ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ

T/233/63..

Dr. Gál Zoltán úrnak,

az Országgyûlés elnöke

Módosító javaslat

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Úr!

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására a T/233.. számon

beterjesztett törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatot terjesztem elõ:

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról

szóló törvényjavaslat 3. §-ának 19. pontja a következõképpen változik:

"19. Árfolyamnyereségnek kell tekinteni az értékpapír, illetve a korlátolt

felelõsségû társaságban lévõ üzletrész elidegenítéséért kapott ellenértéknek

az értékpapír, illetve az üzletrész megszerzésére fordított összeget (értéket)

meghaladó részét. Megszerzésre fordított összegnek a kibocsátó (ideértve a

kft-t is saját üzletrészére vonatkozóan), illetõleg az értékpapír forgalmazási

tevékenység végzésére jogosult társaság által igazolt összeget, ennek

hiányában [a névértéket kell tekinteni] az elidegenítésért kapott összeg 25

százalékát . Az ingyenesen megszerzett értékpapír elidegenítésekor az

árfolyamnyereség számításánál a megszerzésre fordított összegnek a névértéket

kell tekinteni. A 29. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 6. § (1)

bekezdés e) pontjában említett dolgozói részvény juttatáskori névértékének a

dolgozó által megfizetett térítéssel csökkentett névérték szerinti összeget

kell tekinteni."

Indokolás

Ha a magánszemély az értékpapír megszerzésére fordított összeget nem tudja

igazolni, itt nagyvonalú törvényi vélelmet javasol. Ez indokolatlan, amikor a

törvényhozó más esetekben igen szûkkeblûen szabályoz (lásd.

ingatlanértékesítés). Logikusabb és a javasolt törvény 23. § (3) bekezdése is

így szabályoz, a szerzéskori értéknek az átruházáskori érték meghatározott

százalékban történõ megadását, mint minden más ilyen esetben. Ezért javasoljuk

a névértékre utalás elhagyását, és az elidegenítéskori érték 25 százalékában

történõ vélelmezést.

Budapest, 1994. november 21.

Demeter Ervin

(MDF)

Eleje Honlap