántulajdonosok.
(5) Ha a települési, illetve egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási
önkormányzat, továbbá egyéb köztestület, illetve közalapítvány , valamint az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (1993. évi XCVI. törvény) a
privatizálandó vagyon értékesítése során vevõként jelentkezik, úgy rá -
törvény eltérõ rendelkezése hiányában - a magántulajdonosokra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(6) E törvény alkalmazása szempontjából a külföldi természetes személyek
mellett - jogi formájára tekintet nélkül - magántulajdonosnak minõsül a (4)
bekezdésben nem említett külföldi jogi személy is.
Privatizációs követelmények
2.§
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon értékesítése során különösen az
alábbi követelmények figyelembevételével kell eljárni:
a) a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a gazdaság tõkehiányának enyhítése,
a szükséges tõkeemelés biztosítása, nemzetközileg élenjáró technikák, vezetési
és marketing tapasztalatok megszerzése, a piacvesztés megállítása, új piacok
szerzése;
b) a gazdasági szerkezetváltás ösztönzése, a vállalati szervezetrendszer
megújulásának elõmozdítása, a versenyt gátló struktúrák ésszerü
decentralizálása, a piac szereplõi körének szélesítése;
c) a hazai tõkepiac fejlesztése, a hazai és nemzetközi tõke szervezett
bevonása befektetési alapok és társaságok révén;
d) a külföldi befektetõk privatizációs érdeklõdésének fenntartása, illetve
megerõsítése, különös tekintettel a stratégiai (szakmai) befektetõkre;
e) a hazai vállalkozók, beszállítók, alapanyagtermelõk tulajdonszerzésének
támogatása, különös tekintettel a mezõgazdaságra és az élelmiszeriparra; a
nemzetközi egyezményekkel összhangban álló hazai termelõi és iparvédelem
biztosítása;
f) munkahelymegõrzés, munkahelyteremtés, a munkavállalói szociális szempontok
érvényesítése;
g) a dolgozói tulajdonszerzés, illetve a vezetõi kivásárlás elõmozdítása;
h) a gazdasági társaságok müködõképességének megõrzése, a privatizációs
bevételek felhasználása a pénzügyi stabilitás, a gyártmánystruktúra, a
technológia fejlesztése, reorganizáció, a környezeti károk és terhek enyhítése
és az exportbõvítés;
i) a kárpótlási jegyek ellenében megfelelõ vagyon juttatása.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szempontok közül az ÁPV Rt vagy megbízottja a
privatizációs pályázati kiírásban elõre köteles megjelölni azokat a konkrét
egyedi szempontokat, melyek megvalósulását az adott privatizációs
tranzakciótól elvárja, illetõleg ezen szempontok értékelési szempontjait a
beérkezett pályázati ajánlatok elbírálásakor.
3.§
(1) Az ÁPV Rt. köteles gondoskodni arról, hogy az értékesítésre kerülõ
vagyonra vonatkozó információk minden a vásárlásban, illetve a befektetésben
érdekelt számára egyaránt hozzáférhetõk legyenek. Ennek során köteles a
befektetõk esélyegyenlõségét biztosítani.
(2) Az ÁPV Rt. köteles az értékesítésre kerülõ vagyonról hiteles, a
legfontosabb információkat tartalmazó - a számviteli elõírásokkal összhangban
álló - nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a
társaságok cégbirósági nyilvántartásának megfelelõ cégkivonatait, legutóbbi
letétbe helyezett mérlegét, valamint az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzatában
[33.§. (4) bek.] meghatározott egyéb alapvetõ adatokat. A nyilvántartást bárki
megtekintheti.
(3) Az ÁPV Rt. köteles olyan belsõ ellenõrzési rendszert kialakítani, amely
biztosítja a privatizációs ügyletek lebonyolításának folyamatos figyelemmel
kísérését. A belsõ ellenõrzési rendszer szabályzatát az Állami Számvevõszék (
továbbiakban: ÁSZ) véleményének figyelembe vételével a Kormány fogadja el a
törvény hatályba lépését követõ 30 napon belül.
4.§
(1) Az ÁPV Rt. köteles a privatizáció elõkészítése és a privatizációs
döntéshozatal során az érintett minisztériumokkal együttmüködni és lehetõvé
tenni, hogy a szakmai szempontok kellõ mérlegelésre kerüljenek. Az ÁPV Rt. a
hozzá tartozó gazdasági társaságok közgyülésének (taggyülésének) Gt. szerint
kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben - az érintett miniszter véleményét
figyelembevéve köteles eljárni.
(2) A privatizáció során gondoskodni kell arról, hogy a
foglalkoztatáspolitikai, versenypolitikai, illetve a környezetvédelmi
szempontok - a kötelezettségek pénzügyi teljesíthetõségére is figyelemmel -
megfelelõen érvényesüljenek.
A törvény hatálya
5.§
(1) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon a törvény hatálybalépését követõen
alaptõke leszállítással az ÁPV Rt-hez rendelt vagyonná válik.
(2) E törvény hatálya alá tartozik
a) a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló
1989. évi XIII. törvény, valamint az idõlegesen állami tulajdonban lévõ vagyon
értékesítésérõl, hasznosításáról és védelmérõl szóló 1992. évi LIV. törvény,
továbbá a tartósan állami tulajdonban marandó vállalkozói vagyon kezelésérõl
és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII. törvény alapján gazdasági társasággá
átalakult állami vállalat valamennyi - külsõ vállalkozók tulajdonába nem
került - társasági részesedése;
b) az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.)
hatálya alá tartozó állami vállalat - kivéve a közüzemi vállalatot (Vt. 45-46.
§) -,tröszt, tröszti vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv vagyona;
c) az állami vállalat által - a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV.
törvény (Ptk.) 74.§-a alapján - létesített leányvállalat vagyona;
d) az a) pontban nem említett és az e törvény hatálybalépésekor az Állami
Vagyonügynökséghez tartozó és az Állami Vagyonkezelõ Rt tulajdonában lévõ
társasági részesedés, valamint az ezeket a szervezeteket megilletõ egyéb
vagyon, vagyoni értékü jog, illetve azokat terhelõ kötelezettség;
e) a Kincstári Vagyonkezelõ Szervezettõl a 71.§ (2) bekezdése alapján az ÁPV
Rt-hez kerülõ vállalkozói vagyon;
f) állami tulajdonban lévõ vállalat ill. társaság tulajdonában lévõ
egyszemélyes társaságok privatizációjánál e tv. 27-34 § szerint kell eljárni;
g) az f) pont alapján történõ értékesítésnél az ÁPV Rt. engedélye szükséges.
(3) Nem tartozik e törvény hatálya alá:
a) az Állami Fejlesztési Intézet Rt.,
b) azok a gazdasági társaságok, amelyekben e törvény hatálybalépésekor - az
1992. évi LIII. törvény alapján -az igazságügyminiszter gyakorolja az állami
tulajdonosok jogait, az Országos Fordító és Fordításhitelesítõ Iroda
Rt.kivételével,
c) az e törvény hatálybalépésekor állami tulajdonban lévõ erdõk,
d) azok a rehabilitációs és munkaterápiás célú gazdasági társaságok,
amelyekben a törvény hatálybalépésekor - a tartósan állami tulajdonban maradó
vállalkozói vagyon kezelésérõl és hasznosításáról szóló 1992. évi LIII.
törvény alapján - a népjóléti miniszter gyakorolja részben vagy egészben az
állam tulajdonosi jogait.
6.§
(1) Ha az 5.§ szerinti vagyonba védett természeti terület vagy müemléki
védelem alatt álló ingatlan, illetve védett muzeális emlék vagy gyüjtemény is
tartozik, e vagyontárgy elidegenítéséhez, kezelésbe adásához, valamint
megterheléséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszternek, illetve
a müvelõdési és közoktatási miniszternek - külön jogszabály szerint megadott -
egyetértése szükséges. Az egyetértés hiányában kötött szerzõdés semmis.
(2) Az ÁPV Rt-hez tartozó termõföld esetében az ÁPV Rt. a tulajdonosi jogokat
a földmüvelésügyi miniszter egyetértésével gyakorolja. Az egyetértés hiányában
megkötött szerzõdés semmis.
Tartós állami tulajdon
7.§
(1) Az 5.§ -ban meghatározott vagyon, illetve annak meghatározott hányada
tartósan állami tulajdonban maradhat, ha a vagyon, illetve az azt müködtetõ
társaság
a) országos közüzemi szolgáltató;
b) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentõségünek minõsül;
c) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.
(2) Tartós állami tulajdonba tartozik az a társasági részesedés, amely a
koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben meghatározott többségi állami
tulajdon biztosításához szükséges.
(3) Az állami tulajdonosi részesedés a tartósan állami tulajdonban maradó
társaságok körében nem lehet alacsonyabb 50 % + 1 szavazatot biztosító
hányadnál. E törvény kivételesen 25 % + 1 szavazathoz illetve
szavazatelsõbbséget biztosító részvényhez kötödõen is megállapíthatja a
legkisebb állami részesedés mértékét.
(4) A tartós állami tulajdonban maradó társaságokat - az állami tulajdonosi
részesedés mértékének és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló
állami szervezet illetve miniszter feltüntetésével - e törvény melléklete
sorolja fel. A (3) bekezdésben meghatározott állami tulajdonrészen túlmenõ
állami részesedés privatizációja ütemének és mértékésnek meghatározása e
törvény mellékletében megjelölt miniszter, a privatizáció végrehajtása pedig
az ÁPV Rt. feladata, amelyet e miniszterrel egyetértésben lát el.
8.§
(1) Az állami tulajdoni részesedéssel müködõ gazdasági társaságoknak a tartós
állami tulajdon körébe való sorolásáról, a tulajdonosi részesedés mértékérõl,
illetve a tartós állami tulajdon megszüntetésérõl a Kormány elõterjesztésére
az Országgyülés törvényben rendelkezik. A Kormány részére erre nézve az ÁPV
Rt., valamint az adott társaság alapvetõ tevékenysége szerint érintett
miniszter, illetve az érdekelt munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti
szervek tehetnek javaslatot.
(2) A nemzetgazdaság müködõképessége szempontjából jelentõs társaságok
privatizációs koncepciójáról a Kormány dönt, amit jóváhagyásra az Országgyülés
elé terjeszthet. A nemzetgazdaság müködõképessége szempontjából jelentõs
társaságok körét - a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter és a
pénzügyminiszter által, a törvény hatálybalépését követõ 60 napon belül
benyújtott elõterjesztés alapján - az Országgyülés határozza meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott társaságok privatizációs koncepciója
kérdésében az érintett szakmai és munkavállalói érdekképviseletek - a döntést
megelõzõen - kifejthetik véleményüket.
II. fejezet
AZ ÁLLAMI PRIVATIZÁCI¼S ÉS VAGYONKEZELÖ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERVEZETE ÉS
MÜKÖDÉSE
Az ÁPV Rt. létesítése
9.§
(1) E törvény hatálybalépésétõl az 1992. évi LIII. törvény rendelkezései
alapján létrejött Állami Vagyonkezelõ Részvénytársaság elnevezése Állami
Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaságra (ÁPV Rt.) változik.
(2) Az ÁPV Rt. egyszemélyes részvénytársaság. Az ÁPV Rt. részvénye névreszóló
és forgalomképtelen (Ptk. 172.§).
(3) Az ÁPV Rt. alapító okiratának elfogadása, illetve módosítása a Kormány,
mint alapító hatáskörébe tartozik.
(4) Az ÁPV Rt. alapítására és müködésére - e törvény eltérõ rendelkezései
kivételével - a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény
(továbbiakban: Gt.) szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
(5) Az ÁPV Rt-t az Országgyülés törvénnyel szüntetheti meg.
10.§
Az Állami Vagyonügynökség e törvény hatálybalépésével megszünik. Jogai és
kötelezettségei e törvény erejénél fogva - egyetemes jogutódlás mellett - az
ÁPV Rt-re szállnak át. Az Állami Vagyonügynökség által kezelt vagyon felett a
törvény hatályba lépését követõen - ha e törvény melléklete másképp nem
rendelkezik - a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja. E vagyon az ÁPV Rt-
hez rendelt vagyonnak [21.§ (1) bekezdés] minõsül.
Az ÁPV Rt. szervezete
11.§
(1) Az ÁPV Rt-ben a részvényesi jogokat a privatizációért felelõs tárca
nélküli miniszter (a továbbiakban: részvényesi jogok gyakorlója) gyakorolja
azon jogok kivételével, amelyeket e törvény a Kormány, mint testület
hatáskörébe utal.
(2) Az ÁPV Rt. müködése során a közgyülés jogai - az alapítónak a 9.§ (3)
bekezdésében fenntartott jogok kivételével - a részvényesi jogok gyakorlóját
illetik meg azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóság jogkörét a részvényesi
jogokat gyakorló miniszter nem vonhatja el.
12.§
(1) Az ÁPV Rt. testületi vezetõ szerve a tizenegy tagból álló igazgatóság. Az
igazgatóság elnökének és tagjainak (a továbbiakban együtt: az igazgatóság
tagjai) megbízatása az ÁPV Rt. megszünéséig, de legfeljebb három évre szól,
ugyanakkor tisztségükbõl bármikor visszahívhatók. Az ÁPV Rt. igazgatóságának
elnöke és tagjai kizárólag természetes személyek lehetnek.
(2) Az igazgatóság döntését megelõzõen az igazgatóság elnöke a döntéshozatali
eljárás egyidejü felfüggesztése mellett kivételesen kérheti, hogy a
részvényesi jogok gyakorlója az adott ügyben állásfoglalásért a Kormányhoz
forduljon.
(3) Az igazgatóság elnökét és az igazgatóság tagjait a Kormány nevezi ki és
menti fel. Az igazgatóság tagjaira a privatizációért felelõs tárca nélküli
miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben tesz javaslatot. Az igazgatóság
tagja nem lehet országgyülési, illetõleg önkormányzati képviselõ, valamint
egészségbiztosítási- és nyugdíjbiztosítási önkormányzati képviselõ, valamint
az, akinek a kinevezését törvény egyébként kizárja.
(4) Az igazgatóság elnökének jelölt személyt az Országgyülés illetékes
bizottsága kinevezése elõtt meghallgatja.
(5) Az igazgatóság üléseire az érintett minisztereket meg kell hívni.
(6) Az igazgatóság ülésein állandó meghívottként részt vesz a Gazdasági
Versenyhivatal elnöke vagy az általa megbízott képviselõje, akinek a piaci
verseny érvényesülésére kiható döntésekkel kapcsolatos véleményét az
igazgatóság köteles figyelembe venni.
13.§
(1) Az igazgatóság tagjai e jogviszonyuk fennállása alatt, illetve annak
megszünésétõl számított két évig a 5.§-ban megjelölt gazdálkodó szervezeteknél
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban nem állhatnak. E
törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál ezen idõtartam alatt
vezetõ tisztségviselõk és felügyelõ bizottsági tagok érvényesen nem lehetnek.
(2) Az igazgatóság tagjai és közeli hozzátartozóik [Ptk. 685.§ b) pont] e
jogviszonyuk fennállása alatt illetve annak megszünésétõl számított két évig
nem szerezhetnek társasági részesedést olyan gazdasági társaságban, amelyben
az ÁPV Rt. tagsági (részvényesi) jogokat gyakorol, illetve a hozzátartozók
ilyen gazdasági társaságban vezetõ tisztségviselõk, könyvvizsgálók vagy
felügyelõ bizottsági tagok nem lehetnek.
(3) Az igazgatóság tagjai és közeli hozzátartozóik az igazgatósági tag e
jogviszonyának fennállása alatt, továbbá e jogviszonya megszünésétõl számított
két évig nem szerezhetnek társasági részesedést olyan gazdasági társaságban,
illetve nem lehetnek olyan társaság vezetõ tisztségviselõi és felügyelõ
bizottsági tagjai, amelyek az ÁPV Rt-tõl 25%-nál nagyobb társasági részesedést
szereztek az igazgatósági tagi jogviszony fennállása alatt.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom, illetve korlátozás alól - az
igazgatósági tagság megszünését követõen - a kinevezést gyakorló indokolt
esetben felmentést adhat.
14.§
(1) Az ÁPV Rt. müködését tizenegy tagból álló Felügyelõ Bizottság ellenõrzi. A
felügyelõ bizottság elnökének és tagjainak megbízatása az ÁPV Rt megszünéséig,
de legfeljebb három évre szól, ugyanakkor ezen idõtartam alatt is
visszahívhatók. Az ÁPV Rt. esetében a Gt. 13. §-a nem alkalmazható.
(2) A felügyelõ bizottság elnökét a Kormány az Állami Számvevõszék javaslatára
nevezi ki ill. hívja vissza. A felügyelõ bizottság hat tagját az országgyülési
képviselõ csoportok által jelöltek közül - képviselõ csoportonként egy-egy
személyt - a Kormány nevez ki. A felügyelõ bizottságba az Érdekegyeztetõ
Tanács munkáltatói, illetve munkavállalói oldala is jelöl egy-egy személyt. A
Kormány köteles az utóbbi két személyt a felügyelõ bizottság tagjaként
kinevezni, az összeférhetetlenség esetét kivéve. A felügyelõ bizottság tagja
Országgyülési képviselõ nem lehet.
(3) A felügyelõ bizottság elnökét kinevezése elõtt meghallgatják az
Országgyülés illetékes bizottságai.
(4) Az Érdekegyeztetõ Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala által jelölt
személyek visszahívásáról a Kormány csak a jelölõ szervezet javaslatára vagy
egyetértésével határozhat.
(5) A felügyelõ bizottság tagjaira is - értelemszerüen - alkalmazni kell a
13.§-ban meghatározott szabályokat.
15.§
Az ÁPV Rt. könyvvizsgálóját az Állami Számvevõszék elnökének javaslatára a
részvényesi jogok gyakorlója bízza meg határozott idõtartamra. A
könyvvizsgálóra is alkalmazni kell a 13.§-ban meghatározott
összeférhetetlenségi szabályokat.
16.§
(1) Az igazgatóság tagjai, a felügyelõ bizottság tagjai és a könyvvizsgáló az
ilyen tisztséget betöltõ személyektõl általában elvárható gondossággal
kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével az ÁPV Rt-nek okozott kárért
a polgári- és büntetõjog szabályai szerint felelõsek akkor is, ha a gazdasági
társasággal munkaviszonyban állnak.
(2) Az igazgatóság tagját, a felügyelõ bizottság tagját és a könyvvizsgálót az
e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az õt jelölõ
szerv nem utasíthatja.
17.§.
Az igazgatóság tagjai, a felügyelõ bizottsági tagok és a könyvvizsgáló az ÁPV
Rt. üzleti ügyeirõl szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek
megõrizni (Gt. 33.§).
18.§
Az ÁPV Rt. munkaszervezetét a munkaviszonyban álló vezérigazgató vezeti, e
törvény, a hatályos jogszabályok, az ÁPV Rt. alapító okirata, a részvényesi
jogok gyakorlója határozatai, valamint az Igazgatóság döntéseinek keretei
között.
19.§
(1) Az ÁPV Rt-nek a szervezeti-müködési szabályzatban meghatározott vezetõ
alkalmazottai és a döntéselõkészítési folyamatban résztvevõ ügyintézõk más
keresõ foglalkozást - a müvészeti, tudományos és oktatási tevékenység
kivételével - nem folytathatnak.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak az alkalmazásuk megszünését követõ két évig
nem létesíthetnek munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló más
jogviszonyt, továbbá két évig nem lehetnek vezetõ tisztségviselõk, olyan
gazdasági társaságnál amelyben a tagsági (részvényesi) jogokat részben vagy
egészben az ÁPV Rt. gyakorolja, illetve amelynek értékesítésében
közremüködtek. Ilyen társaságban alkalmazásuk idején illetve annak
megszünésétõl számított két évig nem szerezhetnek tulajdonosi részesedést.
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan gazdálkodó
szervezet ügyének elbírálásában, amelyben nekik vagy közeli hozzátartozójuknak
[Ptk. 685.§ b) pontja] érdekeltségük van. Ezt a rendelkezést az ÁPV Rt.
igazgatóságának tagjaira is alkalmazni kell.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt személyekre a 13.§ (3) bekezdését megfelelõen
alkalmazni kell.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott tilalom, illetõleg korlátozás alól - a
munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszünését
követõen - a vezérigazgató és helyettesei vonatkozásában a miniszterelnök,
egyéb érintett alkalmazott esetén a privatizációért felelõs tárca nélküli
miniszter - indokolt esetben - felmentést adhat.
20.§
Az ÁPV Rt. szervezeti-müködési szabályzatát - az igazgatóságnak e törvény
hatályba lépését követõ 30 napon belül tett elõterjesztése alapján - a Kormány
hagyja jóvá. A szervezeti-müködési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell
tenni.
Az ÁPV Rt. gazdálkodása
21.§
(1) Az ÁPV Rt saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az ÁPV
Rt-hez rendelt vagyont és az e vagyon értékesítésével és hasznosításával
összefüggõ bevételeket és kiadásokat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elkülönített nyilvántartás rendszerét az
igazgatóságnak e törvény hatályba lépését követõ 60 napon belül tett
elõterjesztése alapján - az Állami Számvevõszék véleményének kikérését
követõen - a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter hagyja jóvá.
(3) Amennyiben a Kormány a privatizációs stratégiát módosítani kívánja, a
javaslatot az éves költségvetési törvény mellékleteként terjeszti az
Országgyülés elé.
Az ÁPV Rt-nek a saját vagyonnal való gazdálkodása
22. §
(1) Az ÁPV Rt. saját bevételei:
a) az ÁPV Rt tulajdonában lévõ vagyon értékesítésébõl és hasznosításából
származó bevétel;
b) azon társasági részesedések után járó részesedés (osztalék), amelyek az ÁPV
Rt tulajdonában vannak;
c) egyéb, az a) és b) pont alá nem tartozó saját bevétel.
(2) Az ÁPV Rt. a saját bevételeket elsõsorban a következõ célokra
fordíthatja:
a) saját müködésének költségeire;
b) a tulajdonában álló vagyon értékesítése elõkészítéséhez szükséges
intézkedések költségeire;
c) a tulajdonában álló vagyon értékesítésért járó díjra és az értékesítéssel
kapcsolatban felmerülõ költségeire;
d) a belterületi föld, illetve a korábban általa gyakorolt alapítói jog után
az önkormányzatot megilletõ ellenérték átengedésére;
e) gazdasági társaság, illetve befektetési célú alap létesítésére, vagy abban
való részesedés szerzésére;
f) az általa vagyonkezeléssel megbízott személyek vagy szervezetek részére
fizetendõ díjra, illetve a vagyonkezeléssel összefüggésben felmerülõ
költségekre;
g) a privatizáció kapcsán az ÁPV Rt-t terhelõ kezesi, szavatossági vagy más
igényekbõl eredõ kiadásokra;
h) a privatizáció érdekében elengedhetetlenül szükséges reorganizációra:
i) külön jogszabály szerinti fizetési kötelezettségeire.
Az ÁPV Rt-nek a hozzá rendelt vagyonnal való gazdálkodása
23.§
Az ÁPV Rt a hozzárendelt vagyonból befolyó bevételeket a következõ célokra
fordíthatja:
(1)
a) a hozzárendelt vagyon értékesítése elõkészítéséhez szükséges intézkedések
költségeire;
b) a privatizáció kapcsán az ÁPV Rt-t terhelõ kezességbõl, szavatossági,
hitelvisszafizetési kötelezettségbõl, vagy más igényekbõl eredõ, a tárgyévet
terhelõ kiadásokra;
c) a belterületi föld, illetve a korábban általa gyakorolt alapítói jog után
az önkormányzatot megilletõ ellenérték átengedésére;
d) gazdasági társaság, illetve befektetési célú alap létesítésére, vagy abban
való részesedés szerzésére;
e) az általa vagyonkezeléssel megbízott személyek vagy szervezetek részére
fizetendõ díjra, illetve a vagyonkezeléssel összefüggésben felmerülõ
költségekre;
f) a hozzárendelt vagyon értékesítéséért járó díjra és az értékesítéssel
kapcsolatban felmerülõ költségeire;
g) a privatizáció érdekében elengedhetetlenül szükséges reorganizációra;
h) az ÁPV Rt. saját müködésének költségeire;
i) külön jogszabály szerinti fizetési kötelezettségeire.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt célok szerinti, a tárgyévet követõ
idõszak várható kötelezettségei fedezetére az ÁPV Rt. tartalékot köteles
képezni.
(3) Az ÁPV Rt. a kezesség vállalását vagy szavatossági felelõsséget
eredményezõ döntését megelõzõen /(1) bek. b) pont/ köteles a pénzügyminiszter
egyetértését megszerezni, értékhatárra tekintet nélkül.
4) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségnek sem a
tárgyévi bevétel, sem a (2) bekezdés szerint képzett tartalék nem nyújt
fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.
24.§
(1) Az ÁPV Rt. a 22.§ (1) bekezdésének a) pontjában és a 23.§-ban foglalt
bevételeinek terhére a központi költségvetés részére elõirányzott befizetés
mértékérõl az Országgyülés az éves költségvetési törvényben rendelkezik. Az
éves költségvetési törvényben kell meghatározni továbbá az állam törvényben
vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges vagyonátruházások
mértékét, a kedvezményezettek körét, az ÁPV Rt. által történõ hitelfelvétel
illetve kötvénykibocsátás felsõ határát.
(2) Az ÁPV Rt. a privatizációt elõmozdító célra gazdasági társaságot, illetve
befektetési rendeltetésü alapot létesíthet, illetve ilyen gazdasági
társaságban részesedést szerezhet, vagy e társaság részére nem pénzbeli
hozzájárulásként a vagyont rendelkezésre bocsáthatja.
Az ÁPV Rt. tevékenységének ellenõrzése
25.§
(1) Az ÁPV Rt. tevékenységét az Állami Számvevõszék ellenõrzi. Az ÁPV Rt.
igazgatósága az ÁPV Rt tulajdonában álló és a hozzárendelt vagyon
változásáról, hasznosításáról félévenként köteles tájékoztatni az Állami
Számvevõszéket.
(2) A Kormány évente - az elõzõ évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló
törvényjavaslat elõterjesztésével egyidejüleg - köteles az Országgyülésnek
beszámolni az ÁPV Rt tevékenységérõl, a tulajdonában álló, valamint a
hozzárendelt vagyon alakulásáról, hasznosításának eredményérõl. Az
Országgyüléshez benyújtott beszámolót az Érdekegyeztetó Tanács is
megtárgyalja.
(3) Az ÁPV Rt-hez hozzárendelt vagyon alakulásáról kimutatást kell készíteni
és azt a beszámolóval egyidejüleg kell elõterjeszteni.
(4) A beszámolóhoz mellékelni kell az Állami Számvevõszék elnökének jelentését
az ÁPV Rt tevékenységérõl.
26.§
Az ÁPV Rt. igazgatósága az Országgyülés illetékes bizottságának felkérésére
bármely privatizációs ügyben köteles soron kívül beszámolni e bizottságnak,
illetve az országgyülési képviselõk legalább 20 %-nak indítványára az
Országgyülésnek.
III. fejezet
Az ÁPV RT-HEZ TARTOZ¼ VAGYON ÉRTÉKESITÉSE
Az értékesítés általános elvei
27.§
(1) Az ÁPV Rt. az 1.§ (1) bekezdés szerinti vagyont a 2.§-ban meghatározott
célkitüzések figyelembevételével köteles értékesíteni.
(2) Az ÁPV Rt. az értékesítést:
a) közvetlenül,
b) a tõkepiac intézményrendszerén keresztül,
c) befektetési célú alapokon vagy társaságokon keresztül,
d) a társaságok vezetõ tisztségviselõi útján (egyszerüsített privatizáció)
végzi.
(3) Az 5. § szerinti vagyon az alábbi eljárásokkal értékesíthetõ:
a) nyilvános vagy zártkörü pályázat,
b) nyilvános árverés,
c) nyilvános ajánlattétel (a továbbiakban: az a), b), c) együtt:
versenyeztetés),
d) nyilvános forgalombahozatal,
e) zártkörü elhelyezés,
f) tõzsdei értékesítésre adott megbízás,
g) kivételesen versenyeztetés nélkül (28. § (2). bekezdés).
(4) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon értékesítése során - valamennyi
értékelési szempont mérlegelésével - a legkedvezõbb ajánlatot tevõvel kell
megkötni az adásvételi szerzõdést.
(5) Az ÁPV Rt. a versenyeztetés útján értékesítésre kerülõ vagyonra tett
készpénzes, illetve a IV. fejezetben meghatározott kedvezményes privatizációs
technikák alkalmazásával benyújtott ajánlatok értékelésekor a várható
bevételeket az elbíráláskori reális piaci értékük (jelenérték) alapján köteles
figyelembe venni. Egyenlõ értékü ajánlatok esetén a hazai befektetõ(k)
ajánlatát kell elõnyben részesíteni.
Versenyeztetés
28.§
(1) A nyilvános értékesítésre kerülõ vagyon értékesítését és vagyonkezelésbe
adását az ÁPV Rt.-nek, vagy az általa megbízott vagyonértékesítõnek - ha e
törvény kivételt nem tesz - versenyeztetés útján kell megkísérelnie.
(2) Mellõzni lehet a versenyeztetést:
a) a portfóliócsomagok kezelésére létrehozott részvénytársaságok részvényeinek
nyilvános eladása esetén;
b) zártkörü elhelyezés és tõzsdei értékesítésre adott megbízás esetén;
c) részvénycserék esetében ;
d) társasági részesedéseknek a 24.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint
alapított gazdasági társaságok részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként
történõ rendelkezésre bocsátásakor;
e) ha az ÁPV Rt az 54-57. §-ban meghatározott kedvezményes mértékig a
munkavállalók részére értékesíti az állami vagyont;
f) ha az ÁPV Rt (jogelõdje) a külsõ befektetõ(k) részére opciót biztosított.
(3) A már értékesített többségi részesedések után fennmaradó kisebbségi
részesedéseket árveréssel, illetve nyilvános ajánlattétellel
(forgalombahozatallal), vagy zártkörü elhelyezéssel lehet értékesíteni a 35.§-
ban foglalt kivétellel.
Pályázat
29.§
(1) A pályázatot az ÁPV Rt., illetõleg a vagyonértékesítõ írja ki.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázat célját;
b) az értékesítésre szánt vagyon megjelölését, szükség szerint annak értékét
(névértéket, árfolyamot, stb.)
c) az értékesítés feltételeit - beleértve az alkalmazható fizetési módot is -,
az üzletpolitikára, a foglalkoztatás- és fejlesztéspolitikára, valamint
szükség szerint a környezeti károk és terhelések enyhítésére, illetve a
társaság jóléti-szociális célokat szolgáló vagyontárgyak hasznosítására
vonatkozó esetleges követelményrendszert;
d) a IV. fejezetben meghatározott kedvezményes privatizációs technikák közül
az adott esetben igénybevehetõk megjelölését;
e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét.
(3) A pályázati felhívás mellett elkészítendõ részletes tájékoztatónak,
tartalmaznia kell a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenõen különösen:
a) a társaság bemutatását, ezen belül a
- a cégnevet,
- székhelyet,
- az alapítás idõpontját,
- tevékenységi kört,
- müködési idõtartamot,
- jegyzett illetve saját tõkét,
- a társaság kötelezettségeit és követeléseit,
- alkalmazotti létszámot,
- a társaság tulajdonában vagy használatában álló ingatlanok felsorolását,
végül
- a vezetõ tisztségviselõk és a magasabb vezetõ állású dolgozók fontosabb
személyi és szakmai adatait;
b) a cég üzleti tevékenységének elemzésekkel alátámasztott, az átfogó
értékelést lehetõvé tevõ leírását, így különösen a termelési, értékesítési,
kutatási-fejlesztési, beruházási információkat;
c) a könyvvizsgáló által hitelesített legutolsó pénzügyi adatokat (mérleg,
eredménykimutatás stb.);
d) az értékesítés adatait:
- az értékesítés tervezett nagyságát,
- a vagyont megtestesítõ jogok (értékpapírok) fajtáját és típusát, az azokhoz
kapcsolódó jogokat,
- az alapítókat megilletõ esetleges elõjogokat,
- a névértéket, illetve az árfolyamot .
e) a társaság müködésével kapcsolatos környezetvédelmi helyzetet.
(4) A részletes tájékoztató az érdekelt befektetõnek csak titoktartási
nyilatkozat aláírása után adható ki.
(5) Az értékpapírok értékesítése során az erre vonatkozó külön jogszabályokban
meghatározott elõírásokat is figyelembe kell venni.
(6) E § rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni, amennyiben az ÁPV Rt a
vagyon kezelésére ír ki pályázatot.
30. §
(1) A pályázat nyilvános vagy zártkörü lehet.
(2) Nyilvános a pályázat, ha
a) az ajánlattevõk köre elõre meg nem határozható;
b) a meghatározott ajánlattevõi körbe tartozók száma nem ismert.
(3) Ha a kiíró - megfelelõ határidõk kitüzésével - az érdekelteket kizárólag
közvetlenül hívja fel ajánlattételre, a pályázat zártkörü pályázatnak minõsül.
Zártkörü pályázat kiírására csak kivételesen kerülhet sor.
(4) A nyilvános pályázati felhívás esetén (29.§ (2) bekezdés) a társaság
lényeges adatait tartalmazó hirdetményt két országos napilapban, vagy egy
országos napilapban és a társaság székhelye szerinti helyi lapban, továbbá az
ÁPV Rt. nyilvános tájékoztatójában a pályázatok benyújtására megállapított
kezdõ idõpontot legalább harminc nappal megelõzõen - kell meghirdetni.
Zártkörü pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell nyilvánosságra
hozni, illetve a nyilvános pályázatra elõírt szabályok szerint meghirdetni.
(5) A nyilvános árverésre és a pályázatok elbírálására vonatkozó részletes
szabályokat az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzata állapítja meg.
Munkavállalók érdekvédelme
31.§
(1) Az ÁPV Rt., illetve az általa megbízott vagyonértékesítõ, a vagyon
értékesítésére vonatkozó pályázati kiírás vagy meghírdetés, továbbá a konkrét
döntés elõtt legalább 30 nappal megelõzõen köteles a gazdasági társaság
munkavállalói érdekképviseleti szerveit írásban tájékoztatni mindazon
adatokról (körülményekrõl), amelyek a vagyon értékesítése várható
következményeként
a) a munkavállalók foglalkoztatását, kereseti és bérviszonyait, szociális
ellátását, munkafeltételeit, képzését érinthetik;
b) a munkavállalói tulajdonszerzés esetleges lehetõségeire vonatkoznak;
(2) A jóléti vagy szociális célokat szolgáló vagyontárgyak hasznosítása
tekintetében a munkavállalói érdekképviseleti szervek egyetértése szükséges.
(3) Az ÁPV Rt., illetve a vagyonértékesítõ az értékesítésre vonatkozó döntés
meghozatala elõtt köteles lehetõséget biztosítani arra, hogy a munkavállalói
érdekképviseleti szervek véleményüket kifejthessék a meghozandó privatizációs
döntéssel kapcsolatban. Ezt a véleményt a 34.§-ban megjelölt emlékeztetõhöz
kell csatolni.
(4) Az ÁPV Rt., illetve a vagyonértékesítõ a munkavállalói érdekképviseleti
szervektõl hozzá beérkezett írásos véleményre, annak kézhezvételétõl számított
15 napon belül írásban köteles válaszolni.
(5) Az ÁPV Rt. köteles az érintett társaság munkavállalói érdekképviseleti
szerveinek rendelkezésére bocsátani a megkötött értékesítési, illetve
vagyonkezelési szerzõdés és ahhoz kapcsolódó egyéb szerzõdések azon
elõírásait, amelyek az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakra vonatkoznak.
Az ajánlatok értékelése
32.§
(1) A IV. fejezetben meghatározott kedvezményes privatizációs technikák
alkalmazásával benyújtott pályázatok kizárólag akkor kerülhetnek elbírálásra,
ha az ÁPV Rt. által megállapított limitárat elérõ, illetve meghaladó, a teljes
ellenértéknek a szerzõdés megkötésétõl számított 60 napon belüli készpénzben
való kifizetésre irányuló és a (3) bekezdés alapján kiírt pályázati
feltételeknek is megfelelõ érvényes ajánlat nem érkezett.
(2) Amennyiben a IV. fejezetben meghatározott privatizációs technikák
alkalmazásával ugyanarra a vagyonra több ajánlat is érkezik, az árajánlatokat
- az elbírálás során - a választott privatizációs technika (fizetési mód)
alapján várható bevétel elbíráláskori reális, piaci értéke (jelenérték)
alapján kell összevetni.
(3) A pályázatok, illetõleg az egyes ajánlatok elbírálása során - a 2.§-ban
foglaltakon túlmenõen - kiemelten figyelembe kell venni a pályázó
(ajánlattevõ) által a reorganizáció, a tõkeemelés, technikai fejlesztés, a
szerkezetváltás és a munkavállalók foglalkoztatása, jövedelme, illetve
szociális ellátása, továbbá a környezeti károk és terhelések enyhítése
tekintetében vállalt kötelezettségeit.
(4) Az (3) bekezdés szerinti kötelezettségek vállalását az elbírálás során a
pályázati kiírás szerint elõnyben lehet részesíteni a kedvezõbb árajánlattal
szemben. A megkötendõ adásvételi szerzõdésben azonban megfelelõen
érvényesíthetõ szerzõdést biztosító mellékkötelezettségeket (Ptk. 243-276.§),
illetve adott esetben egyéb biztosítékokat - ideértve a szerzõdésszegés
szankcióit is - kell kikötni a kötelezettségvállalás teljesítésének
kikényszeríthetõsége érdekében. Az esetleges elõnyben részesítés indokait a
34.§-ban elõírt emlékeztetõben meg kell jelölni.
(5) A megkötendõ adásvételi szerzõdésben az ÁPV Rt., illetve az általa
megbízott vagyonértékesítõ köteles kikötni a szerzõdés teljesítésének
ellenõrzését. A vevõ a szerzõdésszegésért való felelõsséget nem zárhatja ki,
az ezzel ellentétes kikötés semmis.
33. §
(1) Egyenértékü feltételek vállalása esetében, ha a 32.§ (4) bekezdésben
foglaltaknak eleget tesznek, a pályázók vagy ajánlattevõk közül elõnyben kell
részesíteni ebben a sorrendben:
a) az érintett gazdasági társaság dolgozói legalább 25 %-ának részvételével
müködõ gazdasági társaságot vagy szövetkezetet,
b) az érintett gazdasági társaság Munkavállalói Résztulajdonosi Programjában
résztvevõket,
c) az érintett gazdasági társaságnak a dolgozóját, mint egyéni vállalkozót,
(2) Az ÁPV Rt a pályázat eredményét és annak megfelelõen a kezelésbe adást,
bérbeadást, értékesítést vagy értékesítési megbízást a döntés indokolásával
együtt haladéktalanul közzéteszi a pályázati felhívás közlésével azonos
helyen. Zárt pályázat esetében ezeket az adatokat a pályázókkal közvetlenül is
ismertetni kell.
(3) Az ÁPV Rt. szerzõdésszegésért való felelõsségét a vagyon értékesítésekor -
pályázaton kialakult vételár esetében - nem zárhatja ki, kivéve, ha a
pályázati kiírásban ezt a Ptk. 314. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel
kifejezetten kikötötte.
(4) Az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzatát a Kormány hagyja jóvá és azt a
Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
34.§
Az értékesítési eljárásról a privatizációs döntést hozónak emlékeztetõt kell
készíteni. Az emlékeztetõnek - az e törvényben meghatározott egyéb
követelmények mellett - az értékesítési folyamat legfontosabb körülményeit
tartalmaznia kell, így különösen:
a) az értékesítés választott módjának indokait;
b) a beérkezett ajánlatok összefoglalását;
c) a legkedvezõbb ajánlat elfogadásának indokait;
d) a vételár meghatározásának szempontjait (beleértve a vételárat befolyásoló
kötelezettségvállalásokat);
e) a kikötött biztosítékok megfelelõségének szempontjait;
f) a választott fizetési mód indokát;
g) a munkavállalói Érdekképviseleti szervek írásban benyújtott vélemény esetén
a véleményt és az arra adott írásos választ;
h) egyéb, az értékesítõ által fontosnak tartott körülményeit.
35.§
Az ÁPV Rt. - kivételesen indokolt esetben - az alábbiak szerint adhat át
állami vagyont pénzbeli térítés nélkül:
a) olyan vevõk részére, akik megfelelõ biztosítékok nyújtásával vállalják a
32.§ (3) bekezdés szerinti kötelezettségek teljesítését.
b) ha az átadás törvény alapján közalapítvány, közcélú alapítvány,
köztestület, továbbá olyan más közcélú egyesület részére történik, amely
jogszabályban meghatározott közfeladat ellátását veszi át, illetve
költségvetési tehervállalást helyettesít, vagy
c) az éves költségvetési törvényben meghatározott egyéb esetekben.
Kisebbségi részesedések értékesítése
36.§
(1) A 25% + 1 szavazatot el nem érõ és privatizációs portfolióba be nem vitt
állami társasági részesedést az ÁPV Rt-nek vagyonarányosan a társaság többi
tagja, illetve a társaság számára - ebben a sorrendben - vételre fel kell
ajánlania.
(2) Amennyiben a (1) bekezdés szerinti eljárás eredménytelen maradt, úgy a
részesedést nyilvános árverés útján kell értékesíteni.
Egyszerüsített privatizáció
37.§
(1) A 38-45.§-ban foglalt rendelkezések szerint (a továbbiakban:
egyszerüsített privatizáció) kell értékesíteni a közép- és kisméretü gazdasági
társaságok állami tulajdonban lévõ társasági részesedéseit, ha 1994-ben a
gazdasági társaság
a) saját tõkéje 600 millió Ft-ot és
b) teljes munkaidõben foglalkoztatott dolgozóinak létszáma éves átlagban az
500 fõt nem haladta meg.
(2) Az ÁPV Rt. igazgatósága - ha ezt privatizációs érdekek kivételesen
indokoltá teszik és az érintett miniszterek véleményének figyelembevételével -
az (1) bekezdés alá nem esõ társaságoknál is elrendelheti az egyszerüsített
privatizációt, illetve a 38.§ (1) bekezdésében meghatározott jegyzék
közzétételéig az (1) bekezdés alá esõ társaságot kivonhat az egyszerüsített
privatizáció körébõl.
(3) Pénzintézet, illetve biztosító esetében az egyszerüsített privatizáció nem
alkalmazható.
38.§
(1) Az ÁPV Rt. két ütemben, 1995. szeptember 30-áig, illetve 1995. december
31-ig köteles az egyszerüsített privatizációra kerülõ társaságok jegyzékét -
készpénzes értékesítésre irányuló felhívással együtt - legalább két országos
napilapban és az ÁPV Rt. nyilvános tájékoztatójában közzétenni. A
közzététellel egyidejüleg az ÁPV Rt. köteles a jegyzékben szereplõ társaságok
tekintetében gondoskodni arról, hogy a 29. §-ban elõírt adatok a befektetõk
rendelkezésére álljanak.
(2) A közzétételtõl számított 90 napon belül lehet a jegyzékben szereplõ
társasági részesedésekre az ÁPV Rt.-nél készpénzes ajánlatot benyújtani,
legalább a jegyzékben szereplõ limitáron.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt határidõn belül nem érkezik a 32. § (1)
bekezdés szerinti készpénzes ajánlat, úgy az ÁPV Rt. köteles errõl az érintett
társaságot az egyszerüsített privatizációs eljárás meginditása érdekében
haladéktalanul értesíteni.
(4) Az e § hatálya alá esõ készpénzes ajánlatokat az ÁPV Rt. a (2) bekezdésben
megjelölt határidõ leteltétõl számított 60 napon belül köteles - e törvény 27-
33.§-ainak értelemszerü figyelembevételével - elbírálni és errõl az érintett
társaságot értesíteni.
(5) A 34.§ rendelkezéseit az egyszerüsített privatizációra kerülõ társaságok
esetében is -megfelelõen- alkalmazni kell.
39.§
(1) A gazdasági társaság egyszerüsített privatizációjáról - e törvény 27-34.
§-ainak keretei között - a társaság igazgatósága, illetõleg ügyvezetõje
jogosult, illetve köteles dönteni, valamint megtenni a privatizáció
elõkészítéséhez szükséges intézkedéseket. A társaság igazgatósága nem
alkalmazhatja a 27.§ (3) e/ és g/ pontjait.
(2) A privatizáció elõkészítésére a társaság saját költségén szakértõ
közremüködését veheti igénybe.
(3) Ha az elõkészítõ munka eredményeként megállapításra kerül, hogy a társaság
vezetõ tisztségviselõi, illetve a társaság munkavállalói vagy az elõzõk
többségi tulajdonában álló társaság kívánja a társasági részesedéseket
összességében legalább 50%-ban megvásárolni, úgy az igazgatóság (ügyvezetõ)
köteles ezt az ÁPV Rt.-nek bejelenteni és az ÁPV Rt. további döntését kérni.
40.§
(1) A gazdasági társaságnak a privatizációról szóló elõzetes döntését be kell
jelentenie az ÁPV Rt-nek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kapott vételi
ajánlatot. Több ajánlat esetén meg kell jelölni azt az ajánlatot, amelyet a
gazdasági társaság igazgatósága, illetõleg ügyvezetõje a 32-33.§
alkalmazásával a legkedvezõbbnek ítélt. A bejelentéshez mellékelni kell a
34.§-ban elõírt emlékeztetõt.
(2) Az ÁPV Rt. igazgatósága, illetve a szervezeti és müködési szabályzatban
meghatározott vezetõ alkalmazottjai, a bejelentés kézhezvételétõl számított 60
napon belül köteles a bejelentésrõl állást foglalni.
(3) Az elbírálásra alkalmatlan bejelentést az ÁPV Rt. annak beérkezésétõl
számított 15 napon belül visszautasíthatja, illetve ha a bejelentés
hiánypótlásra szorul, avagy más fontos ok ezt indokolja, az eljárást a (2)
bekezdésben foglalt határidõ lejárta elõtt legalább 15 nappal az ok
megjelölése mellett kivételesen egy alkalommal legfeljebb 30 nappal
meghosszabíthatja.
41.§
(1) Az ÁPV Rt-t a társaságtól érkezett bejelentést köteles legalább két külsõ
szakértõvel elõzetesen véleményeztetni. Az ÁPV Rt döntését a szakértõi
vélemények értékelése alapján hozza meg.
(2) Az ÁPV Rt. az ajánlatnak, illetõleg a legkedvezõbb ajánlatnak megfelelõ
értékesítést megtilthatja, továbbá az értékesítésre feltételeket szabhat,
illetõleg a szerzõdés teljesítésének biztosístékait meghatározhatja. Az ÁPV
Rt. e döntését köteles megindokolni és ezt a társasággal közölni.
(3) Ha az ÁPV Rt. a bejelentés kézhezvételétõl számított 60 napon, illetve a
40.§ (3) bekezdése esetén 90 napon belül nem él a (2) bekezdés szerinti
jogával, akkor az egyszerüsített privatizációt a gazdasági társaság a
bejelentésnek megfelelõen végrehajthatja.
(4) Az ÁPV Rt. az (1) bekezdés szerinti szakértõi véleményeket a privatizáció
segítése érdekében akkor is köteles a társaság rendelkezésére bocsátani, ha
nem él a (2) bekezdés szerinti jogaival.
42.§
(1) Az egyszerüsített privatizációval kapcsolatos társasági részesedésekre
vonatkozó adásvételi szerzõdést eladóként az ÁPV Rt. írja alá. Az ÁPV Rt. az
aláírást csak akkor tagadhatja meg, ha az lényeges tartalmában eltér a
bejelentésben foglaltaktól, illetve nem felel meg a Gt-nek vagy más
jogszabályoknak.
(2) Ha a 40.§ (2) bekezdésben meghatározott döntés közlésétõl, illetve a (3)
bekezdésben megjelölt határidõ leteltétõl számított kilencven napon belül a
szerzõdést - neki felróható okból - a társaság aláírás céljából nem mutatja
be, az ÁPV Rt. megszüntetheti az egyszerüsített privatizációs eljárást.
43.§
Az egyszerüsített privatizáció keretében állami vagyon pénzbeli térítés nélkül
nem adható át.
44.§
(1) A 37.§-ban megjelölt társaságok vezetõ tisztségviselõi kötelesek az
értékesítésben közremüködni. Ha e kötelezettségüknek nekik felróható okból
1996. december 31-ig nem tesznek eleget, velük szemben társasági jogi, illetve
munkajogi intézkedéseket kell tenni, végsõ soron az ÁPV Rt-nek visszahívásukat
kell kezdeményeznie.
(2) Ha az értékesítésre vonatkozó adásvételi szerzõdés e törvény
hatálybalépésétõl számított 1 éven belül megkötésre kerül, akkor a
készpénzbevétel 10%-a a társaságot illeti meg, amelyet alaptõkén (törzstõkén)
felüli vagyonba kell helyezni. E vagyonrészt - egy éven belül - tõkeemelésre
kell fordítani és az így kibocsátásra kerülõ társasági részesedéseket 50-50%-
ban a társaság vezetõ tisztségviselõi, illetve dolgozói térítés nélküli
tulajdonszerzésére kell felhasználni.
45. §
Az egyszerüsített privatizáció keretében értékesítendõ társaságoktól az ÁPV
Rt. 1996. június 30-ig vagyont - kivéve az 1994. és 1995. évre esõ osztalékot
- tõkeleszállítás vagy más jogcímen nem vonhat el.
IV. Fejezet
KEDVEZMÉNYES PRIVATIZÁCI¼S TECHNIKÁK
Értékesítés részletfizetéssel
46.§
(1) Az e törvény hatálya alá tartozó vagyon részletfizetési kedvezménnyel is
értékesíthetõ.
(2) Részletfizetési kedvezmény legfeljebb tizenöt évig terjedõ idõre
nyújtható. A vevõ kérésére az elsõ részlet kivételével a törlesztésre türelmi
idõt lehet megállapítani. A türelmi idõ legalább egy év, de nem lehet több
három évnél. Ezen idõszak alatt csak a kamatokat és a kezelési költséget kell
fizetni.
(3) Az elsõ részlet az adásvételi szerzõdés megkötésétõl számított harmincadik
napon esedékessé válik.
(4) A kamat mértéke nem lehet kevesebb, mint a jegybanki alapkamat 50 %-a.
(5) Részletfizetés esetén a vagyon tulajdonjoga az elsõ részlet fizetésével
átszáll a vevõre. Az ezzel ellentétes kikötés semmis.
(6) A vevõ teljesítését olyan mellékkötelezettségek kikötésével kell
biztosítani, amelyek az ÁPV Rt. részére megfelelõ biztosítékot nyújtanak a
vevõ kötelezettségeinek teljesítésére, anélkül, hogy részvényesi (tagsági)
jogainak gyakorlását indokolatlanul korlátoznák.
47. §
(1) A vevõ által teljesített törlesztést elõször az elszámoláskor esedékessé
vált kezelési költségre, azután a kamatra, végül a tõketartozásra lehet
fordítani.
(2) A vevõ részletfizetési kötelezettségét bármikor jogosult egy összegben
készpénzben teljesíteni.
(3) A vevõnek a részletfizetési kedvezmény idõtartamának fennállása alatt
(továbbiakban: futamidõ) bármikor joga van a törlesztés gyorsítására. A
törlesztés gyorsítása esetén a futamidõ hátralévõ részében a vevõ jogosult a
törlesztés mérséklésére is, azzal a feltétellel, hogy a futamidõ egyetlen
idõpontjában sem lehet a kifizetett törlesztõ részletek összege kisebb - az
utolsó részlet kivételével - az egyenletes törlesztés esetén fizetendõ
törlesztõ részlet összegénél.
(4) Bármely részlet késedelmes teljesítése esetén a vevõ a részletfizetési
kedvezményt elveszti és a teljes hátralékos vételár egyösszegben esedékessé
válik. Ha a vevõ a szerzõdésben meghatározott fizetési határidõt nem tartja
meg, a késedelembe esés napjától a mindenkori jegybanki alapkamat
kétszeresének megfelelõ késedelmi kamatot köteles fizetni.
48. §
(1) Amennyiben a vevõ fizetési kötelezettségének határidõre nem tesz eleget -
kivéve ha az 47.§ (4) bekezdés alapján a hátralékos vételárat egyösszegben az
esedékessé válástól, számított 15 napon belül kifizeti - az eladó jogosult
választása szerint a szerzõdéstõl való elállásra, vagy a szerzõdés
felmondására.
(2) A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására létrejött
szervezettel kötött szerzõdés elállás útján nem szüntethetõ meg.
49. §
(1) Az eladó a szerzõdéstõl akkor is elállhat, ha a szerzõdéskötéskori - a
számviteli törvény elõírásai alapján kimutatott - saját tõke értékében
bekövetkezett csökkenés a futamidõ során a 30%-ot meghaladja.
(2) Az eladó a társaság által az (1) bekezdésben foglaltak megállapítására a
vevõvel kötött szerzõdés szerint készítendõ mérleget ellenõrizheti és szükség
esetén független szakértõ bevonásával - a társaság költségére -
felülvizsgálhatja.
Értékesítés tulajdonjog fenntartásával (privatizációs lízing)
50. §
(1) A törvény hatálya alá esõ vagyon elidegenítésére jogosult (a továbbiakban:
eladó) a tulajdonjog fenntartásával is átruházhatja a társasági részesedést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítés célja a vagyon olyan halasztott
elidegenítése, amelynek során a vevõ a társaság reorganizációja céljából -
külön szerzõdés alapján - vezetési-szervezési szolgáltatást nyújt. A
halasztott elidegenítés idõtartama (továbbiakban: futamidõ) legfeljebb 10 év
lehet, amelynek konkrét idõtartarmát a szerzõdésben kell meghatározni.
(3) A díj teljes összegének kifizetésével külön térítés és külön megállapodás
nélkül kerül a társaság tulajdonrésze a vevõ tulajdonába.
51. §
(1) A vevõ csak természetes személy lehet. A futamidõ alatt a vevõt - az
elidegenítés jogát kivéve - valamennyi tagsági jog megilleti, de e jogok
gyakorlását az eladó a szerzõdésben korlátozhatja, vagy feltételekhez kötheti.
(2) Több vevõ esetén egymás közotti jogviszonyukat külön polgári jogi
szerzõdés szabályozza.
(3) A vagyonnak e § szerinti értékesítésére minden esetben nyilvános
pályázatot kell kiírni.
(4) A vezetési-szervezési szolgáltatás ellenértéke a társaságnál rendkívüli
ráfordításként elszámolható. A vevõ a díjat köteles a törlesztésre fordítani.
Amennyiben ez az összeg a törlesztõ részletekre nem nyújt fedezetet, a vevõ
azt saját forrásaiból köteles kiegészíteni.
52. §
(1) A futamidõ alatt a társaság könyvvizsgálója által hitelesített mérleg
szerinti saját tõkéje szerzõdésben meghatározott érték alá nem csökkenhet.
(2) Az eladó kockázatának mérséklésére a vevõnek a díjjal arányos - a
pályázatban vagy az eladó által egyéb módon meghatározott mértékü -
biztosítékot kell vállalnia.
(3) A törlesztés meghiúsulása vagy az (1) bekezdés szerinti vagyonvesztés
továbbá hitelesített mérleg hiánya esetén az eladó jogosult a szerzõdést
azonnali hatállyal felmondani és a biztosítékkal kapcsolatos rendelkezési
jogát érvényesíteni.
(4) Felmondás esetén a vevõ az eladóval, illetõleg a társasággal szemben a
társasági részesedésre vonatkozó tulajdoni igényt, vagy egyéb más követelést
nem érvényesíthet, részére a már kifizetett lízingdíj részlet sem jár vissza.
Vezetõi és munkavállalói kivásárlás
53. §
(1) A törvény hatálya alá esõ gazdasági társaságok állami tulajdonban lévõ
részesedéseit e társaságok vezetõ tisztségviselõi, vezetõ alkalmazottai
(továbbiakban: vezetõ alkalmazott) és egyéb munkavállalói kivásárlás útján is
megszerezhetik.
(2) A kivásárlásra irányuló ajánlatot a vezetõ alkalmazottak és a
munkavállalók által együttesen létrehozott gazdasági illetve polgári jogi
társaság nyújthatja be. A társaságban egy vagy több külsõ tag is részt vehet,
de szavazati joguk az 54. § (2) bekezdése alapján meghatározott átruházás
idõpontig nem érheti el az 50%-ot.
54. §
(1) Vezetõi és munkavállalói kivásárlás esetén az ajánlattevõknek az
ajánlatukban arra kell kötelezettséget vállalniuk, hogy készpénzért legalább
20% mértékü állami tulajdonrészt vásárolnak a szerzõdés megkötésétõl számított
60 napon belüli készpénzfizetéses teljesítéssel. Ez esetben az ÁPV Rt. a
szerzõdésben legfeljebb öt évre lemond - a szerzõdésben foglalt feltételek
mellett - a teljes állami tulajdonrész feletti szavazati jogáról az
ajánlattevõ javára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerzõdésben meghatározott, de legfeljebb öt év
alatt a vevõ a szerzõdésben meghatározott módon, áron, illetve kamatfeltételek
mellett köteles megvásárolni további társasági részesedéseket. A társasági
részesedések megszerzése minden esetben csak készpénzért és egyösszegben
történhet.
(3) Ha a kivásárló szerzõdéses kötelezettségeit súlyosan megszegi, így
különösen ha nem tesz eleget (2) bekezdés szerinti vételi kötelezettségének
vagy a társaság vagyoni helyzete tevékenységének eredményeként jelentõsen
romlik, az ÁPV Rt. a szerzõdéstõl azonnali hatállyal elállhat. Az elállás a
már kifizetett társasági részesedések tulajdonjogát nem érinti.
(4) Az ÁPV Rt. a társaság mérlegét évenként ellenõrzi és szükség esetén
független szakértõ bevonásával - a társaság költségére - felülvizsgálja.
(5) A vezetõi és munkavállalói kivásárlás esetén nem lehet alkalmazni az 1989.
évi XIII. tv. 21.§. (1) bekezdésében és a jelen törvény 55-57. §-ban foglalt
rendelkezéseket.
Munkavállalói tulajdonszerzés kedvezményei
55. §
(1) Állami vállalat átalakulása vagy állami vállalat többségi részvételével
létrejött gazdasági társaságok - beleértve az állami vállalat által az
átalakulást megelõzõen vagy annak jogutódja által az átalakulást követõen
alapított társaságokat is - társasági részesedéseinek értékesítése során a
munkavállalók kedvezményesen szerezhetik meg az állami tulajdont.
(2) A munkavállalók állami részesedésekbõl való kedvezményes részesítése csak
akkor mellõzhetõ, ha a többségi részesedést olyan befektetõ szerzi meg, aki az
értékesítésre irányuló szerzõdésben a munkavállalók foglalkoztatására, illetve
a munkakörülményeik javítására megfelelõ biztosítékokkal alátámasztott
szerzõdéses kötelezettséget vállal.
56. §
(1) A munkavállalók részére személyenként az éves minimálbér 150%-nak
megfelelõ kedvezmény adható a 57.§ szabályai szerint úgy, hogy az ily módon
szerzett társasági részesedéseik összege nem haladhatja meg a társaság
jegyzett tõkéjének 15%-t.
(2) Munkavállalók részére egyénileg, illetve az általuk alapított társaságok,
szövetkezetek, illetve MRP szervezet részére nyújtott kedvezmények formáit az
értékesítésre jogosultak egységesen kezelik és a különbözõ módon nyújtott
kedvezményeket együttesen veszik figyelembe.
57. §
(1) Munkavállalói csoport által kezdeményezett kivásárlás esetén, illetve
amennyiben a kedvezményes vásárlási programban nem minden munkavállaló vett
részt, a kedvezmény lehetséges mértékét (összegét) az érintett munkavállalók
létszámára és a teljes vállalati munkavállalói létszámra tekintettel arányosan
kell megállapítani. A kedvezmény azok számára, akik azt nem vették igénybe,
késõbbi idõpontban is nyújtható.
(2) A munkavállalók számára az eladási árnak legfeljebb 50%-a erejéig
árkedvezmény és/vagy részletfizetési lehetõség adható. A csökkentett vételár
részletekben megvalósuló kiegyenlítése esetén - az MRP keretében történõ
értékesítést kivéve, amelyre az MRP törvény elõírásai vonatkoznak - a
csökkentett vételár 15%-ának készpénzben történõ befizetése mellett a
törlesztési idõ legfeljebb három év lehet, s a vételárhátralékra kamatként az
államadósság után fizetendõ mindenkori kamat számítható fel.
(3) Dolgozói részvények értékesítésekor a névértéket kell vetítési alapnak
tekinteni. Az értékesítés során a névérték legfeljebb 90%-áig adható
kedvezmény.
Egzisztencia hitel
58.§
(1) A vagyon értékesítése során felmerülõ és az értékesítés elõtt
meghirdetett, egyébként a vevõt terhelõ fizetési kötelezettségek
(privatizációs költségek) fedezésére az Egzisztencia hitel nem vehetõ igénybe.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható abban az esetben,
ha az Egzisztencia hitel igénybevételére a külön törvényben meghatározottak
szerint alapított MRP szervezet jogosult.
(3) Az Egzisztencia hitel legfeljebb a meghirdetett és a megvásárolni kívánt
vagyon szerzõdés szerinti árának feléig, legfeljebb azonban 50 millió Ft
erejéig vehetõ igénybe, a vevõk, illetve ugyanarra a vagyonra több vevõvel
kötendõ szerzõdések számától függetlenül.
(4) MRP szervezet által történõ vásárlás esetén Egzisztencia hitellel
legfeljebb a vételár 50%-a törleszthetõ
59.§
(1) Az Egzisztencia hitelt azok a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából
belföldinek minõsülõ magánszemélyek, és kizárólag e személyekbõl álló,
belföldi székhelyü gazdasági és polgári jogi társaságok, szövetkezetek -
kivéve a takarékszövetkezeteket, a lakásszövetkezetek és az
iskolaszövetkezeteket -, egyesületek vehetik igénybe, amelyek
a) a hitel folyósításában részt vevõ pénzintézetek hitelbírálati
követelményeinek megfelelnek,
b) rendelkeznek a vásárláshoz szükséges saját pénzforrással.
(2) A hitel ugyanazon pályázó által három éven belül csak egy alkalommal
vehetõ igénybe.
(3) A hitel igénybevételével megvásárolt vagyont a hiteltartozás fennállása
alatt csak a hitelt folyósító pénzintézet hozzájárulásával lehet
elidegeníteni, ideértve annak gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként
történõ bevitelét, illetve mellékszolgáltatásként történõ rendelkezésre
bocsátását is.
(4) Az Egzisztencia hitel és a hozzá kapcsolódó részletfizetési kedvezmény
részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
Munkavállalói Résztulajdonosi Program
60. §
(1) Gazdasági társaságok állami tulajdonban álló részesedéseit a társaság
munkavállalói a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében
szervezett formában is megszerezhetik.
(2) Az MRP-ben a társaság által, a törvényes munkaidõ legalább felében
alkalmazott az a munkavállaló jogosult részt venni, akinek munkaviszonya - a
társaság jogelõdjét is beleértve - legalább 6 hónapja fennáll. A
tulajdonszerzés lebonyolítására létrehozandó MRP-szervezet alapszabálya a
jogosultság feltételeként ennél hosszabb idõt is megállapíthat, ez azonban nem
haladhatja meg az 5 évet. A munkaviszony megszünésével a munkavállaló
részvételi joga is megszünik az MRP-ben.
(3) Egy munkavállaló egyidejüleg csak egy MRP-szervezetben vehet részt. A
társaság vezetõ tisztségviselõje és vezérigazgatója, illetõleg annak
helyettese nem lehet az MRP ügyvezetõ szervének tagja.
61. §
(1) Az MRP szervezet a munkavállalók által, az õket foglalkoztató társaságban
tulajdonosi részesedés szerzése céljából önkéntesen létrehozott,
önkormányzattal és nyilvántartott résztvevõkkel rendelkezõ jogi személy.
(2) Az MRP szervezet által megszerzett társasági részesedések a szervezet
tulajdonába kerülnek, amely ezeket a törvényben és az alapszabályában foglalt
feltételeknek megfelelõen a résztvevõk tulajdonába adja.
V. Fejezet
VAGYONKEZELÉS
A vagyon idõleges hasznosítása
62. §
(1) Ha a vagyon értékesítése meghiúsult vagy megállapítható, hogy
elidegenítésének feltételei átmenetileg kedvezõtlenek, az ÁPV Rt. jogosult a
vagyon hasznosítása érdekében vagyonkezelési szerzõdéseket kötni.
(2) A vagyonkezelés célja a szerzõdésben meghatározott vagyonérték megtartása
vagy elérése, illetve hozadék (osztalék, részesedés) útján vagyongyarapodás
elérése. Az ÁPV Rt. a vagyon kezelésére 64-66.§-ban meghatározott
szerzõdéseket köt.
(3) A szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, e törvény és más
jogszabályok, valamint a kötelezõen kiírandó és nyilvánosan közzéteendõ
pályázati feltételek keretei között.
63.§
(1) Az ÁPV Rt. a vagyon kezelésére irányuló szerzõdésekben az õt megilletõ
tulajdonosi jogosítványok egy részét vagy egészét átruházhatja a
vagyonkezelõre.
(2) A vagyon kezelésére kötött szerzõdésben vállalt kötelezettségek
teljesítését - a vagyonkezelõ saját vagyonát terhelõ - szerzõdést biztosító
mellékkötelezettségekkel (pl. zálogjoggal, óvadékkal, készfizetõ kezességgel)
kell biztosítani. A biztosítékok együttesen is alkalmazhatók.
(3) Vagyonkezelési szerzõdés nem köthetõ azzal, aki ellen felszámolási eljárás
van folyamatban, illetve akinek adó-, vám-, vagy társadalombiztosítási
tartozása van.
A vagyonkezelés egyes szerzõdéstípusai
64. §
(1) Az ÁPV Rt. jogosult a vagyon hasznosításáról - értékének illetve állagának
megóvása végett - megbízási szerzõdés útján gondoskodni.
(2) Az ÁPV Rt. és a megbízott megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelõt - a
díjon felül - a vagyon hozadékának meghatározott része is megilleti.
(3) Erre a szerzõdésre a Ptk-nak a megbízási szerzõdésre vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
65. §
(1) A vagyonkezelésre kötött vállalkozási szerzõdésben az ÁPV Rt.-vel szerzõdõ
fél (a továbbiakban: vállalkozó) a részére fizetett díj ellenében a
szerzõdésben foglaltak szerint gyakorolja - az elidegenítés és megterhelés
jogát kivéve - a vagyon felett a tulajdonosi jogokat oly módon, hogy a vagyon
után elõre meghatározott hozadék (osztalék, részesedés) biztosítását vállalja,
valamint kötelezettséget vállal a vagyon értéke szerzõdésben meghatározott
szintjének megtartására vagy elérésére.
(2) Az ÁPV Rt. és a vállalkozó megállapodhatnak abban, hogy az ÁPV Rt. a
hozadék egy részét a vállalkozónak átengedi, ennek a lehetõségére azonban a
pályázati feltételek között, illetõleg a szerzõdésben utalni kell.
(3) Erre a szerzõdésre egyebekben a Ptk-nak a vállalkozási szerzõdésekre
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
66. §
(1) A portfolió vagyonkezelési szerzõdésben az ÁPV Rt-vel szerzõdõ fél
vállalja, hogy az ÁPV Rt. által fizetett díj ellenében gyakorolja a vagyon
feletti tulajdonosi jogokat - ideértve az elidegenítés jogát is - oly módon,
hogy szerzõdésben meghatározott hozadék illetõleg vagyongyarapodás elérésére
vállal kötelezettséget. Ennek keretében a szerzõdés irányulhat meghatározott
értékü készpénz fizetésére, illetõleg más társaság tagsági jogának
megszerzésére is.
(2) Az ÁPV Rt. és a vele szerzõdõ fél a hozadék, illetve a vagyonérték
gyarapodás megosztásában megállapodhatnak; ennek a lehetõségére azonban a
pályázati feltételek között, illetõleg a szerzõdésben utalni kell.
(3) Erre a szerzõdésre egyebekben a Ptk-nak a vállalkozási szerzõdésre
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
A vagyonkezelés közös szabályai
67. §
(1) A vagyonkezelõtõl elvárható fokozott szakszerüséggel és gondossággal
köteles a szerzõdésben foglalt kötelezettségeit teljesíteni és azokért
helytállni az ÁPV Rt-vel szemben.
(2) Az ÁPV Rt. a vagyon feletti tulajdonosi jogosítványok átruházása esetén
köteles a vagyonkezelõ tevékenységét rendszeresen figyelemmel kísérni. Ennek
keretében különösen - az általa meghatározott idõközönként - részletes
írásbeli jelentést, beszámolót, elszámolást kérhet minden olyan szerzõdésrõl,
amely a kezelt vagyon értékét a vagyonkezelõi szerzõdésben meghatározott
százalékkal meghaladja, vizsgálhatja továbbá a vagyonkezelõ hitelképességét,
betekintést nyerhet a vagyonkezelõ irataiba.
(3) A vagyonkezelõ súlyos szerzõdésszegése esetén, illetve ha az ÁPV Rt.
ellenõrzõ tevékenységét akadályozza, az ÁPV Rt. a szerzõdést azonnali
hatállyal felmondhatja.
(4) Az állam többségi részesedésével müködõ társaságoknál az ÁPV Rt.-nek
gondoskodni kell megfelelõ vagyonvédelmi elõírások kialakításáról,
alkalmazásáról.
68. §
(1) A vagyonkezelõ az ÁPV Rt. által fizetett díjat árbevételként, a
vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült kiadásait költségként számolhatja el.
(2) A vagyonkezelésre irányuló szerzõdésben kiköthetõ, hogy a kezelõt csak a
szerzõdésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, ez
azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek
megtérítését.
(3) A vagyonkezelõ a jogviszony fennállása alatt az általa kezelt társasági
részesedésnek az ÁPV Rt.-tõl történõ megvásárlását kezdeményezheti.
Privatizáció vagyonkezelési szerzõdés alapján
69. §
(1) A vagyonkezelési szerzõdésben úgy is meg lehet állapodni, hogy legalább
két év eltelte után a vagyonkezelõ
a) egyoldalú írásbeli nyilatkozattal az általa kezelt vagyont megveheti,
illetve
b) az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv írásbeli felhívására a vagyont
köteles megvenni.
(2) Az állami részesedés ellenértékét (annak megállapítási módját és
feltételeit, stb.) a felek megállapodásban határozzák meg a III. és IV.
Fejezetben foglaltak megfelelõ alkalmazásaival.
VI. fejezet
ZÁR¼ RENDELKEZÉSEK
Átmeneti rendelkezések
70. §
(1) Ahol a jogszabályok az Állami Vagyonügynökséget vagy az Állami
Vagyonkezelõ Rt.-t említik, ez alatt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ
Rt-t kell érteni.
(2) Azoknál a törvény hatálya alá tartozó állami vállalatoknál, amelyek e
törvény hatálybalépéséig még nem alakultak át gazdasági társasággá,
átalakulásukra és e vállalatoknál lévõ állami vagyon védelmére az 1992. évi
LIV. törvény 20-29, illetve 32-48.§-ának rendelkezéseit a továbbiakban is
alkalmazni kell.
(3) Azok a közüzemi vállalatok (1977. évi VI. törvény 45-46/A. §
/továbbiakban: Vt./), amelyek e törvény hatályba lépéséig még nem alakultak át
gazdasági társasággá, ezután is müködhetnek állami vállalati formában azzal,
hogy a Vt szerinti alapítói jogokat e vállalatok tekintetében az
alaptevékenység szerint illetékes miniszter vagy az érdekelt önkormányzat
gyakorolja.
(4) Azon társaságok esetében, amelyek társasági részesedéseinek értékesítésére
a törvény hatályba lépése elõtt írtak ki pályázatot, a pályázatokat a
kiíráskor hatályos jogszabályok szerint kell el bírálni. A 28. § (1) és (2)
bekezdésének alkalmazása során az e törvény hatályba lépése elõtt kiírt
pályázatokat is figyelembe kell venni.
(5) Az 5 §. (2) bekezdésében meghatározott vagyon az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény 104.§ (3) bekezdésének c/ pontja alá tartozó
vagyonnak minõsül.
(6) Az 5.§ (1) bekezdés szerinti hozzárendelt vagyont megtestesítõ, az ÁPV Rt.
könyveiben értékkel szereplõ eszközöket (részvények, üzletrészek, ingatlanok,
stb.) az ÁPV Rt. saját tõkéjével (jegyzett tõkéjével, tõketartalékkal) szemben
- az alapító okirat egyidejü megfelelõ módosításával - kell kivezetni.
(7) E törvény hatályba lépésétõl számított 30 napon belül a Kormánynak
módosítania kell az 1992. évi LIII. törvény alapján létrejött Állami
Vagyonkezelõ Rt. alapító okiratát.
(8) 10. § szerinti megszünõ Állami Vagyonügynökségtõl átvett, annak korábbi
saját müködésével kapcsolatos vagyon tekintetében (annak nyilvántartás
szerinti értékével azonos összegben) az ÁPV Rt. saját tõkéjét (jegyzett
tõkéjét, tõketartalékát)- az alapító okirat egyidejü megfelelõ módosításával -
növelni kell.
(9) A pénzintézetek tekintetében a törvény hatálybalépésekor a
bankkonszolidációban résztvevõ bankok állami tulajdonban lévõ részvényei
felett a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter gyakorolja. Az állami
tulajdonú pénzintézetek részvényeinek vagyonkezelését és értékesítését az ÁPV
Rt. a pénzügyminiszter egyetértésével végzi.
(10) Az ÁPV Rt. alaptõkéjének leszállítása esetén a vele szemben fennálló
követeléseket a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 312. §-a
szempontjából biztosítékokkal ellátottaknak kell tekinteni.
(11) Az ÁPV Rt. alaptõkéjének leszállítását kimondó közgyülési határozatot
kétszer egymás után legalább 15 napos idõközökkel kell az igazgatóságnak
hivatalos lapban közzétenni. Az alaptõke leszállíás közzétételének igazolását
követõen a cégbíróság kérelemre bejegyzi a cégjegyzékbe az alaptõke
leszállítását.
(12) Az ÁPV Rt. alaptõkéje leszállításának határideje a törvény hatályba
lépését követõ 18 hónap.
71. §
(1) Az ÁPV Rt. az 1989.évi XIII. törvény alapján átalakult vállalatok esetében
társaságok számára - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - a törvény 21.§
(1) bekezdése szerint fizeti ki a 20 % vételárrészt. Ugyanígy adja ki ezen
törvény 21.§ (2) bekezdésének alkalmazásával az érintett önkormányzatoknak a
belterületi föld után azokat megilletõ társasági részesedést, illetõleg az
1992. évi LIV. törvény 42.§-ában megjelölt részesedést.
(2) A Kincstári Vagyonkezelõ Szervezet a törvény hatályba lépését követõen
köteles átadni az ÁPV Rt-nek az általa kezelt vállalkozói vagyont, illetve a
Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló 1994. évi CIV. törvényben, az õt
megilletõ költségvetési támogatás vagyon- és idõarányos, az átadandó
vállalkozói vagyon õrzésére, védelmére, fenntartására fordított részét. A
Kincstári Vagyonkezelõ Szervezet megszüntetésérõl és jogutódlásáról a
pénzügyminiszter intézkedik. A kincstári vagyonra külön törvény elõírásai az
irányadók.
72. §
(1) Azon társaságok társasági részesedéseit amelyek e törvény melléklete
szerint nem az ÁPV Rt-hez tartoznak, e törvény hatálybalépésétõl számított 30
napon belül kell átadni a mellékletben megjelölt szervezetnek.
(2) Az ÁPV Rt-t e törvény alapján megilletõ - de annak hatályba lépésekor a
jogelõd szervezeteken kívül más szervezetek által gyakorolt - tulajdonosi
jogokat a törvény hatálybalépését követõen 30 napon belül e szervezeteknek az
ÁPV Rt részére át kell adni.
73. §
Az ÁPV Rt-nek az e törvényen alapuló tulajdonosi joggyakorlása az állami
tulajdonban lévõ ingatlanok tekintetében magában foglalja a kezelõi jogot is.
74. §
(1) A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 11. §-a kiegészül a
következõ új (4) bekezdéssel, és a jelenlegi (4) bekezdés helyébe az alábbi
(5) bekezdés lép:
"11. § (4) Az ÁPV Rt könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének
sajátosságait kormányrendelet szabályozza.
(5) A kormányrendelet az (1)-(4) bekezdésben jelölt szervek tekintetében sem
írhat elõ e törvény alapelveitõl eltérõ, vagy párhuzamos információ
szolgáltatási kötelezettséget."
(2) A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 71. § (1) bekezdésének
utolsó mondata a következõkre módosul:
"71. § (1) A letétbe helyezés határideje az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelõ Részvénytársaság számára a tárgyévet követõ év augusztus 31-e."
(3) A számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény 94. §-a kiegészül a
következõ új e) ponttal:
"94. § e) Az ÁPV Rt könyvvezetésének éves beszámolója elkészítésének
sajátosságait."
75.§.
Az államtitkárok jogállásának átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi
XXXIII. törvény 11. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejüleg a
jelenlegi (2) - (3) bekezdések számozása (3) - (4) bekezdésre módosul:
"(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket - a közigazgatási
államtitkárok és a helyettes államtitkárok vonatkozásában - az Állami
Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság igazgatósági tagjaira nem kell
alkalmazni".
76.§
(1) Mentes az általános forgalmi adó alól az e törvény rendelkezései alapján
az ÁPV Rt. által teljesített termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás.
(2) Az ÁPV Rt. mentes a társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi
LXXXVI. törvény szerinti adófizetési kötelezettségek alól.
Hatálybalépés
77. §
(1) E törvény a kihírdetésétõl számított 30. napon lép hatályba.
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejüleg hatályát veszti a tartósan állami
tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezelésérõl és hasznosításáról szóló
1992. évi LIII. törvény, továbbá - a 76.§ (2) bekezdésében foglaltak
figyelembevételével - az idõlegesen állami tulajdonban lévõ vagyon
értékesítésérõl, hasznosításáról és védelmérõl szóló 1992. évi LIV. törvény,
valamint az ezt módosító 1992. évi LXXIV. törvény 79. §-ának (1) bekezdése, az
1993. évi LIV. törvény 2. §-a, az 1993. évi LXVIII. törvény, az 1993. évi
XCII. törvény 41. §. (1) bekezdésének g) pontja, az 1993. évi CXI. törvény 67.
§-ai az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggõ
jogszabályok módosításáról szóló, 1992. évi LV. törvény 5. §-ának (1)
bekezdése, 10. §-ának (3) és (5) bekezdése, valamint a társasági adóról szóló,
többször módosított 1991. évi LXXXVI törvény 10.§ (1) bekezdésének d) pontja
és módosításáról szóló 1994. évi LXXXIII. törvény 6.§-ának "és d)"
szövegrésze.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejüleg hatályát veszti továbbá a részben
vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekrõl
szóló 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendelet és az azt módosító 81/1993. (V.
19.) Korm. rendelet, a 160/1993. (XI. 12.) Korm. rendelet, a 185/1993. (XII.
31.) Korm. rendelet, a 76/1994. (V. 17.) Korm. rendelet, a 103/1994. (VI. 29.)
Korm. rendelet.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mellékletben felsorolt gazdasági
társaságok technikai adatait (pl. névváltozás) közleményben módosítsa.
78.§
Az illetékekról szóló 1991. évi XCIII. törvény 5.§ (1) c/ pontja az alábbi
szövegrésszel egészül ki:
" c/.......valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Részvénytársaság"
Göncz Árpád Dr.Gál Zoltán
a Köztársaság elnöke az Országgyülés elnöke
MELLÉKLET
az 1995. évi törvényhez
A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel müködõ gazdasági társaságok
- az állami tulajdon arányának és az állami tagsági (részvényesi) jogokat
gyakorló szervek megjelölésével - a következõk:
Társaság neve Tartós állami részesedés
legalacsonyabb mértéke
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv:
Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt.
Magyar Villamosmüvek Rt. 50 % + 1 szavazat
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 25 % + 1 szavazat
MAHART Magyar Hajózási Rt. 50 % + 1 szavazat
Magyar Légiközlekedési Rt. (MALÉV) 25 % + 1 szavazat
Magyar Távközlési Rt. 25 % + 1 szavazat
Antenna Hungária Magyar Müsorszóró és Rádió- 25 % + 1 szavazat
hírközlési Rt.
Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. 25 % + 1 szavazat
CD Hungary Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Rt. 50 % + 1 szavazat
Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 25 % + 1 szavazat
Országos Villamostávvezeték Rt. 50 % + 1 szavazat
Paksi Atomerõmü Rt. 50 % + 1 szavazat
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 50 % + 1 szavazat
ALKALOIDA Vegyészeti Rt. 25 % + 1 szavazat
Balatonfelvidéki Erdõ és Fafeldolgozó Rt. 100 %
Délalföldi Erdészeti Rt. 100 %
Észak-Magyarországi Erdõgazdasági Rt. 100 %
Gemenci Erdõ- és Vadgazdaság Rt. 100 %
"Gyulaj" Erdészeti és Vadászati Rt. 100 %
Ipoly Erdõ Rt. 100 %
Kisalföldi Erdõgazdaság Rt.. 100 %
Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. 100 %
Mátra-Nyugatbükki Erdõ- és Fafeldolgozó Rt. 100 %
Mecseki Erdészeti Rt. 100 %
Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rt. 100 %
Nyírségi Erdészeti Rt. 100 %
Pilisi Parkerdõgazdaság Rt. 100 %
Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. 100 %
Szombathelyi Erdészeti Rt. 100 %
Tanulmányi Erdõgazdaság Rt. 100 %
VADEX Mezõföldi Erdõ- és Vadgazdálkodási Rt. 100 %
Vértesi Erdészeti és Faipari Rt. 100 %
Zalai Erdészeti és Faipari Rt. 100 %
Martonseed Martonvásári Mezõgazdasági Kisérleti 50%+1 szavazat
Gazdaság Rt
Bólyi Mezõgazdasági Termelõ és Kereskedelmi Rt. 75 %
Dalmadi Mezõgazdasági Rt. 75 %
Dél-Pest Megyei Mezõgazdasági Rt. 75 %
Enyingi Agrár Rt. 75 %
Hidasháti Mezõgazdasági Rt. 75 %
Hód-Mezõgazda Rt. 75 %
Lajta-Hanság Rt. 75 %
Mezõfalvai Mezõgazdasági Termelõ és 75 %
Szolgáltató Rt.
Mezõhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 75 %
Szombathelyi Tangazdaság Rt. 75 %
Törökszentmiklósi Mezõgazdasági Rt. 75 %
Bábolna Mezõgazdasági Termelõ, Fejlesztõ 50 % + 1 szavazat
és Kereskedelmi Rt.
Lábod-Mavad Rt. 50 % + 1 szavazat
Hortobágyi Halgazdasági Rt. 25 % + 1 szavazat
Agroprodukt Mezõgazdasági Termelõ és Értékesítõ Rt 75 %
Alcsiszigeti Mezõgazdasági Rt. 75 %
Balatoni Halászati Rt. 75 %
Gödöllöi Tangazdaság Rt. 75 %
Fertõ-tavi Nádgazdaság Rt. 75 %
Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. 75 %
Komáromi Mezõgazdasági Rt. 75 %
Sárvári Mezõgazdasági Rt. 75 %
Szarvasi Mg. Term. és Élelmiszerfeldolgozó Rt. 75 %
Szerencsi Mezõgazdasági Rt. 75 %
Abaúji Charolais Mezõgazdasági Rt. 75 %
Tokaj Kereskedõház Rt. 100%
Bácsalmási Agráripari Rt. 25 % + 1 szavazat
VOLÁNBUSZ Rt. 50 % + 1 szavazat
Agria Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Ajkai Volán Kft. 50 % + 1 szavazat
Alba Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Bács Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Balaton Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Balatonfüredi Volán Kft. 50 % + 1 szavazat
Borsod Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Dudari Volán Kft. 50 % + 1 szavazat
Gemenc Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Hajdú Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Hatvani Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Jászkun Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Kapos Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Kisalföld Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Körös Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Kunság Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Mátra Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Nógrád Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Pannon Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Pápai Volán Kft. 50 % + 1 szavazat
Sümegi Volán Kft. 50 % + 1 szavazat
Szabolcs Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Tapolcai Volán Kft. 50 % + 1 szavazat
Tisza Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Várpalotai Volán Kft. 50 % + 1 szavazat
Vasi Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Vértes Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Zala Volán Rt. 50 % + 1 szavazat
Hungaropharma Rt 50 % + 1 szavazat
Gyógyászati Segédeszközöket és 50 % + 1 szavazat
Rehabilitációs Termékeket Gyártó Rt
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv:
közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter
Magyar Államvasutak Rt. 100 %
Magyar Posta Rt. 100 %
Fertõvidéki HÉV Rt. 25 % + 1 szavazat
Gyõr- Sopron Ébenfurti Vasút Rt. 50 % + 1 szavazat
Közlekedéstudományi Intézet Rt. (KTI Rt.) 50 % + 1 szavazat
Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI) 50 % + 1 szavazat
Dunamenti Vízmü Rt. 50 % + 1 szavazat
Dunántúli Vízmü Rt. 50 % + 1 szavazat
Észak-dunántúli Vízmü Rt. 50 % + 1 szavazat
Észak-magyarországi Vízmü Rt. 50 % + 1 szavazat
Tiszamenti Vízmü Rt. 50 % + 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
ipari és kereskedelmi miniszter
Autóipari Kutató és Fejlesztõ Rt. 50 % + 1 szavazat
Bõr- és Cipõipari Kutató és Fejlesztõ Intézet Rt. 50 % + 1 szavazat
Építéstudományi Intézet Kft. (ÉTI) 50 % + 1 szavazat
Építésügyi Minõségellenõrzõ Int. Rt. 50 % + 1 szavazat
HUNGEXPO Vásár és Reklám Rt. 25 % + 1 szavazat
INOVATEXT Textilipari Müszaki Fejlesztõ Rt. 50 % + 1 szavazat
Ipari Technológiai Centrum Kft. 50 % + 1 szavazat
Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. 50 % + 1 szavazat
Méréstechnikai Információs Kutató és 50 % + 1 szavazat
Innovációs Rt.
MERTCONTROL Minõségellenõrzõ Rt. 25 % + 1 szavazat
Mezõgépfejlesztõ Ipari Rt. 50 % + 1 szavazat
Müanyag Kutató és Fejlesztõ Kft. 50 % + 1 szavazat
Távközlési Kutató Intézet Innovációs Rt. 50 % + 1 szavazat
Technika Külkereskedelmi Rt. 50 % + 1 szavazat
Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztõ Rt. 50 % + 1 szavazat
(TÜKI Rt.)
Villamosenergia-ipari Kutató Intézet Rt. 50 % + 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
földmüvelésügyi miniszter
Agroster Besugárzó Rt. 50 % + 1 szavazat
Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. 100 %
Cartographia Kft. 50 % + 1 szavazat
Concordia Közraktár Rt. 50 % + 1 szavazat
Faipari Kutató Intézet Kft. 100 %
Fehérjefeldolgozó Rt. 25 % + 1 szavazat
Geodéziai és Térképészeti Rt. 25 % + 1 szavazat
Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató 100 %
Fejlesztõ Intézet Rt.
Konzervipari Kutató és Fejlesztõ és 100 %
Minõségvizsgáló Kft.
Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. 100 %
Malomipari Kutató és Fejlesztõ Kft. 100 %
Országos Húsipari Kutatóintézet Rt 100 %
Országos Mesterséges Termékenyítõ Rt. 100 %
Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. 25 % + 1 szavazat
Temperáltvizü Halszaporító és Kereskedelmi Kft. 50 % + 1 szavazat
Zöldségtermesztési Kutató Intézet Rt. 100 %
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegörzõ Kft. 100 %
Városépítési Tudományos és Tervezõ Intézet Rt. 50 % + 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
pénzügyminiszter
Eximbank Rt. 100 %
Export Hitel Biztosító Rt. 100 %
Hitelgarancia Rt. 50 % + 1 szavazat
Szerencsejáték Rt. 100 %
Reorg Rt 50% + 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
honvédelmi miniszter
HM ARCOM Kommunikációtechnikai Rt. 50 % +1 szavazat
HM ARZENAL Elektromechanikai Rt. 50 % +1 szavazat
HM Budapesti Erdõgazdasági Rt. 50 % +1 szavazat
HM CENTRAL Mosodák Rt. 50 % +1 szavazat
HM CURRUS Gödöllõi Harcjármütechnika Rt. 50 % +1 szavazat
HM Elektronikai Igazgatóság Rt. 50 % +1 szavazat
HM Kaszói Erdõgazdaság Rt. 50 % +1 szavazat
HM Radar Rádiótechnikai Rt. 50 % +1 szavazat
HM Veszprémi Erdõgazdaság Rt. 50 % +1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
igazságügyi miniszter
Országos Fordító és Fordításhitelesítõ Iroda Rt. 50 % + 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
müvelõdési és közoktatásügyi miniszter
Budavári Palota Beruházó és Szolgáltató Kft. 25 % + 1 szavazat
Könyvtárellátó Kft. 25 % + 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter:
belügyminiszter
Sportlétesítmények Vállalat Rt. 75 %
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv:
Miniszterelnöki Hivatal
KOPINT DATORG Szervezési és Adatfeldolgozási Rt. 25 % + 1 szavazat
Közlöny- és Lapkiadó Kft. 100 %