T/945.

2002. évi .... törvény
az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról


TÁJÉKOZTATÓ az Országgyűlés részére az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz


Első rész

a személyi jövedelemadót, a társasági adót és az osztalékadót érintő módosítások

I. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) I. Fejezete a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § (1) Az Európai Unió tagállamának állampolgára által megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi illetőségű magánszemélynek minősülnének.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély által az adóévben a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső összes jövedelem eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát. Ennek igazolására az adóévben megszerzett összes jövedelem megállapított összegét az illetősége szerinti állam joga szerint tartalmazó okirat (így különösen bevallás, határozat) hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál.

(3) A magánszemély az e törvény által biztosított kedvezményt csak annyiban érvényesítheti, amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon másik tagállamban, amelyben a (4) bekezdés szerinti jövedelme adóztatható, nem illeti meg.

(4) A (2)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot, vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem."

2. § Az Szja tv. 2. §-ának (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötezettség).

(5) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó.

(6) A jövedelemszerzés helye alapján külföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján külföldön is adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét - a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével - e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A bevételre a természetbeni juttatásokra vonatkozó előírásokat (kivéve a bevétel összegének meghatározását) nem lehet alkalmazni.

(7) A külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet tulajdonában (üzemeltetésében) lévő személygépkocsi magáncélú használatára, valamint a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által nyújtott hitel kamata alapján keletkező kamatkülönbözetre tekintettel megszerzett jövedelemmel összefüggő, egyébként a kifizetőt terhelő adókötelezettségeket a magánszemély a cégautó adóra, illetve a kamatkedvezményből származó jövedelemre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával teljesíti, ha számára a jövedelmet a külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet nem belföldi telephelye, fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete útján juttatja."

3. § (1) Az Szja tv. 3. §-ának 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/

"2. Belföldi illetőségű magánszemély: a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára és belföldön nem rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel), valamint a letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár és hontalan, továbbá az a természetes személy, aki

a) kizárólag belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;

b) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik;

c) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem, vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel és létérdekei központja sem állapítható meg.

3. Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy."

(2) Az Szja tv. 3. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/

"4. Jövedelemszerzés helye:

a) önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam;

b) hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén - az a) alpontban foglaltaktól függetlenül - az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a hajó, a jármű nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam;

c) ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbeadásából) származó jövedelem esetében - az a) alpontban foglaltaktól függetlenül - az ingatlan fekvése szerinti állam;

d) nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenység végzésének szokásos helye (az állandó munkavégzési hely) fekvése szerinti állam; változó munkavégzési helyen végzett tevékenységnél a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély a munkáltatóval (a munkaadóval) annak belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;

e) közszolgálati, közalkalmazotti, bírósági, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében - a d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam;

f) jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében - az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam; vezető tisztségviselő a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély (például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető);

g) előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében - az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a tevékenység végzésének helye szerinti állam;

h) a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog (így különösen szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében - az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül - a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

i) kamat, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam - amennyiben a kamat, a díj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a kamat, a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

j) osztalék esetében az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

k) vállalkozásból kivont jövedelem esetében a társas vállalkozás székhelye szerinti állam, ha azonban a jövedelem megszerzésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;

l) nyereményből származó jövedelem esetében a szerencsejáték szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a szerencsejáték szervezése - akár engedéllyel, akár engedély nélkül - telephely (állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam;

m) az a)-l) alpontban nem említett esetben a magánszemély illetősége szerinti állam."

(3) Az Szja tv. 3. §-a következő 5. ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/

"5. Alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén;"

4. § (1) Az Szja tv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magánszemély a jövedelmét és az azt terhelő adót - az adóévben megszerzett összes bevétele alapján - adóévenként megállapítja és bevallja, valamint az adót megfizeti."

(2) Az Szja tv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A magánszemély - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles bevallani:

a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;

b) az olyan bevételt, amelyre a mezőgazdasági kistermelőre irányadó rendelkezések szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett;

c) a vagyonátruházásból származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik;

d) az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet, ha az adóévben ilyen címen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;

e) a kamatból származó jövedelmet;

f) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet és a vállalkozásból kivont jövedelmet, ha az adóévben ilyen címen megszerzett összes jövedelem nem haladja meg az 50 ezer forintot és az adót a kifizető levonta;

g) a c)-f) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet), ha az adót a kifizető levonta;

h) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban nem adóztatható."

(3) Az Szja tv. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A magánszemély - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha az adóévben egyáltalán nem, vagy kizárólag a következő jogcímeken és feltételekkel szerzett bevételt:

a) olyan bevétel, amelyet a (3) bekezdés alapján nem köteles bevallani;

b) adóterhet nem viselő járandóság;

c) magánnyugdíj-pénztár szolgáltatása, ha a kifizetőnek nyilatkozott, hogy a jövedelem után e törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége; e nyilatkozatról a kifizető adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak."

(4) Az Szja tv. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A magánszemély - az (5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - köteles az adóévre bevallást benyújtani, ha

a) az adóévben egyéni vállalkozó volt;

b) az adóévre a lakáscélú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

c) az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

d) az adóév utolsó napján befektetési adóhitel-állománya van vagy az adóévre befektetési adóhitel visszafizetésére köteles;

e) az adóév első napján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírral rendelkezik."

5. § Az Szja tv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A magánszemély a bevallást helyettesítő munkáltatói vagy ezzel egyenértékű elszámolás érdekében a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével nyilatkozatot tehet. A magánszemély e nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.

(2) A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet:

a) a munkáltatónak, vagy

b) azon társas vállalkozásnak, polgári jogi társaságnak, amellyel a nyilatkozattétel napján tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll munkaviszonyban és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre, vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles.

(3) A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató, a kifizető - a magánszemély által az adóévben megszerzett összes bevétel figyelembe vételével - a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítja és bevallja, valamint az adót megfizeti, túlfizetés esetén az adókülönbözetet a magánszemélynek visszatéríti.

(4) A magánszemély az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha

a) az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani;

b) az adóévben kizárólag munkáltató(k)tól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak;

c) a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani;

d) a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság magánszemély tagja az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani.

(5) Nem zárja ki az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételét, ha

a) a magánszemély az adóévben - a (4) bekezdésben említett bevételek mellett - kizárólag adóköteles társadalombiztosítási ellátás, tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, átképzési vagy képzési támogatás címén szerzett bevételt, feltéve, hogy

b) az a) pontban említett bevételt az adó elszámolására kötelezett munkáltató, kifizető folyósította vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak, kifizetőnek.

(6) Nem zárja ki az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat megtételét, ha a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat kiegészítéseként - e törvény rendelkezései szerinti egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tesz az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak, kifizetőnek.

(7) A magánszemély - a (4)-(6) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem tehet adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot, ha

a) az adóévben egyéni vállalkozó volt;

b) az adóévben mezőgazdasági őstermelő volt és e tevékenységéből származó bevétele a 350 ezer forintot meghaladta, kivéve, ha az adóbevallással egyenértékű nyilatkozat kiegészítéseként e törvény rendelkezései szerint egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tett;

c) az adóévben megszerzett bármely bevételéből a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg;

d) az adóévre az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó fizetésére köteles;

e) az adóévre a lakáscélú kedvezmény miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

f) az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles;

g) az adóév utolsó napján befektetési adóhitel-állománya van vagy az adóévre befektetési adóhitel visszafizetésére köteles;

h) az adóév első napján kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírral rendelkezik."

6. § Az Szja tv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az adó mértéke, ha a jövedelem összege:

0 - 650 000 forint

20 %,

650 001 - 1 350 000 forint

 

130 000 forint és a 650 000 forinton felüli rész

30 %-a

1 350 001 forinttól

 

340 000 forint és az 1 350 000 forinton felüli rész

40 %-a."

7. § Az Szja tv. 32. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"E rendelkezések irányadók az összevont adóalapba nem tartozó jövedelem után külföldön megfizetett, a jövedelem utáni adóba beszámítható adó forintra történő átszámítására is."

8. § Az Szja tv. 33. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 9 ezer forint, feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét (a továbbiakban: jogosultsági határ) nem haladja meg.

(2) Ha a magánszemély (1) bekezdés szerinti éves összes jövedelme meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 600 ezer forinttal növelt összegét, az adójóváírás egyenlő az (1) bekezdés alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti jövedelem 18 százalékát meghaladó részével."

9. § Az Szja tv. a következő 36/A. §-sal és a § előtti címmel egészül ki:

"A felnőttképzés díjának, valamint az oktatásban részt vevők egyes kiadásainak kedvezménye

36/A. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a felnőttképzésről szóló törvény szerinti felnőttképzési szerződés alapján az adóévben fizetett képzési díj (beleértve a vizsgadíjat is) 30 százaléka. Az adókedvezmény alapját és összegét a felnőttképzésről szóló törvény előírásai szerint akkreditált intézmény által kiállított igazolás bizonyítja. Az adókedvezményt a felnőttképzésben részt vevő magánszemély, házastársa, szülője (ideértve az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt is), nagyszülője, vagy testvére veheti igénybe akkor, ha a kiállító az igazoláson a felnőttképzésben részt vevő magánszemély kérésére befizetőként feltüntette. Az igazoláson csak egy magánszemély tüntethető fel befizetőként.

(2) A felnőttképzésben részt vevő magánszemély választhatja az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény halasztott igénybevételét, ha a kiállító az igazoláson a magánszemély e választását - kérésére - jelzi és őt tünteti fel befizetőként. Ilyenkor a magánszemély az adókedvezményt bármely későbbi adóévben, de legkésőbb a felnőttképzési szerződésben meghatározott időtartam lejáratának adóévét követő ötödik adóévben, választása szerinti megosztásban érvényesítheti. Az adókedvezményből már igénybe vett összeget és az igénybevétel adóévét a magánszemély az igazoláson feltünteti.

(3) A pedagógus, az oktató, a hallgató, valamint az a magánszemély, akinek gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt az összevont adóalap adóját csökkentheti az adóévben általa számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére (bérletére, lízingelésére) fordított összeggel. Az adókedvezmény alapját és összegét a bérleti díjat, a lízingdíjat tartalmazó, a magánszemély nevére kiállított számla bizonyítja.

(4) A magánszemély által e § alapján igénybe vehető adókedvezmény(ek) összege adóévenként nem haladhajta meg a 60 ezer forintot."

10. § Az Szja tv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a 7. számú mellékletben meghatározott módon és feltételekkel belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás

a) adóévben megfizetett díjának 20 százaléka, valamint

b) adóévben megfizetett díjából az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10 százaléka (biztosítási adókedvezmény).

(2) A magánszemély által igénybe vehető biztosítási adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 100 ezer forintot."

11. § Az Szja tv. 46. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kifizető - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a jövedelemre az adótábla szerint várható számított adót vonja le adóelőlegként, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozik, hogy az adóévben az összevont adóalapot képező jövedelme várhatóan nem éri el az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét. A magánszemély e nyilatkozatát követően a kifizető az adóév elejétől kezdődően összesíti a magánszemély számára az adóévben általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket, és a kifizetett (juttatott) jövedelemből adóelőlegként az összesített jövedelemre az adótábla szerint várható számított adónak azt a részét vonja le, amely meghaladja az összesített jövedelmekből korábban levont adóelőlegek együttes összegét (göngyölítéses módszer)."

12. § Az Szja tv. 47. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi:/

"c) a havi adójóváírást, amely - figyelemmel az adójóváírásra vonatkozó rendelkezésekre is - az adott havi rendszeres és nem rendszeres bér 18 százaléka, de legfeljebb havi 9 ezer forint, feltéve, hogy a magánszemély írásban nem kéri ennek mellőzését;"

13. § (1) Az Szja tv. 49/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az átalányadózást követően a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra áttérő egyéni vállalkozónál az áttérés adóévében a vállalkozói bevétel része az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a meglévő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított."

(2) Az Szja tv. 49/B. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó részénél. A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége, továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadásként elszámolt felújítási költsége. E rendelkezés alkalmazásakor a tárgyi eszközök közül az ingatlan (kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant) és a tenyészállat, valamint a leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, jármű, míg a nem anyagi javak közül a szoftver termék vehető figyelembe. E rendelkezés alkalmazásakor üzembe nem helyezett ültetvény 2001. december 31-ét követő vásárlása esetén az ültetvény beszerzési ára beruházási költségként nem vehető figyelembe."

(3) Az Szja tv. 49/B. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) A (11) bekezdés rendelkezését a tárgyi eszköz, a szoftver termék beruházási költségéből (ideértve az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadást is) a kisvállalkozói kedvezmény megállapításánál figyelembe vett részre kell alkalmazni, a következők szerint:

a) ha az eszköz (ide nem értve az ültetvényt) üzembe helyezése, használatba vétele nem történt meg (kivéve, ha az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó,

b) ha az eszköz az üzembe helyezéskor, használatba vételkor nem felelt meg a (12) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételeknek, a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés, használatba vétel évére vonatkozó,

c) ha az üzembe helyezett, használatba vett eszközt az egyéni vállalkozó a (12) bekezdésben nem említett eszközként használja (átsorolja), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt - kivéve, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye - az átsorolás évére vonatkozó,

d) ha az eszközt az egyéni vállalkozó - akár üzembe helyezése, használatba vétele előtt, akár utána - elidegenítette (ideértve a természetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó,

e) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszűnt (kivéve, ha annak oka az egyéni vállalkozó halála), a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg - az a)-d) pont rendelkezéseit is figyelembe véve - a fennmaradó részt a megszűnés napjára előírt

adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. A (13) bekezdés b) 1. pontjában említett személygépkocsi esetében a b) és c) pontok rendelkezését nem kell alkalmazni."

14. § (1) Az Szja tv. 49/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg az adóévi vállalkozói jövedelem meghatározásánál költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát, az adó mértéke 20 százalék, a vállalkozói osztalékalap fennmaradó része után az adó mértéke 35 százalék. Az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti."

(2) Az Szja tv. 49/C. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (6) bekezdés a) és d) pontjában foglaltak a kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz (ideértve azt a személygépkocsit is, amely után a magánszemély kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe) és nem anyagi javak esetében alkalmazhatók."

15. § (1) Az Szja tv. 57/A. §-a előtti cím helyébe a következő cím lép:

"A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása"

(2) Az Szja tv. 57/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"57/A. § (1) A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az említett kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és áttérési szabályokkal, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - tevékenységére tételes átalányadózást választhat, ha e tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében lévő lakásban vagy üdülőben folytatja.

(2) Ha a magánszemély több lakással, üdülővel rendelkezik, tételes átalányadózást csak akkor választhat, ha ezek közül csak egyben folytat fizetővendéglátó tevékenységet.

(3) Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az e törvényben foglalt szabályok szerint kell megőrizni. A tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti az őt más jogszabály előírása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási kötelezettség) teljesítése alól.

(4) A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. A tételes átalányadót egyenlő részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napját követő 15 napon belül - kell megfizetni.

(5) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően az alkalmazás feltétele(i) hiányoznak, az éves tételes átalányadó összegét a tételes átalányadózás alkalmazásának bármely feltétele hiánya fennálltának minden napja után az éves adótétel 10 százalékával meg kell növelni.

(6) Az adót az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha a tételes átalányadózás választásakor a törvényben előírt feltételek bármelyike hiányzott.

(7) Ha a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni.

(8) A tételes átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a korábban és a tételes átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzési és előállítási értékének a tételes átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. A tételes átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a tételes átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni."

16. § Az Szja tv. 58. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke."

17. § Az Szja tv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke."

18. § (1) Az Szja tv. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja). A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás:

a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;

b) a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít, építtet;

c) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;

d) a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;

e) a belföldön fekvő lakás legalább az (5) bekezdésben meghatározott időtartamra szóló haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának megszerzése;

f) az idősek otthonában, vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely visszavásárlási és továbbértékesítési jog nélküli megszerzése (ideértve a térítési díj előre történő megfizetését is)."

(2) Az Szja tv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A lakáscélú felhasználás igazolására a következő okiratok szolgálnak:

a) lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;

b) lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerződés és az összeg felhasználását igazoló okirat;

c) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatba vételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatba vételi engedély kelte napjáig, illetve a használatba vételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;

d) idősek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirat, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;

e) az a)-d) pont szerint megállapított okirat, valamint rokonsági fokot, vagy a korábbi házasságot igazoló közokirat, ha a lakáscélú felhasználás (részben vagy egészben) közeli hozzátartozó, illetve volt házastárs részére történt."

(3) Az Szja tv. 63. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a magánszemély vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa a lakásszerzési kedvezménnyel alapjául szolgáló lakást, jogot a megszerzéséről szóló szerződés megkötésének - építés, építtetés, bővítés esetében a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésének - évében, vagy az azt követő öt évben átruházza, akkor az átruházás adóévében ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemként veszi figyelembe a magánszemély által a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget. E rendelkezés irányadó akkor is, ha a kedvezmény alapjául szolgáló jog bármely más ok (kivéve a magánszemélyen, közeli hozzátartozóján, volt házastársán kívülálló okot) miatt az említett időtartamon belül megszűnik."

19. § (1) Az Szja tv. 65. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában kamat:/

"j) a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel, valamint a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától az Európai Unió bármely más tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdén kötött tőzsdei ügylet keretében megszerzett bevétel."

(2) Az Szja tv. 65. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Nem lehet e § rendelkezéseit alkalmazni az egyéni vállalkozó által e minőségében megszerzett, az (1) bekezdésben meghatározott bevételre. Az árut átruházó magánszemély által a tőzsdei ügylet révén megszerzett bevétel adókötelezettségére - az (1) bekezdés j) pontjában foglaltaktól eltérően - az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a tőzsdei ügylet (részügylet) áruval történő teljesítéssel szűnik meg."

20. § (1) Az Szja tv. 66. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani:/

"b) ki kell számítani az a) pontban meghatározott összeg 30 százalékát;"

(2) Az Szja tv. 66. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja.

(4) A társas vállalkozás által tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható, az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalékra tekintettel juttatott összeg (az osztalékelőleg) utáni adó az osztalékelőleg 20 százaléka. A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja. Az adózó az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként számolja el a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben. Az osztalékelőlegre egyebekben az osztalékra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

(3) Az Szja tv. 66. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az ügyvédi iroda tagja esetében a (2) bekezdés rendelkezése oly módon alkalmazható, hogy - a (2) bekezdés a) pontjában említett vagyoni betét arányában meghatározott érték helyett - az osztalék megállapításának időpontjában fennálló taglétszám figyelembe vételével az egy tagra jutó értéket kell figyelembe venni, vagy választható, hogy az osztalékból a tagnak az ügyvédi iroda által személyes közreműködés ellenértékeként az osztalék megállapításának évét megelőző adóévben kifizetett összeg 30 százalékát meg nem haladó rész után 20 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék az adó mértéke."

(4) Az Szja tv. 66. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(8) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, az (1) bekezdés c) pontjában említett osztalék utáni adó a jövedelem 20 százaléka. A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizeti és bevallja.

(9) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelem esetében a (8) bekezdés szerinti adót csökkenti az osztalék külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az osztalék után fizetendő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál."

21. § (1) Az Szja tv. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházására (ide nem értve a kölcsönbe adást) tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni, valamint az e törvény szerint kamatnak minősülő bevétel alapján megállapított különbözet."

(2) Az Szja tv. 67. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kifizető az adót a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint bevallja és megfizeti."

(3) Az Szja tv. 67. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A magánszemély adóbevallásában, az adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe."

(4) Az Szja tv. 67. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az adózó a jövedelmet az értékpapír átruházásának a napjára állapítja meg. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján szerezte meg, akkor a jövedelmet

a) az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának),

b) ha a szerződés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül szűnt meg (ideértve az elévülést is), a szerződés megszűnésének

a napjára kell megállapítani."

22. § (1) Az Szja tv. 68. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az így megállapított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. A fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál."

(2) Az Szja tv. 68. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban - kivéve az alacsony adókulcsú államot - a társasági adónak megfelelő adó alanya.

(10) A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor - megfizeti; a kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti."

23. § Az Szja tv. 74. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Mentes az adó alól a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbeadása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama a 10 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.

(3) A magánszemély köteles a (2) bekezdés szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló megállapodás az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot) megszűnik."

24. § Az Szja tv. Harmadik része a következő XV. fejezettel egészül ki:

"XV. Fejezet

Az értékpapír, az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték

Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték

77/A. § (1) A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében bevétel az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni. Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

(2) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély

a) az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerzett;

b) az értékpapírt (kivéve a bemutatóra szóló részvényt) társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;

c) a névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban (kivéve az alacsony adókulcsú államot) a társasági adónak megfelelő adó alanya.

(4) A belföldi székhelyű társas vállalkozás - a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig - jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az említett jogügylet révén kibocsátott (megemelt névértékű) összes értékpapírról, továbbá az így kibocsátott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról és kicseréléséről. A magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névértékű) összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték alapul vételével, annak megfelelően határozza meg. E rendelkezések a bemutatóra szóló részvényre nem vonatkoznak.

(5) Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén - akkor is, ha erre átalakulás, jogutód nélküli megszűnés keretében kerül sor - munkaviszonyból származó jövedelemnek (a munkavállaló örökösénél egyéb jövedelemnek) minősül a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül bevételnek azonban az említett különbözet, amennyiben a bevont dolgozói üzletrész, dolgozói részvény helyett a magánszemély a társas vállalkozás átalakulása révén újonnan kibocsátott dolgozói üzletrészt, dolgozói részvényt szerez; ilyenkor az új értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapul vételével, annak megfelelően kell meghatározni.

(6) Az (1) és (5) bekezdés alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása esetén az eredeti jogosultnál (örökösénél) az értékpapír megszerzésére fordított érték részét képezi a névérték azon részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett tőkének a saját tőke terhére történő felemeléséből származik.

(7) Kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál, részvényesénél a jogügylet alapján keletkező bevételnek

a) az a része, amely nem haladja meg a jogügylet alapján pénzben megszerzett bevételt, árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül;

b) az a) pont alá nem tartozó része - a magánszemély választása alapján - nem minősül bevételnek, vagy szintén árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.

(8) A magánszemély a (7) bekezdés b) pontja szerinti választásáról legkésőbb az átruházás időpontjában nyilatkozik a kifizetőnek, valamint e választását adóbevallásában bejelenti az adóhatóságnak. Ha a (7) bekezdés b) pontja szerinti összeg a magánszemély választása alapján nem minősül bevételnek, akkor

a) a kifizető - a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig - magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról;

b) a magánszemély a kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett összes értékpapírjáról elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket a kedvezményezett részesedéscsere keretében átruházott értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték és a (7) bekezdés a) pont szerinti összeg alapul vételével, annak megfelelően határozza meg.

(9) Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a) kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagja(i)nak, részvényese(i)nek, feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén elnyeri a szavazati jogok többségét is a megszerzett társaságban;

b) társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely

ba) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint

bb) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg.

Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték

77/B. § A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülő jogot) átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondásra tekintettel megszerzett vagyoni érték esetében bevétel a megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételből (5. §) az a rész, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított értéket. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a magánszemély és a jogot alapító személy között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni. A nem pénzben megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

(2) A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A magánszemély által értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más értékpapírban megtestesülő jogot) gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték esetében bevétel az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevételből (5. §) az a rész, amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségeknek az együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a magánszemély és a jogot alapító személy között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni. A nem pénzben megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. A jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték alapján meghatározott bevétel (5. §) fennmaradó részére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Nem minősül bevételnek a magánszemély által

a) a jog gyakorlása révén megszerzett vagyoni érték, ha a jog alapítása, megszerzése bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben történt;

b) a jog megszüntetése, a jogról való lemondás révén megszerzett vagyoni érték, ha a jogot a magánszemély eredeti jogosultként, bárki számára azonos feltételekkel megvalósuló ügyletben szerezte, és a megszüntetés, illetve a lemondás a jog alapítója javára történt.

(5) Az értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén keletkező bevétel esetében a jövedelemszerzés időpontja a jog gyakorlása által megszerzett értékpapír feletti rendelkezési jog megszerzésének napja.

(6) A kifizető - a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig - a jog alapítását követően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére az általa alapított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról, továbbá - az eredeti jogosultat is feltüntetve - a jog gyakorlásáról, megszüntetéséről és a jogról való lemondásról. Nem terheli e kötelezettség az adózót, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította.

(7) A jog megszerzésére fordított értéket az értékpapír megszerzésére fordított értékre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell meghatározni.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem

77/C. § (1) Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha

a) a magánszemély az értékpapírt elismert program keretében, az elismert programban meghatározott feltételekkel szerezte, valamint

b) a program szervezője az értékpapírt - a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett - az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál a magánszemély javára egyedi letétbe helyezte.

(2) Az értékpapírletét alapja a program szervezője és a letétkezelő közötti keretszerződés, valamint a program szervezője, a letétkezelő és a magánszemély közötti egyedi szerződés. A különböző napokon átvett értékpapír(ok)ról a felek külön-külön egyedi szerződést kötnek, ha az értékpapírok letétbe helyezése nem egy napon történik. A keretszerződés az elismert program nyilvántartási számát, valamint a program szervezőjének és a letétkezelőnek a cégnevét, adószámát és levelezési címét, míg az egyedi szerződés - az említett adatok mellett - a kedvezményezett magánszemély nevét, adóazonosító számát és levelezési címét, továbbá a letétbe helyezett értékpapír(ok) azonosításához szükséges adatokat, valamint a kötelező tartási időszak kezdő napját is tartalmazza. Az érintett köteles az említett adataiban bekövetkezett bármely változásról a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni a többi szerződőt. A letétbe helyezett értékpapírral a program szervezője csak a magánszeméllyel együttesen, míg a magánszemély - a keretszerződés eltérő, minden résztvevő magánszemélyre azonos feltételek mellett megállapított rendelkezése hiányában - önállóan rendelkezhet.

(3) A letétkezelő a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzés megszűnését követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, továbbá a program szervezője cégneve és adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat a program szervezője illetékes adóhatóságának az átadott összes értékpapírról. A letétkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti az új letétkezelő cégnevét és adószámát is, ha az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történő egyedi letétbe helyezés céljából más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak adja át.

(4) A letétkezelő az átvevőt az átadással egyidejűleg tájékoztatja az elismert program nyilvántartási számáról, a program szervezője és saját cégnevéről, adószámáról és levelezési címéről, továbbá a kedvezményezett magánszemély nevéről, adóazonosító számáról és levelezései címéről, valamint a kötelező tartási időszak kezdő napjáról, ha az értékpapírt a kötelező tartási időszakban más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át.

(5) Az új letétkezelő a letéti őrzés kezdetét követő 15 napon belül - az elismert program nyilvántartási száma, továbbá a program szervezője cégneve és adószáma, valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett - adatot szolgáltat a program szervezője illetékes adóhatóságának az átvett összes értékpapírról, ha az értékpapírt a (4) bekezdésben meghatározottak szerint vette át. Az új letétkezelő az adatszolgáltatással egyidejűleg az adóhatóságnak bejelenti a korábbi letétkezelő cégnevét és adószámát is. Az új letétkezelőre egyebekben a letétkezelőre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(6) A letétkezelő haladéktalanul tájékoztatja a program szervezőjét, ha a nála letétbe helyezett értékpapírnak a magánszemély javára történő egyedi letéti őrzése a kötelező tartási időszakban bármely okból (kivéve az elismert program szervezője rendelkezését) megszűnik.

(7) A magánszemély által megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül:

a) a magánszemély és a program szervezője közötti munkaviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a munkaviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője (jogutódja) és a magánszemély között vezető tisztségviselői jogviszony vagy új munkaviszony jön létre vagy az egyébként fennálló vezető tisztségviselői jogviszony fennmarad,

b) a magánszemély és a program szervezője közötti vezető tisztségviselői jogviszony megszűnése esetén az értékpapírnak a jogviszony megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejűleg a program szervezője (jogutódja) és a magánszemély között munkaviszony vagy új vezető tisztségviselői jogviszony jön létre vagy az egyébként fennálló munkaviszony fennmarad,

c) az értékpapír bevonása, átalakítása, kicserélése ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,

d) az értékpapír kölcsönbe adása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,

e) az értékpapír c)-d) pontban nem említett visszterhes átruházása ellenében a magánszemély által megszerzett bevételnek - de (kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt) legalább az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékének - az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét,

f) az értékpapír ingyenes átruházása esetén az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha a magánszemély a program szervezője tulajdonába adja az értékpapírt,

g) a kibocsátó megszűnése következtében a magánszemély által tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó (jogutódja) vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a kibocsátó kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét,

h) az értékpapír kibocsátója jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében tagi (részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét,

i) az értékpapírnak a magánszemély javára egyedi letétként történő őrzése megszűnésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, ha az őrzés a c)-h) pontban nem említett okból szűnt meg, kivéve, ha a letétkezelő az értékpapírt a jogosult rendelkezése alapján más, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történő elhelyezés céljából adja át,

ha a jogviszony megszűnése, az átruházás, a kibocsátó megszűnése, jegyzett tőkéjének leszállítása, illetve a letéti őrzés más okból történő megszűnése a kötelező tartási időszakban történik.

(8) A magánszemély tájékoztatja a program szervezőjét a (7) bekezdés szerinti jövedelem megállapításához szükséges valamennyi rendelkezésére álló adatról:

a) a (7) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a jogviszony megszűnésének időpontjáig;

b) a (7) bekezdés c) pontja szerinti esetben az értékpapír bevonásának, átalakításának, illetve kicserélésének a napjáig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napját követő 15 napon belül;

c) a (7) bekezdés d)-f) pontja szerinti esetben az átadás napjáig (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15 napon belül), ha az értékpapírt a program szervezőjének adja át, egyébként az értékpapír felvételét követő 15 napon belül;

d) a (7) bekezdés g) pontja szerinti esetben a kibocsátó megszűnéséig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a kibocsátó megszűnésének a napját követő 15 napon belül;

e) a (7) bekezdés h) pontja szerinti esetben a jegyzett tőke leszállításának a napjáig, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a jegyzett tőke leszállításának a napját követő 15 napon belül;

f) a (7) bekezdés i) pontja szerinti esetben az egyedi letétként történő őrzés megszűnésének napját követő 15 napon belül;

e tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén az adóhatóság minden ebből eredő jogkövetkezményt a magánszemély terhére állapít meg.

(9) A magánszemély által megszerzett, a (7) bekezdés szerint meghatározott jövedelem után a program szervezője az adóelőleget a nem pénzben juttatott jövedelemre irányadó rendelkezések [49. § (2) bekezdés b) pont] szerint megállapítja és levonja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti, akkor is, ha egyébként nem minősül munkáltatónak.

(10) A (7) bekezdésben meghatározott jövedelem megszerzésének időpontja:

a) a (7) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a jogviszony megszűnésének a napja;

b) a (7) bekezdés c) pontja szerinti esetben a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

c) a (7) bekezdés d)-e) pontja szerinti esetben az átvétel napja (de legkésőbb az értékpapír felvételét követő 15. nap), ha az értékpapírt a program szervezője szerzi meg, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

d) a (7) bekezdés f) és i) pontja szerinti esetben a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

e) a (7) bekezdés g) pontja szerinti esetben a kibocsátó jogutód nélküli megszűnésének napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja;

f) a (7) bekezdés h) pontja szerinti esetben a jegyzett tőke leszállításának a napja, ha az értékpapírt a program szervezője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napja.

(11) A magánszemély - a (7) és (10) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem szerez jövedelmet, ha az értékpapírt felülbélyegzése, kicserélése, vagy kedvezményezett részesedéscsere keretében történő átruházása céljából, vagy a kibocsátó átalakulása miatt veszi fel, feltéve, hogy

a) az említett jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez,

b) a letétkezelőt a felvétel időpontjában tájékoztatja a felvétel céljáról (okáról), valamint arról, hogy a jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez, valamint

c) a jogügylet révén megszerzett értékpapírt rendelkezése alapján a kibocsátó (megbízottja) a felvételt követő 15 napon belül a javára egyedi letétbe helyezi az eredeti letétkezelőnél.

A letétkezelő haladéktalanul tájékoztatja a program szervezőjét, amennyiben az új értékpapír (a felülbélyegzett értékpapír) letétbe helyezése az említett határidőn belül nem történt meg.

(12) A (11) bekezdés c) pontja szerint letétbe helyezett értékpapír esetében a kötelező tartási idő kezdő napját az eredeti értékpapír letétbe helyezésének napja szerint, az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír megszerzésére fordított érték alapul vételével, annak megfelelően kell meghatározni. Az új értékpapírra egyebekben az eredeti értékpapírra vonatkozó rendelkezések irányadók.

(13) Az adóhatóság a (8) és a (11) bekezdésben meghatározott 15 napos határidőt bármely érdekelt fél által a határidőn belül benyújtott kérelemre meghosszabbítja, ha a magánszemély a határidőt rajta kívül álló ok miatt nem tudja teljesíteni. Ugyanazon határidő meghosszabbítására legfeljebb két alkalommal, és összesen legfeljebb 120 nap időtartamra van lehetőség. Az adóhatóság a kérelem ügyében soron kívül jár el, határozata ellen fellebezésnek nincs helye. Ha az adóhatóság a kérelmet a benyújtásától számított 15 napon belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni. A kérelem benyújtásától a határozat jogerőre emelkedéséig (a határozat bírói felülvizsgálata esetén az ítélet jogerőre emelkedéséig) terjedő időszak, valamint a meghosszabbítás időtartama a határidőbe nem számít be.

(14) A kötelező tartási időszak leteltét követően a letétbe helyezett értékpapír

a) tőzsdei ügyletben történő visszterhes átruházása esetén a magánszemély által megszerzett bevétel adókötelezettségére - az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett - az árfolyamnyereségből származó jövedelemre, vagy az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

b) ingyenes átruházása esetén (kivéve, ha az átruházás a kibocsátó részére történt) az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházásból származó bevételnek az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értéke minősül;

c) átalakítása, kicserélése révén megszerzett bevétel adókötelezettségére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(15) A program szervezője - a kifizetői adatszolgáltatásra előírt határidőig - a kötelező tartási időszak leteteltét követően a magánszemély által az elismert program keretében megszerzett értékpapír átruházásáról, átalakításáról, kicseréléséről magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A program szervezője köteles olyan módon eljárni, hogy adatszolgáltatási kötelezettségét a kötelező tartási időszakban és annak leteltét követően egyaránt teljesíteni tudja.

(16) Az adózó elkülönített nyilvántartást köteles vezetni az elismert program keretében megszerzett vagy nála letétbe helyezett összes értékpapírról.

(17) Ha a magánszemély által az elismert program keretében megszerzett, az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírnak a letétbe helyezés időpontjára megállapított együttes szokásos piaci értéke meghaladja a 300 ezer forintot, az adózó az (1)-(17) bekezdésben foglaltakat csak azokra az értékpapírokra alkalmazza, amelyeknek - a letétbe helyezés sorrendjében összesített - együttes szokásos piaci értéke nem haladja meg a 300 ezer forintot. A magánszemély által az elismert program keretében megszerzett többi értékpapírra a 77/A. § rendelkezései az irányadók.

(18) A Pénzügyminisztérium - a gazdasági társaság kérelmére - a következő feltételek együttes fennállása esetén elismert programként veszi nyilvántartásba a kérelemben bemutatott programot:

a) a program keretében kizárólag a gazdasági társaság, vagy a gazdasági társaságnál többségi irányítást gyakorló tag által kibocsátott értékpapírt lehet szerezni;

b) az írásban meghirdetett programban a program szervezője feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal az abban foglaltak teljesítésére; nem zárja ki a nyilvántartásba vételt, ha a kiíró a kötelezettségvállalás hatályát az elismert programként történő nyilvántartásba vételtől teszi függővé;

c) a program keretében kizárólag a gazdasági társaság munkavállalója vagy vezető tisztségviselője szerezhet értékpapírt;

d) a program keretében legalább a gazdasági társaságnál a kérelem benyújtásának évét megelőző üzleti évben foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma 10 százalékának megfelelő magánszemély kíván részt venni, és a részt venni kívánó magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka vezető tisztségviselő;

e) a program keretében a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50 százalékát kitevő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek;

f) a gazdasági társaság és a kibocsátó választott könyvvizsgálójának (a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének és a könyvvizsgálatért személyesen is felelős tagjának, munkavállalójának), felügyelő bizottsága tagjának közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt;

g) a gazdasági társaság és a kibocsátó számviteli vezetője és közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt;

h) a gazdasági társaság és a kibocsátó (jogelődjük) a kérelem benyújtását megelőző legalább három üzleti évre vonatkozóan könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó, a székhelye szerinti állam joga szerinti beszámolót hozott nyilvánosságra;

i) a gazdasági társaság és a kibocsátó (jogelődjük) a kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül és a kérelem benyújtásának évében a kérelem benyújtásáig nem állt csődeljárás vagy felszámolás (annak megfelelő, külföldi jog szerinti eljárás) hatálya alatt.

(19) A Pénzügyminisztérium a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha

a) a kérelemben bemutatott program nem felel meg az e törvényben meghatározott összes feltételnek;

b) a kérelem nem felel meg az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott összes feltételnek, vagy a kérelemből nem állapítható meg minden, az elbírálás szempontjából jelentős tény, és az adózó a hiányt felhívás ellenére sem pótolta;

c) a gazdasági társaság vagy a kibocsátó a kérelem jogerős elbírálását megelőzően csődeljárás vagy felszámolás (annak megfelelő, külföldi jog szerinti eljárás) hatálya alá kerül; ezt a tényt a gazdasági társaság köteles haladéktalanul bejelenteni a Pénzügyminisztérium részére;

d) a program alapján már történt értékpapír-juttatás;

e) a közölt tényállás alapján megállapítható, hogy a program megvalósítása sérti vagy sértheti a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

(20) A nyilvántartásba vétel tárgyában a határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül kell meghozni.

(21) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az adózó az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott formában és tartalommal, ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével nyújtja be. A kérelemben az adózó nyilatkozik arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak. A kérelemhez csatolni kell a miniszteri rendeletben meghatározott valamennyi okiratot (idegen nyelven kiállított okirat esetében a hiteles magyar nyelvű fordítást).

(22) A Pénzügyminisztérium a programot törli a nyilvántartásból:

a) a nyilvántartásba vételt követő év utolsó napjával;

b) a végelszámolás, a csődeljárás, a felszámolás kezdő napjával, ha a nyilvántartásba vételt követően az a) pontban meghatározott időpontig a gazdasági társaság vagy a kibocsátó (jogutódjuk) végelszámolás, csődeljárás, illetve felszámolás hatálya alá kerül; ezt a tényt a gazdasági társaság köteles haladéktalanul bejelenteni a Pénzügyminisztérium részére.

(23) A Pénzügyminisztériumnak a program nyilvántartásba vételét elutasító, valamint a programnak a nyilvántartásból való törléséről rendelkező határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A Pénzügyminisztérium a jogerős határozat, valamint - a program nyilvántartásba vételéről rendelkező határozat esetén - a kérelem egy eredeti példányát az APEH elnöke útján megküldi a program szervezője illetékes adóhatóságának, valamint a jogerős határozat rendelkező részét hivatalos lapjában nyilvánosságra hozza.

(24) Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a) elismert program: a Pénzügyminisztérium által ilyenként nyilvántartott munkavállalói értékpapír-juttatási program;

b) értékpapír: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott elfogadott országban az elismert program szervezője vagy többségi irányítást gyakorló tagja által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapír;

c) kötelező tartási időszak: a kötelező tartási időszak kezdő napjától a kötelező tartási időszak kezdő napjának évét követő második naptári év utolsó napjáig terjedő időszak;

d) a kötelező tartási időszak kezdő napja: az elismert program keretében megszerzett értékpapír letétbe helyezésének napja, vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására jogosult;

e) a program szervezője: a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság;

f) többségi irányítást gyakorló tag: az a jogi személy, egyéb szervezet, amely a program szervezőjénél közvetve vagy közvetlenül a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik;

g) számviteli vezető: a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott vagy erre alkalmazott magánszemély;

h) vezető tisztségviselő: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély."

25. § (1) Az Szja tv. 81. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza:

a) az e törvény végrehajtásához szükséges nyomtatvány kötelező alkalmazását;

b) az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételére irányuló eljárás rendjét, valamint az eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat."

26. § Az Szja tv. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az alacsony adókulcsú államok listáját."

27. § Az Szja tv. 83. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) E törvénynek az ügyvédi irodára, az egyéni ügyvédre és az ügyvédi iroda tagjára vonatkozó rendelkezéseit a végrehajtói irodára, az önálló bírósági végrehajtóra, illetve a végrehajtói iroda tagjára is alkalmazni kell.

(12) A magánszemély a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását az üzembe helyezés időpontjában irányadó statisztikai besorolási rend vagy vámtarifaszám alapján állapíthatja meg."

28. § Az Szja tv. a következő 84. §-sal egészül ki:

"84. § (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodással összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaihoz való közelítést célozza:

a) a Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről;

b) az Európai Közösségek Bizottsága 94/79/EGK ajánlása a magánszemély által nem az illetősége szerinti tagállamban szerzett egyes jövedelmek adóztatásáról.

(2) Ez a törvény - az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően - a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz."

29. § Az Szja tv. 1., 3., 5. és 11. számú melléklete e törvény 1-4. számú melléklete szerint módosul.

II. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosítása

30. § A Tao. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó."

31. § A Tao. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A külföldi illetőségű adózó és a külföldi illetőségű osztalékban részesülő adókötelezettsége a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban adóztatható jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség)."

32. § (1) A Tao. 4. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában/

"11. ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, amelyben az adózó vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik, és amelynek székhelye olyan államban van, ahol jövedelmére jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az adóévre fizetendő, a társasági adónak megfelelő adó és az adózás előtti eredménynek megfelelő összeg százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi személy a székhelye szerinti államban valódi gazdasági jelenléttel bír; a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani, ha a székhely szerinti állammal a Magyar Köztársaságnak nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén;"

(2) A Tao. 4. §-a a következő 23/a., 23/b. és 23/c. ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában/

"23/a. kedvezményezett átalakulás: a törvényben meghatározott olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválás és a részleges átalakulást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha

a) a jogügylet révén a jogelőd tagja(i), részvényese(i) legfeljebb a jogutód által az átalakulás keretében kibocsátott részvény(ek), üzletrész(ek) együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez(nek), valamint

b) szétválás, részleges átalakulás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban;

23/b. kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) - megszűnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében; önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és forrása, amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez;

23/c. kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t, üzletrész(eke)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír, üzletrész együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjának (tagjainak), részvényesének (részvényeseinek), feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén elnyeri a szavazati jogok többségét is a megszerzett társaságban;"

(3) A Tao. 4. §-a a következő 32/a. ponttal egészül ki:

"32/a. társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely

a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint

b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;"

33. § (1) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

"c) a bányászatról szóló törvényben, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényben vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, továbbá erdőgazdálkodónál az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, legfeljebb a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függően az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehető támogatás mértékéig,"

(2) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

"e) az adózó által a tőkepiacról szóló törvény szerinti elismert (szabályozott) piacon kötött ügylet alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál és a szövetkezetnél (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást és a kockázati tőketársaságot), figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra,"

(3) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

"f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 25 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra,"

(4) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

"h) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,"

(5) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

"k) a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan a kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál és a szövetkezetnél (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást és a kockázati tőketársaságot), figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra; e rendelkezést az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírásai szerinti mikro- és kisvállalkozás (ideértve az említett törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával mikro- és kisvállalkozásnak minősülő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát és magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségét is) nem alkalmazza,"

(6) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

"s) a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra,"

(7) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

"w) a kockázati tőkevállalkozások nyilvántartásába történő bejegyzése évét követő hetedik adóévtől a kockázati tőkebefektetés átruházása révén az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, amíg az adózó a nyilvántartásban szerepel, továbbá az adózó által az átruházott részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, feltéve, hogy

wa) az adózó a részesedést 2002. december 31-ét követően, a kibocsátó jegyzett tőkéjének emelése alapján teljesített pénzbeli hozzájárulás (pénzbetét) szolgáltatása révén szerezte,

wb) a kibocsátó a jegyzett tőke emelésének cégbírósági bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását megelőző napon a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerinti kis- és középvállalkozásnak minősült és nem volt az adózó kapcsolt vállalkozása, valamint

wc) a részesedés átruházására a megszerzése évét követő harmadik adóévben vagy azt követően kerül sor,"

(8) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

"zs) az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerinti mikro- és kisvállalkozásnál (kivéve a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaságot) a korábban még használatba nem vett ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant és a 2001. december 31-ét követően beszerzett ültetvénynek az állományba vétel időpontjára megállapított beszerzési, bekerülési értékét), tenyészállat, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan (ide nem értve az üzemkörön kívüli ingatlant) bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetésváltozás, átalakítás értéke és az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(13) bekezdésben foglaltakra."

(9) A Tao. 7. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) Az (1) bekezdés zs) pontja alkalmazásakor az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával minősül mikro- és kisvállalkozásnak."

(10) A Tao. 7. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Az adózó az (1) bekezdés e), k) és s) pontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az adózó által az adózás előtti eredmény csökkentéseként az említett rendelkezések alapján együttesen elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát."

(11) A Tao. 7. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Az adózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás (ide nem értve a nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként átvett eszközt) bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót megállapítja és - önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékkal növelten - az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az adót az említett mértékkel a negyedik adóévet követő adóév első hónapjában megállapítja, és azt önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékkal növelten, az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával megfizeti."

34. § (1) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

/Az adózás előtti eredményt növeli:/

"k) a kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján az adóévben elszámolt bevételt meghaladóan a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján elszámolt ráfordítás 50 százaléka a gazdasági társaságnál és a szövetkezetnél (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást és a kockázati tőketársaságot); e rendelkezést az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírásai szerinti mikro- és kisvállalkozás (ideértve az említett törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával mikro- és kisvállalkozásnak minősülő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát és magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségét is) nem alkalmazza,"

(2) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

/Az adózás előtti eredményt növeli:/

"r) a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg,"

(3) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az adózás előtti eredményt növeli:/

"t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg,"

(4) A Tao. 8. §-a (1) bekezdése u) pontjának felvezető rendelkezése, valamint a pont ua) és uc)-ud) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/Az adózás előtti eredményt növeli:/

"u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg (egyéni cég jogutódjánál ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is) kétszerese,

ua) amely beruházást (kivéve az ültetvényt), szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatba vétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,"

"uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,

ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban."

(5) A Tao. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az adózó az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásakor nem veszi figyelembe azt az összeget, amellyel az (1) bekezdés k) pontja alapján növelte adózás előtti eredményét."

35. § A Tao. 9. §-ának (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

/Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt/

"b) a közhasznú szervezetként, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek és köztestületnek vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20 százalékával;"

36. § (1) A Tao. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A célszervezet adóalapja az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a továbbiakban: megállapított osztalék), módosítva a (2)-(5) bekezdésben, továbbá a 18. és 28. §-okban, valamint - figyelemmel a (2)-(3) bekezdésre - a VII. fejezetben foglaltakkal."

(2) A Tao. 10. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Tőkeleszállításkor, a tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszony megszűnésekor a tag részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett eredménytartalék csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni."

(3) A Tao. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Célszervezetek egyesülése, szétválása esetén a (6) bekezdés szerint nyilvántartott eredménytartalékot - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözetével. A csökkentést először az adózottan képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni, úgy, hogy az ne váljon negatívvá, a fennmaradó rész az adómentesen képzett eredménytartalékot csökkenti."

37. § (1) A Tao. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adózó

a) a 7. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat nem alkalmazhatja a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében;

b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig beruházásra fel nem használt része után az e napot követő 30 napon belül a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót megállapítja, és azt önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékkal növelten, az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával megfizeti;

c) jogutód nélküli megszűnésekor

ca) az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja;

cb) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés gy) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés r) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét;

cc) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés h) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés t) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét;

cd) nem alkalmazza a 7. § (1) bekezdés ny) pontjának rendelkezéseit;

ce) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés z) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény kétszerese, ha a szerződésben vállaltakat jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette a szerződésnek megfelelően;

cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül;

cg) egyszeres könyvvitel vezetése esetén az adózás előtti eredményt módosítja az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék összege."

(2) A Tao. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adózó átalakulásakor

a) a jogelődnél az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;

b) a jogelődnél az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés gy) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés r) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét; kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott részesedésre alkalmazza;

c) a jogelődnél az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés h) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés t) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét; kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott részesedésre alkalmazza;

d) a jogelődnél (kiválás és részleges átalakulás esetén a jogutódnál első adóévében) az adózás előtti eredményt növeli a végleges vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet összege, figyelemmel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra;

e) a jogutódnál első adóévében az adózás előtti eredményt növeli a végleges vagyonmérleg szerint a jogelődtől átvett követelésre a jogelőd által a 7. § (1) bekezdés ny) pontja szerint az átalakulás adóévében az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg;

f) a kettős könyvvitelt vezető jogutódnál első adóévében az adózás előtti eredményt módosítja az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd vagy a jogelőd egyéni cég által (kiválás és részleges átalakulás esetén az általa) az átalakulás során az eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összege;

g) az egyéni cég jogutódjánál az adózás előtti eredményt növeli a jogelőd egyszerűsített mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke és a végleges vagyonmérlegében a követelések vagy a vásárolt készletek között kimutatott fizetett előleg összege, valamint csökkenti a végleges vagyonmérlegében a kötelezettségek között kimutatott kapott előleg összege;

h) a jogutód a bányászatról szóló törvényben, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényben vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére a végleges vagyonmérlegében kimutatott céltartalék átértékelési különbözetével az átalakulást követően úgy módosítja az adózás előtti eredményt, ahogyan jogelődje módosította volna, ha az átalakulás nem történt volna meg;

i) a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtől átvett követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint e követelés behajthatatlanná válása esetén az átalakulást követően úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna, ha az átalakulás nem történt volna meg."

38. § A Tao. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az adóév utolsó napján a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci ár meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket."

39. § A Tao. 21. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A (7), (10)-(11) bekezdés szerinti adókedvezmény utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe. Az adózó nem veheti igénybe az adókedvezményt a 2002. december 31. után megkezdett beruházás alapján."

40. § (1) A Tao. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adózónak - a (3), (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget."

(2) A Tao. 26. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot."

41. § (1) A Tao. 27. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A belföldi személy által az osztalékban részesülő részére fizetett (juttatott) osztalék mentes az osztalékadó alól, ha az osztalékban részesülő az osztalék fizetésének (juttatásának) napján már legalább két éve a belföldi személy anyavállalatának minősül. Anyavállalat az a társaság, amely legalább 25 százalékos részesedéssel (részvény esetében névre szóló részvénnyel) rendelkezik egy másik társaság jegyzett tőkéjében.

(3) Mentes az osztalékadó alól az állam, az államháztartás alrendszerei, valamint a befektetési alap."

(2) A Tao. 27. §-a (11) bekezdésének d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/Az osztalékadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában osztalék (függetlenül a juttatás formájától):/

"d) jogutód nélküli megszűnéskor a tag (részvényes, alapító, üzletrész-tulajdonos) részére járó eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének az a része, amely meghaladja a vagyonfelosztási javaslat szerint a rá jutó kötelezettségek értékének és a megszűnt részesedés (12) bekezdés szerinti értékének együttes összegét; e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a cégbejegyzési kérelem elutasítása, vagy a cégeljárás megszüntetése, illetve a fióktelep cégjegyzékből történő törlése következtében megszerzett jövedelem meghatározására is;"

"f) a belföldi személy és a fióktelep jegyzett tőkéjének leszállításakor - ha az tőkekivonás útján valósul meg - a megszerzett eszközök értékének a bevont részesedés (12) bekezdés szerinti értékét meghaladó része;"

42. § A Tao. 28. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót."

"(5) A (3) bekezdés szerinti összeget jövedelmenként kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg az adóalapra az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót, de legfeljebb - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százalékát. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni."

43. § A Tao. a következő 29/D. §-sal egészül ki:

"29/D. § (1) Az adózó a 4. § 28. pontjának a) alpontjában meghatározott nyilvántartásba vétele iránti kérelmét 2002. december 31-éig nyújthatja be. E határidő leteltét követő három hónap elteltével igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) A külföldön tevékenységet végző az adóalap megállapítása során e törvény 7-8. §-ának a 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza.

(3) Az adózó - utoljára abban az adóévben, amelynek utolsó napja 2004-ben van - a 4. § 11. pontjának 2002. december 31-én hatályos rendelkezései szerint állapítja meg, hogy a külföldi személy ellenőrzött társaságnak minősül-e, ha a külföldi személyben a részesedést ő vagy kapcsolt vállalkozása 2002. december 31-éig megszerezte.

(4) Az adózó az adóalap megállapításánál alkalmazhatja a 4. § 36. pontjának és a 7. § (1) bekezdése e) pontjának 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit, ha az épületet, építményt 2002. december 31-éig üzembe helyezte.

(5) Az adózó a 2002. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdés i) pontjában, 16. § (1) bekezdés d) pontjában, 16. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazza, ha az átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 2002. december 31-ig közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így különösen a társasági szerződést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási szerződést) ezen időpontig ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte.

(6) Az adózó azon adóév adóalapjának megállapításánál, amelynek első napja 2002-ben van, az adózás előtti eredményt csökkentheti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegével, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 20 százalékával és legfeljebb adóévenként 500 millió forinttal. Az adózó a lekötött tartaléknak a lekötése adóévét követő adóév végéig beruházásra (ide nem értve a nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulásként átvett eszközt) fel nem használt része után az adót 18 százalékos mértékkel az adóévet követő első adóév első hónapjában megállapítja, és azt önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékkal növelten, az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával megfizeti.

(7) Az e törvényben meghatározott adókedvezmény érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség.

(8) Az adózó a 22. § (1)-(2) bekezdésének 2002. december 31-éig hatályos rendelkezése alapján igénybe vett adókedvezményt köteles késedelmi pótlékkal növelten, ha az alapjául szolgáló gép, épület vagy infrastrukturális beruházás tulajdonjogát vagy használatát az üzembe helyezés napjától számított három naptári éven belül másnak átengedi, illetőleg ha három naptári éven belül az adókedvezménnyel telepített tárgyi eszközt olyan térségbe (övezetbe) telepíti át, ahol a kedvezményt nem érvényesíthette volna.

(9) Az adózó a beruházási adókedvezményre való jogosultságot - a 29/B. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - a statisztikai besorolásra és a vámtarifaszámra a beruházás megkezdésének időpontjában irányadó rendelkezések szerint állapítja meg. Az adózó az értékcsökkenési leírást - a 29/B. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - a statisztikai besorolásra és a vámtarifaszámra az eszköz üzembe helyezése időpontjában irányadó rendelkezések szerint is megállapíthatja."

44. § (1) A Tao. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénzügyminiszter a Magyar Közlönyben közzéteszi azoknak az államoknak a nevét, amelyekben jellemzően az ellenőrzött külföldi társaság székhelye található."

(2) A Tao. 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait."

45. § A Tao. 1-2. számú melléklete e törvény 5-6. számú melléklete szerint módosul.

46. § (1) Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ajt.) 44. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Tao. 16. §-a a következő (9)-(14) bekezdéssel egészül ki:

«(9) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd - választása szerint - a (10) bekezdésben meghatározott feltételekkel mentesül a (2) bekezdés d) pontjában foglaltak alkalmazása alól a végleges vagyonleltár szerint a jogutódnak átadott eszközök együttes vagyonértékelés szerinti értékének arra a részére, amely meghaladja a könyv szerinti értékük és a megszerzésük alapjául szolgáló, a vagyonleltár szerint a jogutódnak átadott kötelezettségekre elszámolt átértékelési különbözet együttes összegét.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a végleges vagyonleltárak az érintett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tüntetik fel, valamint a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza a (11) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá a jogelőd a választását - a végleges vagyonleltárak és a jogutód társasági szerződésének egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát mellékelve - az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(11) A jogutód az átalakulást követően a végleges vagyonleltárban a (10) bekezdés szerint elkülönítve feltüntetett eszközök és kötelezettségek alapján adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. Az érintett eszközöket és kötelezettségeket a jogutód elkülönítve tartja nyilván, és a nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

(12) Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság adózás előtti eredményét - választása szerint, az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján, a (13) bekezdésben meghatározott feltételekkel - csökkenti a szerződésben e célra kijelölt, az önálló szervezeti egységhez tartozó eszközöknek a jogügylet keretében történő átruházása alapján elszámolt bevételből (ideértve a megszerzésük alapjául szolgáló, az átvevő társaságnak átadott kötelezettségek együttes könyv szerinti értékét is) az a rész, amely meghaladja együttes könyv szerinti értéküket.

(13) A (12) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett eszközátruházás alapjául szolgáló írásbeli szerződésben az érintett eszközöket és kötelezettségeket (és azoknak az átadás napjára az átruházó társaságnál kimutatott könyv szerinti értékét) elkülönítve tüntetik fel, valamint a szerződés tartalmazza a (14) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá az átruházó társaság a választását - a szerződés egy eredeti példányát vagy közokiratba foglalt másolatát mellékelve - a kedvezményezett eszközátruházás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(14) Az átvevő társaság a kedvezményezett eszközátruházást követően a szerződésben a (13) bekezdés szerint elkülönítve feltüntetett eszközök és kötelezettségek alapján adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átruházás nem történt volna meg. Az érintett eszközöket és kötelezettségeket az átvevő társaság elkülönítve tartja nyilván, és a nyilvántartásban feltünteti az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján az adózás előtti eredmény módosításaként általa elszámolt összeget is.»"

(2) Az Ajt. 266. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény 44. §-ának (4) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba."

47. § (1) A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény (a továbbiakban: Ptt.) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § A Tao. a következő címmel és a cím utáni 22/B. §-sal egészül ki:

«Fejlesztési adókedvezmény

22/B. § (1) Az adózó a Kormány engedélye alapján, az engedélyben meghatározott feltételek szerint adókedvezményt vehet igénybe. A Kormány az adókedvezményt az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján engedélyezi, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. A Kormány az adókedvezmény tárgyában hozott határozatát a Határozatok Tárában közzéteszi.

(2) Az adózó az adókedvezményt a 2002. december 31. után megkezdett, a fejlesztési program keretében megvalósított beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő négy adóévben, vagy - ha az engedély az adózó kérelmére így rendelkezik - a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő négy adóévben veheti igénybe. E rendelkezés alkalmazásában a földterület, a telek, a telkesítés, valamint az említett ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a 2002. december 31-éig történő átvétele nem minősül a beruházás megkezdésének.

(3) Az adózó által a fejlesztési programhoz

a) az engedély alapján igénybe vett adókedvezmény, valamint

b) visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett vagy egyéb formában igénybe vett, a kormányrendeletben meghatározott más államháztartási támogatás

összege nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan az engedélyben meghatározott - de legfeljebb a ténylegesen felmerült - beruházási érték, költség, ráfordítás együttes összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.

(4) Az adókedvezményt a Kormány akkor engedélyezi és az adózó akkor veheti igénybe, ha a fejlesztési program megvalósítása legalább 10 milliárd forint - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 3 milliárd forint - értékű beruházás üzembe helyezését eredményezi, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását eredményezi, valamint az engedélyben az adókedvezmény első igénybevételére meghatározott adóévet követő négy adóévben:

a) az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 300 fővel - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ezerötszázszorosával - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább kilencszázszorosával - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét, vagy

c) az adózónál keletkezett szállítói kötelezettségek bekerülési értékéből a kötelezettség alapjául szolgáló szerződés megkötésekor - de legkorábban az engedélyben az adókedvezmény igénybevételére meghatározott első adóévben - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősülő személyekkel szembeni kötelezettségek bekerülési értéke meghaladja az 50 százalékot.

(5) A Kormány - a (4) bekezdésben meghatározottak helyett - akkor is engedélyezi a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét, ha a fejlesztési program megvalósítása legalább 100 millió forint értékű, kizárólag önálló környezetvédelmi beruházás, vagy legalább 3 milliárd forint értékű, szélessávú Internet szolgáltatást szolgáló beruházás üzembe helyezését és üzemeltetését eredményezi, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy az előállított termék, a termelési eljárás alapvető változását eredményezi. Önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti célt szolgál.

(6) Az adókedvezményre jogosító beruházás értékéből

a) legalább 50 százalékot el kell érnie a korábban még használatba nem vett beruházás értékének;

b) legfeljebb 20 százalék lehet a felújítás értéke, kivéve, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti.

(7) A kormányrendelet - figyelembe véve különösen a környezetvédelmi előírásokat, valamint a beruházás üzemeltetési helye szerinti térség (megye, régió, kistérség) fejlesztési programját - a (4)-(6) bekezdésben foglaltakon túlmenő feltételeket is megállapíthat.

(8) A kormányrendelet - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségre tekintettel - az abban meghatározott érzékeny ágazatokra a (4)-(7) bekezdésben foglaltakon túlmenő feltételeket állapít meg.

(9) Ha az adózó nem teljesíti az engedélyben meghatározott bármely feltételt, de teljesíti a (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételeket, akkor - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - a kormányrendeletben meghatározott legalacsonyabb arány szerinti összegnek megfelelően veheti igénybe az adókedvezményt. Ha az adózó a (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételeket sem teljesíti, nem veheti igénybe az adókedvezményt, és a már igénybe vett adókedvezményt köteles késedelmi pótlékkal növelten, az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával visszafizetni.

(10) Az engedélyben az adókedvezmény első igénybevételére meghatározott adóévben és az azt követő négy adóévben az adózó köteles adózás előtti eredményét az elhatárolt veszteség teljes összegével - de legfeljebb az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül megállapított adóalapnak megfelelő összeggel - csökkenteni.

(11) A fejlesztési program keretében megvalósított beruházáshoz kapcsolódóan fizetett kamat után az adózó nem veheti igénybe a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.

(12) Az adózó az igénybe vett adókedvezményt, a fejlesztési programhoz igénybe vett más államháztartási támogatást, valamint a fejlesztési program keretében elszámolt beruházási értéket, költséget, ráfordítást adóbevallásában fejlesztési programonként - a kormányrendeletben meghatározott részletezettséggel - feltünteti.

(13) Az adóhatóság a (12) bekezdés alapján rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és fejlesztési programonként haladéktalanul tájékoztatja az Államháztartási Hivatalt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a Pénzügyminisztérium részére adatot szolgáltat. Az Államháztartási Hivatal által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(14) Az adókedvezmény iránti kérelmet az adózó a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal a Pénzügyminisztériumhoz nyújtja be. A kérelmet a benyújtását, hiánypótlás esetén a hiánypótlást követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a Pénzügyminisztérium a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolta, a Pénzügyminisztérium határozatában elutasítja a kérelemnek a Kormány elé terjesztését.»"

(2) A Ptt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § A Tao. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

«(1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a 21. § (7), (10)-(11) bekezdése, a 22. § (6)-(7) bekezdése és a 29. § (5) bekezdés a), d) pontja alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely a 29. § (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult adókedvezményre, továbbá - ha az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a 22/B. § alapján adókedvezményre jogosult adózó.»"

(3) A Ptt. 78. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A Tao. e törvény 17. §-ával megállapított 22/B. §-a, e törvény 18. §-ával módosított 23. §-ának (1) bekezdése, valamint e törvény 19. §-ával megállapított 30. §-ának (6)-(7) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseiket első ízben a hatályba lépés napjával kezdődő adóév társasági adókötelezettségére kell alkalmazni.

(7) 2003. január 1-jén a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 93. §-a hatályát veszti; a rendelkezés alapján kiadott engedélyek az abban foglalt feltételek szerint érvényesíthetők."

második rész

az általános forgalmi adót, a fogyasztási adót és a fogyasztói árkiegészítéseket érintő módosítások

III. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

48. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfat.) 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Nem minősül termékértékesítésnek:/

"a) Az egyház, a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás teljesítése érdekében juttatott természetbeni adomány, amennyiben azt a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény adóalapot csökkentő tételnek minősíti, vagy annak minősítené akkor, ha az adományozó a társasági adó alanya lenne, függetlenül attól, hogy az adóalap-csökkentés lehetőségét ténylegesen igénybe lehet-e venni;"

(2) Az Áfat. 7. §-ának (3) bekezdése a következő új f) ponttal egészül ki:

/Nem minősül termékértékesítésnek:/

"f) az ellenérték fejében történő termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, vagy termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz közvetlenül kapcsolódó térítésmentes termékátadás, még abban az esetben sem, ha azok időben elválnak egymástól, feltéve, hogy

fa) a térítésmentesen átadott termék forgalmi értéke nem haladja meg annak a terméknek, szolgáltatásnak, vagy termékeknek, szolgáltatásoknak az ellenértékét, amelyhez közvetlenül kapcsolódik, és

fb) a térítés nélküli átadás feltételei az ellenérték fejében történő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás feltételei között szerepelnek."

49. § Az Áfat. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Szolgáltatásnyújtásnak minősül továbbá az adóalany által az adóalanyiságát eredményező tevékenységtől eltérő cél érdekében, más részére ellenérték nélkül végzett, e törvény szerint nem termékértékesítésnek minősülő tevékenysége, feltéve, hogy ennek végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl szolgáltatásnyújtásnak minősül az is, ha az adóalany:

a) a terméket - gazdasági tevékenysége köréből kivonva - ellenérték nélkül más használatába adja, feltéve, hogy a terméknek, és annak alkotórészeinek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható;

b) jogokat és más immateriális javakat nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként enged át, feltéve, hogy az azok beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható.

(3) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően nem minősül szolgáltatásnyújtásnak, ha

a) a szolgáltatásnak ellenérték nélkül történő nyújtására törvény vagy kormányrendelet alapján kerül sor;

b) a szolgáltatást a 7. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételekkel, ellenérték nélkül nyújtják;

c) a kis értékű ajándék;

d) az ellenérték fejében történő termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, vagy termékértékesítésekhez, szolgáltatásnyújtásokhoz közvetlenül kapcsolódó ellenérték nélküli szolgáltatás, még abban az esetben sem, ha azok időben elválnak egymástól, feltéve, hogy

da) az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás forgalmi értéke nem haladja meg annak a terméknek, szolgáltatásnak, vagy termékeknek, szolgáltatásoknak az ellenértékét, amelyhez közvetlenül kapcsolódik, és

db) az ellenérték nélkül történő szolgáltatásnyújtás feltételei az ellenérték fejében történő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás feltételei között szerepelnek."

50. § Az Áfat. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 6-9. §-októl eltérően nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak, ha

a) a megszüntetett költségvetési szerv adóalanytól átvett, gazdasági tevékenysége körében használt, hasznosított vagyon egészét az alapító ellenérték fejében vagy ellenérték nélkül; vagy

b) a szövetkezet adóalany a gazdasági tevékenysége körében használt, hasznosított vagyont a szövetkezetekről szóló törvények szerinti szétválás, átalakulás, részleges átalakulás keretében

egy másik adóalanynak (a továbbiakban: kedvezményezett adóalany) átadja, feltéve, hogy a kedvezményezett adóalany az átadott vagyon egészét szintén gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja, és nem választott alanyi adómentességet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonhoz fűződő, e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek tekintetében a kedvezményezett adóalanyt az átadó adóalany jogutódjának kell tekinteni.

(3) Ha a kedvezményezett adóalany az (1) bekezdés szerinti vagyont egészben vagy részben adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használja fel, hasznosítja, akkor az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó szabályok (38-39. §-ok) alkalmazásával kiszámított, pótlólag le nem vonható adót fizetendő adóként köteles elszámolni.

(4) A kedvezményezett adóalany az (1) bekezdés szerinti vagyonátadás időpontját követő ötödik adóév végéig alanyi adómentességet nem választhat."

51. § Az Áfat. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

"9/B. § (1) Nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak a jogutódlással történő megszűnés - ideértve a kiválással történő jogutódlást -, ha a jogutód

a) a jogutódlással megszerzett vagyon egészét gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja és nem választott alanyi adómentességet, valamint

b) a jogutódlással megszerzett vagyon egésze tekintetében teljesíti a 9/A. §-ban felsorolt, a kedvezményezett adóalanyra megállapított kötelezettségeket.

(2) Nem minősül termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak, ha az egyéni vállalkozó halála esetén vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse, cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja, és az egyéni vállalkozó özvegye, örököse, vagy törvényes képviselője az általa megszerzett, korábban az egyéni vállalkozó által a gazdasági tevékenysége körében hasznosított vagyon egészét gazdasági tevékenysége kifejtéséhez használja fel, hasznosítja és nem választott alanyi adómentességet, valamint a vagyon egésze tekintetében teljesíti a 9/A. §-ban felsorolt, a kedvezményezett adóalanyra megállapított kötelezettségeket."

52. § Az Áfat 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Termékexport: az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket legkésőbb a teljesítés hónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig a vámhatóság - végleges rendeltetéssel - külföldre kilépteti. A termék használatára, hasznosítására az értékesítés és a kiléptetés közötti időszak alatt nem kerülhet sor."

53. § (1) Az Áfat. 12. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítésnek minősül:/

"d) a 11. § (2) bekezdésének a) pontja szerint vámszabadterületre értékesített termék további értékesítése, vagy a vámszabadterületet üzemeltető adóalany vámszabadterületen folytatott gazdasági tevékenysége keretében előállított termék értékesítése, ha annak közvetlen következményeként a termék változatlanul vámszabadterületen marad, vagy végleges rendeltetéssel külföldre kerül;"

(2) Az Áfat. 12. § -ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"h) vámszabadterületen vagy vámraktárban történő raktározás, ideértve a logisztikai tevékenységet is;"

54. § (1) Az Áfat. 13. §-a (1) bekezdésének 3. és 4. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/(1) E törvény alkalmazásában/

"3. tárgyi eszköz: minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, erdő, ültetvény, tenyészállat, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), amely tartósan, legalább egy éven túl szolgálja az adóalany tevékenységét;

4. saját vállalkozásban megvalósított beruházás: e törvény értelmében vett tárgyi eszköz létesítése saját előállítás útján, ide nem értve a már meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának növelését;"

(2) Az Áfat. 13. §-a (1) bekezdésének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(1) E törvény alkalmazásában/

"6. kis értékű ajándék: a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott termék, nyújtott szolgáltatás, melynek az egyedi, adót is tartalmazó forgalmi értéke, ilyen érték hiányában pedig az adóval együtt számított beszerzési ára vagy előállítási költsége nem haladja meg az 5 000 forintot;"

(3) Az Áfat. 13. §-a (1) bekezdése 9. pontjának g) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

/(1) E törvény alkalmazásában

9. állandó telephely: külön termelő- vagy üzleti berendezés, mellyel az adóalany helyhez kötötten és tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet fejt ki, így különösen:/

"g) a kereskedelmi képviselet."

(4) Az Áfat. 13. §-a (1) bekezdésének 23-24. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a bekezdés a következő 25. ponttal egészül ki:

/(1) E törvény alkalmazásában/

"23. folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás: a közüzemi szerződések keretében nyújtott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, továbbá a távközlési szerződések keretében történő szolgáltatásnyújtás, ahol a jogviszony jellegéből következik a szolgáltató állandó rendelkezésre állása;

24. távközlési szolgáltatás: a hírközlésről szóló törvény szerinti távközlés, továbbá a sugárzási, adási és vételi kapacitások használatához való jogok átengedése, valamint a globális hálózatokhoz való kapcsolódás biztosítása;

25. áruminta: valamely termék, annak mintapéldánya vagy egy része - ideértve a kereskedelmi forgalomban szokásos kiszereléstől eltérő csomagolású, vagy a felhasználás során megsemmisülő, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váló terméket -, melyet az eladásra szánt termék ismertetése, kipróbálása céljából ingyenesen adnak át."

55. § Az Áfat. 15. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(5) A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást saját nevében megrendelő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg:/

"d) ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatásoknál, illetve mérnöki szolgáltatásoknál - kivéve a (2) és (4) bekezdésekben meghatározott mérnöki szolgáltatásokat - továbbá más, ezekhez hasonló szaktanácsadásoknál;"

56. § Az Áfat. 16. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Ha a felek által kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésekről, nyújtott szolgáltatásokról időszakonként számolnak el, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét rendszeresen ismétlődő jelleggel, meghatározott időszakra állapítják meg, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az elszámolási időszak utolsó napja, de legkésőbb a teljesítésre kötelezett adóalany adó-megállapítási időszakának utolsó napja."

57. § (1) Az Áfat. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzben kifejezett ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál az adófizetési kötelezettség teljesítésének halasztására jogosult az az adóalany, aki (amely)

a) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni; vagy

b) kettős könyvvitelt vezető adóalanyként nyilvántartási kötelezettségének - a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet szerint - módosított teljesítési szemléletben tesz eleget."

(2) Az Áfat. 20. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A halasztás haladéktalanul lejár, ha/

"d) az ellenértéket egészben vagy részben - az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjától számítva - az (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalany esetében 30 napon belül, az (1) bekezdés b) pontja szerinti adóalany esetében 60 napon belül nem fizették meg."

58. § Az Áfat. 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:

"(7) A (6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók arra az esetre, ha a felek közötti ellenértéket kötelező jelleggel törvény vagy kormányrendelet írja elő."

59. § Az Áfat. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) Ha az adó alapjának megállapításához szükséges ellenértéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának forintban történő megállapításakor

a) a 19. § szerinti halasztásra jogosult adóalanynak a halasztás lejáratának időpontjában,

b) a 16. § (11) bekezdése szerinti, valamint a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a bizonylat kibocsátásának napján,

c) egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján

érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni.

(2) Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amelynek az (1) bekezdés szerint nincs forintban megadott árfolyama, a forintra történő átszámításkor az adott devizára a Magyar Nemzeti Bank által az adófizetési kötelezettség keletkezését megelőző negyedévre vonatkozó, USA dollárban megadott árfolyamát kell figyelembe venni."

60. § (1) Az Áfat. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:

a) ólmozott és ólmozatlan motorbenzin (vtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59) beszerzése,

b) személygépkocsi, 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz. 8711-ből), jacht és sport- vagy szórakozási célú hajó (vtsz. 8903) beszerzése,

c) élelmiszerek és italok beszerzése,

d) szállodai szolgáltatások, egyéb kereskedelmi és korlátozottan igénybevehető szálláshely szolgáltatások, éttermi, cukrászati és egyéb nyílt árusítású vendéglátóipari szolgáltatások igénybevétele,

e) szórakoztatási szolgáltatások igénybevétele,

f) személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése és szolgáltatások igénybe vétele,

g) távolsági és helyi személytaxi-közlekedés (SZJ 60.22.11) igénybevétele,

h) parkolási szolgáltatás igénybevétele, illetve úthasználati díj fizetése,

i) lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések,

j) a 2. számú melléklet 2. pontja alapján tárgyi adómentesnek nem minősülő lakóingatlan beszerzése

esetén feltéve, hogy a beszerzés nem továbbértékesítési, vagy nyilvántartásában közvetlen anyagként való felhasználási, vagy a 8. § (4) bekezdése szerinti céllal történik."

(2) Az Áfat. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdések számozása (4)-(5) bekezdésekre módosul:

"(3) A (2) bekezdés f) pontja nem vonatkozik a személygépkocsi-kölcsönzéssel (SZJ 71.10.10.0-ból) foglalkozó adóalanyra, a kölcsönbe adott személygépkocsik tekintetében, továbbá a (2) bekezdés i) pontja nem alkalmazható arra az adóalanyra, aki (amely) a beszerzéseket továbbértékesítési céllal épített lakóingatlan építéséhez használja fel, hasznosítja."

61. § Az Áfat. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adólevonási jog - ha az adózás rendjéről szóló törvény másként nem rendelkezik - kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló

a) számla, egyszerűsített számla és számlát helyettesítő okmány [32. § (1) bekezdésének a) pontja, és 66/A. § (1) bekezdése esetében];

b) az adó összegét közlő határozat [32. § (1) bekezdésének b) pontja esetében];

c) egyéb okiratok, bizonylatok, melyek hitelt érdemlő módon tartalmazzák az adó összegének meghatározásához szükséges adatokat [32. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében]."

62. § Az Áfat. 40. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül az adó megfizetésére kötelezett az is, aki (amely) adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve a 44. § (2) bekezdésében meghatározott százalékértéket tartalmazó bizonylatot bocsát ki. A bizonylatban szereplő, vagy az annak adataiból kiszámítható adó összegét az adóbevallás készítésére kötelezett kibocsátó önadózás keretében vallja be, az adóbevallás készítésére nem kötelezett kibocsátó esetében az adó összegét az állami adóhatóság határozattal állapítja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyra, ha az az általa kibocsátott bizonylatban szereplő ellenértéket, és az adó összegét bevételei között elszámolta."

63. § Az Áfat. 41. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § (1) Az adót termékimportnál - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az importáló fizeti.

(2) Ha a vámeljárásban az importáló helyett az általa kijelölt közvetett vámjogi képviselő jár el, az adót a közvetett vámjogi képviselő fizeti."

64. § (1) Az Áfat. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(1) Az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról/

"b) a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén pedig kérésre - a kibocsátó döntésétől függően - egyszerűsített számlát vagy számlát kibocsátani."

(2) Az Áfat. 43. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A természetes személy eredeti szerző, illetve előadóművészi tevékenységet folytató adóalany - ideértve e személy természetes személy örökösét is - az e tevékenysége körében teljesített termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása tekintetében mentesül az e §-ban, illetve a 70. § (1) bekezdésében szabályozott bizonylatkibocsátási kötelezettség alól, ha ezt tőle a kifizető adóalany átvállalja."

65. § Az Áfat. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A számlában, az egyszerűsített számlában és a számlát helyettesítő okmányban feltüntetett adatok valódiságáért a kibocsátó a felelős. A bizonylatban vevőként feltüntetett adóalany adózással kapcsolatos jogai nem sérülhetnek, ha az adóköteles tényállás kapcsán az a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás körülményeit figyelembe véve kellő körültekintéssel járt el."

66. § Az Áfat. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az az adóalany, akinek (amelynek) a tárgyévet megelőző évben az általa teljesített termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának adó nélküli összesített ellenértéke - ideértve a külföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékét, de kivéve a XIII. fejezetben szabályozott különleges jogállású mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységéből elért ellenértéket -, vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege a 8 millió forintot nem haladta meg, és az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek nem felel meg, a tárgyévről éves adóbevallás benyújtására kötelezett, feltéve, hogy a tárgyévet megelőző év utolsó adó-megállapítási időszakáról benyújtott bevallásához csatolt nyilatkozatában nem jelenti be, hogy a tárgyévre nézve a negyedévenkénti adóbevallási és adóelszámolási kötelezettséget választja. Az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalany negyedéves bevallásra köteles áttérni, ha a tárgyévben az általa teljesített termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának adó nélküli összesített ellenértéke - ideértve a külföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékét, de kivéve a XIII. fejezetben szabályozott különleges jogállású mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységéből elért ellenértéket - a 8 millió forintot meghaladta. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - benyújtani, amelyben az adóalany az értékhatárt elérte. Az adóalany havi bevallásra köteles áttérni, ha a tárgyévi első adóbevallásában megállapított elszámolandó adója pozitív előjelű, és az 1 millió Ft-ot elérte."

67. § (1) Az Áfat. 48. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet akkor teljesíti, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) a 28. és 29. §-ban meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapja az adóév elejétől, illetve - ha az adóalany év közben jelentkezik be - az adóalanyként történő bejelentkezés időpontjától kezdődően időarányosan az adóéven belül göngyölítetten eléri vagy meghaladja a 4 millió forintot, illetve a kizárólag a 12. § c) pontja szerinti szolgáltatásnyújtást végző adóalanyok esetén a 2 millió forintot; vagy

ba) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany által beszerzett tárgyi eszközre jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz adóval növelt ellenértékét megfizette, valamint a tárgyi eszközt szerepelteti az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásában;

bb) a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany által beszerzett tárgyi eszközre, vagy tárgyi eszközként elszámolható beszerzésre jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz, vagy a tárgyi eszközként elszámolható beszerzések adóval növelt ellenértékét megfizette, és az említett beszerzéseket a beruházás bekerülési értékeként a beruházási számlán elszámolta; vagy

ca) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany által saját vállalkozásában előállított tárgyi eszközére jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz előállításával kapcsolatban felmerült beszerzéseinek (kivéve saját teljesítménye értékének) adóval növelt ellenértékét megfizette, valamint a tárgyi eszközt szerepelteti az egyedi tárgyi eszköz nyilvántartásában;

cb) a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany által saját vállalkozásában előállított tárgyi eszközére jutó levonható, korábban vissza nem igényelt előzetesen felszámított adó göngyölített összege legalább 200 000 forinttal meghaladja az ugyanezen időszakban fizetendő adó göngyölített összegét, feltéve, hogy az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalany a tárgyi eszköz előállításával kapcsolatban felmerült beszerzéseinek (kivéve saját teljesítménye értékének) adóval növelt ellenértékét megfizette, valamint e beszerzéseket a saját vállalkozásban végzett beruházás szabályai szerint a beruházás bekerülési értékeként elszámolta; vagy

d) jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnéshez kapcsolódó adóbevallást nyújt be."

(2) Az Áfat. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A negatív elszámolandó adót - legfeljebb annak összegéig - csökkenteni kell azon beszerzésekre jutó adóval, amelyeknek adóval növelt ellenértékét, illetve a 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti beszerzés, a termékimport, a 40. § (2) bekezdése szerint adófizetésre kötelezett személy esetében az adó összegét az adóalany a visszaigénylési kérelmet tartalmazó bevallás benyújtására előírt időpontig nem fizette meg, és azt követelés mérséklése útján sem egyenlítette ki. E bekezdés alkalmazásában megfizetettnek minősül a kedvezményezett részére történő, a külön jogszabály szerint igazolt termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak azon része, amelyet a PHARE, az ISPA, illetve a SAPARD forrásból finanszíroznak, a váltóval történő fizetés, valamint ha az ellenértékből kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik visszatartás. A negatív elszámolandó adó vissza nem téríthető részét az adóalany a (3) bekezdés a) pontja szerint veheti figyelembe."

(3) Az Áfat. 48. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) E § alkalmazásában az ellenérték banki átutalással történő kifizetése esetén a megfizetés időpontjának a fizetésre kötelezett bankszámlájának megterhelése minősül."

68. § Az Áfat. 49. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó esetén 4 000 000 forint;

b) a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó esetén 6 000 000 forint;

c) egyéb esetekben 2 000 000 forint."

69. § Az Áfat. 50. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az alanyi adómentességet választó adóalanyt/

"a) a 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott termékértékesítése, a 9. §-ban meghatározott szolgáltatásnyújtása és a 40. § (2) és (6) bekezdésében meghatározott adókötelezettség tekintetében adónyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és
-elszámolási kötelezettség,"

/terheli./

70. § Az Áfat. a következő új XVI/A. fejezettel egészül ki:

"XVI/A. fejezet

A közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó különös szabályok

66/A. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 50/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti közvetett képviselő (a továbbiakban: közvetett vámjogi képviselő) jogosult arra, hogy - amennyiben adóalany, és megfelel az adólevonás személyi feltételeinek - a nevére szóló vámhatósági határozat alapján levonja a 41. § (2) bekezdése alapján rá kivetett, és az általa megfizetett adót, feltéve, hogy számlát helyettesítő okmány kibocsátásával az adót a képviselt személyre áthárítja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának napján keletkezik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti számlát helyettesítő okmány lehet bármilyen, adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat (irat), amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a közvetett vámjogi képviselő neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

b) a képviselt személy neve, címe és adóigazgatási azonosító száma;

c) a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának kelte;

d) a vámjogi képviselet tényére való utalás;

e) a vámhatósági határozat beazonosításához szükséges adatok (így különösen a határozat száma, kelte);

f) az importált termék megnevezése, valamint besorolási száma, amely legalább szükséges az e törvény szerinti hivatkozás beazonosításához;

g) a vámteher megnevezése és összege jogcímenként;

h) a fizetés módja, határideje;

i) a fizetendő összeg.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a közvetett vámjogi képviselő e törvény szabályai szerint jár el azzal, hogy a XI. fejezet szerinti alanyi adómentességet nem választhatja."

71. § Az Áfat. 70. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

/(2) Nem kell nyugtát kibocsátani:/

"c) kezelőszemélyzet nélküli automatából teljesített termékértékesítés, illetve kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés igénybevételével regisztrált szolgáltatás esetén."

72. § Az Áfat. 1. és 2. számú melléklete helyébe e törvény 7., illetve 8. számú melléklete lép. Az Áfat. 4. számú mellékletének I. része helyébe e törvény 9. számú melléklete lép.

IV. Fejezet

A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosítása

73. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Fat.) 9. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

"(7) Ha az adó alapjának megállapításához szükséges értéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának megállapításakor az adófizetési kötelezettség napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni.

(8) Olyan külföldi fizetőeszköz esetében, amelynek a (7) bekezdés szerint nincs forintban megadott árfolyama, a forintra történő átszámításkor az adott devizára a Magyar Nemzeti Bank által az adófizetési kötelezettség keletkezését megelőző negyedévre vonatkozó, USA dollárban megadott árfolyamot kell figyelembe venni."

74. § (1) A Fat. 12. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésekre módosul:

"(2) Hatósági áras szolgáltatás díjának, díjbevételének százalékában megállapított fogyasztói árkiegészítés csak abban az esetben utalható ki a szolgáltatónak, ha a hatósági árat megállapító jogszabállyal az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény előírásai szerint a pénzügyminiszter előzetesen egyetértett. Az ettől eltérő módon igényelt fogyasztói árkiegészítés jogosulatlan."

(2) A Fat. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem vehető igénybe árkiegészítés a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által vásárolt jegyek, bérletek és a hatósági áras különjárati autóbusz forgalom után, kivéve a nevelési-oktatási intézmények saját tanulóik, illetve a felsőoktatási intézmények saját hallgatóik részére eszközölt jegy-és bérletvásárlásait és a különjárati autóbusz forgalom igénybevételét."

75. § A Fat. 14. §-a a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a § a) pontjában a 12. § (3) bekezdésére való hivatkozás 12. § (4) bekezdésére módosul:

/14. § Az árkiegészítés alapja/

"c) a 12. § (2) bekezdése szerinti pénzügyminiszteri jóváhagyás hiányában az utolsó, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény előírásai alapján kiadott önkormányzati rendelet szerint megállapított díjakból származó bevétel."

76. § A Fat. 1. és 2. számú melléklete helyébe e törvény 10., illetve 11. számú melléklete lép.

harmadik rész

a jövedéki adót, a jövedéki ügyeket, valamint a vámot, a vámeljárást és a vámigazgatást érintő módosítások

V. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény módosítása

77. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat - kivéve a hatósági felügyelet keretében ellátott adóztatási feladatokat, valamint a 15. § (1)-(2) bekezdése és a 44. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos adóztatási feladatokat - első fokon a megyeszékhelyen működő vámhivatal (Pest megyében a 18. számú, a fővárosban az (1) bekezdésben foglaltak szerint a 16. és 18. számú vámhivatal) és a jövedéki központ látja el, továbbá jogosult az engedélyezéssel kapcsolatos ügyben az eljárásra."

(2) A Jöt. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A kiemelkedő jelentőségű jövedéki ügyben a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) vagy esetenként az általa felhatalmazott, szervezetszerű helyettese az eljárás lefolytatására hatáskörrel és/vagy illetékességgel nem rendelkező vámhatóságot is kijelölhet."

(3) A Jöt. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel nem rendelkező személy (a továbbiakban: külföldi személy) adó- és bírságfizetési kötelezettségének érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt az országos parancsnok által kijelölt vámhatóság teszi meg."

78. § A Jöt. 7. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:

"22. bioetanol: a 2207 10 00 99 vámtarifaszám alá tartozó, kizárólag mezőgazdasági eredetű alapanyagból előállított alkoholtermék."

79. § A Jöt. 11. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

/A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható/

"h) - amennyiben bioetanol a szállított termék - az alkoholtermék adóraktárból a kőolajfinomító adóraktárba a 2909 19 00 00 vámtarifaszám alá tartozó etil-tercier-butil-éter (a továbbiakban: ETBE) előállítása céljára."

80. §  A Jöt. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

/Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha/

"b) a 36. § (1) bekezdés n) pontja szerinti ásványolaj terméket az ott megjelölt módon kínálják, értékesítik vagy felhasználják, illetve a 0 adómérték alá tartozó biodízelt (36. § (1) bekezdés l) pont) a külön jogszabályban foglaltaktól eltérően használják fel;"

"d) a 68. § (2) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában felsorolt üzemanyagok jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedelmét folytató személynél az üzemanyagok - vámhatóság által végzett készletfelvétellel megállapított - tényleges és nyilvántartás szerinti készletének 12 hónap forgalma alapján kimutatott különbözete meghaladja a külön jogszabály alapján elszámolható többletet."

81. § (1) A Jöt. 17. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

/Az adó fizetésére kötelezett/

"f) a 15. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedő."

(2) A Jöt. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Adófizetésre kötelezett személy továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja, szállítja, felhasználja vagy forgalomba hozza, valamint aki (amely) a 36. § (1) bekezdés n) pontjában megjelölt ásványolaj terméket az ott megjelöltek szerint kínálja, értékesíti vagy felhasználja, továbbá az, aki a 0 adómérték alá tartozó biodízelt a külön jogszabályban foglaltaktól eltérően használja fel. Ha az előbbi cselekményeket az alkalmazott munkakörében eljárva követi el, az adófizetésre kötelezett személynek a munkáltató minősül."

82. § A Jöt. 19. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

/Adóraktári engedélyre olyan személy jogosult,/

"g) aki jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik, illetve ilyen szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztat."

83. § A Jöt. 21. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

/Az adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:/

"j) a jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítvány hiteles másolatát."

84. § A Jöt. 23. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt, amennyiben/

"e) a 19. § (1) bekezdés a), d)-g) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek."

85. § A Jöt. 26. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

/Keretengedélyre az a kérelmező jogosult,/

"f) aki jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik, illetve ilyen szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztat."

86. § A Jöt. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (7)-(9) bekezdés számozása (8)-(10) bekezdésre módosul:

"(7) Az engedély (6) bekezdésben foglaltak szerinti visszavonásáról hozott határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtható."

87. § (1) A Jöt. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével

a) az ellenőrzésre, az adóigazgatási eljárásra, a vámhatósághoz teljesítendő adózói kötelezettségre, továbbá az adó visszaigénylésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Art.-t,

b) a vámtörvényben, illetve az Art.-ben nem szabályozott kérdésekben, továbbá az (1) bekezdés és e bekezdés a) pontja alá nem tartozó más államigazgatási ügyben - az e törvényben foglalt eltéréssel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (továbbiakban: Áe.)

kell megfelelően alkalmazni."

(2) A Jöt. 32. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A vámhatóság határozattal állapítja meg az adót/

"b) a 15. § (1) és (2) bekezdése, illetve a 44. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettség keletkezése esetén;"

(3) A Jöt. 32. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) Amennyiben a vámhatóság által a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, a bankszámlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy (ideértve a jövedéki bírság, a zárjegyhiány /50. § (5) bekezdés/, az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség /63. § (5) bekezdés/ megfizetésére kötelezett személyt is) követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóság illetékes szervét keresi meg."

(4) A Jöt. 32. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

"(19) A vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása esetén - az engedélyezési eljárás és ahhoz kapcsolódóan a hivatalos zár felhelyezése kivételével - a kérelmezőnek szemledíjat kell fizetni, és - ha jogszabály ettől eltérően nem
rendelkezik - meg kell fizetni az eljárás során felmerülő szakértői és más vizsgálati díjat, szállítási, kiszállási és más vizsgálati költségeket (a továbbiakban együtt: költségtérítés). A szemledíjat és a költségtérítést a vámhatóság a vámtörvény végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben foglaltak szerint szabja ki és szedi be."

88. § (1) A Jöt. 36. §-a (1) bekezdésének l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:

/Az ásványolaj adójának mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - :/

"l) a 3824 90 95 99 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a kizárólag növényi olajból észterezéssel előállított termékre (a továbbiakban: biodízel) - amennyiben azt a 41. § (1) bekezdés j) pontja szerinti biodízel adóraktárban állítják elő és a külön jogszabály szerint, zárt rendszerben forgalmazzák - az e bekezdés n) pontjában foglalt eltéréssel 0 Ft/liter, egyébként 85,00 Ft/liter,

m) a 2710 00 74 vámtarifaszámú, az e bekezdés e) pontja alá nem tartozó fűtőolajra 0 Ft/kg, a 2710 00 76, 2710 00 77 és 2710 00 78 vámtarifaszámú, az e bekezdés e) pontja alá nem tartozó fűtőolajra 40 Ft/kg,

n) a 34. § szerinti, de e bekezdés a)-l) pontjában nem említett ásványolajra - a 2710 00 87 vámtarifaszám alá tartozó kétütemű motorolaj kivételével - a belsőégésű motorokhoz motorbenzinként, a motorbenzin adalékaként vagy higítóanyagaként való kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 111,80 Ft/liter, a belsőégésű motorokhoz gázolajként, a gázolaj adalékaként vagy higítóanyagaként, illetve a tüzelőolajként történő kínálás és értékesítés vagy felhasználás esetén 85,00 Ft/liter, a közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált cseppfolyósított gáz esetén 47,90 Ft/kg, gáz halmazállapot esetén 24,50 Ft/nm3, továbbá a külön jogszabály szerint, zárt rendszerben forgalmazott, de a külön jogszabályban foglaltaktól eltérően felhasznált, 0 adómérték alá tartozó biodízel esetén 85,00 Ft/liter."

(2) A Jöt. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke az (1) bekezdés a), b), d), e), l)-n) pontjában meghatározott mérték 20 Ft/literrel, illetve fűtőolaj esetében 20 Ft/kilogrammal, a cseppfolyósított gáz esetén az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott mérték 20 Ft/kilogrammal, gáz halmazállapot esetén az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott mérték 20 Ft/nm3-rel növelt összege, amennyiben a termék nem felel meg a hatályos magyar szabvány, illetve a Magyar Gyógyszerkönyv előírásainak."

89. § A Jöt. 37. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

/Adómentes célú felhasználásnak minősül/

"h) a 2710 00 76, 2710 00 77 és 2710 00 78 vámtarifaszámú fűtőolaj nagy teljesítményű (50 MW feletti) tüzelőberendezésben és energianyerés céljából cementgyárban való felhasználása, feltéve, hogy a felhasználó teljesíteni tudja a környezetvédelmi jogszabályokban foglalt, a füstgáz kéntartalmára vonatkozó kibocsátási határértékeket, és ezt a teljesítményt a környezetvédelmi hatóság igazolja."

90. § A Jöt. a következő 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. § (1) A kőolajfinomító adóraktár engedélyese visszaigényelheti vagy fizetendő adójából levonhatja a 36. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt, szabadforgalomba bocsátott motorbenzinben lévő, kizárólag bioetanol alapon gyártott ETBE mennyiségére a (2) bekezdés szerint jutó adót.

(2) Visszaigényelhető vagy levonható adóként a kőolajfinomító adóraktárból szabadforgalomba bocsátott motorbenzin mennyiségében igazoltan kimutatott, de legfeljebb 15 százalék ETBE tartalom literben kifejezett mennyisége 48 századrészének és a 36. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértéknek a szorzataként számított összeg vehető figyelembe.

(3) Az adóvisszaigénylés vagy -levonás a motorbenzinnek a kőolajfinomító adóraktárból történő szabadforgalomba bocsátása napjától esedékes.

(4) Az adóvisszaigénylés vagy -levonás jogosultságát a motorbenzin ETBE tartalmának a külön jogszabály rendelkezései szerinti igazolásával, a bioetanol ETBE előállításához történt felhasználását igazoló belső bizonylattal, és a bioetanolról vezetett külön termékmérleg-nyilvántartással kell dokumentálni, alátámasztani."

91. § (1) A Jöt. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 2208 20 vámtarifaszám alá tartozó borpárlat, a 2208 90 33, 2208 90 38, 2208 90 41, 2208 90 45, 2208 90 48, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcspálinka (a továbbiakban együtt: pálinka) adója hektoliterfokonként 1670 forint."

(2) A Jöt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szeszfőzdében bérfőzés keretében előállított pálinka (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy bérfőzető részére hektoliterfokonként évente legfeljebb 50 hektoliterfok mennyiségig 770 forint, 50 hektoliterfok felett 1670 forint."

92. § (1) A Jöt. 44. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

/A 8-17. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérően a bérfőzött pálinka utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha/

"b) a szeszfőzde a terméket még nem adta át a bérfőzetőnek, de az adó összege elérte az 500 ezer forintot, vagy

c) a külön jogszabály szerinti elszámolási időszak (a továbbiakban: elszámolási időszak) utolsó napján a szeszfőzdében a bérfőzető által még el nem szállított bérfőzött pálinka található;

d) a vámhatóság által a külön jogszabály szerint megállapított, az elszámolási időszakban gyártott mennyiség meghaladja a szeszfőzde nyilvántartásában kimutatott gyártott mennyiséget."

(2) A Jöt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó alanya az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében a bérfőzető, az (1) bekezdés d) pontja esetében a szeszfőzde engedélyese. A bérfőzető az adót készpénzben fizeti meg a részére átadott, vagy a részére előállított és az (1) bekezdés b), c) pontja szerint elszámolt pálinka után."

93. § (1) A Jöt. 45. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett bérfőzési szeszadót az 500 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon banki átutalással befizeti a vámhatóság bérfőzési szeszadó számlájára."

(2) A Jöt. 45. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A 44. § (1) bekezdésének d) pontja szerint megállapított különbözetre a 43. § (3) bekezdése szerinti adómértékkel számított adót kell megfizetni."

94. § (1) A Jöt. 49. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Alkoholtermék adóraktári engedély/

"d) a 2208 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék önálló palackozását végző palackozó üzemre (a továbbiakban: szeszpalackozó),"

/adható./

(2) A Jöt. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére és az etanol üzemre a jövedéki biztosítékot legalább 1 millió forint, a szeszfőzdére legalább 10 millió forint értékben kell nyújtani. A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzde jövedéki biztosítékát a 43. § (4) bekezdésében foglalt alacsonyabb adómérték alapulvételével kell megállapítani."

(3) A Jöt. 49. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:

"(6) Az adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) alkoholtermék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben az alkoholterméket megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes."

95. § (1) A Jöt. 50. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az alkoholtermék - a (2) bekezdés a) és c) pontja kivételével - 2 liter űrtartalmat el nem érő göngyölegben palackozva bocsátható szabadforgalomba."

(2) A Jöt. 50. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az alkoholtermék reklám, kiállítás céljából, valamint alkalmi, eseti kereskedelmi forgalmazásra 2 liter vagy annál nagyobb űrtartalmú göngyölegben való forgalmazását az adóraktár vagy az importáló kérelmére, meghatározott mennyiségben, a palackok külön sorszámozása esetén a vámhatóság engedélyezheti."

96. § A Jöt. 57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) pezsgő általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a pezsgőt megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes."

97. § A Jöt. 59. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Az adó mértéke/

"a) a habzó köztes alkoholtermékre literenként 115,00 forint,"

98. § A Jöt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. § (1) E törvény alkalmazásában dohánygyártmány

a) a dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas, és e bekezdés szerint nem minősül szivarnak vagy szivarkának, továbbá az a dohányrúd, amelyet egy egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe tolnak, vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek (a továbbiakban együtt: cigaretta),

b) a dohányrúd, amely teljes egészében természetes dohányból készült,

c) a dohányrúd természetes dohányból készült borítékkal,

d) a dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket. A burok és a boríték dohányfóliából készült és egy termék tömege - a filter és a szopóka nélkül - nem lehet kevesebb 1,2 g-nál és a borítékot a dohányrúd hossztengelyével minimum 30 fokos hegyes szöget bezáróan, spirálisan tekerték fel,

e) a dohányrúd kocsányozott kevert töltettel és a szivar szokásos színével megegyező dohányfóliából készült külső borítékkal, amely teljesen befedi a terméket, beleértve a filtert is amennyiben van, kivéve a szopókával ellátott terméket, ahol a külső boríték nem fedi a szopókát. Egy termék tömege - filter vagy szopóka nélkül - nem kevesebb 2,3 g-nál és a kerülete a dohányrúd hosszának legalább egyharmadán nem kevesebb 34 mm-nél (a továbbiakban a b)-e) pont együtt: szivar, szivarka),

f) olyan, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat, amelyben a dohányrészecskék tömegének több mint 25 százaléka kisebb, mint 1 milliméter szélességűre vágott (a továbbiakban: finomra vágott fogyasztási dohány),

g) az f) pont alá nem tartozó, további ipari feldolgozás nélkül dohányzásra alkalmas kész dohányvágat (továbbiakban: egyéb fogyasztási dohány) [a továbbiakban az f) és g) pont együtt: fogyasztási dohány].

(2) Kész dohányvágat alatt olyan dohánygyártmányt kell érteni, amely pipadohány esetében pipában történő elszívásra, cigaretta dohány esetében kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál."

99. § A Jöt. 64. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A dohánygyártmány adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) dohánygyártmány adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a dohánygyártmányt az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga megsemmisítés esetén az adójegy és a dohánygyártmány megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes. Újrafeldolgozás esetén az adólevonás joga az adójegy megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, továbbá a 31. § (5) bekezdése a) pontjának, illetve (9) bekezdése a) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell."

100. § A Jöt. 68. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

"(5) Nem tekintendő a (2) bekezdés 1. pontjának a)-c) alpontja és 2. pontja alá tartozó tevékenységnek a felhasználásra beszerzett, de ezt követően igazoltan feleslegessé vált ásványolajtermék vámhatósági felügyelet mellett történő nem rendszeres értékesítése."

101. §  A Jöt. 69. §-a kiegészül a következő (13) bekezdéssel, és egyidejűleg a jelenlegi (13)-(16) bekezdés számozása (14)-(17) bekezdésre változik:

"(13) A jövedéki engedély megszűnik, ha

a) a jövedéki engedélyes természetes személy meghal, kivéve, ha özvegye vagy örököse a kereskedelmi, export-import tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;

b) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;

c) az engedélyt visszaadják;

d) az engedélyt a vámhatóság visszavonja."

102. § A Jöt. 71. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A jövedéki engedélyes kereskedő a raktárhelyiségét, illetve tárolótartálya telephelyét nem jövedéki engedélyes kereskedelmi elárusítóhelyként akkor használhatja, ha/

"b) a nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenysége keretében a jövedéki terméket - ha törvény másként nem rendelkezik - a 72. § (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiség elérése esetén olyan számla, vagy egyszerűsített számla kibocsátásával értékesíti, amely az áfa törvényben előírt adatokon kívül a "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas" szöveget tartalmazza;"

103. § A Jöt. 72. §-a (11) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek/

"a) az ásványolaj terméknek motorbenzinből a gépjármű üzemanyagtartályán kívül 40 litert, egyéb benzinből 20 litert, petróleumból 50 litert, gázolajból a gépjármű és erőgép üzemanyagtartályán kívül 100 litert, tüzelőolajból 3500 litert, kenőolajból és adalékanyagból 10 kilogrammot, fűtőolajból 50 litert, biodízelből 100 litert,"

/meghaladó mennyisége minősül./

104. § A Jöt. 75. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az e törvény hatálya alá tartozó személyre az e törvényben és a végrehajtási rendeletekben előírt kötelezettségének - a 74. § és e § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezménnyel nem járó - egyéb megsértése, elmulasztása esetén legfeljebb 500 ezer - egyszerűsített adóraktár esetében legfeljebb 50 ezer - forint mulasztási bírságot lehet kivetni."

105. § (1) A Jöt. 76. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

/Az (1) bekezdés alá tartozónak kell tekinteni/

"e) a vámmentesen vámkezelt zárjegy nélküli alkoholterméket, valamint az adójegy nélküli dohánygyártmányt, amennyiben azt értékesítik,

f) azt a 0 adómérték alá tartozó biodízelt, amelyet nem a külön jogszabályban meghatározottak szerint használnak fel (a továbbiakban az a)-f) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék)."

(2) A Jöt. 76. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az alkalmazott által munkakörében elkövetett cselekmény után a jövedéki bírságot a munkáltató köteles megfizetni."

106. § A Jöt. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt intézkedést, amennyiben a jövedéki termék mennyisége, amelyre az (1) bekezdésben említett jogsértést elkövették, nem éri el a 72. § (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve az üzemanyagok esetében az 500 litert. Az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep esetében a vámhatóság továbbá mérlegelheti az (1) bekezdésben foglalt intézkedés alkalmazását, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás, kiskereskedelmi tárolótelep jövedéki termékkészletének ellenőrzése során megállapított, a külön jogszabály szerint el nem számolható üzemanyag többlet mennyisége termékenként nem haladja meg az 1000 litert."

107. § A Jöt. a következő 81. §-sal egészül ki:

"81. § (1) A vámhatóság a jövedéki ügyben folytatott eljárása során a tényállás tisztázása, továbbá az e törvény szerinti elkobzás érvényesítése érdekében lefoglalást rendelhet el.

(2) A vámhatóság

a) az adózás alól elvont jövedéki terméket,

b) a jogosulatlanul előállított cukorcefrét és abból előállított terméket,

c) a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt bort (e §, valamint a 81/A. § alkalmazásában az a)-c) pontokban meghatározottak a továbbiakban: termékek),

d) a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett zárjegyet, adójegyet (e §, valamint a 81/A. § alkalmazásában a továbbiakban: zárjegy),

e) a jogosulatlanul előállított vagy birtokolt desztilláló berendezést, a dohánygyártmány előállítására alkalmas gépet és egyéb eszközt,

f) a termékek, a zárjegy előállítására használt eszközt, valamint

g) a termékek, a zárjegy felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt (e fejezet alkalmazásában az e)-g) pontokban meghatározottak a továbbiakban: eszközök) - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel -

lefoglalja.

(3) A vámhatóság a (2) bekezdésben foglaltakon túl lefoglalhat bármely dolgot - az élő állat kivételével -, amelyre az eljárásban, mint tárgyi bizonyítási eszközre szükség van.

(4) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha

a) a termékek mennyisége nem haladja meg a 72. § (11) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, illetve a zárjegy mennyisége a 100 darabot, és

b) a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást az eszközön nem végeztek, továbbá

c) a jövedéki jogsértésért felelős személy a jogsértést első ízben követte el.

(5) A vámhatóság a lefoglalásról határozatban rendelkezik. A lefoglalást elrendelő határozattal szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál. A kifogást a felettes szerv a benyújtástól számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(6) A lefoglalást határozattal meg kell szüntetni

a) a (3) bekezdés alapján lefoglalt dologra, ha arra a jövedéki eljárás eredményes lefolytatása érdekében már nincs szükség,

b) a termékekre, a zárjegyre és az eszközre, ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jövedéki bírságot nem állapítanak meg,

c) a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközre, ha a jövedéki ügyben hozott határozatban jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőre vagy amennyiben részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, az abban foglaltak szerint megfizették.

(7) A lefoglalt termék, dolog és eszköz annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta.

(8) A lefoglalt termékek azonosítását (fajtáját, minőségét) kétség esetén szakértői vizsgálattal kell megállapítani.

(9) A lefoglalt termékek, zárjegy, dolog és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, valamint a (8) bekezdés szerinti szakértői vizsgálat díjával kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha jogerősen végrehajtható jövedéki bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(10) A lefoglalt termékeknek, zárjegynek, dolognak és eszköznek a vámhatóság által üzemeltetett raktárban történő tárolása esetén a vámtörvény és végrehajtási rendelete vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Egyéb raktárban történő tárolás esetén a raktárüzemeltető által szokásosan felszámított díjtétel az irányadó.

(11) A vámhatóságnak az Art. 66/B. § (3), (5)-(7) bekezdésének rendelkezéseit is megfelelően alkalmaznia kell azzal, hogy az Art. 66/B. § (6) bekezdése szerinti őrizetben hagyás nem alkalmazható, ha az az eljárás eredményességét veszélyezteti."

108. § A Jöt. a következő 81/A. §-sal egészül ki:

"81/A. § (1) A lefoglalt termékeket, zárjegyet, továbbá a 81. § (2) bekezdésének e)-f) pontjában említett eszközt el kell kobozni, ha a jövedéki ügyben jogerősen jövedéki bírság kerül kiszabásra.

(2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt a (3) bekezdésben foglaltakra tekintet nélkül el kell kobozni, ha azon a jövedéki törvénysértés elkövetését célzó átalakítást végeztek.

(3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt el kell kobozni, ha a jogerősen kiszabott adót, jövedéki bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján - nem engedélyeztek.

(4) A (3) bekezdés szerinti elkobzásnak nincs helye, ha a jövedéki ügyben jogerősen kiszabott jövedéki bírság nem a felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz tulajdonosát terheli.

(5) Az elkobzásról a (3) bekezdés esetén a fizetési kötelezettség teljesítésének elmaradását megállapító, illetve amennyiben a jövedéki jogsértés elkövetője ismeretlen, az eljárást megszüntető határozatban kell rendelkezni.

(6) Amennyiben a lefoglalt termék és eszköz vámáru, elkobzásukra is e törvény rendelkezései az irányadóak.

(7) Az elkobzott termékek, zárjegyek és eszközök közül

a) az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény hatálya alá tartozó terméket, a cukorcefrét és az abból előállított terméket, továbbá a külön jogszabályban meghatározott eljárástól eltérően előállított vagy kezelt bort meg kell semmisíteni;

b) a zárjegyet és a 81. § (2) bekezdés e)-f) pontjában említett eszközöket meg kell semmisíteni;

c) az a) és b) pontba nem tartozó egyéb elkobzott termék és eszköz esetén a vámhatóság intézkedik azoknak az állam javára történő értékesítéséről, illetve eredménytelenség esetén azt is meg kell semmisíteni;

d) azokat a termékeket, amelyek értékesítése valamely szellemi tulajdonjogot sértene, meg kell semmisíteni."

109. § A Jöt. 89. §-a (1) bekezdése a) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg

a) a mezőgazdasági termékek előállításához a külterületi szántó, kert, gyümölcsös, gyep, halastó és erdőművelési ágakban a külön jogszabály szerint nyilvántartásba vett mezőgazdasági felhasználó részére hektáronként, a szarvasmarha tenyésztéséhez a tehén éves átlaglétszámára vetítve a gázolaj jövedéki adója 80 százalékának - az igény benyújtásának napjától számított 30 napon belüli - visszatérítését, a visszatérítés feltételeit és szabályait,/

"1. a szántó művelési ágban 95 liter/ha/év,"

/mértékig terjedően;/

VI. Fejezet

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosítása

110. § (1) A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 1. §-ának 1., 13., 14. és 29. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/E törvény alkalmazásában/

"1/a. személy: a természetes személy és a szervezet;

1/b. szervezet: jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint a Polgári Törvénykönyvben elismert valamennyi szervezeti forma. Az egyéni vállalkozóra - e minőségében - e törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazásakor a szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

1/c. letelepedett személy: az olyan természetes személy, akinek állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve az olyan szervezet, amelynek a Magyar Köztársaság területén bejegyzett, vagy nyilvántartásba vett székhelye, központja vagy állandó üzleti vállalkozása van."

"13. vámellenőrzés módjai: az árunyilatkozat és mellékletei megvizsgálása, az áru megvizsgálása, dokumentumok meglétének és hitelességének megvizsgálása, illetőleg igazolása, közlekedési eszközök átvizsgálása, a természetes személy és az általa szállított poggyász és egyéb tárgy megvizsgálása, áru/vámáru vizsgálata, vállalkozások főkönyvi és egyéb nyilvántartásainak megvizsgálása, valamint más hasonló cselekmény végzése, amelyek az áruk behozatalát és kivitelét szabályozó jogszabályi rendelkezések érvényesítését célozzák;

14. áru/vámáru: a vámhatáron át behozott, vagy kivitelre kerülő minden olyan dolog, ami a Kereskedelmi Vámtarifába besorolható, és amely vámjogi státusza szerint lehet belföldi áru, illetve vámáru. Kivételt képeznek az áruk nemzetközi forgalmának nem minősülő dolgok (így különösen: a diplomáciai és nemzetközi kötelezettségvállalás alapján átvett és átadásra kerülő, diplomáciai pecséttel ellátott információt hordozó futárpostai küldemények, a hitelintézetek részére érkező és/vagy azok által kivitt forgalomban lévő bankjegyek, fizetőeszközül szolgáló érmék, csekkek, váltók);"

"29. bevándorló: a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 18-23. §-ai hatálya alá tartozó személy;"

(2) A Vámtv. 1. §-a 40. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) futárposta: amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az olyan helyi vagy országos, garantált kézbesítési idejű postai szolgáltatás, melynek teljesítése a küldemény személyes átvételétől annak kézbesítéséig egy - résztevékenységekre nem bontható - technológiai folyamatban valósul meg;"

(3) A Vámtv. 1. §-ának 43. pontja a következő e) alponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában

43. az áru/vámáru felett rendelkezésre jogosult:/

"e) a közvetett képviselő;"

(4) A Vámtv. 1. §-ának 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. ügyfél: a vámigazgatási eljárásban az áru/vámáru felett rendelkezésre jogosult, továbbá mindazon személy, akit a vámjogszabályok szerint jogok illetnek meg, és/vagy kötelezettségek terhelnek. Ügyfélnek kell tekinteni továbbá e feladata ellátása során a vagyonfelügyelőt, a felszámolót, és a végelszámolót is;"

(5) A Vámtv. 1. §-a a következő 48. ponttal egészül ki:

"48. vámszámla: a közvetett képviselő által bármely kereskedelmi banknál nyitott olyan pénzforgalmi számla, amelyre a vámteher fedezete kerül befizetésre és amelyről kizárólag a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt államháztartási számlákra történhet kifizetés. A vámszámlán lévő összegre a Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervének lekérdezési és kizárólagos rendelkezési jogot kell biztosítani."

111. § A Vámtv. 7. §-a (2) bekezdésének a), d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és egyidejűleg a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

/A vámbiztosíték - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az annak nyújtására kötelezett választása szerint lehet:/

"a) kettő millió forint összegig készpénz, átutalási postautalvány, banki átutalás, hitelintézeti bankkártya, vagy"

"d) a vámhatóság által feljogosított szervezet kezességvállalása, vagy

e) belföldi székhelyű biztosító intézettel kötött, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő biztosítási szerződés, vagy

f) vámteher fizetés céljára nyitott, kereskedelmi banknál vezetett vámszámlán rendelkezésre álló leköthető összeg."

112. § (1) A Vámtv. 8. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

/Egyedi vámbiztosítékot kell nyújtani:/

"k) a közvetett képviselő útján a belföldi forgalom számára történő vámkezelésnél kiszabott vámteher fedezetére a 7. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően."

(2) A Vámtv. 8. §-a (4) bekezdése a) pontjának első mondata és az f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Tevékenységi biztosítékot kell nyújtani:/

"a) a vámszabadterület engedélyezéséhez, valamint a gazdasági vámeljárások - az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt, továbbá a 9. §-a (2) bekezdésének a) és e)-h) pontjában meghatározott kivétellel történő - engedélyezéséhez az azonos vámeljárás alatt álló vámáruk, illetve előfinanszírozott áruk vámteher összegének 8 %-a erejéig az adott vámeljárás időtartamára."

"f) a Tranzitegyezmény szerinti összkezesség, valamint egyedi garanciajegy forgalmazására vonatkozó engedély kiadásához a Tranzitegyezményben meghatározott összegben."

113. § (1) A Vámtv. 9. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Mentes a vámteher biztosítása alól, vagy biztosítottnak kell tekinteni:/

"c) az e törvény 3. számú melléklete szerinti vámáruk ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonása, továbbá az alakiság nélkül vámigazgatási eljárás alá vont vámáru,"

(2) A Vámtv. 9. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/Az (1) bekezdésben foglaltakon túl mentes a tevékenységi biztosíték nyújtása alól, vagy biztosítottnak kell tekinteni:/

"b) minden egyszerűsített, illetve könnyített módon engedélyezett gazdasági vámeljárás,"

"d) a belföldi forgalom számára történő vámeljárás egyszerűsített engedéllyel, ha a vámeljárást kérő halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik,"

(3) A Vámtv. 9. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

/Az (1) bekezdésben foglaltakon túl mentes a tevékenységi biztosíték nyújtása alól, vagy biztosítottnak kell tekinteni:/

"i) a közvetett képviselő halasztott vámfizetési engedélye, amennyiben a vámbiztosítékot az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének f) pontjában rögzített vámszámlán lekötött formában nyújtja."

114. § A Vámtv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vámáru vámértékeként bevallott összeget a vámhatóság vizsgálni köteles. Amennyiben a bevallott vámérték a vámhatóság nyilvántartásában szereplő összehasonlító értéknél 20 %-ot - a Kereskedelmi Vámtarifa 1-24. Árucsoportjába tartozó termékeknél 5 %-ot - meghaladó mértékben alacsonyabb, vagy az egyszerűsített eljárás során a vámkezelést kérő jelzi, hogy a bevallott vámérték nem tekinthető véglegesnek, a vámhivatal a vámkezelést csak akkor végzi el és a vámárut akkor adja ki, ha a vámfizetésre kötelezett vagy közvetlen képviselője a bevallott vámérték és a vámhatóság nyilvántartásában szereplő összehasonlító érték különbözetének figyelembevételével megállapított vámteher különbözetre vámbiztosítékot nyújt. Ilyen esetben a bevallott vámértéket a vizsgálat befejezéséig - a WTO Vámértékegyezmény 13. Cikke alapján - ideiglenesnek kell tekinteni."

115. § A Vámtv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nem kereskedelmi jellegű vámáru után fizetendő vám alapja a vámárunak külföldön kifizetett vagy fizetendő ára az értékesítési országban hatályban lévő rendelkezések szerint levonható vagy visszatéríthető adó levonása után, amennyiben az adó mértéke a benyújtott számlán szereplő adatokból megállapítható. Ha a vámfizetésre kötelezett, illetve a közvetlen képviselő a vámkezeléshez számlát nem tud benyújtani, értéknyilatkozatot tehet. Amennyiben a vámfizetésre kötelezett vagy a közvetlen képviselő értéknyilatkozatot sem tud tenni, a fizetendő vámteher alapját a vámáruhoz legjobban hasonló árunak a vámmal és belföldi adókkal csökkentett, a vámhatóság nyilvántartásában szereplő átlagos belföldi fogyasztói árának alapulvételével a vámhatóság állapítja meg, szükség esetén szakértői vélemény alapján. A használt vámáru belföldi árának megállapításánál a használtság mértékét is figyelembe kell venni."

116. § A Vámtv. 47. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Tevékenységi engedélyezési eljárásra - ha e törvény vagy végrehajtási rendelete eltérően nem rendelkezik - az a vámhatóság illetékes, amelynek területén a kérelmezett tevékenységet gyakorolni kívánják."

117. § A Vámtv. a következő címmel és a cím utáni 50/A. §-sal egészül ki:

"Képviselet

50/A. § (1) Az e törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak betartásával bárki képviselőt bízhat meg a vámeljárásokban, a vámjogszabályok által megállapított egyéb tevékenységekben, illetve a vámigazgatási eljárásban történő közreműködésre.

(2) A képviselet lehet:

a) közvetlen, amikor a képviselő a megbízója nevében és javára, vagy

b) közvetett, amikor a képviselő saját nevében, de megbízója megbízásából

jár el.

Közvetett képviseletet csak az e törvény 203. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervezet láthat el.

(3) A képviselőnek - az árutovábbításra, az ideiglenes behozatalra irányuló, valamint a nem kereskedelmi jellegű forgalom szabályai szerint kért vámkezelési kérelem kivételével - a Magyar Köztársaság területén letelepedett személynek kell lennie.

(4) A képviselőnek nyilatkoznia kell az alábbiakról:

a) a képviselt személy megbízásából jár el,

b) megbízása közvetlen, vagy közvetett képviseletre jogosítja fel,

c) a képviselet milyen eljárási cselekmények elvégzésére és milyen időtartamra szól.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilatkozat, vagy megbízás hiányában fellépő személyt úgy kell tekinteni, mint aki a saját nevében és javára cselekszik.

(6) A képviselő a képviseleti jogosultságát köteles a vámhatóság felhívására hitelt érdemlően igazolni."

118. § A Vámtv. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az áru/vámáru vámkezelése - ha e törvény másként nem rendelkezik - erre irányuló kérelem alapján történhet. A kérelmet az áruval/vámáruval rendelkezni jogosult személyesen vagy közvetlen képviselője útján (a továbbiakban együtt: vámkezelést kérő) köteles benyújtani."

119. § A Vámtv. 52. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Szóbeli árunyilatkozatot természetes személy a nem kereskedelmi jellegű áru/vámáru forgalmában vám- és engedélymentesen vagy vámjegy kiállításával vámfizetési kötelezettséggel behozható és kivihető nem kereskedelmi mennyiségű árukról, a szervezet az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott esetekben és feltételek mellett adhat. A szóbeli árunyilatkozatot a vámkezeléshez szükséges adatok bejelentésével lehet adni. A vámjegy alkalmazása esetén az árura vonatkozó adatok meghatározása általános is lehet."

120. § A Vámtv. 54. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A vámhatóság egyszerűsített vámeljárást annak a vámkezelést kérőnek engedélyez:/

"a) amely a Magyar Köztársaság területén letelepedett szervezet,"

121. § A Vámtv. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Vámraktár üzemeltetési engedély vámszempontból megbízható letelepedett szervezet részére adható."

122. § (1) A Vámtv. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az aktív feldolgozást az illetékes vámhivatal annak a szervezetnek engedélyezi, amely a feldolgozást maga végzi, illetve mással elvégezteti."

(2) A Vámtv. 73. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/Az engedélyt írásbeli kérelemre - normál eljárásban akkor kell kiadni, ha:/

"a) a kérelmező letelepedett és vámszempontból megbízható szervezet,"

"d) amennyiben az aktív feldolgozás helyettesítő áru felhasználásával történt, a helyettesítő árura vonatkozó feltételeket igazolják,"

123. § A Vámtv. 74. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben az elszámolás a (4) bekezdésben foglalt határidő eltelte után sem történik meg, a vámkezelést végző vámhivatal intézkedik a még ki nem szabott vámteher, a 142/A. § szerinti kompenzációs kamat, valamint a vámigazgatási bírság kiszabásáról és beszedéséről és/vagy jogellenes forgalomba hozatal esetén az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazásáról, és ezen intézkedéseiről három munkanapon belül tájékoztatja az engedélyező vámhivatalt."

124. § A Vámtv. 78/C. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti elszámolás nem történik meg, az illetékes vámhivatal hivatalból haladéktalanul intézkedik a még ki nem szabott vámteher és a 142/A. § szerinti kiegyenlítő kamat, valamint a vámigazgatási bírság kiszabása, közlése és beszedése iránt."

125. § A Vámtv. 80. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A belföldi forgalom számára vámkezelt vámárut ki kell adni, ha:/

"a) a kiszabott vámterhet megfizették, vagy arra a vámbiztosítékot az e törvény 7. §-a (2) bekezdésének a) vagy f) pontja szerint nyújtották, továbbá, ha a vámterhet e törvény, vagy más jogszabály alapján megfizetni nem kell, illetve annak megfizetésére halasztott vámfizetést, fizetéshalasztást, vagy részletfizetést engedélyeztek, vagy megfizetésére e törvény, vagy végrehajtási rendelete eltérő szabályokat állapít meg."

126. § A Vámtv. 82. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege, valamint c) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feldolgozáshoz az illetékes vámhivatal az engedélyt írásbeli kérelemre akkor adja ki, ha"

"c) a kérelmező a Magyar Köztársaság területén letelepedett szervezet,"

"g) a kérelmező eleget tesz az illetékes minisztérium által elvégzett gazdasági teszt követelményeinek,"

127. § A Vámtv. 88. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege, valamint b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A passzív feldolgozásra vonatkozó engedélyt - normál eljárásban - a vámhivatal akkor adja ki, ha"

"b) az árut passzív feldolgozási céllal kivinni szándékozó a Magyar Köztársaság területén letelepedett és vámszempontból megbízható személy,"

128. § A Vámtv. 90. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Vámszabad terület engedélyezésére irányuló eljárás a Magyar Köztársaság területén letelepedett szervezet kérelmére folytatható le (a továbbiakban: üzemeltető), amely a vámszabad terület kialakítására, továbbá a vámellenőrzés és a statisztikai megfigyelés feltételeinek biztosítására vonatkozó előírásokat teljesíti és"

129. § A Vámtv. a következő címmel és a cím utáni 94/A-94/D. §-sal egészül ki:

"Vámszabad területek és vámszabad raktárak

94/A. § (1) A vámszabad terület és a vámszabad raktár a vámterület része, vagy ezen a területen elhelyezett és a vámterület többi részétől elkülönített épületek, telephelyek, melyekben:

a) a vámárut a behozatali vámok és a kereskedelempolitikai intézkedések szempontjából úgy tekintik, mintha nem lenne a vámterületen, feltéve hogy nem került a belföldi forgalom számára vámkezelésre, nincs más vámeljárás alatt vagy nem használják fel vagy el azt a vámjogszabályban előírt feltételektől eltérően,

b) arra az árura, amelyre vonatkozóan ilyen rendelkezést léptettek életbe a különleges területeket szabályozó jogszabályokban, azok az intézkedések alkalmazhatók, amelyek általában az áru kivitelével kapcsolatosak.

(2) A vámterület kijelölt részein engedélyezhető vámszabad terület vagy vámszabad raktár létesítése. Meg kell határozni, hogy az egyes vámszabad területhez mely földrajzi terület tartozik. A vámszabad raktárakként kijelölni kívánt épületeket is jóvá kell hagyni. A vámszabad területnek körülkerítettnek kell lennie, és meg kell határozni mind a vámszabad területek, mind pedig a vámszabad raktárak bejáratait és kijáratait. A vámszabad területen a vámhatóság előzetes jóváhagyása szükséges az épületek megépítéséhez.

(3) A vámszabad terület és vámszabad raktár területe, továbbá - a (4) bekezdésnek megfelelően kijelölt vámszabad területek kivételével - a bejáratai és a kijáratai a vámhatóság ellenőrzése alatt állnak. A vámszabad területre vagy a vámszabad raktárba belépő vagy ezeket elhagyó természetes személyek és a szállító eszközök vámellenőrzés alá vonhatók. A vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő belépés megtagadható olyan személyek esetében, akik nem adnak meg minden garanciát az e törvényben előírt szabályok betartására. A vámhatóság ellenőrizheti a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba belépő, azokat elhagyó vagy az ottmaradó árukat. Az ilyen ellenőrzések végrehajtásának lehetővé tételére a belépő vagy kilépő árut kísérő fuvarokmány egy példányát a vámhatóság által kijelölt személynek a vámhatóság részére át kell adnia vagy meg kell azt őriznie annak érdekében, hogy az szükség esetén a hatóság rendelkezésére álljon, és egyúttal az árut a vámhatóság számára elérhetővé kell tennie.

(4) A vámhatóság kijelölhet olyan vámszabad területet is, ahol a vámellenőrzést és az alakiságokat el kell végezni, és a vámtartozással kapcsolatos rendelkezéseket a vámraktározási eljárások követelményeinek megfelelően alkalmazni kell.

94/B. § (1) A vámszabad területen vagy vámszabad raktárban vámáru és áru is elhelyezhető.

(2) A vámhatóság megkövetelheti, hogy azt az árut, amely veszélyt jelent, vagy esetlegesen szennyezhet más árut, illetve amely más okok miatt különleges kezelést igényel, kifejezetten azok tárolásához, kezeléséhez felszerelt épületekbe helyezzék el.

(3) A vámhatóság ellenőrzési jogosultságának és kötelezettségének sérelme nélkül a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba beszállított árut nem kell bemutatni, és vámárunyilatkozatot sem kell benyújtani.

(4) Az árut/vámárut csak akkor kell bemutatni, és az előírt vámalakiságok mellett elvégezni a vámeljárást, ha:

a) az a vámszabad raktárba vagy vámszabad területre történő belépéskor lezárul, kivéve, ha az adott vámeljárás lehetővé teszi, hogy az árut ne mutassák be;

b) a behozatali vámok visszatérítésére vagy a fizetés alóli mentességre vonatkozó határozat felhatalmazása alapján helyezték el vámszabad területen vagy vámszabad raktárban;

c) az e törvény 94/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelel.

(5) A vámhatóság megkövetelheti, hogy értesítsék a vámhivatalt azokról az árukról, amelyekre kiviteli vám szabható ki vagy más kiviteli rendelkezések hatálya alá tartoznak.

(6) Az érintett fél kérésére a vámhatóság igazolja a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban elhelyezett áruk vámjogi státuszát.

94/C. § (1) Az áru/vámáru a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - korlátlan ideig tárolható.

(2) A kivitelre kerülő és a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó áruk esetében - a bizottsági eljárásnak megfelelően - külön határidőket lehet előírni.

(3) A vámszabad területen vagy vámszabad raktárban - a vámhatóság előzetes értesítése után - bármilyen ipari, kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenység engedélyezhető az e törvényben megállapított feltételek mellett.

(4) A vámhatóság a (3) bekezdésben hivatkozott tevékenységre tiltásokat vagy korlátozásokat írhat elő, amennyiben azt az érintett áru/vámáru jellege vagy a vámfelügyelet érdeke megköveteli.

(5) A vámhatóság megtilthatja, hogy vámszabad területen vagy vámszabad raktárban olyan személyek folytassanak tevékenységet, akik nem biztosítják a szükséges garanciákat az e törvényben megállapított rendelkezések betartására.

(6) Vámszabad területen vagy vámszabad raktárban elhelyezett vámáruk, miközben vámszabad területen vagy vámszabad raktárban maradnak:

a) szabad forgalomba bocsáthatók az abban az eljárásban és az e törvény 71. §-ának (1)-(2) bekezdésében megállapított feltételek mellett;

b) engedélyezés nélkül keresztülmehetnek állagmegóváson, valamint szokásos kezelésen;

c) aktív feldolgozási eljárás alá vonhatók az abban az eljárásban megállapított feltételek mellett;

d) vámfelügyelet alatti feldolgozási eljárás alá vonhatók az abban az eljárásban megállapított feltételek mellett;

e) ideiglenes behozatali eljárás alá vonhatók az abban megállapított feltételek mellett;

f) az államnak felajánlhatók;

g) megsemmisíthetők, feltéve, hogy az érintett személy minden olyan információt megad a vámhatóságnak, amelyeket az szükségesnek ítél.

Ha az árukat a c), d) vagy e) pontban hivatkozott valamelyik eljárás alá vonják, a vámfelügyelet általános szabályai az irányadók.

(7) A közös agrárpolitika hatálya alá tartozó kivitelre kerülő áru tekintetében kizárólag az ezekre az árukra vonatkozó kezelési formák alkalmazhatók, melyek külön engedély nélkül végezhetők.

(8) Ha a (6) és (7) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazzák, a vámárut és a 94/A. § (1) bekezdésének b) pontjában hivatkozott árut vámszabad területen vagy vámszabad raktárban nem használhatják fel vagy el.

(9) A készletekre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül, ahol az érintett eljárás úgy rendelkezik, a (8) bekezdés nem zárja ki az olyan áru használatát vagy felhasználását, amelynek a belföldi forgalom számára, vagy ideiglenes behozatali vámeljárásban történő vámkezelése nem vonja maga után a közös agrárpolitika vagy a kereskedelempolitika hatálya szerinti behozatali vámok vagy intézkedések alkalmazását. Ebben az esetben nincs szükség a belföldi forgalom számára történő vámkezelés vagy az ideiglenes behozatal bejelentésére. Bejelentést kell tenni azonban, ha az árura vámkontingens vagy vámplafon vonatkozik.

(10) Az, aki a vámszabad területen vagy a vámszabad raktárban áru tárolásával, megmunkálásával, feldolgozásával, eladásával vagy vásárlásával járó tevékenységet végez, a vámhatóság által jóváhagyott nyilvántartást köteles vezetni. Az árut/vámárut a belépést követően azonnal be kell jegyezni a raktári nyilvántartásokba. A raktári nyilvántartásokat oly módon kell vezetni, hogy a vámhatóság azonosítani tudja az árut/vámárut és annak mozgásait.

(11) Ha az áru/vámáru vámszabad területen belül átrakásra kerül, az átrakással kapcsolatos okmányokat meg kell őrizni annak érdekében, hogy azok a vámhatóság rendelkezésére álljanak. Az árunak/vámárunak az átrakással kapcsolatos rövid távú tárolása a művelet szerves részének tekintendő.

94/D. § (1) A vámszabad területről vagy a vámszabad raktárból az áru/vámáru kitárolható a vámterületről történő kivitel, vagy a vámterület más részére való átszállítás céljából. A vámáru tekintetében a kitárolást követően az általános szabályok szerint kell eljárni, kivéve ha a vámáru vámeljárás kezdeményezése nélkül tengeri vagy légi úton hagyja el a vámszabad területet vagy vámszabad raktárat.

(2) Ha a vámszabad területen vagy a vámszabad raktárban tárolt vámárura vámteher fizetési kötelezettség keletkezik, és a vámérték meghatározása e törvény 21. §-a szerint történik, amely magában foglalja a beraktározás és az állapotmegőrzés költségeit, akkor ezeket a vámérték megállapításánál nem kell figyelembe venni, amennyiben azok az ügyleti értéken belül elkülöníthetők.

(3) Ha a vámárun a vámszabad területen vagy a vámszabad raktárban történő tárolás ideje alatt szokásos kezelést végeztek, úgy a vámfizetésre kötelezett kérelmére a vámkezelés a vámáru szokásos kezelése előtt fennálló jellege, vámértéke és mennyisége szerint történhet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

(4) A közös agrárpolitika hatálya alá tartozó és vámszabad területre vagy vámszabad raktárba tárolt áru olyan vámeljárás alá vonható, amely következtében a vámhatóság jogosult lesz az ilyen áru kivitelekor általában alkalmazott intézkedésekre.

(5) Ha a külön jogszabályban megállapított határidő lejártáig nem kezdeményezték a vámeljárás alá vonást, vagy a (4) bekezdésben hivatkozott áru a vámterületet nem hagyja el, a vámhatóság a hatáskörébe tartozó intézkedéseket köteles megtenni

(6) Ha az árut/vámárut a vámterület egy másik részére viszik vagy küldik vissza vagy valamilyen vámeljárás alá helyezik, a törvény 94/B. §-ának (6) bekezdésében hivatkozott igazolás használható fel az áru/vámáru vámjogi helyzetének bizonyítékaként.

(7) Ha az áru/vámáru vámjogi helyzete az igazolással vagy valamilyen más módon nem bizonyított, akkor a termék úgy tekintendő, hogy

a) a kiviteli vámok kiszabása, kiviteli engedélyek vagy kiviteli rendelkezések alkalmazása esetében áru;

b) minden más esetben vámáru.

(8) A vámszabad területre és a vámszabad raktárra vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza."

130. § A Vámtv. 109. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Vámmentesek a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletei által a Külügyminisztériumnak küldött hivatalos jellegű küldeményei a Külügyminisztérium által kiállított olyan igazolás alapján, amely szerint a küldemény kizárólag a diplomáciai szolgálat ellátásához szükséges hivatalos használatra szolgáló tárgyakat és berendezéseket tartalmaz."

131. § (1) A Vámtv. 125. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E § alkalmazásában a vámáru felett rendelkezésre jogosult a vámáru tulajdonosa, a tulajdonosi jogállásban nem lévő címzettje, a vámhatóság zálogjogát megelőző zálogjog jogosultja, a közvetett képviselő, valamint az e törvény 50/A. §-a (5) bekezdésében meghatározott személy."

(2) A Vámtv. 125. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

/Vámfizetésre kötelezett:/

"f) közvetett képviselet esetén az is, akinek a megbízásából a képviselő a vámárunyilatkozatot adta."

132. § (1) A Vámtv. 132. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vámterhet a vámfizetésre kötelezett kettő millió forint összeg erejéig készpénzben, vagy átutalási postautalvány felhasználásával, banki átutalással, hitelintézetnél bankkártyával, vagy vámszámláról történő teljesítéssel fizetheti meg. A készpénzzel történő befizetés igazolására a vámhatóság csak az általa kiállított pénzforgalmi bizonylatot, vagy annak tartalmával mindenben megegyező befizetési igazolást fogad el."

(2) A Vámtv. 132. §-a (5) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/A vámszervezet központi szerve - kérelemre - engedélyt adhat ....../

"b) a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban

1. normál eljárásban legalább heti egy, vagy

2. egyszerűsített eljárásban legalább húsz alkalommal, vagy

3. normál és egyszerűsített eljárásban együttesen legalább ötvenkét alkalommal, vagy

4. jogszabály alapján havi elszámolással végzett vámeljárás esetén legalább 10 alkalommal

kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést; és

c) a kérelmező az e törvény 8. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenységi biztosítékot nyújt bankgarancia formájában, vagy e törvény 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján vámszámlán lekötött fedezet formájában nyújtja a vámbiztosítékot;"

133. § A Vámtv. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ellenőrzött szervezet kérelmére az utólagos ellenőrzések után kiszabott vámteherre - a forgalmi adók kivételével - és/vagy a vámigazgatási bírságra az azt kiszabó vámhatóság legfeljebb 12 hónapra részletfizetést, fizetéshalasztást engedélyezhet, amennyiben a szervezet fizetési nehézsége átmeneti jellegű, ezért a vámteher későbbi megfizetése valószínűsíthető és az egyösszegben vagy az azonnal történő megfizetés tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné. A szervezet gazdasági tevékenységének súlyos veszélyeztetése megítélésének feltételeit e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza."

134. § A Vámtv. 135. §-a (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Amennyiben a vámfizetésre kötelezett javára a (3), (5) és (6) bekezdések alapján, továbbá egyéb jogcímen visszafizetési kötelezettség keletkezik, a vámhatóság az összeget a (3) bekezdés szerinti elszámolást, az (5) bekezdés szerinti utólagos átvezetést vagy a (6) bekezdés szerinti elszámolást követően a befizetéstől, egyéb jogcím esetén - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a visszafizetési kötelezettség keletkezésének napjától számított harminc napon belül késedelmi pótlék nélkül fizetheti vissza."

135. § A Vámtv. 137. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés d) 1. pontjában a zárójelben a kötelező alszám és a magyar alszám közé a "KN alszám" kifejezést kell felvenni:

"(1) Amennyiben nemzetközi szerződés vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a befizetett vámterhet - a vámmal együtt fizetett forgalmi adó kivételével - a vámhatóság a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével köteles visszatéríteni, ha"

136. § A Vámtv. 140. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a vámraktározás időtartama alatt az e törvény 78/B. §-ának (1) bekezdésében maghatározott vámteher tekintetében,"

137. § (1) A Vámtv. 141. §-ának (1) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az e törvényben és a törvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló rendeletekben meghatározott,

a) a jelentkezési, árubejelentési, árubemutatási, árunyilatkozat benyújtási,

b) az átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vám elé állításra és a vámkezelésre vonatkozó,

c) más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó, továbbá

d) a vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő

kötelezettségek megszegése és/vagy az ellenőrzés akadályozása esetén az eljáró vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki."

"(8) A vámigazgatási bírságot - a fizetésre kötelezett kérelmére - a kiszabó vámszervezet felettes szerve elengedheti vagy mérsékelheti, ha

a) a fizetésre kötelezettel szemben három éven belül vámigazgatási bírság kiszabására nem került sor és

b) a vámigazgatási bírság megfizetése a fizetésre kötelezett és közeli hozzátartozói megélhetését, kereskedelmi forgalommal kapcsolatban a szervezet tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné;

c) az utólagos ellenőrzés alkalmazásában - az a)-b) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával - a fizetésre kötelezettnek a vizsgálati időszakban nyilvántartott vámigazgatási bírságainak összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámteher összegének hat százalékát."

(2) A Vámtv. 141. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Külön jogszabályban meghatározott, a Vám és Pénzügyőrség hatáskörébe utalt ellenőrzési tevékenység során - amennyiben ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt nem fűz - megállapított szabályszegés miatt az azt feltáró vámhatóság az e törvényben meghatározott vámigazgatási bírságot szabhat ki."

138. § A Vámtv. a következő alcímmel és az alcím utáni 142/A. §-sal egészül ki:

"Kiegyenlítő és kompenzációs kamat

142/A. § (1) Az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont vámáru után a vámkezelés napjától a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjáig a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni az ideiglenes behozatali vámeljárás alá vonáskor - a forgalmi adók kivételével - kiszabott és közölt vámteher után (a továbbiakban: kiegyenlítő kamat). Alakiság nélkül történő vámkezelés esetén a kamatot a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor kiszabott és közölt vámteher alapján kell megállapítani. Ebben az esetben a kamatfizetési kötelezettség kezdő napja a beléptetés napja.

(2) Ha az aktív feldolgozás felfüggesztő vámeljárás alá vont vámáru felhasználásával előállított végtermékkel vagy a változatlan állapotban lévő vámárukkal összefüggésben vámteher fizetési kötelezettség merül fel, a vámáru után az aktív feldolgozásban történő vámkezelés napjától a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjáig a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni a vámeljárás alá vont vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor - a forgalmi adók kivételével - kiszabott vámteher után (a továbbiakban: kompenzációs kamat).

(3) Ha a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámárut a feldolgozási határidő előtt kérik változatlan állapotban a belföldi forgalom számára vámkezelni, a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárásba vonás napjától a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjáig az elszámolás során kiszabott vámteher után a felszámítás napján érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni.

(4) Nem kell kiegyenlítő kamatot fizetni, ha

a) a vámteher összegének megfelelő készpénzbiztosítékot nyújtottak,

b) a vámárut részleges vámmentességgel ideiglenes behozatalban vámkezelik,

c) a kiegyenlítő kamat mértéke esetenként a 20 Euronak az e törvény végrehajtási rendeletének 1. §-a (2) bekezdésében meghatározott módon számított forint ellenértékét nem haladja meg,

d) teljes vámmentességgel történő ideiglenes behozatal esetén a végrehajtási rendeletben megjelölt esetekben.

(5) Nem kell kompenzációs kamatot fizetni, ha

a) vámfizetési kötelezettség megállapodás alapján a Magyarországra irányuló importárukra biztosított kedvezményes elbánás alkalmazásakor keletkezik,

b) az aktív feldolgozás során keletkezett hulladékot és selejtet - a vámjogszabály rendelkezései szerint - megsemmisítik,

c) a végrehajtási rendeletben meghatározott feldolgozási melléktermékeket a belföldi forgalom számára vámkezelik, feltéve, hogy azok arányban állnak a végtermékek exportált mennyiségével,

d) a kompenzációs kamat mértéke esetenként a 20 Euronak az e törvény végrehajtási rendeletének 1. §-a (2) bekezdésében meghatározott módon számított forint ellenértékét nem haladja meg,

e) az aktív feldolgozás engedélyese a belföldi forgalom számára történő vámkezelést kér, és igazolja, hogy az aktív feldolgozás maradéktalan teljesítésének elmaradása neki nem felróható,

f) vámvisszatérítési jogosultság keletkezett, arra az időszakra, amíg a vámterhet a vámhatóság a jogosult számára nem térítette vissza,

g) a vámteher összegének megfelelő készpénzbiztosítékot nyújtottak.

(6) Vámfelügyelet melletti feldolgozás, valamint az aktív feldolgozás felfüggesztő vámeljárás esetén a vámáru hulladéka, mellékterméke vámkezelésekor kamatot felszámítani nem kell."

139. § A Vámtv. 155. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A vámhatóság a vámeljárás során birtokába kerülő ]

"b) szervezetre vonatkozó egyedileg azonosítható - valamint a természetes személyre vonatkozó egyedileg nem azonosítható, kereskedelmi forgalomnak minősülő - adatokat rendszeresen a Központi Statisztikai Hivatalnak és egyéb, a külkereskedelmi statisztikáért felelős szervnek, közigazgatási és hatósági eljárás céljából, engedélyezési, kvótafigyelési, piacvédelmi és ellenőrzési céllal a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalának, a Külügyminisztériumnak és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak, a kőolaj és kőolajtermék biztonsági készletezésével összefüggő feladatok ellátásához a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetségnek, a fizetési mérleg összeállításához a Magyar Nemzeti Banknak, agrárrendtartással összefüggő feladatok ellátásához a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, és annak útján az Agrárintervenciós Központnak, környezetvédelmi ellenőrzési célra a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak, a szerzői jogi törvényben a művek, előadások és hangfelvételek magáncélú másolására tekintettel megállapított díjigény érvényesítésével összefüggő feladatok ellátásához az erre nyilvántartásba vett, közös jogkezelést végző szervezetnek, a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok céljából a körzetközponti jegyzőnek, piacfelügyeleti/fogyasztóvédelmi feladatok ellátása érdekében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, és annak útján a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek, adóellenőrzési célra az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak;"

[ad át.]

140. § A Vámtv. 157. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vámhatóság a szervezet adatai közül annak adóigazgatási számát, nevét, rövidített nevét, székhelyének, központjának vagy állandó üzleti vállalkozásának címét, levelezési címét, pénzforgalmi jelzőszámait tartja nyilván."

141. § A Vámtv. 173. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vámigazgatás a pénzügyigazgatás része. A vámigazgatást a pénzügyminiszter irányítja és felügyeli. Ennek keretében irányítja a Vám- és Pénzügyőrség költségvetési gazdálkodását, a gazdálkodás tekintetében célszerűségi és eredményességi ellenőrzést végez. A pénzügyminiszter az irányítási és felügyeleti jogkörének végrehajtása érdekében:

a) felügyeli a vámteher kiszabásának, beszedésének törvényességét, ellenőrzi a vámszervek irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,

b) az országos parancsnok előterjesztése alapján meghatározza a vámszervezet fejlesztésének irányait,

c) előterjeszti a Kormánynál a vámigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változásokat, koordinálja a vámszervezet és az adóhatóságok együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását,

d) a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében a vámszervezet vezetőjétől jelentéseket kérhet, bármely vámügy iratait magához vonhatja,

e) a vámjogszabályok értelmezése kérdésében a vámszervezet részére kötelező iránymutatást adhat,

f) meghatározza a vámszervezet feladatai teljesítésének éves követelményeit,

g) vámigazgatási ügyben megváltoztatja, megsemmisíti a vámszervezet vezetőjének jogszabálysértő határozatát, illetőleg a határozathozatal törvénysértő mulasztása esetén az eljárás lefolytatására utasítja,

h) a vámszervezet vezetőjének a vámigazgatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást ad.

A pénzügyminiszter a c), e) és f) pontban meghatározott feladatkörét nem ruházhatja át."

142. § (1) A Vámtv. 175. §-a (3) bekezdése d) pontja utolsó mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ezt az időtartamot a feltartóztatást, előállítást foganatosító vámszerv vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja;"

(2) A Vámtv. 175. §-a (3) bekezdésének e) pontja utolsó mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

"A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg;"

143. § A Vámtv. 203. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vámügynök a tevékenységet a székhelye, központja vagy állandó üzleti vállalkozása szerint illetékes területi vámszerv engedélye alapján kezdheti meg és folytathatja, feltéve, hogy rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítéssel, egyéni vállalkozói igazolvánnyal, vagy - gazdasági társaság esetén - cégjegyzékbe bejegyezték és azt 3 hónapnál nem régebbi keltezésű cégkivonattal igazolja."

144. §  A Vámtv. 204. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A vámhatóság az engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező megfelel az alábbi feltételeknek:/

"a) letelepedett személy"

145. § A Vámtv. 208. §-ának (1) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki:

/A vámügynök megbízás alapján kérheti a vámkezelést, közreműködhet annak végrehajtásában és egyéb vámigazgatási eljárásnál. Az e törvényben meghatározott vámbiztosíték(ok) letétele esetében - külön engedéllyel -/

"c) halasztott vámfizetési jogosultsággal rendelkezhet, amennyiben közvetett képviselőként jár el, továbbá

d) egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedéllyel rendelkezhet."

146. § A Vámtv. 212. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az informatikai és hírközlési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a nemzetközi gyorspostaforgalomra vonatkozó részletes szabályokat.

(9) Felhatalmazást kapnak az illetékes miniszterek, hogy a vámfelügyelet melletti feldolgozás engedélyezési feltételeként meghatározott gazdasági teszt követelményeit szabályozzák és közzétegyék."

negyedik rész

a helyi adókat, az illetékeket és a gépjárműadót érintő módosítások

VII. Fejezet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvényi rendelkezések módosítása

147. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Mentes az adó alól:/

"h) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartást szolgáló vagy a növény-termesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany ténylegesen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja."

148. § A Htv. 31. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:/

"c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá"

149. § A Htv. 52. §-ának 7., 19. és 26. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/52. § E törvény alkalmazásában:/

"7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották - melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók;"

"19. korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1-napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot; "

"26. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 350 000 forintot meghaladja,

c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,

d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;"

150. § A Ptt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

/Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:/

"e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó, továbbá a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó, továbbá a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának korrigált forgalmi érték szerinti megállapítása esetén adónemenként csak egyféle adómérték állapítható meg. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, illetőleg a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján állapítható meg differenciált adómérték."

151. § A Ptt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § A Htv. a 39/B. § után a következő alcímmel és az alcím utáni 39/C. §-sal egészül ki:

"Az önkormányzat által nyújtható adómentesség, adókedvezmény

39/C. § (1) Az önkormányzat rendeletében a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára.

(2) Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek a 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalap-összeget is meghatározhat.

(3) Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi - a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő - vállalkozó számára azonosnak kell lennie."

152. § A Ptt. 79. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"79. § (1) Az e törvény 21-22. §-ával megállapított - a Htv.-t módosító - rendelkezések 2003. január 1. napján lépnek hatályba.

(2) Az önkormányzat 2002. december 31. napjáig köteles hatályon kívül helyezni a Htv. e törvény 21. §-ával megállapított 7. §-a e) pontjának első mondatával ellentétes adókedvezményeket, adómentességeket határozatlan időre biztosító önkormányzati rendelkezéseket. Az önkormányzat legkésőbb 2007. december 31. napjáig köteles hatályon kívül helyezni minden olyan - határozott időtartamra adókedvezményeket, adómentességeket biztosító - rendelkezését, amely ellentétes a Htv. e törvény 21. §-ával megállapított 7. §-a e) pontjának első mondatával. Az a vállalkozó jogosult 2002. december 31. napját követően a 2002. december 31. napján hatályban lévő önkormányzati rendelet által határozott időtartamra biztosított adókedvezményt, adómentességet igénybe venni, aki (amely) ennek igénybevételére 2002. december 31-ig már jogosultságot szerzett, vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését legkésőbb 2003. december 31-ig megkezdte. A vállalkozónak az adókedvezmény, adómentesség igénybevételére jogosító feltételek teljesítésének megkezdését 2004. január 31. napjáig be kell jelentenie az illetékes önkormányzati adóhatósághoz."

VIII. Fejezet

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

153. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott örökség, illetőleg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével - a következő táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

a) Öröklés esetén:

Csoport

Az illeték általános mértéke

Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.)

15 millió forint összegű értékig 11 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 15 %

15 millió forint összegű értékig 2,5 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 6 %

II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére

15 millió forint összegű értékig 15 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 21 %

15 millió forint összegű értékig 6 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 8 %

III. Minden más örökös terhére

15 millió forint összegű értékig 21 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 30 %

15 millió forint összegű értékig 8 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 12 %

b) Ajándékozás esetén:

Csoport

Az illeték általános mértéke

Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

I. Az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.)

15 millió forint összegű értékig 11 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 18 %

15 millió forint összegű értékig 5 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 8 %

II. Az ajándékozó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére

15 millió forint összegű értékig 15 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 21 %

15 millió forint összegű értékig 8 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 10 %

III. Minden más megajándékozott terhére

15 millió forint összegű értékig 21 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 30 %

15 millió forint összegű értékig 10 %
15 millió forint összegű érték feletti rész után 21 %"

154. § (1) Az Itv. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke."

(2) Az Itv. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni. Azokat a hagyatéki terheket pedig, melyek az örökség egészét terhelik, az örökös által megszerzett illetékfizetési kötelezettség alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem eső (belföldön lévő mentes és külföldön lévő, e törvény hatálya alá nem eső) vagyon arányában kell számításba venni."

155. § Az Itv. 16. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem terheli."

156. §  Az Itv. 21. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga."

157. § (1) Az Itv. 23/A. §-ának (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Ha a megszerzett ingatlanból a vállalkozó több önálló ingatlant alakít ki, akkor az illetékkülönbözetet - arányosítással - csak arra az ingatlanra lehet előírni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott célból megszerzett ingatlan illetékkiszabásra bejelentésétől számított két éven belül nem adott el, illetőleg nem adott pénzügyi lízingbe."

(2) Az Itv. 23/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az (1), (4)-(5) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat, valamint az (5) - (7) bekezdésben meghatározott igazolásokat az adott rendelkezésekben előírt időpontban és tartalommal kell az illetékhivatalhoz benyújtani. A nyilatkozat pótlásának, illetőleg a határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem előterjesztésének a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig van helye."

158. § Az Itv. 24. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden cm3-e után 13 forint, kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 600 forint.

(2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg, 7500 forint, minden más esetben 18 000 forint illetéket kell fizetni."

159. § Az Itv. 26. §-a (9) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia."

160. § (1) Az Itv. 29. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az első fokú államigazgatási eljárásért - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik - 2 000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).

(2) Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke - ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható - a fellebbezéssel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 4 000 forint, legfeljebb 400 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 4 000 forint.

(3) Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 10 000 forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. § rendelkezései az irányadók."

161. § Az Itv. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A beadvány postai úton történő előterjesztése esetén az ügyfelet az illetékfizetésre ugyancsak postai úton figyelmeztetni kell azzal, hogy ha az illetéket és a felhívás postaköltségét - e címen 200 forintot - 8 napon belül a válasz-levelezőlapon nem fizeti meg, az illetéken és a felhívás költségén felül a 82. §-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A felhívás kibocsátása, illetőleg az illetékfizetés elmulasztása az üggyel kapcsolatos érdemi eljárásnak nem akadálya."

162. § Az Itv. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja:

a) a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 250 000 forint, a nemperes eljárásban 125 000 forint;

b) a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt:

- első fokon indult peres eljárásban 350 000 forint, nemperes eljárásban pedig 175 000 forint,

- fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 200 000 forint, nemperes eljárásban pedig 120 000 forint,

c) az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint;

d) a Legfelsőbb Bíróság előtt:

- fellebbezési eljárásban 500 000 forint,

- felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint."

163. § Az Itv. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:

a) peres eljárásban 6 %, de legalább 7 000 forint, legfeljebb 900 000 forint;

b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3 %, de legalább 5 000 forint, legfeljebb 450 000 forint;

c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1 %, de legalább 3 000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

d) fizetési meghagyásos eljárásban 3 %, de legalább 3 000 forint, legfeljebb 450 000 forint;

e) a végrehajtási eljárásban 1 %, de legalább 3 000 forint, legfeljebb 150 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3 %, de legalább 8 000 forint, legfeljebb 450 000 forint;

f) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 %, de legalább 3 000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

g) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 %, de legalább 3 000 forint, legfeljebb 15 000 forint;

h) egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3 %-a, de legalább 3 000 forint, legfeljebb 150 000 forint."

164. § (1) Az Itv. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A házassági bontóper illetéke 10  000 forint."

(2) Az Itv. 43. §-ának (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke - ha törvény másként nem rendelkezik és a határozat nem adó-, illeték-, adójellegű kötelezettséggel, társadalombiztosítási járulék- vagy vámkötelezettséggel kapcsolatos - 15 000 forint.

(4) A kisajátítási kártalanítási határozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén az illeték mértéke 8 000 forint.

(5) A Pp. 349. §-ában meghatározott munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 7 000 forint.

(6) Bármely bíróság előtt az általános meghatalmazás illetéke 15 000 forint."

165. § Az Itv. 44. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 3. §-ának a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 50 000 forint, csődeljárásának illetéke 30 000 forint, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 25 000 forint, a csődeljárás illetéke 20 000 forint."

166. § (1) Az Itv. 45. §-ának (1) bekezdése c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő okiratban, a társasági szerződésben, az alapító okiratban, illetve az alapszabályban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értéke után:/

"c) induló vagyon nélkül alapítható cég esetén 15 000 forint;

d) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 250 000 forint;

e) külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 150 000 forint."

(2) Az Itv. 45. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az (1) bekezdésben nem említett egyéb eljárásért - a (4)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével - 5 000 forint illetéket kell fizetni.

(4) Ha a cégnyilvántartásba bejegyzett adatokra (jogokra, tényekre) vonatkozóan több rovatot is érintő változásokat egyidejűleg jelentenek be - az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével -, a bejelentett változások számától függetlenül 8 000 forint illetéket kell fizetni."

(3) Az Itv. 45. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A cégkivonat elkészítésének illetéke 5 000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 3 000 forint, a cégmásolat elkészítéséért pedig 7 000 forint illetéket kell fizetni."

167. § (1) Az Itv. 46. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6 %, de legalább 7 000 forint, legfeljebb 900 000 forint.

(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 7 000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést - az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók."

(2) Az Itv. 46. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték fele, de legalább 5 000 forint."

168. § Az Itv. 47. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"47. § (1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3 %, de legalább 5 000 forint, legfeljebb 175 000 forint.

(2) A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés illetéke 7 000 forint.

(3) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 7 000 forint."

169. § Az Itv. 48. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 5 000 forint."

170. § Az Itv. 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § (1) A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6 %, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint.

(2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 7 000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.

(3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 7 000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint.

(4) A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 8 000 forint."

171. § Az Itv. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 5 000 forint, a fellebbezés illetéke 6 000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 7 000 forint."

172. § Az Itv. 54. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztés büntetés végrehajtása alatt terjesztették elő, 2 000 forint illetéket kell fizetni:

a) a szabadságvesztés, a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztás, illetve a közérdekű munka félbeszakítása iránti kérelem;

b) a pénzbüntetés, a pénz-mellékbüntetés, az államot illető bűnügyi költség, az elkobzás alá eső érték, a vagyoni előny, vagy rendbírság megfizetésére irányuló halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelem

esetében.

(2) A kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem benyújtása esetén az illeték 2 000 forint.

(3) Vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az igazságügyminiszterhez előterjesztett kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1 %-a, de legalább 2 000 forint, legfeljebb 15 000 forint."

173. § Az Itv. 55. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1 %-a, de legalább 5 000 forint. Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték 10 000 forint."

174. § Az Itv. 77/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az illetékhivatal a megfizetett illetékelőleget 30 napon belül hivatalból visszatéríti, ha az illeték-visszatérítés (80. §) feltételei fennállnak."

175. § Az Itv. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - jogorvoslati eljáráson, valamint e törvény 16. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (5) bekezdésében, és 26. § (2) bekezdésében említett eseteken kívül - csak a 80. § (1) bekezdésében megállapított esetekben van helye."

176. § Az Itv. 80. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/... a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illetőleg a megfizetett illeték visszatérítésének - a fizetésre kötelezett vagy jogutódja kérelmére - a következő esetekben van helye:/

"c) ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az eredeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy az erre jogosult a jogügylettől eláll és ezt ingatlan esetén a földhivatal határozatával, más esetben a közös megegyezésről, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják;"

177. § Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában/

"g) értékpapírnak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi;"

178. § Az Itv. Melléklete e törvény 12. számú mellékletének megfelelően módosul.

IX. Fejezet

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

179. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön - kivéve az Európai Unió valamely tagállamában - nyilvántartott gépjármű, pótkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót (a továbbiakban: adót) kell fizetni."

180. § A Gjt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Az évi adótétel - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6. §-ban meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után legalább 800 Ft, de legfeljebb 1 000 Ft. 2004. január 1-jétől az évi adótétel - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a 6. §-ban meghatározott adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után 1 000 Ft.

(2) A motorkerékpár, a lakópótkocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója 5000 Ft/év.

(3) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel forgalomban tartott személyszállító gépjármű után minden megkezdett hónapra havi 2000 Ft, míg tehergépjármű után minden megkezdett hónapra havi 5000 Ft adót kell fizetni."

181. § A Gjt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) 20 %-os adókedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján

a) az ENSZ-EGB 83.02/C., 83.03, 83.04 előírásnak megfelelő, 3500 kg össztömeget meg nem haladó gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 4), illetve a szabályozott katalizátorral ellátott benzin üzemű gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 2),

b) az EURO 2 [ENSZ-EGB 49.02/B. és 51.02] előírásnak megfelelő tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, autóbuszt (környezetvédelmi osztály jelzése: 4).

(2) 30 %-os kedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján

a) az ENSZ-EGB 83.05 előírásnak legalább megfelelő, 3500 kg össztömeget meg nem haladó gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 6, 7 vagy 8),

b) a legalább EURO 3 [ENSZ-EGB 49.03/A. és 51.02] előírásnak megfelelő tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, autóbuszt (környezetvédelmi osztály jelzése: 7 vagy 8).

(3) 50 %-os kedvezmény illeti meg a műbizonylat alapján a kizárólag elektromos meghajtású, a hybrid meghajtású, valamint a tiszta gázüzemű személyszállító gépjárművet (környezetvédelmi osztály jelzése: 5).

(4) Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél a Magyar Köztársaság területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az (5) bekezdésben meghatározott adókedvezményre jogosult.

(5) Az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10 %-a, 60 járat felett 20 %-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10 %-a.

(6) Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - igényét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz, amely az adókedvezményt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül bírálja el."

182. § A Gjt. 18. §-ának 10., 14., 18., 19. és 24. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/E törvény alkalmazásában/

"10. költségvetési szerv az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti szerv,"

"14. muzeális jellegű az a gépjármű, amelyet jogszabály annak minősít,"

"18. gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI.30.) BM rendelet szerinti forgalomból való kivonás,"

"19. műbizonylat a gépjárműhöz kiadott forgalmi engedély, a környezetvédelmi igazolólap, továbbá a Közlekedési Felügyelet által kiadott egyéb igazolás,"

"24. az ENSZ-EGB előírásokat, illetve a hozzájuk tartozó határértékadatokat, továbbá a környezetvédelmi osztály jelzés meghatározásokat a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tartalmazza,"

Ötödik rész

a társadalombiztosítási alapokat megillető egyes befizetéseket érintő módosítások

X. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

183. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának b) pontja a következő ba) alponttal egészül ki:

"ba) Kezdő egyéni vállalkozó:Az egyéni vállalkozó tevékenységet kezdőnek minősül a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el."

(2) A Tbj. 4. §-a j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazásában:/

"j) 1. Külföldi: a természetes személy, ha nem rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolvánnyal és arra nem is jogosult.

2. Belföldi: az a természetes személy, aki rendelkezik, illetőleg jogosult rendelkezni az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolvánnyal (személyi igazolvánnyal), a 14 éven aluliak esetében a személyazonosítóról kiadott hatósági igazolvánnyal, továbbá a menekült és a hontalan."

(3) A Tbj. 4. §-ának m)-n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

/E törvény alkalmazásában:/

"m) A magánnyugdíjpénztár tagja:

1. a tagságra kötelezett pályakezdő,

2. a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó

személy.

n) Tagságra kötelezett pályakezdő:

1. a természetes személy, aki első ízben 1998. július 1-je és 2001. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült,

2. a természetes személy, aki első ízben 2002. december 31-ét követően létesít az 5. §-ban meghatározott jogviszonyt és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Az alap- és középfokú nevelési - oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató a tanulói, hallgatói jogviszonyát követően első ízben létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek,

3. a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki tankötelezettsége megszűnését követően az 5. § szerinti biztosítási jogviszony hiányában 2002. december 31-ét követően első ízben a 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot és a megállapodás megkötése időpontjában még nem töltötte be a 42. életévét."

(4) A Tbj. 4. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"o) Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó: az a természetes személy, aki

1. 1998.június 30-át megelőzően vált az 5. § szerint biztosítottá, továbbá nyugellátásra jogosító idő szerzésére e törvény szerint megállapodást kötött,

2. 2003. január 1-jén még nem töltötte be 30. életévét,

3. pénztártagsági jogviszonyát a Tny. szerinti rokkantsági nyugellátása miatt önkéntes döntéssel megszüntette, ha rokkantsági nyugellátásra jogosultsága állapotjavulása miatt megszűnik."

184. § A Tbj. 8. §-a a) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Szünetel a biztosítás:

a) a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve/

"2. ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt."

185. § (1) A Tbj. 16. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - a biztosítottakon túl - az, aki/

"m) személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,"

(2) A Tbj. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó igényjogosultságot egyszerre csak egy jogcímre tekintettel lehet megállapítani. Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet jelent, azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1) bekezdés k) pontjában foglalt jogcímet megelőzi."

186. § A Tbj. 17. §-a és a § előtti cím a következők szerint módosul:

"A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás és kifizetés

17. § A magánnyugdíj keretében a biztosított, illetőleg a kedvezményezett

  1. nyugdíjjáradékra vagy
  2. egyösszegű kifizetésre

szerezhet jogosultságot a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint."

187. § A Tbj. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke

a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,

b) a magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék."

188. § A Tbj. 21. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

/Nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék alapját:/

"d) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj,"

189. § (1) A Tbj. 24. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj), a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeg után."

(2) A Tbj. 24. §-a (2) bekezdésének első mondata a következők szerint módosul:

"A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (a továbbiakban: járulékfizetési felső határ)."

(3) A Tbj. 24. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a magán-nyugdíjpénztári rendszert önkéntesen választó biztosított járulékköteles jövedelméből a foglalkoztató a járulékfizetési felső határnak megfelelő nyugdíjjárulékot részben vagy egészben levonta és azt a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítését megelőzően a Nyugdíjbiztosítási Alap részére megfizette, a 19. § (2) bekezdésének a) pontja alapján levont járulékösszeget a 19. § (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a 33. § (1) bekezdésében meghatározott arányban meg kell osztani a biztosítási, illetőleg a tagsági jogviszony időtartamának megfelelően.

(7) Az (5) bekezdés szerinti elszámolásra (pótbevallásra) a foglalkoztató nem kötelezett, ha a biztosított magánnyugdíjpénztári tagsága az elszámolás (pótbevallás) időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn."

190. § .A Tbj. 29. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének kezdő évében a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után fizeti meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a (6) bekezdésben említett egyéni vállalkozóra."

191. § A Tbj. 33. §-ának (1) bekezdése a következők szerint módosul:

"(1) A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet."

192. § A Tbj. 39. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az a belföldi személy, aki e törvény szerint biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult és a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét elérő jövedelemmel rendelkezik, köteles havonta, az előzőekben meghatározott minimálbér 11 százalékának megfelelő összegű egészségbiztosítási járulékot fizetni."

193. § A Tbj. 41. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az OEP és az ONYF - az adatszolgáltatás módjára kötött megállapodás alapján - a pénztártagok magánnyugdíjpénztári tagsági jogosultságának, tagdíjfizetési kötelezettségének megállapításához, ellenőrzéséhez a PSZÁF részére a rendelkezésére álló adatokból a következő adatokat szolgáltatja:

a) a biztosított személyi adatai (neve, leánykori neve, anyja neve, születési helye, ideje), lakcíme (levelezési címe), TAJ száma,

b) a biztosítási jogviszony kezdete, megszűnése,

c) a foglalkoztató azonosító adatai,

d) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése érdekében a 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötésének, megszűnésének időpontja."

194. § A Tbj. 42. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

/Az igazgatási szervek a nyilvántartási rendszerben az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik:/

"g) társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ szám)"

195. § A Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének a) - b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés kiegészül a következő f) ponttal:

/A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból/

"a) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság, az illetékhivatal, valamint a vámhivatal az adókötelezettség ellenőrzése érdekében az a) pontja,

b) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából az a)-d) és f)-g) pontjai,"

"f) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervei egészségfejlesztési tevékenységük ellátása céljából az a)-e) pontjai"

/szerinti adatok igénylésére jogosultak./

196. § A Tbj. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(5) A foglalkoztató az illetékes egészségbiztosítási szervnek 8 napon belül bejelentést tesz a személyi adatok és a TAJ szám megjelölésével az általa foglalkoztatott biztosított biztosítási jogviszonyának kezdetéről, megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartamáról."

197. § (1) A Tbj. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy (4. § n) és o) pontja) a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és bankszámlájának számát."

(2) A Tbj. 45. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés, valamint az Mpt 24. §-ának (7) bekezdése és az Mpt 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén a tag egyéni számláján a visszalépési kérelem kézhezvételét követő negyedév fordulónapi követelésének a tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell átutalni. Az átutalásról a magánnyugdíjpénztár a visszalépési kérelem kézhezvételének negyedévét követő 50 napon belül gondoskodik, hivatkozva a pénztártag személyi adataira és TAJ számára, egyidejűleg az átutalás megtörténtéről, az átutalt összegről a foglalkoztatót és a volt pénztártagot is tájékoztatja. A biztosított egyéni számláján jóváírt összegről évenkénti összesítésben adatszolgáltatást kell teljesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A tagdíjkiegészítés Mpt 26. § (5) bekezdése szerinti összegét a magánnyugdíjpénztár a visszalépést követő 60 napon belül a tag illetve a kedvezményezett rendelkezése szerint visszafizeti vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalja át."

198. § (1) A Tbj. 51. §-a (3) bekezdésének számozása (2) bekezdésre változik, továbbá a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(9) bekezdés számozása (5)-(10) bekezdésre változik:

"(3) A tagdíj önellenőrzésére a nyugdíjjárulék önellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az önellenőrzést tagonként, vonatkozási időszakonként ahhoz a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés benyújtásának időpontjában fennáll. A tagdíj bevallásánál és önellenőrzésénél az Art. rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a kerekítés szabályai nem alkalmazhatóak, a tagdíjat (egyéb befizetési kötelezettséget) forintban kell feltüntetni és teljesíteni.

(4) A tagdíjtúlfizetés elszámolása az önellenőrzésre rendszeresített nyomtatvány benyújtásával történik. A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató rendelkezése alapján a túlfizetés összegét a következő esedékes fizetési kötelezettségbe beszámítja vagy visszatéríti. Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya az önellenőrzés, illetőleg a tagdíj-túlfizetés megállapításának időpontjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn és a tag egyéni számlakövetelése már átutalásra került, a tagdíj-túlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét a foglalkoztató a nyugdíjjárulék kötelezettség önellenőrzése során érvényesíti."

(2) A Tbj. 51. §-a (5) bekezdésének c) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az elektronikus úton történő bevallásfogadást és dokumentum nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy abból a bevallási kötelezettség teljesítésének időpontja megállapítható és a bevallás benyújtására kötelezettek részére a kötelezettség teljesítésekor visszaigazolható legyen."

(3) A Tbj. 51. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt már nem áll fenn és a pénztártagsági jogviszony idejére járó, meg nem fizetett tagdíj, bírság, pótlék nem a magánnyugdíjpénztárat illeti, akkor a magánnyugdíjpénztár által a (7) bekezdés szerint kezdeményezett behajtási, végrehajtási eljárást a pénztár nyilatkozata alapján az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap javára folytatja le."

199. § A Tbj. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felszámolási eljárás alatt álló foglalkoztató esetében a befizetések elszámolása - az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései szerint történik."

200. § (1) A Tbj. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben, a Tny. és az Eb.tv.-ben, valamint az Mpt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a

a) járulékok (tagdíj) megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a kötelezettség keletkezésének bejelentésével, a bejelentett adatok változásával, az ellenőrzéssel, a feltárt jogsértések jogkövetkezményeivel,

b) járulék (tagdíj) kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatósági eljárásra, a tartozások behajtására és végrehajtására, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával és késedelmével, a járulékfizetési kötelezettség, a bejelentési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban,

c) Tny., az Eb.tv. és az Mpt. szerinti megtérítési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén az e jogcímen fennálló tartozások, valamint a korengedményes nyugdíjtartozások kezelésére, behajtására, a behajthatatlan tartozások törlésére, továbbá a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezésére."

(2) A Tbj. 56. §-ának (3) bekezdése a következő első mondattal egészül ki:

"A késedelmi pótlékot a magánnyugdíjpénztár legkésőbb a behajtás, végrehajtás kezdeményezésekor (51. § (7) bekezdés) állapítja meg."

201. § A Tbj. 58. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi g)-h) pontok jelölése h)-i) pontokra változik:

/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza/

"g) a magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallás és a tagdíj önellenőrzés, valamint az elektronikus adatfogadás részletes szabályait,"

tovább