fsap:\ules\inditv\normal.sty
ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Dr. Gál Zoltán úrnak,
az Országgyûlés elnöke
Módosító javaslat
H e l y b e n
Tisztelt Elnök Úr!
A társasági adóról szóló törvény módosítására a T/232.. számon beterjesztett
törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatokat terjesztem elõ.
1./ A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat 4. §-a által a törvény 5. §-a (1) bekezdéseként megállapított
rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép:
"(1) A 4. § (2) bekezdés b) pontjának alapján figyelembe vehetõ összeg a
kettõs könyvvitelt vezetõ adóalanynál a fizetési határidõn túli követelések, a
kétes követelések, valamint az elõlegként adott összegek miatt várható
veszteségek fedezetére az adóévben és az adóévet megelõzõ évben ráfordításként
elszámolt céltartalék pozitív különbözete, de - az adóalany döntésétõl függõen
- legfeljebb az elõzõekben felsorolt december 31-i követelések összegének
a) 9O-18O napos késedelem esetén 2-1O százaléka;
b) 181-36O napos késedelem esetén 5-2O százaléka;
c) 36O napon túli késedelem esetén 25-4O százaléka."
Indokolás
Az adótörvény adta lehetõségeket is fel kell használni arra, hogy erõsítsük a
cégek likvidását és fizetõképességét. A határidõn túl lévõ kintlevõségek
céltartalékolási lehetõségének korlátozása azzal egyenértékû, hogy az indokolt
tartalékokat nem engedi az adótörvény érvényesíteni a vállalatoknál. Azoknál a
cégeknél, amelyeknél a piaci lehetõségek adottak és amelyek megfelelõ
készpénzbevétellel rendelkeznek, biztosítani kell, hogy stabil fizetõképes
állapotba kerüljenek annak révén is, hogy a céltartalékolásnak nagyon tág
lehetõséget biztosítunk. Egy ilyen rendelkezés erõsítheti a pénzügyi fegyelmet
és meggátolja a csõd- és felszámolási folyamatok terjedését. Ez egyúttal a
bankszféra mûködésére is pozitív hatást gyakorol. A javaslat ezért azt
tartalmazza, hogy az adóalany döntésétõl függõen, tág határok között
alakíthassa ki a határidõn túl lévõ követeléseinek tartalékolását.
2./ A törvényjavaslat 4. §-a által a törvény 5. §-ának (7) bekezdéseként
megállapított rendelkezés helyébe a következõ rendelkezés lép:
"Az MRP szervezet részére átadott összegbõl a 4. § (2) bekezdés g) és k)
pontjának figyelembevétele nélkül megállapított adóalap legfeljebb [2O] 3O
százaléka vehetõ figyelembe."
Indokolás
1992-tõl az állami tulajdon magánosításának széles körben alkalmazott
eszközévé vált az MRP-s forma. Mindenütt, ahol a cégek fizetõképessége ezt
lehetõvé teszi, indokolt gyorsítani azt az idõtartamot, ami alatt ténylegesen
ki tudják váltani és meg tudják vásárolni az állami tulajdonrészt. A javaslat
azt tartalmazza, hogy bõvítsük ki az MRP szervezet részére átadható összeg
nagyságrendjét, ha egyébként a cég nyereséges és pozitív adóalappal
rendelkezik. Ez egyúttal a bankszférában is a hitelek lefutását gyorsítaná,
ami segítené a bankok likviditását.
Budapest, 1994. november 21.
Demeter Ervin
(MDF)