Ellenjegyzett, zárószavazásra bocsátandó egységes változat
1
1994.évi ....törvény
a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény
módosításáról
1. §
(1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény
(a továbbiakban: törvény) 2. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint (3) és (4)
bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
T/2.. § (1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyû/
"d) ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkezõ
munkaközössége és az erdõbirtokossági társulat,
(3) A belföldön telephellyel nem rendelkezõ külföldi székhelyû jogi személy,
jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég, személyi egyesülés, egyéb
szervezet (továbbiakban: külföldi szervezet) a belföldi személytõl a
vállalkozási tevékenységéért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú
melléklet D. fejezetében foglaltak szerint megállapított jövedelem után a 9.
§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékû adót köteles fizetni, ha
a jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre - a 15. § (4)
bekezdése és a 17. § kivételével - e törvény más rendelkezései nem terjednek
ki.
(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, a költségvetési
szervre, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-
végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végzõ
jogutódjára, a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaságra, valamint a
felszámolási eljárás alatt állókra, a felszámolás kezdõ napjától."
(2) A törvény 2. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a
külföldi vállalkozó a belföldi személytõl, vállalkozási tevékenységért
telephelynek be nem tudható ellenértéket kap, és e jövedelemszerzés helye a
Magyar Köztársaság."
2. §
(1) A törvény 3. §-ának 14., 18., 20/c) és e) pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
T/3.. § E törvény alkalmazásában/
"14. reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított
étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás,
utazás), az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és
társadalmi eseményekhez (például: nõnap, gyermeknap, nyugdíjas dolgozó
búcsúztatása) kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, taggyûlésen, közgyûlésen
felmerült költségek általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül;
18. közhasznú tevékenység bevétele: a 9. számú mellékletben meghatározott
tevékenységbõl származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a
társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelõs szervvel - a helyi
önkormányzattal, a társadalombiztosítási önkormányzattal, vagy a
minisztériummal - folyamatos szolgáltatás teljesítésre megkötött, a
szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának
feltételeit is tartalmazó szerzõdés alapján folytatott tevékenységébõl
származik;
T/20.. a 14/A .§ (4) bekezdése szerinti külföldi befektetõ:/
c) belföldi államigazgatási és bírósági eljárásaiban kizárólag belföldi
ügyvédeket foglalkoztat, valamint a társaság vezetõ tisztségviselõinek,
felügyelõ bizottságának és alkalmazottainak többsége külön-külön számítva
belföldi természetes személy, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének
belföldön bejegyzett könyvvizsgáló tesz eleget és
e) sem a társaságnak, sem a tulajdonosainak nincs belföldi gazdasági
társaságban, szövetkezetben érdekeltsége, illetve belföldön képviseletet nem
tart fenn, valamint sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosai között nincs
belföldi személy;"
3. §
(1) A törvény 4. §-a (2) bekezdésének b), g), i), l), és n) és pontja
helyébe a következõ rendelkezés lép, és a bekezdés a következõ új r) és s)
ponttal egészül ki:
/(2) Az adózás elõtti eredményt az adóalap számításakor csök-
kenti:/
"b) a számviteli törvény 45.i§-a (14) bekezdésének elõírása szerint az
adóévben egyéb bevételként elszámolt elõzõ évi céltartalék - ide nem értve a
biztosító intézeteknél a biztosítástechnikai tartalék és a pénzintézeteknél
külön jogszabály alapján képzett kockázati céltartalék bevételként elszámolt
összegét -, továbbá az adóévben az e törvény 5.i§-ának (1) és (2) bekezdésében
foglaltak szerint figyelembe vett összeg,
g) a kulturális, az oktatási, a szociális, az egészségügyi, a hitéleti, a
környezetvédelmi, a gyermek- és ifjúsági és a sport céllal létrehozott
közalapítványnak adott hozzájárulás teljes összege, továbbá a belföldi
székhelyû alapítvány és a közérdekû kötelezettségvállalás céljára átadott
pénzeszköz az - e címen történt levonás nélküli - adóévi pozitív adóalap 20
százalékának megfelelõ összegben, az alapítvány, illetve a közérdekû
kötelezettségvállalást szervezõ igazolása alapján, ha
1. az alapítvány, a közérdekû kötelezettségvállalás betegségmegelõzõ és
gyógyító, szociális, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, mûemlékvédelmi,
természetvédelmi, kulturális, oktatási, sport, vallási és hitéleti célt,
gyermek- és ifjúságvédelmi célt, az állompolgári jogok, a közrend,
közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetûek, illetõleg a
magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli
magyarsággal kapcsolatos elõbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését,
a törvényhozói munka elõsegítését szolgálja, továbbá
2. az alapítvány mûködési szabályzata, valamint az alapítványi, illetõleg a
közérdekû kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt
kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely
szolgáltatással összefüggésben, elõre meghatározott vagyoni elõny megszerzése
vagy nyújtása érdekében adják,
i) a szakmunkástanuló-képzést végzõ adóalanynál az oktatási intézménnyel
kötött szerzõdés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után tanulónként -
minden megkezdett hónap után - 2000 forint,
l) a kettõs könyvvitelt vezetõ adóalanynál az értékesített, az apportált és
a selejtezett tárgyi eszközök és immateriális javak megszerzésével,
elõállításával, bõvítésével, felújításával megegyezõ érték és az adóalapnál a
beruházási idõszakban és az üzembehelyezés napjától az értékesítés,
apportálás, selejtezés idõpontjáig érvényesített értékcsökkenési leírás
különbözete,
n) az adóalany által a korábban munkanélküli munkavállaló után a
foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett
társadalombiztosítási járulék , ha
1. a jogszabályban meghatározott munkavállaló megelõzõen legalább 6 hónapig
regisztrált munkanélküli volt, vagy munkanélküli járadékban, illetve
pályakezdõk munkanélküli segélyében részesült, vagy a munkanélküli járadékra,
pályakezdõk munkanélküli segélyére való jogosultságát már kimerítette, de a
munkaügyi központtal továbbra is együttmûködött, és
2. az adóalany az érintett munkavállaló alkalmazása óta, illetõleg azt
megelõzõ hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállaló
munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg,
r) a jogszabály alapján mûvészeti szempontból elbírált képzõmûvészeti
alkotás beszerzésére fordított összeg, de legfeljebb az adóévi beruházás
értékének l ezreléke,
s) a szövetkezet által a kívülálló üzletrésztulajdonostól visszavásárolt
üzletrész bevonása esetén a névérték és a visszavásárolt érték pozitív
különbözete."
(2) A törvény 4. §-a (3) bekezdésének b), j), p) és t) pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/(3) Az adózás elõtti eredményt az adóalap számításakor növeli:/
"b) a számviteli törvény 37., 38. §-ai, és a 46. § (3) bekezdése szerint
költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege,
j) lízing esetén a bérbevevõnél a költségként elszámolt, általános forgalmi
adó nélküli bérleti díjnak - ide értve az egyéb járulékos szolgáltatás
ellenértékét is - a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj és a lízinggel
összefüggõ minden egyéb járulékos szolgáltatás ellenértékének az - 5. § (12)
bekezdése szerint - adóévre arányosított részét meghaladó összege, import
lízing esetén ezenfelül az adóévben költségként elszámolt bérleti díj 20
százalékának megfelelõ összeg,
p) a kettõs könyvvitelt vezetõ adóalanynál a tárgyi eszközök és immateriális
javak értékesítésekor, apportálásakor, ráfordításként elszámolt nyilvántartási
érték, illetve selejtezésekor az értékcsökkenési leírásként érvényesített
összegen felül ráfordításként elszámolt értékcsökkenés,
t) az adóalany jegyzett tõkéjében 25 százalék feletti részesedéssel bíró
tulajdonos(ok)tól - kivéve a pénzintézetet - kapott kölcsön kamatának az 5.i§
(8) bekezdése szerinti saját tõke négyszeresét meghaladó kölcsönrészre jutó
arányos része,"
4. §
A törvény 5. § (1) és (7) bekezdésének, valamint a korábban hatályon kívül
helyezett (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép, és a
paragrafus egyidejûleg a következõ (12) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A 4. § (2) bekezdés b) pontjának alapján figyelembe vehetõ összeg a
kettõs könyvvitelt vezetõ adóalanynál a fizetési határidõn túli követelések, a
kétes követelések, valamint az elõlegként adott összegek miatt várható
veszteségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelõzõ évben ráfordításként
elszámolt céltartalék pozitív különbözete, de legfeljebb az elõzõekben
felsorolt december 31-ei követelések összegének
a) 90-180 napos késedelem esetén 2 százaléka;
b) 181-360 napos késedelem esetén 5 százaléka;
c) 360 napon túli késedelem esetén 25 százaléka.
(2) A kettõs könyvvitelt vezetõ adóalanynál a bányászatról és a villamos
energia termelésérõl, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényekben
meghatározott környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére az adóévben és az
adóévet megelõzõ évben ráfordításként elszámolt céltartalék pozitív
különbözete vehetõ figyelembe a 4. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásakor.
(7) Az MRP szervezet részére átadott összegbõl a 4. § (2) bekezdés g) és k)
pontjának figyelembe vétele nélkül megállapított adóalap legfeljebb 20
százaléka vehetõ figyelembe.
(12) A 4. § (3) bekezdés j) pont alkalmazásában a töredékhónapot egész
hónapra kell kerekíteni. Ha a töredékhónap a 15 napot nem éri el akkor
figyelmen kívül kell hagyni, ha 15, vagy annál több nap, akkor egy teljes
hónapnak kell számítani. Az adóévre arányosított bérleti díj
meghatározásánál egy hónapra a teljes bérleti díj 3 százalékával, ingatlan
esetén 1,1 százalékával kell számolni. "
5. §
A törvény 9. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"9. § (1) Az adó
a) a pozitív adóalap 18 százalékának megfelelõ számított adó és
b) a (2) és (3) bekezdésekben felsorolt jogcímeken felhasznált jövedelem
utáni 23 százalék kiegészítõ adó
együttes összege.
(2) A kiegészítõ adót az 1995. évi, illetve az azt követõ évek adózás utáni
eredményébõl a külön nyilvántartás szerint a (3) bekezdésben felsorolt
jogcímeken felhasznált összeg után kell fizetni.
(3) Kiegészítõ adót kell fizetni :
a) az adóévben jóváhagyott - egyszeres könyvvitelt vezetõ adóalanynál a
fizetett - osztalék, részesedés, és ebbõl az osztalékból a magánszeményt
megilletõ, megbízása alapján, a nevében az adóalany által Egzisztencia hitel
törlesztésére pénzintézetnek átutalt összeg, valamint a bevételként elszámolt
kapott osztalék, részesedés pozitív különbözete után,
b) a véglegesen átadott pénzeszköz után, kivéve a 4.§ (2) bekezdés g) és k)
pontjában meghatározottak alapján az adóalap számításakor az adózás elõtti
eredmény csökkentéseként figyelembe vett, továbbá jogszabály elõírása alapján
átadott összeget, ideértve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény
alapján adómentesen juttatott lakásépítési támogatást is,
c) az adózás utáni eredménybõl megvalósított, a cégbíróságnál bejegyzett
jegyzett tõke növelés összege után, ha a bejegyzés évét követõ három naptári
éven belül a jegyzett tõke leszállítására kerül sor, vagy az adóalany jogutód
nélkül megszûnik,
d) az adóalanynak jogutód nélküli megszûnésekor és az egyéni vállalkozónak a
magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá történõ
átjelentkezésekor a (2) bekezdés szerinti (halmozott) adózás utáni eredménynek
a nyilvántartás szerint fel nem használt összege után,
e) a külföldi vállalkozónak az adóalap 65 százalékát alapul véve.
(4) A jogutódlás melletti megszûnés esetén a (3) bekezdés c) pontjában
meghatározott idõtartam a jogutódnál és a jogelõdnél együttesen értendõ.
(5) A (2) bekezdés szerinti adózás utáni eredmény és a (3) bekezdés szerinti
felhasználások évenkénti és halmozott összegérõl, valamint a jegyzett tõke
növelésére a vállalkozásban visszahagyott összegrõl az adóalap levezetéséhez
külön nyilvántartást kell vezetni. Nem része a külön nyilvántartott összegnek
az adóévi pozitív mérleg szerinti eredménynek (egyszeres könyvvitelt vezetõ
adóalanynál az ennek megfelelõ tartalmú jövedelemnek ) a kapott és jóváhagyott
osztalék pozitív különbözetét meg nem haladó része. Ezt az összeget 1995. év
elõtti eredménybõl képzõdõ jövedelemként lehet nyilvántartani. "
6. §
A törvény 10. §-a (1) bekezdésének bevezetõ mondata, valamint a) és d)
pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"10. § (1) Nem kell a számított adót megfizetnie
a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az
egyháznak, az olyan alapítványnak, közalapítványnak, amely az adományozók
részére adóalapcsökkentésre jogosító igazolást adhat ki, a víziközmû
társulatnak, ha a - gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok elõírása
szerint és a 9. számú mellékletben foglaltakat figyelembevéve nyilvántartott -
vállalkozási tevékenységébõl elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért
összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot,
d) az Állami Vagyonkezelõ Részvénytársaságnak az adóalap olyan része után,
amelyet az általa gyakorolt tulajdonosi jog alapján kapott osztalék és a
vagyon értékesítésébõl származó bevétel képvisel az összes bevételen belül,"
7. §
A törvény 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"11.§ (1) A számított adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt az az
adóalany, amely a 12. § (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Kormány 1995.
január 1-je elõtt meghozott egyedi engedélye alapján az adóévben 100
százalékos adókedvezményre jogosult.
(2) A számított adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - adóvisszatartás
formájában adókedvezményt vehet igénybe az adóalany a 12. § (10) bekezdésében,
a 13. §-ban foglaltak szerint, valamint az az adóalany, amely a 12.§, továbbá
a Kormány 1995. január 1-je elõtt meghozott döntése alapján az adóévben 60
százalékos adókedvezményre jogosult.
(3) Ha az adóalany az 1995. január 1-je elõtt hatályos törvények alapján a
(2) bekezdés szerint az adóévben 60 százalék adókedvezményre jogosult, az e §
szerint visszatartható kedvezmény összege nem haladhatja meg a számított adó
20 százalékát.
(4) A számított és a kiegészítõ adó 85 százalékáig vehet igénybe
adókedvezményt az az adóalany, amely a kedvezményre a 14/A. § (4) bekezdése
alapján jogosult."
8. §
A törvény 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
"13. § A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és
kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelõ adókedvezmény vehetõ igénybe a
következõk szerint:
Adókedvezmény
az aktivált a költségként elszámolt
kamat százalékában
a) Az exportfejlesztõ pályázati rendszerben 30 12
jóváhagyott fejlesztéseket finanszírozó
pénzintézeti hitelek, a hitelfeltételek
szerint
b) Az exportképes árualapok bõvítését szolgáló 19 6
beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú
hitelek
c) Középlejáratú exportfõvállalkozási céghitel 19 6
export árualap bõvítéssel összefüggõ
hitelrésze
d) Az export követeléseket finanszírozó rövid 19 6
lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárt
külföldi követelések miatt fennálló hitel
kamatával)
e) Beruházásokat finanszírozó - elõzõekben fel 19 12"
nem sorolt - pénzintézeti hitelek után
9. §
A törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A fizetendõ adó a számított adó és a kiegészítõ adó együttes összegébõl
- legfeljebb annak mértékéig - az adókedvezmények és a 15.i§ (2) bekezdése
szerint visszatartott adó levonásával megállapított összeg."
10. §
A törvény 18. §-ának (6) és (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"(6) Annál az adóalanynál, amelynek az elõzõ évi fizetendõ
adókötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el, a (2) bekezdésben
meghatározott összeg 25-25 százaléka az I., II., III. negyedévben, a
mezõgazdasági és erdõgazdálkodási ágazatba sorolt adóalany esetében az I.
negyedévben 10, a II. negyedévben 20, a III. negyedévben 30 százalék a
fizetendõ adóelõleg összege.
(10) Nem kell az (1)-(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a 2. § (1)
bekezdés g) és h) pontjában felsorolt adóalanyoknak."
11. §
(1) A törvény 19. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(7) A 18. § (3) bekezdésének alkalmazásakor az adóhatóságnak 1995. évben
nem kell a fizetési meghagyásban adóelõleget megállapítania, ha az adóalany
1994. évi adókötelezettsége a törvény 1994. évben hatályos 9. §-a (1)
bekezdésének b) pontja alapján keletkezett. "
12. §
(1) A törvény 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint
módosul.
(2) A törvény 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint
módosul.
(3) A törvény 6. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint
módosul.
(4) A törvény 9. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint
módosul.
Záró rendelkezések
13. §
(1) Ez a törvény 1995. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit elsõ ízben
az 1995. évi adóalap megállapítására és az 1995. évi adókötelezettségre kell
alkalmazni.
(2) A társasági adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó az 1995. évi
adóévre - az 1. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérõen - 1995. február 15-
éig jelentkezhet be a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC.
törvény hatálya alá.
(3) A 3. § (2) bekezdésével módosított törvény 4. § (3) bekezdés j) pont
rendelkezését a törvény hatálybalépését követõen megkötött szerzõdéseknél
alkalmazni kell azzal, hogy az e törvény hatálybalépése elõtt megkötött
szerzõdéseknél a korábbi hatályos törvény 4. § (3) bekezdés j) pontja szerint
kell eljárni.
(4) A 12. § rendelkezéseit az e törvény 7. §-ával módosított törvény 11. §-
ában meghatározott módon és esetekben lehet alkalmazni.
(5) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti
a) a törvény 2. § (1) bekezdésének e) pontja, a 3. § 19. pontja, a 4. § (2)
bekezdés c) pontjából a "legfeljebb", az e) pontjából a "kivéve a befektetett
eszközként nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az
adózás utáni eredménybõl fizetett kamat," kifejezés, a 4. § (2) bekezdés j)
pontja, a 4. § (3) bekezdésének m) és w) pontja , a 13/A. §, a 14/A. § (1),
(2), (3), és (5) bekezdése, a 16. § (4) bekezdése, a 18 § (2) bekezdésének
e) pontja, a 19. § (1), (4), (5), (6), (8), (9), (10) és (13) bekezdése, az
5. számú melléklete, továbbá az 1994. évi XVI. törvény 54. § (5) bekezdése.
b) a törvény 14/B §-a azzal, hogy rendelkezéseit alkalmazni lehet, ha a
szövetkezet az utalványt a kárrendezési hivatalnak az e törvény
hatálybalépésének napja elõtt térítés nélkül átadta.
(6) E törvény hatálybalépésével a törvény 15. § -ának (2) bekezdésében a
"számított adóból" és a "számított adónak" kifejezés "számított és kiegészítõ
adóból" illetve "számított és kiegészítõ adónak" kifejezésre változik, a
bekezdésben az "és a földadóval" kifejezések hatályukat vesztik.
1. számú melléklet az 1994. évi ..... törvényhez
(1) A törvény 1. számú mellékletének 1., 7., 8., és 14. pontja, valamint a
18. pont bevezetõ mondata és 18/a pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
"1. Az adóalapnál (4. § (2) bekezdés c) pontja) érvényesítendõ
értékcsökkenési leírás összegét (továbbiakban: levonás) a 2. számú
mellékletben meghatározott Amortizációs normák jegyzéke alapján, és az e
mellékletben meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. Ha a
melléklet alapján ugyanazon eszközre több szabály is alkalmazható, akkor az
adóalanyt a módszerek között választási lehetõség illeti meg.
7. Az adóalany döntése alapján az adóév végén nyilvántartott beruházás
értékének 50 százaléka után is elszámolható levonás a 2. számú melléklet "B"
fejezetében megadott normák szerint.
8. Nem számolható el értékcsökkenési leírás - az 5. pontban foglaltak és a
hulladék tárolásra igénybevett földterület, telek és a melioráció kivételével
- a földterület, a telek, a telkesítés, az erdõ, a képzõmûvészeti alkotás
beszerzési ára, elõállítási költsége után.
14. Terven felüli értékcsökkenési leírást - a számviteli törvény alapján
elszámolt összegben - a vagyoni értékû jog esetében akkor lehet elszámolni,
ha a szerzõdés módosulása miatt az csak korlátozottan vagy egyáltalán nem
érvényesíthetõ, illetõleg kísérleti fejlesztés esetén akkor, ha a befejezett
kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák, vagy
megszüntetik.
18. Az egyszeres könyvvitelt vezetõ adóalany értékcsökkenési leírásként
számolja el az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a beruházások
a) értékesítése, selejtezése esetén a nyilvántartási (nettó) értéket,"
2. számú melléklet az 1994. évi .....törvényhez
(1) A törvény 2. számú melléklete "A" fejezeténék II. és III. része a
következõk szerint módosul:
"II. Építmények
Ipari építmények 2,0
Mezõgazdasági építmények 3,0
kivéve:
melioráció 10,0
bekötõ és üzemi út 5,0
Vasúti építmények
-iközforgalmi vasutak és kiegészítõ építményei, ideértve az 4,0
iparvágányokat is
-iegyéb vasúti építmények (elõvárosi vasutak, közúti 7,0
villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.)
Vízi építmények 2,0
Hidak 4,0
Vezetékek
-ielektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat 4,0
vezetékeit is
-ikõolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0
-igõz-, forróvíz- és termálvízvezetékek, földgáz 4,0
távvezetékek
-iközúti villamosvasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0
-iegyéb, minden más vezeték 3,0
Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények 1,0
kivételével)
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0
Hulladéktároló 20,0
Minden egyéb építmény 2,0
kivéve: szemétégetõ 15,0
Hulladéktároló az a földdel szilárd kapcsolatban álló építmény, amely a
fogyasztás, vagy a termelési, szolgáltatási és más tevékenységek során
keletkezõ olyan elhasználódott termékek tárolására alkalmas, amely termékeket
sem a hulladék tulajdonosa, sem a hulladék tároló tulajdonosa nem viszi vissza
a keletkezéséhez vezetõ tevékenységbe és primer anyagként sem értékesíti.
A hulladéktároló létesítése miatt igénybevett földterület a
hulladéktárolással azonos leírási kulccsal amortizálódik.
III. Ültetvények
1.csoport: Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy,
szilva, szõlõ, szõlõanyatelep, mandula, mogyoró 6,0
2. csoport: Õszibarack, kajszibarack, pöszméte, ribiszke
komló, gyümölcsanyatelep 10,0
3. csoport: Spárga, málna, szeder 15,0
4. csoport: Dió, gesztenye 4,0
Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s
ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal amortizálódik. Az ültetvény
kerítése viszont önálló tárgyi eszköznek - építménynek - minõsül."
(2) A törvény 2. számú melléklete B fejezetének 1. pontja a következõkre
módosul.
/Az 1992. január 1. után aktivált befektetett eszközök normái százalékban/
"1.Gépek, berendezések, felszerelések 14,5
kivéve: az irányítástechnikai (automatikai)
és általános rendeltetésû számítástechikai
termékek és berendezések (ITJ 48),
a szemétgyûjtõ tartály (ITJ 28-42),
a zajártalmak elleni védõeszköz (ITJ 69-99-2),
az ügyviteltechnikai eszközök, valamint
a környezet védelmét szolgáló gépek,
berendezések és felszerelések (a törvény
4. számú mellékletének 15. pontjában
felsorolt ITJ szám szerint) és az orvosi,
gyógyászati, laboratóriumi eszközök (ITJ 46-2) 33
Jármûvek 20
Hosszú élettartamú szerkezetû épületek 2"
3.számú melléklet az 1994. évi..... törvényhez
(1) A törvény 6. számú melléklete B. fejezetének 1. pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"1. A vállalkozási tevékenység bevétele a tevékenységgel
(termékelõállítással, áru- és szolgáltatás értékesítéssel, szellemi
alkotásokhoz fûzõdõ valamely jog átruházásával, használatának átengedésével,
elõadói, mûvészeti tevékenységgel stb.) összefüggésben kapott készpénz,
jóváírás, és bármilyen vagyoni érték."
(2) A törvény 6. számú mellékletének C. fejezetének címe helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"A külföldi vállalkozó nyilvántartási kötelezettsége"
(3) A törvény 6. számú melléklete D. fejezetének 1. és 2. pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
/ A külföldi szervezet jövedelmének meghatározása/
1. A külföldi szervezet jövedelmeként a részére belföldi személy által
kifizetett, a jövedelemszerzés helyét tekintve belföldinek minõsülõ
vállalkozási tevékenységért kapott ellenértéket kell - a 2. és 4. pontokban
foglaltak kivételével - figyelembe venni.
2. Nem kell jövedelemnek tekinteni a Magyar Állam, a Magyar Nemzeti Bank és
a belföldön bejegyzett pénzintézet által - a 3. pontban foglalt kivétellel -
fizetett kamatot."
(4) A törvény 6. számú melléklete E. fejezete a következõ 4/i ponttal
egészül ki:
T/4..A jövedelemszerzés helye/
"i) kötvénynél a kibocsátó székhelye."
(5) A törvény 6. számú melléklete E. fejezetének 8. pontja helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"8. Belföldi személy: a törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott adóalany
és a 2. § (2) bekezdésében meghatározott adóalany telephelye, valamint a
belföldi illetõségû magánszemély."
4. számú melléklet 1994. évi..... törvényhez
(1) A törvény 9. számú melléklete A. fejezetének bevezetõ mondata helyébe a
következõ rendelkezés lép:
"Az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy
ezt eredményezõ gazdasági tevékenységbõl e törvény alkalmazásában nem
minõsülnek vállalkozási tevékenységnek:"
(2) A törvény 9. számú melléklete A. fejezete 3. pontjának bevezetõ mondata
és az itt az SZJ 19161 Színmûvészeti szolgáltatástól az SZJ 194120
Szabadidõsportig felsorolt tevékenységek helyébe a következõ rendelkezés
lép:
"3. Az alábbi tevékenységekbõl elért bevétel
SZJ 19 Szórakoztató kulturális és sport- szolgáltatás
kivéve:
SZJ 191500 Hangfelvétel készítés
SZJ 191623 Könnyûzenei hangverseny
SZJ 191629 Egyéb máshová nem sorolt zenei,
táncmûvészeti és vegyes elõadás
SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás
SZJ 195 Egyéb pihenõ - szórakoztató szolgáltatás"
(3) A törvény 9. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következõ
rendelkezés lép:
"5. Az alapítvány, a társadalmi szervezet cél szerinti tevékenysége
függetlenül attól, hogy a tevékenységet a 3. és 4. pont tartalmazza vagy
nem."
(4) A törvény 9. számú melléklete B. fejezetében az SZJ 1932 Múzeumi
szolgáltatás, kiállítás és az SZJ 1933 Levéltári szolgáltatás helyébe a
következõ tevékenységek lépnek:
/Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek/
"SZJ 01112-bõl Állattenyésztési szolgáltatásból õshonos
állatfajták tartása, génmegõrzése
SZJ 011134 Védett természeti területek gondozása
SZJ 012200 Különleges rendeltetésû erdõk és területek
gondozása
SZJ 0442 Nyersanyag visszanyerése hulladékból
SZJ 054200 Megújuló energiahozdozók (nap, szél, vegyi stb.
energiákat hasznosító) járulékos szolgáltatásai
SZJ 111-bõl Saját vagy bérelt ingatlan hasznosításából saját
vagy bérelt mûemléki ingatlan hasznosítása
SZJ 142120 Település és tájtervezés
SZJ 142160 Területfejlesztés- és rendezési tervezés
SZJ 142275 Környezetvédelmi szakmai tervezés, szakértés
SZJ 142312 Környezeti elemek, (föld, levegõ, víz, zaj, rezgés
stb.) környezet-és egészségkárosító tényezõk
mérése, vizsgálata, elemzése
SZJ 16 Oktatás, kivéve:
SZJ 1633 Felsõfokú továbbképzés
SZJ 164126 Szakmai nyelvvizsgáztatás
SZJ 16423 Nem szakmai (egyéb) tanfolyami oktatás,
vizsgáztatás
SZJ 165220 Pszichológiai tanácsadás
SZJ 165900 Oktatást kiegészítõ egyéb szolgáltatás
SZJ 19 Szórakoztató, kulturális és sport
szolgáltatás, kivéve:
SZJ 191500 Hangfelvétel készítés
SZJ 191623 Könnyûzenei hangverseny
SZJ 191629 Egyéb máshová nem sorolt zenei,
táncmûvészeti és vegyes elõadás
SZJ 192000 Hírügynökségi szolgáltatás
SZJ 195 Egyéb pihenõ - szórakoztató szolgáltatás"