ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnöke
Módosító javaslat
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására a T/233.. számon
beterjesztett törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatot terjesztem elõ:
A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat új 8. §-sal egészül ki, egyidejûleg a törvényjavaslat §-
ainak számozása ennek megfelelõen változik:
8. §
A Tv. 18. § után a következõ 18/A §-sal egészül ki:
"18/A
(1) Az egyéni vállalkozó és a mezõgazdasági kistermelést folytató magánszemély
a 12. §-ban meghatározott adóköteles jövedelmébõl beruházási célra tartalékot
képezhet, mellyel az egyéni vállalkozásból származó adóköteles jövedelmét
csökkentheti.
(2) A tartalék mértéke a tárgyévi adóköteles jövedelem 5O %-a lehet úgy, hogy
az adóköteles jövedelembõl levonható kedvezmények, mentességek és a tartalék
együttes összege a tárgyévi adóköteles jövedelmet nem haladhatja meg.
(3) Az (1), (2) bekezdésekben meghatározott tartaléknak az egyéni vállalkozó
által pénzintézetnél erre a célra megnyitott, elkülönítetten kezelt
bankszámlára történõ, pénzintézet által igazolt befizetés minõsül.
(4) Az egyéni vállalkozásból származó jövedelembõl levont, adóévben
elkülönített tartalék a felhasználáskor az adózás szempontjából az osztalékkal
/37. § (5)/ esik egy tekintet alá, mely adót felhasználás évében kell
megfizetni.
(5) A tartalékot kezelõ pénzintézet a (3) bekezdés szerinti számláról csak az
adóalany nevére kiállított szállítói számla alapján eszközölhet kifizetést,
kivéve a vállalkozói tevékenység megszüntetésére.
(6) Ha az egyéni vállalkozó az (1), (2) bekezdés szerinti tartalékot nem
vállalkozásán belüli beruházásra fordítja - ideértve az egyéni vállalkozói
tevékenység megszüntetése miatti számla felszabadítást is - akkor a nem
beruházásra felhasznált tartalék összegével - ide nem értve a tartalékkal
kapcsolatos bankköltséget - meg kell növelni annak az adóévnek a 12. §
szerinti bevételét, mely évben a tartalékot a bankszámláról kivonta.
(7) Ha az egyéni vállalkozó a beruházási célú tartalékból megvalósított
beruházás tárgyát a tartalékból történõ legutolsó ráfordítás évét követõ
második év december 31-ig értékesíti, akkor ezen beruházásra bármely évben
fordított tartalék együttes összegét az elidegenítés évének egyéni
vállalkozásból származó bevételéhez kell hozzáadni.
(8) A (7) bekezdés szerint kell eljárni az egyéni vállalkozói tevékenység
megszüntetése esetén az olyan beruházással kapcsolatban is, melynek
beszerzésére, elõállítására a tartalékból történõ legutolsó ráfordítás évének
december 31. napjától számított két naptári éven belül az egyéni vállalkozói
tevékenység megszüntetésére sor került."
Indokolás
A személyi jövedelemadó törvény hatálya szerint adózó egyéni vállalkozók
vállalkozásból származó adóköteles jövedelme is a társadalombiztosítási
járulék alapját képezi. Így az egyéni vállalkozóknak olyan jövedelmük után is
társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük, melyet beruházási céllal
(immateriális javak vásárlása, illetve építési beruházások) halmoznak fel. A
javaslat a befektetési célú megtakarítások ösztönzését célozza. Ez nem jár az
adóalap végleges, pusztán ideiglenes csökkentésével, viszont megoldást jelent
arra, hogy szétválassza az egyéni vállalkozók személyi és vállalkozási célú
jövedelmét, s csak azt a részt tegye a társadalombiztosítási járulék alapjává,
amelyik a valóságban az ellátás alapját is képezheti.
Budapest, 1994. november 21.
Demeter Ervin
(MDF)