ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnöke
Módosító javaslat
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A társasági adóról szóló törvény módosítására a T/232.. számon beterjesztett
törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatokat terjesztem elõ.
1./ A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat 2. §-ának (1) bekezdése által a törvény 3. §-ának 14. pontját
megállapító rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"14. reprezentációs költség: [az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel
és ital, valamint az ezen felül nyújtott] a természetbeni ellátás (szállás,
utazás), az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és
társadalmi eseményekhez (például: nõnap, gyermeknap, nyugdíjas dolgozó
búcsúztatása) kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, taggyûlésen, közgyûlésen
felmerült költségek általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül;"
Indokolás
A reprezentációs költségek között indokolatlanul szerepel az üzleti
vendéglátás. Az idegenforgalom az egyik legperspektívikusabb üzletág
Magyarországon, a reprezentációs költség ilyen szabályozása erõteljesen
csorbítja a vendéglátás piaci lehetõségeit, mert erõsen korlátozza a piaci
szereplõknél az ilyen szolgáltatások igénybevételét. A korlátozás egyúttal a
kijátszások egész tárházát nyitotta meg, ahhoz, hogy az üzleti vendéglátás
színvonala javuljon, indokolt a korlátozás megszüntetése.
2./ A törvényjavaslat 3. §-ának (2) bekezdése által a törvény 4. §-a (3)
bekezdésének j) pontjaként megállapított rendelkezés maradjon el.
["j) lízing esetén a bérbevevõnél a költségként elszámolt, általános forgalmi
adó nélküli bérleti díjnak - ide értve az egyéb járulékos szolgáltatás
ellenértékét is - a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj és a lízinggel
összefüggõ minden egyéb járulékos szolgáltatás ellenértékének az - 5. § (12)
bekezdése szerint - adóévre arányosított részét meghaladó összege,
importlízing esetén ezen felül az adóévben költségként elszámolt bérleti díj
2O százalékának megfelelõ összeg,"]
3./ A törvényjavaslat 13. §-ának (5) bekezdésébõl a 4. § (2) bekezdés j)
pontjára való utalás maradjon el.
"(5) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti a törvény 2. § (1)
bekezdésének e) pontja, a 3. § 19. pontja, a 4. § (2) bekezdés c) pontjából a
"legfeljebb", az e) pontjából a "kivéve a befektetett eszközként
nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az adózás
utáni eredménybõl fizetett kamat," kifejezés, [a 4. § (2) bekezdés j) pontja,]
a 4. § (3) bekezdésének w) pontja, a 13%A. §, a 14/A. § (1), (2), (3), és (5)
bekezdése, a 14/B. §, a 16. § (4) bekezdése, a 18. § (2) bekezdésének e)
pontja, a 19. § (1), (4), (5), (8), (9), (1O) és (13) bekezdése, az 5. számú
melléklete, továbbá az 1994. évi XVI. törvény 54. § (5) bekezdése."
Indokolás
A 2-es és a 3-es javaslat összefügg egymással. Célja, hogy a lízing esetében
tervezett erõteljes korlátozások a lízing, mint üzleti konstrukció
megszüntetése, ne lépjen életbe, s maradjon meg a jelenlegi szabályozás. A
fejlett piacgazdaságokban a lízing mûszaki-technikai megújítás alapvetõ
eszköze, amelyek a cégek ilyen jellegû tevékenységének általában közel 3O
százalékát finanszírozzák. Az egyébként sem magas mûszaki színvonal
fejlõdésének visszavetése a magyar gazdaságban teljesen indokolatlan, még
akkor is, ha sokakat zavar, hogy ezt a konstrukciót nemcsak
számítástechnikára, nemcsak informatikára, nemcsak más korszerû
termelõberendezésekre, hanem a gépkocsikra is alkalmazták a vállalkozók. A
hazai gépkocsipark utóbbi években tapasztalt erõteljes megújításának
nyilvánvalóan oka volt a lízing viszonylag kedvezõ szabályozása. A
gépkocsipark megújítása éppen a korszerûség miatt csökkentette a baleseti
veszélyeztetettséget, és környezetgazdálkodási szempontból nem
számszerûsíthetõ, hatalmas elõnyökkel járt. A fentiek miatt javasoljuk, hogy a
lízing jelenlegi szabályozása maradjon meg.
Budapest, 1994. november 21.
Demeter Ervin
(MDF)