ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnöke
Módosító javaslat
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A társasági adóról szóló törvény módosítására a T/232.. számon beterjesztett
törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatokat terjesztem elõ:
1./ A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat 5. §-a által a törvény 9. §-a (1) bekezdésének b) pontjaként
megállapított rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép:
"b) az osztalék, részesedés utáni [25] 22 százalék kiegészítõ adó együttes
összege."
Indokolás
A javaslat az általános adókulcsot 18 százalékban javasolja meghatározni, amit
támogatunk. Ugyanakkor teljesen indokolatlan eltérni az osztaléknál a jelenleg
érvényes adókulcs általános mértékétõl, ami a tavalyi évtõl 36 százalék. Ezt
akkor lehet biztosítani, hogy ha a kiegészítõ adó mértéke nem 25 százalék,
hanem 22. Javaslatunkkal egyúttal feloldjuk azt az ellentmondást, ami a
társasági adótörvényben szereplõ 25 százalékos kiegészítõ adókulcs és a
költségvetési törvény indokolásának a társasági adóval foglalkozó része között
van, amiben a költségvetési törvényjavaslat a 22 százalékos kulcs mellett
érvel. Lásd. a T/21.O. számú törvényjavaslat 119. oldalon a társasági adóval
foglalkozó részt.
2./ A törvényjavaslat 5. §-a által a törvény 9. §-ának (4) bekezdéseként
megállapított rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(4) Nem kell a kiegészítõ adót megfizetni az elkülönített eredménytartalék
(tartalék) terhére megvalósított jegyzett tõke növelés, illetõleg az adóalany
alaptõkéjének emelését célzó befektetés összege után az adóalany igazolása
alapján. Amennyiben a jegyzett tõke emelését követõ három naptári éven belül a
jegyzett tõke leszállítására kerül sor, a tõkeleszállítás összege, de
legfeljebb korábban az elkülönített eredménytartalék (tartalék) terhére
megvalósított tõkeemelés összege után a kiegészítõ adót meg kell fizetni."
Indokolás
A javasolt szabályozás megkülönböztetést érvényesít a cégek nyereségének
befektetési célú vagy egyéb célú felhasználásának adózása között. Ez önmagában
csak akkor nem kifogásolható, ha lehetõvé teszi, hogy bármilyen befektetési
cél a számított adókulccsal van terhelve. A jelenlegi szabályozási javaslat
azonban nem veszi figyelembe azt, hogy egy adott cégnél megtermelt nyereség
nemcxsak az adott vállalkozásnál, hanem más üzletágakban, más cégeknél is
befektetésre kerülhet, a kiegészítõ adóval bünteti a más cégekbe való
befektetést, ami a tõke mobilitását minden alap nélkül korlátozza.
Javaslatunk, ami arra irányul, hogy a más adóalany alaptõkéjének emelését
célzó befektetés is a számított, kedvezõbb adókulccsal legyen terhelve és ezt
abban az esetben engedi meg, ha az adóalany, amelyeknek az alaptõke emelésére
sor került, errõl igazolást ad. A javaslat egy korlátot szüntet meg a tõke
mozgása elõtt, egy olyan korlátot, ami vélhetõen a javaslat benyújtójának sem
volt szándéka felállítani.
Budapest, 1994. november 22.
Demeter Ervin
(MDF)