vissza

Szakmai kapcsolatok, előadások, publikációk

Nemzetközi statisztikák sora bizonyítja, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztos intézményének tekintélye 2000-ben is tovább nőtt. A meglévők hatékony működésének köszönhetően számos olyan országban alapítottak ombudsman hivatalokat, ahol korábban nem volt ilyen jellegű emberjogi intézmény. Európában 2000-ben a volt szocialista országok parlamenti biztosainak száma már meghaladta a hagyományos demokráciákban működőkét. A nemzeti törvények különbözősége következtében az egyes ombudsmanok tényleges hatásköre és jogosultsága között jelentős eltérések vannak. Van, ahol csak nyilvánosságra hozhatják az általuk felfedett alkotmányos ellentmondásokat és az orvoslást kénytelenek a közigazgatás belátására, vagy az esetleges politikai nyomás sikerességére bízni. Más ombudsmanok határozatok megváltoztatását, a sérelmek jogorvoslását, vagy akár a kártérítést is elrendelhetik. A nemzeti ombudsman hivatalok közötti tapasztalatcsere - mind nemzetközi konferenciák és kölcsönös látogatás, de mind kötetlen személyes találkozások alkalmával - hozzájárulhat az egységesebb szemlélet kialakításához, és segítséget nyújthat az egyre szaporodó új intézményeknek a működés megkezdéséhez.

2000 októberében az Ombudsmanok Világkongresszusán Gönczöl Katalint a Nemzetközi Ombudsman Intézet egyik - Közép-Európát képviselő - Európai Regionális igazgatójává választották. Négy nemzeti ombudsman képviseli a világszervezetben e tisztségben Európát: a belga, a francia, a magyar és a svéd.

A magyar országgyűlési biztos és munkatársai rendszeres kapcsolatot tartanak európai és más országbeli emberjogi szakértőkkel, az Európa Tanács, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága és Menekültügyi Főbiztossága, a Nemzetközi Ombudsman Intézmény tisztségviselőivel és felkérésükre nemzetközi rendezvényeken az év során sok előadást tartottak, egyebek között Dublinban, Strasbourgban, Londonban, Durbanban (Dél-Afrika) és Prágában.

Szakmai tudományos tevékenységük eredményeit 2000-ben a 37 előadáson túlmenően magyar, illetve nemzetközi folyóiratokban megjelent dolgozatokban is ismertették.

Az országgyűlési biztos és munkatársai hivatali munkájuk mellett, de ahhoz szervesen kapcsolódóan, rendszeres oktatói munkát végeznek. Egyetemi, illetve főiskolai tanárként tanítanak az ELTE budapesti és győri Állam- és Jogtudományi Karán, Jogi Továbbképző Intézetében, valamint az Államigazgatási Főiskola Továbbképző Intézetében, és részt vesznek a PhD-képzésben. Az állampolgári jogok biztosának hivatalában négy joghallgató töltötte szakmai gyakorlatát a beszámolási időszakban.

A hivatal különös súlyt helyez arra, hogy munkatársai lépést tartsanak a szakma fejlődésével. 2000-ben egy fiatal jogász vizsgázott sikeresen továbbképző tanfolyamon és szerzett magasabb képesítést, további négynek az utolsó szakvizsgája van hátra. Másoddiplomás képzésben ketten, nyelvtanfolyamon ketten vettek részt. Egy munkatársunk sikeres nyelvvizsgát tett. Egy munkatársunk 10 hónapos ösztöndíjas tanulmányúton tartózkodik külföldön.

Gönczöl Katalin előadásai

Előadás címe: Állampolgári jogok, a fogyasztók jogai

Előadás időpontja: 2000. február 23.

Előadás helye: Budapest

Fogyasztóvédelem-Piacfelügyelet 2000 nemzetközi konferencia

Szervező: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, TÜV Rheinland Közép- és Kelet-európai Vállalat Csoport

Előadás címe: Complementarity within the Council of Europe-Perspective from the Parliamentary Commissioner of Human Rights

Előadás időpontja: 2000. március 3-4.

Előadás helye: Dublin

The Protection of Human Rights in the 21st Century: Towards Greater

Complementarity within and between European Regional Organisations

Szervező: Irish Presidency Council of Europe 1999-2000, Venice Commission, Council of Europe

Előadás címe: Köz- és magánügyeink, az ombudsman szemével

Előadás időpontja: 2000. március 9.

Előadás helye: Budapest

Szervező: Vendégünk című sorozatban, MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémia

Előadás címe: Human Rights and the Ombudsman in Hungary - in the Turn of the Century

Előadás időpontja: 2000. március 13.

Előadás helye: Budapest

Szervező: Hungarian International Press Association

Hozzászólás címe: Minimum Standard of the Minimum Standard of Social and Economic Human Rights in Europe

Előadás időpontja: 2000. március 16-17.

Előadás helye: Strasbourg

Az emberi jogok védelmével foglalkozó nemzeti intézményekkel koordináló Európai Csoport kerekasztal-tanácskozása

Szervező: Európa Tanács

Előadás címe: Az emberi jogok védelmének közép-kelet-európai tapasztalatai

Előadás időpontja: 2000. április 14.

Előadás helye: Szekszárd

Megyei Jogásznap

Szervező: Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezete

Előadás címe: Az ombudsmani gyakorlat tapasztalatai

Előadás időpontja: 2000. június 14.

Előadás helye: Budapest

Pest Megyei jegyzői értekezlet

Szervező: Pest Megyei Közigazgatási Hivatal

Előadás címe: Kallódó emberi méltóság

Előadás időpontja: 2000. június 23.

Előadás helye: Budapest

Conference "On Human Dignity" Göncz Árpád köztársasági elnök tiszteletére

Szervező: Magyar Tudományos Akadémia és a Közép-európai Egyetem, ELTE ÁJK

Előadás címe: Fő problémánk az időseket ápoló-gondozó otthonokban, a nyugdíjasok körében, a diákjogok érvényesülésében és a gyermekjóléti szolgálatoknál

Előadás időpontja: 2000. szeptember 8.

Előadás helye: Tatabánya

Segítők V. Szakmai Napja

Szervező: Egyesített Szociális Intézmények és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Előadás címe: Human Rights in Prisons in Central Europe

Előadás időpontja: 2000. szeptember 29.

Előadás helye: London

A "Büntetés-végrehajtási intézményeket tanulmányozó Nemzetközi Központ" Tanácsadó Testületének 3. ülése

Szervező: London, King's College

Előadás címe: Heves megyei tapasztalatok az állampolgári jogok országgyűlési biztosának elmúlt 5 évi gyakorlatában

Előadás időpontja: 2000. október 5.

Előadás helye: Eger

Heves Megyei Munkalátogatás

Szervező: Országgyűlési Biztosok Hivatala

Előadás címe: How to Bring About the Change: The Ombudsperson's Perspective

Előadás időpontja: 2000. október 24.

Előadás helye: Budapest

Regional conference: Children Deprived of Parental Care: Rights and Realities

Szervező: UNICEF Regional Office for Central and Eastern Europe

Előadás címe: Human Rights beyond the European Convention: Perspectives and Challenges

Előadás időpontja: 2000. november 10.

Előadás helye: Budapest

European Forum on Human Rights Education

Szervező: Európa Tanács, Európai Ifjúsági és Sport Igazgatóság, Európai Ifjúsági Központ

Előadás címe: Emberi jogok az állampolgári jogok országgyűlési biztosának

gyakorlatában

Előadás időpontja: 2000. november 16.

Előadás helye: Szeged - Akadémiai Bizottság Tudósklubja

Szervező: Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága

Előadás címe: A szociális jogok érvényesülésének egyes kérdései az ombudsman

tapasztalatai alapján

Előadás időpontja: 2000. december 8.

Előadás helye: Budapest

Emberi Jogok Napja 50. évfordulója

Szervező: Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága

Előadás címe: Az ombudsman sajátos kötelezettségei Közép-Európában

Előadás időpontja: 2000. december 8.

Előadás helye: Budapest

Újpesti Közművelődési Kör klubestje

Szervező: Újpesti Közművelődési Kör

Munkatársak előadásai

Előadás címe: A gyermekvédelemmel kapcsolatos ombudsmani vizsgálatok tanulságai

Előadás időpontja: 2000. február 24.

Előadás helye: Budapest

Újpesti gyermekvédelmi tanácskozás

Szervező: Újpest SZEI Gyermekjóléti Szolgálata

Előadás címe: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának alkotmányos helyzete,

tevékenysége

Előadás időpontja: 2000. július 17.

Előadás helye: Budapest

Közép-európai Egyetem nyári programja

Szervező: Közép-európai Egyetem

Előadás címe: A rendőrök komfortérzete, szociális ellátottsága

Előadás időpontja: 2000. március 29.

Előadás helye: Budapest

Szervező: Rendőrtiszti Főiskola Továbbképző és Kutatóintézet

Előadás címe: A visszamenőleges igazságszolgáltatás nemzetközi változatai

Előadás időpontja: 2000. október 30.

Előadás helye: Pilisborosjenő

Doktoranduszok II. Országos Találkozója

Szervező: Doktoranduszok Országos Szövetsége

Előadás címe: A diákokat megillető jogok érvényesülése az általános és középfokú

intézményekben

Előadás időpontja: 2000. március 27.

Előadás helye: Kecskemét

Diákjogi konferencia a megyei általános és középfokú oktatási intézmények igazgatói,

igazgatóhelyettesei részére

Szervező: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete

Előadás címe: Diákjogok érvényesülése az iskolákban

Előadás időpontja: 2000. április 27.

Előadás helye: Budapest

Pedagógusok számára tájékoztatás a gyermeki jogokról és a témával kapcsolatos

felmérésekről

Szervező: ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar

Előadás címe: Vizsgálati eredmények, tapasztalatok az időseket ápoló-gondozó otthonokban

Előadás időpontja: 2000. szeptember 8.

Előadás helye: Tatabánya

Segítők V. Szakmai Napja

Szervező: Egyesített Szociális Intézmények és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Előadás címe: Az állampolgári jogok érvényesülése 1996-2000. Eddigi intézkedések

eredményei, a hiányosságok változásai

Előadás időpontja: 2000. szeptember 25.

Előadás helye: Gyönk

Szervező: Tolna Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona

Tolna megyei Módszertani Hét

Előadás címe: Az időskorúakat ápoló-gondozó otthonokban végzett átfogó vizsgálatok

tapasztalatai

Előadás időpontja: 2000. október 19.

Előadás helye: Győr

Szervező: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata

II. Regionális Szociálpolitikai Konferencia

Előadás címe: Nyugdíjasok körében előforduló problémák

Előadás időpontja: 2000. szeptember 8.

Előadás helye: Tatabánya

Szervező: Egyesített Szociális Intézmények és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Segítők V. Szakmai Napja

Előadás címe: A veszélyeztetett gyerekek a gyermekjóléti szolgálatok gondozásában

Előadás időpontja: 2000. szeptember 8.

Előadás helye: Tatabánya

Szervező: Egyesített Szociális Intézmények és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Segítők V. Szakmai Napja

Előadás címe: Gondnokság alá helyezéssel kapcsolatban várható jogszabályváltozások

Előadás időpontja: 2000. szeptember 25.

Előadás helye: Gyönk

Szervező: Tolna Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona

Tolna megyei Módszertani Hét

Előadás címe: Gyámhivatalok vezetőinek tájékoztatása a Hivatal szervezetéről, valamint a szervezeten belüli munkamegosztásról és a Hivatal munkamódszereiről

Előadás időpontja: 2000. október 12.

Előadás helye: Budapest

Szervező: Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Fővárosi Gyámhivatal

Budapesti kerületekben működő gyámhivatalok vezetőinek szakmai értekezlete

Előadás címe: Special Methods of the Activity of the Hungarian Parliamentary Commissioner in the Political and Economic Transition Period

Előadás időpontja: 2000. április 27.

Előadás helye: Prága

Conference on the Role and Institution of Ombudsman Prague

Szervező: Cseh Parlament és a Cseh Köztársaság Külügyminisztériuma

Előadás címe: Az ombudsmani rendszer Magyarországon, kapcsolata a rendészeti

tevékenységgel

Előadás időpontja: 2000. október 4.

Előadás helye: Budapest

Rendészeti és vezetővé képzés első kurzusa

Szervező: RTF Rendészeti Vezetőképző, Továbbképző és Kutatóintézet

Előadás címe: Az emberi jogok érvényesülése a rendőrség gyakorlatában

Előadás időpontja: 2000. június 11.

Előadás helye: Budapest

Készenléti Rendőri Ezred

Szervező: Rendőrtiszti Főiskola Továbbképző és Kutatóintézet

Előadás címe: Az emberi jogok érvényesülése a rendőrség gyakorlatában

Előadás időpontja: 2000. szeptember 19.

Előadás helye: Budapest

Készenléti Rendőri Ezred

Szervező: Rendőrtiszti Főiskola Továbbképző és Kutatóintézet

Előadás címe: Az ombudsman szerepe a fogyasztóvédelemben

Előadás időpontja: 2000. február 24.

Előadás helye: Budapest

Fogyasztóvédelem - Piacfelügyelet 2000 nemzetközi konferencia

Szervező: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, TÜV Rheinland Közép- és Kelet-európai Vállalat Csoport

Előadás címe: Szociális jogok, a hajlékhoz való jog értelmezése a lakáspolitikában

Előadás időpontja: 2000. június 21.

Előadás helye: Budapest

Konferencia az etnikai diszkriminációról

Szervező: Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

Előadás címe: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa II. számú összefoglaló jelentésének megtárgyalása, a mozgáskorlátozottak emberi és állampolgári jogai érvényesülésének helyzetéről, az akadálymentes közlekedés vizsgálatáról, a közhasználatú épületekben

Előadás időpontja: 2000. április 26.

Előadás helye: Budapest

Országos Fogyatékosügyi Tanács ülése

Szervező: Szociális és Családügyi Minisztérium Országos Fogyatékosügyi Tanács

Előadás címe: Az akadálymentesítéssel kapcsolatos ombudsmani vizsgálat eredményei

Előadás időpontja: 2000. május 3.

Előadás helye: Debrecen

Közös a világunk című nemzetközi konferencia

Szervező: De Jure Alapítvány a Sérült Emberek Jogaiért

Előadás címe: Az állampolgári jogok összefüggése a betegjogokkal, különös tekintettel a pszichiátriai betegekre

Előadás időpontja: 2000. február 18.

Előadás helye: Budapest

Betegjogi képviselők részére ismertető előadás

Szervező: Szószóló Alapítvány a Betegek Jogaiért

Előadás címe: A civil kontroll ápoló-gondozó otthonokban történő megvalósításának külföldi

példái, hazai bevezetésének lehetősége

Előadás időpontja: 2000. szeptember 25.

Előadás helye: Gyönk

Módszertani Hét rendezvénysorozat

Szervező: Tolna Megyei Önkormányzat Módszertani Otthona

Gönczöl Katalin publikációi

The Special Tasks at the Ombudsman in Central and Eastern Europe. Stability Pact for South East Europe. Regional Meeting on Independent National Human Rights Protection Institutions (including Ombudsman Institutions). Budapest, 13-14 December 1999. Council of Europe, Strasbourg 2000. 16-18. old.

Tanulmányok Vígh József 70. születésnapjára. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 1998. évi vizsgálati tapasztalatai. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2000. 65-85. old.

Rádai Eszter: A szegénységről. Kerekasztal-beszélgetés Gönczöl Katalinnal, Lengyel Lászlóval és Várszegi Asztrikkal. Mozgó Világ, 2000/6. Budapest, 2000. 11-15. old.

Az alkotmányos emberi jogok a közigazgatásban az állampolgári jogok biztosának gyakorlatában. Országos VII. Jegyző-közigazgatási Konferencia. 1999. szeptember 23-25. Siófok. Magyar Közigazgatási Kar, Budapest, 2000. 65-72. old.

The Experiences of the Hungarian Parliamentary Commissioner and the Deputy Commissioner for Civil Rights in 1999. Budapest, 2000. 1-23. old.

Szabálytalan vizsgálati jelentés Göncz Árpád magyar állampolgár jogainak helyzetéről (OGK 017/ 2000. sz.) "Göncz Árpád" című kötet. Helikon Kiadó, Budapest, 2000. 25-31. old.

Állampolgári jogaink sérelmeiről. Kritika, XXIX. évf. 9. sz., Budapest, 2000. 7-10. old.

Munkatársak publikációi

Haraszti Katalin: Jogi "határ-esetek" és az Alkotmány. Belügyi Szemle, 2000/3. sz. 117-133. old.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese - az adatvédelmi biztostól eltérően - nem rendelkeznek törvényben biztosított feladatkörrel a jogszabálytervezetek véleményezésére, illetve észrevételezésére. Egyes jogszabályok tervezeteit, az előkészítést végzők azonban törvényi kötelezettség nélkül is megküldték részükre.

Viszonylag gyakran előfordult, hogy az országgyűlési biztos, illetve általános helyettese vizsgálatuk eredményeként, ajánlásukban valamely jogszabály megalkotását, módosítását vagy kiegészítését kezdeményezték. A jogszabályok tervezeteit az érintett szervek többnyire annak bizonyítékaként küldték meg az Országgyűlési Biztos Hivatalának, hogy az ajánlásnak eleget tettek. Ezeket a tervezeteket az országgyűlési biztos, illetve általános helyettese általában abból a szempontból vizsgálták, hogy az ajánlás eredményeként született normaszöveg alkalmas lehet-e a vizsgálatok során feltárt alkotmányos visszásságok orvoslására és jövőbeni megelőzésére.

Olyan eset is volt, amikor valamely jogszabályalkotást érintő ajánlás elfogadását követően hosszabb idő elteltével sem érkezett hír az ajánlásban foglaltak megvalósulásáról. Ezért az országgyűlési biztos, illetve általános helyettese az érintett szervnél érdeklődött az előkészítő munkálatok állásáról és "betekintés" céljából kérte a rendelkezésre álló szövegtervezetet. Ezeket az anyagokat a biztosok formálisan nem véleményezték, észrevételeiket azonban közölték az érintettekkel.

Volt példa arra is, hogy azon jogszabályok tervezeteit, amelyek egyes alkotmányos jogok gyakorlati megvalósulását szabályozzák, ezért a jogalanyok széles körét érintik, a jogszabály-előkészítésért felelős szervek a közigazgatási körözés során az Országgyűlési Biztos Hivatalának is megküldték. A jogszabálytervezetek véleményezésekor az országgyűlési biztos és általános helyettese - a vizsgálataik során szerzett jogalkalmazási tapasztalataikra támaszkodva - a normaszövegben rejlő esetleges alkotmányos visszásságokra okot adó szabályozásra hívták fel a kodifikációt végzők figyelmét. Azon jogszabálytervezetek esetében, amelyekről vizsgálati tapasztalatokkal nem rendelkeztek, nem tettek észrevételeket.

Az országgyűlési biztos, illetve általános helyettesének egyetértése nem feltétele a jogszabálytervezetek elfogadásának, illetve hatálybalépésének. Ezért fenntartották a jogot arra, hogy az általuk véleményezett jogszabály hatálybalépését követően feltárt esetleges alkotmányos visszásságok megszüntetésére - ajánlásaikban - javaslatot tegyenek azok módosítására.

Az Igazságügyi Minisztérium a tervezetet azért küldte meg az országgyűlési biztosnak, mert egyik rendelkezése az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 22. § c) pontjának hatályon kívül helyezését indítványozta. Az 1993. évi LIX. tv. 22. § c) pontja hatalmazza fel az országgyűlési biztost arra, hogy az Alkotmánybíróságnál alkotmányjogi panasz elbírálását kezdeményezze. Figyelemmel azonban arra, hogy alkotmányjogi panaszt az országgyűlési biztos önállóan nem terjeszthet elő, hanem mindössze a hozzá forduló panaszos által korábban már benyújtott indítványt támogathatja, a tervezet elfogadását nem ellenezte (Gy 300-24/2000.).

A jogszabály még nem lépett hatályba.

A tervezetet a Belügyminisztérium küldte meg véleményezésre az országgyűlési biztosnak, aki az OBH 1936/1997. számú átfogó vizsgálatáról szóló jelentésében ajánlást tett az 1993. évi LV. törvény alkotmányos alapismeretek vizsgával, továbbá az állampolgárság megszerzése iránti kérelmek intézésével összefüggő szabályainak módosítására.

A tervezet - az országgyűlési biztos ajánlásának megfelelően - lehetővé teszi a vizsgázás alóli felmentést azok számára, akik a vizsga követelményeinek életkoruk, korlátozott fizikai, egészségi vagy szellemi teljesítő képességük miatt nem tudnak eleget tenni.

Észrevételeiben az országgyűlési biztos emlékeztetett arra, hogy az 1997. évi ajánlása ellenére a tervezet továbbra sem rendelkezik arról, hogy az állampolgárság megszerzése iránti kérelmeket a belügyminiszter mennyi időn belül köteles - akár elutasítási javaslattal - döntésre a köztársasági elnök elé terjeszteni (Gy/300-52/2000.).

A jogszabály még nem lépett hatályba.

A tervezetet a Belügyminisztérium két alkalommal, 2000. november 2-án és 2000. december 15-én küldte meg véleményezésre az országgyűlési biztosnak.

Első alkalommal az országgyűlési biztos jelezte, hogy a szülői felügyelet alatt nem álló azon kiskorúak érdekében, akiknek magyarországi jogállása a hontalanság keretében rendezhető, az Egyezmény 27. cikkével összefüggésben módosítandó jogszabályok között az anyakönyvi jogszabályokat is indokolt lenne feltüntetni (Gy 300-52/2000.).

Figyelemmel arra, hogy a tervezet második alkalommal megküldött változatában az Egyezmény 27. cikkével összefüggésben módosítandó jogszabályok között az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. 35-36. §-it is feltüntették, az országgyülési biztos észrevételt nem tett (Gy 300-52/2-2000.).

A jogszabály még nem lépett hatályba.

A tervezetet az Igazságügyi Minisztérium küldte meg véleményezésre az országgyűlési biztosnak, aki az elmúlt években több - így például az OBH 5622/1996., OBH 3941/1997., OBH 7941/1997., OBH 3264/1997. számú - jelentésében foglalkozott a személyhez fűződő jogokkal, illetve tett ajánlásokat azok érvényesülése érdekében.

A tervezet 79. § (2) bekezdésével összefüggésben, amely szerint személyhez fűződő jogot sért, ha a vélemény indokolatlanul sértő, vagy megalázó, az országgyűlési biztos álláspontja az volt, hogy a véleményalkotás egy gondolati folyamat, vagyis önmagában még a sértő, vagy megalázó vélemény sem szankcionálható. Nyilvánvaló, hogy a véleménnyilvánítás az, ami személyiségi jogokat sérthet, illetve ami ellen védelmet lehet és kell nyújtani.

A tervezet 85/C. § (3) bekezdése széles körű perindítási jogosultsággal kívánta felruházni a társadalmi szervezeteket. Az országgyűlési biztos jelezte, hogy a személyiségi jogok megsértésének ténye, illetve az esetleges "elégtétel" kérdésében az érintett személy értékítéletének fokozott jelentősége van. Az említett okból a jogi szabályozásban az önrendelkezés, valamint a személyes érdekérvényesítés lehetőségét indokolt előtérbe helyezni. Az említett okból alkotmányos aggályokat vethet fel a tervezet azon rendelkezése, hogy a személyiségi jogok megsértése miatt a társadalmi szervezet az érintett személy hozzájárulása nélkül, akár az ő kifejezett akarata ellenére is pert indíthat.

A tervezet 85/D. § (2) bekezdése a személyiségi jogok sérelme esetén a jogsértés eszközének zár alá vételét is lehetővé kívánta tenni. Észrevételeiben az országgyűlési biztos jelezte, hogy sajátos helyzet állhat elő akkor, ha a jogsértést az elektronikus média útján követik el. Jogbizonytalanságot eredményezhet, ha a jogszabály nem intézkedik arról, hogy ilyen esetben az elektronikus eszközt, a stúdiót, a kamerát vagy más eszközt lehet zár alá venni (Gy 300-41/2000.).

A jogszabály még nem lépett hatályba.

A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosításának tervezete

A tervezetet a Belügyminisztérium azért küldte meg véleményezésre az országgyűlési biztosnak, mert a Ferihegy Nemzetközi repülőtéren működő határátkelőhely, a tranzitterület és a közösségi szállás működéséről valamint a szolgálatot teljesítő határőrök képzettségéről és munkakörülményeiről szóló OBH 1222/1998. számú jelentésében - egyebek mellett - ajánlást tett a belügyminiszternek, amiben a tanzitterületre vonatkozó speciális szabályok kidolgozását is kezdeményezte.

A tervezet meghatározta a tranzitterület fogalmát és felsorolta azokat a jogosítványokat, amelyeket a határőrség az idegenrendészeti hatóság által elrendelt intézkedések végrehajtása érdekében a tranzitterületen alkalmazhatna.

Válaszában az országgyűlési biztos megköszönte, hogy a tranzitterülettel kapcsolatos jogalkotási ajánlásait a tervezet készítői teljesítették (Gy 300-66/2000.).

A jogszabály még nem lépett hatályba.

A tervezetet az Igazságügyi Minisztérium küldte meg az országgyűlési biztosnak, aki a tervezet kapcsán megfontolásra javasolta a törvény nagyobb terjedelmű módosítását.

Az országgyűlési biztos egyik javaslata az 1973. évi I. törvénynek az ártatlanul fogva tartottak vagy elítéltek kártalanítási igényére vonatkozó szabályaira vonatkozott. Az országgyűlési biztos emlékeztetett az OBH 3583/1997. számú jelentésére, amelyben - egy korábbi ajánlását fenntartva - javasolta az 1973. évi I. tv. 383. § (3) bekezdés b) pontja első részének - "...az eredményes felderítés meghiúsítása végett a hatóság megtévesztésére törekedett..." -, valamint a 384. § (2) bekezdés a) és b) pontjainak - a) "az alapügyben elhallgatta azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeken a perújítás során hozott ítélet alapul", b) "az alapügyben hozott ítélet ellen nem fellebbezett" - hatályon kívül helyezését. Észrevételeiben az országgyűlési biztos emlékeztetett arra, hogy az Igazságügyi Minisztérium egyik, korábban hivatalban lévő helyettes államtitkára ígéretet tett arra, hogy az ajánlásban foglaltakat az új büntetőeljárásról szóló törvény megalkotása során a tárca figyelembe fogja venni. Időközben az 1973. évi I. törvényt többször módosították, de a hivatkozott ajánlással érintett rendelkezések változatlanul hatályban vannak, továbbá az 2003. január 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási jogszabály is tartalmazza az országgyűlési biztos által hatályon kívül helyezni javasolt előírásokat.

Az országgyűlési biztos a kirendelt védői tevékenységgel kapcsolatos vizsgálati megállapításait összegző OBH 6564/1996. számú jelentésével összefüggésben fogalmazta meg a másik javaslatát. Az OBH 6564/1996. számú jelentésben az országgyűlési biztos javasolta, hogy a törvényalkotó változtassa meg - szélesítse ki - a védő jelenléte nélkül foganatosítható nyomozati cselekmények körét, továbbá módosítsa az 1973. évi I. törvényt annak érdekében, hogy a védő ne csak az iratismertetés során kerüljön abba a helyzetbe, hogy az egész nyomozati anyagot megismerje. Végül az országgyűlési biztos az 1973. évi I. törvény olyan tartalmú módosítását kezdeményezte, amelynek értelmében az előzetes letartóztatás elrendelését megelőző bírói meghallgatáson a védő jelenléte kötelező legyen (Gy. 300-360/2000.).

A jogszabály még nem lépett hatályba.

A tervezetet a beszámolási időszakban a Belügyminisztérium négy alkalommal küldte meg az országgyűlési biztosnak, aki azt minden esetben véleményezte.

Az országgyűlési biztos, illetve általános helyettese az elmúlt években több jelentésükben - így például az OBH 9700/1997., OBH 10870/1997., OBH 4106/1998., OBH 7740/1998. számú ügyekben - megállapították, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: törvény) 36. § (1) bekezdésének azon rendelkezésén túl, amely a rendőri szerveket felhatalmazza arra, hogy a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható vagy az eltűnt személy, illetve tárgy felkutatására, továbbá ismeretlen holttest azonosítására körözést rendeljenek el, a rendőrségi körözést további jogszabály nem rendezi. Az országgyűlési biztos, illetve általános helyettesének álláspontja szerint a rendőrségi körözés részletes szabályainak hiánya az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiság, valamint az abból fakadó jogbiztonság követelményével, továbbá az Alkotmány 8. § (1) bekezdéséből eredő, az alapvető jogok tiszteletben tartásához és védelméhez való alkotmányos joggal összefüggésben okoz visszásságot.

Az országgyűlési biztos 2000 áprilisában jelezte, hogy a tervezetből hiányoznak azok a szabályok, amelyek - a körözésnek a büntetőeljárás során kötelezően alkalmazandó szabályaihoz hasonlóan - esetenként kötelezővé tennék az eltűnt személy és az elveszett dolog körözésének elrendelését. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor a személy- és tárgykörözés elrendelése nem mellőzhető, vagyis ezekben az esetekben az állampolgárt nem lehet a hatóság döntésének, illetve eljárásának "kiszolgáltatni". Az országgyűlési biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak az állampolgárok, hanem a rendőrség számára is garanciát jelentene, ha egyes, a törvényben meghatározott esetekben a körözést kötelező lenne elrendelni. Az országgyűlési biztos fontosnak tartotta, hogy a tervezet a nemzetközi körözéssel kapcsolatos előírásokat is tartalmazzon, ugyanis álláspontja szerint a nemzetközi körözés intézményének törvényi szabályozása az élethez és az emberi méltósághoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog, továbbá a jogbiztonság követelményének ugyanúgy feltétele, mint a személy- és tárgykörözésre vonatkozó hazai előírások nyílt jogszabályban való rögzítése. Észrevételeiben az országgyűlési biztos javasolta, hogy a tervezetbe kerüljön be olyan szabály is, ami meghatározza, hogy a hatóságnak a tudomására jutásától számított milyen határidőn belül kell elrendelni a körözést. Az országgyűlési biztos a körözés elrendelésének kötelező és lehetséges eseteitől elválaszthatatlannak tartotta a körözés elrendelésére nyitva álló határidő törvényben való előírását. A körözés elrendelésének határidejével kapcsolatos álláspontja indokaként az országgyűlési biztos emlékeztetett arra, hogy az OBH 4106/1998. számú jelentésében azért állapította meg az alkotmányos joggal összefüggő visszásságot és tett ajánlást, mert a rendőrség a körözést indokolatlanul későn, az ügyben érintett személy eltűnésének bejelentésétől számított 16 nap elteltével rendelte el. Az országgyűlési biztos elfogadhatatlannak tartotta, hogy a tervezet nem biztosított jogorvoslati lehetőséget arra az esetre, ha a rendőri szerv a körözést nem vagy csak késve rendeli el.

Az országgyűlési biztos második alkalommal 2000 augusztusában véleményezte a tervezetet. Ez a szövegváltozat - a nemzetközi körözéssel kapcsolatos előírások kivételével - tartalmazta azokat a rendelkezéseket, melyeket az országgyűlési biztos korábban hiányolt. Ezért észrevételeiben az országgyűlési biztos fenntartotta azt az álláspontját, hogy az említett szabályok hiányában nem lesz egységes a körözési eljárás.

A tervezet következő változatát 2000. szeptemberben kapta meg az országgyűlési biztos. A tervezet ekkor kivétel nélkül tartalmazta azokat a rendelkezéseket, melyeket az országgyűlési biztos korábban hiányolt, vagyis a körözés kötelező eseteit, a nemzetközi körözésre vonatkozó előírásokat, az eljárási határidőket, valamint a jogorvoslat lehetőségét is. Ez alkalommal az országgyűlési biztos a tervezetnek jogorvoslatról szóló szakaszai további kiegészítését javasolta. Az országgyűlési biztos a jogorvoslati fórumok közül hiányolta a bírósági felülvizsgálat lehetőségét, továbbá nem tartotta megfelelően szabályozottnak azt sem, hogy a körözés visszavonásának elmulasztása miatt ki és milyen fórumon élhet jogorvoslattal.A tervezet 2000. novemberi változatából a körözés kötelező eseteinek meghatározására és a körözés elrendelési határidejére vonatkozó szabályok kimaradtak. Ezért ezekre fontosságára az országgyűlési biztos újra felhívta a tervezet készítőinek figyelmét. Az országgyűlési biztos hiányosnak találta a tervezet jogorvoslattal kapcsolatos rendelkezéseit is, mivel nem tartalmaztak előírást az állampolgár jogorvoslati lehetőségeiről arra az esetre, ha az illetékes szerv a körözést nem vagy későn rendeli el, továbbá kimaradt a bírósági út igénybevétele lehetőségének törvénybe iktatása is (Gy/300-14/2000.).

A jogszabály még nem lépett hatályba.

A tervezetet a földművelési és vidékfejlesztési miniszter küldte meg véleményezésre az országgyűlési biztosnak, aki több ajánlásában kezdeményezte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) módosítását. Így például a mozgáskorlátozottaknak a középületekben való akadálymentes közlekedésének átfogó vizsgálatáról szóló OBH 484/1998. számú jelentésében az országgyűlési biztos kezdeményezte az akadálymentességgel kapcsolatos fogalmak meghatározását, az akadálymentesség kialakítására kötelezettek, továbbá az említett kötelezettség részletszabályainak megalkotását. Ajánlásaiban az országgyűlési biztos a hatósági hatáskörrel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok, a szakmai döntési minimum szint garanciáinak megteremtését, továbbá a gépkocsival megközelíthetetlen építési telkekhez fűződő építési jogok szabályozását is kezdeményezte.

Az országgyűlési biztosnak a közhasznú épületek pontos megjelölésére, az akadálymentessé utólag sem tehető épületekben nyújtott szolgáltatások helyettesítésére, valamint az akadálymentesség kötelezettsége teljesítésének határidejére vonatkozó észrevételeit a tervezet készítői elfogadták és a szöveg kidolgozásánál figyelembe vették (Gy 300-31/2000.).

A jogszabály még nem lépett hatályba.

A tervezetet az Igazságügyi Minisztérium küldte meg véleményezésre az országgyűlési biztosnak. A tervezet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 34. §-a bekezdésének felhatalmazása alapján készült, amely a beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli rendezésére közvetítői eljárás lehetőségét írta elő. Az 1997. évi CLIV. törvény 34. § (2) bekezdése a közvetítői tanács összetételének és a közvetítői eljárás rendjének meghatározását külön jogszabályra bízta. Az országgyűlési biztosnak a tervezettel kapcsolatban két észrevétele volt.

A tervezet 1. § (2) bekezdése értelmében a közvetítői eljárás lehetőségéről a betegjogi képviselő tájékoztatást ad. A szövegből nem derült ki világosan, hogy a betegjogi képviselő segíthet-e a betegnek a kérelme megfogalmazásában, továbbá képviselheti-e a beteget az eljárásban.

A tervezet 11. § (3) bekezdése rendelkezett a beteg és a szolgáltató jogi képviselőjének a díjáról, amiből - kifejezett rendelkezés nélkül - is következett, hogy a feleknek lehetőségük van arra, hogy jogi képviselő útján vehettek részt az eljárásban. Ezért az országgyűlési biztos jelezte, hogy indokolt lenne a tervezetet kiegészíteni azzal, hogy az ülésre történő meghívóban fel kellene hívni az érintett fél figyelmét arra is, hogy a közvetítői eljárásban jogi képviselőt vehet igénybe (Gy 300-31/2000.).

Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvényt 2000. november 22-én kihirdették, és 2001. január 21-én lép hatályba.

A jogalkotó az országgyűlési biztosnak a tervezettel kapcsolatos észrevételeit elfogadta, és azokat 2000. évi CXVI. törvény 6. § (3) bekezdésének, illetve a 6. § (5) bekezdésének szövegében hasznosította.

A tervezetet a Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen küldte meg az országgyűlési biztosnak, aki az elmúlt években több alkalommal is foglalkozott a lakáshitelek visszafizetésére képtelen családok helyzetével, a lakáshoz jutással, illetve annak megtartásával kapcsolatos problémákkal. Észrevételeiben az országgyűlési biztos emlékeztetett arra, hogy az OBH 7034/1998. számú jelentésében már megállapította, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 96/1998. (V. 13.) Kormányrendelet csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis az önkormányzatok jelentős része nem alkotott rendeletet, továbbá a lakosság egy része az adósságtehernek még a kormányrendeletben előírt 30%-át sem képes megfizetni (Gy. 300-25/2000.).

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet 2001. február 1-jén lépett hatályba, ami részletesen szabályozza a települési önkormányzatok által, a szociálisan hátrányos helyzetű családok elhelyezése érdekében igénybe vehető központi költségvetési támogatások felhasználását.

A tervezetet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium azért küldte meg véleményezésre az országgyűlési biztosnak, mert az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1999. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján elő kell készítenie a településrendezéssel kapcsolatos kártalanításról szóló miniszteri rendeletet. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium az országgyűlési biztoshoz érkezett kisajátítási panaszok legfőbb jellemzőiről, továbbá azokról a kérdéskörökről kért tájékoztatást, amelyeket a tervezetben szabályozni kellene.

Válaszában az országgyűlési biztos jelezte, hogy a jogalkalmazásban számos ellentmondást okoz a hatályos szabályozás azon rendelkezése, amelynek értelmében a kisajátítási eljárást csak abban az esetben lehet lefolytatni, amennyiben a kisajátítást végző önkormányzat erre fedezettel rendelkezik. Az országgyűlési biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy megfelelő szabályok hiányában jelenleg nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy meg kell-e változtatni a település rendezési tervének előírásait abban az esetben, ha a korlátozással terhelt ingatlan kisajátítása nem vezet eredményre. Jogbizonytalanságot okoz a hatályos szabályozás azon hiányossága, hogy hány tulajdonos változás esetén tartható fenn az ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog, továbbá milyen módon bizonyítható az a kár, amit az ingatlan rendeltetésének megváltozása okoz.

A jogszabály még nem lépett hatályba.

A tervezetet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a közigazgatási köröztetést megelőzően, szakmai konzultáció céljából küldte meg az országgyűlési biztosnak.

Észrevételeiben az országgyűlési biztos jelezte, hogy az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény előírásait a műszaki ellenőri névjegyzékbe történő felvétellel kapcsolatos eljárás egészére, nem csak egyes mozzanataira kell alkalmazni. Az országgyűlési biztos javasolta, hogy a tervezet készítői pontosan szabályozzák azt, hogy az építési naplóba mely szervek, illetve személyek jogosultak bejegyzéseket tenni. Az engedély nélküli építkezések megelőzése, illetve a folyamatban lévő építkezések hatékonyabb ellenőrzése érdekében az országgyűlési biztos javasolta, hogy az építési engedély és tervdokumentáció az építési naplótól el nem választható dokumentáció legyen (Gy. 300-12/2000.).

Az országgyűlési biztos észrevételeit a tervezetbe beépítették. Az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 2000. augusztus 17-én hatályba lépett.

A tervezetet a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium küldte meg véleményezésre az országgyűlési biztosnak, aki korábban már több jelentésében is kezdeményezte a KRESZ módosítását. Így például az OBH 7817/1997. számú jelentésben az országgyűlési biztos azt kérte, hogy a KRESZ tegye kötelezővé a biztonsági gyermekülés használatát. Az országgyűlési biztos több jelentésében - így például az OBH 9663/1997., OBH 9792/1997., OBH 300/2000., számú ügyekben - olyan, általánosan kötelező jogszabályi rendelkezés megalkotását kezdeményezte, amely biztosítja, hogy a mozgáskorlátozottak gépjárművei számára biztosított parkolás lehetőségét, illetve annak ingyenességét helyben, önkormányzati rendelettel ne lehessen elvonni vagy korlátozni. Az ajánlásokat az érintett miniszter elfogadták.

Figyelemmel arra, hogy a vonatkozó ajánlásokat a tervezet szövegébe beépítették, az országgyűlési biztosnak észrevétele nem volt (Gy. 300-8/2000.).

A jogszabály még nem lépett hatályba.

A tervezetet a Pénzügyminisztérium küldte meg véleményezésre az országgyűlési biztosnak, aki az OBH 540/1999. számú jelentésében ajánlást tett annak megalkotására. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: törvény) szabályozott olyan jogosítvány hiányában, amely felhatalmazná az adónyomozót arra, hogy intézkedése során magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet segítségét és azok birtokában lévő eszközöket igénybe vegye, az országgyűlési biztos az említett jogkörök miniszteri rendeleti szintű szabályozását elfogadhatatlannak tartotta. Az országgyűlési biztos az általa kezdeményezett jogszabály megalkotását illetően megjegyezte, hogy amennyiben a tervezetből kimarad az, hogy az előállítható személyt mikor kell bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsíthatónak tekinteni, akkor hiányzik - a 2000. március 1-jétől kezdődően - a bíróság által elrendelhető házi őrizet mint személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés intézménye. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint, amennyiben a tervezet a rendvédelmi szervek fogalmát a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben foglaltaktól eltérően határozza meg, akkor az veszélyezteti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében biztosított jogállamiságból eredő jogbiztonság követelményének érvényesülését.

Észrevételeiben az országgyűlési biztos jelezte, hogy a rendelet tervezetéből hiányoznak az olyan rendelkezések, melyek iránymutatást adnának arra, hogy az adónyomozó kérelemhez, illetve panaszhoz való jogát miként gyakorolhatja (Ügyszám: Gy/300-82/2000.).

A jogszabály még nem lépett hatályba.

A tervezetet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldte meg véleményezésre az országgyűlési biztosnak, aki korábban már több jelentésében, így például az OBH 6890/1997., illetve az OBH 434/1999. számú ügyekben kezdeményezte az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) módosítását, illetve kiegészítését.

Észrevételeiben az országgyűlési biztos jelezte, hogy az OTÉK több helyen is lehetővé teszi, hogy az előírásaitól kivételes esetekben el lehet térni, azonban a kivételes helyzet fogalmát, annak ismérveit nem szabályozza. Az országgyűlési biztos a mezőgazdasági üzemi terület szabályozása kapcsán felhívta a tervezet készítőinek figyelmét arra, hogy az azonos rendeltetésű területekre indokolt azonos szabályokat alkalmazni. Az országgyűlési biztos álláspontja szerint az nem lehet mérvadó, hogy a mezőgazdasági üzemnek azonos tulajdonosa van, hanem az ingatlan övezeti besorolását, illetve az adott övezetben létesíthető építmény nagyságát indokolt figyelembe venni.

Az országgyűlési biztos megítélése szerint a tervezet szövegezése kizárta a panelházakban lévő lakások fűtésének korszerűsítését, ami hátrányos megkülönböztetést eredményezhet azokban a középmagas, illetve magas épületekben, ahol az egyedi fűtés megvalósításának műszaki akadálya nincsen.

A jogszabály még nem lépett hatályba.

1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (OBH 958/1995.)

Hatályba lépett: 1997. november 1.

2. Az állami normatíva (A pszichiátriai otthonokban) meghatározása - az 1998. évi költségvetésről szóló 1997. évi CXLVI. törvényben (OBH 2255/1996.)

Hatályba lépett: 1998. január 1.

3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (az 1976. évi 24. törvényerejű rendelet módosítása helyett hozott új törvény. (OBH 2395/1995.; OBH 5825/1996., 4302/1997.)

Hatályba lépett: 1998. január 1.

4. A társasházakról szóló CLVII. törvény (OBH 1096/1996.)

Hatályba lépett: 1998. március 1.

5. A távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (OBH 554/1995.; OBH 1757/1996.;

OBH 2556/1996., 4121/1996., 4501/1996.)

Hatályba lépett: 1998. június 20.

6. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (OBH 6564/1996.)

Hatályba lépett: 1998. július 1.

7. Az egészségbiztosítási önkormányzatok támogatásáról - az 1999. évi költségvetésről szóló 1998. évi XC. törvényben (OBH 3170/1997.)

Hatályba lépett: 1999. január 1.

8. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (az 1997. évi tevékenységről szóló beszámoló 8. fejezetében: "Ajánlások az Országgyűlés számára" című részben szerepelt)

Hatályba lépett: 1999. október 1.

9. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (OBH 4209/1997.)

Hatályba lépett: 2000. január 1.

10. A szabálysértésekről szóló 1999. évi XIX. törvény (OBH 5829/1996., 6416/1996.)

Hatályba lépett: 2000. március 1.

11. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (OBH 4156/1998.)

Hatályba lépett: 2000. december 3.

12. A különleges gyermekotthonban történő felvétel, elbocsátás, az elhelyezés rendszeres felülvizsgálatáról szóló 1997. évi XXXI. törvény (OBH 5423/1996.)

Hatályba lép: 2002. december 1.

13. A helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény (OBH 4244/1996., OBH 2553/1996., OBH 6386/1996.)

Hatályba lép: 2002 őszén esedékes önkormányzati választásokkor.

14. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (OBH 6564/1996., OBH3583/1997.)

Hatályba lép: 2003. január 1.

15. Az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítéséről szóló törvényjavaslat helyett a kérdést a Kormány a bűncselekmények áldozatai és hozzátartozóik védelme, káruk megtérülése, egyhítése érdekében teendő jogalkotási feladatokról és egyéb intézkedésekről szóló 1074/1999. (VII. 7.) Korm. határozatban szabályozta (OBH 6714/1996)

16. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvényt módosító: 1999. évi XLIX. törvény (OBH 5700/1996., OBH 4041/1998.)

Hatályba lépett: 1999. június 1.

17. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényt módosító: 1997. évi XXIX. törvény

Hatályba lépett: 1997. június 8.

18. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvényt módosító: 1999. évi LXXIII. törvény (OBH 2522/1997., OBH 9329/1996.)

Hatályba lépett: 1999. október 1.

19. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt módosító: 1997. évi CI. törvény (OBH 870/1995., OBH 1547/1995., OBH 2019/1995.)

Hatályba lépett: 1998. január 1.

20. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása új törvényben: A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény (OBH 5919/1997.)

Hatályba lépett: 1999. május 8.

21. A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítására tett ajánlást a 2000. évi költségvetésről szóló törvényben szabályozták (OBH 1004/1999.)

Hatályba lépett: 2000. január 1.

22. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt módosította: A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CIX. törvény (OBH 2791/1998.)

Hatályba lépett: 2000. január 1.

23. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényt módosította: A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1997. évi LVII. törvény (OBH 8342/1996.)

Hatályba lépett: 1998. január 1.

24. A lakásról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt módosította: A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1997. évi LVII. törvény (OBH 8342/1996.)

Hatályba lépett: 1998. január 1.

25. A lakásról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt módosította: A lakások és helységek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 2000. évi XLI. törvény (OBH 3723/1996.)

Hatályba lépett: 2000. június 10.

26. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényt módosította: Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény (OBH 3559/1999.)

Hatályba lépett: 2001. január 1.

27. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényt hatályon kívül helyezte: A társadalombiztosításról szóló 1997. évi LXXX. törvény (OBH 0066/1995., OBH 6089/1996., OBH 2971/1998.)

Hatályba lépett: 1998. január 1.

28. A Magyar Orvosi Kamaráról szóló 1994. évi XVIII. törvényt az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte 1997. december 31-től (OBH 630/1995.)

29. A Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvényt módosította: az 1997. évi CXXVII. törvény (OBH 6981/1997.)

Hatályba lépett: 1998. január 1.

30. A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartozkódásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvényt módosította: A szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló 1999. évi LXXV. törvény (OBH 905/1995., OBH 4303/1997.)

Hatályba lépett: 1999. október 1.

31. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt módosította: A bírósági végrehajtásról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény (OBH 9019/1996., OBH 7034/1998.)

Hatályba lép: 2001. szeptember 1.

32. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosította: A közoktatásról szóló 1999. évi LXVIII. törvény (OBH 6213/1998.)

Hatályba lépett: 1999. szeptember 1.

33. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól szóló 1998. évi XCIII. törvényt módosította: az 1999. évi XCIX. törvény (OBH 540/1999.)

1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása oly módon, hogy az átmeneti otthonban élő gyermekek is részesüljenek gyermekvédelmi támogatásban (OBH 4810/1998.). Miniszteri rendeletben megvalósult.

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása (OBH 8342/1996.). Miniszteri rendeletben megvalósult.

3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

- a nyugdíjas szülőkkel egy háztartásban élő aktív korú, 67%-ban rokkant személy ellátását nem teszi függővé az idős szülők nyugdíjából származó jövedelemtől,

- a súlyos fogyatékosság fogalmának definiálása (OBH 6262/1997., OBH 2424/1999.). Az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvényben és a 141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendeletben megvalósult.

4. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló XXXII. törvény és/vagy Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény módosítását (OBH 1652/1995.) Kormány határozatban valósították meg.

5. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása oly módon, hogy a szabad iskolaválasztáshoz való joggal kapcsolatos ellentmondások feloldhatók legyenek (OBH 2877/1999., OBH 1852/ 2000.) - a bejáró diákok után járó normatíva megnövelésével az ellentmondást feloldották.

6. A lakások és helységek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása oly módon, hogy az önkormányzatok ne tudjanak visszaélni a bérlakásokba befogadható családtagok meghatározására vonatkozó rendeletalkotási jogukkal (OBH 3719/ 2000.). A belügyminiszter a vonatkozó önkormányzati rendeletek felülvizsgálatának elrendelésével oldotta meg.

7. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, illetve végrehajtási rendeletek olyan módosítása, amely hatékonyan ösztönzi az eljáró hatóságokat a végrehajtás lefolytatására (OBH 4510/1998.). Az FVM a módosítás helyett egy dekoncentrált szervként működő építésügyi hatóság létrehozását tervezi.

C) Törvény módosításra vonatkozó kezdeményezések alapján a módosítási javaslat

1. A környezetvédelmi bírságolási rendszer felülvizsgálatára, illetve a 83/1997. (IX. 26.) Ogy. határozatban előírtak megvalósítására a környezetvédelmi és a közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztereket kérte fel az országgyűlési biztos az OBH 6797/1997. számú ügyben. Törvényjavaslat készült a környezetterhelési díjról.

2. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása (OBH 8271/1997., OBH 5006/1997.). A törvényjavaslatot T/4459 számon előterjesztették.

3. Az igazságügyi szakértőkről szóló új törvény tervezete (OBH 3032/1999.). A törvénytervezetet a 102/1999. (XII. 18.) Ogy. határozat értelmében 2001. június 30-ig be kell nyújtani.

4. Az eltűnt személyek és tárgyak körözéséről szóló törvény megalkotása (OBH 4106/1998.). A törvényjavaslatot T/3739 számon előterjesztették.

5. A cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosítása (OBH 6364/1996.). A törvényjavaslatot T/2935 számon előterjesztették.

6. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása:

- a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony mint munkaviszony alapvető kérdéseinek szabályozására (OBH 548/1999., 649/1999.),

- kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekménnyel gyanúsított vagy vádolt, vagy jogerősen elítélt személy gondozásában nevelkedő gyermekekről (OBH 8201/1997.),

- az országban nevelkedő külföldi állampolgárságú, vagy más módon elhagyott kiskorúak nyilvántartásának bevezetése, valamint az örökbefogadásra vonatkozó illetékességi szabályok módosítása úgy, hogy az a szülő, aki szeretné lakókörnyezete előtt titokban tartani azt, hogy gyermeke született, ezt megtehesse (OBH 400/1999.),

- a gyermekek szabályszegő magatartása esetén alkalmazható követelmények szabályozása (OBH 550/1998.),

- a gyermekek napközbeni ellátása a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatainak lakosságarányosan történő meghatározása (OBH 1004/1999.),

- az ismeretlen helyen tartózkodó gyermektartásdíjra kötelezett személy esetében a tartásdíj állam által történő megelőlegezésének lehetősége (OBH 5824/1999.),

- az ideiglenes elhelyezésről, illetve a gyámrendelésről döntő gyámhatóság a határozat meghozatalakor köteles legyen az ideiglenes elhelyezést vállaló személlyel, illetve a leendő gyámmal egy háztartásban élő személyek büntetett előéletére vonatkozó adatokat is a bűnügyi nyilvántartásból beszerezni (OBH 254/1999.). Az egyes gyermekvédelmi, szociális és társadalombiztosítási tárgyú törvények módosítására irányuló törvényjavaslatoknak az Országgyűléshez történő benyújtásának várható időpontja 2001. május.

7. Az épített környezetről szóló 1997. évi LXXXVIII. törvény módosítása:

- az épített környezet akadálymentességére vonatkozó előírások és fogalomhasználatok harmonizációja, az akadálymentességnek az új épületek kialakítása és az átalakítások-felújítások esetén alkalmazandó szabályok felülvizsgálata. Az átalakítások-felújítások, használatimód-változások esetén a kívánatos és elfogadható feltételek, megoldások kereteinek a meglévő adottságokat figyelembe vevő megfogalmazása (OBH 434/1998.),

- az építési telek fogalmának pontos meghatározása (OBH 2859/1998.),

-a kiemelt hatáskörű építési hatóságok kijelölési eljárásának szabályai (OBH 5418/1999.). A módosító tervezet benyújtását az Országgyűlésnek a Kormány 2001. márciusra jelezte.

8. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása:

-a törvény - egyes méltányolandó körülmények fennállása esetén - vizsgakötelezettség alóli mentességet állapítson meg,

- rendezze a vizsgák lebonyolításával kapcsolatos panaszok vizsgálatának módját,

- biztosítsa a törvény a köztársasági elnök, továbbá a kérelmező meghatalmazott jogi képviselőjének az állampolgársági iratokba történő betekintési jogát,

- a törvény oly módon biztosítsa az egységes elbírálás lehetőségét a magyar nemzetiségű kérelmező, illetve nem magyar nemzetiségű házastársa, továbbá kiskorú gyermekeik közösen előterjesztett állampolgárság iránti kérelme esetében, hogy a legkedvezőbb elbírálás alá eső családtagra vonatkozó szabályok legyen irányadóak a többi családtagra is (OBH 1936/1997.). A módosító törvényjavaslat tervezetet T/3710 számon előterjesztették.

9. A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény módosítása:

- a repülőtér nemzetközi zónájának fogalmi meghatározását, jogállását és a nemzetközi zóna kijelölésének módját,

- szabályozza a be nem léptetett, ezért a repülőtér elzárt területén tartózkodó külföldiek szabadságkorlátozásának jogcímét, fenntartásának felülvizsgálatát,

- a törvény tartalmazzon kiegészítését, hogy a beutazási, tartózkodási, illetve továbbutazási feltételeknek meg nem felelő külföldiek milyen módon hagyhatják el a repülőtér elzárt területét,

- megfelelő jogi feltételek biztosításával gondoskodjon, hogy a külföldit eredetileg ideszállító légitársaság a lehető leghamarabb tegyen eleget visszaszállítási kötelezettségének - rendelkezzen a törvény arról, hogy magyar hatóságok miként tegyenek eleget a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezményben vállalalt kötelezettségeknek,

- szabályozza a külföldiek visszairányításával összefüggésben foganatosítható kényszerintézkedéseket, különös figyelemmel az útiokmányok lefoglalásának igazolására (OBH 1222/1998.). A módosító törvénytervezetet T/3709 számon előterjesztették.

10. A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény módosítása:

- a külföldi állampolgár kiutasítását korlátozó olyan rendelkezés megalkotására, amely a külföldi házastárs ellen csak olyan szankciók alkalmazását teszi lehetővé, amely nem jár a családi élet ellehetetlenülésével és nem sújtja egyúttal a vétlen házastársat és a közös gyermeket is (OBH 8712/1996.),

- a törvény kiegészítése a büntetőeljárás során biztosítékot letétbe helyező külföldi állampolgárok beutazásának (visszatérésének) engedélyezésére (5979/1997.),

- a kijelölt helyen tartózkodás időtartama, fenntartásának indokoltsága, az eljáró hatóság által meghatározott szabadságkorlátozás mértékének felülvizsgálatát lehetővé tevő garanciarendszer kialakítása (OBH 5551/1998.). A módosító törvénytervezetet T/3707 számon előterjesztették.

A konzuli védelemről szóló törvény megalkotása (OBH 2988/1997.,OBH 7394/1997., OBH 7301/ 1998. számú ügyekben). A konzuli védelemről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés várhatóan 2001 júniusában tárgyalja.

I. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.

1. OBH 550/1998. Ajánlás a szociális és családügyi miniszternek a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítására úgy, hogy az otthont nyújtó intézmények átszervezésének 2002. december 1-jei végső határidejét megelőzően állapítsanak meg részhatáridőket, amelyek egyrészt gyorsítják a feladat végrehajtását, másrészt garanciát jelentenek az alkotmányos jogok védelmére. (Időpontja: 1998. december 10.) Megjegyzés: ez az ajánlás szerepel az 1999. évi tevékenységről szóló beszámoló V. fejezetében is. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 2000. szeptember 26-án az Országgyűlés elnökének írt levélben arról adott tájékoztatást, hogy az intézményi átalakulás felgyorsítása pénzügyi lehetőségek hiányában reálisan nem várható.

II. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény.

1. OBH 5007/1997. Ajánlás a belügyminiszternek, hogy kezdeményezze a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítását úgy, hogy

- a hivatásos állomány tagjai részére az ártatlanság vélelmének figyelembevételével, a fegyelmi, a kártérítési és a szolgálat ellátásával összefüggő büntetőeljárásokban egyenlő feltételekkel biztosítható legyen a jogi védelem költségeinek megelőlegezése vagy visszatérítése, illetve a jogi védelem hivatalból történő ellátásának lehetősége;

- a hivatásos állomány túlszolgálatának díjazása fogalmazódjék meg általános szabályként a törvényben, tekintve hogy a szabadnapok kiadására a rendőrségnél csak kivételesen van lehetőség. (Időpontja: 1997. június 10.) Megjegyzés: az ajánlás szerepel az 1999. évi tevékenységről szóló beszámoló V. fejezetében is.

2. OBH 5551/1998. Ajánlás a belügyminiszternek, hogy a közösségi szállásokon szolgálatot teljesítő határőrök veszélyességi pótlékának megállapítása érdekében kezdeményezze a törvény módosítását. (Időpontja: 1998. december 14.)

3. OBH 5938/1998. Ajánlás a belügyminiszternek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. tv. olyan módosítására, amely egyértelművé teszi, hogy az érintett személy szolgálati viszonyát mikor - a miniszteri döntés vagy valamennyi döntés ellen kezdeményezett bírósági eljárás jogerős befejezését követően - lehet megszüntetni. (Időpontja: 1999. július 20.)

III. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény.

1. OBH 7159/1998. Ajánlás az oktatási miniszternek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosítására: a törvény rendelkezésének - miszerint a közoktatási intézmény megszüntetésére vonatkozó döntés meghozatalánál kizárja az érintettek véleményalkotásra vonatkozó jogosultságának érvényesítését - megsértése esetére rendeljen megfelelő jogkövetkezményt. (Időpontja: 1999. április 15.)

2. OBH 1852/2000. Ajánlás az oktatási miniszternek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. olyan módosítására, amely alkalmas arra, hogy az önkormányzatok mint fenntartók jogai és a diákok, illetve szüleik szabad iskolaválasztáshoz való joga között jelentkező ellentmondást feloldja, illetve szabályozza. (Időpontja: 2000. május 3.)

3. OBH 553/2000. Ajánlás az oktatási miniszternek, kezdeményezze a közoktatásról szóló törvényben az adatkezelési szabályoknak a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel összhangban történő kiegészítését. Tegyen javaslatot a közoktatási törvény olyan kiegészítésére, amely a pedagógusok foglalkozási titoktartási szabályait rendezi. Indítványozza a törvény kiegészítését úgy, hogy közoktatási intézményben nyomozati cselekményt a rendőrség és más nyomozati szervek képviselői - halaszthatatlan nyomozati cselekmény kivételével - csak az intézmény vezetőjének a jogalap megjelölésével ellátott előzetes tájékoztatásával, az ő vagy megbízottja jelenlétében végezhetnek. (Időpontja: március 22.)

IV. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény.

1. OBH 3583/1997. Ajánlás az Országgyűlés Alkotmány és Igazságügyi Bizottságának, valamint az igazságügy-miniszternek a büntetőeljárásról szóló törvény a kártalanítás lehetőségét szűkítő rendelkezésének hatályon kívül helyezésére, az ártatlanul fogvatartott, vagy elítélt személyek kártalanítása érdekében. (Időpontja: 1997. szeptember 12.) Az időközben elkészült büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. a kifogásolt rendelkezést lényegében változatlanul tartalmazza. Tekintve, hogy az új Be. hatálybalépését az 1999. évi CX. tv. 2003. január 1-jére halasztotta, a rendelkezésre álló időben az ajánlást megismételtük. Megjegyzés: az ajánlás szerepel az 1999. évi tevékenységről szóló beszámoló V. fejezetében is.

2. OBH 4198/1996. Ajánlás az igazságügy-miniszternek a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. tv. módosítására: a Be.-ben található ellentmondások megszüntetése érdekében. A jelenlegi szabályban ugyanis a büntethetőséget megszüntető ok fennállása esetén a nyomozás megszüntetéséről való döntés tekintetében az eljáró hatóság mérlegelési joga tekintetében egymásnak ellentmondó rendelkezések vannak. (Időpontja: 1998. október 17.)

3. OBH 553/2000. Ajánlás az igazságügy-miniszternek, hogy kezdeményezze a Be. 66. § (4) bekezdésének módosítását, hogy a "- a hatóság belátása szerint -" szövegrészt töröljék. (Időpontja: 2000. március 22.)

V. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet.

1. OBH 4601/1997. Ajánlás az igazságügyminiszternek a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítására úgy, hogy a börtönben és a rendőrségi fogdán lévő előzetes letartóztatottakra vonatkozó - eltérő - fogvatartási szabályok egységessé váljanak. (Időpontja: 1997. augusztus 5.) Megjegyzés: az ajánlás szerepel az 1999. évi tevékenységről szóló beszámoló V. fejezetében is.

2. OBH 1042/1999. Ajánlás az igazságügyminiszternek, hogy a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet kényszergyógykezelésre vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítésével gondoskodjék a betegjogok érvényesítéséről, különös tekintettel a betegek (és a hozzátartozók) kapcsolattartási jogára, amelyet a korlátozások - megfelelő feltételek biztosítása esetén - nem érinthetnek. (Időpontja: 1999.) Megjegyzés: az új büntetés-végrehajtási törvény ismert módosítási javaslata nem erről szól.

VI. A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény.

1. OBH 5218/1997. Ajánlás a gazdasági miniszternek, hogy a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. tv. átfogó módosítása során terjessze ki a hatóság ellenőrzési jogkört a csatlakozó gázvezeték ellenőrzésére. (Időpontja: 1999. július 26.)

2. OBH 6810/1996. és az OBH 4589/1999. Ajánlás a gazdasági miniszternek, hogy a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. tv. átfogó módosítása során fontolja meg a hálózatfejlesztési hozzájárulás fenntartásának indokoltságát. (Időpontja: 1999. november 19.)

VII. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény.

OBH 1936/1997. Ajánlás a belügyminiszternek a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. tv. és a végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet módosítására, illetve kiegészítésére:

- részletesen szabályozza az állampolgárság iránti kérelmek intézésében közreműködő szervek eljárását, különös figyelemmel a kérelmezők tájékoztatáshoz való jogára, az egyes szervek rendelkezésére álló eljárási határidőkre, az eskütétellel kapcsolatos polgármesteri teendőkre és azok határidejére,

- biztosítson a törvény jogorvoslati lehetőséget az állampolgárság iránti kérelem előkészítését végző, illetve abban közreműködő szervek eljárásának felülvizsgálatára,

- egyes kérelmezők hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése céljából a törvény tegye lehetővé azt, hogy az állampolgárság iránti kérelmek elbírálásához szükséges adatokat a kérelmező a törvényben felsorolt okiratoktól eltérő, más bizonyító erejű dokumentummal is igazolhassa. (Időpontja: 1997. szeptember 30.) Megjegyzés: az előterjesztett törvénymódosítási tervezet szövege fentieket nem tartalmazza.

VIII. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény.

OBH 8271/1997. Ajánlás az egészségügyi miniszternek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítására és annak a pszichiátriai betegekre vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítésére. A területileg illetékes gyámhatóságnak értesülnie kell arról, ha a pszichiátriai beteg hozzátartozója, vagy saját kérésére távozik a kezelőintézményből. (Időpontja: 2000. március 22.)

IX. Az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény.

1. OBH 5920/1999. Ajánlás az igazságügy-miniszternek, a belügyminiszternek és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv. és az építésügyi jogszabályok olyan módosítására, amelyek lehetővé teszik, illetve biztosítják a hatóság döntéseinek pártatlanságát és az eljárási kényszer érvényesülését akkor is, ha az eljárásban az önkormányzat ügyfél, vagy annak - nem hatósági - döntései befolyásolhatják az építési eljárását. (Időpontja: 2000. május 31.)

2. OBH 2859/1998. Ajánlás az igazságügy-miniszternek és a belügyminiszternek kezdeményezzék az összhang megteremtését az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. tv. és az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. között a negatív hatásköri összeütközés feloldása, az eljárási kényszer és a teljes körű jogorvoslat érvényesülése érdekében. (Időpontja: 2000. június 20.)

X. Az esélyegyenlőségről szóló 1998. évi XXVI. törvény.

1. OBH 434/1998. Ajánlás a szociális és családügyi miniszternek vizsgálja felül az esélyegyenlőségről szóló 1998. évi XXVI. tv. a közhasználatú épületekben nyújtandó különböző szociális szolgáltatások szabályainak az akadálymentességre vonatkozó szakaszait, gondoskodjon a fogalommeghatározások kiegészítéséről, egységesítéséről. Intézkedjen az ütemezett, teljesíthető volumenű és határidejű feladatellátást szolgáló módosításokról. (Időpontja: 1999. december 20.)

2. OBH 3646/1998. és 8376/1997. Ajánlás az egészségügyi miniszternek, kezdeményezze a törvény kiegészítését a gyógyászati-sportcélokat szolgáló fürdők és uszodák területén hol, hogyan és kinek kell biztosítani az akadálymentességet. (Időpontja: 2000. október 14.)

XI. A sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény.

1. OBH 3646/1998. és 8376/1997. Ajánlás az ifjúsági és sportminiszternek, hogy az egészségügyi miniszterrel közösen kezdeményezze a törvény kiegészítését a gyógyászati-sportcélokat szolgáló fürdők és uszodák területén hol, hogyan és kinek kell biztosítani az akadálymentességet. (Időpontja: 2000. október 14.)

XII. A műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény.

OBH 434/1998. Ajánlás a nemzeti kulturális örökség miniszterének a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. tv. módosításáról a műemlékek akadálymentessé tételéhez szükséges szakmai szempontrendszer megfogalmazásáról, keretjelleggel és/vagy egyedileg a közhasználat, az igénybevétel vagy a megtekinthetőség más módjának meghatározásáról. (Időpontja: 1999. december 20.) Megjegyzés: a műemlékvédelemről szóló 1997. LIV. tv.-re vonatkozó módosítási javaslatot véleményezésre megkaptuk.

XIII. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény.

OBH 907/2000. Ajánlás az egészségügyi miniszternek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. tv. módosítására úgy, hogy a Szolgálat ellenőrzési és felügyeleti jogköre kiterjedjen a fegyveres erők és rendvédelmi szervek szolgálati viszonyban nem álló személyekkel kapcsolatos közegészségügyi és járványügyi tevékenységére is. (Időpontja: 2000. május 5.) Megjegyzés: az 1999. évi tevékenységről szóló beszámoló V. fejezetében az Országgyűlés vizsgálatát kértük annak érdekében, hogy jogszabály rendezze az ÁNTSZ és a határőrség, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a polgári védelem állami szervei, a hivatásos tűzoltóság, valamint a büntetés-végrehajtási testület közegészségügyi szolgálatai együttműködésének formáit.

XIV. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény.

OBH 3971/1999. Ajánlás az igazságügy-miniszternek, hogy állapítsa meg a közhasznú szervezetek - különösen a vállalkozás formájában működtetett szociális intézmények - vezető tisztségviselőivel szemben támasztható büntetlenségi és további alkalmassági követelményeket. (Időpontja: 1999. október 14.)

XV. A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény.

OBH 6704/1997. Ajánlás a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszternek a vasútról szóló 1993. évi XCV. tv.-nek arra, hogy a fogalommeghatározásokat pontosítsa. (Időpontja: 1998.) Megjegyzés: a miniszteri válasz szerint a törvény módosított szövegtervezetében a zajvédő fal a vasút tartozékaként szerepel majd.

XVI. A nemzetközi magánjogról szóló 1973. évi 13. törvényerejű rendelet.

OBH 483/2000. Ajánlás az igazságügy-miniszternek a nemzetközi magánjogról szóló 1973. évi 13. tvr. olyan kiegészítését, ami lehetővé tenné a kettős állampolgárok számára a külföldi hatóságok névviselés tárgyában hozott határozatának hazai elfogadását. (Időpontja: 2000. április 25.)

XVII. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény.

OBH 5040/1998. Ajánlás az igazságügy-miniszternek az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. módosítására, ami lehetővé tenné, hogy a miniszter vagy a Magyar Ügyvédi Kamara a fegyelmi eljárásban hozott törvénysértő döntést megsemmisítse és új eljárást rendeljen el. (Időpontja: 1999. október 20.)

XVIII. A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény.

OBH 3452/1999. Ajánlás a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek átfogó, egységes koncepció kidolgozására a törvényességi felügyelet jelenlegi szabályozásának átdolgozására, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv. módosítására. A törvényben a törvényességi felügyeleti eljárás szabályozása hiányos. Erre már egy korábban vizsgált felsőoktatási ügyben (OBH 4008/1996.) is felhívtuk a figyelmet. (Időpontja: 1999. november 17.)

XIX. Az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény.

OBH 5254/1996. Ajánlás az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának, hogy törvénymódosítással, a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. tv. kiegészítésével kerüljön kizárólagos ügyészségi hatáskörbe a fogvatartottnak a rendőrségi fogdában bekövetkezett halála ügyében a vizsgálat lefolytatása. (Időpontja: 1996. október 3.)

OBH 7393/1998. ügyben 2000. március 6-án ajánlás a Legfőbb Ügyésznek, hogy az előállított személyeket és a rendőrségi fogdában fogvatartottakat érintő rendkívüli események - ide értve a fogvatartott sérülését és öngyilkosságát is - vizsgálatát teljes egészében a rendőrségtől független ügyészi szerv folytassa. Megjegyzés: az ajánlás szerepel az 1999. évi tevékenységről szóló beszámoló V. fejezetében is. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat T/3712 számon került az Országgyűlés elé, azonban nincs tudomásunk arról, hogy a fenti módosítási javaslatot tartalmazza.

XX. Törvényalkotásra vonatkozó ajánlás

1. OBH 4381/1996. és OBH 1332/1997. - ajánlás dátuma: 1997. december 1. és a magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény alapján áttelepültek Csehszlovákiában maradt, elkobzott vagyonának kárpótlása ügyében:

OBH 7230/1997. és még 12 ügy - ajánlás dátuma: 1998. október 15.

OBH 918/1998. - ajánlás dátuma: 1998. december 22.

OBH 10911/1997. - ajánlás dátuma: 1998. december 30., valamint az

OBH 1675/1999. - ajánlás dátuma: 2000. február 14. Ajánlás a miniszterelnöknek, a külügyminiszternek, az igazságügy-miniszternek, a pénzügyminiszternek: a nemzetközi szerződésekkel okozott kár kárpótlásáról szóló törvény megalkotására.

(A feladatot időközben az igazságügy-miniszter kapta meg.) Megjegyzés: az ajánlás szerepel az 1999. évi tevékenységről szóló beszámoló V. fejezetében is.