visszalépés az elõzõ fejezethez

XI. Fejezet

202. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. §-ának a) pontja, valamint b) pontjának bb) alpontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és egyidejûleg a § a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, valamint a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:

"a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelõleg megállapításánál figyelembe vett összeg;"

"bb) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni,"

"(2) Mentes a százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel a társadalombiztosítási szabályok szerint járulékfizetési kötelezettség keletkezik."

203. § Az Eho. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) az adóterhet nem viselõ járandóság, a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszûnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépése miatt visszafizetett magánnyugdíjpénztári tagdíjkiegészítés,"

204. § Az Eho. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának idõtartama alatt 2003. január 1-jétõl havi 3450 Ft (naptári naponként 115 Ft)."

205. §  (1) Az Eho. 11. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély - az egyéni vállalkozó kivételével - a százalékos egészségügyi hozzájárulást elõlegként, az adóelõleg megfizetésével egyidejûleg negyedévente állapítja meg és a tárgynegyedévet követõ hónap 12-éig fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az elõlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetõleg a bevallás megfelelõ rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegérõl rendelkezni. Az adóelõleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra elõírt határidõig állapítja meg, vallja be és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg."

(2) Az Eho. 11. §-a kiegészül a következõ (11) bekezdéssel:

"(11) Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár nem minõsül kifizetõnek a tag kilépése, illetõleg a várakozási idõ letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés tekintetében."

XII. Fejezet

206. § Az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) a következõ új címmel és §-sal egészül ki:

"Az adóhatóságok felügyelete

6/A. § (1) A pénzügyminiszter

a) felügyeli az adóztatás törvényességét, ellenõrzi az adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,

b) meghatározza az állami adóhatóság fejlesztésének irányait,

c) elõterjeszti a Kormányhoz az adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti rendszer egyes elemeinek együttmûködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását,

d) a törvényesség és szakszerûség ellenõrzése érdekében az adóhatóságok vezetõitõl jelentéseket, beszámolókat kérhet, bármely adózó ügyérõl tájékoztatást kérhet,

e) az adótörvények értelmezése kérdésében az adóhatóság számára kötelezõ iránymutatást adhat,

f) meghatározza az állami adóhatóság és a vámhatóság feladatai teljesítésének éves követelményeit,

g) adóügyben megváltoztatja, megsemmisíti az állami adóhatóság elnökének, a vámhatóság országos parancsnokának és a közigazgatási hivatal vezetõjének jogszabálysértõ határozatát, illetõleg a határozathozatal törvénysértõ mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja,

h) az állami adóhatóság elnökének az adóztatás mûködési feltételeinek kialakítása, szakszerû mûködtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást ad.

(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdés c), e), f) pontjában meghatározott hatáskörét nem ruházhatja át, az (1) bekezdés d) pontja alapján megvizsgált ügyekrõl nyilvántartást vezet."

207. § (1) Az Art. 14. §-ának (1) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:

"e) az Európai Közösségek tagállamában illetõséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot (beszerzés, értékesítés) kíván létesíteni."

(2) Az Art. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) A közösségi adószámmal nem rendelkezõ adózó közösségi adószámának megállapítása érdekében az állami adóhatóságnál elõzetesen bejelenti, hogy az Európai Közösségek tagállamában illetõséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni."

208. § Az Art. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az adózó az adókötelezettséget érintõ változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz

a) ha a bíróság közhasznú szervezetként vagy kiemelkedõen közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette,

b) a Tao. 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásnak minõsülõ másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az elsõ szerzõdéskötésüket követõ 15 napon belül."

209. § Az Art. 23. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(3) Soronkívüli bevallást kell benyújtani az adózónak - a 21. §-ban, továbbá a 22. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérõen - valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelõ azon adókat, amelyekrõl éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett idõszakról, ha

a) a számvitelrõl szóló törvény VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elõ,

b) az adózó a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja,

c) az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szûnik meg,

d) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszûnt,

e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minõsülõ magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát vagy hatósági engedélyét jogerõsen visszavonják (a továbbiakban együtt: soronkívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény).

(4) A soronkívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelrõl szóló törvényben a beszámoló készítésére elõírt határidõn belül, a c)-e) pontokban meghatározott esetekben pedig a soronkívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követõ 30 napon belül kell benyújtani.

(5) Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási idõszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett idõszakról a soronkívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követõ 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.

(6) A felszámolási eljárás, végelszámolás alatt álló adózók adóbevallásukat a csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint teljesítik."

210. § Az Art. 42. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Az adózó az adókedvezményt utólag önellenõrzéssel érvényesítheti, illetõleg veheti igénybe."

211. § Az Art. 47. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az adózással összefüggõ tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - amennyiben a statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a késõbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik."

212. § Az Art. 48/E. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"48/E. § Az Európai Közösségek tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére a KKI intézkedik a más tagállamot megilletõ, a Tanács 2001/44/EK irányelvében meghatározott tartozás - az importhoz, exporthoz kapcsolódó fizetési kötelezettség, a vám- és jövedéki adó tartozás, illetõleg annak járulékai kivételével -, valamint a tartozás végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek végrehajtása iránt. Az e fejezetben meghatározott tartozás a belföldi tartozással azonos megítélés alá esik."

213. § Az Art. 48/K. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"48/K. § (1) Ha az ügyben a megkeresõ hatóság államának szabályai alapján jogorvoslati eljárás indult, az eljáró magyar adóhatóság - amennyiben a megkeresõ hatóság a behajtási eljárás folytatását nem kéri - az ügyben illetékes szerv által hozott érdemi döntésig a behajtási eljárást felfüggeszti. A felfüggesztésrõl vagy annak mellõzésérõl az eljáró magyar adóhatóság határozattal dönt.

(2) Amennyiben a jogorvoslati eljárás bírósági felülvizsgálatot jelent és a bíróság jogerõs döntése az adóhatóság határozatát helybenhagyja, a bírósági határozat végrehajthatóságához nincs szükség külön intézkedésre.

(3) A határozat jogerõre emelkedésekor, annak rendelkezései alapján a megkeresõ állam illetékes hatóságának errõl szóló értesítését követõen a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ adóhatóság a végrehajtási eljárást folytatja.

(4) Ha az eljáró szerv a kötelezett jogorvoslati kérelmének helyt ad, a megkeresõ hatóság a magyar jogszabályok alapján felel a jogosulatlan végrehajtásból eredõ követelés visszafizetéséért és az okozott kárért."

214. § Az Art. 48/N. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg az eredeti rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:

"(2) Amennyiben a végrehajtás nehézségbe ütközik, különösen, ha a tartozás nagy összegû vagy a szervezett bûnözéssel összefüggésben keletkezett, a KKI megállapodhat a megkeresõ hatósággal a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek megtérítésérõl."

215. § Az Art. VI. fejezete helyébe a következõ új VI. fejezet lép:

"VI. Fejezet

Az ellenõrzés általános szabályai

51. § (1) Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítése, a költségvetési támogatás, adóvisszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenõrzi az adózókat és az adózásban részt vevõ más személyeket. Az ellenõrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban elõírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenõrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított adóigazgatási eljárást.

(2) Az adóhatóság a célszerûség és gazdaságosság szempontjait érvényre juttatva használja fel erõforrásait. Az ellenõrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenõrzöttség tudata az adózókat az önkéntes jogkövetésre ösztönözze.

52. § (1) Az adóhatóság az ellenõrzés célját

a) a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló (ideértve az egyszerûsített ellenõrzést is),

b) az állami garancia beváltásához kapcsolódó,

c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló,

d) az adatok gyûjtését célzó,

e) az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó,

f) az ellenõrzéssel lezárt idõszakra vonatkozó ismételt

ellenõrzéssel valósítja meg.

(2) Ellenõrzéssel lezárt idõszakot az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ellenõrzés teremt.

53. § (1) Az adóhatóság az ellenõrzést a hatáskörébe tartozó ügyekben az illetékességi területén folytatja le.

(2) Az állami adóhatóság az adókötelezettséggel összefüggõ, egyébként a hatáskörébe nem tartozó pénzügyi kötelezettséget is jogosult ellenõrizni, melynek során megismerheti a kötelezettséggel összefüggõ nyilvántartásokban szereplõ személyek adatait, és az azonosításukra alkalmazott kódot is.

(3) Ha az adózó adóhatóságának illetékessége az ellenõrzés megkezdését követõen az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szûnik meg, vagy az illetékesség megszûnésérõl az adóhatóság az ellenõrzés megkezdését követõen szerez tudomást, a megkezdett ellenõrzés befejezésére és szükség szerint az adóigazgatási eljárás lefolytatására az ellenõrzést megkezdõ adóhatóság az illetékes.

(4) Ha az adózó által szabályszerûen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhely-változás az adóhatóságnak a változásról történt tudomásszerzését megelõzõen ténylegesen megtörtént, és az ellenõrzés során kötelezettségeit csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, kérheti az adóhatóság vezetõjétõl az ellenõrzés lefolytatására illetékes adóhatóságának kijelölését.

(5) Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal területi szerve az állami adóhatóság elnökének, a Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságának jövedéki ügyben elsõ fokon eljáró vámhatósága a vámhatóság országos parancsnokának utasítására (engedélyével) ellenõrzést az illetékességi területén kívül is végezhet.

(6) Az illetékfizetés elmulasztása esetén készült lelet alapján az illetéket az az illetékhivatal szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsõsorban fizetésre kötelezett, amennyiben ez külföldi, a soron következõ belföldi lakik. Ha minden fizetésre kötelezett az ország területén kívül lakik, az illetéket az az illetékhivatal szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítõ szerv székhelye van.

54. § (1) Kötelezõ az ellenõrzést lefolytatni

a) a vállalkozónál, ha felszámolását (végelszámolását) rendelték el,

b) az Állami Számvevõszék elnökének felhívására,

c) a pénzügyminiszter utasítására,

d) helyi adó esetében az önkormányzat képviselõtestületének határozata alapján.

(2) Az Állami Számvevõszék elnöke, illetõleg az önkormányzat képviselõtestülete akkor rendelhet el ellenõrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a törvényben meghatározott ellenõrzési szempontok megsértésével mellõzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetõleg a lefolytatott ellenõrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás tilalmának megsértése áll.

55. § (1) A kötelezõ ellenõrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenõrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a vezetõje által évenként február 20-ig közzétett ellenõrzési irányelv alapján végzi.

(2) A legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkezõ 3 000 adózót az állami adóhatóság köteles rendszeresen (legalább kétévente) valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában ellenõrizni. Az adóteljesítményt az adózók bevallásaiban szereplõ adatok, különösen a fizetendõ, elõzetesen felszámított és levont általános forgalmi adó, az igénybe vett költségvetési támogatás, valamint az elszámolt adókedvezmények alapján kell meghatározni.

(3) Az állami adóhatóság elnökének ellenõrzési irányelve az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitûzésekre, a jogszabályváltozásokra, a gazdálkodási típusokra, az adóbevételi érdekeket leginkább sértõ magatartásformákra, illetõleg az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentõ adózói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza az adóhatóság ellenõrzési kapacitásainak felhasználását.

(4) Az ellenõrzési irányelv tartalmazza

a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait,

b) az ellenõrizendõ fõbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat),

c) az ellenõrzési típusok tervezett arányszámait, különös tekintettel a vagyongyarapodások vizsgálatára, a bevallás kiegészítése alapján elrendelt, az azonnali és a kiutalás elõtti ellenõrzésre, valamint az átalakuló, az adókötelezettségüket megszüntetõ, vagy más jogutód nélkül megszûnõ vállalkozások ellenõrzésére,

d) a legnagyobb költségvetési kapcsolatokkal rendelkezõ adózók esetében az ellenõrzésre kiválasztás alapját képezõ adóteljesítmény meghatározásának részletes ismérveit.

(5) Számítógépes program alkalmazásával véletlenszerûen kell kiválasztani

a) az egyszerûsített ellenõrzések kivételével az adózók utólagos,

b) a tevékenységüket 6 hónapon belül kezdõ egyéni vállalkozók és a gazdasági társaságok egyes adókötelezettségei, illetve

c) a próbavásárlással történõ számla- és nyugtaadási kötelezettség

ellenõrzéseinek legalább 5 %-át.

(6) Az állami adóhatóság az adózókat - a kötelezõen, illetõleg a véletlenszerû kiválasztás alapján lefolytatandó ellenõrzéseken túl - célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenõrzésre. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság

a) az adózó által benyújtott bevallások,

b) az adatszolgáltatások,

c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások,

d) az adózónál korábban végzett ellenõrzések tapasztalatai, vagy

e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok

feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenõrzésre.

(7) Az adóhatósági ellenõrzések elrendelésének közvetlen okáról az állami adóhatóság az elnöke által meghatározott módon és tartalommal nyilvántartást vezet.

56. § (1) Az állami adóhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követõ két éves bevallási idõszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért.

(2) A felhívás alapján a magánszemély az adóévben szerzett összes jövedelem (bevétel) felhasználásáról (kiadásáról, ráfordításáról, befektetésérõl), továbbá annak forrásairól nyilatkozatot tesz.

(3) Ha az állami adóhatóság a magánszemélyt bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi, ellenõrizheti

a) a más személyekkel közös háztartásra vonatkozó, illetõleg más személyek törvény vagy szerzõdés alapján történõ eltartásával kapcsolatos azon adatokat,

b) a házastársi (élettársi) vagyonközösséghez tartozó, illetõleg az adózó használatában lévõ vagyontárgyak olyan jellemzõit,

amelyek az adózó valós jövedelem-(bevétel-)felhasználásának és forrásának megállapításához elengedhetetlenek.

(4) Az állami adóhatóság megvizsgálja, hogy a nyilatkozatban megjelölt felhasználásra (kiadásra, ráfordításra, befektetésre) a magánszemélynek a bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendõ fedezetet. Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély - az adóhatóság külön felhívására - a nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlõen nem igazolja, az adóhatóság a magánszemély bevallásának utólagos ellenõrzését rendeli el. A (3) bekezdés alapján megszerzett adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki ellenõrzésre, az errõl szóló értesítés postára adását követõen haladéktalanul megsemmisíti.

57. § (1) Az adóhatóság az ellenõrzés vizsgálati programját oly módon határozza meg, hogy az ellenõrzésre elõírt törvényi határidõt meg tudja tartani.

(2) Az ellenõrzésre elõírt határidõt az ellenõrzést végzõ adóhatóság indokolt kérelmére 30-90 napig terjedõ idõtartammal a felettes szerv meghosszabbíthatja.

(3) Az ellenõrzési határidõ meghosszabbításának hiányában az ellenõrzést a törvényben elõírt módon és határidõben kell lezárni.

(4) Az ellenõrzés befejezésének határideje - beleértve az ellenõrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap. A határidõ számításánál az ellenõrzés kezdõ idõpontja a megbízólevél átadásának napja. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenõrzését annak kézhezvételétõl számított egy éven belül, a felszámoló záró bevallását pedig a bevallás kézhezvételétõl számított 60 napon belül köteles befejezni. Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás és a végelszámoló záró adóbevallásának ellenõrzését az utóbbi kézhezvételétõl számított 60 napon belül köteles befejezni.

(5) A bevallás utólagos ellenõrzését, illetõleg a felülellenõrzést 90 napon belül kell az adóhatóságnak befejeznie. A kiemelt adózók utólagos ellenõrzésének, illetve felülellenõrzésének határideje 120 nap.

(6) Az általános forgalmi adó kiutalás elõtti ellenõrzésének határideje 45 nap, ha a visszaigényelt adó összege az 500 ezer forintot meghaladja. Az ellenõrzés határidejét a kiutalás elõtti ellenõrzés esetén a visszaigénylést tartalmazó bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a vizsgálat alá vont adó esedékességétõl kell számítani.

(7) Ha az ellenõrzés során az adóhatóság más adózóra kiterjedõen kapcsolódó vizsgálat lefolytatását rendeli el, az ellenõrzésre nyitva álló határidõ automatikusan, 90 nappal meghosszabbodik.

(8) Az ellenõrzési határidõ meghosszabbításáról - ideértve a határidõ automatikus meghosszabbodását is - az ellenõrzést lefolytató adóhatóság, amennyiben a meghosszabbításról a felettes adóhatóság rendelkezett, a felettes adóhatóság az adózót írásban értesíti.

58. § (1) Az ellenõrzés az errõl szóló elõzetes értesítés kézbesítésétõl kezdõdik. Ha az adóhatóság az adózó elõzetes értesítését mellõzi, az ellenõrzés a megbízólevél egy példányának átadásával, vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdõdik. Az egyszerûsített ellenõrzésrõl az adóhatóság az ellenõrzés megkezdésével egyidejûleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózót.

(2) Ha az adózó vagy képviselõje, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenõrzés két hatósági tanú jelenlétében az errõl szóló jegyzõkönyv felvételével és aláírásával kezdõdik.

(3) Az ellenõrzés lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkezõ alkalmazottja (a továbbiakban: adóellenõr) jogosult. Az adóhatóság hivatali helyiségében az adóellenõr szolgálati igazolvány nélkül is lefolytathatja az ellenõrzést.

(4) A helyszíni ellenõrzést az adóellenõr csak akkor kezdheti meg, ha az adózó vagy annak képviselõje, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Az adatgyûjtésre irányuló ellenõrzés akkor is megkezdhetõ, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás esetén az értékesítésben közremûködõ személy van jelen.

(5) Próbavásárlás esetén az ellenõrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni, és ezzel egyidejûleg az eladó az áru visszavétele mellett a vételárat köteles visszatéríteni.

(6) A megbízólevél tartalmazza az ellenõrzést végzõ adóellenõr nevét, illetõleg, hogy mely adózónál, mely adókötelezettségek, milyen idõszakok tekintetében, milyen ellenõrzési típus keretében vizsgálhatók.

(7) Az adóhatóság vezetõje általános megbízólevelet is kiállíthat, amellyel az adóellenõr ilyen megbízólevéllel nem rendelkezõ más adóellenõrrel együtt az egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetõleg adatgyûjtésre irányuló ellenõrzésre jogosult. Az általános megbízólevél tartalmazza az adóellenõr nevét és a megbízólevél érvényességi idejét.

(8) Az általános megbízólevéllel az állami adóhatóság adóellenõre az adóhatóság illetékességi területén kívül is jogosult ellenõrzés lefolytatására.

59. § (1) Az ellenõrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni.

(2) A helyszíni ellenõrzést önálló tevékenységet folytató adózónál a tevékenysége idején (munkaidõben), más személynél napközben 8-20 óra között lehet lefolytatni. Ettõl az adózó kérelmére lehet eltérni. A helyszíni ellenõrzés része az adózó székhelyén, telephelyén kívül tárolt, illetve õrzött eszközök, iratok vizsgálata is.

(3) A hatóság hivatali helyiségében az ellenõrzést a hivatali idõben kell megtartani. A hivatali idõt úgy kell megállapítani, hogy az az adózó meghallgatására annak munkaidején kívül is alkalmat adjon.

60. § (1) Az ellenõrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.

(2) Az adózó az iratokat és az adózással összefüggõ, elektronikus adathordozón tárolt adatállományokat - az adóhatóság kérésére elektronikus úton is - az adóhatóság rendelkezésére bocsátja, illetve az ellenõrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenõrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenõrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Nem kötelezhetõ az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elõ.

(3) Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelõ határidõ tûzésével kötelezheti az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt elõírásoknak megfelelõen rendezze, pótolja, illetõleg javítsa. A határidõ az ellenõrzés határidejébe nem számít bele.

(4) Az adóhatóság az ellenõrzés során szakértõt vehet igénybe.

(5) Az önkormányzati adóhatóság, ha a kettõs könyvvezetésre kötelezett adózó ellenõrzéséhez szükséges szakértelemmel rendelkezõ adóellenõre nincs, az adókötelezettségek teljesítésének ellenõrzéséhez megbízás alapján bejegyzett könyvvizsgáló vagy adószakértõ (a továbbiakban: megbízott) közremûködését veheti igénybe. A megbízott az adózó ellenõrzéséhez szükséges iratokba betekinthet.

61. § (1) Az adóhatóság mellõzheti az adózó elõzetes értesítését, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a helyszínen talált körülményeket jegyzõkönyvben kell rögzíteni, illetve a bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával be kell vonni. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat az azonosításukra alkalmas módon kell feltüntetni.

(3) Az iratok a hivatali helyiségben történõ tanulmányozás végett más esetben is bevonhatók, ilyen esetekben azok 60 napon túl csak az adóhatóság vezetõjének engedélyével és az adózó egyidejû értesítésével tarthatók az adóhatóságnál.

62. § (1) Az adóellenõr az ellenõrzés megkezdését megelõzõen erre történõ külön felhívás nélkül is köteles magát és az ellenõrzési jogosultságát az e törvényben elõírt módon igazolni, az adózót az ellenõrzés típusáról, tárgyáról és várható idõtartamáról tájékoztatni.

(2) Az adóellenõr az ellenõrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehetõ legkisebb mértékben korlátozza.

(3) Az adóellenõr az ellenõrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselõjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenõrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az adóellenõr köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását elõzetesen szóban, majd az ellenõrzésrõl szóló jegyzõkönyvben írásban is indokolni.

(4) Az ellenõrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi.

(5) Bizonyítási eszközök és bizonyítékok különösen: az irat, a szakértõi vélemény, az adózó, képviselõje, alkalmazottja, illetõleg más adózó nyilatkozata, a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a próbavásárlás, a próbagyártás, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó adat.

(6) Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhetõ.

63. § (1) Az adóellenõr az ellenõrzés során

a) üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenõrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet,

b) a vállalkozási tevékenységgel összefüggõ jármûveket, jármûvek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat,

c) iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg,

d) az adózótól, képviselõjétõl, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektõl nyilatkozatot kérhet,

e) tisztázhatja az adóköteles tevékenységben részt vevõk személyazonosságát, részvételük jogcímét,

f) próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,

g) próbagyártást rendelhet el,

h) az adózóval szerzõdéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet,

i) más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le.

(2) Ha az adózó a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tûrni az adóhatóság helyszíni ellenõrzését.

(3) A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenõr akkor jogosult az ellenõrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínûsíthetõ, hogy a lakásban vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

64. § (1) Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenõrzés során együttmûködni, az ellenõrzés feltételeit a helyszíni ellenõrzés alkalmával biztosítani.

(2) Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelõ módon köteles bizonyítani.

65. § (1) Az adózó jogosult

a) az ellenõrzést végzõ személyazonosságáról és megbízásáról meggyõzõdni,

b) az ellenõrzési cselekményeknél jelen lenni,

c) megfelelõ képviseletrõl gondoskodni.

(2) Ha a magánszemély adózó jogainak gyakorlásában akadályozott - az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyûjtését célzó, illetõleg az egyszerûsített ellenõrzés kivételével - kérheti az akadály megszûnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenõrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenõrzési cselekmények szüneteltetését. Az ellenõrzés szünetelése az ellenõrzés idõtartamába nem számít bele.

(3) Az adózónak joga van az ellenõrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat elõterjeszteni, a jegyzõkönyvet megismerni, és a jegyzõkönyv átadását követõ 8 napon belül, írásban észrevételt tenni.

(4) Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az errõl szóló jegyzõkönyvnek, illetõleg határozatnak az adózót érintõ részét az adózóval részletesen ismertetni kell.

(5) Az adózó, ha megítélése szerint az ellenõrzés határidejének túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, a határidõ lejártát követõen kifogással fordulhat a felettes adóhatósághoz. A felettes adóhatóság az adózó észrevételeinek figyelembe vételével dönt az eljárási határidõ meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenõrzés lezárására utasítja.

66. § (1) Az adóhatóság az e törvényben elõírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy adóköteles tevékenységet folytat, vagy abban közremûködik.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlõen igazolni. A személyazonosság igazolására elsõsorban a személyi igazolvány szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelybõl az igazoltatott kiléte hitelt érdemlõen megállapítható. Az adóhatóság más jelen lévõ ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) Az igazoltatás megtagadása esetén a személyazonosság megállapítására az adóhatóság a rendõrség közremûködését veheti igénybe.

(4) Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.

66/A. § (1) Ha az adózó, képviselõje, alkalmazottja a személyes megjelenési kötelezettségének szabályszerû idézés ellenére nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelõen nem igazolja, az illetékes adóhatóság vezetõje elrendelheti az elõvezetését. Az elõvezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyása szükséges.

(2) Az elõvezetést a rendõrség a rá vonatkozó szabályok szerint foganatosítja.

(3) Ha az adózó az ellenõrzést az adóellenõr veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza, az adóhatóság a rendõrségrõl szóló törvény szerinti rendõri intézkedés megtételét kezdeményezheti.

66/B. § (1) Ha az adózó, képviselõje, megbízottja, alkalmazottja nyilatkozatai, nyilvántartásai vagy más azonosított és ellenõrzött forrásból származó adatok alapján valószínûsíthetõ, hogy az adózó az adókötelezettség szempontjából jelentõs tárgyi bizonyítási eszközt elrejt, illetõleg a vállalkozás valós körülményeit leplezi, az adóellenõr a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, helyiséget és gépjármûvet átvizsgálja, valamint ellenõrzi a helyszínen talált gépjármû rakományát. E rendelkezés lakás átvizsgálására csak abban az esetben alkalmazható, ha a lakás valamely helyisége a vállalkozási tevékenység helyszíne.

(2) Az átvizsgálás során talált, tárgyi bizonyítási eszköznek minõsülõ dolgot - a romlandó élelmiszerek és az élõ állatok kivételével - az ellenõrzést végzõ adóhatóság határozatával lefoglalhatja, ha annak újabb elrejtésétõl, megsemmisítésétõl vagy értékesítésétõl lehet tartani.

(3) A jármû, a jármû rakománya, a helyszín, a helyiség átvizsgálásánál, a lefoglalásnál és a fuvarellenõrzésnél az adózó jelenlétét biztosítani kell. Ha az adózó nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelõ képviseletrõl nem gondoskodik, az adóhatóság az átvizsgálást, a lefoglalást, illetõleg a fuvarellenõrzést két hatósági tanú jelenlétében foganatosítja.

(4) Az eszköz, anyag-, árukészlet tárgyi bizonyítási eszközként akkor foglalható le, ha az az adózó jogszabályban elõírt nyilvántartásában nem szerepel.

(5) Az adóhatóság az átvizsgálásról, a fuvarellenõrzésrõl, illetve a lefoglalásról jegyzõkönyvet vesz fel. A jegyzõkönyv tartalmazza a lefoglalt dolog azonosításához szükséges adatokat, az intézkedés foganatosítását, az intézkedés során megállapított tényeket, illetõleg a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat.

(6) Az adóhatóság a lefoglalt dolgot elszállítja és megõrzi, vagy ha ez aránytalanul magas költségekkel járna, a dolgot az adózó õrizetében hagyja a használat és értékesítés jogának megtiltásával.

(7) Az adózó vagy képviselõje a nála lefoglalt iratokba betekinthet, kérésére azokról az adóhatóság másolatot készít.

(8) Ha a lefoglalás szükségessége megszûnt, a lefoglalást meg kell szüntetni, és a lefoglalt dolgot - ha törvény másként nem rendelkezik - annak kell visszaadni, akitõl (amelytõl) azt lefoglalták. Ha a dolgot nem lehet visszaadni, mert arra az adózó nem tart igényt, azt az adóhatóság az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(9) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedések ellen jogszabálysértésre hivatkozással az adózó az intézkedéstõl, illetve a határozat közlésétõl számított 8 napon belül panasszal élhet. A panaszt az adóhatóság felettes szerve a benyújtástól számított 15 napon belül elbírálja. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

66/C. § (1) Az adóhatóság a megállapításait jegyzõkönyvbe foglalja. Az ellenõrzés a jegyzõkönyv átadásával fejezõdik be.

(2) Ha az adóhatóság büntetõeljárást kezdeményez, külön jegyzõkönyvet készít. A büntetõ eljárást kezdeményezõ jegyzõkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át.

(3) Az ellenõrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, próbavásárlás esetén a jelenlévõ alkalmazottal vagy az értékesítésben közremûködõ személlyel ismerteti. Ha az ellenõrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselõje az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzõkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell.

(4) Az ellenõrzést legfeljebb az észrevételtõl számított 15 napig lehet folytatni, ha az adózó észrevételei indokolják, vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben újabb jegyzõkönyvet kell készíteni. Ellenõrzésre az adóigazgatási eljárásban is sor kerülhet.

66/D. § Az utólagos, az ismételt, és a felülellenõrzés, illetve az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenõrzés esetén az adóhatóság az ellenõrzés eredményétõl függetlenül a megállapításokról határozatot hoz. Egyéb esetben az adóigazgatási eljárást csak akkor kell megindítani, ha az adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elõ vagy jogkövetkezményt állapít meg.

Az ellenõrzés különös szabályai

66/E. § (1) Az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését adónként, támogatásonként és idõszakonként, vagy meghatározott idõszakra több adó és támogatás tekintetében is vizsgálhatja. Az ellenõrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg.

(2) Az adózó által igényelt költségvetési támogatást, adóvisszatérítést, adóvisszaigénylést a bevallási idõszak ellenõrzéssel történt lezárásának hatályával a kiutalást megelõzõen is vizsgálhatja az adóhatóság, ha az ellenõrzést az adó, költségvetési támogatás alapjára és összegére is kiterjesztette.

66/F. § (1) Az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével is ellenõrizheti (egyszerûsített ellenõrzés).

(2) Egyszerûsített ellenõrzéssel megállapítható az adókötelezettség abban az esetben is, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok az adóbevallási kötelezettség elmulasztását bizonyítják.

(3) Ha az ellenõrzés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a bevallás a jogszabályok rendelkezéseinek megfelel, errõl az adózót határozattal tájékoztatja.

(4) Ha a bevallott adó-, költségvetési támogatás alapja, az igénybevett adómentesség, adókedvezmény, a megállapított adó, illetve költségvetési támogatás nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, az adóhatóság az adózót a megállapított tényállásról és az adókülönbözetrõl a jegyzõkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre az adózó 8 napon belül észrevételt tehet. Ha az adózó 8 napon belül észrevételt nem tesz, az adóhatóság az adóigazgatási eljárást megindítja.

66/G. § (1) A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelõ, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínûsíti.

(2) Az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínûsítik.

(3) Becslés alkalmazható

a) a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál,

b) ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg,

c) ha az adóhatóság rendelkezésére álló, azok száma vagy tartalma miatt jelentõsnek tekinthetõ adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhetõ, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy

d) ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta.

(4) A (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában jelentõsnek tekinthetõ tény, adat, körülmény különösen a számla- (egyszerûsített számla-), nyugtaadási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetû áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása. A becslésnél az adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és együttesen értékelni.

(5) A bevétel vagy a kiadások egy részének ismeretében az adóalap valószínûsíthetõ bizonylatok, adatok, nyilatkozatok beszerzésével, szemlével, próbagyártással, leltározással és más megfelelõ módszerrel.

(6) Becsléssel kell megállapítani az adóalapot akkor is, ha az adóalap megállapítására az (5) bekezdés szerint azért nincs mód, mert sem a bevételekrõl, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül esõ okra vezethetõ vissza. A becslésnél az adóalapot az adóhatóság az eset körülményeire tekintettel valószínûsíti. Ennek során az azonos idõszakban hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között folytató adózók - magánszemély adózó esetében a munkaviszony keretében hasonló tevékenységet, hasonló körülmények között végzõk - kereseti, jövedelmi viszonyait figyelembe kell venni. Ilyen esetben a becslés alapján számított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlõ adatokkal bizonyíthatja.

(7) Ha az adózó az adóköteles bevételszerzõ tevékenységét az adóhatóságnak bejelenteni elmulasztotta, és az adóalap megállapítására az (5) bekezdés szerint nincs mód, az adóhatóság - feltéve, hogy az adózó az ellenkezõjét nem bizonyítja - 12 havi mûködést vélelmezve átlagadó fizetésére kötelezi. Az átlagadó alapját a (6) bekezdés alkalmazásával kell megállapítani.

66/H. § (1) Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem esõ, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegû jövedelemre volt szüksége.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerint feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá esõ jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelemeltitkolást megállapítja. Ha a vagyongyarapodás forrásaként az adózó többévi eltitkolt jövedelme szolgált, az adóhatóság a vizsgálattal érintett évek között a jövedelmet egyenlõ arányban megosztja, és az adót az egyes években hatályos jövedelemadó törvényekben meghatározott - összevonás alá esõ jövedelmekre vonatkozó - adómértékkel állapítja meg.

(3) A becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlõ adatokkal igazolhatja, egyebekben pedig az eljárásra az e fejezetben foglalt rendelkezések az irányadók. Az adóhatóság az adózó által elõadott tények, adatok valóságtartalmát az adómegállapításhoz való jog elévülési idejét megelõzõ idõszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha az adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen idõszakban keletkezett.

66/I. § Ha becslés alkalmazására az általános forgalmi adó megállapítása során kerül sor, bizonylatok hiányában az állami adóhatóság

a) a fizetendõ adót a tényleges eladási ár,

b) a levonható adót a tényleges beszerzési ár,

ezek hiányában a forgalmi érték vagy az árképzési szabályok szerint kalkulált ár, illetõleg a szokásos piaci ár, és a vonatkozó adómérték alapján állapítja meg. A levonható adót az adóhatóság becsléssel abban az esetben állapítja meg, ha a bizonylatok hiánya elháríthatatlan külsõ okra vezethetõ vissza.

66/J. § A bíróság, az eljáró hatóság az illetéktörvényben meghatározott módon ellenõrzi a nála benyújtott vagy hozzá került iraton az illeték és a díj megfizetését.

66/K. § (1) Az illetékhivatal az illetékekre vonatkozó jogszabályokban megállapított illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel (bélyeges ûrlappal) vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendõ díjak megfizetését rendszeresen ellenõrzi azoknál a személyeknél, amelyek illeték- vagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak.

(2) Az eljáró hatóság az illetékhivatal ellenõrzési feladatától függetlenül köteles vizsgálni, hogy a nála benyújtott vagy a hozzá került iraton az illeték vagy díj szabályszerû megfizetése megtörtént-e.

66/L. § (1) Ha az illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerû idõben, módon vagy mértékben fizették meg, illetõleg a vagyonszerzést illetékkiszabás végett nem jelentették be, leletet kell készíteni.

(2) Leletet kell készíteni akkor is, ha az illetékkel (díjjal) kapcsolatos mulasztást a pénzügyi ellenõrzés során állapították meg.

(3) Nem készíthetõ lelet, ha a vagyonszerzést az illeték kiszabása céljából a földhivatalnál vagy az illetékhivatalnál késedelmesen jelentették be.

66/M. § (1) A leletet az erre a célra rendszeresített ûrlap felhasználásával kell elkészíteni. Ha illetékfizetésre való felhívásnak volt helye, ennek megtörténtét is fel kell tüntetni.

(2) Ha a lelet százalékos illeték alá esõ vagyonszerzésre vagy eljárási cselekményre vonatkozik, az ûrlapra az irat másolatát is rá kell vezetni, vagy az ûrlaphoz az irat másolatát is csatolni kell.

(3) A leletezés megtörténtét a leletezett iraton fel kell tüntetni.

(4) A leletet esetleges mellékleteivel együtt az illetékes illetékhivatalnak kell megküldeni az illeték kiszabása végett.

66/N. § (1) Ellenõrzéssel lezárt bevallási idõszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor

a) ha az elsõ fokú adóhatóság a korábbi ellenõrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóellenõrzés),

b) az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenõrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné,

c) az ellenõrzést a társadalombiztosítási igazgatási szerv megkeresésének teljesítése érdekében, illetõleg a magánnyugdíjpénztár megkeresésére soron kívül folytatja le, és az ismételt ellenõrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt,

d) a felülellenõrzés keretében.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenõrzésnek az elsõ fokú adóhatóság vezetõjének, vagy ha a korábbi ellenõrzés alapján hozott határozatot a felettes szerv felülvizsgálta, a másodfokú adóhatóság rendelkezésére van helye. Az ellenõrzés elrendelésérõl az adóhatóság határozattal dönt.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismételt ellenõrzést az elsõ fokú adóhatóság folytatja le.

66/O. § (1) Az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az ellenõrzéssel lezárt bevallási idõszak tekintetében ismételt ellenõrzést folytathat le, ha

a) az ellenõrzést a pénzügyminiszter vagy az Állami Számvevõszék elnöke - helyi adó esetében az önkormányzati képviselõ-testület határozata - rendelte el, és a rendelkezésben szereplõ idõszakot az elsõ fokú adóhatóság már ellenõrizte,

b) az állami adóhatóság elnöke, illetõleg a vámhatóság országos parancsnoka erre utasítást ad, amely alapján a felettes adóhatóság ellenõrzi az elsõ fokú adóhatóság által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerûségét és törvényességét,

c) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényrõl, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenõrzéskor nem volt ismert és az ellenõrzés lefolytatására az állami adóhatóság elnöke, illetõleg a vámhatóság országos parancsnoka utasítást ad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felülellenõrzést kizárólag a másodfokú adóhatóság alkalmazásában álló adóellenõr, illetve helyi adók tekintetében az önkormányzat képviselõtestülete által kijelölt bizottság végezheti.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott ismételt ellenõrzés nem indítható, ha elrendelése feltételeinek meglététõl számított 6 hónap eltelt.

(4) Ha a felülellenõrzés alkalmával a felettes adóhatóság a korábbi ellenõrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettséget érinti, a felülellenõrzést lefolytató adóhatóság a korábbi ellenõrzés alapján hozott határozatot megváltoztatja, határozat hiányában elsõ fokú határozatot hoz.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a korábbi ellenõrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság felülvizsgálta, vagy a bírósági felülvizsgálat folyamatban van.

(6) A felülellenõrzés megállapításairól hozott határozat ellen az állami adóhatóság elnökéhez intézett, de az eljáró másodfokú szervnél benyújtott fellebbezésnek van helye.

(7) Az állami adóhatóság elnökének határozata törvénysértésre hivatkozással a bíróság elõtt keresettel támadható meg.

66/P. § (1) Az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálja a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban elõírt feltételeinek teljesülését.

(2) Az adóhatóság a garanciát, kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézetnél) folytatott ellenõrzését szükség esetén kapcsolódó vizsgálat formájában kiterjeszti az eredeti kötelezettre is.

66/Q. § (1) Az adóhatóság elsõsorban az adózónál fellelhetõ iratok vizsgálatával ellenõrzi, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben elõírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidõben, illetõleg az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e.

(2) Az (1) bekezdés keretében az adóhatóság különösen a bejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megõrzésére, könyvvezetésre, az adó-, adóelõleg levonására, beszedésére vonatkozó elõírások megtartását ellenõrzi.

(3) Hibák, hiányosságok esetén ezek megszüntetését, a mulasztás pótlását - megfelelõ határidõ tûzésével - az ellenõrzés megállapításairól hozott határozatában írja elõ az adóhatóság.

(4) Az ellenõrzést lezáró határozatban az adóhatóság mulasztási bírság kiszabásáról is rendelkezhet.

(5) Az egyes adókötelezettségek ellenõrzése során tett megállapítások alapján az adóhatóság elrendelheti a bevallás utólagos ellenõrzését is.

66/R. § (1) Az adóhatóság az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplõ adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetõleg ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási idõszak lezárását megelõzõen is adatokat gyûjthet vagy helyszíni ellenõrzést végezhet.

(2) Az (1) bekezdés alapján az adóhatóság

a) próbavásárlással a számla, nyugtaadási kötelezettség teljesítését,

b) leltározással az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,

c) a megrendelõk körérõl, a tapasztalható forgalmi viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökrõl, a vállalkozásban résztvevõ személyekrõl szóló jegyzõkönyv készítésével a vállalkozás körülményeit,

d) a vállalkozási tevékenységben részt vevõk alkalmazásának jogszerûségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségének teljesítését

e) az adózónál az adómegállapítás alapját képezõ statisztikai állományi létszámot

vizsgálja.

(3) Ha az adatgyûjtés eredményeként feltárt tények, adatok, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az adózó irataiban, nyilvántartásában szereplõ adatok valóságtartalmát, illetõleg az adóhatóság a bevallási idõszakon belül ismételten tárja fel a nyugtaadási kötelezettségének elmulasztását, igazolatlan eredetû áru, alapanyag, félkész termék felhasználását vagy forgalmazását, továbbá be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását, az adóhatóság a bevallási idõszakot lezáró adóbevallást vonja ellenõrzés alá."

216. § Az Art. 74. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"74. § (1) A magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható, ha

a) a bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, vagy hiányosan teljesíti,

b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követõen, de az adóhatóság felszólítását, ellenõrzését megelõzõen késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem),

c) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti,

d) vállalkozói igazolványhoz, illetõleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet, vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,

e) a számla, egyszerûsített számla, számlát helyettesítõ okmány, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerûsített számlát, számlát helyettesítõ okmányt, nyugtát nem a tényleges ellenértékrõl bocsátja ki,

f) a jogszabályokban elõírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az elõírásoktól eltérõen állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az elõírásoktól eltérõen vezeti,

g) iratmegõrzési kötelezettségének nem tesz eleget,

h) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja,

i) a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,

j) a járulékfizetési kötelezettség felsõ határának elérésérõl valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,

k) az ellenõrzést, vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttmûködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, továbbá bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejûleg az adóhatóság az adózót - határidõ tûzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidõ tûzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelezõ, elõzõ határozatban elõírt határidõt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhetõ.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja alapján kiszabott bírság esetén az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint az árukészlet lefoglalása tárgyában hozott határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés idõpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(5) Az ellenõrzés, illetve a végrehajtási eljárás akadályozásáért az (1) bekezdés k) pontja alapján adózónak nem minõsülõ magánszemély is szankcionálható.

(6) Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 10 000 forintig, más adózó 100 000 forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.

(7) Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidõben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedõ, de legfeljebb 100 000 forint mulasztási bírság szabható ki.

(8) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét
- figyelemmel az adóév során megfizetett elõleg összegére is - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett elõleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedõ mulasztási bírságot fizet.

(9) Az adózó 20%-ig terjedõ mértékû bírságot fizet, ha az elõzõ idõszak adatai alapján elõírt adóelõlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelõleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja a mérsékelt adóelõleg és a tényleges kötelezettség alapján fizetendõ adó különbözete.

(10) Ha a kifizetõ adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett 50%-ig terjedõ mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetõleg megfizetni elmulasztott adó összege.

(11) Az adóhatóság az e törvényben, adótörvényben, illetõleg e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az e paragrafusban nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 50 ezer, más adózót 100 ezer forintig terjedõ mulasztási bírsággal sújthatja.

(12) A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedõ képviselõje, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tõle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellõzi."

217. § Az Art. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és egyidejûleg a § a következõ (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A magánszemélyt törvényes képviselõje, közokiratban vagy teljes bizonyító erejû magánokiratban foglalt meghatalmazás vagy megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti, ha az adózó az adóhatóság elõtt nem személyesen jár el.

(3) A magánszemélyt az adóigazgatási eljárásban törvényes képviselõje vagy képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, adószakértõ, adótanácsadó képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóigazgatási eljárásban alkalmazottja vagy jogtanácsos is képviselheti.

(4) Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság elõtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezõ személy, vagy az általa meghatalmazott személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos, adószakértõ, adótanácsadó, könyvelõ vagy olyan gazdasági társaság alkalmazottja is képviselheti, amely könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult a jogszabály szerinti megbízás alapján.

(5) Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóigazgatási eljárásban a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezõ személy, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos, adószakértõ, adótanácsadó képviselheti.

(6) Amennyiben az adózó a képviselet ellátásra állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a meghatalmazás, megbízás idõtartama alatt keletkezett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a képviselõt terheli. Az adózó az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását idõpontjának megjelölésével haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz."

218. § Az Art. 77. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem szükséges a pályázat nyertesének igénybevétele akkor, ha a nem belföldi illetõségû személy az adókötelezettség érvényesítésekor belföldön tartózkodik és az adókötelezettség érvényesítésének egyéb akadálya sincsen, továbbá akkor sem, ha a nem belföldi illetõségû személynek e törvény szerinti képviseleti jogosultsággal rendelkezõ belföldi meghatalmazottja van."

219. § Az Art. 87-94. §-ai helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyben kiegészül a következõ 94/A-K. §-okkal:

"87. § Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik. Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. A végrehajtás lefolytatásához szükséges adatok beszerzésére és kezelésére a Vht. 47. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

88. § (1) Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat:

a) a fizetési kötelezettséget megállapító jogerõs hatósági határozat,

b) az önadózás esetén a fizetendõ adót (adóelõleget) tartalmazó bevallás,

c) a behajtási eljárás során a behajtást kérõ megkeresése.

(2) Az okirat végrehajthatóságához külön intézkedésre (záradékolás, végrehajtási lap kiállítása, stb.) nincs szükség.

(3) Az adótartozás után felszámított pótlék, kamat az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján hajtható végre.

89. § (1) A végrehajtást az elsõ fokon eljáró adóhatóság folytatja le.

(2) Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultjának megkeresése alapján

a) magánszemély esetében a belföldi lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely, ennek hiányában szokásos fellelhetõségi helye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság,

b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adóhatóság

jár el, kivéve, ha törvény a köztartozás beszedését más szerv hatáskörébe utalja.

(3) Az illetékhivatal és az önkormányzati adóhatóság a végrehajtást az adós lakóhelye, székhelye vagy végrehajtás alá vonható vagyontárgya szerinti helyi bíróság mellett mûködõ, az ügyelosztási szabályok szerint illetékes önálló bírósági végrehajtó útján is foganatosíthatja. Ez esetben a bírósági végrehajtó az e törvényben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy illetékességére a Vht. 232. § (3)-(5) bekezdése az irányadó.

(4) Amennyiben ugyanazt az ingóságot vagy ingatlant több adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására és az értékesítésre az a végrehajtó jogosult és köteles, aki a vagyontárgyat a többi végrehajtót megelõzõen foglalta le. Egyidejû foglalás esetén az adóhatóságok megegyezése szerint kell folytatni a végrehajtást.

(5) Ha az illetékesség megszûnésérõl az adóhatóság a végrehajtási cselekmény foganatosítását követõen szerez tudomást, az illetékességváltozás a már foganatosított végrehajtási cselekmények hatályát nem érinti.

90. § A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethetõ.

91. § (1) Amennyiben valószínûsíthetõ, hogy a követelés késõbbi kielégítése veszélyben van, az adóhatóság biztosítási intézkedésként elrendeli

a) a pénzkövetelés biztosítását, illetve

b) meghatározott dolog zárlatát.

(2) Biztosítási intézkedés akkor rendelhetõ el, ha

a) a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat még nem végrehajtható,

b) végrehajtható az adóhatósági határozat, de az abban meghatározott teljesítési határidõ még nem telt le.

(3) A biztosítási intézkedést az az adóhatóság rendeli el, amelyik a fizetési kötelezettséget megállapító határozatot hozta.

(4) A biztosítási intézkedésre a végrehajtási eljárás során irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A biztosítási intézkedés ellen végrehajtási kifogásnak van helye, amelynek a biztosítási intézkedésként foganatosított végrehajtási cselekményekre nincs halasztó hatálya.

(6) A biztosítási intézkedésként foganatosított végrehajtási cselekményeket a végrehajtási eljárás megindítása után nem kell megismételni. A végrehajtási eljárás alapjául szolgáló határozat megsemmisítése esetén a biztosítási intézkedést fel kell oldani.

(7) A biztosítási intézkedés során elvégzett foglalás hatálya kiterjed a végrehajtási eljárásra is.

92. § (1) Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót, a 25. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személyt (a továbbiakban együtt: adós) felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás - a (2) bekezdésben megjelölt esetek kivételével - az adóhatóság külön határozata nélkül, a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.

(2) Az ingatlanvégrehajtás elrendelésérõl és a tartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog bejegyzésérõl az adóhatóság határozatban rendelkezik.

(3) Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.

93. § (1) Az adózó a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésekor az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat idõpontjában más adóhatóságnál (vámhatóságnál) van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegû.

(2) Az adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megilletõ költségvetési támogatást (adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy a vámhatóság, illetõleg más adóhatóság megkeresésében közölt - vámhatóságot, más adóhatóságot megilletõ - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel a tartozás megfizetettnek minõsül.

(3) A visszatartásról az adózót az adóhatóság határozattal értesíti. Az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a határozat mellõzésével, írásban értesíti az adózót a visszatartás tényérõl.

(4) Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellõzheti, ha a költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

(5) Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott összegbõl a törvény szerint a kiutalásra nyitva álló határidõn belül, ha pedig megkeresésre jár el, a határozat jogerõre emelkedésétõl számított 8 napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben fennálló követelését.

(6) Ha az igényelt költségvetési támogatás (adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés) összege az adózót terhelõ tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság elõször a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességû adóknál a tartozás arányában, a fennmaradó összeget pedig a követelések arányában utalja át.

94. § (1) A bankszámlát vezetõ hitelintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

(2) Ha az adóhatóság az azonnali beszedési megbízást valós tartalmú végrehajtható okirat hiányában nyújtotta be, a beszedési megbízás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékû kamatot fizet.

94/A. § Ha az adóhatóság az adóst megilletõ járandóságot (kifizetést), a hitelintézetnél kezelt összeget, illetõleg követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, kifizetõ, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban elõírtaknak megfelelõen teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidõ elteltével az adóhatóság az adóvégrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása (végrehajtása) iránt.

94/B. § Amennyiben a végrehajtást a vállalkozási tevékenységet végzõ adózó üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges gépjármûvére folytatják, az adóvégrehajtó a végrehajtást a törzskönyv lefoglalásával foganatosítja. Ha az ezt követõ 6 hónapon belül az adózó az adótartozását nem fizeti meg, az adóvégrehajtó a gépjármûvet lefoglalja.

94/C. § (1) Az ingatlanvégrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha az adótartozás együtt az 500.000 forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll.

(2) A jogszabályban meghatározott lakásigény mértékének felsõ határát meg nem haladó nagyságú, az adós és a vele együtt élõ közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakástulajdon a végrehajtás során csak akkor értékesíthetõ, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre.

(3) Az ingatlanvégrehajtást elrendelõ határozat ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a határozat alapján teendõ földhivatali intézkedésre halasztó hatálya nincs. A végrehajtást elrendelõ adóhatóság a határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a végrehajtási jog bejegyzése végett. A földhivatal a megkeresés alapján széljegyzi a végrehajtási jogot, majd a határozat jogerõre emelkedésérõl szóló értesítés alapján soron kívül bejegyzi az ingatlannyilvántartásba.

(4) Ha az ingatlanvégrehajtás elrendelésének az (1) bekezdés alapján nincs helye, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg. A jelzálogjog bejegyzésérõl hozott határozat ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a határozat alapján teendõ földhivatali intézkedésre halasztó hatálya nincs. Az adóhatóság a határozattal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a jelzálogjog bejegyzése végett. A földhivatal a megkeresés alapján széljegyzi a jelzálogjogot, majd a határozat jogerõre emelkedésérõl szóló értesítés alapján soron kívül bejegyzi az ingatlannyilvántartásba.

94/D. § (1) Amennyiben az adóhatóság egyidejûleg ingófoglalást foganatosított és ingatlan végrehajtást rendelt el, az ingatlan értékesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az ingóvégrehajtás eredménytelen volt, vagy abból a tartozás nem egyenlíthetõ ki. A végrehajtás alá vont ingatlant rendszerint árverésen vagy nyilvános pályázat útján (a továbbiakban: árverés), illetve árverésen kívüli eladással kell értékesíteni.

(2) Az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fûzõdõ jogkövetkezmények az árverés helye szerint illetékes adóhatóság hirdetõtábláján - az árverést megelõzõ 5. napig legalább 15 napon át - történõ kifüggesztéssel állnak be.

(3) Ingó- és ingatlanárverés esetén - ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között a végrehajtási eljárás szüneteltetése, felfüggesztése, illetõleg igényper megindítása folytán legalább 3 hónap eltelt - az adóvégrehajtó a becsértéket módosíthatja.

(4) Az adóhatóság a Vht. 125. §-ának (2) bekezdése, valamint 156. §-ának (5) bekezdése szerinti vételár-különbözet megfizetésére az árverési vevõt határozattal kötelezi. Az árverési vevõ fizetési kötelezettségét megállapító jogerõs határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.

94/E. § Az adóhatóság és az adós a végrehajtási eljárás során a Pénzügyminisztérium, illetõleg az önkormányzat képviselõtestületének hozzájárulásával az adós vagyonából lefoglalt ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdon-, kezelõi jogának az állam vagy az önkormányzat javára történõ átruházására - a kikiáltási árnak megfelelõ értékben - egyezséget köthet, ha a vagyontárgy valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását természetben szolgálja. Az egyezségben szereplõ összegben a központi költségvetést, illetõleg az önkormányzat költségvetését megilletõ adótartozás megfizetettnek minõsül.

94/F. § (1) Az adóhatóság a Vht. 114. §-a szerinti értesítésben a zálogjogosultnak arról ad tájékoztatást, hogy a zálogjogból fakadó igény bírósági végrehajtási eljárás keretében érvényesíthetõ és az erre vonatkozó kérelem az értesítés kézhezvételét követõ 8 munkanapon belül terjeszthetõ elõ az adós lakóhelye (székhelye) szerinti helyi bíróságnál.

(2) A bíróság a kérelmet elbíráló végzést megküldi az adóhatóságnak. A kérelem elbírálása során az adóssal szemben folyamatban lévõ végrehajtási ügyön az adóhatóság által a zálogjoggal terhelt vagyontárgyra folytatott végrehajtási eljárást kell érteni.

(3) A zálogjogosult bekapcsolódását engedélyezõ határozat jogerõre emelkedését követõen a bíróság a végzést azzal küldi meg az adóhatóságnak, hogy a zálogjoggal terhelt vagyontárggyal kapcsolatos végrehajtási iratokat küldje meg a bíróságnak, amely továbbítja azt a végrehajtás foganatosítását végzõ végrehajtónak. E szakasz alkalmazásában végrehajtási irat az adóhatóság követelését tartalmazó hátraléki kimutatás.

94/G. § A végrehajtás során az adóhatóság által hozott határozatok, illetõleg az adóvégrehajtó törvénysértõ intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérõ, illetõleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül - végrehajtási kifogást terjeszthet elõ. Az ok bekövetkeztétõl számított 6 hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást az adóhatóság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül határoz. A megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidõ tûzésével. A végrehajtási kifogásnak - az ismételt végrehajtási kifogás kivételével - a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van.

94/H. § (1) Az adóhatóság az adós kérelmére vagy felettes szerve rendelkezésére a határozat végrehajtását felfüggeszti, ha az adótartozást elõíró határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható.

(2) A végrehajtási eljárás szünetel, ha

a) az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

b) a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerõs döntést még nem hoztak,

c) az adózó meghalt, illetõleg megszûnt, az adó megfizetésére határozattal kötelezett személyt megállapító határozat jogerõre emelkedéséig,

d) külön törvény így rendelkezik.

(3) Ha az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésre irányuló kérelmét az adóhatóság jogerõs határozattal elbírálta, az újabb fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti kérelmére a végrehajtás nem szünetel. Amennyiben az adóhatóság az árverést már kitûzte, az adózó által benyújtott fizetési könnyítési vagy adótartozás mérséklése iránti méltányossági kérelem a végrehajtást nem szünetelteti.

94/I. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultja negyedévenként, a negyedévet követõ hó 15. napjáig keresi meg a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az 1000 forintot. Amennyiben a hátralék késõbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshetõ. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot vagy illetékhivatal másik illetékhivatalt keres meg behajtás végett. Amennyiben az illetékhivatal vagy az önkormányzati adóhatóság végrehajtási ügyében megbízottként bírósági végrehajtó jár el, a megkeresésre a Vht. 33. §-át kell alkalmaznia.

(2) A megkeresésben fel kell tüntetni a behajtást kérõ és a fizetésre kötelezett azonosításához szükséges adatokat, a tartozás jogcímét, a fizetési kötelezettséget elrendelõ határozat számát, jogerõre emelkedésének idõpontját, a teljesítési határidõt, a tartozás összegét és esetleges járulékait, valamint annak a jogszabálynak a pontos megjelölését, amely az adók módjára való behajtást lehetõvé teszi. Ha a behajtást kérõt törvény valamely végrehajtási cselekmény foganatosítására kötelezi, annak megtörténtét a megkeresésben igazolni kell. A behajtást kérõt az adóhatóság kötelezheti a költségminimum megelõlegezésére. A behajtást kérõ igazolja a törvényben meghatározott költségminimum megfizetését.

(3) A behajtási eljárást az adóhatóság csak pontos - szükség esetén kiegészített - adatok alapján, illetõleg a költségminimum megelõlegezése után indítja meg.

(4) A megkeresést követõ változásról a behajtást kérõ az adóhatóságot haladéktalanul értesíteni köteles.

(5) Az adóhatóság a behajthatatlan tartozásról a behajtást kérõt tájékoztatja.

(6) Amennyiben a behajtást kérõnek tudomása van a fizetésre kötelezettnek más adóhatóság illetékességi területén található vagyontárgyáról, jogosult közvetlenül ezt az adóhatóságot is megkeresni. A behajtást kérõ az állami adóhatóságnak a fizetésre kötelezett adóügyeiben illetékes területi szervét keresi meg a behajtás foganatosítása érdekében és - amennyiben arról tudomással bír - közli, hogy a fizetésre kötelezettnek az állami adóhatóság más területi szervének illetékességi területén végrehajtás alá vonható vagyontárgya van.

(7) Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság haladéktalanul átutalja a behajtást kérõnek.

(8) Az adók módjára behajtandó köztartozásra az ingatlanon történõ jelzálogjog-alapítás kivételével a végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni.

94/J. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság határozattal törli az adózó adótartozását, és errõl a tartozást megállapító, illetõleg nyilvántartó adóhatóságot tájékoztatja, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre.

(2) A végrehajthatatlanság címén törölt adótartozást az adóhatóság határozattal újból elõírja, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik. A határozat ellen végrehajtási kifogásnak van helye.

(3) Az esedékessé válást követõ hat hónapon belül az adótartozás végrehajthatatlanság címén nem törölhetõ.

(4) Az adótartozást megállapító adóhatóság az (1) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is törölheti az 1000 forintot meg nem haladó adótartozást, ha a tartozás nyilvántartása, a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Az így törölt tételekrõl az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.

94/K. § (1) A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség az adózót, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezettet terheli.

(2) Az adóhatóság a költségekrõl határozatot hoz, amelynek összege ingó- és ingatlanvégrehajtás esetén nem lehet kevesebb 2000 forintnál.

(3) Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelõ határozatot a végrehajtási kifogást elbíráló felettes szerv megsemmisíti, a biztosítási intézkedéssel felmerült költségeket az adóhatóság viseli."

220. § (1) Az Art. 96/A. §-ának (5)-(6) és (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(5) Ha a termõföld bérbeadásából származó bevétel kifizetõtõl származik, az adót a kifizetõ állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg. Nem terheli a kifizetõt haszonbérbeadás esetén az adómegállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott idõtartamra kötött haszonbérleti szerzõdést.

(6) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérõen nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termõföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetõtõl származik és a kifizetõ az adót levonta, vagy a termõföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól."

"(8) Ha az adómentesség feltételéül szabott idõtartamra kötött haszonbérleti szerzõdés ezen idõtartam lejárta elõtt megszûnik, az adót a magánszemély a (4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg."

(2) Az Art. 96/A. §-ának (13) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(13) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény kivételével az adótörvények alkalmazásában, az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában

c)  a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes

besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követõ (idõközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg."

(3) Az Art. 96/A. §-ának (15) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a § kiegészül a következõ (16) bekezdéssel és a jelenlegi (16) bekezdés számozása (17) bekezdésre változik:

"(15) A (14) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezményt igénybe vevõ adózó az adóévet követõ év február 28-ig - a naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózó az adóév utolsó napját követõ 60. napig - bejelenti az állami adóhatóságnál az adóévben

a) elszámolt azon költségeinek, ráfordításainak összegét támogatási kategória szerinti bontásban, amelyek a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjérõl szóló 163/2001. (IX.14.) Korm. rendelet szerint állami támogatásra jogosító elszámolható költségnek minõsülnek,

b) a központi költségvetésbõl, illetve az önkormányzatoktól a 163/2001. (IX.14.) Korm. rendelet alapján kapott támogatásának összegét támogatási kategória és támogatásforma szerinti bontásban,

c) igénybe vett helyi adókedvezményének összegét települések szerinti bontásban.

(16) A (15) bekezdésben meghatározott adatokat az adózó az 1999. január 1-jétõl 2002. december 31-ig - a naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózó a 2002. évben lezárt adóéve utolsó napjáig - tartó idõszakra 2003. február 28-ig jelenti be adóévenkénti bontásban."

221. § Az Art. 96/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"96/B. § (1) Az állami adóhatóság az adóévet követõ év október 31-éig a fizetésre kötelezett adóazonosító jelét tartalmazó megkeresésre a Diákhitel Központ Rt-nek adatot szolgáltat a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett magánszemélynek az adóévben keletkezett, a törlesztési kötelezettség alapját képezõ jövedelmérõl.

(2) Amennyiben a magánszemély hallgatói hitel törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, tartozását a Diákhitel Központ Rt. megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. A behajtás iránti megkereséshez a Diákhitel Központ Rt. a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles csatolni.

(3) Amennyiben a törlesztésre kötelezett magánszemélynek a megkeresésben közölt és az állami adóhatóság által nyilvántartott adatai között eltérés van, az adatokat a Diákhitel Központ Rt. és az állami adóhatóság egyezteti. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, a magánszeméllyel a Diákhitel Központ Rt. tisztázza az adateltérés okát."

222. § Az Art. 97. §-ának x) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"x) adóazonosító szám: az adószám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele, ennek hiányában magyar állampolgársággal nem rendelkezõ magánszemély esetében az útlevélszám,"

223. § E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Art. 3. és 7. számú melléklete e törvény 13., illetve 14. számú mellékletének megfelelõen módosul. 2003. január 1-jétõl azok az adózók tartoznak az állami adóhatóság kiemelt adózók igazgatóságához, amelyek az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelnek. Ha az adózó jogutódlással jött létre - ide nem értve a szétválást - akkor is a kiemelt adózók igazgatóságának illetékességébe tartozik, ha fõvárosi vagy Pest megyei székhelyû, jogi személyiséggel rendelkezik, és jogelõdje megfelelt az e törvényben meghatározott feltételeknek.

XIII. Fejezet

224. § (1) A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjának c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezetõ tisztségviselõk vagy a felügyelõ bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy"

(2) Az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4. pont szerinti vállalkozások [fölérendelt anyavállalat esetében a minõsítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni]."

225. § Az Szt. 9. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Jogelõd nélkül alapított vállalkozónál - a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelõzõ két üzleti év egyikének vagy mindkettõnek az éves nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - a megelõzõ (elsõ) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni. Az elõbbiekben foglaltak megfelelõ alkalmazásával kell eljárni a (2) bekezdés a) és c) pontja tekintetében is."

226. § Az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is."

227. § Az Szt. 38. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következõ d) ponttal:

"d) a 36. § (1) bekezdésének f) pontja alapján tõketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerzõdésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni."

228. § (1) Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a beruházáshoz, a vagyoni értékû joghoz közvetlenül kapcsolódó
- devizaszámlán meglévõ devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedõ idõszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint"

(2) Az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Amennyiben a különbözet összege jelentõsen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele idõpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni."

229. § Az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A valutapénztárban lévõ valutakészletnek, a devizaszámlán lévõ devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése elõtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendõ árfolyam-különbözet kivételével]:

a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,

b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi mûveletek egyéb bevételei között árfolyamnyereségként

kell elszámolni."

230. § Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségébõl a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható."

231. § (1) Az Szt. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A mérlegben a 25. § (2)-(8) bekezdése szerint meghatározott immateriális jószágot a 47-51. § szerinti bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az 52-53. § szerint elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott elõleget az átutalt (fizetett) - a levonható elõzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni."

(2) Az Szt. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A mérlegben a 26. § (2)-(7) bekezdése szerint meghatározott tárgyi eszközt, tenyészállatot és beruházást a 47-51. § szerinti bekerülési értéknek az 52-53. § szerint elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, a beruházásokra adott elõleget az átutalt (fizetett) - a levonható elõzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni."

232. § Az Szt. 77. §-ának (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

"f) a szerzõdésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott engedmény szerzõdés szerinti összegét,"

233. § Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) a szerzõdésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott engedmény szerzõdés szerinti, a mérlegkészítés idõpontjáig pénzügyileg rendezett összegét."

234. § Az Szt. 98. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a saját termelésû készlet - a 66. § (1) bekezdésben rögzítettektõl eltérõen - a még várhatóan felmerülõ költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhetõ, a még várhatóan felmerülõ költségek a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók;"

235. § (1) Az Szt. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Értékcsökkenési leírás az immateriális javak, a tárgyi eszközök üzleti évben az 52-53. § alapján elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenése, ideértve a 80. § (2) bekezdése szerinti értékcsökkenési leírást is."

(2) Az Szt. 113. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Beruházási kiadások a tárgyi eszközök (és az immateriális javak) létesítése (beszerzése, elõállítása) érdekében teljesített, a 47. §, a 48. § szerinti pénzkiadások és a 105. § (5) bekezdése, a 111. § (6) bekezdése figyelembevételével meghatározott összegek."

236. § Az Szt. 141. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Amennyiben az átalakulással létrejövõ gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tõke eltér a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tõke értékétõl, a különbözettel - a változás tartalmának és elõjelének
megfelelõen - a tõketartalékot, az eredménytartalékot, illetve a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges vagyonmérlegben. A tõketartalék módosítása során, ha emiatt a tõketartalék negatívvá válna, a tõketartalék pozitív összegéig a tõketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni."

237. § Az Szt. 151. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerûsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelõi képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a (3)-(5) bekezdés szerinti nyilvántartások valamelyikében, és ennek megfelelõen a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az elõbbi képesítéssel és a (3)-(5) bekezdés szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal)."

238. § Az Szt. 177. §-a a következõ (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A 151. § (5) bekezdésének b) pontjában foglalt, a képesítés megszerzését követõ 3 éves szakmai gyakorlat teljesítésébe

- 2002-ben és 2003-ban maximum 2 éves,

- 2004-ben maximum 1 éves,

a képesítés megszerzését megelõzõ számviteli, pénzügyi, ellenõrzési gyakorlat is figyelembe vehetõ.

(10) A valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek 60. § (2) bekezdése szerinti értékelésekor összevontan nyereséget mutató - a 2003. január 1-je elõtti elõírások alapján a passzív idõbeli elhatárolások között kimutatott - különbözetet maximum 5 év alatt, a számviteli politikában meghatározott módon kell megszüntetni."

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakat és a magánnyugdíj-pénztárakat érintõ módosítások

XIV. Fejezet

239. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (továbbiakban: Öpt.) 2. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) egyéni számla: az az alapnyilvántartás, amelyen a pénztár gazdálkodása és üzemvitele alapul, és amelyet a pénztár - számviteli rendjével összhangban - a pénztártagok részére vezet. A pénztár gazdálkodása során az egyéni számla tartalmazza a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, egyéb befizetéseinek és a munkáltatói tag hozzájárulásának azt a részét, amelyet a pénztár a tagjai számára a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer, továbbá a támogató rendelkezése szerint az általa nyújtott adományból a tag számára jóváírandó összeget. A pénztár szolgáltatásait az egyéni számlák megterhelésével, az alapszabályban rögzített tevékenységi rendhez igazodó szolgáltatási számlákról teljesíti. A pénztár felszámolásakor, illetve végelszámolásakor az egyéni számla a pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyona tagok közötti felosztásának eszköze. Az egyéni számla követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a pénztár csak e törvényben, illetve felhatalmazásán alapuló jogszabályban foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg."

(2) Az Öpt. 2. §-ának (5) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

"d) értékelési különbözet céltartaléka: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a mûködési, a fedezeti, illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetbõl képzett céltartalékként jelenik meg. Az értékelési különbözet céltartalékán belül külön kell kimutatni az idõarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet összegét."

240. § Az Öpt. 11. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) tagdíjfizetést vállal."

241. § (1) Az Öpt. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegû vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is."

(2) Az Öpt. 12. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérõen a munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon idõszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia."

242. § Az Öpt. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"14. § (1) A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó eljárásokat és a tagnak az ezen idõszak alatt történõ tagsági jogainak gyakorlására vonatkozó elõírásokat az alapszabály tartalmazza.

(2) Az alapszabályban rendelkezni kell arról is, hogy azon idõszakban, amíg tagdíjfizetés nem történik, a pénztártag milyen szolgáltatásokra jogosult."

243. § Az Öpt. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"15. § (1) A pénztártag tagsági viszonya megszûnik

a) halálával;

b) kilépésével;

c) ha a tag a tagdíjat az alapszabályban megjelölt idõtartamon túl nem fizeti, és az alapszabály szerint a tagdíjhátralék utólagos rendezésére nincs lehetõség, vagy a tag e lehetõséget elmulasztja;

d) más pénztárba történõ átlépéssel.

(2) A tagsági viszony megszûnése esetén a pénztártaggal, illetve kedvezményezettjével elszámolási kötelezettség keletkezik.

(3) A pénztártag - a 47. § (3) bekezdésében foglalt esetet kivéve - csak azonos típusú pénztárba léphet át.

(4) A tagsági jogviszony megszûnésének jogkövetkezményeit és a követendõ eljárást az alapszabályban kell rögzíteni."

244. § Az Öpt. 18. §-a (1) bekezdésének f), g) és h) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"f) a tagsági viszony megszûnésének feltételeit, jogkövetkezményeit és a követendõ eljárást;

g) a pénztári bevételek (tartalékok) közötti megosztási arányait és elveit, az egységes tagdíj mértékét és a díjfizetésre vonatkozó szabályokat;

h) a tagdíjfizetés elmulasztásának joghatásait és az eljárás rendjét;"

245. § (1) Az Öpt. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság tagjai, valamint az ügyvezetõ (helyettes ügyvezetõ), (a továbbiakban együtt pénztári vezetõk) mindenkor az ilyen tisztséget betöltõ személytõl elvárható gondossággal, a tagok és a pénztár érdekeinek figyelembevételével, a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint kötelesek eljárni. A pénztári vezetõk a kötelezettségeik megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelõsek, akkor is, ha a pénztárral munkaviszonyban álltak, illetve állnak."

(2) Az Öpt. 20. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság, valamint az alapszabályban meghatározott más testületi szerv tagjait az adott testület döntéseiért egyetemleges felelõsség terheli. Nem terheli felelõsség azt a személyt, aki a határozat vagy intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását írásban az igazgatótanácsnak és az ellenõrzõ bizottságnak, igazgatótanácsi és ellenõrzõ bizottsági tagság esetében a közgyûlésnek a döntés meghozatalától, vagy tudomására jutásától számított 8 napon belül írásban bejelentette."

246. § (1) Az Öpt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a pénztártagok legalább fele jelen van, vagy képviselete biztosított. A közgyûlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. Küldöttközgyûlés mûködtetése esetén minden küldött annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagot képvisel. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti."

(2) Az Öpt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben a közgyûlés határozatképtelen, úgy a 21. § (2) bekezdése szabályainak figyelembe vételével összehívott új közgyûlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképesnek tekintendõ. Amennyiben az eredeti közgyûlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyûlés egy napon is megtartható."

247. § Az Öpt. 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"34. § (1) A pénztár következõ évi pénzügyi tervét a tárgy pénzügyi év lejárta elõtti 90 napos idõszakban kell a közgyûlés elé terjeszteni és elfogadni. A három évre, nyugdíjpénztár esetén öt évre vonatkozó hosszú távú pénzügyi tervet elsõ ízben az alakuló közgyûlés állapítja meg, és annak lejártakor a közgyûlés új hosszú távú tervet határoz meg.

(2) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyõzõdhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár mûködõképességérõl.

(3) Az éves pénzügyi tervnek megfelelõ alátámasztottsággal és kellõ részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket (munkáltatói hozzájárulásokat), adományokat, mûködési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendõ hozamot.

(4) A mûködési költségek, továbbá a dologi eszközök beszerzésére, valamint a felújításra fordított ráfordítások mértékét a közgyûlés határozza meg. Ezeknek arányban kell állnia a pénztár általános anyagi helyzetével.

(5) Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves bontásban, a hosszú távú terv legalább éves bontásban készül, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel.

(6) Az éves pénzügyi terv idõtartama megegyezik a számviteli jogszabályokban meghatározott üzleti év idõtartamával."

248. § Az Öpt. 35. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"35. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás, valamint az általános ellenõrzés során megvizsgálja a pénztár pénzügyi tervét.

(2) A Felügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem tölti be a célját, nem tartalmazza a 34. § (3) bekezdésében elõírtakat, illetve nem felel meg a pénztár alapszabályában foglaltaknak. A pénztár a Felügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles az elõírt idõn belül a pénzügyi tervet átdolgozni."

249. § Az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A pénztár bevételeit a következõk szerint kell az (1) bekezdés szerinti gazdálkodási tartalékokba elhelyezni:

a) a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítésébõl származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit az alapszabályban meghatározottak szerint - a pénztár mûködési szükségleteinek megfelelõen - fedezeti, mûködési és likviditási tartalékba;

b) a befektetések hozamát abba a tartalékba, amelynek befektetésébõl származik, azonban a pénztár igazgatótanácsa dönthet úgy, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja;

c) a rendszeres támogatóktól befolyó összeget, valamint az adományokat a támogató rendelkezése szerinti tartalékba, ennek hiányában a likviditási tartalékba;

d) a kiegészítõ vállalkozási tevékenységbõl származó bevételt, valamint az egyéb bevételeket a mûködési tartalékba;

e) a belépõ tagok által hozott egyéni fedezetet a fedezeti tartalékba kell helyezni."

250. § Az Öpt. 41. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) Pénztár átalakulásának minõsül a pénztárak egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás).

(2) A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

a) a jogutód pénztárnak a szolgáltatási kötelezettségeit a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a tevékenység engedély nélkül is teljesítenie kell;

b) az átalakulással létrejövõ pénztár a tevékenységi engedély iránti kérelmet valamennyi érintett pénztárra vonatkozó melléklettel együtt, a második közgyûlés napját követõ - ha az érintett pénztárak a közgyûlésüket különbözõ napon tartották, akkor a késõbb megtartott közgyûlés napját követõ - 30 napon belül köteles három példányban a Felügyeletnek benyújtani;

c) a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

ca) az átalakulási szándékot kinyilvánító, valamint a második közgyûlések jegyzõkönyveit, ahhoz csatolva az elõterjesztéseket és a jelenléti íveket,

cb) a nyilatkozatot a 64. §-ban foglalt feltételek meglétérõl,

cc) az átalakulással létrejövõ pénztár alapszabályát,

cd) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezeteket - ideértve az átalakuló és az átalakulással létrejövõ pénztár vagyonmérleg-tervezetét - és a kötelezettségek és követelések állományát tartalmazó dokumentumokat;

d) a Felügyelet a tevékenységi engedélyezésre irányuló eljárásban a pénztárat ellenõrzi és a kérelemhez csatolt dokumentumok, valamint az ellenõrzés alapján a 63. §-ban foglaltak szerint dönt az engedély megadásáról;

e) a bíróság az átalakulást a Felügyelet által adott tevékenységi engedély(ek) jogerõre emelkedését követõen, a jogelõd(ök) törlésével és a jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilvántartáson."

251. § (1) Az Öpt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) Az érintett pénztár átalakulásáról a pénztár közgyûlése két alkalommal - a jelenlévõk kétharmados szavazattöbbségével - határoz.

(2) A pénztár közgyûlése elsõ ízben a pénztár igazgatótanácsa és ellenõrzõ bizottsága elõterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a pénztár tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával (elsõ közgyûlés). Az elsõ közgyûlésen ismertetni kell az átalakulás módját, okát, annak célját és következményeit, különös tekintettel a várható költségekre, és a tagsági viszony folytatásának lehetõségeire. Az átalakulási szándékkal való egyetértés esetén meg kell határozni a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, az átalakulás módját és az átalakulással érintett pénztárakat."

(2) Az Öpt. 42. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A (3) bekezdésben meghatározott tervezetek elfogadásáról azok elkészítését követõen a közgyûlés határoz (második közgyûlés). A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a második közgyûlés idõpontjáig legfeljebb hat hónap telhet el."

252. § Az Öpt. a következõ 42/A-B. §-okkal egészül ki:

"42/A. § (1) A Felügyelet tevékenységet engedélyezõ határozatának kézhezvételét követõ 30 napon belül az átalakulással létrejövõ pénztár a bírósághoz benyújtja a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét. A kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni:

a) az átalakulási szándékot kinyilvánító közgyûlések, valamint a második közgyûlések jegyzõkönyveit és jelenléti íveit,

b) a Felügyelet tevékenységet engedélyezõ határozatát,

c) a módosított alapszabályt (a módosítások megjelölésével, egységes szerkezetben),

d) a jogutód képviseletére jogosult személyek listáját, vagy nyilatkozatot arról, hogy abban nem történt változás.

(2) A bíróság az átalakulás átvezetésérõl, a hiánypótlás elrendelésérõl a kérelem beérkezésétõl számított 8 napon belül határoz. A nyilvántartásba vételt elrendelõ határozatot a bíróság a Felügyeletnek és az illetékes ügyészségnek is megküldi. Az átalakulás a bírósági nyilvántartásba vétellel történik meg, az átalakulás napjára visszamenõleges hatállyal. A bíróság a határozatában az átalakulás napját feltünteti.

42/B. § (1) Az átalakulás meghiúsul, ha

a) a közgyûlés az átalakulásról szóló döntését a 42. § (3) bekezdésben foglalt tervezetek elfogadása elõtt megváltoztatja,

b) a Felügyelet a tevékenységi engedély iránti kérelmet elutasítja,

c) a bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja.

(2) Az átalakulás meghiúsulása esetén, az arról való tudomásszerzést követõ 30 napon belül valamennyi érintett pénztár köteles az e törvényben elõírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint az egyéb jogszabályi követelményeknek eleget tenni, és a rendes mûködéshez szükséges intézkedéseket megtenni, szerzõdéses kapcsolatokat kialakítani."

253. § Az Öpt. 46. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

"d) a várakozási idõ elteltét követõ, de még a felhalmozási idõszakban lévõ pénztártaggal kapcsolatos elszámolási eljárást."

254. § Az Öpt. 47. §-ának (2)-(7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, és ezzel egyidejûleg a jelenlegi (6)-(7) bekezdés számozása (8)-(9) bekezdésre módosul:

"(2) A tagsági jogviszony a várakozási idõ letelte elõtt a 15. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétben csak a pénztártagnak más pénztárba való átlépése, illetve a pénztár megszûnése esetén szüntethetõ meg.

(3) A várakozási idõ letelte elõtt a pénztártag egészség- vagy önsegélyezõ pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja.

(4) A pénztártag a várakozási idõ letelte után, de még a felhalmozási idõszakban az egyéni számlán lévõ összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy

a) a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad,

b) a pénztártagságát folytatja, és az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét, vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése elõtt felveszi,

c) a pénztárból kilép;

d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni számláján lévõ összeget a pénztárban hagyja.

(5) A nyugdíjkorhatárt elérõ pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy

a) egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy

b) az egyéni számláján lévõ összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy

c) a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe.

(6) Amennyiben a tag az (5) bekezdés a) vagy b) pont szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szûnik meg, amikor a pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

(7) A pénztártag részére a (4), illetve (5) bekezdés szerinti kifizetések a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján jövedelemnek minõsülnek."

255. § Az Öpt. 47/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Ha a tag a várakozási idõ letelte elõtt a tagdíjat az alapszabályban megjelölt idõtartamon túl nem fizeti (a tagdíjnemfizetés kezdõ idõpontja), úgy a tagdíjnemfizetés kezdõ idõpontjával kezdõdõ idõszak a várakozási idõbe beszámít, és a tag tagsági viszonya a várakozási idõ leteltével megszüntethetõ."

256. § Az Öpt. 47/B. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejûleg a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre módosul:

"(2) A pénztárnak az átlépés fordulónapja és az átutalás napja közötti idõszakra hozamot kell fizetnie."

257. § Az Öpt. 49/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"49/A. § (1) A pénztári vagyon piaci értéken történõ értékelését munkanaponként kell elvégezni. El kell végezni az értékelést a nem munkanapokra esõ negyedéves fordulónapra is. A vagyonértékelést a letétkezelõ végzi. Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelõ az értékelt napot követõ, külön jogszabályban meghatározott határidõn belül elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak."

258. § Az Öpt. 49/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és egyidejûleg a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetésébõl származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történõ értékelésekor megállapított különbözet összegét is) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente kell jóváírni.

(5) Az eszközök piaci értéken történõ értékelésekor megállapított értékelési különbözetet a könyvviteli nyilvántartásokban csak az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan kell kimutatni."

259. § Az Öpt. 50. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás, adomány a befizetést követõ 90 napon belül nem használható fel szolgáltatások finanszírozására."

260. § Az Öpt. 62. §-ának (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a pénztárnak a pénzügyi év lejártáig, valamint a következõ pénzügyi évre szóló pénzügyi tervét."

261. § Az Öpt. a következõ 64/A. §-sal egészül ki:

"64/A. § (1) A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezõ, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Felügyelet az általa vezetett pénztári minõsítésû könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.

(2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár tagja, a pénztár ügyvezetõje, igazgatótanácsának, ellenõrzõ bizottságának tagja, illetve a vagyonkezelõ, valamint gazdálkodása nyilvántartását végzõ szervezet és a letétkezelõ könyvvizsgálója és a nyilvántartást végzõ szervezet és a letétkezelõ könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.

(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthatja. Ebben az esetben a (2), (4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a társaságnak a könyvvizsgálói tevékenységet végzõ dolgozójára kell alkalmazni.

(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb öt éves idõtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg.

(5) A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerzõdéseit, bankszámláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság ülésein, a közgyûlésen köteles részt venni.

(6) A könyvvizsgáló a 23. § (1) bekezdésének d)-e) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyûlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok elõírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyûlés érvényes határozatot nem hozhat.

(7) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentõs csökkenése várható, köteles az ellenõrzõ bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyûlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.

(8) Ha a pénztár közgyûlését az igazgatótanács - a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyûlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.

(9) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a pénztári minõsítésû könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara névjegyzékében bejegyzett könyvvizsgálóként szerepel, legalább két éves könyvvizsgálói gyakorlata van és

a) legalább három éven át pénztárnál, vagy magánnyugdíjpénztárnál, pénztári szolgáltatónál számviteli, ellenõrzési, vagy a Felügyeletnél pénztárral, vagy magánnyugdíjpénztárral kapcsolatos felügyeleti, ellenõrzési munkakörben szakmai gyakorlatot szerzett, vagy

b) legalább két éven át pénztárnál, vagy magánnyugdíjpénztárnál könyvvizsgálói tevékenységet folytató személy asszisztenseként tevékenykedett, vagy

c) legalább két éven át pénztárnál vagy magánnyugdíjpénztárnál könyvvizsgálóként tevékenykedett.

(10) A Felügyelet a könyvvizsgálót a pénztári minõsítésû könyvvizsgálók névjegyzékébõl határozattal törli, ha

a) a könyvvizsgáló a jegyzékbevétel követelményeinek már nem felel meg,

b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(11) Ha a Felügyelet a könyvvizsgálót a (10) bekezdés b) pontja alapján törli a névjegyzékbõl, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez.

(12) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a pénztári minõsítésû könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez, egyidejûleg értesíti a Felügyeletet."

262. § (1) Az Öpt. 65. §-a (3) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és egyidejûleg a jelenlegi i)-l) pont jelölése j)-m) pontra módosul:

"i) korlátozhatja a pénztár tevékenységét;"

(2) Az Öpt.65. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A tevékenységi engedély visszavonását követõen a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a pénztártagok érdekének védelmét szolgálja, korlátozhatja, vagy megtilthatja a pénztár eszközei feletti szabad rendelkezést."

263. § Az Öpt. a következõ 81. §-sal egészül ki:

"81. § (1) A pénztáraknak e törvény hatályba lépésekor a likviditási tartalék igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként kimutatott összegét az e törvény hatályba lépését követõ elsõ hozamfelosztás során a hozamfelosztás szabályai szerint kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani.

(2) A pénztári minõsítésû könyvvizsgálói névjegyzékbe történõ nyilvántartásba vétel feltételeinek e törvény hatályba lépésének évétõl számított negyedik évben kell megfelelni.

(3) A 64/A. § (4) bekezdésben meghatározott idõtartamot jelen törvény hatályba lépését követõen kell számítani és az idõtartam számításánál e törvény hatályba lépése elõtti idõszakot nem kell figyelembe venni."

XV. Fejezet

264. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Mpt.) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) azok a természetes személyek, akik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény alapján pályakezdõnek minõsülnek és törvény alapján kötelezõen pénztártaggá válnak, illetõleg a pénztárba önkéntes döntés alapján beléptek,"

265. § (1) Az Mpt. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Törvény alapján az a természetes személy válik pénztártaggá (a továbbiakban: pályakezdõ),

a) aki elsõ alkalommal 1998. június 30-át követõen és 2002. január 1-ét megelõzõen, illetõleg aki 2002. december 31-ét követõen létesít a Tbj. 5. §-ában meghatározott jogviszonyt, és ebben az idõpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsõoktatási intézményben nappali rendszerû képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató), a tanulói (hallgatói) jogviszonyát követõen elsõ alkalommal létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minõsül pályakezdõnek;

b) az a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezõ személy, aki tankötelezettsége megszûnését követõen a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony hiányában 2002. december 31-ét követõen elsõ alkalommal a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot és a megállapodás megkötése idõpontjában még nem töltötte be a 42. életévét."

(2) Az Mpt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Pénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki

a) 1998. június 30-át megelõzõen vált a Tbj. szerint biztosítottá, továbbá nyugellátásra jogosító szolgálati idõ szerzésére a Tbj. szerint megállapodást kötött,

b) 2003. január 1-jén még nem töltötte be 30. életévét,

c) pénztártagsági jogviszonyát a 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján megszüntetve a Tny. szerinti rokkantsági nyugellátásban részesült és rokkantsági nyugellátásra jogosultsága állapotjavulás miatt megszûnik."

266. § (1) Az Mpt. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) pénztártag: az a természetes személy, aki pályakezdõként, vagy önkéntes döntés alapján pénztárba belép és e törvény szerint tagdíjat fizet, illetve a pénztártól nyugdíjszolgáltatásban részesül,"

(2) Az Mpt. 4. §-ának (2) bekezdése a következõ k) ponttal egészül ki:

"k) társadalombiztosítási jogszabályok: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.), valamint a Tbj. 13. §-ában hivatkozott külön jogszabály és nemzetközi egyezmény."

(3) Az Mpt. 4. §-ának (2) bekezdése a következõ zs) ponttal egészül ki:

"zs) értékelési különbözet céltartaléka: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló jogszabályban felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében képzett céltartalék. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoportokon belül elkülönítetten, a források között a mûködési, a fedezeti, illetve a likviditási céltartalékon belül értékelési különbözetbõl képzett céltartalékként jelenik meg. Az értékelési különbözet céltartalékán belül külön kell kimutatni az idõarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbõl adódó értékkülönbözet összegét."

267. § Az Mpt. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"22. § (1) A tagsági jogviszony kezdõ idõpontja

a) a kötelezõ pénztártagság esetén a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszony keletkezésének napja,

b) önkéntes belépéssel keletkezõ pénztártagsági jogviszony esetén a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolás) napját követõ hónap elsõ napja.

(2) A biztosított által választott pénztárral történõ tagsági jogviszony létesítését - a (7) és (8) bekezdésben foglalt esetek kivételével - a biztosított írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezi.

(3) A kötelezõ pénztártagság a biztosított által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történõ elfogadásával, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott idõpontra visszaható hatállyal jön létre.

(4) A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem tagadhatja meg, ha a biztosított a törvény, illetve az SzMSz elõírásai szerint megfelel a pénztártagságra meghatározott feltételeknek. Ha a belépési nyilatkozat kézhezvételét követõ 15 napon belül a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni.

(5) A tagságra kötelezett pályakezdõ, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a biztosítottá, illetõleg pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlájának számát.

(6) A munkáltató a biztosított által választott pénztár bejelentését követõ 15 napon belül - külön jogszabályban meghatározott módon - tájékoztatja a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított pénztárválasztásáról.

(7) Ha a pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását elutasította, az elutasító döntéstõl számított 3 munkanapon belül az elutasítás tényérõl egyidejûleg értesítést küld a munkáltatónak, a biztosítottnak és a pénztárak központi nyilvántartásának. A belépési nyilatkozat elfogadásának elutasítása esetén - amennyiben a pályakezdõ biztosított még nem pénztártag -, a pályakezdõ az elsõ biztosítási jogviszony keletkezési napjától kezdõdõ hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik.

(8) Amennyiben a pályakezdõ az elõírt határidõn belül a pénztárválasztási jogával nem él, vagy a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az elsõ biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdõdõ hatállyal a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik (irányított pályakezdõ).

(9) A területi pénztár a tagsági jogviszony létrejöttérõl való tudomásszerzéstõl számított 15 napon belül a tagsági okirat egyidejû megküldésével értesíti a tagot és a munkáltatót a pénztártagság létrejöttérõl.

(10) A munkáltató

a) a (7) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentés kézhezvételét követõ, vagy

b) ha az irányított pályakezdõ az (5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az ott meghatározott határidõ leteltét követõ

15 napon belül - külön jogszabályban meghatározott módon - közli a területi pénztárral a biztosított 2. számú mellékletben meghatározott személyes adatait."

268. § (1) Az Mpt. 24. §-a (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az átlépéskor a pénztár a tag követelésének megfelelõ összeget a tag által választott pénztárba e pénztár felszólítása alapján utalja át. Az átlépéssel kapcsolatos tényleges költségeket, legfeljebb azonban a tag követelésének egy ezrelékét, az átutalást teljesítõ pénztár a tag követelésébõl levonhatja. A pénztárnak az átlépés fordulónapja és az átutalás napja közötti idõszakra hozamot kell fizetnie."

(2) Az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a § a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejûleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdések számozása (6)-(7) bekezdésre változik:

"(4) Megállapodást köthet a pénztárral tagdíjfizetésre az a pénztártag, aki

a) idõlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot képezõ jövedelemmel, vagy

b) aki a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerint megállapodást köthet az illetékes társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási nyugellátásra.

(5) A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap elsõ napján jön létre. A tárgyhónap elsõ napját megelõzõ idõre megállapodás nem köthetõ. Ezt követõen a tagdíjat a tárgyhónapot követõ hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszûnését vonja maga után. A tagdíj fizetését - támogatási megállapodás alapján - a tag helyett átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

269. § Az Mpt. 27. §-ának (1) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A 28. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyösszegû kifizetés nem nyugdíjszolgáltatás."

270. § Az Mpt. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"28. § (1) A pénztár egyösszegû kifizetést teljesít:

a) a pénztártag felhalmozási idõszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére,

b) annak a pénztártagnak a kérésére, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különbözõ pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában a 180 hónap számításánál - nem teljes naptári hónap esetén -30 naptári napot kell egy hónapnak tekinteni.

(3) Ha a pénztártag nem az egyösszegû kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani."

271. § Az Mpt. 29. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az örökös, illetve kedvezményezett részére történõ haláleseti kifizetés illetékmentes."

272. § (1) Az Mpt. 35. §-ának c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a taggá válással, az átlépéssel, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel és a tagsági viszony megszûnésével kapcsolatos eljárásokat,"

(2) Az Mpt. 35. §-ának f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) a pénztári bevételek tartalékok közötti megosztási arányait és elveit - a pénztár mûködési szükségleteinek megfelelõen -, a tagdíj fizetésének rendjét, ideértve a tagdíjátvállalással kapcsolatos szabályokat is,"

273. § (1) Az Mpt. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha a közgyûlés határozatképtelen, akkor a határozatképtelenség esetére összehívott, megismételt közgyûlés a meghívóban (hirdetményben) szereplõ kérdésekben a jelenlévõk, illetve képviseltek számától függetlenül határozatképes. Amennyiben az eredeti közgyûlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyûlés egy napon is megtartható."

(2) Az Mpt. 38. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti."

274. §  Az Mpt. 40. §-a következõ (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A pénztár igazgatótanácsa dönthet arról, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja."

275. § Az Mpt. 45. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) felsõfokú pénzügyi, közgazdasági, jogi, államigazgatási vagy közhasznú menedzseri végzettséggel rendelkezik, és legalább 2 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik."

276. § Az Mpt. 46. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"46. § (1) A pénztár köteles könyvvizsgálót igénybe venni. A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezõ, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Felügyelet az általa vezetett pénztári minõsítésû könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.

(2) Nem lehet könyvvizsgáló a pénztár alapítója (kivéve ha önkéntes nyugdíjpénztár az alapító), tagja, a pénztár ügyvezetõje, igazgatótanácsának, ellenõrzõ bizottságának tagja, az alapító tulajdonosa, az alapító könyvvizsgálója, az alapító vezetõ tisztségviselõje, vezetõ beosztású alkalmazottja, illetve a vagyonkezelõ, valamint gazdálkodása nyilvántartását végzõ szervezet és a letétkezelõ könyvvizsgálója és a nyilvántartást végzõ szervezet és a letétkezelõ könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.

(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthatja. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a társaságnak a könyvvizsgálói tevékenységet végzõ dolgozójára kell alkalmazni.

(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb öt éves idõtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejûleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat és az egy pénztártól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát.

(5) A könyvvizsgáló társaság által végzett könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálati tevékenységet végzõ dolgozó egyidejûleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat és a könyvvizsgáló társaság egy pénztártól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaság dolgozójának megbízatása egy pénztárnál legfeljebb öt éves idõtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg.

(6) A könyvvizsgáló betekinthet a pénztár könyveibe, az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság tagjaitól, a pénztár alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a pénztár tartalékait, szerzõdéseit, bankszámláját, értékpapír-állományát megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság ülésein, a közgyûlésen köteles részt venni.

(7) A könyvvizsgáló a 39. § (1) bekezdésének e)-f) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyûlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok elõírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyûlés érvényes határozatot nem hozhat.

(8) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a pénztár vagyonának vagy a fedezeti tartalék jelentõs csökkenése várható, köteles az ellenõrzõ bizottságot és a pénztár igazgatótanácsát tájékoztatni, továbbá a pénztár közgyûlésének összehívását kezdeményezni, és a Felügyeletnek bejelenteni.

(9) Ha a pénztár közgyûlését az igazgatótanács - a tudomására jutástól számított nyolc napon belül - nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a pénztár közgyûlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a bíróságot.

(10) A Felügyelet a könyvvizsgálót akkor veszi nyilvántartásba a pénztári minõsítésû könyvvizsgálók névjegyzékébe, ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara névjegyzékébe bejegyzett könyvvizsgálóként szerepel, legalább két éves könyvvizsgálói gyakorlata van és

a) legalább három éven át pénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, pénztári szolgáltatónál számviteli, ellenõrzési, vagy a Felügyeletnél pénztárral, vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral kapcsolatos felügyeleti, ellenõrzési munkakörben szakmai gyakorlatot szerzett, vagy

b) legalább két éven át pénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál könyvvizsgálói tevékenységet folytató személy asszisztenseként tevékenykedett, vagy

c) legalább két éven át pénztárnál vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál könyvvizsgálóként tevékenykedett.

(11) A Felügyelet a könyvvizsgálót a pénztári minõsítésû könyvvizsgálók névjegyzékébõl határozattal törli, ha

a) a könyvvizsgáló a jegyzékbevétel követelményeinek már nem felel meg,

b) a könyvvizsgáló a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

(12) Ha a Felügyelet a könyvvizsgálót a (11) bekezdés b) pontja alapján törli a névjegyzékbõl, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez.

(13) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a pénztári minõsítésû könyvvizsgáló ellen etikai eljárást kezdeményez, egyidejûleg értesíti a Felügyeletet."

277. § Az Mpt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A biztosításmatematikus az alábbi feladatokat látja el:

a) ellenjegyzi

- a pénztár pénzügyi tervét,

- a biztosításmatematikai statisztikai jelentést,

- a pénztár szolgáltatási szabályzatát,

- a tagok pénztárak közötti átlépésére vonatkozó szabályzatot,

- a biztosítóintézettel kötendõ, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerzõdéseket;

b) elkészíti

- az éves beszámolóhoz az aktuáriusi értékelést,

- a tartalékok képzésére és megfelelõségére vonatkozó számításokat, értékeléseket;

c) elvégzi

- a járadékok meghatározásához szükséges számítási módszerek kidolgozását,

- a tagok tájékoztatásához kapcsolódó biztosításmatematikai feladatokat;

d) szükség szerint javaslatot tesz a pénztár egyéb szabályzatainak módosítására, közremûködik azok elkészítésében."

278. § Az Mpt. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A pénzügyi tervnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a pénztártagok meggyõzõdhessenek a pénztár pénzügyi céljainak megvalósíthatóságáról, a pénztár mûködõképességérõl. A pénzügyi tervnek megfelelõ alátámasztottsággal és kellõ részletezettséggel tartalmaznia kell a pénztár bevételeit és kiadásait meghatározó adatokat, különösen a várható taglétszámot, tagdíjbevételeket, mûködési és szolgáltatási kiadásokat, valamint a befektetéseken elérendõ hozamot."

279. § Az Mpt. 54. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"54. § (1) Az éves pénzügyi terv legalább negyedéves ütemezésben készül.

(2) A hosszú távú terv elsõdlegesen a pénztár várható mûködési költségei és szolgáltatásai fedezete alakulását mutatja be. A hosszú távú pénzügyi terv az idõszakon belül legalább éves ütemezésben készül, kiegészítve a hosszú távra alkalmazott feltételezésekkel.

(3) Az éves pénzügyi terv idõtartama megegyezik a számviteli jogszabályokban meghatározott üzleti év idõtartamával."

280. § Az Mpt. 55. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"55. § (1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás, valamint a kétévenkénti ellenõrzés során megvizsgálja a pénztár pénzügyi tervét.

(2) A Felügyelet a pénzügyi terv átdolgozására kötelezheti a pénztárat, ha az nem tölti be a célját, nem tartalmazza az 53.  (2) bekezdésében elõírtakat, illetve nem felel meg a pénztár SzMSz-ében foglaltaknak. A pénztár a Felügyelet észrevételeinek figyelembevételével köteles 60 napon belül a pénzügyi tervet átdolgozni."

281. § (1) Az Mpt. 59. §-a (3) bekezdése c) pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a fedezeti tartalék befektetésébõl származó realizált hozam és az eszközök értékelésébõl származó pozitív különbözet,"

(2) Az Mpt. 59. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) az átlépõ tagok által a más pénztárba átvitt, a tag követelésének piaci értéken meghatározott összege,"

(3) Az Mpt. 59. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép és ezzel egyidejûleg a § a következõ e) ponttal egészül ki:

"d) a tagoknak piaci értéken visszatérített összegek,

e) a fedezeti tartalék eszközeinek értékelésébõl származó negatív különbözet."

(4) Az Mpt. 59. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A fedezeti tartalék terhére a pénztártagokkal kapcsolatos kifizetések piaci értéken történnek."

282. § (1) Az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A likviditási tartalék az idõlegesen fel nem használt eszközök gyûjtésére, illetõleg a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, valamint a pénztár fizetõképességének biztosítására szolgál."

(2) Az Mpt. 60. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a likviditási tartalék befektetésébõl származó realizált hozam és az eszközök értékelésébõl származó pozitív különbözet."

(3) Az Mpt. 60. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A likviditási tartalék terhére

a) a likviditási tartalék befektetésével kapcsolatban felmerült kiadás,

b) a likviditási tartalék eszközeinek értékelésébõl származó negatív különbözet,

c) a jogszabályok szerint a fedezeti tartalékba és mûködési célra történt átcsoportosítás

számolható el."

283. § (1) Az Mpt. 61. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a mûködéssel kapcsolatos bevételek befektetésébõl származó realizált hozam,"

(2) Az Mpt. 61. §-ának (3) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

"f) a mûködési célú befektetések értékelési különbözetének céltartalékaként megképzett összegét."

284. § (1) Az Mpt. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetésébõl származó eredményt (beleértve az eszközök piaci értéken történõ értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente kell jóváírni."

(2) Az Mpt. 62. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A likviditási és fedezeti tartalékokhoz, ezen belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatások tartalékához külön-külön befektetési portfolió tartozik. A fedezeti tartalékban piaci értéken kimutatott tagi követelések együttes összegének meg kell egyeznie a vele szemben álló portfolió piaci értékelés szerinti (felhalmozott kamatot is tartalmazó) eszközértékével."

285. § (1) Az Mpt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A pénztár üzemgazdasági szemléletû kettõs könyvvitelt vezet. A pénztár nyilvántartása tartalmazza az eszközöket és az eszközök értékében bekövetkezett változásokat. A befektetési portfolió eszközeit fedezeti, likviditási és mûködési célú befektetett eszközök szerint kell elkülöníteni."

(2) Az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A pénztári vagyon piaci értéken történõ értékelését munkanaponként kell elvégezni. Az eszközök piaci értéken történõ értékelésekor megállapított értékelési különbözetet a könyvviteli nyilvántartásokban csak az üzleti év mérleg fordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára kell kimutatni."

286. § Az Mpt. 70. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést tartalmazó jelentést munkanaponként, az aktuáriusi értékelést és biztosításmatematikai statisztikai jelentést évente kell elkészíteni. El kell készíteni az értékelést a nem munkanapokra esõ negyedéves fordulónapra is. A vagyonértékelést a letétkezelõ végzi. Az erre vonatkozó jelentést a letétkezelõ az értékelt napot követõ, külön jogszabályban meghatározott határidõn belül elektronikus úton megküldi a Felügyeletnek és a pénztárnak."

287. § Az Mpt. 77. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (2) bekezdés alkalmazásában a közvetett tulajdon mértékének számítására a Hpt. a közvetett tulajdon számítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

288. § Az Mpt. 79/A. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) Pénztár átalakulásának minõsül a pénztárak egyesülése (összeolvadás, beolvadás) és szétválása (különválás, kiválás).

(2) A pénztárak egyesülése, illetve szétválása esetén a pénztárak alakulására vonatkozó rendelkezések az irányadóak az alábbi eltérésekkel:

a) a jogutód pénztárnak a szolgáltatási kötelezettségeit a bírósági nyilvántartásba vétel, illetve a tevékenység engedély nélkül is teljesítenie kell;

b) az átalakulással létrejövõ pénztár a tevékenységi engedély iránti kérelmet valamennyi érintett pénztárra vonatkozó melléklettel együtt, a második közgyûlés napját követõ - ha az érintett pénztárak a közgyûlésüket különbözõ napon tartották, akkor a késõbb megtartott közgyûlés napját követõ - 30 napon belül köteles három példányban a Felügyeletnek benyújtani;

c) a tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

ca) az átalakulási szándékot kinyilvánító, valamint a második közgyûlések jegyzõkönyveit, ahhoz csatolva az elõterjesztéseket és a jelenléti íveket,

cb) a nyilatkozatot a tevékenységi engedély feltételeinek meglétérõl,

cc) az átalakulással létrejövõ pénztár alapszabályát,

cd) a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg-tervezeteket - ideértve az átalakuló és az átalakulással létrejövõ pénztár vagyonmérleg-tervezetét - és a kötelezettségek és követelések állományát tartalmazó dokumentumokat;

d) a Felügyelet a tevékenységi engedélyezésre irányuló eljárásban a pénztárat ellenõrzi és a kérelemhez csatolt dokumentumok, valamint az ellenõrzés alapján dönt az engedély megadásáról,

e) a bíróság az átalakulást a Felügyelet által adott tevékenységi engedély(ek) jogerõre emelkedését követõen, a jogelõd(ök) törlésével és a jogutód(ok) bejegyzésével vezeti át a nyilvántartáson."

289. § (1) Az Mpt. 79/B. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) Az érintett pénztár átalakulásáról a pénztár közgyûlése két alkalommal - a jelenlévõk kétharmados szavazattöbbségével - határoz.

(2) A pénztár közgyûlése elsõ ízben a pénztár igazgatótanácsa és ellenõrzõ bizottsága elõterjesztése alapján azt állapítja meg, hogy a pénztár tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával (elsõ közgyûlés). Az elsõ közgyûlésen ismertetni kell az átalakulás módját, okát, annak célját és következményeit, különös tekintettel a várható költségekre, és a tagsági viszony folytatásának lehetõségeire. Az átalakulási szándékkal való egyetértés esetén meg kell határozni a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, az átalakulás módját és az átalakulással érintett pénztárakat."

(2) Az Mpt. 79/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) A (3) bekezdésben meghatározott tervezetek elfogadásáról azok elkészítését követõen a közgyûlés határoz (második közgyûlés). A vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés idõpontjáig legfeljebb hat hónap telhet el."

290. § Az Mpt. a következõ 79/C-D. §-sal egészül ki:

"79/C. § (1) A Felügyelet tevékenységet engedélyezõ határozatának kézhezvételét követõ 30 napon belül az átalakulással létrejövõ pénztár a bírósághoz benyújtja a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét. A kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni:

a) az átalakulási szándékot kinyilvánító közgyûlések, valamint a második közgyûlések jegyzõkönyveit és jelenléti íveit,

b) a Felügyelet tevékenységet engedélyezõ határozatát,

c) a módosított alapszabályt (a módosítások megjelölésével, egységes szerkezetben),

d) a jogutód képviseletére jogosult személyek listáját, vagy nyilatkozatot arról, hogy abban nem történt változás.

(2) A bíróság az átalakulás átvezetésérõl, a hiánypótlás elrendelésérõl a kérelem beérkezésétõl számított 8 napon belül határoz. A nyilvántartásba vételt elrendelõ határozatot a bíróság a Felügyeletnek és az illetékes ügyészségnek is megküldi. Az átalakulás a bírósági nyilvántartásba vétellel történik meg, az átalakulás napjára visszamenõleges hatállyal. A bíróság a határozatában az átalakulás napját feltünteti.

79/D. § (1) Az átalakulás meghiúsul, ha

a) a közgyûlés az átalakulásról szóló döntését a 79/B. § (3) bekezdésében foglalt tervezetek elfogadása elõtt megváltoztatja,

b) a Felügyelet a tevékenységi engedély iránti kérelmet elutasítja,

c) a bíróság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet elutasítja.

(2) Az átalakulás meghiúsulása esetén, az arról való tudomásszerzést követõ 30 napon belül valamennyi érintett pénztár köteles az e törvényben elõírt személyi és tárgyi feltételeknek, valamint az egyéb jogszabályi követelményeknek eleget tenni, és a rendes mûködéshez szükséges intézkedéseket megtenni, szerzõdéses kapcsolatokat kialakítani."

291. § Az Mpt. 110. §-ának (2) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

"g) jogutód nélkül megszûnik."

292. § Az Mpt. 123. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek, a § a következõ (6) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejûleg a jelenlegi (6)-(14) bekezdések számozása (7)-(15) bekezdésre módosul:

"(4) Azok a személyek, akik 2001. december 31-ét követõen és 2003. január 1-je elõtt váltak a társadalombiztosítási jogszabály (Tbj. 5. §) szerint elsõ alkalommal biztosítottá és 2002. december 31-én tagjai magánnyugdíjpénztárnak, e jogviszonyuk alapján 2003. december 31-ig egy alkalommal a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszaléphetnek.

(5) a) Azok a személyek, akik 1998. június 30-át követõen és 2003. január 1-je elõtt váltak a Tbj. szerint elsõ alkalommal biztosítottá és 2002. december 31-én nem tagjai magánnyugdíjpénztárnak, vagy 2002. január 1-jét követõen és a (3)-(4) bekezdésben megállapított határidõn belül a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépnek, biztosítotti jogviszonyuk alapján 2003. december 31-ig egy alkalommal magánnyugdíjpénztárba beléphetnek.

b) A 3. § (2) bekezdés b) pontjában biztosított önkéntes belépésre 2003. december 31. napjáig van lehetõség.

(6) A (4)-(5) bekezdéseitõl eltérõen azok a külföldiek, akik 2001. december 31-ét követõen és 2003. január 1-jét megelõzõen váltak a Tbj. 13. §-ában meghatározott nemzetközi egyezmény alapján az Európai Unió területén és Magyarországon elsõ alkalommal biztosítottá, és ebben az idõpontban nem töltötték be 42. életévüket, magyarországi munkavállalásuk esetén egy alkalommal eldönthetik, hogy belépnek-e magánnyugdíjpénztárba."

293. § Az Mpt. a következõ 123/B. §-sal egészül ki:

"123/B. § (1) A pénztáraknak e törvény hatályba lépésekor a likviditási tartalék igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként kimutatott összegét az e törvény hatályba lépését követõ elsõ hozamfelosztás során a hozamfelosztás szabályai szerint kell az egyéni számlákra és a szolgáltatási tartalékokra felosztani.

(2) A pénztári minõsítésû könyvvizsgálói névjegyzékbe történõ nyilvántartásba vétel feltételeinek e törvény hatályba lépésének évétõl számított negyedik évben kell megfelelni.

(3) A 46. § (8) bekezdésében meghatározott idõtartamot jelen törvény hatályba lépését követõen kell számítani. Az e törvény hatályba lépésekor hatályban lévõ könyvvizsgálatra kötött szerzõdések legfeljebb öt éves idõtartamra meghosszabbíthatók."

294. § Az Mpt. 2. számú mellékletének 1. pontja a következõ e) alponttal egészül ki:

"e) elhalálozás idõpontja."

295. § Ez a törvény - a 296-320. §-ban foglaltak figyelembe vételével - 2003. január 1-jén lép hatályba.

296. § (1) E törvénynek az Szja tv-t módosító rendelkezéseit - az (5)-(16) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a 2003. január 1-tõl megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az Szja tv. 3. §-ának 27., 28. pontja és a 72. pont h) pontja, 11. §-ának (4) bekezdése, 28. §-ának (6), (8)-(10) bekezdése, 37. §-a, 41. §-ának (1) bekezdésében a ", valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a nem pénztártag magánszemély-támogató által befizetett pénzbeli adomány 30 százaléka, kivéve bármelyiket, ha azt az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál levonta" szövegrész, 49/B. §-ának (5) és (8) bekezdése, 57/B. és 57/C. §-a, 61. §-ának (2)-(3) bekezdése, az Szja tv. 66. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontja, az Szja tv. 66. §-ának (5), (7) és (11) bekezdése, 67. §-ának (3)-(4), (6) és (8) bekezdése, 67. §-a (9) bekezdésének a) és b) pontja, 67/A. §-a és a § elõtti cím, valamint 69. §-ának (1) bekezdésében a ", továbbá értékpapír formájában adott vagyoni érték esetében" szövegrész, 70. §-ának (4) bekezdése, 70. §-a (8) bekezdésének f) pontjában ", a tételes átalányadózást" szövegrész, 78. §-a, 83. §-a (4) bekezdése a) pontjának 1. és 2. alpontja, 83. §-a (4) bekezdése a) pontjának 3. alpontjában az "az 1999. adóévben" szövegrész, 83. §-a (4) bekezdésének b) pontja és a pont utáni szövegrész, továbbá 1. számú mellékletének 7.3. és 9.3. alpontja, 11. számú melléklete II. fejezete 1. b) pontjának bb) alpontja, 12. számú mellékletének 1. pontjában a "vagy tételes átalányadózást" szövegrész, valamint 13. számú mellékletében - az elsõ mondat kivételével - a "Kisvállalkozások adókedvezménye" cím elõtti valamennyi rendelkezés.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Szja tv.

a) 3. §-ának 9. pontjában az "az ügylet idõpontjában" szövegrész helyébe a "belföldi ingatlan esetében - ha az rendelkezésre áll - az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték, egyéb esetekben az ügylet idõpontjában" szövegrész,

b) 3. §-ának 33. pontjában az "az ügyvédi iroda" szövegrész helyébe az "az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda" szövegrész,

c) 5. §-ának (1) bekezdésében az "a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelõ alkalmazásával meghatározott ellenõrzött külföldi társaságtól (a továbbiakban: ellenõrzött külföldi társaság)" szövegrész helyébe az "az alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkezõ személytõl" szövegrész,

d) 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "nyugdíjat" szövegrész helyébe a "nyugdíjat, a nyugdíjban részesülõ magánszemélyt megilletõ baleseti járadékot" szövegrész,

e) 7. §-a (1) bekezdésének k) pontjában a "magánnyugdíjpénztárba fizet" szövegrész helyébe a "magánnyugdíjpénztárba fizet, valamint a magánnyugdíjpénztár tagja rendelkezése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíjkiegészítésnek az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag egyéni számláján jóváírt összege" szövegrész,

f) 7. §-a (1) bekezdésének p) pontjában az "a kifizetõ által a vele munkaviszonyban álló magánszemély" szövegrész helyébe az "a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, akkor is, ha képzés költségét nem a munkáltató viseli, továbbá a kifizetõ által a vele munkaviszonyban álló magánszemély" szövegrész,

g) 8. §-ának (2) bekezdésében az "ellenõrzött külföldi társaság" szövegrész helyébe az "alacsony adókulcsú államban székhellyel, állandó lakóhellyel rendelkezõ személy" szövegrész,

h) 23. §-ában és 78/A. §-ának (4) bekezdésében a "250 ezer forintot" szövegrész helyébe a "350 ezer forintot" szövegrész,

i) 28. §-ának (1) bekezdésében az "a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg és - a tagnak a pénztár alapszabályában foglaltak szerint az egyéni számláján jóváírt saját befizetését, munkáltatói hozzájárulását és a fedezeti alapból történõ befektetések hozamát (ideértve az értékelési különbözetet is) kivéve -" szövegrész helyébe az "a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg (ideértve a tag egyéni számláján jóváírt tagdíjkiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépés miatt visszafizetett összegét is) és - a tagnak a pénztár alapszabályában foglaltak szerint az egyéni számláján jóváírt saját befizetését, munkáltatói hozzájárulását és a fedezeti alapból történõ befektetések hozamát, az értékelési különbözetet, valamint a magánnyugdíjpénztár tagja rendelkezése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történõ visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíjkiegészítést kivéve -" szövegrész,

j) 28. §-ának (7) bekezdésében az "- a (8)-(10) bekezdés rendelkezései szerint - megszerzett vagyoni érték" szövegrész helyébe a "megszerzett bevételnek a jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része, bármely esetben kivéve, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt, vagy e törvény szerinti adókötelezettsége egyébként megállapítható" szövegrész,

k) 28. §-ának (12) és (13) bekezdésében az "ellenõrzött külföldi társaság" szövegrész helyébe mindenhol az "alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkezõ jogi személy, egyéb szervezet" szövegrész,

l) 40. §-ának (1) bekezdésében az "1 500" szövegrész helyébe a "2 000" szövegrész,

m) 41. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a "közérdekû kötelezettségvállalás" szövegrész helyébe a "közérdekû kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is)" szövegrész,

n) 49. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a "Ha a munkáltatóra, a bér kifizetõjére vonatkozó adóelõleg-megállapítási szabályokat alkalmazó kifizetõ" szövegrész helyébe a "Ha a munkáltató, a bér kifizetõje" szövegrész,

o) 49. §-ának (7) bekezdésében az "a jogosultsági határt" szövegrész helyébe "az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdõ összegét" szövegrész,

p) 49/A. §-ának (1) bekezdésében a "meghatározott esetekben átalányadózást, vagy - az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az általános forgalmi adót is magában foglaló - tételes átalányadózást választhat" szövegrész helyébe a "vagy az e törvényben és az adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat",

q) 50. §-ának (4) bekezdésében és 52. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "18 millió" szövegrész helyébe a "22 millió" szövegrész,

r) 51. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az "alkalmazni" szövegrész helyébe az "alkalmaznia, valamint az átalányadó alapját növeli az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévõ készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított" szövegrész,

s) 65/A. §-ának (3) bekezdésében az "a kifizetéskor megállapítja, levonja" szövegrész helyébe az "az a kifizetés idõpontjában megállapítja" szövegrész,

t) 69. §-a (8) bekezdésének b) pontjában az "egyéni vállalkozónak az adóbevallás benyújtására nyitvaálló határnapig kell megállapítania és megfizetnie, és az éves adóbevallásában az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell bevallania" szövegrész helyébe az "egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetõnek az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, és a havi, a negyedéves, illetõleg az éves adóbevallásában kell bevallania és a bevallás benyújtására elõírt határidõre kell megfizetnie" szövegrész,

u) 74. §-ának (6) bekezdésében és 1. számú mellékletének 4.12. a) alpontjában a "400 ezer forintot" szövegrész helyébe a "600 ezer forintot" szövegrész,

v) 83. §-a (4) bekezdése a) pontjának felvezetõ rendelkezésében a "költségvetési és önkormányzati" szövegrész helyébe a "költségvetési" szövegrész,

x) 1. számú mellékletének 5.5. pontjában a "legfeljebb évi kettõezer forint összeghatárig" szövegrész helyébe "legfeljebb évi 2 ezer forint összeghatárig, továbbá a köztisztviselõt törvény elõírása alapján megilletõ ruházati költségtérítés" szövegrész,

y) 11. számú melléklete II. fejezete 3. pontjának b) Építmények alpontjában a "(kivéve a szemétégetõt)" szövegrész helyébe a "(kivéve a hulladékhasznosító létesítményt)" szövegrész

lép.

(4) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti:

a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXXIII. törvény 63. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja, 63. §-ának (4)-(7) és (9) bekezdése;

b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CV. törvény 40. §-ának (3) bekezdése, 40. §-a (5) bekezdésének a) pontja, 40. §-ának (6)-(7) és (14)-(15) bekezdése;

c) az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló 1998. évi XXXIII. törvény 9. §-ának (6)-(7) bekezdése,

d) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1998. évi LXV. törvény 29. §-ának (5)-(7) bekezdése;

e) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 205. §-a (4) bekezdésének második mondata és 205. §-ának (5)-(6) bekezdése;

f) az Ajt. 267. §-ának (5)-(6) és (9) bekezdése.

(5) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 49/C. §-ának (8) bekezdése 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az ettõl az idõponttól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(6) A magánszemély köteles az igénybe vett lakáscélú kedvezményt - függetlenül attól, hogy az igénybe vétel mikor történt - húsz százalékkal növelt összegben a felvétel adóévére vonatkozó bevallásában bevallani és a bevallás benyújtására elõírt határidõig megfizetni, amennyiben a kedvezményt az Szja tv. 37. §-ának 2003. január 1-jét megelõzõen hatályos rendelkezései alapján vette igénybe, és a megtakarítás felvétele esetén annak felhasználása nem lakáscélra történt. A megtakarítás lakáscélú felhasználásának igazolására, valamint a lakáscélú felhasználás fogalmára az Szja tv. 2001. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a 2003. és 2004. évi vállalkozói jövedelem megállapításánál a vállalkozói bevételt növeli a korábban érvényesített tartós adomány külön kedvezményeként a vállalkozói jövedelem megállapításánál figyelembe vett

a) összeg, ha a tartós adományozásról szóló szerzõdésbõl eredõ bármely kötelezettségét a másik szerzõdõ fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszûnése miatt az adóévben nem teljesítette;

b) összeg kétszerese, ha az egyéni vállalkozó az a) pontban nem említett ok miatt nem teljesített a szerzõdésben vállaltaknak megfelelõen.

(8) A magánszemély által a lakásszerzési kedvezmény tárgyában 2002. december 31-éig benyújtott kérelmet az adóhatóság az Szja tv. 63. §-a (2) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint bírálja el.

(9) A társas vállalkozás által a 2002. évrõl szóló beszámoló mérlegében vagy egyszerûsített mérlegében - az említett vagy bármely korábbi évre jóváhagyott osztalék, részesedés alapján - a kötelezettségek között kimutatott összegbõl a tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére 2003. december 31-éig kifizetett osztalék utáni adó mértékét az Szja 66. §-a (1) bekezdése a) pontjának és 66. §-a (2)-(3) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani.

(10) Ha a társas vállalkozás a jegyzett tõkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-éig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor

a) a magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tõke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni érték azon részének adókötelezettségét, amely a társas vállalkozás jegyzett tõkéjén felüli saját vagyonából származik, az Szja tv. 66. §-a (1) bekezdése b) pontjának és 66. §-a (5) bekezdésének,

b) a magánszemély által a jegyzett tõke emelésével dolgozói részvény, dolgozói üzletrész formájában megszerzett vagyoni érték azon részének adókötelezettségét, amely a társas vállalkozás jegyzett tõkéjén felüli saját vagyonából származik, az Szja tv. 66. §-a (1) bekezdése d) pontjának és 66. §-a (11) bekezdésének

2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megállapítani és teljesíteni.

(11) A magánszemély a 2002. évi árfolyamnyereségbõl származó jövedelem vagy tõzsdei összetett vagy származtatott ügyletbõl származó jövedelem megállapításánál nem érvényesített, a 2002. évi adóbevallásában - az Szja tv. 67. §-a (8) bekezdésének b) pontja és az Szja tv. 67/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelõen - feltüntetett továbbvihetõ árfolyamveszteséget, továbbvihetõ ügyleti veszteséget a 2003. évben megszerzett árfolyamnyereségbõl származó jövedelem csökkentéseként adóbevallásában (ide nem értve az azzal egyenértékû elszámolást) figyelembe veheti.

(12) Ha termõföld haszonbérbeadására vonatkozó szerzõdést 2002. december 31-éig megkötötték, akkor a magánszemély - választása szerint - jogosult határozatlan idõre kötött szerzõdés esetében a 2003. június 30-áig a szerzõdés alapján megszerzett jövedelem, határozott idõre kötött szerzõdés esetében a 2004. június 30-áig a szerzõdés alapján megszerzett jövedelem tekintetében az Szja tv. 74. §-ának (2)-(3) bekezdése 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazni.

(13) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 1/A. §-a a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének a napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követõen megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(14) 2002. január 1-jén az Szja tv.

a) 3. §-a 23. pontjának b) alpontjában a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben" szövegrész helyébe a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben" szövegrész,

b) 3. §-ának 46. pontjában a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény" szövegrész,

c) 72. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az "a fegyveres erõk és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási elõleg" szövegrész helyébe a "a fegyveres erõk és rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz és családalapítási támogatás" szövegrész,

d) 3. számú melléklete II. fejezetének 3. pontjában az ", a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítõ dolgozó élelmezési költségtérítésérõl szóló minisztertanácsi rendeletben, továbbá a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényben, valamint a köztisztviselõk munkavégzésérõl, munka- és pihenõidejérõl, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben" szövegrész helyébe az "a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben, továbbá a köztisztviselõk munkavégzésérõl, munka- és pihenõidejérõl, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló kormányrendeletben és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítõ dolgozó élelmezési költségtérítésérõl szóló minisztertanácsi rendeletben" szövegrész

lép; e rendelkezéseket a 2002. január 1-tõl megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(15) 2004. január 1-jén az Szja tv.

a) 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

b) 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 8 000 forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítõ elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg az 1 200 000 forintot (a továbbiakban: jogosultsági határ).

(2) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600 ezer forinttal növelt összegét, az adójóváírás egyenlõ az (1) bekezdés alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti jövedelem 16 százalékát meghaladó részével."

(16) A (15) bekezdésben foglaltakat a 2004. január 1-tõl megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

297. § (1) E törvénynek a Tao-t módosító rendelkezéseit - a (4)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - elsõ ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 24., 26., 36. és 37. pontja, 7. §-a (11) bekezdésének második mondata, 8. §-a (1) bekezdésének i) pontja, 21. §-ának (1)-(6) bekezdése, 22. §-ának (1)-(5) bekezdése, 29. §-ának (3)-(4) bekezdése és 29/C. §-ának (4), (6), (10)-(13) bekezdése, valamint 3. számú melléklete A) fejezetének 2. és 3. pontja.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Tao.

a) 2. §-a (2) bekezdésének d) pontjában az "ügyvédi iroda" szövegrész helyébe az "ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda" szövegrész,

b) 4. §-a 1/a. pontjának felvezetõ rendelkezésében az "a közérdekû kötelezettségvállalás (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását is) céljára" szövegrész helyébe az "a közérdekû kötelezettségvállalás céljára (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is)" szövegrész,

c) 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontjában a "vagy átalakulás következtében" szövegrész helyébe a "vagy kedvezményezett átalakulás következtében" szövegrész,

d) 9. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a "t) és u) pontja" szövegrész helyébe a "t), u) és v) pontja" szövegrész,

e) 13. §-a (1) bekezdésének felvezetõ rendelkezésében a "t) és u) pontjaiban" szövegrész helyébe a "t), u) és v) pontjaiban" szövegrész,

f) 15. §-ának (3) bekezdésében az "az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal által a Magyar Közlönyben közzétett" szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Bank által közzétett" szövegrész,

g) 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "részvénycserékre" szövegrész helyébe a "részesedéscserékre" szövegrész,

h) 1. számú mellékletének 11. pontjában a "7. § (1) bekezdésének e) pontja" szövegrész helyébe a "29/D. § (4) bekezdése" szövegrész

lép.

(4) 2001. január 1-jével a Tao. 7. §-a (11) bekezdésének elsõ mondatában "(részvényese, üzletrész-tulajdonosa) kizárólag" szövegrész helyébe a "(részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag" szövegrész lép; e rendelkezést az adózó a 2001-ben kezdõdõ adóév adóalapjának megállapítására és a 2001-ben kezdõdõ adóév adókötelezettségére is alkalmazhatja.

(5) Az adózó a Tao. e törvénnyel megállapított 1. számú mellékletének 4. pontját a 2001-ben kezdõdõ adóév adóalapjának megállapítására és a 2001-ben kezdõdõ adóév adókötelezettségére is alkalmazhatja.

(6) E törvénynek a Tao. 21. §-ának (13) bekezdését módosító, valamint a 29/D. §-ának (1) bekezdését megállapító, továbbá e törvénynek az Ajt. 44. §-a (4) bekezdését és az Ajt. 266. §-ának (2) bekezdését módosító rendelkezése, valamint e törvénynek a Ptt. 17-18. §-át és 78. §-ának (6)-(7) bekezdését módosító rendelkezése e törvény kihirdetésének a napján lép hatályba.

(7) 2002. január 1-jével a Tao. 1. §-a (5) bekezdésének második mondatában a "csökkenését" szövegrész helyébe "változását" szövegrész lép; e rendelkezést az adózó a 2002-ben kezdõdõ adóév adóalapjának megállapítására és a 2002-ben kezdõdõ adóév adókötelezettségére is alkalmazhatja.

(8) E törvénynek a Tao. 27. §-ának (2)-(3) bekezdését megállapító rendelkezése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követõen fizetett (juttatott) osztalékra és az azzal összefüggõ adókötelezettségre kell alkalmazni.

(9) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének napján hatályát veszti a Tao. 27. § (5)-(7) bekezdése. Az osztalékban részesülõ és a kifizetõ a Tao. 27. §-a (6) bekezdésének 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint jár el.

(10) 2006. január 1-jével hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 28. pontja, a Tao. 19. §-ának (2) bekezdése, a Tao. 23. §-ának (3) bekezdése, a Tao. 29/B. §-ának (7) bekezdése. Az említett rendelkezéseket az adózó utoljára abban az adóévben alkalmazhatja, amelynek utolsó napja 2005-ben van.

298. § E törvénynek az Áfat-ot módosító rendelkezései - a (3)-(7) bekezdésekben foglaltak figyelembe vételével - 2003. január 1. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit azokra az esetekre kell elõször alkalmazni, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jogosultság keletkezésének idõpontja 2002. december 31. napját követi.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Áfat. 7. §-ának (4) és (5) bekezdése, 20. §-ának (6) bekezdése, 30. §-ának (2)-(3) bekezdései, 67. §-a, a 12. §-ának l) pontjából és 71. §-ának (7) bekezdésébõl az "illetve a SAPARD" szövegrész, valamint a 30. §-ának (1) bekezdésébõl az "- a (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel -" szövegrész hatályát veszti.

(3) Az e törvény 52. §-a szerint meghatározott, a törvény hatályba lépését megelõzõen teljesített termékértékesítések esetén a hat hónapot 2003. január 1. napjától kell számolni.

(4) Az Áfat. e törvény 57. §-ával megállapított 20. §-ának (1) és (4) bekezdését annak az adóalanynak, aki (amely) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeirõl köteles nyilvántartást vezetni, a 30 napos határidõt arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kell elõször alkalmazni, amelynél az adófizetési kötelezettség 2002. december 31. napját követõen keletkezik.

(5) Az Áfat. e törvény 62. §-ával megállapított 40. § (6) bekezdésének rendelkezéseit e törvény hatályba lépésekor folyamatban levõ adóigazgatási eljárások során is alkalmazni kell.

(6) Az Áfat. e törvény 67. §-ával megállapított 48. § (4) bekezdése a)-c) pontjának rendelkezéseit elõször a 2003. év elsõ adómegállapítási idõszakáról adott bevallásnál lehet elõször figyelembe venni, a 48. § (4) bekezdés d) pontjának rendelkezéseit a jogerõs közigazgatási határozattal vagy bírósági ítélettel le nem zárt megszûnésekre is alkalmazni kell.

(7) Az Áfat. e törvény 67. §-ával megállapított 48. § (5) bekezdéseinek rendelkezéseit a 2002. december 31. napja után teljesített beszerzésekre kell alkalmazni.

299. § (1) E törvénynek a Fat-ot módosító rendelkezéseit a hatályba lépés napjától kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Fat. 14. §-ának b) pontjában a "magyar" szövegrész hatályát veszti.

300. § (1) E törvénynek a Jöt-öt módosító rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a hatályba lépés napjától kell alkalmazni.

(2) A Jöt. e törvénnyel megállapított 19. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 21. §-a (1) bekezdésének j) pontja, 23. §-a (2) bekezdésének e) pontja és 26. §-a (2) bekezdésének f) pontja 2005. január 1-jén lép hatályba. Az ezen idõpontban érvényes engedéllyel rendelkezõ adóraktár engedélyes és adómentes felhasználó a Jöt. 19. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, illetve 26. §-a (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott feltétel teljesítését legkésõbb 2006. január 15-ig igazolja a jövedéki ügyintézõi szakképesítést igazoló bizonyítvány hiteles másolatának az engedélyt kiadó vámhatósághoz történõ benyújtásával.

(3) A Jöt. e törvénnyel módosított 75. §-a (2) bekezdésének és 79. §-a (2) bekezdésének, valamint a Jöt. e törvénnyel megállapított 81. §-ának és 81/A. §-ának rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Jöt. 36. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a "20 ^oC hõmérsékleten kisebb mint 10 nm²/s" szövegrész helyébe a "40 ^oC hõmérsékleten kisebb mint 4,5 nm²/s" szövegrész, 41. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az "a)-f), h)-k), m) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-f), h)-k), m) és n) pontjában" szövegrész, 75. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában az "Art. 74. §-ának (1), (3), (7) és (12) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Art. 74. §-a (1) bekezdésének b), d) és e) pontjában, valamint (6) bekezdésében" szövegrész, 75. §-a (1) bekezdésének második mondatában az "Art. 74. § (12) bekezdését" szövegrész helyébe az "Art. 74. §-a (1) bekezdésének e) pontját" szövegrész, 79. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában a "tevékenységet folytató vállalkozó" szövegrész helyébe a "tevékenységet folytató személy" szövegrész lép, továbbá a Jöt. preambulumában "az Útalap és a Központi Környezetvédelmi Alap" szövegrész, a Jöt. 28. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, valamint 72. §-a (9) bekezdésének második mondata és 78. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

(5) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 5. számú mellékletében a

rendelkezés hatályát veszti.

301. § (1) E törvénynek a Vámtv-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a hatályba lépés napjától kell alkalmazni.

(2) A Vámtv. e törvénnyel megállapított 1. §-ának 48. pontja, 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja, 8. §-a (1) bekezdésének k) pontja, 9. §-a (2) bekezdésének i) pontja, 80. §-a (1) bekezdésének a) pontja, továbbá a 132. § (3) bekezdése és (5) bekezdésének c) pontja vámszámlával kapcsolatos rendelkezései 2003. július 1-jétõl lépnek hatályba.

(3) A Vámtv. e törvénnyel megállapított 94/A-94/D. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének a napján lép hatályba, és ezzel egyidejûleg a Vámtv. 90-94. §-a hatályát veszti.

(4) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Vámtv-ben használt személy és szervezet fogalom alatt az e törvénnyel hatályba léptetett, módosított fogalmakat kell értelemszerûen alkalmazni.

(5) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény 17. §-a és a Vámtv. 142. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(6) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Vámtv. 82. §-a (6) bekezdésének harmadik mondatában a "142. § (2) bekezdésének b) pontja" szövegrész helyébe a "142/A. §-ának (3) bekezdése" szövegrész, 144. §-a (3) bekezdésének harmadik mondatában a "megbízottjának" szövegrész helyébe a "közvetlen képviselõjének" szövegrész, 159. §-a (1) bekezdésében az "(ideértve a vámfizetésre kötelezett megbízottját is)" szövegrész helyébe az "(ideértve a képviselõt is)" szövegrész, 160. §-ában a "megbízottja" kifejezés helyébe a "közvetlen képviselõje" szövegrész lép.

(7) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) a nem pénzügyi intézmény által történõ vámkezesség nyújtására, továbbá a vámigazgatási eljárásban a közvetett képviselõ által a vámfizetési kötelezettség teljesítése érdekében végzett pénzügyi szolgáltatásra;"

302. § (1) E törvénynek a Htv-t módosító rendelkezéseit a hatályba lépés napjától kell alkalmazni.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Htv. 19. §-ának b) pontjában az "a közhasználatú közlekedési tevékenységet végzõ" szövegrész helyébe "a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító" szövegrész lép, és egyidejûleg a Htv. Melléklete az 1.1 pont harmadik mondata után a következõ mondattal egészül ki: "Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetõje (a vállalkozónak a társasági szerzõdésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegû ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezetõ után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegû ráfordítás címén.", továbbá a Htv. Mellékletének 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: "5. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - négy tizedesjegy pontossággal kell elvégezni."

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Htv. 13. §-ának f) pontjában "a közszolgáltató szervezet, valamint" szövegrész, 43. §-ának (2) bekezdésében az ", az adóbevallás idõpontjára" szövegrész, továbbá a Htv. 50. §-ának utolsó mondata és 52. §-ának 17. pontja hatályát veszti.

(4) E törvénynek a Ptt. 21. §-át, 22. §-át és 79 §-át módosító rendelkezései e törvény kihirdetésének a napján lépnek hatályba..

303. § (1) E törvénynek az Itv. vagyonszerzési illetéket módosító rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket e törvény hatályba lépését követõen jelentettek be illetékkiszabásra a földhivatalhoz, vagy amelyek e törvény hatályba lépését követõen más módon jutottak az illetékhivatal tudomására, míg az Itv. eljárási illetékeket módosító rendelkezéseit az e törvény hatályba lépését követõen kezdeményezett elsõfokú, illetve jogorvoslati államigazgatási és bírósági eljárások eljárási illetékére kell alkalmazni.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az Itv. 83-85. §-a, a 88. §-ának (2)-(4) bekezdése, és 96. §-ának (1) bekezdése, az Itv. 96. §-ának (2) bekezdésében az "illetõleg az (1) bekezdés" szövegrész, továbbá az Itv. Melléklete II. címének 2. és 3. pontja és IV. címének 2. pontja.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Itv. 82. §-a "a bejelentési kötelezettség elmulasztása" szövegrész után az "illetve hiányos teljesítése" szövegrésszel egészül ki.

304. § (1) E törvénynek a Gjt-t módosító rendelkezéseit - kivéve a (3) bekezdésben foglaltakat - a hatályba lépés napjától kell alkalmazni, egyidejûleg a Gjt. 12. §-a (2) bekezdésének felvezetõ szövegében lévõ a "behozatali elõjegyzésben" szövegrész helyébe az "ideiglenes behozatalban" szövegrész, a Gjt. 18. §-ának 8. pontjában lévõ "kivéve" szövegrész helyébe a "feltéve" szövegrész lép, továbbá a Gjt. 20. §-ának (3) bekezdésében lévõ "a Tanács 93/89/EGK irányelve a tagállamok gépjármûadóztatási rendszerének összehangolásáról." szövegrész helyébe "az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve a nehéz-tehergépjármûvekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról." szövegrész lép.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a Gjt. 1/A. §-ának (3) bekezdése, 9. §-a (3) bekezdésének második mondata, 18. §-ának 26. pontja, 19. §-ának (1)-(3) bekezdése, 20. §-ának (2) bekezdése; továbbá az 1997. évi CIX. törvény 26. §-ának (5) bekezdése.

(3) E törvénynek a Gjt. 1. §-át módosító rendelkezése 2004. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejûleg a Gjt. 1/A. §-ának (1)-(2) bekezdése hatályát veszti.

305. § (1) E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseiben elõírt csökkentett illetõleg emelt összegû járulékait a 2003. január 1-jétõl kezdõdõ idõszakra juttatott és megszerzett jövedelmek után elsõ ízben február hónapban kell megfizetni.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Tbj. 4. §-a x) pontjának 2. alpontja a "tartózkodási engedélye" szövegrész után a ", letelepedési engedélye" szövegrésszel, 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja a "munkaviszonyban" szövegrész után "(ide értve az országgyûlési képviselõt is)", a "szerzõdéses állományú tagja" szövegrész után a ",továbbá a katonai szolgálatot teljesítõ tartalékos katona" szövegrésszel egészül ki, 23. §-a a "hivatásos" szövegrész után a "szerzõdéses, tartalékos" szövegrésszel egészül ki, 9. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, 24. §-a (3) bekezdésében a "katonai" szövegrész helyébe a "sorkatonai", 28. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "katonai (polgári)" szövegrész helyébe a "sorkatonai (polgári), tartalékos katonai", 29. §-a (4) bekezdésének b) pontjában a "katonai vagy polgári" szövegrész helyébe a "sorkatonai (polgári), tartalékos katonai" szövegrész lép, 34. §-ának (1) bekezdése b) pontjában és (5) bekezdésében a "2001. január 1-jétõl 28 százalék, 2002. január 1-jétõl 26 százalék" szövegrész helyébe a "2003. január 1-jétõl "26,5 százalék"; (10) bekezdésében a "huzamos" szövegrész helyébe a "letelepedési,", a "devizakülföldinek" szövegrész helyébe a "külföldinek" szövegrész lép, 51. §-ának (1) bekezdésében a "tárgyhónapot" szövegrész "(az elszámolt hónapot)" szövegrésszel egészül ki, (2) bekezdésében a "29." szövegrész kiegészül "és 29/A." szövegrésszel, (7) bekezdésének elsõ mondata a "magánnyugdíjpénztár" szövegrész után "a bevallás és befizetés egyeztetése alapján kimutatott tagdíj", második mondatának utolsó része kiegészül a ", ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a tartozást a felszólításban elõírt határidõben nem fizeti meg" szövegrésszel, 53. §-ának (1) bekezdésében a hivatkozás "51. § (8) bekezdésében" szövegrészre változik;

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti a Tbj. 5. §-a (1) bekezdése g) pontjának zárójeles felsorolásában a "felhasználási" szövegrész, 25/A. §-a, 28. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 29. §-a (4) bekezdésének d) pontja, 42. §-ának (1) bekezdése a) pontjában a "TAJ-szám," szövegrész, e) pontjában az "és TAJ-számára" szövegrész, 46. §-ának (2) bekezdésében "a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítottak után a foglalkoztató, valamint a biztosított által az - illetékes igazgatási szervhez - fizetett egészségbiztosítási járulék összegét," szövegrész, 51. §-ának (2) bekezdése, az (5) bekezdés e) pontjának utolsó mondata, 56. §-ának (2) bekezdése;

(4) E törvény 198. §-ának (2) bekezdése 2004. január 1. napján lép hatályba.

306. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2002. december 31-éig történt visszalépés, valamint az Mpt. 24. §-ának (7) bekezdése és az Mpt. 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén az Mpt. 26. §-ának (5) bekezdése alapján fizetett és a biztosított pénztártag egyéni számláján jóváírt tagdíjkiegészítés összegét a pénztártag illetve a kedvezményezett kérelme alapján, a lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv fizeti vissza, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalja át. A visszafizetésre (visszautalásra, átutalásra) irányuló kérelmet az e törvény hatályba lépését követõ öt éven belül az illetékes magánnyugdíjpénztárhoz lehet benyújtani. A tagdíjkiegészítés összegét hozam nélkül kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tagdíjkiegészítés visszafizetésére (visszautalására, átutalására) a magánnyugdíjpénztár adatszolgáltatása alapján, az adatszolgáltatás átvételét követõ 60 napon belül kerül sor. Az adatszolgáltatást (visszautalás, átutalás kérést) a pénztártag kérelmének kézhezvételét követõ 60 napon belül kell megküldeni a volt pénztártag lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Az adatszolgáltatásban közölni kell a pénztártag nevét, lakcímét, TAJ-számát, az átutalt tagdíjkiegészítés összegét, idõpontját, a tag által megjelölt önkéntes nyugdíjpénztár elnevezését és bankszámlaszámát.

(3) A magánnyugdíjpénztár jogutód nélküli megszûnése esetén a pénztártag illetve a kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti kérelmet a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez nyújtja be, egyidejûleg hitelt érdemlõ módon igazolja a visszafizetendõ tagdíjkiegészítés összegét.

307. § E törvény hatályba lépésével egyidejûleg - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. §-a (2) bekezdésének harmadik mondatában "a tárgyévet követõ év március 31-ig," szövegrész helyébe a "valamint" szövegrész lép.

308. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Eho. 6. §-ának (3) bekezdése a) pontjának szövege a "munkaviszony" kifejezés után kiegészül az "(ide értve az országgyûlési képviselõt is)" szövegrésszel, az "ügyészségi," szövegrész helyébe az "ügyészségi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti" szövegrész lép, az e bekezdésben és 11. §-ának (3) bekezdésében a "szerzõdéses" szövegrész kiegészül a ", tartalékos" szövegrésszel, 8. §-a (2) bekezdésének elsõ mondatában "a vele a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló" szövegrész helyébe "a 6. § (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban õt foglalkoztató" szövegrész lép.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az Eho. 3. §-ának ba) alpontja, 5. §-ának (2) bekezdése, 6. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az ", illetõleg felhasználási" szövegrész, 11. §-a (4) bekezdésének második mondata és az (5) bekezdés.

309. § (1) A honvédelemrõl szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 167. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gyógykezelés alatt álló hadkötelest a keresõképtelenség tartamára, legfeljebb azonban egy évig táppénzpótló segélyben kell részesíteni, amelynek összege a kifizetéskor érvényes minimálbér 70 százaléka."

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Hvt. 168. §-ának (1) - (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) Táppénzre jogosult - a külön törvényben meghatározottak szerint - az a hadköteles is, aki a leszerelést követõ elsõ, második vagy harmadik napon keresõképtelenné válik és biztosított vagy a katonai szolgálatra történt bevonulását megelõzõ napon biztosított volt.

(2) Az a hadköteles, aki a leszerelést követõ elsõ, második, harmadik napon keresõképtelenné válik, de az (1) bekezdés alapján táppénz nem illeti meg, a 167. § (2) bekezdés szerinti táppénzpótló segélyre jogosult."

310. § (1) A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41. §-ának elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1 százalékát köteles fizetni."

311. § Az e törvényben elõírt csökkentett mértékû munkavállalói járulékot a 2003. január 1-jétõl kezdõdõ idõszakra juttatott (megszerzett) jövedelmek után elsõ ízben február hónapban kell megfizetni.

312. § A szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"33. § (1) A pénznyerõ automata játékadója játékhelyenként - a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerõ automata kivételével - az I. és II. kategóriába tartozó pénznyerõ automaták esetén havi 70 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni."

313. § (1) E törvény kihirdetésével egyidejûleg az Art. 60. §-ának (7) bekezdése, a hatályba lépésével egyidejûleg pedig az Art. 6. §-ának (3) bekezdése, 19/A. §-ának (2) bekezdésébõl az ",és az errõl szóló igazolást átadja" szövegrész, 27. §-a (4) bekezdésének c) pontjából az "az 51. § (2) bekezdése szerinti", az "a 74. § (13) bekezdés e) pontja alapján", az "az 59. § (1)-(2) bekezdés szerinti" szövegrészek, 27. §-ának (5) bekezdésébõl az "a 32. § (4) bekezdésének alkalmazásával" szövegrész, 28/A. §-ának (2)-(3) bekezdése, 32. §-ának (3)-(4) bekezdése, 42. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondata, 45. §-a (1) bekezdésének utolsó két mondata, 45. §-a (8) bekezdésének utolsó mondatából az "állami" szövegrész, 49. §-ának (7) bekezdése, 50. §-ának (8) bekezdése, 79. §-ának (6) bekezdésébõl a ",vagy az általa megjelölt érdekképviseleti szerv" és a "[64. § (1) bekezdés]" szövegrész, 97. §-ának q) pontjából az "az e törvény 32. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával" szövegrész, 97. §-ának v) pontja, 98. §-a (1) bekezdésébõl az "[57/A. § (6) bekezdés]" és a "(92. §)" szövegrész, valamint 5. számú melléklete 5. pontjának utolsó mondatából a "konvertibilis" szövegrész hatályát veszti.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Art. 19/B. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatában a "harmadik mondatában" szövegrész helyébe "negyedik mondatában" szövegrész, 27. §-a (4) bekezdésének második mondatában a "benyújtásának" szövegrész helyébe "beérkezésének" szövegrész, 49. § (6) bekezdésének második mondatában az "a 87. § (6) bekezdése" szövegrész helyébe "e törvény végrehajtás megkeresésre szabályai" szövegrész, 74/A. §-a (1) bekezdésében a "74. § (7) bekezdésében" szövegrész helyébe "74. § (1) bekezdés d) pontjában" szövegrész, 74/B. §-ának (1) bekezdésében a "74. § (12) bekezdése" szövegrész helyébe "74. § (1) bekezdés e) pontja" szövegrész, 78/A. §-ának (1) bekezdésében a "60. §" szövegrész helyébe "66/G. §" szövegrész, 79. §-a (8) bekezdésének c) pontjában "az 53. § (4) bekezdésének utolsó mondatában" szövegrész helyébe "a 66/O. § (1) bekezdésének a) pontjában" szövegrész, 79. §-a (8) bekezdésének d) pontjában "az 54. § (1) bekezdésének c) pontjában és a (2) bekezdésének második mondatában" szövegrész helyébe "a 66/N. § (1) bekezdésének c) pontjában és a 66/O. § (1) bekezdésének c) pontjában" szövegrész, 80/A. §-a (1) bekezdésében a "részletes tényállás alapján megállapítja" szövegrész helyébe a "részletes tényállás alapján 60 napon belül megállapítja" szövegrész, 85. §-ának (2) bekezdésében az "az 54. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "a 66/O. §" szövegrész, 95. §-ának (6) bekezdésében a "90. §-ban" szövegrész helyébe "94/D. § (5) bekezdésében" szövegrész, 96. §-ának (1) bekezdésében a "60. § (7)" szövegrész helyébe "56. § (2)" szövegrész, 96. §-ának (2) bekezdésében a "76. § (2) bekezdésben" szövegrész helyébe "76. § (2)-(5) bekezdéseiben" szövegrész, 2. számú melléklete I. Általános rendelkezések 1. pontjában az "a)-f), h)-i) és k)" szövegrész helyébe az "a)-c) és e)" szövegrész, a 2. számú melléklet I. Határidõk 2/b) pontjának második mondatában az "A negyedévenként" szövegrész helyébe az "Az éves bevallásra kötelezett adózó évközben negyedévenkénti, a negyedévenként" szövegrész, 6. számú melléklete 1. pontjának elsõ mondatában a "fizetõvendég-ellátással foglalkozó" szövegrész helyébe a "fizetõvendéglátó tevékenységet folytató" szövegrész lép.

(3) E törvénynek az Art-t módosító rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépésekor jogerõsen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatályba lépést követõen az azt megelõzõ idõszakra teljesítendõ, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a 2002. december 31. napjáig hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az ott megjelölt legmagasabb mérték alkalmazható.

(4) Az adózónak az e törvény hatályba lépését követõen az azt megelõzõ idõszakra teljesítendõ adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelõleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2002. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(5) Az e törvény hatályba lépését megelõzõen kezdett, de a hatályba lépést követõen lezárt ellenõrzések esetében az ellenõrzés kezdõ napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ ingatlanvégrehajtási ügyekben az e törvényben meghatározott ingatlanvégrehajtási értékhatárt nem kell alkalmazni.

(7) Az Art. e törvénnyel megállapított 96/B. §-ában foglalt rendelkezéseket a hatályba lépését megelõzõen felvett hallgatói hitelek beszedésére is alkalmazni kell.

314. § (1) Az Európai Közösség tagállamaiban illetõséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatban (beszerzés, értékesítés) álló adózók számára az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból közösségi adószámot állapít meg.

(2) Az adózó, ha az (1) bekezdés alapján 2003. augusztus 15-ig közösségi adószámot nem kapott, a közösségi adószám megállapítása érdekében az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi tevékenységét a változás bejelentés szabályai szerint az állami adóhatóságnál bejelenti.

(3) Az (1)-(2) bekezdés és az Art. e törvénnyel megállapított 14. §-ának (1) és (4) bekezdése, valamint 97. §-ának x) pontja 2003. augusztus 1-jén lép hatályba, egyidejûleg az Art. 16. § (2) bekezdésének elsõ mondatában az "adószámot" szövegrész helyébe "adószámot és közösségi adószámot" szövegrész lép.

315. § (1) A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 52. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"52. § (1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követõ 30 napon belül az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezésérõl. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejûleg az adót is meg kell fizetni."

(2) A Cstv. 75. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"75. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor - a számvitelrõl szóló törvény szerinti üzleti év(ek)rõl külön-külön - beszámolót, az utolsó üzleti évrõl készült beszámolóban kimutatott eredmény felosztása után végelszámolási zárómérleget (záró egyszerûsített mérleget), zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának elhelyezésérõl. A végelszámolási zárómérleg (záró egyszerûsített mérleg) alapján az adóhatósággal el kell számolni a (2) bekezdésben meghatározott határidõn belül a társasági adót és az egyéb adókat, a záró adóbevallásokat el kell készíteni.

(2) A végelszámoló a beszámolót, a végelszámolási zárómérleget (záró egyszerûsített mérleget) és a záró adóbevallást a végelszámolási zárómérleg elkészítésének napját követõ 30 napon belül az adóhatóságnak köteles megküldeni."

316. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következõ 25/B. §-sal egészül ki:

"25/B. § A KSH jogosult az adózással összefüggõ tényt, adatot, iratot - az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásával, jogszabályban meghatározott nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében - egyedi azonosításra alkalmas formában átvenni és megõrizni. A természetes személyre és az egyéni vállalkozónak a nem a gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó adatára vonatkozó adatok kezelésénél a 19. §-ban foglaltak szerint kell eljárni."

317. § (1) E törvénynek az Szt-t módosító rendelkezései - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - 2003. január 1-jével lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit elõször a 2003. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell, a 2002. évben indult üzleti évrõl készített beszámolóra lehet alkalmazni.

(2) Az Szt. 177. §-ának (9) bekezdését a 2002. évben is lehet alkalmazni.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Szt. 151. §-a (2) bekezdésében az "5" millió forint "10" millió forintra változik.

(4) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Szt. 44. §-ának (4) bekezdése, az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének c) pontja, továbbá az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének g) pontjában az ", és azt teljes összegében - a bevételként elszámolt összeg
csökkentésével - idõbelileg el kell határolni a következõ üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére", valamint az Szt. 85. §-a (3) bekezdésének g) pontjában a ", csökkentve azt a 84. § (7) bekezdésének g) pontja szerint elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetett összegével, legfeljebb az elszámolt árfolyamveszteség összegéig" szövegrész hatályát veszti.

318. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének felvezetõ mondatában a "34. § (4) bekezdés szerinti" szövegrész, 37. §-ának (7) bekezdése, 64. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a "megbízott könyvszakértõ" szövegrész.

(2) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Öpt. 28. §-a (1) bekezdésének elsõ mondatában "a pénztár ügyvezetõje" szövegrész kiegészül a "(helyettes ügyvezetõje)" szövegrésszel, 28. §-a (2) bekezdésének felvezetõ mondatában az "Ügyvezetõként" szövegrész kiegészül a "(helyettes ügyvezetõként)" szövegrésszel.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidûjeleg a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény a következõ 165/A. §-sal egészül ki:

"165/A. § (1) A munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (munkáltatói hozzájárulás).

(2) A munkáltató munkáltatói hozzájárulást azon munkavállalók részére fizethet, akik

a) önkéntes nyugdíjpénztár,

b) önkéntes egészségpénztár vagy,

c) önkéntes önsegélyezõ pénztár

tagjai.

(3) A munkáltatói hozzájárulás fizetésének részletes szabályait az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény tartalmazza.

(4) A munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos igények érvényesítésére a munkaügyi jogvita szabályai irányadók."

319. § (1) E törvénynek az Mpt-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a hatályba lépés napjától kell alkalmazni.

(2) Az Mpt. e törvény 266. §-ának (2) bekezdésével megállapított 4. § (2) bekezdésének k) pontja, valamint az Mpt. e törvény 292. §-ával megállapított 123. §-ának (6) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének napján lép hatályba.

(3) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az Mpt. 29. §-a (2) bekezdésének c) pontja, (3) és (4) bekezdése, 45. §-ának (3) bekezdése, 53. §-ának (3)-(8) bekezdése, 56. §-ának (6) bekezdése, 59. § (3) bekezdésének a) pontjában a "vagy a pénzügyi tervben" szövegrész, 67. §-ának (7) bekezdése, 78. § (5) bekezdésének c) pontjában a "a Pénztártanács és" szövegrész, 96. § (4) bekezdésének utolsó mondata, 123. §-ának (14) bekezdése, 123/A. §-a és 134. §-a (2) bekezdésének a) pontja.

(4) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg az Mpt. 9. §-ának elsõ mondatában az "a pénztári tagságra jogosultak" szövegrész kiegészül az "és kötelezettek" szövegrésszel, 10. §-ának (2) bekezdésében a "10. napjáig" szövegrész helyébe a "15. napjáig" szövegrész lép, 45. §-a (2) bekezdésének felvezetõ mondatában az "(ügyvezetõ helyettesként)" szöveg helyébe a "(helyettes ügyvezetõként)" szövegrész lép, a 67. § (4) bekezdés c) pontjában "a nyíltvégû befektetési alap befektetési jegyeinek" szövegrész kiegészül a ",valamint a jelzáloglevelek" szövegrésszel 71. §-ának (1) bekezdésében a "90 napon belül" szövegrész helyébe a "150 napon belül" szövegrész lép.

(5) 2003. december 1-jei hatállyal a 94. § (2) bekezdés a) pontjában "a Pénztártanács által tagjai sorából választott két tag" szövegrész helyébe "az Alap ügyvezetõ igazgatója" szövegrész lép, a 94. § (2) bekezdés b) pontjában az "által delegált egy fõ", illetõleg az "általuk közösen delegált egy fõ" szövegrészek helyébe az "által delegált két fõ", illetõleg az "általuk közösen delegált két fõ" szövegrészek lépnek.

(6) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése az "az államháztartás valamely alrendszerét megilletõ követeléseket" szövegrész az "és a magánnyugdíjpénztári tagdíjkövetelést," szövegrésszel egészül ki.

320. § E törvény hatályba lépésével egyidejûleg a személyazonosító jel helyébe lépõ azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következõ d) ponttal egészül ki:

"d) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a Pénztárak Központi Nyilvántartásában szereplõ személy elhalálozásáról, az elhalálozás idõpontjáról."

1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.1. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, valamint a lakáscélra nyújtott hiteltámogatás törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály alapján elengedett része;"

2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.6. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2.6. a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra jóváírt kamat."

3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2. pontja a következõ 2.7. alponttal egészül ki:

"2.7. a lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem téritendõ támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is az utolsó folyósítástól számított 5 évenként legfeljebb 500 ezer forintig terjedõ összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt; a hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról a kifizetõre, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegérõl a munkáltatóra az adózás rendjérõl szóló törvényben elõírt határidõig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak; lakáscélú felhasználás:

a) a belföldön fekvõ lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerzõdés keretében történõ megszerzése,

b) a belföldön fekvõ lakás építése, építtetése,

c) a belföldön fekvõ lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történõ bõvítést eredményez,

d) a víz-, a csatorna- vagy gázhálózat közmû bevezetése, kiépítése, fürdõszoba létesítése, központosított fûtés kialakítása vagy cseréje, az épület külsõ hõszigetelése és a külsõ nyílászárók energia-megtakarítást eredményezõ cseréje, ha a lakás komfortfokozatának növelését is eredményezi."

4. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következõ 4.11. alponttal egészül ki:

"4.11. a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány által a sportról szóló törvény alapján folyósított tanulmányi ösztöndíj és sportösztöndíj;"

5. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következõ 7.10. alponttal egészül ki:

"7.10. az általános forgalmi adóról szóló törvényben szabályozott módon az adólevonásra jogosult adóalany által az adó fizetésére kötelezett adóalany helyett megfizetett, az adó fizetésére kötelezett adóalany adóbevallásában szerepeltetendõ, az ügylet után fizetendõ általános forgalmi adó;"

6. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következõ 7.11. alponttal egészül ki:

"7.11. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat és Internet hozzáférés, továbbá az elsõ üzembe helyezését követõen legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzése;"

7. Az Szja tv. 1. számú melléklete a következõ 7.12. alponttal egészül ki:

"7.12. a hallgatói hitelrendszerrõl és a Diákhitel Központról szóló kormányrendelet alapján nyújtott, a hallgatói hitellel kapcsolatos célzott kamattámogatás."

8. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.6. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8.6. a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjérõl szóló törvény alapján nyújtott természetbeni juttatás, valamint a bölcsõdei, a mûvelõdési intézményi szolgáltatás, továbbá a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a kegyeleti ellátás, valamint a szolgálati lakásban, munkásszálláson történõ elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizetõ tulajdonát képezõ vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetõvel munkaviszonyban lévõ olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizetõ olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minõsülõ esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;"

9. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.7. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8.7. az olyan szolgáltatás, amelyet a kifizetõ az általa fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést), továbbá az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási, vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevõjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat (a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon vagy a speciális világjátékokon való versenyzést, illetve az arra történõ közvetlen felkészülést szolgálja);"

10. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.12. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8.12. az erdõgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó tûzifajuttatása, továbbá a bányászatban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó szénjárandósága;"

11. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.25. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8.25. a sportszervezet által az olimpián, a világ- és Európa-bajnokságon, a speciális világjátékon való részvételhez a versenyzõ vagy a hivatalos sportszakember részére adott, a nemzeti címerrel ellátott, a nemzetközi szervezet által elõírt sportruházat és formaruha;"

12. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.30. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8.30. az, amelyet a munkáltató, a bér kifizetõje a közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára a - rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátásra jogosult - szülõ vagy a vele közös háztartásban élõ házastárs útján a tanév elsõ napját megelõzõ 60 és az azt követõ 30 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetõje nevére szóló, az elõzõekben felsorolt javak beszerzésérõl szóló számla ellenértékének az említett idõszakban történõ megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában évi 10 ezer forint értéket meg nem haladóan juttat (adómentes iskolakezdési támogatás); a munkáltató, a bér kifizetõje az adómentes iskolakezdési támogatás összegérõl magánszemélyenként - az adóazonosító jel, valamint a magánszemély útján adómentes iskolakezdési támogatásban részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével - nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megõriz; a munkáltató, a bér kifizetõje által a szülõvel vagy házastársával fennálló jogviszonyára tekintettel a gyermek, a tanuló számára juttatott, az említett feltételeknek nem megfelelõ vagy pénzbeli támogatás a szülõ, illetve házastársa munkaviszonyból származó jövedelmének minõsül;"

Az Szja tv. 3. számú melléklete I. Fejezetének 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"12. a mezõgazdasági õstermelõnél a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történõ beszerelése esetén a készülék ára, és a beszerelés díja (ha a lakás és telephely mûszakilag nem elkülönített, a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka), továbbá - ha a használat csak részben szolgálja a tevékenységet, tételes elkülönítés nélkül - az internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb évente 60 ezer forint;"

1. Az Szja tv. 5. számú melléklete II. fejezete 3. pontjának negyedik francia bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a pont a következõ tizenegyedik francia bekezdéssel egészül ki:

"- az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzõkönyvnek megfelelõen) a kiselejtezés, a megsemmisülés idõpontja,"

"- a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege."

2. Az Szja tv. 5. számú melléklete II. fejezetének 4. pontja a következõ tizedik és tizenegyedik francia bekezdéssel egészül ki:

"- az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzõkönyvnek megfelelõen) a kiselejtezés, a megsemmisülés idõpontja,

- a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételének adóéve és összege."

3. Az Szja tv. 5. számú melléklete II. fejezetének 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

a) A magánszemély a tulajdonában vagy birtokában lévõ összes értékpapírról, valamint az ilyen értékpapírra vonatkozó, õt megilletõ vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról nyilvántartást vezet. A magánszemély e nyilvántartási kötelezettségét a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylat megõrzésével teljesíti, amennyiben az értékpapírt befektetési szolgáltatónál helyezte el (vagy az értékpapírt számára befektetési szolgáltató tartja nyilván), és a bizonylaton minden, az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenõrzéséhez szükséges adat megtalálható.

b) Az értékpapírok nyilvántartása a következõ adatokat tartalmazza:

- az értékpapírkód;

- az értékpapír megnevezése (így különösen befektetési jegy, kötvény, részvény, üzletrész, vagyoni betét);

- az értékpapír típusa (bemutatóra, vagy névre szóló);

- az értékpapír fajtája (így különösen ideiglenes részvény, törzsrészvény, osztalékelsõbbséget biztosító részvény, dolgozói részvény, dolgozói üzletrész, kamatozó részvény, átváltoztatható kötvény, jegyzési jogot biztosító kötvény);

- a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye;

- a kibocsátás idõpontja;

- az értékpapír névértéke;

- az értékpapír megszerzésének idõpontja;

- az értékpapírra vonatkozó jogra történõ utalás, ha a megszerzés, vagy az átruházás értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, illetve eladási jog (más hasonló jog) gyakorlása révén történt;

- az értékpapír megszerzésére fordított érték

= bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója,

= teljesítésének idõpontja,

= összege;

- az értékpapírra fizetett hozam (így különösen kamat, osztalék)

= megszerzésének idõpontja,

= összege;

- az átruházás (ideértve a bevonást, az átalakitást, a kicserélést, a felülbélyegzést, a lebélyegzést is) idõpontja;

- az átruházásra tekintettel megszerzett bevétel

= megszerzésének idõpontja,

= összege;

- az átruházásból származó jövedelem összege.

c) Ha e törvény elõírása szerint az értékpapír átruházása, átalakítása révén megszerzett értékpapír megszerzésére fordított értéket az átruházott, átalakított értékpapír megszerzésére fordított érték alapul vételével, annak megfelelõen kell meghatározni, akkor az átruházott, átalakított értékpapírra és a megszerzett értékpapírra vonatkozó nyilvántartás lezárásakor, illetve megnyitásakor e tényt fel kell tüntetni.

d) Az értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása a következõ adatokat tartalmazza:

- a jog megnevezése;

- az értékpapírkód, ha az ismert;

- az értékpapír megnevezése;

- az értékpapír típusa;

- az értékpapír fajtája;

- a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye;

- a kibocsátás idõpontja, ha az ismert;

- a jog megszerzésének idõpontja;

- a jog alapítójának neve (cégneve, elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye);

- a jog megszerzésére fordított érték;

- a jog átruházásának (ideértve az átengedést, a megszüntetést, a gyakorlás átengedését és a jogról való lemondást is) idõpontja;

- a jog átruházásra tekintettel megszerzett bevétel;

- jog átruházása révén megszerzett jövedelem összege;

- megszerzésének idõpontja;

- összege;

- a jog gyakorlásának idõpontja."

4. Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. fejezete a következõ 10. ponttal egészül ki:

A magánszemély az 50 ezer forintot meg nem haladó készlet selejtezésérõl jegyzõkönyv helyett nyilvántartást vezet.

A nyilvántartás tartalmazza:

- a selejtezés idõpontját,

- a készlet megnevezését,

- a selejtezés okát,

- a kiselejtezett készlet mennyiségét és szokásos piaci értékét."

5. Az Szja tv. 5. számú mellékletének III. fejezete cím utáni rendelkezései helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"A tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és az 50 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készlet selejtezésérõl jegyzõkönyvet kell felvenni, amelyben le kell írni a selejtezés okát. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni."

1. Az Szja tv. 11. számú melléklete I. Fejezetének 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"12. az üzlet, a mûhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fûtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely mûszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemzõ mértékegységek - például nap, m², m³ - alapulvételével), továbbá - ha a használat csak részben szolgálja a tevékenységet, tételes elkülönítés nélkül - az internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb évente 60 ezer forint;"

2. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. Fejezete 2. pontjának d) alpontja a következõ mondattal egészül ki:

"A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében a magánszemély választhatja, hogy azt a felmerülés évében költségként elszámolja, vagy azzal az értékcsökkenés alapját növeli."

3. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. Fejezetének 2. pontja a következõ l) alponttal egészül ki:

"l) A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetésû számítástechnikai gép, berendezés esetében az egyéni vállalkozó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet."

4. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. Fejezete 3. pontjának b) alpontjában az "A szemétégetõ" szövegrész helyébe az "A hulladékhasznosító létesítmény" szövegrész lép.

5. Az Szja tv. 11. számú melléklete II. Fejezete 3. pontjának b) alpontjában az építménycsoportokat és a leírási kulcsokat meghatározó rendelkezéseket követõ szövegrész helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény elõírásának megfelelõ tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény elõírásának megfelelõ hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szõlõ, gyep és erdõmûvelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termõföld mezõgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye."

1. A Tao. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelrõl szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla, vagy a maradványértéknek megfelelõ könyv szerinti értékû eszköznél, valamint ha az adózó az eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti a számvitelrõl szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni."

2. A Tao. 1. számú melléklete a következõ 8. ponttal egészül ki:

"8. Az adózó az általános rendeltetésû számítástechnikai gépek, berendezések (HR 8471 vtsz.-ból) esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet."

3. A Tao. 1. számú melléklete a következõ 12. ponttal egészül ki:

"12. Az adózás elõtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenést, továbbá a tárgyi eszköz beszerzése, elõállítása alapján a 7. § (15) bekezdése szerint feloldott fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév elsõ napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható."

1. A Tao. 2. számú mellékletének II. fejezetében az "a szemétégetõ" szövegrész helyébe az "a hulladékhasznosító létesítmény" szövegrész lép.

2. A Tao. 2. számú melléklete II. fejezetében az építménycsoportokat és a leírási kulcsokat meghatározó rendelkezéseket követõ szövegrész helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény elõírásának megfelelõ tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény elõírásának megfelelõ hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szõlõ, gyep és erdõmûvelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termõföld mezõgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye."

I. Rész

II. rész

A 30. § (1) bekezdésében meghatározott termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások a következõk:

1. a földterület értékesítése, bérbe és haszonbérbe adása (SZJ 70.20.12.6, 70.20.12.7, 70.20.12.8);

2. a lakóingatlan értékesítése, kivéve az építés befejezése elõtti értékesítést, valamint az építés befejezését követõ elsõ értékesítést;

3. oktatást szolgáló taneszközök (ex 9023), építmények (ÉJ 1263-ból) és önálló rendeltetési egységek rendeltetésüknek megfelelõ bérbeadása (SZJ 70.20.12.4-bõl);

4. diákotthoni, kollégiumi ellátás (SZJ 55.23.15-bõl);

5. postai szolgáltatás (SZJ 64.11.12.0, 64.11.13.0, 64.11.14.0, 64.11.15.0);

6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítõ szolgáltatásai (SZJ 65.11.1, 65.12.1, 65.21.1, 65.22.1, 65.23.1, 66.01.1, 66.02.1, 66.03, 67), ideértve a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 3. §-a szerinti
- hitelintézeti elszámolóház által végzett - elszámolásforgalmi ügyletet is, de kivéve

- a széfügyletet (SZJ 67.13.10.0-ból), valamint

- a Hpt. szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tõketörlesztõ részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve - ha a lízingbe adott termék saját elõállítású - elõállítási költségének erejéig;

7. az árutõzsde tagja által végzett tõzsdei tevékenység;

8. hitelezõi, valamint tagsági jogviszonyt kifejezõ vagyoni értékû jog átengedése;

9. lakóingatlan - rendeltetéstõl független - bérbeadása, egyéb módon történõ hasznosítása (kivéve: magánszállásadás SZJ 55.23.13);

10. sportot szolgáló építmények (ÉJ 1265, 2411-bõl, 2412) és önálló rendeltetési egységek rendeltetésüknek megfelelõ bérbeadása (SZJ 70.20.12.4-bõl);

11. jogszabályban meghatározott zárjegynek a vámhatóság és a zárjegyfelhasználó közötti értékesítése;

12. mûvelõdési ház (kultúrotthon) (ÉJ 1261-bõl), mûvelõdést szolgáló önálló rendeltetési egység rendeltetésének megfelelõ bérbeadása (SZJ 70.20.12.4-bõl);

13. az engedményezés és a tartozásátvállalás;

14. a kereskedõ által a külföldi utas javára, külön jogszabály szerint végzett adóvisszatérítés;

15. közigazgatás, kötelezõ társadalombiztosítás (SZJ 75);

16. oktatás, kivéve az iskolarendszeren kívüli felnõttoktatást (SZJ 80-ból), az oktatási pedagógiai szakértés, szaktanácsadás (SZJ 74.87.16.4), a pedagógiai tájékoztatás, pedagógus-továbbképzés szervezése, valamint a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása (SZJ 74.87.15-bõl);

17. humán egészségügyi ellátás (SZJ 85.1)

18. szociális ellátás (SZJ 85.3), kivéve a szociális étkeztetést (SZJ 85.31.1-bõl, 85.32.1-bõl);

19. tagsági viszonyon alapuló egyéb közösségi, társadalmi szolgáltatás (SZJ 91.11.1, 91.12.1, 91.20.1, 91.31.1, 91.32.1, 91.33.1);

20. közszolgálati rádiós és televíziós mûsorok adása (SZJ 92.20.1-bõl);

21. sport- és szabadidõs szolgáltatás (SZJ 92.6), kivéve a verseny- és élsportot, a verseny- és élsport lebonyolítását (SZJ 92.61.1-bõl, 92.62.1-bõl) és az uszoda- és strandfürdõ-szolgáltatást (SZJ 92.61.10-bõl, 92.72.11-bõl);

22. szerencsejáték-szolgáltatás (SZJ 92.71.10), kivéve más kiegészítõ szolgáltatást (SZJ 92.71.10.9);

23. zsûriszámmal ellátott egyedi, vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával elõállított népmûvészeti és iparmûvészeti termékek értékesítése az arra jogszabály által kijelölt üzletekben (Nem tartoznak ide az ipari gyártástechnológiával elõállított termékek még akkor sem, ha azokat népmûvész vagy iparmûvész formaterve alapján ún. esztétikai zsûri minõsítette és zsûriszámmal ellátta.)

24. az 1-23. pontokban felsorolt termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások közvetítése, ha az más nevében és javára történik;

25. az elõzõekben statisztikai besorolási számra való hivatkozással meghatározott tevékenységek, függetlenül attól, hogy a statisztikai besorolás a tevékenység folytatását személyi vagy egyéb elõfeltételhez köti."

I. rész

1. Az Itv. Melléklete I. címének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 2500 forint."

2. Az Itv. Melléklete II. címének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 1500 forint."

3. Az Itv. Melléklete III. címének 1-2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. Az Igazságügyminiszter által külföldi használatra az ország területén hatályban levõ vagy hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 2000 forint, ahány jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.

2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 5000 forint."

4. Az Itv. Melléklete IV. címének 1. és 5. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek:

"1. Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetõleg kivonat illetéke - ha e Melléklet kivételt nem tesz - oldalanként magyar nyelvû másolat esetében 100 forint, idegen nyelvû másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint."

"5. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik."

5. Az Itv. Melléklete V. címének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 1000 forint."

6. Az Itv. Melléklete VI. címének 1/b)-c), valamint 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. b) iraton levõ aláírás után aláírásonként 500 forint;

c) külföldi használatra szánt iraton levõ aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetõje általi hitelesítése (közbensõ felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 1000 forint; az ilyen hitelesítésnek - a külügyminiszter kivételével - miniszter általi felülhitelesítése 2000 forint."

"3. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítõ Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is."

7. Az Itv. Melléklete VII. címének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a jelenlegi 4-5. pont számozása 2-3. pontra módosul:

"1. Az állami levéltár által készített egyszerû vagy hiteles másolatért, továbbá az ügyfél által készített másolatnak és fénymásolatnak a levéltár által történõ hitelesítéséért - ide értve az állami vagy felekezeti anyakönyvi másodpéldányokból anyakönyvi kivonat kiállítását - oldalanként 200, de legalább 2000 forint illetéket kell fizetni."

8. Az Itv. Melléklete VIII. címének rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Iskolai bizonyítvány - ide értve a felsõfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is -, továbbá a tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni."

9. Az Itv. Melléklete IX. címének I/3., valamint III/1-2. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, továbbá a IV/2. pontja a következõ d) ponttal egészül ki:

"I/3. A második magánútlevél kiadásának, valamint a magánútlevél soron kívüli kiadásának illetéke a 2. pontban meghatározott mértékek kétszerese."

"III/1. A gépjármûvezetõi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4 000 forint. A 70. életévét betöltött kérelmezõ esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság elõírása alapján a vezetõi engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb, a vezetõi engedély kiadásának illetéke 1 500 forint.

2. A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 4 000 forint. Az ideiglenes forgalmi engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 1 500 forint."

"d) a lakcímet igazoló hatósági igazolvány és a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor."

10. Az Itv. Melléklete X. címének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"X. Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás

1. A házassági név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 5000 forint.

2. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni.

3. A belügyminiszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 20 000 forint.

4. A magyar állampolgár vagy Magyarországon élõ hontalan személy, vagy a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert személy külföldön történõ házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy házasságkötésének a magyar jog szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.

5. Nem magyar állampolgár Magyarországon történõ házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentésért, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.

6. A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint."

11. Az Itv. Melléklete XIII. címének 1-2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. A vízügyi igazgatási szervezetnél indított

a) elvi vízjogi engedély, vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély esetén, illetõleg bejelentési kötelezettség alá tartozó - a jogszabályban meghatározott - ügyekben 5000 forint;

b) engedély nélkül vagy engedélytõl eltérõen megépített vízimunka, vízilétesítmény fennmaradási engedélye esetén 10 000 forint;

c) egyéb kérelemre indult eljárás esetén 7000 forint

illetéket kell fizetni.

2. A fellebbezés illetéke:

a) e törvény eltérõ rendelkezése hiányában az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) csatornabírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírság összegének minden megkezdett 1000 forintja után 500 forint, de legalább 20 000 forint;

c) vízkészletjárulékot (késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot) megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6 %-a, de legalább 20 000 forint;

d) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. §-ának (3) bekezdésében megállapított bírság kiszabása esetén a bírságösszeg 10 %-a, de legalább 20 000 forint;

e) elsõ fokon hivatalból indult, vagy folytatott vízjogi kötelezettség megállapításával kapcsolatos egyéb, a b) és d) pontokban nem említett eljárásban hozott határozat esetén 10 000 forint."

12. Az Itv. Melléklete XIV. címének rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. Az alapeljárás illetéke 5000 forint.

2. A fellebbezés illetéke 10 000 forint.

3. A veszélyes hulladék bírságot, zajbírságot, légszennyezési és szennyvízbírságot, továbbá természetvédelmi bírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 500 forint, de legalább 20 000 forint."

13. Az Itv. Melléklete XV. címének rendelkezése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez

a) elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint;

b) bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, 15 000 forint;

c) új lakóépület, valamint a rendeltetésszerû használatával összefüggõ rendeltetésû új építmény építésére, illetõleg meglévõ ilyen építmény bõvítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint;

d) egyéb rendeltetésû építmény építésére vonatkozó engedélyre irányul

- önálló rendeltetési egységenként 250 m² hasznos alapterületig 15 000 forint,

- a 250 m²-nél nagyobb hasznos alapterületû rendeltetési egységenként 50 000 forint;

e) mûtárgy építésére, valamint egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint;

f) meglévõ építmény átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerûsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá - a c) pontban foglaltak kivételével - bõvítésére vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint;

g) felvonó, mozgólépcsõ és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre irányul, 15 000 forint;

h) módosított építésügyi hatósági engedélyre, illetõleg az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott elõírásaitól eltérõ mûszaki megoldás engedélyére irányul, 10 000 forint

illeték alá esik.

2. Bármely fennmaradási engedély iránti kérelem illetékére az 1. c)-g) pontban foglaltak az irányadók.

3. Ha az építésügyi hatósági eljárás bármely használatbavételi engedélyre irányul, a kérelmen - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illetéket, azokban az esetekben pedig, ahol - külön jogszabály értelmében - a használatbavételt csupán be kell jelenteni az építésügyi hatósághoz, 2000 forint illetéket kell a bejelentésen leróni.

4. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint illeték alá esik. Ha azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az illetékre az 1. c) és d) pontban foglaltak az irányadók.

5. Az 1-4. pont alá nem esõ elsõ fokú építésügyi hatósági eljárásért (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedés kéréséért 10 000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehetõ valamennyi fellebbezésért 20 000 forint illetéket kell fizetni."

14. Az Itv. Melléklete XVI. címének 1-5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. Ingatlan tulajdonjogának, illetõleg vagyoni értékû jogának a bejegyzésére irányuló eljárás illetéke a változással érintett ingatlanonként 3000 forint.

2. A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás illetéke a jelzálogjoggal biztosított követelés értékének 5 %-a, de legfeljebb 10 000 forint. Jelzálogjog részleges átszállása esetén az egyes átszálló részjelzálogjogok értékét kell illetékalapul venni. A jelzálogjog törlésére irányuló eljárás illetéke 2000 forint.

3. A vagyoni értékû jog törlése iránti eljárás illetéke 2000 forint.

4. Az 1-3. pontokban megjelöltektõl különbözõ egyéb jogok és tények bejegyzésére vagy törlésére, illetõleg az ingatlan adataiban történt változás átvezetésére irányuló eljárás illetéke - ideértve az építéssel megszerzett épület (építmény) ingatlan-nyilvántartásba vételét is - 2000 forint.

5. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésrõl szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 6000 forint. Egyebekben a földhivatali eljárásban elõterjesztett fellebbezés illetékére a törvény 29. §-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadók."

15. Az Itv. Melléklete XVIII. címének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselõ jogok behozatalának engedélyezését kezdeményezõ eljárás illetéke 6000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 4000 forint. Az engedélyezõ hatóság elõtt indított minden további eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az elsõ fokú eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni."

16. Az Itv. Melléklete XIX. címének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 4000 forint illeték alá esik."

17. Az Itv. Melléklete XXI. címének 1. és 3. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. A hatósági bizonyítvány kiállítása 2000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több hatósági bizonyítványt kérnek, az elsõ példány után 2000 forint, minden további, az elsõ példánnyal azonos tartalmú hatósági bizonyítvány után 500 forint illetéket kell fizetni."

"3. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke - kivonatonként - 2000 forint."

18. Az Itv. Melléklete XXII. címének 1-2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. Kérelemre indult eljárások illetéke

a) közmûpótló berendezés - a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút, szennyvíz szikkasztó - létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá víziállás létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 5000 forint;

b) szennyvízelõtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése esetén 10 000 forint.

2. A fellebbezés illetéke:

a) az alapeljárás illetékének kétszerese;

b) elsõ fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 10 000 forint."

1. Az Art. 3. számú mellékletének A/8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8. A kifizetõ a 2/a) pontban a termõföld bérbeadásából (földjáradékból) származó jövedelemrõl és a levont adóról, az adómentesség feltételéül szabott idõtartamra kötött, de ezen idõtartam lejárta elõtt megszûnt haszonbérleti szerzõdésrõl és az adókötelessé vált idõszakról, valamint a bérbeadott földterület ingatlan-nyilvántartási azonosító adatairól az adatszolgáltatást a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát (természetben történõ bérfizetés). Az adatszolgáltatást a kifizetõ az adóévet követõ év március 31-ig, mágneses adathordozón április 20-ig teljesíti."

2.  Az Art. 3. számú mellékletének C. pontja a következõ 3. alponttal egészül ki:

"3. A földhivatal az adómentesség feltételéül szabott idõtartamra kötött haszonbérleti szerzõdés megkötésérõl és megszûnésérõl annak a földhasználati nyilvántartásba történõ bejegyzésétõl számított 8 napon belül adatot szolgáltat a termõföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnak."

3. Az Art. 3. számú mellékletének D/5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. A pénzforgalmi bankszámlát vezetõ hitelintézet - a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével - a bankszámla megnyitását és megszüntetését annak idõpontját követõ hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzõszám feltüntetésével közli az állami adóhatósággal."

Az Art. 7. számú melléklete helyébe a következõ rendelkezés lép:

A kiemelt adózók igazgatósága látja el

1. a költségvetési szervek kivételével az adóévet megelõzõ év utolsó napján csõdeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek az adóévet megelõzõ második évben a bevallás szerint

a) a nettó árbevétele a 11 500 millió forintot, vagy

b) adóteljesítménye a 1 800 millió forintot elérte;

2. a bankok és részvénytársasági formában mûködõ biztosítók adóztatási feladatait;

3. a 2. pontban nem említett pénzintézetek közül azon adózók adóztatási feladatait, amelyeknek az adóévet megelõzõ második évben adóteljesítménye az 1 800 millió forintot elérte.

4. Az adóteljesítmény az adózó bruttó módon számított (költségvetési támogatással növelt) összes adókötelezettsége, amelyben az általános forgalmi adó esetében a fizetendõ, továbbá az elõzetesen felszámított és levonható általános forgalmi adó értékei közül a nagyobb abszolút értéket kell figyelembe venni.

5. A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózókra e melléklet 1/a) pontja nem vonatkozik. Az 1/b) pontot esetükben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adóteljesítmény összege a társasági adó, az osztalékadó, a turisztikai hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás figyelmen kívül hagyásával az 1 700 millió forintot elérte.

6. Ha az adózó az adóév elsõ napján az 1-3. pontban foglalt feltételeknek megfelel, azadóztatásával összefüggõ feladatokat 3 adóéven át akkor is a kiemelt adózók igazgatósága látja el, ha

a) egy-egy adóévben bevallása szerint nem felel meg az 1-3. pontban elõírt értékhatároknak, vagy

b) az adózó jogutódlással jött létre, ide nem értve a szétválást, és a jogutód adózó fõvárosi vagy Pest megyei székhelyû és jogi személyiséggel rendelkezik,

kivéve, ha felszámolási vagy végelszámolási eljárás hatálya alá kerül. Az illetékesség változás idõpontja ez esetben a felszámolási vagy végelszámolási eljárás megindításának a Cégközlönyben történõ közzétételének napja."